2 millió forintra bírságolta az MMKA-t a Közbeszerzési Döntőbizottság

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG

1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166.

Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: [email protected]

Ikt.sz.: D.153/15/2011. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1026 Budapest, Tartsay Vilmos u. 13., továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (1068 Budapest, Városligeti fasor 38., továbbiakban: kérelmezett) „Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése I. Filmszakmai ellenőrzés, II. Könyvelés, főkönyvelés, III. Ingatlan hasznosítással kapcsolatos tanácsadás, IV. Kuratóriumi döntések előkészítése, V. Szakmai tanácsadás, VI. Informatika, VII. Általános hiányosságok tárgyakban” hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (1) és (2) bekezdését, a Kbt. 5. § (1) bekezdését és a Kbt. 16. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást részben megszünteti. A Döntőbizottság a kérelmezettet 2.000.000.-Ft, azaz kétmillió forint bírsággal sújtja. Kérelmezett a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, melyet a végzés ellen külön jogorvoslati kérelmet benyújtó belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye)

2

szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére álló adatok, a beszerzések tárgyában megkötött szerződések, a becsatolt további okirati bizonyítékok, valamint a felek nyilatkozatai alapján, az alábbi tényállást állapította meg: Kérelmezett (2010. március 10-én egységes szerkezetbe foglalt) Alapító Okiratának II. pontja rögzíti a kérelmezett, mint közalapítvány alapítóit. Az Alapító Okirat IV. pontja alapján a közalapítvány célja: „A közalapítvány - az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének f) pontja alapján - a kulturális fejlesztéssel összefüggő állami feladatok megvalósításának elősegítésére, ezen belül a nemzeti és egyetemes kulturális örökség részét képező hazai mozgóképkultúra megóvására, tudományos feltárására és közkinccsé tételére, továbbá az audiovizuális művészeti alkotó munka állami támogatására irányuló közfeladatok ellátásának folyamatos biztosítására létrehozott, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 5. §-a és 26. § c) 5. pontja szerinti, kiemelkedően közhasznú kulturális tevékenységet végző szervezet, amelynek céljai az alábbiak:

a) A mozgóképalkotások létrejöttét és a mozgóképkultúra terjesztését szolgáló célok

1. Az állami mozgókép mecenatúra fő letéteményeseként elősegíteni a magyar filmek gyártását és terjesztését minden műfajban, kiemelten az értékes művek esetében, oly módon, hogy a közalapítványi célokra rendelkezésre álló összegeket demokratikusan működő Kuratórium ítéli oda a pályázó műhelyeknek, alkotói csoportosulásoknak, illetve az egyéni pályázóknak. 2. Elősegíteni az egyetemes filmkultúra értékeinek magyarországi terjesztését, különös figyelmet fordítva az európai alkotásokra, és segíteni a magyar filmművészet és a filmszakma folyamatos jelenlétét a szomszédos országokban, Európában és a világban, a világ magyarsága körében. 3. A határon túli magyar filmművészet támogatása, folyamatos jelenlétének elősegítése a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon.

b) A mozgóképalkotások megőrzését és védelmét szolgáló célok

3

1. Segíteni a magyar játék, híradó, tudományos, dokumentum és animációs filmek, és filmtörténeti fotók, az egyetemes filmtörténet értékeinek megőrzését és gondozását. 2. Fellépni a mozgóképalkotások jogosulatlan felhasználása ellen.

c) A mozgóképszakmai tevékenység feltételeinek és infrastruktúrájának javítását, továbbá a mozgóképszakmában dolgozók szociális biztonságának elősegítését szolgáló célok

1. Hozzájárulni a míves szakmai és alkotó munka feltételeinek, hazai ipari hátterének és infrastruktúrájának megőrzéséhez és javításához. 2. Elősegíteni a mozgóképszakmában dolgozók szociális biztonságát, ennek keretében - az alapítók által jóváhagyott feltételekkel - közreműködni az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe jutottak segélyezését szolgáló rendszer létrehozásában.

d) A mozgóképkultúra fenntartását és megújulását szolgáló célok 1. Közreműködni a mozgóképszakma képzésében és a tudományos kutatásban, a film szaksajtó és a filmes szakirodalom kiadásában, kezdeményezni, hogy az oktatásban a mozgókép nagyobb szerepet kapjon. 2. Elősegíteni a filmművészet állandó megújítását célzó kísérleteket, a fiatalok pályakezdését és képzését. 3. Figyelemmel kísérni a mozgóképkultúra, -ipar és -kereskedelem infrastruktúráját érintő technológiai újításokat, különös tekintettel a multimédia és az interaktivitás útján megnyíló lehetőségekre, közreműködni a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos információk és innovációk terjesztésében. 4. A hasonló célú európai rendszerekkel összehangoltan fejlesztett filmszakmai információs rendszert kialakítani, illetve működtetni és ennek keretében szolgáltatásokat nyújtani.

e) A mozgóképkultúra és a mozgóképszakma képviseletét szolgáló célok 1. Elősegíteni a magyar mozgókép szakma érdekeinek képviseletét, támogatni a mozgóképszakma képviselőinek részvételét a hazai és a nemzetközi közélet fórumain, fesztiválokon.

4

2. A közalapítványban résztvevő filmszakmai alapítók széles körére tekintettel részt venni a mozgóképszakma egészét vagy egyes szektorait átfogóan érintő jogalkotás előkészítésében. 3. Kezdeményezni és elősegíteni a nemzetközi, az országos és a helyi televíziók és a filmszakma együttműködését, különös tekintettel a közalapítvány és a közszolgálati televíziók kapcsolatának szorosabbá fűzésére. 4. Sokoldalú együttműködésre törekedni a magyar mozgókép szakmának a közalapítványban az alapításkor nem képviselt szervezeteivel és meghatározó személyiségeivel, irányukban mindenkor fenntartani a közalapítvány nyitottságát, a csatlakozás lehetőségét.

f) Egyéb célok A közalapítvány ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

g) A Magyar Mozgókép Mestere művészeti díj odaítélése. 1. A közalapítvány a jelen Alapító Okirat IV. c) és d) pontjaiban megfogalmazott célokkal összhangban, a magyar mozgóképszakma kiemelkedő alkotóinak megbecsülése és teljesítményük elismerése érdekében megalapítja a Magyar Mozgókép Mestere művészeti díjat.” Az Alapító Okirat V. pontja szerint a közalapítványt határozatlan időre hozták létre. Az Alapító Okirat „VI. A közalapítvány vagyona” 2. pontja alapján „A közalapítvány az állami mozgókép mecenatúra fő letéteményese. A közalapítvány állami támogatásáról az éves költségvetési törvény rendelkezik. A közalapítvány további céltámogatást kap az európai integráció különböző audiovizuális programjaiból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez”. Az Alapító Okirat „VII. A közalapítvány vagyonának felhasználása” 1. pontja értelmében „A közalapítvány vagyona az Alapító Okirata IV. fejezetében foglalt célok megvalósítására használható fel, a közalapítvány ennek megfelelően a közalapítvány céljait megvalósító bármely tevékenységet, személyt vagy szervezetet finanszírozhat és támogathat”. Az Alapító Okirat „XVII. Záró rendelkezések” 1. pontja meghatározza, hogy a „Kuratórium a közalapítvány működéséről, ezen belül különösen a közalapítványi vagyon, illetve támogatások felhasználásáról az alapítóknak

5

évente legalább egyszer beszámol, a nyilvánosságnak – ezen belül különösen a szakmai nyilvánosságnak – pedig folyamatosan tájékoztatást ad”. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, mint Támogató, másrészről a kérelmezett, mint Kedvezményezett között 2007. január 22-én támogatási szerződés jött létre, melyet a felek 2007. december 14-én, 2009. február 24-én, 2010. február 8-án módosítottak. A támogatási szerződés 2010. február 8-án a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásra került, OKM 355/2010. számon. A támogatási szerződés 2. pontja alapján a támogatás célja: „a magyar filmgyártás és filmterjesztés támogatása, a magyar filmek nemzetközi piacon történő folyamatos jelenlétének elősegítése, a koprodukcióban készülő filmek gyártásának támogatása, a magyar játék-, tudományos ismeretterjesztő-, dokumentum, animációs és egyéb filmek, valamint az egyetemes filmtörténet értékeinek megőrzése és gondozása, továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 8. §-ban megjelölt mozgóképszakmai tevékenységek támogatása”. A támogatási szerződés 3. pontja rögzítette a támogatás összegét, forrását. A támogatási szerződés 5.1. pontja meghatározza, hogy „Rendeltetésszerű felhasználás: a hatályos jogszabályoknak, a Kedvezményezett Támogatási szabályzatának, a jelen szerződés 2. pontjában meghatározott célnak, valamint a benyújtott költségtervnek megfelelő felhasználás”. A támogatási szerződés 9.6. pontja a következők szerint rendelkezik: „A Kedvezményezett tudomásul veszi, hogy a támogatás felhasználása során - szükség szerint - megfelelően alkalmazni köteles a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokat. Azt, hogy a Kedvezményezett eleget tett-e a közbeszerzési jogszabályoknak, a Támogató a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 17/C. §-a alapján közzétett dokumentumokból ellenőrzi”. A hivatalbóli kezdeményező 2011. március 11-én jogorvoslati eljárást kezdeményezett a kérelmezett ellen, melyet a jogorvoslati eljárásban 2011. április 5-én megtartott tárgyaláson pontosított. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint a Kbt. 22. § (1) bekezdés f) pontja alapján klasszikus ajánlatkérőként a Kbt. személyi hatálya alá tartozó kérelmezett a közbeszerzési eljárás lefolytatását jogsértően mellőzte, a következő beszerzésekkel összefüggésben: I.) Filmszakmai ellenőrzés

6

Kérelmezett - mivel tevékenységéből fakadóan rendszeresen fordul elő filmszakmai ellenőr igénybe vétele - éves szinten több millió forint összegben köt megbízási szerződéseket filmszakmai ellenőrzés tárgyában. Kérelmezett 2009. első negyedévében és 2010 márciusát követően filmszakmai ellenőrzés tárgyában - figyelemmel a tizenkét hónapon belül azonos tárgyban kötött szerződéseit is, összesen 48 szerződést kötött közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével, melyek közül a hivatalbóli kezdeményezés benyújtására nyitva álló határidő miatt a kezdeményező 45 szerződést kifogásolt. A Kht.-be ütköző módon létrejött szerződéseket, a jogsértések időpontját, azaz a szerződések keltét, valamint az egyes szerződésekre a Kbt. 40. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel a Kbt. 37. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapított becsült értékeket az alábbi táblázatban foglalta össze:

1. sz. táblázat 2009. első negyedév

Srsz. Szerződő fél Szerződés kelte

Szerződés tárgya Egybeszámított becsült érték

1. Béke Mozi Kft.

2009.01.01. a) 2009. évi forgatókönyv-írási, filmterv-fejlesztési, 4K

és animációs filmek gyártásának szelektív és normatív támogatására

beadott pályázatok filmszakmai ellenőrzése,

véleményezése, szakkollégiumok

tájékoztatása b) 2008. évi, folyamatban lévő támogatások és 2009.

