Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
2010.09.14. 1
A modern pénzgyakorlat kiegészítés
2. hét
2010.09.14. 2
Tartalom
1. A modern pénz funkciói, jellemzői2. A modern bankrendszer szereplői3. Pénzteremtés - gyakorlati példával4. A modern pénz különböző formái5. A forgalomban lévő pénzmennyiség6. Monetáris és fiskális politika (bevezetés)7. Adók, illetékek (bevezetés)
2010.09.14. 3
A pénz funkciói (hazai szakirodalom alapján)
• Értékmérés:• az egyes termékek ára a pénzen keresztül határozódik meg
• Forgalmi eszköz: • az áruk forgalmában a tranzakciók a pénz segítségével és nem
egyszerű árucsere formájában bonyolódnak le• Fizetési eszköz:
• az áru eladása nem feltétlenül jelenti az árbevétel egyidejűrealizálását
• Felhalmozási eszköz:• amennyiben nem áll szándékunkban a birtokunkban lévő összeget
azonnal további áruk vásárlására fordítani. • Nemzetközi pénz szerepe
• a fentiek nemzetközi szintű megjelenése, általánosan elfogadott módon
Tóth Árpád, SZE
2
2010.09.14. 4
A pénz funkciói (külföldi szakirodalom alapján)
• Elszámolási egység:– mindenki által elfogadott egységben gondolkodik minden
gazdasági szereplő és ebben az egységben kifejezve adják meg az árakat
• Fizetési eszköz/csere-eszköz: – mivel túlléptünk a barterek korszakán, a pénz az a jószág,
melyre a gazdasági szereplők termékeiket/szolgáltatásaikat cserélik
• Halasztott fizetések eszköze: – hitelügyletek megjelenésével válik fontossá
• Értékőrző: – a pénzként szereplő eszköz alkalmas vagyonunk
megőrzéséreTóth Árpád, SZE
2010.09.14. 5
A pénzhelyettesek megjelenése I/III.• Az Au mellett mesterséges és Au-ra átváltható helyettesek
jelentek meg, melyek az Au-val //-an a pénzügyi rendszer működésében részt vettek.
• Kis herceg: rosszallóan beszél a „pótszerekről”• Célszerű, hiszen az Au kopik, szállítása meglehetősen
kockázatos, így évezredekkel ezelőtt kialakultak olyan letéti intézmények (korabeli aranyművesek), amelyek a náluk elhelyezett nemesfémről igazolást állítottak ki, ezzel lehetővé téve a pénzhelyettesek forgalomban valómegjelenését.
• Ez az összesített pénzmennyiséget nem változtatta meg.
Tóth Árpád, SZE
2010.09.14. 6
A pénzhelyettesek megjelenése II/III.• Szükségszerű módon újabb formára volt
igény: ipari forradalom: áruk/szolgáltatások bővülésével, a tömegtermelés beindulásával, nagyobb pénzmennyiség kellett
• DE mivel bányatermékről volt szó, a mennyiségét nem lehetett korlátlanul növelni
Tóth Árpád, SZE
3
2010.09.14. 7
A pénzhelyettesek megjelenése III/III.• EZÉRT relatív pénzhiány alakult ki =>
– a forgalom pénzigényéhez képest a pénzmennyiség (Au mennyiség) növekedése kisebb volt,
– attól folyamatosan elmaradt,– egy ideig lehetett csak ellensúlyozni a pénz forgási
sebességének növekedésével.• EZÉRT vártak.
Abban bíztak, hogy majd csak pénzhez jutnak, és kifizetik az árut, folytathatják termelésüket. Ez hosszabb távon a Π csökkenését eredményezte és az áruforgalom akadályokba ütközött.
• Az üresjáratok a Π-lehetőségeket csökkentették.Tóth Árpád, SZE
2010.09.14. 8
Megoldás I./III.• A kereskedő elvitte az árut, erről kiállított egy
hitelviszonyt jelentő értékpapírt, a váltót, melyben rögzítette a fizetés feltételeit.
• TEHÁT azt vállalta, hogy egy későbbi időpontbanteljesíti a fizetést, és az áruk ellenértékét jelentőösszeg nagyobb lesz, mintha azonnal, az áruk átvételekor fizetett volna.
