2000/3

VEKTOR SZÖVETKEZETKözpont: Budapest, Soroksári út 164.

Telefon: (06-1) 281-1945, 281-1946. Fax: (06-1) 281-1947.E-mail: vektor@vektorsz.hu

VÉDELEM 2000/3 3

TARTALOM

2000. 7. évf. 3. szám

Szerkesztõbizottság:Dr. Cziva Oszkár

Erdei MihályHeizler György

Dr. Prohászka ImreSoltész Tamás

Tarnaváry Zoltán

Fõszerkesztõ:Heizler György

Szerkesztõség:Kaposvár, Somssich Pál u. 7.

7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 21-01Telefon: 82/413-339, 429-938

Telefax.: (82) 424-983

Tervezõszerkesztõ:Várnai Károly

Kiadja és terjeszti:BM Duna Palota és Kiadó

1903 Budapest Pf. 314Tel.:1/441-1000Fax: 1/266-1740

Ügyintézõ: Szabó KálmánnéMNB 10023002-01709805-00000000

Felelõs kiadó:dr. Bakondi György

országos katasztrófavédelmi fõigazgató

Nyomtatta:Profilmax Kft. Kaposvár

Felelõs vezetõ:Nagy László

Megjelenik kéthavontaISSN: 1218-2958

Elõfizetési díj:egy évre 1200 Ft (áfával)

CÍMLAPON

MAGASBÓL MENTÉS A SECUREXENA Securex kiállítás katasztrófavédelmi bemutatóján helikopterrel egy 10 emeletes épületrõl mentettek sérülteket mentõszékkelés hordággyal. Az egészséges mentendõket egy egyszerûnek tûnõ textilanyaggal, a mentõháromszöggel mentették le. Hogy anépszerû nevén pelenkának nevezett mentõeszköztõl nem kell félni azt Kérdõ Sarolta a Vektor Szövetkezet elnök asszonya bizo-nyította, (címlapunkon) hisz elsõként vállalkozott a mentendõ szerepére. (A továbbiakat lásd a 20. oldalon.)

VEKTOR SZÖVETKEZETKözpont: Budapest, Soroksári út 164. Telefon: (06-1) 281-1945, 281-1946. Fax: (06-1) 281-1947. E-mail: vektor@vektorsz.hu

FÓKUSZBANMitõl keletkezett a BS tüze? ........................................................................................ 6Vizsgálatszervezés I. .................................................................................................... 7A tûzjelzõ rendszerek vallatása ................................................................................... 9A tûzvizsgáló megállapításai ..................................................................................... 15Vizsgálatszervezés II. ................................................................................................ 17

FÓRUMSecurex 2000 kiállítás ................................................................................................ 18Ágy, szék, pelenka ..................................................................................................... 20

TECHNIKAAz új ESSER 8000 C tûzjelzõ központ ..................................................................... 21Épületek kiürítése mentõtömlõvel ............................................................................. 23Szuperintenzív tartálytûzoltás ................................................................................... 24Nagykonyhai beépített automatikus tûzoltó rendszerek ........................................... 25F tûzosztály készül ..................................................................................................... 27Magasnyomású oltás 10 literrel ................................................................................. 28

TANULMÁNYEurópai nagyvárosok tûzvédelmi rendszere II. ......................................................... 29

MEGELÕZÉSNyári betakarítási munkák tûzvédelme III. ............................................................... 32Hõ- és füstelvezetés a bevásárló központban ............................................................ 35Hûtõházak tûzvédelme a nagyérzékenységû,légszívásos RAS aspirációs tûzjelzõ rendszerrel ...................................................... 38Por és robbanásvédelem I. ......................................................................................... 40

NÉVJEGY10 éves a Tü-VI Kft. .................................................................................................. 42

KUTATÁSAutomatikus tûzjelzõ rendszerek vizsgálata ............................................................. 43

SZABÁLYOZÁSA pirotechnikai termékek és az európai jogharmonizáció ........................................ 46

MÓDSZERJármûvek, épületek, árkok stabilizálása .................................................................... 50

6 VÉDELEM 2000/3

A szélesebb és a szûkebb szakmai köz-véleményt hónapok óta foglalkoztató kér-désre próbálunk választ adni, miközbena tûzeset tûzmegelõzési tanulságaival -a büntetõeljárás lefolytatásáig és a ta-nulmány elkészültéig - még mindig adó-sak maradunk.