évi támogatások (forgatókönyv-írás, filmterv-

fejlesztés, animációs filmgyártás) filmszakmai

ellenőrzése c) b) szerinti támogatási célok kamattámogatási

pályázatainak filmszakmai ellenőrzése, hitelek

ellenőrzése d) finanszírozási igazgató és

kontrolling vezető felkérésére egyéb

filmszakmai ellenőri feladatok

35.277.940.-

7

2. Ködszurkáló Bt.

2009.01.01. a) 2009. évi kisjátékfilmek, tudományos

ismeretterjesztő, dokumentumfilmek

gyártásának szelektív és normatív támogatására

beadott pályázatok filmszakmai ellenőrzése,

véleményezése, szakkollégiumok

tájékoztatása b) 2008. évi, folyamatban lévő támogatások és 2009.

évi támogatások (kisjátékfilmek, tudományos

ismeretterjesztő, dokumentumfilmek)

filmszakmai ellenőrzése c) b) szerinti támogatási célok kamattámogatási

pályázatainak filmszakmai ellenőrzése, hitelek

ellenőrzése d) finanszírozási igazgató és kontrolling vezető felkérése

egyéb filmszakmai ellenőri

feladatok

35.277.940.-

3. Oscar Csoport Bt.

2009.01.05. Presszó 10 év múlva című produkció visszatérítendő

támogatásának filmszakmai ellenőrzése, írásbeli jelentés

készítése

37.050.940.-


2009.01.05. Pál Adrienn című produkció (játékfilm VNT)

filmszakmai ellenőrzése, írásbeli jelentés készítése

37.050.940.-


2009.01.05. Minden felnőtt volt eccer gyerek című produkció (koprodukció és VT)


37.050.940.-


2009.01.05. Részletkérdések című produkció szelektív (10 m Ft) és normatív (12,5 m Ft) támogatásának filmszakmai

37.050.940.-

8

ellenőrzése, írásbeli jelentés készítése


2009.01.05 18 éven felülieknek című produkció

visszatérítendő támogatásának filmszakmai ellenőrzése, írásbeli jelentés készítése

37.050.940.-


2009.01.05. TRÉFA 1912 című produkció tv-film

visszatérítendő támogatásának filmszakmai ellenőrzése, írásbeli jelentés készítése

37.050.940.-


2009.01.05. ZÁRÓRA című produkció tv-film


készítése

37.050.940.-


2009.01.26. A vágyakozás 7 napja című produkció szelektív


készítése

36.892.940.-


2009.01.26. Torinói ló című produkció szelektív


készítése

36.892.940.-

12. Molior-Invest Kft.

2009.02.01. Szakmai ellenőri tevékenység ellátása (Filmterjesztési

Szakkollégium) Jelentés készítése

46.492.940.-


2009.02.18. Emlékszem Anna Frankra című produkció (koprodukció)


46.392.940.-

14. MEDIA- EXPERT Kft.

2009.02.20. Vadászat angolokra című produkció,

visszatérítendő támogatás filmszakmai ellenőrzése, írásbeli jelentés készítése

47.326.440.-


2009.02.20. BAKKERMANN című produkció normatív támogatás ellenőrzése, írásbeli jelentés

készítése

47.326.440.-

9


2009.02.20. 56 csepp vér című produkció normatív támogatás


47.326.440.-


2009.02.20. Csodák országa című produkció filmszakmai


47.326.440.-


2009.02.20. Papírrepülők című produkció filmszakmai ellenőrzése, írásbeli jelentés készítése

47.326.440.-

19. Béke Mozi Kft. 2009.02.23. EGILL című animációs produkció filmszakmai

ellenőri feladatainak ellátása, támogatás ellenőrzése

48.826.440.-


2009.02.25. VESPA című produkció támogatásának filmszakmai ellenőrzése, írásbeli jelentés

készítése

48.776.440.-


2009.02.26. The photograph című produkció filmszakmai


48.926.440.-


2009.02.27. A kölcsönkért kastély című produkció filmszakmai


48.984.440.-


2009.03.11. És a nyolcadik napon című produkció tv film


készítése

41.614.490.-


2009.03.12. Részletkérdések című produkció támogatásának filmszakmai ellenőrzése, írásbeli jelentés készítése

41.739.490.-


2009.03.16. Emlékszem Anna Frankra című produkció

(visszatérítendő) filmszakmai ellenőrzése, írásbeli jelentés

készítése

41.939.490.-


2009.03.24. Elindultam szép hazámból című produkció koprodukciós támogatásának filmszakmai ellenőrzése, írásbeli jelentés

készítése

41.989.490.-

10


2009.03.26. Az igazság című produkció filmszakmai ellenőrzése, írásbeli jelentés készítése

42.139.490.-


2009.03.30. KALANDOROK című produkció támogatásának filmszakmai ellenőrzése, írásbeli jelentés készítése

42.339.490.-

2010. március -

Srsz. Szerződő fél kelte Szerződés tárgya Egybeszámított

becsült érték 32. Oscar Csoport

Bt. 2010.03.22. A Viszkis című produkció


32.740.500.-


2010.03.22. Hidegség című produkció filmszakmai ellenőrzése, írásbeli

jelentés készítése

32.740.500.-


2010.03.30. Ölés esszenciája című produkció koprodukciós támogatás


33.190.500.-


2010.03.30. Kilenc vágás című produkció koprodukciós támogatás


33.190.500.-


2010.03.30. Archeo című produkció koprodukciós támogatás


33.190.500.-


2010.03.30. Morgen című produkció koprodukciós támogatás


33.190.500.-


2010.05.07. A vizsga című produkció tv-film támogatás filmszakmai


33.288.200.-


2010.05.07. Nyár utca, nem megy ... című produkció tv-film támogatás


33.288.200.-


2010.05.07. Apacsok című produkció tv-film támogatás filmszakmai


33.288.200.-

11


2010.05.07. Életveszélyben - állatmesék című produkció tv-film támogatás


33.288.200.-


2010.05.07. Sweet Sixteen című produkció tv-film támogatás filmszakmai


33.288.200.-

43. Szakácsi Lajos egyéni vállalkozó

2010.05.19. Halálba táncoltatott lány című produkció koprodukciós támogatás filmszakmai


23.928.200.-

44. Szakácsi Lajos egyéni vállalkozó

2010.05.20. Az álom másik oldala című produkció koprodukciós támogatás filmszakmai


24.228.200.-


2010.06.28. Víkend című produkció (2111/1574/2010, 1133/90/2010.)

támogatás filmszakmai ellenőrzése, írásbeli jelentés

készítése

26.328.200.-


2010.06.28. Isztambul című produkció (2111/1549/2010,

11321247/2010.) támogatás filmszakmai ellenőrzése, írásbeli jelentés készítése

26.328.200.-


2010.06.28. Üvegtigris 3 című produkció (2111/1592/2010, 1133/88/2010.)

támogatás filmszakmai ellenőrzése,

írásbeli jelentés készítése

26.328.200.-


2010.06.28. Haza című produkció (1132/247/2010.) támogatás


26.328.200.-

Közölte, hogy a Kbt. 40. § (2) bekezdése határozza meg a beszerzések becsült értékének megállapítása során az egybeszámítás szabályait. E feltételek konjunktív feltételek, így mindhárom feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy az egybeszámítási kötelezettség fennálljon. Ad. a) A vizsgált szerződések megkötésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónapon belül került sor.

12

Ad. b) Mivel a vizsgált szerződések tárgya azonos, fennáll annak az elvi lehetősége, hogy azokra egy ajánlattevővel lehetett volna szerződést kötni. Ad. c) Mivel a vizsgált szerződések tárgya és a tevékenység részletezése is azonos, felmerül az egyes szerződések rendeltetésének azonossága vagy legalábbis hasonlósága, amint arra a szerződésekből is lehet következtetni. Valamennyi szerződés tartalmazza az alábbi szerződéses feladatot, az alábbi megfogalmazások valamelyike formájában: "Megbízott vállalja, hogy ellenőrzi, hogy az adott támogatási cél megvalósítása a támogatási szerződésben foglaltak szerint, az ésszerű gazdálkodás elveinek és a filmszakmai szempontoknak megfelelően van-e folyamatban." "Megbízó által - megjelölt - a központi költségvetésből származó, a Megbízó által a filmterjesztés területén elosztott pénzügyi támogatásból - támogatott támogatási célok megvalósítását a filmszakmai gyakorlatnak, a hatályos és a vonatkozó jogszabályoknak és a vonatkozó támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően ellenőrizze - a támogatási cél megvalósításának teljes folyamatában vagy a Megbízó által megjelölt szakaszaiban." "Megbízott vállalja, hogy szakértői tevékenységet lát el a filmszakmai ellenőrök teljesítéséhez, közreműködik annak vizsgálatában, hogy az adott támogatási cél megvalósítása a támogatási szerződésben foglaltak szerint, az ésszerű gazdálkodás elveinek és a filmszakmai szempontoknak megfelelően van-e folyamatban." A megbízás rendeltetése tehát minden esetben a megítélt támogatás felhasználása jogszerűségének, gazdasági- és filmszakmai ésszerűségének ellenőrzése. Fentiekre tekintettel tehát az egyes szerződések becsült értékének megállapítása során a Kbt. 40. § (2) bekezdése alapján kell eljárni, vagyis az egyes szerződések becsült értékébe beleszámít a 12 hónapon belül (igazolható módon legalább az előző 12 hónapban) kötött azon szerződések becsült értéke is, amelyek rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg, továbbá fennáll annak az elvi lehetősége, hogy azokra egy ajánlattevővel lehetett volna szerződést kötni. Az így megállapított egybeszámított becsült értéket, és a becsült érték megállapítása során figyelembe vett, tizenkét hónapon belül kötött szerződéseket a kezdeményezés 1. számú mellékletét képező iratban mutatta ki. Nem vitatta, hogy a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben ill. a kérelmezett Támogatási Szabályzatában definiált egyes támogatás típusok (szelektív/normatív, játékfilmes/dokumentumfilmes, stb.) eltérő szakértelmet igényelhetnek, azonban ez álláspontja szerint nem zárja ki az egy ajánlattevővel való szerződéskötést. Amint azt a vizsgált szerződések is alátámasztják, léteznek