• ÍGY az értékpapír bizonyos mennyiségű kamatot is tartalmazott, melynek mértékét az aláíráskor határozták meg.
• Ezt hívjuk kereskedelmi váltónak, mely rögzíti a két fél közötti hitelviszonyt.
Tóth Árpád, SZE
2010.09.14. 9
Megoldás II./III.• Ez csak akkor oldotta meg a problémát, ha ezzel a
váltóval lehetett fizetni, vagyis tovább lehetett forgatni.
• Felmerül a bizalom problémája: szavahihetőség, jövőbeni fizetőképesség, fizetési készség.
• Ezért bekapcsolódtak a folyamatba az éppen létrejövő, tőkeerős bankok. Közreműködésükkel zajlottak a tranzakciók.
• Később már saját nevükre állították ki a váltókat: bankárváltó
– kerek címletekben nyomtatták, nem tartalmazott kamatrészt, az üzleti szféra fizetési eszközét jelentették.
• De ekkor még sokféle „bankjegy” volt forgalomban: minden banknak a sajátja…
Tóth Árpád, SZE
4
2010.09.14. 10
Megoldás III./III.• E pénzhelyettesek hitelnyújtás révén kerültek a
gazdaságba, ezért a pénz mennyiségének növekedése nem jelentette azt, hogy az idők végezetéig a forgalomban marad, mivel a hitel visszafizetésével automatikusan megsemmisül.
• Természetesen a hitelezési tevékenységen alapulópénzhelyettesek aránya csekély volt még ekkor:
» Au 33%» Ag 34%» Készpénz és váltópénz (réz) 26%» Hitelpénz 7%» Σ Anglia, Franciaország, USA (1815) 100%
Tóth Árpád, SZE
2010.09.14. 11
Az állam színre lép I./II.• Napjainkban egy országon belül egy adott valuta
forog, amit az állam bocsát ki (állami monopólium)• Az egyes kibocsátók megítélésétől függően az
egyes bankjegyek elfogadottsága és elfogadási árfolyama eltérő volt
• Az állam is új módokon akarta finanszírozási igényeit megoldani (nagy kiadások, pl.: háborúk idején)
• Az államnak fontos szerepe volt abban, hogy egy adott, hivatalos, törvényes fizetési eszköz felváltsa a sokféle pénzhelyettest
• Az új fizetési eszköz kibocsátása, mennyiségének szabályozása állami hatáskörbe tartozik.
Tóth Árpád, SZE
2010.09.14. 12
Az állam színre lép II./II.• A gazdasági növekedést gátolta a pénzmennyiség
szűkössége, így logikusnak tűnt az állami szerepvállalás, mely orvosolta a problémákat.
• Az állami kincstárak számára szinte kínálta magát a lehetőség, hogy papír anyagú pénzeket bocsássanak ki, melyek elfogadását hatalmuknál fogva kötelezővé tették.
• Ezek tehát hatalmi szóval létrehozott, kényszerárfolyammalellátott pénzhelyettesek voltak.
• Mivel az állam (kibocsátók) költekezési hajlama igen erős, ezért 1. a kibocsátott jegyek állománya jellemzően dinamikusan növekedett és 2. a kibocsátások néha drámai inflációval (elértéktelenedés), 3. a nemesfémek forgalomból való eltűnésével, 4. pénzügyi válságokkal, 5. a nemesfémekre történő átváltási lehetőség időleges felfüggesztésével, 6. az átváltási arányok csökkentésével (devalváció) jártak együtt.
Tóth Árpád, SZE
5
2010.09.14. 13
Vita a pénz mennyiségéről, avagy milyen kapcsolat legyen a nemesfémek és a pénzhelyettesek mennyisége között
Currency-iskola (1) versus
banking-elmélet (2)
Tóth Árpád, SZE
2010.09.14. 14
• (1) Az összesített pénzmennyiség nem lehet nagyobb, mint a nemesfémek mennyisége, ha ennél több lenne, inflációt idézne elő
– Anglia, 1844, Peel-törvény, a gazdasági szükségszerűség szétfeszítette a mesterséges, törvényi korlátokat, és ezért az aranyfedezetet meghaladó pénzkibocsátásra került sor
• (2) követői szerint nem baj, ha az aranykészletet meghaladóan bocsátanak ki pénzhelyetteseket, de elismerik, hogy túlzásba vitele inflációt okozhat.