TalálgatásokA tûzoltási tapasztalatok közreadásával(Védelem 2000/1: 15-21. old.) egyidõbenszinte össznépi játékká vált a tûzzel kap-csolatos információ morzsákból �komolyszakmai� megálapítások közreadása. E fel-fokozott várakozásnak is tulajdonítható,hogy az elsõ hivatalos tûzvizsgálattal kap-csolatos nyilatkozatokat még szakmai ber-kekben is némi kétkedéssel fogadták.

Aki veszi a fáradságot a következõ ol-dalak áttanulmányozására, egy izgalmasszellemi kaland mellett, aprólékos és kö-vetkezetes vizsgálati szakaszokon keresztüljut el, a vizsgálókkal együtt, azokra a két-kedéssel fogadott következtetésekre.

Tûzvizsgálati bizottság

Még javában folyt a tûzoltási beavatko-zás, amikor felállt az a 10 fõs tûzvizsgá-lati bizottság, amelynek feladata volt atûzeset körülményeinek részletes megál-lapítása. Az elvégzendõ feladat nem voltmindennapi, hiszen adva volt:

� egy közel 50 ezer m2�es többszintesközösségi épület: a meglévõ passzív és aktívtûzvédelmi rendszerével továbbá állandóüzemeltetõjével,

� egy 27 ezer m2-es többszintes tûzsza-kasz terület: az ebben lévõ lehetséges gyúj-tóforrásokkal,

� egy kb. 12 ezer m2-es tûzterület,� egy karácsonyi vásár: négyszáz pa-

vilonnal, s még ennél is több kereskedõ-vel, hibázási lehetõséggel, nagy mennyi-ségû áruval,

� egy beomlott tetõszerkezet: amely többrétegben maga alá temette a küzdõtérenlévõ pavilonokat.

Tanuk, szakértõk, ügyfelek és informá-ciók, a helyszini szemlék, a tûzjelzõ központok

adatai: ezek várták a szakembereket, akik na-ponta értékelték a legfrissebb információkatés kijelölték a következõ nap teendõit.

Tû a szénakazalbanA BS.-benA bizottság munkája �egyszerûen� csakabból állt, hogy a 12 ezer m2- es terület-bõl 2-3 m2-es pontossággal határolja be atûzeset keletkezésének helyét. Ehhez ren-delkezésre állt a BS. szabályos kör alakúalaprajza melyhez nyaktaggal kapcsolódika félig földbe süllyesztett, téglalap alakúgyakorlócsarnok. Itt található egy labda-terem, továbbá egy jégpálya, és az ezt ki-szolgáló gépészeti helyiségek. Maga a BSkaréjépülete 5 szintes (földszint + 4 eme-let, illetve a küzdõtér alatt pinceraktár ta-lálható). Az épület teljes átmérõje alul 117m, felül 127 m. A csarnok fesztávja 102m. Az épületben 16 db lépcsõház van,melybõl 12 található a karéjépületben, ebbõl8 db füstmentes lépcsõház, melyekbõlminden második felvezet a 4. emeletre.A vásáronA 9. karácsonyi vásár alkalmából a küz-dõtéren 216 db, a galérián 69 db, az 1.emeleti körfolyosón 34 db és a tûz általnem érintett labdateremben 78 db SYMArendszerû pavilont állítottak fel. A pavi-lonok nehezen éghetõ oldalfalakkal, neméghetõ keretre szerelve készültek.

Az installációtól függõen nyitott, félignyitott, több oldalról nyitott, 6-8-9-10, illetve12 m2 alapterületû, 2,5 m magasságú, felül-rõl nyitott pavilonok voltak felállítva.