13

olyan ajánlattevők (megbízottak), akik rendelkeznek a különböző támogatási típusok filmszakmai ellenőrzéséhez szükséges szakértelemmel. Példa erre a Ködszurkáló Bt. szerződése, amely esetben a filmszakmai ellenőrzési tevékenység kisjátékfilm, tudományos ismeretterjesztő, dokumentumfilm szelektív és normatív támogatására is kiterjedt. A szerződések tárgyából kitűnik, hogy azok tanácsadási tevékenységen túlmutató, annak általánosságban értelmezett felelősségi szintjét jelentősen meghaladó feladatokat – így különösen, de nem kizárólagosan a gazdasági ellenjegyzést, vagy a szabályszerűség megítélését (nem pedig pl. arra történő javaslattételt) – is előírnak a megbízottak számára. A kérelmezettnek a Kbt. 243. § i) pontjára hivatkozása körében körültekintően kell vizsgálni nemcsak a kérelmezett alaptevékenységét, és az azt előíró jogszabályokat, valamint egyéb dokumentumokat, hanem azt is, hogy a szóban forgó szerződések tárgyát képező tevékenységek ezzel kapcsolatosak-e, valamint hogy a szóban forgó szerződések kizárólag és teljes egészében a tanácsadási tevékenységre vonatkoznak-e. E vizsgálatnak csak a 2009.04.01-ét követően megkötött szerződések vonatkozásában van helye. A 2009. első negyedévében kötött szerződések (1. sz. táblázat 1-28. sor) becsült értéke - az előző tizenkét hónapot is figyelembe véve - 35.277.940.-Ft és 48.984.440.-Ft között alakult, vagyis ezen szerződések esetén a becsült érték minden esetben meghaladta a 2009. első negyedévében a szolgáltatás megrendelésére irányadó nemzeti értékhatárt (25 millió Ft), nem érte azonban el a közösségi értékhatárt (53.012.225.-Ft), így ezen szerződések megkötését megelőzően a szerződések megkötésének időpontjában hatályos Kbt. VI. Fejezete szerint kellett volna eljárni. A 2009. első negyedévében kötött szerződések kapcsán a hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint a kérelmezett megsértette a Kbt. 40. § (2) és (4) bekezdését, mivel a beszerzések becsült értékének megállapítása során nem alkalmazta a Kbt. egybeszámítási szabályát, megsértette továbbá a Kbt. 2. § (1) bekezdését, mivel a szerződéseket közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötte meg. A 2010. márciusát követően megkötött szerződések (1. sz. táblázat 32-48. sor) becsült értéke - az előző tizenkét hónapot is figyelembe véve - 23.928.200.-Ft és 33.288.200.-Ft között alakult, vagyis ezen szerződések esetén a becsült érték minden esetben meghaladta a 2010. évben a szolgáltatás megrendelésére irányadó nemzeti értékhatárt (8 millió Ft), nem érte azonban el a közösségi értékhatárt (50.737.770.-Ft), így ezen szerződések megkötését megelőzően a szerződések megkötésének időpontjában hatályos Kbt. VI. Fejezete szerint kellett volna eljárni. Kérelmezett költségvetési szerv, a vizsgált szerződések esetén nem merülhet fel a Kbt. 243. § i) pontja szerinti kivétel esete. A Kbt. 243. § i) pontjában meghatározott kivételi kör egyébként is csak rendkívül szűken

14

értelmezhető, az alaptevékenységhez szükséges tanácsadást jelenti. Kérelmezett esetében az Alapító Okirat IV. pontjában rögzített alapítványi célokhoz képest, a filmszakmai ellenőrzés a támogatás igénybevételének szabályszerűségi vizsgálatát foglalta megában. Ezen kívül a szerződések tartalmaztak olyan tevékenységeket is, amelyek az alaptevékenységhez nem szükségesek, pl. jelentés készítése, elszámolások ellenőrzése, célirányos megvalósítás ellenőrzése történt, így e tevékenységekre (szerződésekre) a kivételi kör nem alkalmazható. A 2010. márciusát követően kötött szerződések kapcsán tehát a hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint a kérelmezett megsértette a Kbt. 40. § (2) és (4) bekezdését, mivel a beszerzések becsült értékének megállapítása során nem alkalmazta a Kbt. egybeszámítási szabályát, megsértette továbbá a Kbt. 2. § (1) bekezdését, mivel a szerződéseket közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötte meg. II.) Könyvelés, főkönyvelés A kérelmezett a 2005. június 16-án kelt szerződésében - közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül - főkönyvelői feladatok ellátásával bízta meg a Raab-Treuhand Bt.-t. A szerződést 2006. május 28-án módosították a megbízási díjat illetően. Ugyanezen szerződés módosítására került sor 2008. június 30-án is. A Kbt. hatálybalépését megelőzően kötött szerződések módosításával kapcsolatban a Közbeszerzések Tanácsa 3/2004. számon Ajánlást bocsátott ki. Az Ajánlás analógiájára, az ajánlatkérő a Kbt. hatálybalépését követően, közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szerződés módosítása esetén sem mentesül azon kötelezettsége alól, hogy a módosítását megvizsgálja abból a szempontból, hogy a Kbt. alkalmazása szükségességének feltételei nem teljesülnek-e. A megbízási díj emelésével a szerződés egy lényeges feltétele módosult, azt önálló beszerzésként kellett volna minősíteni és a Kbt. VI. Fejezete szerint kellett volna eljárni. A szerződés a 2008. június 30-ai módosítást követően továbbra is határozatlan időre szólt, így a beszerzés becsült értéke a módosítást követően a Kbt. 38. § (1) bekezdés b) pontja alapján 43.200.000.-Ft, amely eléri a 2008. évben irányadó nemzeti értékhatárt. A jogsértés időpontjaként a hivatalbóli kezdeményező a szerződésmódosítás időpontját, azaz 2008. június 30-át jelölte meg. Álláspontja szerint a kérelmezett a beszerzés becsült értékének megállapítása során nem a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosát vette figyelembe, ezáltal megsértette a Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdését, mivel a szerződés módosítására közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével került sor. Kérelmezett 2008. augusztus 30-án módosította a Sebán és Társai Bt.-vel könyvelési feladatok ellátása tárgyában kötött szerződését is, melynek során a 2008-ban (szintén közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül) megállapított havi megbízási díjat 420.000.-Ft + Áfa-ra emelték. A kérelmezett a szerződés módosítása során nem vizsgálta, hogy a módosítással a szerződés becsült értéke

15

a Kbt. 38. § (1) bekezdés b) pontja alapján 20.160.000.-Ft. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint a kérelmezett a beszerzés becsült értékének megállapítása során nem a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosát vette figyelembe, ezáltal megsértette a Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdését, mivel a szerződés módosítására közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével került sor. Közölte, hogy a fenti két - főkönyvelői és könyvelési feladatok ellátására kötött - szerződésmódosítás esetén fennállnak a Kbt. 40. § (2) bekezdése szerinti egybeszámítás feltételei, annak az elvi lehetősége, hogy egy ajánlattevővel köthető szerződés, valamint a könyvelői, illetve főkönyvelői feladatok esetén megállapítható a rendeltetés azonossága, vagy hasonlósága, vagy a felhasználásuk közvetlen összefüggése, ezért az értéküket egybeszámítva kell megállapítani. A szerződések megbízott feladatait részletező felsorolásában számos olyan tétel található, melyek között kimutatható a felhasználás közvetlen összefüggése. Az éves költségvetési beszámoló, mérlegbeszámoló, vagy a közhasznúsági beszámoló elkészítésének (számviteli-főkönyvelői szerződés) előfeltétele és nélkülözhetetlen adatforrása a számlák, bizonylatok könyvelése, a bérszámfejtés, vagy a támogatások és közvetített szolgáltatások adatainak összegyűjtése (könyvelői szerződés), és viszont. A könyvelési feladatok értelmét a beszámolók elkészítésének kötelezettsége adja. A közvetlen összefüggést a számviteli törvény, mint háttérjogszabály rendelkezésein túl egy ízben maga a könyvelői szerződés is nevesíti, a megbízott feladataként jelöli meg „Az éves záráshoz kapcsolódó rendező tételek könyvelésé”-t. A becsült érték erre tekintettel 63.360.000.-Ft, amely meghaladja a szolgáltatásokra irányadó 2008. évi közösségi értékhatárt is. Így a beszerzések megvalósítása során a Kbt. IV. Fejezete szerint kellett volna eljárni. Ezáltal a kérelmezett megsértette a Kbt. 40. § (2) és (4) bekezdését, mivel a beszerzésekre nem alkalmazta a Kbt. szerinti egybeszámítás szabályát, megsértette továbbá a Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdését, mivel a szerződés módosítására a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével került sor. III.) Ingatlan hasznosítással kapcsolatos tanácsadás Ingatlan hasznosítással kapcsolatos tanácsadás tárgyában a kérelmezett több szerződést is kötött 2008. évben.

2. sz. táblázat

Srsz. Szerződő fél Kelt Szerződés tárgya Egybeszámított

becsült érték 1. MOBILTERV

2000 Kft. 2008.04.30. A MAFILM tulajdonában

lévő ingatlanok (Fóti Filmgyár területén) hasznosításának

előkészítéséhez döntés- előkészítő tanulmány

készítése.