– Ez a kritikus pont azonban nem a 100%-os aranyfedezeti szinten van, hanem az áru- vagy szolgáltatásfedezet hiánya esetén. Véleményük szerint káros a gazdaságra, ha a pénzmennyiség szabályozását az arany mennyiségéhez próbálják igazítani. Végkövetkeztetés, mely a modern pénzhez vezet: aranyfedezet helyett árufedezet.
Tóth Árpád, SZE
2010.09.14. 15
Az Au monetáris szerepének csökkenése
• Miért volt szükségszerű az arany eltűnés a pénzügyi rendszerből?
• Szükség lenne Au-ra, ha valamilyen „többletszolgáltatást” nyújtana, vagy ha biztonságot jelentene kritikus pillanatokban
• Az aranyfedezet folyamatosan csökkent a pénzhelyettesek fokozatos növekedésemellett
Tóth Árpád, SZE
6
2010.09.14. 16
Piac és redisztribúció• Törzsi, nemzetségi alapon a szerveződések
nem piaci alapúak voltak, hanem a kölcsönösségre (reciprocitásra) épültek
• Az ókori társadalmak, a XVI. századi inka kultúra sem piaci alapon működött, hanem a hierarchizált felépítés, az államiújraelosztás (redisztribúció), biztosították az ellátást.
Tóth Árpád, SZE
2010.09.14. 17
A modern pénz• Az aranypénz esetén a nemesfémek a
bányákból a forgalomba vagy jól őrzött trezorokba kerültek. Ha a forgalom pénzigénye csökkent, a felesleg kincsként kicsapódott.
• A modern pénz azonban belső értékkel nem bíró, mesterséges, teremtett eszköz, melynek gazdaságba való be-, illetve kikerülése csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet.
2010.09.14. 18
A modern pénz jellemzői
• a pénz: bankkal szembeni követelés, vagyis bankpasszíva
• => a pénz csak a bankrendszeren kívül értelmezhető
• Pl.: a kereskedelmi bankoknál lévőjegybankpénz/készpénz/jegybanki betét nem tekinthető pénznek.
• A pénz olyan bankpasszíva, mely betöltheti a pénzfunkciókat.
7
2010.09.14. 19
Modern pénz jellemzői (2)• készpénz: számjegy, díszes grafikai elemek,
„MNB”, MNB elnök, alelnök aláírása, „A bankjegyhamisítást a törvény bünteti.”
• pénzmennyiség = készpénz (bankjegyek + érmék) + számlapénz
• a pénzkibocsátás a monetáris politika eszközeivel folyamatos hatást gyakorol a a gazdaság egészének pénzmennyiségére, a pénzügyi folyamatokra
2010.09.14. 20
A modern bankrendszer szereplői
• Központi bank• Kereskedelmi bankok• Nem monetáris pénzintézetek
2010.09.14. 21
Kereskedelmi bankok• Letéti intézmények a szállítás veszélyessége miatt• Kezdetben 100% tartalékot képeznek• A letétesek nem egyszerre, hanem folyamatosan
jelennek meg a pénzükért, ezért lehetővé vált a résztartalék elvén alapuló működés
• Csomagmegőrzők helyett betéteket gyűjtő, azok után kamatot fizető és hiteleket nyújtó, azok után kamatot felszámító pénzintézetekről beszélhetünk.
• Passzív bankügyletek => az elhelyezett összegért kamatot fizet => betétgyűjtés alapjai
• Saját tőkéjüket sokszorosan meghaladó idegen forrástgyűjtenek be. (megfelelő kihelyezés, betétesek biztonsága)
• Bankcsődök (gyakrabban, majd egyre ritkábban)• => betétbiztosítás (először USA, 1933 vö. Mo. 1993. 06.