15.018.000.-

16

2. Landkerék Bt. 2008.06.01. MMK által folytatott valamennyi vállalkozási

tevékenységgel, valamint az MMK tulajdonában álló

valamennyi ingatlan hasznosításával,

értékesítésével kapcsolatos szakmai tanácsadás

41.368.000.-

3. H-Portos Kft. 2008.11.27. Budakeszi út 51. A-C. alatti ingatlan értékesítésének

előkészítése, ingatlan értékelése, piacelemzés,

gazdasági elemzés

45.968.000.-

4. MOBILTERV 2000 Kft.

2008.12.19. MMK tulajdoni hányad értékesítésének előkészítése

(Budakeszi út 51. A-C ingatlan) műszaki-építészeti

vizsgálat

41.430.000.-

Álláspontja szerint a Kbt. 40. § (2) bekezdésében szabályozott egybeszámítás feltételei fennállnak. Ad. a) A vizsgált szerződések megkötésére egy költségvetési évben került sor. Ad. b) Mivel a vizsgált szerződések tárgya azonos (ingatlan hasznosítással kapcsolatos tanácsadás) fennáll annak az elvi lehetősége, hogy azokra egy ajánlattevővel lehetett volna szerződést kötni. Ad. c) Mivel a vizsgált szerződések tárgya azonos (ingatlan hasznosítással kapcsolatos tanácsadás), felmerül az egyes szerződések rendeltetésének azonossága vagy legalábbis hasonlósága. Nem bizonyítható, hogy 2008. április 30-án a MOBILTERV 2000 Kft.-vel kötött szerződés létrejöttekor a kérelmezett tudomással bírt a 2008. év során ingatlan hasznosítás tárgyában kötött egyéb szerződéseiről, ezért a becsült érték megállapításakor csupán az adott szerződés, valamint a 12 hónapon belül hasonló tárgyban kötött 2-4. sorszámú szerződések kerültek figyelembevételre. A később kötött szerződések becsült értékének megállapítása során azonban a Kbt. 40. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 37. § (1) bekezdés a) pont szerinti egybeszámítási szabályra figyelemmel kellett eljárni. Fentieket bizonyítja, hogy a 3. és 4. sorszámmal jelölt szerződések esetében a megbízott társaságok közös tanulmányt készítettek. Ezen ingatlanhasznosítási tanulmányok alátámasztják, hogy a szerződések becsült értékét egybe kellett volna számítani. Valamennyi szerződés tárgya végső soron ingatlanhasznosítást (vagyis az ingatlan értékesítését) megelőző, azzal összefüggő, az arról szóló döntést előkészítő dokumentum volt.

17

Fentiekre tekintettel a 2008. júniusát követően ingatlan hasznosítása tárgyában kötött szerződések (2. sz. táblázat 2-4. sora) esetén a becsült érték 41.368.000.- Ft és 45.968.000.-Ft között alakult, vagyis ezen szerződések esetén a becsült érték minden esetben meghaladta a 2009. évben a szolgáltatás megrendelésére irányadó nemzeti értékhatárt (25 millió Ft), nem érte azonban el a közösségi értékhatárt (53.012.225.-Ft), így ezen szerződések megkötését megelőzően a szerződések megkötésének időpontjában hatályos Kbt. VI. Fejezete szerint kellett volna eljárni. 2008. júniusát követően ingatlan hasznosítás tárgyában kötött szerződések kapcsán tehát a kérelmezett megsértette a Kbt. 40. § (2) és (4) bekezdését, mivel a beszerzések becsült értékének megállapítása során nem alkalmazta a Kbt. egybeszámítási szabályát, megsértette továbbá a Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdését, mivel a szerződéseket közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötte meg. IV.) Kuratóriumi döntések előkészítése A hivatalbóli kezdeményező ezen elemet a jogorvoslati eljárásban 2011. április 5-én megtartott tárgyaláson visszavonta. V.) Szakmai tanácsadás Kérelmezett 2008. január 2-án a Füst-Kép Bt.-vel kötött szerződést a külső kapcsolatainak szervezésével és filmterjesztési, támogatói tevékenységének szakmai koordinációjával kapcsolatos tanácsadás tárgyában. A szerződés határozott időre, 2009. december 31-ig köttetett, így annak becsült értéke (26.640.000.-Ft) meghaladta a 2008. évben irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt. Kérelmezett ezen beszerzéssel kapcsolatban megsértette a Kbt. 38. § (1) bekezdés a) pontját, mivel a beszerzés becsült értékének megállapítása során nem a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatást vette figyelembe, ezáltal megsértette a Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdését, mivel a szerződés megkötésére a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével került sor. Kérelmezett 2008. június 1-én a 8 Dimenzió Kft.-vel kötött szerződést a Kuratóriumának feladataival, a kérelmezett strukturális felépítésével, szervezetével és általános támogatói tevékenységének szakmai koordinációjával, illetve kiemelten fontos szakmai és gazdasági kérdésekkel kapcsolatos szakmai tanácsadás tárgyában. A szerződés 2010. december 31-ig köttetett, így annak becsült értéke (43.400.000.-Ft) meghaladja a 2008. évben irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt. Kérelmezett ezen beszerzéssel kapcsolatban megsértette a Kbt. 38. § (1) bekezdés a) pontját, mivel a beszerzés becsült értékének megállapítása során nem a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatást vette figyelembe, ezáltal megsértette a Kbt. 2. § (1)

18

bekezdését, mivel a szerződés megkötésére a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével került sor. VI.) Informatika A kérelmezett székhelyén működő informatikai rendszerek és számítógépes park technikai felügyeletét évek óta a Delfin-Infó Bt. látja el. A 2008. január 2-án, 2009. december 31-éig kötött szerződés becsült értéke 11.520.000.-Ft, ami eléri a 2008. évi közbeszerzési értékhatárt. A beszerzésre a szerződéskötéskor hatályos Kbt. Negyedik része szerinti szabályok lettek volna irányadóak. Kérelmezett ezen beszerzéssel kapcsolatban megsértette a Kbt. 38. § (1) bekezdés a) pontját, ezáltal megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdését, mivel a szerződés megkötésére közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével került sor. VII.) Általános hiányosságok Kérelmezett a hivatalbóli kezdeményező által vizsgált időszakban (2006-2010. évek) nem rendelkezett és jelenleg sem rendelkezik közbeszerzési tervvel, mely a Kbt. 5. § (1) bekezdésébe ütközik. Kérelmezett továbbá nem tett eleget a Kbt. 16. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségének, mivel éves statisztikai összegezést sem készített. A közbeszerzési terv elkészítésének határideje a tárgyév április 15-e, így a jogsértés időpontja 2010. április 15. Az éves statisztikai összegezés elkészítésének és megküldésének határideje a tárgyévet követő év május 31-e, így e jogsértés időpontja 2010. május 31. Hivatkozása szerint a közbeszerzésekről az éves statisztikai összegezést akkor is el kell készíteni, ha az ajánlatkérő az adott statisztikai évben nem folytatott le közbeszerzési eljárást. A Közbeszerzések Tanácsa Tájékoztatója szerint az „üres” összegezést nem kell ugyan az ajánlatkérőknek megküldeniük, előírja azonban, hogy azok az ajánlatkérők, akik nem folytatnak közbeszerzési eljárást, erről a Tanácsot tájékoztassák. Közölte, hogy a kérelmezett fenti jogsértéseiről 2011. február 28-án szerzett tudomást. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást – hiánypótlást követően – 2011. március 19-én megindította. Kérelmezett a jogorvoslati eljárásban tett észrevételében a jogsértés hiányának megállapítását kérte. Kérelmezett a hivatalbóli kezdeményezésben foglalt egyes elemekre az észrevételében a következőket adta elő:

19

Ad. I.) Kérelmezett, mint a Kormány és a mozgóképszakmai szervezetek által alapított szervezet, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott alapelvek szerint végzi az állami költségvetésben meghatározott forrás elosztását. A Közalapítvány feladatai közé tartozik különösen a Közalapítványnak juttatott állami költségvetési forrás, valamint ez egyéb forrásokból származó bevételek elosztási rendszerének működtetése, valamint pályázati elvek kidolgozása, különös tekintettel a pályázók esélyegyenlőségére, a pályázatok egyértelműségére, átláthatóságára és összehasonlíthatóságára. Kérelmezettet megillető támogatás mértéke a vizsgált szerződésekkel érintett időszakban az éves költségvetési törvényben került rögzítésre, amelynek felhasználásáról a kérelmezett az Oktatási és Kulturális Minisztériummal támogatási szerződést kötött. Kérelmezett alaptevékenységét az Alapító Okiratának „IV. A közalapítvány” pontja határozza meg. A Magyar Mozgókép Közalapítvány feladatai a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 8. § (4) bekezdése alapján különösen:

a) a Közalapítványnak juttatott állami költségvetési forrás, valamint az egyéb forrásokból származó bevételek elosztási rendszerének működtetése,

b) pályázati elvek kidolgozása, különös tekintettel a pályázók esélyegyenlőségére, a pályázatok egyértelműségére, átláthatóságára és összehasonlíthatóságára, illetve a következőkben felsoroltakra:

- a magyar filmművészet és filmipar folyamatos jelenlétének biztosítása a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,

- a magyar és egyetemes filmkultúra magyarországi terjesztésének elősegítése, - a mozgóképalkotások megőrzésének és védelmének támogatása, - a mozgóképszakmán belüli képzések és tudományos tevékenységek

támogatása, c) a támogatás odaítélésétől kezdődően a filmalkotások elkészültének,

valamint az egyéb támogatott célok megvalósulásának folyamatos felügyelete és ellenőrzése,

d) a mozgóképszakma nemzetközi képviselete, a nemzetközi kapcsolatok ápolása,

e) a határon túli magyar filmművészet támogatása, folyamatos jelenlétének elősegítése a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon. A hivatalbóli kezdeményezés „I. Filmszakmai ellenőrzés” elemének 1. sz. táblázat 1-28. sorában rögzített szerződésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a Kbt. 40. § (2) bekezdésében hivatkozott konjunktív feltételek nem valósultak meg. Nem állt fenn az egybeszámítás szabályai alkalmazásának kötelezettsége, mivel a kérelmezett az alaptevékenységével összefüggésben megvalósított filmszakmai ellenőri feladatok ellátására nem tudott volna egy ajánlattetővel