30. óta OBA)
8
2010.09.14. 22
A kereskedelmi bankok tevékenysége
• kezdetben: fizetési forgalom lebonyolítása• egyre növekvő nagyságú betétek • => további műveletek végzése• => hitelezési tevékenység• => aktív bankügyletek• kezdetben rövid lejáratú, kis kockázatú ügyletek• ipari forradalom: • a technikai újítások gyakorlati megvalósítása kihívást jelentett• húzóágazatok: bányászat, kohászat, vasútépítés nagy tőkeigény,
hosszú távú megtérülés• => tőkegyűjtés• korábban a bank bevétele a kamatmarzsból (betéti és hitelkamatok
különbsége) származott• ma a különböző szolgáltatásokért felszámított jutalékok jelentik a
legnagyobb bevételt számukra
2010.09.14. 23
A központi bank• a „bankok bankja”• creditum = ‘bizalom’• jegybank monopólium = a pénzmennyiség
alakításának joga• első jegybank: Anglia, 1694. polgári forradalom
után hatalmas kincstári adósság. • Bank of England 1,2m GBP alaptőke• végül 1913-ban 12 területi jegybank
szövetsége: FED (Federal Reserve System) • bankfelügyeleti rendszer szükségessége• 1911: Svédország• 1933: Németország, USA
2010.09.14. 24
A központi bank tevékenysége és feladatai
• Magyar Nemzeti Bank• A JegyBankok általában Rt. formájában
működnek• a részvények állami tulajdonban vannak• nem profitorientált, tehát• a + vagy – éves eredménye nem az ország
gazdaságának jellemzője• a feladatokat a központi bank, a bankokat
felügyelő intézmény és a pénzügyminisztérium láthatja el => „központi monetáris hatóság”
• makroszintű, a gazdasági és pénzügyi rendszer egészére vonatkozó döntéseket hoznak meg
9
2010.09.14. 25
1) Központi bank feladatai (1)• feladatai:
– a pénzintézeti számlák vezetése, – a likviditási szolgáltatás biztosítása.
• likviditás: – „pénzzé tehetőség foka”– fizetőképesség
• ha az azonnal esedékes kötelezettségek meghaladják a rövid lejáratú forrásokat, átmenetileg jegybanki forráshoz juthatja a kereskedelmi bankokat
2010.09.14. 26
2) Közponit bank, mint „Végső mentsvár”(lender of last resort)
• csak jó fedezet mellett ad hitelt => átmeneti segítséget ad az egyébként jól gazdálkodó kereskedelmi bankoknak
• magas kamatot számít fel, így csak végszükség esetén érdemes igénybe venni
• nyilvánosságra hozza működési elveit => az esetleges pánikszerű reakciók nagy része elkerülhető
2010.09.14. 27
3) Központi bank - Az állam bankja• A központi költségvetésen keresztül • az államháztartással • finanszírozási kapcsolatot tart fenn.• Kérdés:
A központi bank függetlensége milyen mértékű???• Válasz:
a KB piaci módon állhat kapcsolatban a központi költségvetéssel
• Pl.: az állami költségvetés hiányának finanszírozására forrásra van szükség. Nem kötelezheti a KB-ot az összeg átutalására, vagy a kibocsátott állampapírok megvásárlására.
• Piaci módon kell felajánlani azok megvételét, és a feltételekben megállapodni.
10
2010.09.14. 28
4. Árfolyam-politika kialakításaDevizatartalékok menedzselése
• Árfolyam-politikai döntések meghozatala• Devizapiaci intervenciós kötelezettség végrehajtása• A KB-nál található Au és devizatartalékok menedzselése• Az esetleges likviditási problémák megoldására az állam is
tartalékokkal rendelkezik– ennek Au részaránya ma elenyésző
• Nem hatalmas papírpénz halmok jelentik a JB tartalékait, hanem könnyen pénzzé tehető, biztonságos értékpapírok
• Ma ezek 35-40%-a USD-ben jegyzett• EUR és JPY aránya csekély
2010.09.14. 29
Pénzteremtés• Áruk és szolgáltatások mennyiségének bővülése – nemesfémek,
bányatermékek – nem növelhető korlátlanul. Mindez az ún. relatív pénzhiányhoz vezetett. (A forgalomban a piac szereplőinél meglévő pénz miatt nem lehet újraárazni.)
• Letéti intézmények – „ruhatár” példa. Kezdetben 100%-os tartalékot képeztek. – Pénz fontos jellemzője – egyneműség!