20

szerződést kötni, figyelemmel a támogatott produkciók jelentős számára és az életszerűség követelményére, tekintve, hogy évente több tucat filmalkotás támogatásáról dönt. Az egyes filmek filmszakmai ellenőrzése jellegükből adódóan speciális szakértelmet igényelt. Mindezek alapján a Kbt. 40. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem állt fenn. Fentiekkel összefüggésben tehát nem állapítható meg a Kbt. 40. § (2) és (4) bekezdésében foglaltak sérelme. A hivatalbóli kezdeményezés „I. Filmszakmai ellenőrzés” eleme 1. sz. táblázat 32-48. sorában rögzített szerződésekkel kapcsolatban közölte, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata nem tekinthető jogforrásnak. A Kbt. 243. § i) pontjában foglalt kivételek körét nem lehet megszorítóan értelmezni. Kérelmezett az alaptevékenységével (filmalkotások támogatása és a támogatás felhasználásának ellenőrzése) összefüggésben kötötte meg ezen ellenőri, tanácsadói szerződéseket, amelyek a Kbt. 243. § i) pontjában foglalt kivételek körébe tartoztak. E típusszerződések 1.8. pontjában a felek rögzítették, hogy „az ellenőrzés elsődleges célja, hogy a támogatási célok a támogatási szerződésnek és a filmszakmai gyakorlatnak megfelelően megvalósulhassanak. A Megbízott a szűken értelmezett ellenőrzésen kívül támogatott szüksége esetén segítő tanácsadást nyújthat, azonban azért ellenértéket támogatottól nem fogadhat el.” Mindezek alapján a segítő tanácsadás a megbízási szerződésekben szerepelt. Fentiek alapján nem állapítható meg a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglaltak sérelme. Ad. II.) Kérelmezett szerint a főkönyvelői, valamint a könyvelői feladatok ellátására nem lehetett egy ajánlattevővel szerződést kötni. Egyrészt a könyvelői, illetve főkönyvelői feladatok ellátása a gyakorlati alkalmazást illetően eltérő szakképzettséget igényel. A főkönyvelő felsőfokú végzettségű. Másrészt a hivatkozott szerződésekben meghatározott feladatok - a szerződések 3.1. pontjai - alapján megállapítható, hogy a megbízottak eltérő feladatot láttak el. Fentiek alapján a szolgáltatások rendeltetése nem minősült azonosnak, vagy hasonlónak, illetve felhasználásuk egymással közvetlenül nem függött össze. Mindebből következően a Kbt. 40. § (2) bekezdésének konjunktív feltételei nem valósultak meg. Ad. III.) A hivatalbóli kezdeményezés III. pontjában foglalt elem kapcsán előadta, hogy e szerződések rendeltetése nem tekinthető azonosnak vagy hasonlónak, illetve felhasználásuk nem függ közvetlenül össze, ebből is következően azok beszerzésére - figyelemmel arra, hogy tárgyukból is következően eltérő jellegű szakértelmet igényelnek –, egy ajánlattevővel nem lehetett szerződést kötni. A H-Portos Kft.-vel kötött megbízási szerződés gazdasági végzettséget igényelt, míg a MOBILTERV 2000 Kft.-vel kötött megbízási szerződés műszaki-építészeti tevékenység ellátására vonatkozott.

21

Fentiek alapján ténylegesen nem merülhet fel a Kbt. 40. § (2) és (4) bekezdésének sérelme. Ad. V-VI.) Közölte, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai ellenőrzést végzett a kérelmezettnél arról, hogy a kiutalt támogatást a megállapodásban rögzítetteknek megfelelő célra használták-e fel, a vállalt kötelezettségek teljesültek-e, az elszámolás a megállapodásban előírtak szerint és határidőben történt-e. A 2008. évre 2010. március 14-e és 2010. március 21-e között lefolytatott ellenőrzésről 2010. november 30-án jegyzőkönyv készült. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium OK-4046-6/2010. számon rögzítette a 2008. évi költségvetési támogatás felhasználásának helyszíni vizsgálata során tett megállapításokat, többek között rögzítette, hogy „A közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kötött egyes szerződések (Raab Treuhand Bt., Sebán és Társa Bt., Oscar Csoport Bt. – hitelintézeti tanácsadás és produkciós referensi feladatok) tekintetében a szakértői vélemény alapján a kifizetések elszámolása továbbra sem fogadható el. A vitatott szerződések megkötésekor hatályos közbeszerzési törvény alapján a szerződések megkötésekor – illetve az Oscar Csoport Bt. szerződésének 2008. június 30-án kelt módosításakor – a Közalapítványnak fel kellett volna ismernie, hogy a szerződések tárgya, illetve értéke alapján közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia”. A kérelmezett közölte, hogy az ellenőrzés fenti megállapításával összefüggésben 25 millió forintot fizetett vissza a támogatónak. A 2009. és 2010. évekre vonatkozó ellenőrzésekről a jegyzőkönyv még nem készült el. Hivatkozott arra, hogy a fentieken túlmenően a támogatói ellenőrzés a Kbt.-be ütköző magatartást nem tárt fel. Csatolta a hivatkozott iratokat. A kezdeményezés V. pontjában kifogásolt, a Füst-kép Bt.-vel és a 8 Dimenzió Kft.-vel kötött szerződések tanácsadói szerződések, a Kbt. 243. § i) pontjában meghatározott kivételi körbe tartoznak, figyelemmel a kérelmezett Alapító Okiratának IV. a), d), e) pontjaira, továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 8. § (4) bekezdés a), b), d) pontjaira. A kezdeményezés VI. pontjában kifogásolt, a Delfin-Infó Bt.-vel kötött szerződéssel kapcsolatban kifejtette, hogy e megbízott 2005. évtől látta el a kérelmezettnél a számítógépes rendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. A beszerzésre irányadó Kbt. 296. § b) pontja alapján a szerződés kivételi körbe tartozik, figyelemmel arra, hogy a szerződés teljesítése olyan sajátos műszaki, technikai sajátosságot igényel, melyet más szervezet nem lett volna képes teljesíteni. Ad. VII.) A kérelmezett közölte, hogy a hivatalbóli kezdeményező által ellenőrzött időszakban közbeszerzési tervet nem készített, melynek indoka, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatására nem került sor. A Közbeszerzések Tanácsa

22

Elnökének Tájékoztatója szerint (2010.II.15. KÉ. 2010. évi 19. szám) üresen hagyott statisztikai összegzés mintát nem kell beküldeni 2009. évről annak, aki nem folytatott le közbeszerzési eljárást. Közölte, hogy a jogorvoslati eljárással érintett beszerzésekre vonatkozó szerződéseket 2011. február 28-án adta át a hivatalbóli kezdeményezőnek. Egyéb érdekelt, a MEDIAEXPERT Kft. észrevételében a hivatalbóli kezdeményezés 1. elemével kapcsolatban előadta, hogy a filmszakma több szintű produceri munkát alkalmaz. Történetiségében 1948-tól az állam végezte a produceri munkát, majd 1999-ben, a Millenáris Filmcsomag keretében merült fel, hogy hozzanak létre egy produceri supervisori rendszert. A kérelmezett tevékenységéhez kapcsolódóan ezen produceri rendszerben kötött megbízási szerződéseket produceri feladatok ellátására, az adott filmkészítés folyamata teljességének az ellenőrzésére. A Döntőbizottság először az eljárási feltételeket vizsgálta. A Döntőbizottság megállapította, hogy hivatalbóli kezdeményezés V. eleme részben elkésett, a VI. eleme elkésett. A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás mellőzésével létrejött szerződések megkötésének időpontjában hatályos Kbt. rendelkezései alapján vizsgálta meg, hogy a hivatalbóli kezdeményező megtartotta-e a törvényben meghatározott jogorvoslati határidőt. Ennek alapján a Kbt. irányadó 327. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: c) a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv.

(2) Az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőre a 323. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott szervezetek a jogsértés megtörténtétől számított egy éven túl, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig a jogsértés megtörténtétől számított három éven túl nem kezdeményezhetnek eljárást. A Kbt. 327. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó a Kbt. 323. § (2) bekezdése szerint, a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi

23

kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Kbt. 323. § (3) bekezdése alapján a (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni c) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés V. elemével összefüggésben megállapította, hogy a kérelmezett 2008. január 2-án kötött megbízási szerződést a Füst-Kép Bt.-vel „a Magyar Mozgókép Közalapítvány külső kapcsolatainak szervezésével és filmterjesztési, támogatói tevékenységének szakmai koordinációjával kapcsolatos tanácsadás” tárgyában. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés VI. elemével összefüggésben megállapította, hogy a kérelmezett 2008. január 2-án kötött megbízási szerződést a Delfin-Infó Bt.-vel „informatikai rendszerek és számítógépes park technikai felügyelete” tárgyában. A hivatalbóli kezdeményező részére a beszerzésekkel kapcsolatos iratok 2011. február 28-án kerültek átadásra. A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezését 2011. március 11-én benyújtotta, melynek alapján a Kbt. 327. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó, a Kbt. 323. § (2) bekezdésében a tudomásszerzéstől számított tizenöt napos szubjektív jogorvoslati határidőt megtartotta. A Döntőbizottság megállapította, hogy a fenti két szerződés esetében a szerződések 2008. január 2-i megkötésének időpontját követő három éven túl került sor a kezdeményezés benyújtására, a hivatalbóli kezdeményezés e részében az objektív határidőn túli. A Kbt. 317. § (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 30. §-a szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha d) jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg, és a kérelem elkésett. A Ket. 31. § (1) bekezdése alapján a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a) a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna

24

helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Ket. 30. § d) pontjára tekintettel a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hivatalbóli kezdeményezés V. eleme tekintetében részben, a VI. eleme tekintetében egészben a jogorvoslati eljárást megszüntette. A Döntőbizottság ezt meghaladóan az I., II., III., V. és VII. elemek tekintetében az érdemi vizsgálatot lefolytatta, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapos. A hivatalbóli kezdeményező a Kbt. 327. § (1) bekezdés c) pontja alapján kezdeményezte a Döntőbizottság hivatalból való eljárását, az I., II., III., V. elemek tekintetében közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés „I. Filmszakmai ellenőrzés” elemének alaposságát az alábbi indokok alapján állapította meg.

A Kbt. - a közösségi irányelvekkel összhangban - részletesen meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az adott beszerzésre kiterjed a közbeszerzési eljárási kötelezettség. A Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség tekintetében egyrészről meghatározza a közbeszerzés tárgyait a tárgyi hatály vonatkozásban, másrészt a személyi hatályát. E kettős szabályozás adja azt, hogy a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzésekre a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérőknek le kell folytatniuk a közbeszerzési eljárást. A Kbt. hatálya alá tartozó ún. klasszikus ajánlatkérői kört a Kbt. 22. § (1) bekezdése határozza meg. A Kbt. 22. § (1) bekezdése alapján e fejezet alkalmazásában ajánlatkérők: f) a közalapítvány. A Döntőbizottság a fentiek alapján rögzíti, hogy a kérelmezett a Kbt. 22. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Kbt. személyi hatálya alá tartozik. Az 1-28. sorszámú szerződések esetében a Döntőbizottság a Kbt. irányadó rendelkezéseire figyelemmel a következőket állapította meg: A Kbt. 2. § (1) bekezdése alapján e törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A

25

közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó.

(2) Az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a harmadik részét, a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre pedig a negyedik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

a) az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással. A Kbt. 40. § (2) bekezdése értelmében a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek

a) beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt [37. § (1) bekezdése] kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és

b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással

közvetlenül összefügg. A Kbt. 240. § (1) bekezdése alapján e fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha

a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni. A Kbt. 242. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió.

(3) Az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, az építési koncesszióra a 26. §-t, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó. A Kbt. 245. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban, valamint a (2) bekezdésben

26

foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték). A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a hivatalbóli kezdeményezés I. elemében foglalt szerződések a Kbt. tárgyi hatálya alá tartoznak-e. Az 1-28. sorszámú megbízási szerződések beszerzésének tárgya a Kbt. 27. §-a szerint szolgáltatás megrendelése. A beszerzések fő tárgyuk szerint a Kbt. 4. számú melléklet 26-os kategória kulturális szolgáltatások hatálya alá tartoznak. A Döntőbizottság megvizsgálta a Kbt. 40. § (2) bekezdésében meghatározott együttes feltételek teljesülését. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 40. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel fennállt, kérelmezett a tárgyi szerződéseket egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kötötte. A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a Kbt. 40. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott törvényi feltétel fennállt-e, azaz a tárgyi szolgáltatások beszerzésére egy ajánlattevővel lehetett volna-e szerződést kötni. A Kbt. 40. § (2) bekezdés b) pontja feltételes módot alkalmaz, melynek alapján a Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy volt-e arra valós esély, a valóságban az adott beszerzési tárgy piacán megtörténhetett-e az egy ajánlattevővel való szerződéskötés. E körben tehát a kérelmezettnek is azt kellett volna megvizsgálnia, hogy a beszerzési igényének kielégítésére megvan-e az elvi lehetősége annak, hogy a szerződést ugyanaz a megbízott teljesítse, megvan-e a valószínűsége annak, hogy ugyanazon ajánlattevő képes a szerződést teljesíteni. Ha kizárható a beszerzési igény teljesítése egy ajánlattevővel, úgy az egyes beszerzésekre vonatkozó becsült értéket nem kell egybeszámítani. Ha azonban ez egyértelműen nem zárható ki, és megvan az elvi lehetősége, hogy az egyes beszerzési tárgyakra nézve ugyanazon ajánlattevővel lehetne a szerződést megkötni, az egybeszámítási kötelezettség a Kbt. 40. § (2) bekezdés b) pontja alapján fennáll. A törvény tehát az egy ajánlattevővel való szerződéskötés elvi lehetőségét szabja az egybeszámítási kötelezettség feltételéül. A Döntőbizottság álláspontja szerint, ez a kizártság a kérelmezett esetében nem állt fenn, az elvi lehetőség megvolt arra, hogy a szolgáltatások beszerzésére egy ajánlattevővel kössön szerződést.

27

A Döntőbizottság a fentiekben a hivatalbóli kezdeményezés alapján részletesen ismertette a tárgyi szolgáltatások körében megrendelt tevékenységeket, melyeknek megfelelően kötötte meg a kérelmezett a megbízási szerződéseket. A szerződések tárgyai vonatkozásában megállapítható, hogy azok fő tárgyát filmszakmai ellenőri feladat ellátása képezte a megbízottak által, a központi költségvetésből származó, a kérelmezett által elosztott támogatás szerződésszerű és a filmszakmai gyakorlattal összhangban álló felhasználásának ellenőrzése céljából, a támogatási cél megvalósulásának teljes folyamatában, a megbízási szerződésekben meghatározott produkciók vonatkozásában. A kérelmezett ugyan hivatkozott a produkciók jelentős számára, és az életszerűség követelményére, a kérelmezett azonban az 1-28. sorszámú szerződéseket ténylegesen 5 megbízottal kötötte meg, melyekből 15 db szerződés az Oscar Csoport Bt.-vel, míg 9 db szerződés a MEDIAEXPERT Kft.-vel jött létre. A Döntőbizottság áttekintette a kérelmezett által meghívott társaságok cégnyilvántartásba bejegyzett tevékenységi köreit, és megállapította, hogy több társaság esetében megvolt az elvi lehetőség arra, hogy a kérelmezett egy szerződés keretében szerezze be a támogatásban részesített valamennyi szolgáltatást. A Béke Mozi Kft., az OSCAR CSOPORT Bt., a Ködszurkáló Bt. esetében a cégek tevékenységében megjelenik a „Film-, video gyártás”. A fenti indokok alapján, a Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmezett erre vonatkozó indokait. A Döntőbizottság ezt követően, a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjában szabályozott törvényi feltételt vizsgálta. A Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontja két fordulatot határoz meg, melyek külön-külön is megalapozzák e követelmény beálltát. Az első fordulat az, hogy a szolgáltatások rendeltetése azonos, vagy hasonló. E körben a Döntőbizottság álláspontja szerint ténybelileg nem vitatható a beszerzések rendeltetésének azonossága, vagy hasonlósága. Jelen esetben az egyes szolgáltatási tevékenységek rendeltetése végső soron az volt, hogy a produkciók filmszakmai ellenőrzése a készítés teljes folyamatában megtörténjen, mely az állami költségvetésből biztosított közpénz ésszerű felhasználását szolgálta. Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az 1-28. sorszámú szerződések esetében a Kbt. 40. § (2) bekezdésében szabályozott egybeszámítási kötelezettség fennállt.

28

A Kbt. 244. § (1) bekezdése alapján, e fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra, az építési koncesszióra, a szolgáltatás megrendelésére és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó nemzeti értékhatárokat a 2006. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 86. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. Fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2009. január 1-jétől 2009. március 31-éig: d) szolgáltatás megrendelése esetében: 25,0 millió forint. Kérelmezett által - a 2009.01.01. és 2009.03.30. között megkötött - 1-28. sorszámú szerződések egybeszámított becsült értéke - a hivatalbóli kezdeményezés 1. sz. mellékletében kimutatottak szerint - a Kbt. 37. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel 35.277.940.-Ft és 48.984.440.-Ft között mozog, mely a nemzeti értékhatárokat elérő érték, ezért a kérelmezett megsértette a Kbt. 245. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a Kbt. 40. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdését, a közbeszerzési eljárás lefolytatását jogsértően mellőzte. A 32-48. sorszámú szerződések esetében a Döntőbizottság a Kbt. irányadó rendelkezéseire figyelemmel a következőket állapította meg: A Kbt. 2. § (1) bekezdése értelmében e törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. (2) Az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a harmadik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

a) az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással.

29

A Kbt. 40. § (2) bekezdése értelmében a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek



közvetlenül összefügg. A Kbt. 240. § (1) bekezdése alapján e fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni. A Kbt. 242. § (1) bekezdése szerint, a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió. (3) Az építési beruházásra a 25. § (1) bekezdését, építési koncesszióra a 26. §-t, a szolgáltatás megrendelésére a 27. §-t kell alkalmazni. A 28. § szintén alkalmazandó. A Kbt. 243. § -a értelmében e fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni

i) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul. A Kbt. 245. §-a alapján a közbeszerzés értékének megállapítására a 35-40. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A Döntőbizottság elsődlegesen megvizsgálta, hogy a 32-48. sorszámú szerződések a Kbt. 243. § i) pontjában meghatározott kivételi körbe tartoznak-e, azaz olyan szolgáltatás megrendelésére irányultak-e, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul. Kérelmezett alaptevékenységét különösen az Alapító Okiratának – fentiekben részletesen ismertetett – IV. pontja, és a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 8. § (4) bekezdése határozza meg. Ezen belül a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 8. § (4) bekezdés c) pontja szerint a Közalapítvány feladata különösen a támogatás odaítélésétől kezdődően

30

a filmalkotások elkészültének, valamint az egyéb támogatott célok megvalósulásának folyamatos felügyelete és ellenőrzése. A törvény fenti rendelkezésére tekintettel, a tárgyi megbízási szerződések olyan szolgáltatás megrendelésére irányultak, amely a kérelmezett alaptevékenysége ellátásához szükséges. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 243. § i) pontjában meghatározott tanácsadói tevékenység a kivételi kör fennállásához nem teljesült. A kérelmezett esetében a tárgyi megbízási szerződések keretében valójában nem tanácsadás történt, hanem a kérelmezett az alaptevékenységének ellátását megbízási szerződések keretében a megbízottakra bízta, azaz a megbízottak látták el a kérelmezett helyett az alaptevékenységébe tartozó filmszakmai ellenőrzéseket, melyeket a kérelmezett számára törvény, az Alapító Okirata, és a támogatási szerződés előírt, a támogatások felhasználása szabályszerűségének vizsgálatát. E tevékenységek a Kbt. 4. számú melléklet 26-os kategóriába tartozó kulturális szolgáltatások hatálya alá tartoznak, és nem minősülnek a kivételi kört megalapozó tanácsadói tevékenységeknek. A Döntőbizottság ezért megvizsgálta a Kbt. 40. § (2) bekezdésében meghatározott együttes feltételek teljesülését. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 40. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel fennállt, kérelmezett a tárgyi szerződéseket egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kötötte. A Döntőbizottság a fentiekben e körben kifejtettek tükrében megvizsgálta, hogy a Kbt. 40. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott törvényi feltétel fennállt-e, azaz a tárgyi szolgáltatások beszerzésére egy ajánlattevővel lehetett volna-e szerződést kötni. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés alapján részletesen ismertette a tárgyi szolgáltatások körében megrendelt tevékenységeket, melyeknek megfelelően kötötte meg a kérelmezett a megbízási szerződéseket. A szerződések tárgyai vonatkozásában megállapítható, hogy azok fő tárgyát filmszakmai ellenőri feladat ellátása képezte, az 1-28. sorszámú szerződésekkel azonosan.