• A letétesek nem egyszerre, hanem folyamatosan jelennek meg a pénzükért – lehetőség a résztartalék elvén működésre.
• A bankok fontos jellemzője alakult ki, hogy saját tőkéjüket sokszorosan meghaladó idegen forrásokat gyűjtenek be. (Betétbiztosítás – OBA 1993)
• Lehetőséget teremtett a hitelezési ügyletek megkezdésére! –kamatmarzs működésének megértése.
2010.09.14. 30
• Központi bank– Pénzmennyiség hatékony szabályozásának
alapjai• Pénztömeg fogalmak:
– M0 – Monetáris bázis– M1 – Tranzakciós pénz = M0 + látra szóló
betétek– M2 – Kvázipénz = M1 + határidős betétek
Pénzteremtés (2)
11
2010.09.14. 31
Banki hitelnyújtás
• Feltételezett értékek egy gazdaságban:– M0 (Készpénz) : 2,000,000,000– Kötelező tartalékráta: 10%– „A” társaság 1,000e Ft forgóeszköz hitelt vesz
fel I. banktól.– Ebből az 1,000e Ft hitelből 500e Ft-ot átutal
„B” vállalat II. banknál találhatóbankszámlájára.
2010.09.14. 32
Banki hitelnyújtásHitelnyújtás–hitel törlesztésével semmisül meg
+ 500I bank: - 500II bank +500
„B” BetétJegybank
+500+500+ 1 000- 500
+ 1 000- 500
II bankI bank
+ 1 000+ 1 000
„A” Betét„A” Hitel
2010.09.14. 33
Banki devizavásárlás• Valuta - Készpénz és deviza – külföldi valutára szóló
követelés - közötti különbség!!• „A” társaság 100e $ értékben exportált. („A” társaság
nem rendelkezik devizaszámlával, ezért HUF-ra átváltja az export fejében részére átutalt $ összeget.)
• Napi HUF/USD árfolyam: 200 HUF/USD• A bank ebben az esetben deviza ellenében teremtett
pénzt!• A bank megnövelte a forint mennyiségét, viszont „A”
vállalattól nem követelhet semmit. – A $ birtoklása gyakorlatilag az amerikai gazdasággal, annak áru- és szolgáltatás-mennyiségével szembeni követelésre jogosít.
12
2010.09.14. 34
Banki devizavásárlás
• Bank devizavásárlása
• Pénz megsemmisülése deviza eladással
Betét („A” váll.)+ 20 000 000 Ft
Deviza:+ 20 000 000Ft(100 000 USD)
Pénzintézet
2010.09.14. 35
Pénzteremtés a bankrendszer egészében
1) Multiplikátor hatás (Példa + 1000 jegybankpénz)
• A központi bank nem hagyatkozik kizárólag a kereskedelmi bankok józan belátására, ún. kötelező tartalékrátát határoznak meg!
• Ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek betétállományuk adott %-át kötelezően jegybankpénzben tartalékolják!!
2010.09.14. 36
Pénzteremtés a bankrendszer egészében
Alapesetek:a) Első – Átkerül más bankhozb) Második – Jegybank – 1 kereskedelmi bankc) Harmadik – Egy része kerül át más bankhoz
Pénzmultiplikátor hatás:• Általános megfogalmazással: a
multiplikátor a tartalékráta reciprokávalegyenlő.
13
2010.09.14. 37
A kártyavár
• „Multiplikátor = tartalékráta reciproka”(Multiplikátor maximális értéke)
– A valóságban ennél kisebb értéket vesz fel.– Ha a bankok a kötelező tartalékráta felett
képeznek tartalékot. („többlet-tartalékra van szükségük”).
– Készpénzkiszivárgás – Lakosságnál meglévő tényleges készpénzkészletek tartása.
2010.09.14. 38
Pénzteremtés (összefoglaló)• Egy képzeletbeli bank
vagyonmérlegének nyomon követése a pénzteremtés folyamatában.
• A modern pénz hitelpénz, mert hitelnyújtással keletkezik és hitel visszafizetéssel szűnik meg.
• A kötelező tartalék nagyságát a központi bankok a betétállomány %-ban határozzák meg. Ezt a %-ot kötelező tartalékrátának nevezik.