31

A kérelmezett e szerződéseket ténylegesen 3 megbízottal kötötte meg, melyekből 6 db szerződés az Oscar Csoport Bt.-vel, míg 9 db szerződés a MEDIAEXPERT Kft.-vel jött létre. A Döntőbizottság áttekintette a kérelmezett által meghívott társaságok cégnyilvántartásba bejegyzett tevékenységi köreit is, és megállapította, hogy az elvi lehetőség megvolt arra, hogy a kérelmezett egy szerződés keretében szerezze be a támogatásban részesített valamennyi szolgáltatást. Az OSCAR CSOPORT Bt., és Szakácsi Lajos egyéni vállalkozó esetében a tevékenységükben megjelenik a „Film-, video gyártás”, a MEDIAEXPERT Kft. főtevékenysége „M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység”. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjában szabályozott törvényi feltétel fennállt, az egyes szolgáltatási tevékenységek rendeltetése végső soron az volt, hogy a produkciók filmszakmai ellenőrzése a készítés teljes folyamatában megtörténjen, mely az állami költségvetésből biztosított közpénz ésszerű felhasználását szolgálta. Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a 32-48. sorszámú szerződések esetében a Kbt. 40. § (2) bekezdésében szabályozott egybeszámítási kötelezettség fennállt. A 244. § (1) bekezdése értelmében e fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra, az építési koncesszióra, a szolgáltatás megrendelésére és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó közbeszerzési értékhatárokat a 2009. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 87. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2010. január 1-jétől 2010. december 31-éig: d) szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint. Kérelmezett által - a 2010.03.22. és 2010.06.28. között megkötött - 32-48. sorszámú szerződések egybeszámított becsült értéke - a hivatalbóli kezdeményezés 2. sz. mellékletében kimutatottak szerint - a Kbt. 37. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel 23.928.200.-Ft és 33.288.200.-Ft között mozog, a nemzeti értékhatárokat elérik, ezért a kérelmezett megsértette a Kbt. 245. § -a alapján alkalmazandó a Kbt. 40. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdését, a közbeszerzési eljárás lefolytatását jogsértően mellőzte. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés „II. Könyvelés, főkönyvelés” eleme körében az alábbiakat állapította meg.

32

A kérelmezett 2005. november 30-án – közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül – megbízási szerződést kötött a Sebán és Társa Bt.-vel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseinek megfelelően könyvelési feladatok ellátására, határozatlan időtartamra, havi 350.000.-Ft+Áfa megbízási díjon. A megbízott feladatait a szerződés 3. pontja részletezte, többek között az alábbiak szerint: számlák, pénztár, bank, bérfeladás, egyéb belső bizonylat alapján keletkezett tételek könyvelése, alkalmazottak részére megfizetett bérek, bérjárulékok egyeztetése a bérszámfejtő munkakörben foglalkoztatott személlyel, főkönyvi kivonat egyeztetése. A megbízási szerződésben kikötött díjat a felek 2008. augusztus 30-án havi 420.000.-Ft+Áfa összegre módosították. A szerződés 2009. június 30-án megszüntetésre került. A kérelmezett 2005. június 16-án – közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül – megbízási szerződést kötött a Raab-Treuhand Bt.-vel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseinek megfelelően számviteli feladatok ellátására, határozatlan időtartamra, havi 400.000.-Ft+Áfa megbízási díjon. A megbízott feladatait a szerződés 3. pontja részletezte, többek között az alábbiak szerint: megbízó éves költségvetési tervének, költségvetési, közhasznú, mérleg beszámolójának elkészítése. A megbízási szerződésben kikötött díjat a felek 2006. május 28-án havi 725.000.-Ft+Áfa, 2008. június 30-án havi 900.000.-Ft+Áfa összegre módosították. A szerződés 2009. június 30-án megszüntetésre került. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek minősülő szervezeteknek a közbeszerzés lefolytatása nélkül kötött szerződéseik esetében a szerződésmódosításaik előtt minden esetben meg kell vizsgálniuk azt, hogy a Kbt. alkalmazásának feltételei fennállnak-e, hogy az adott szerződésmódosítás a módosított értékre figyelemmel közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettséget keletkeztet-e. Amennyiben a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége fennáll, szükséges az ajánlatkérőnek megvizsgálnia a Kbt. 40. § (2) bekezdésének fennállását is. Ha a szolgáltatások egybeszámított becsült értéke a közösségi értékhatárokat eléri, akkor az ajánlatkérőnek a Kbt. IV. fejezete szerinti eljárásfajtát kell választania. A 2008. június 30-i és 2008. augusztus 30-i szerződésmódosításokra tekintettel a Kbt. irányadó rendelkezései a következők: A Kbt. 2. § (1) bekezdése alapján e törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú

33

és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. (2) Az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a harmadik részét, a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre pedig a negyedik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Kbt. 38. § (1) bekezdése alapján a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:

b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. A Kbt. 40. § (2) bekezdése szerint a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek



közvetlenül összefügg. A kérelmezett által beszerzett e szolgáltatások a Kbt. 3. számú melléklet Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelési szolgáltatások hatálya alá tartózóak, CPV hivatkozási számuk: 74121000-3-tól 74121250-0-ig. A Sebán és Társa Bt.-vel könyvelési feladatok ellátására határozatlan időre kötött megbízási szerződésben kikötött díj 2008. augusztus 30-án havi 420.000.-Ft+Áfa összegre módosult. A szerződésmódosítás alapján a beszerzés becsült értéke a Kbt. 38. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel 20.160.000.-Ft. A Raab-Treuhand Bt.-vel számviteli feladatok ellátására, határozatlan időtartamra kötött megbízási szerződésben kikötött díj 2008. június 30-án havi 900.000.-Ft+Áfa összegre módosult. A szerződésmódosítás alapján a beszerzés becsült értéke a Kbt. 38. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel 43.200.000.-Ft. Miután a szerződésmódosítások időpontjában az ajánlatkérőnek a könyvviteli – számviteli-könyvelési – szolgáltatások beszerzésére vonatkozó igénye fennállt, a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő az egybeszámítási kötelezettségét elmulasztotta-e.

34

A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 40. § (2) bekezdésében meghatározott együttes feltételek teljesültek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 40. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel fennállt, kérelmezett a tárgyi szerződésmódosításokat egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kötötte. A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a Kbt. 40. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott törvényi feltétel fennállt-e, azaz a tárgyi szolgáltatások beszerzésére egy ajánlattevővel történő szerződéskötés elvi lehetősége fennállt-e. A Döntőbizottság a fentiekben részletesen ismertette a tárgyi szolgáltatások körében megrendelt tevékenységeket, melyeknek megfelelően kötötte meg a kérelmezett a megbízási szerződéseket. A szerződések tárgyai vonatkozásában megállapítható, hogy azok tárgyát számviteli-könyvelési feladatok képezték, a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően. A kérelmezett gazdasági társaságokkal kötött szerződést a számviteli-könyvelési szolgáltatások ellátására, amelyek a szolgáltatást megfelelő szakértelemmel rendelkező személyekkel látták el. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. § (1) bekezdése alapján, e törvény alkalmazásában számviteli szolgáltatás az e törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége (a továbbiakban: könyvviteli szolgáltatás), valamint a könyvvizsgálói tevékenység.

(2) A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen: a) a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés

rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,

b) az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása.

35

(4) A könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgálóval, továbbá a könyvvizsgálói képesítéssel szembeni követelményeket külön törvények szabályozzák. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 61-65. §-ai rendelkeznek a könyvvizsgáló függetlenségéről. E törvény a 62. § (1) bekezdésében kimondja, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, annak közeli hozzátartozója, a könyvvizsgáló cég, valamint azon könyvvizsgálói hálózat más tagja, amelyhez a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég tartozik, és a megbízó között nem állhat fenn olyan közvetlen vagy közvetett vagyoni, pénzügyi, munkavégzésre irányuló, üzleti vagy egyéb kapcsolat (ideértve a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásán túlmenően nyújtott szakmai és egyéb szolgáltatást is), amely a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég függetlenségét veszélyezteti. A fenti jogszabályi rendelkezések tükrében a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett által felkért társaságok könyvviteli szolgáltatást, és nem könyvvizsgálatot láttak el a tárgyi megbízási szerződések alapján. A Döntőbizottság megállapította, hogy mindkét társaság tevékenységi körében megtalálható a Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység. A fenti indokok alapján, a Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 40. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek fennálltak, a szolgáltatások jellege alapján megvolt az elvi lehetőség az egy ajánlattevővel való szerződéskötésre. Ennek alapján a szerződésmódosítások egybeszámított becsült értékét, 63.360.000.-Ft-ot vette figyelembe. A Kbt. 21. § (1) bekezdése alapján e fejezet szerint kell eljárni a 22. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat. A Kbt. 32. § -a szerint e fejezet alkalmazásában a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatár b) a 22. § (1) bekezdésében meghatározott összes egyéb ajánlatkérő esetében, ha a szolgáltatás a 3. mellékletben szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 211 000 euró. Az egybeszámítás folytán a kérelmezett szerződésmódosításainak összesített értéke meghaladta az 53.012.225.-Ft-os közösségi értékhatárt, melynek alapján a

36

kérelmezett megsértette a Kbt. 40. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdését. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés „III. Ingatlan hasznosítással kapcsolatos szolgáltatások” eleme körében az alábbiakat állapította meg. 1. A kérelmezett 2008. április 30-án megbízási szerződést kötött a

MOBILTERV 2000 Kft.-vel ingatlan hasznosításának előkészítéséhez döntés előkészítő tanulmány készítése tárgyában, 2008. május 9. teljesítési határidővel, díja: jogi munkarészek: 20.000.-Ft/óra+Áfa+számlával igazolt költségek, valamint gazdasági elemzések: 6.700.000.-Ft+Áfa.

2. A kérelmezett 2008. június 1-én megbízási szerződést kötött a Landkerék Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-vel, 2008. június 1-től 2010. december 31-ig határozott időre, a kérelmezett tulajdonában álló valamennyi ingatlan hasznosításával, értékesítésével kapcsolatos szakmai tanácsadás tárgyában, havi 450.000.-Ft+Áfa megbízási díjon.

3. A kérelmezett 2008. november 27-én megbízási szerződést kötött a H-PORTOS Tanácsadó Kft.-vel, 2009. január 15-től 2009. január 31-ig határozott időre, ingatlanvagyon értékelés, piacelemzés, gazdasági elemzés tárgyában, 4.600.000.-Ft+Áfa megbízási díjon.

4. A kérelmezett 2008. december 19-én megbízási szerződést kötött a MOBILTERV 2000 Kft.-vel, 2009. január 15-től 2009. január 31-ig határozott időre, a kérelmezett tulajdonában lévő ingatlan értékesítésével összefüggő előkészítő munkák elkészítése – műszaki munkarészek tényfeltáró vizsgálatok, jogi munkarészek jogi audit – tárgyában, 2.600.000.-Ft+Áfa megbízási díjon.

A hivatalbóli kezdeményező a 2-4. sorszámú szerződéseket vitatta, közbeszerzési eljárás jogsértő mellőzése miatt. E körben a Kbt. irányadó rendelkezései a következőket mondják ki: A Kbt. 2. § (1) bekezdése alapján e törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. (2) Az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a harmadik részét, a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre pedig a

37

negyedik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

a) az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással.

A Kbt. 40. § (2) bekezdése alapján a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek



közvetlenül összefügg. A Kbt. 240. § (1) bekezdése értelmében e fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha

a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni. A Kbt. 245. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban, valamint a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték). A Döntőbizottság álláspontja szerint e szerződések körében a Kbt. 40. § (2) bekezdésében meghatározott együttes feltételek teljesültek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 40. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel fennállt, kérelmezett a tárgyi szerződéseket egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kötötte. A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a Kbt. 40. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott törvényi feltétel teljesült-e, azaz a tárgyi szolgáltatások beszerzésére egy ajánlattevővel történő szerződéskötés elvi lehetősége megvolt-e.

38

A Döntőbizottság a fentiekben részletesen ismertette a tárgyi szolgáltatások körében megrendelt tevékenységeket, melyeknek megfelelően kötötte meg a kérelmezett a megbízási szerződéseket. A szerződések tárgyai vonatkozásában megállapítható, hogy a kérelmezett által beszerzett szolgáltatások a kérelmezett (illetőleg a MAFILM) tulajdonában álló ingatlanok hasznosítására, ingatlan jellemzőinek felmérésére, hasznosítási lehetőségének vizsgálatára vonatkozott. Mindhárom társaság tevékenységi körében megtalálható az Üzletviteli tanácsadás, illetőleg Ingatlanokkal kapcsolatos valamely (Lakó- és nem lakóépület építése, Ingatlanügynöki tevékenység, stb.) tevékenységi kör. A Döntőbizottság megvizsgálta a MOBILTERV 2000 Kft. és a H-Portos Kft. által a Budapest, II. Budakeszi út 51. sz., kérelmezett tulajdoni hányadának hasznosításával kapcsolatos tanulmányokat, melyeket a MOBILTERV 2000 Kft. és a H-Portos Kft. közösen készített el, az egyes feladatok (jogi elemzés, értékbecslés, ingatlan ismertető) megosztásával. E közös tanulmány is cáfolja a kérelmezett előadását, mely szerint a tárgyi szolgáltatás megrendelésére nem volt elvi lehetőség az egy ajánlattevővel való szerződéskötésre. A fenti indokok alapján, a Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 40. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott feltételek fennálltak. Ennek alapján - a hivatalbóli kezdeményezésnek, és a hivatalbóli kezdeményezés 4. számú mellékletének megfelelően - a beszerzések becsült értéke 41.368.000.-Ft és 45.968.000.-Ft között volt. A Kbt. 244. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy e fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra, az építési koncesszióra, a szolgáltatás megrendelésére és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó nemzeti értékhatárokat a 2006. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 91. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. Fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2008. január 1-jétől 2008. december 31-éig: d) szolgáltatás megrendelése esetében: 25 millió forint. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett megsértette a Kbt. 245. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a Kbt. 40. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdését.

39

A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés „V. Szakmai tanácsadás” nem elkésett eleme körében az alábbiakat állapította meg. Kérelmezett 2008. június 1-én megbízási szerződést kötött a 8 Dimenzió Filmgyártó, Forgalmazó, Kereskedő és Szolgáltató Kft.-vel a kérelmezett Kuratóriumának feladataival, az MMK strukturális felépítésével, szervezetével és általános támogatói tevékenységének szakmai koordinációjával, illetve kiemelten fontos egyéb szakmai és gazdasági kérdésekkel kapcsolatos szakmai tanácsadás tárgyában, 2008. június 1-től kezdődően határozott időtartamra, 2010. december 31. napjáig, havi 800.000.-Ft+Áfa megbízási díjon. A Kbt. irányadó – nemzeti értékhatárok alatti értékű egyszerű közbeszerzési eljárásokra vonatkozó – rendelkezései a következőket mondják ki: A Kbt. 292. § (1) bekezdése alapján e rész szerint kell eljárni a 293. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha

a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait, és nem a IV. vagy a VI. fejezet szerint kell eljárni. A Kbt. 295. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése. A Kbt. 296. §-a e rész alkalmazása esetén kivételként határozza meg: h) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul. A Kbt. 298. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték). A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a tárgyi szolgáltatási szerződés a Kbt. 296. § h) pontja szerinti kivételi körbe tartozik-e. Kérelmezett alaptevékenységét különösen az Alapító Okiratának – fentiekben részletesen ismertetett – IV. pontja, és a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 8. § (4) bekezdése határozza meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett Alapító Okiratában, és a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 8. § (4) bekezdésében behatárolt

40

alaptevékenységén túli tanácsadói tevékenységek is megtalálhatóak a tárgyi szerződésben. Nem tartoznak pl. a kérelmezett alaptevékenységébe: a Titkárságvezetője felé gyakorolt tanácsadói feladatok közül a munkaszervezet átalakításával, munkavállalóival kapcsolatos humánpolitikai kérdésekben tanácsadás, a megbízó működésével, tevékenységével kapcsolatos gazdasági kérdésekben javaslatok kidolgozása. A Kbt. szabályozása kógens, az ajánlatkérők csak abban az esetben mentesülnek a közbeszerzési eljárás lefolytatásának a kötelezettsége alól, ha a beszerzésük a Kbt. valamely kivételi szabályának megfelel. Mindezek alapján a Döntőbizottság nem fogadta el a kivételi kör fennállását. Jelen szolgáltatási szerződés becsült értéke a Kbt. 298. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a Kbt. 38. § (1) bekezdés a) pontja szerint (31 hónap × 800.000.-Ft) 24.800.000.-Ft. A Kbt. 297. § (1) bekezdése alapján e rész alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatárokat a 2006. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 91. § (3) bekezdése alapján a Kbt. negyedik Része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatára 2008. január 1-jétől 2008. december 31-éig: c) szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 292. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel a Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdését. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezés „VII. Általános hiányosságok” eleme körében az alábbiakat állapította meg. E körben a Kbt. hivatalbóli kezdeményezésre irányadó rendelkezései a következők: A Kbt. 5. § (1) bekezdése értelmében a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők - kivéve az V. fejezet szerint eljáró ilyen ajánlatkérőket, valamint a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - a költségvetési év elején, legkésőbb április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános.

41

A Kbt. 16. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának. A Döntőbizottság megállapította, hogy a 22. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő megsértette a Kbt. 5. § (1) bekezdését. Ajánlatkérő éves összesített közbeszerzési tervet nem készített az adott évre tervezett közbeszerzéseiről, a közbeszerzési eljárás lefolytatását az ajánlatkérő jogtalanul mellőzte, a megállapítással érintett beszerzésekre a közbeszerzési terv készítését elmulasztotta. Ajánlatkérő megsértette továbbá a Kbt. 16. § (1) bekezdését azzal, hogy a megelőző év beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést nem készített. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lefolytatását a fenti megállapítások szerint jogsértően mellőzte, e beszerzésekre a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette. A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogsértéseket. A Döntőbizottság a Ket. 30. § d) pontjára tekintettel a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hivatalbóli kezdeményezés V. eleme tekintetében részben, a VI. eleme tekintetében egészben a jogorvoslati eljárást megszüntette. A Kbt. 340. § (3) bekezdése alapján amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg e) bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. § (2) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

42

A Döntőbizottság jelen esetben indokoltnak ítélte bírság kiszabását, tekintettel arra, hogy súlyos jogsértést állapított meg. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezésben kifogásolt beszerzések vonatkozásában megállapította, hogy a kérelmezett a közbeszerzési eljárás lefolytatását jogsértően mellőzte, a közpénzzel gazdálkodó ajánlatkérő ezáltal nagyszámú beszerzés esetében nem biztosította a Kbt. garanciális szabályainak az érvényesülését. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során - a fentieken kívül - figyelembe vette a jogsérelem súlyát, a beszerzések tárgyát, értékét, azt, hogy kérelmezett közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósította meg a beszerzéseit. A Döntőbizottság a kérelmezett terhére értékelte, hogy nagyszámú szerződés esetében valósultak meg a jogsértések, e beszerzések tekintetében a jogsértések már nem reparálhatóak. A kérelmezett javára mérlegelte, hogy vele szemben az e törvénybe ütköző magatartása miatt a korábbiakban jogsértést még nem állapított meg. A Döntőbizottság figyelembe vette továbbá a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását. E szempontokat összességében mérlegelve a rendelkező részben megállapított összegű bírságot tartotta indokoltnak. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés kérelmezettnél a megállapított jogsértésért felelős személyre, így személyi bírságot nem szabott ki. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján, a Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint rendelkezett. A határozat nem érdemi (megszüntető) rendelkezései elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 345. § (1) bekezdése, a határozat érdemi rendelkezései bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése szerint a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi/kérelmezői szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes/kérelmező belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése szerint a Fővárosi Bíróság illetékes.

43

A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2011. április 15.

Dr. Horváth Éva sk. közbeszerzési biztos

Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos

Dr. Szathmári Réka sk. közbeszerzési biztos

A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják:

1. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 13.)

2. Magyar Mozgókép Közalapítvány (1068 Budapest, Városligeti fasor 38.)

3. Béke Mozi Kft. (1044 Budapest, Ungvári u. 9.) 4. Ködszurkáló Bt. (2096 Üröm, Határkő u. 12.) 5. OSCAR Csoport Bt. (2092 Budakeszi, Makkosi út 79-81.) 6. MOLIOR-INVEST Kft. (2241 Sülysáp, Bercsényi utca 8.) 7. MEDIAEXPERT Kommunikációs és Filmszakmai Igazságügyi

Szakértői Kft. (2091 Etyek, Öreghegyi u. 5.) 8. Szakácsi Lajos vállalkozó (2092 Budakeszi, Makkosi út 79-81.) 9. Serbán és Társai Bt. (1039 Budapest, Sarkadi u. 4.) 10. Raab-Treuhand Bt. (2234 Maglód, Mátyás király u. 29.) 11. Mobilterv 2000 Kft. (1112 Budapest, Zólyomi út 44/a.) 12. Landkerék Bt. (1145 Budapest, Uzsoki utca 53.) 13. H-Portos Tanácsadó Kft. (2089 Telki, Szilva u. 3.) 14. Film Project Kft. (1068 Budapest, Városligeti fasor 38.) 15. Füst-Kép Bt. (1092 Budapest, Ráday u. 16.) 16. 8 Dimenzió Filmgyártó, Forgalmazó, Kereskedő és Szolgáltató Kft.

(1145 Budapest, Uzsoki utca 53.) 17. Delfin-Infó Bt. (2132 Göd, Toldi u. 8.) 18. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt.

85.) 19. Irattár

44

Documents

2 millió forintra bírságolta az MMKA-t a Közbeszerzési Döntőbizottság