2010.09.14. 39
Pénzteremtés (összefoglaló)
Z betét 200
Y betét 400
X betét 400Kp 1,000
ForrásEszköz
Z betét 100Y betét 400X betét 500Kp 1,000
ForrásEszköz
N betét 100Z betét 100Y betét 400Hitel 100X betét 500Kp 1,000
ForrásEszköz
Z Áruvásárlás X-től 100 millió Ft.
N betét 0Z betét 100Y betét 400Hitel 100X betét 500Kp 900
ForrásEszközN hitel 100 millió Ft N bérfizetés 100 millió Ft
14
2010.09.14. 40
A modern pénz különböző formái• Bankpénz: Banki kötelezettségek, amelyeket pénzként
használnak.• Bankjegy: A végső pénz, amelyet a központi (jegy-)
bank bocsát ki, és amely az ország törvényes fizetőeszköze.
• Számlapénz: A bankkal szemben fenálló látra szólókövetelés. A számlatulajdonos ezzel a követeléssel szabadon rendelkezik – bármikor készpénzre válthatja vagy más számlájára átutalhatja.
• Jegybankpénz: A központi bank által teremtett bankpénzt, vagyis a bankjegyet és a központi banki számlapénzt. Ez úgynevezett definitív pénz, ami semmi másra nem váltható át.
2010.09.14. 41
• pénzmennyiség felosztása hatókör szerint– jegybankpénz:
» gazdaság egészére érvényes– kereskedelmi banki pénz:
» a pénzintézet pénzteremtése révén, számlapénz formájában jön létre,
» csak az adott ügyfélkörön belül érvényes.
• a jegybank is számlapénzt teremt, szükség esetén ezt váltják át bankjegyre/készpénzre
• a bankjegykiadás önmagában nem pénzmennyiséget növelő lépés, hiszen csupán a jegybankpénz átváltása történik „papírra”
A modern pénz különböző formái (2)
2010.09.14. 42
• A jegybankpénzt nevezhetjük „nagy erejűpénznek” vagy „monetáris bázisnak” is
• => a kereskedelmi bankok is képesek pénzteremtésre,
• DE ennek mértékét a jegybankpénz-állomány határozza meg.
A modern pénz különböző formái (3)
15
2010.09.14. 43
Technikai megjelenés szerint• kereskedelmi bank által teremtett eszköz • => csak számlapénz formát ölthet• DE• a jegybankpénz lehet
– készpénz és– számlapénz is.
A modern pénz különböző formái (4)
2010.09.14. 44
A modern pénz lényege, a pénztömeg meghatározása
• Hétköznapokban = pénz = ‘készpénz’• DE ez az összesített pénzmennyiségnek csak
kis hányada• pénzforgalom nagy része = számlapénz =
banki könyvelési tétel• készpénz & számlapénz gyakorlati szerepe
ugyanaz, csak megjelenési formájukban különböznek
• a fizetés legegyszerűbb módja lenne az átutalási megbízás
• DE a pénzügyi rendszer fejletlensége miatt nem lehetséges mindig => készpénzfizetés
2010.09.14. 45
Az USA és Európa fizetési forgalmának eszközei (1913, 1928)
100100100100∑
84,672,462,058,3bankszerűfizetések
37,726,4bankjegy
15,427,60,315,3arany
1928191319281913
USAEurópa
16
2010.09.14. 46
Tehát általánosságban elmondható, hogy minél fejlettebb egy gazdaság
pénzügyi rendszere, annál kiterjedtebb a készpénzkímélő
fizetési módok alkalmazása?
2010.09.14. 47
A forgalomban lévő pénzmennyiség
Jegybank mérlege
Külföldi kötelezettségekKülföldi követelésekKészpénzállományÉp-állomány
Kereskedelmi bankok betétei a jegybanknál
Köv a kereskedelmi bankokkal szemben
A központi korm. betéteiKöv az államháztszemben
PasszívákAktívák
Külföldi kötelezettségekKülföldi követelésekÉP állomány
Egyéb megtakarításokHitel-köv. a nem mon. szereplőktől
Határidős betétáll.Jegybanki betétLátra szóló betétállományKp állományPasszívákAktívákKereskedelmi
banki mérleg
2010.09.14. 48
A forgalomban lévő pénzmennyiség (2)
Jegybank és a keresk. Bankok mérlege
4. Egyéb megtakarítások
5. A kp-i kormányzat betétei a jegybanknál
3. Határidős betétállomány (nem-monetáris szereplők)
Hitel-követelések a nem monetáris szereplőktől
2. Látra szólóbetétállomány (nem-monetáris szereplők)
Ép-állomány
1. Kp állomány a monetáris intézményeken kívül
Nettó külföldi követelések (deviza-tart., hitel-tartozás egy.)
PasszívákAktívák
17
2010.09.14. 49
A forgalomban lévő pénzmennyiség (3)
• A jegybankpénz-állomány vagy más néven monetáris bázis, a forgalomban lévő kp-ből és a kereskedelmi bankok jegybanki betéteiből áll. Jelölése: M0
• A szüken értelmezett pénzmennyiség (jelölése: M1) a közvetlenül fizetésre felhasználható eszközök összessége.
• A tágan értelmezett pénzmennyiség M2 a szűken értelmezett pénz és a határidős betétek összessége.
2010.09.14. 50
Pénz-multiplikátor (összefoglaló)• Az M1 és M2 aggregátumok, valamint az
M0 jegybankpénz-állomány hányadosát pénz-multiplikátornak nevezzük, amely azt mutatja meg, hogy a kereskedelmi bankokhoz kerülő egységnyi jegybankpénz hány egységnyivel növeli a bankok által nyújtható hitelek összegét, ezáltal a rendelkezésre álló pénz mennyiségét.
2010.09.14. 51
Pénz-multiplikátor (összefoglaló)1) M0 – A jegybankpénz-állomány
(monetáris bázis) = Forgalomban lévőkészpénz és a kereskedelmi bankok jegybanki betéteiből áll.
2) M1 - Szűken értelmezett pénzmennyiség – a közvetlenül fizetésre felhasználhatóeszközök össz. = készpénz és látra szólóbetét
3) M2 = M1 + határidős betétek összessége
18
2010.09.14. 52
Monetáris és Fiskális politika• Pénzkínálat szabályozása
– Direkt– Indirekt
• Monetáris politika eszközei– Kötelező tartalék (tartalékráta)– Refinanszírozási politika (refinanszírozási keret)– Rediszkont politika (viszontleszámítolás)– Kamatpolitika (piaci szereplők pénzkeresletén keresztül)– Nyíltpiaci műveletek (állampapír), (autonóm, rugalmas, kvetlen)– Erkölcsi hatás
• Valutatanács• Pénzkereslet (Tranzakciós, óvatossági, spekulációs)
2010.09.14. 53
Költségvetési (fiskális) politika• Kezdet 1929-33 (John Maynard Keynes)• SAY-dogma• További okok - hitelek• A válság mechanizmusa - defláció• A beavatkozás – pótlólagos vásárlóerő –
automatikus, diszkrecionális eszközök• Megismétlődhet? – 2008?• Monetaristák – (Milton Friedman)
2010.09.14. 54
Államháztartás, adók, vámok (1)
• Államháztartás– Központi költségvetés– Központi költségvetési szervek– Önkormányzatok– Elkülönített állami pénzalapok– Társadalombiztosítási alap
19
2010.09.14. 55
Államháztartás, adók, vámok (2)
• Adók– Jövedelemadók– Forgalmi, fogyasztási adók– Vagyonadók
• Vámok, vámpolitika– Fiskális– Piacvédelmi,– Kereskedelem-politikai feladatok ellátása– Integráció és adminisztratív akadályok
2010.09.14. 56
Adók 2010?
2010.09.14. 57
Összefoglalás• Pénzteremtés – mechanizmusa• Monetáris politika• Fiskális politika• Államháztartás• Adók• Vámok
20
2010.09.14. 58
Euró bevezetés a Balkánon?
2010.09.14. 59
2010.09.14. 60
21
2010.09.14. 61
2010.09.14. 62
2010.09.14. 63
22
2010.09.14. 64
2010.09.14. 65
2010.09.14. 66
23
2010.09.14. 67
2010.09.14. 68
Versenyképesség – „Doing business”
2010.09.14. 69
24
2010.09.14. 70
Kérdések?
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!