A küzdõtéren igen nagy mennyiségûéghetõ árut halmoztak fel. Ezek jellemzõen:

� fehérnemû, ruházati kiegészítõ (nyak-kendõ, öv, sál, kalap), farmerruházat, bõr-ruházat;

� bõráruk (ruházaton túl): táska, tárca,képzõmûvészeti alkotás;

� papíráruk: karácsonyi csomagoló-anyag, könyv, térkép, naptár, határidõnapló;

� lakberendezési tárgyak: gyapjú, illetvekrepp ágynemûgarnitúra, terítõ, törülközõ,falióra, falikép, szökõkút, videokazetta, CD,audiokazetta, gyertya, mécses, illóolaj;

� szépségápolási cikkek: illatszer, koz-metikum, fürdõsó, fürdõolaj, parfüm;

� játékok: fa-, textil-, mûanyag-, fém-,társasjáték.

A pavilonbérlõk tanúvallomásaiból ki-tûnik, hogy a felsorolt tárgyakból eseten-ként több ezer darabos készletek is elõ-fordulhattak a csarnokban.

A jelentõs fûtõértékkel bíró, éghetõanyagú tárgyak (ruházati cikkek, fa-, il-letve papíráruk, gyertyák, mécsesek) és azégést tápláló, a terjedést elõsegítõ áruk(magas alkoholtartalmú parfümök, öngyújtótöltésére használt éghetõ gáz, folyadék)nagy tûzterhelést jelentettek.

Az épületszerkezetekFõ tartószerkezetek: acél oszlopok, illetve vas-beton falak.Födémek: SPAN-DECK födémpalló.Válaszfalak: válaszfallapok.Homlokzati falai: függesztett szendvicspanel, il-letve mûanyag-üveg függönyfal.A tetõ: kábelekre felülõ kazettás vastálca.A BS három tûzszakaszból áll:� a gyakorló csarnok: 3.562 m2,� a pinceraktár: 3.800 m2,� a csarnoképület: 27.233 m2.Beépített tûzvédelmi berendezések és eszközök� A stadion körül 16 db tûzcsap és 1 db 1000m3-es víztároló található.� A létesítményen belül 64 db fali tûzcsap,97 db különbözõ típusú és nagyságú tûzoltókészülék (döntõ többsége 6 kg-os BC, illet-ve ABC porraloltó készülék) volt.� Gyengeáramú tûzjelzõ berendezés:a) a küzdõtér felett vonali füstérzékelõkkel,b) az épület többi részén pontérzékelõkkel.

Mitõl keletkezett a BS tüze?

A BS. felülnézetbõl a tûzeset után

Ezeket az adatokat is a vizsgálat során kellettmegállapítani, s további vizsgálatok is foly-nak hisz a büntetõ eljárás a nyomozati sza-kaszban tart. A tûzeset végsõ tûzmegelõ-zési tanulságainak közreadására a vizsgá-latok lezárása után lessz lehetõség.

FÓKUSZBAN

VÉDELEM 2000/3 7

FÓKUSZBAN

A tûzvizsgálati munka koordinációja, azadatgyûjtés és a háttérinformációk elem-zése révén lehetett a sok szálon futó mun-kát irányítani.

Az adatgyûjtésA munkamegosztásnak megfelelõen kez-dõdött el a tûzjelzõ berendezések karban-tartóinak kiértesítése, az elemzés megkez-dése, az épületben tartózkodó rendészek,portások, biztonsági szolgálat, villanysze-relõ, gépész elsõdleges, majd ismételtmeghallgatása, s az építmény tûzvédelmévelösszefüggõ további iratok beszerzése és ta-nulmányozása (pl.: tûzvédelmi szabályzat,tûzriadó terv, a vásári elrendezési terv, azépítmény villamos berendezéseinek szab-ványossági felülvizsgálati jelentése, tûz-védelmi oktatás stb.).

A helyszíni szemlét a BRFK helyszí-nelõjével kezdtük meg, majd nélkülük foly-tattuk több napon keresztül, amely soránszintenként, helyiségenként aprólékosanrögzítettük a tûz terjedésével kapcsolatosmegállapításainkat, a tûz terjedését elõse-gítõ, vagy akadályozó anyagokat, körül-ményeket. Az írásbeli rögzítés mellett vi-deofelvétel is készült.

Az elsõdleges adatok arra engedtekkövetkeztetni, hogy a tûzeset a BS küz-dõterén az eredményt jelzõ tábla alatt a 2-es és a 15-ös kapu közötti pavilonok egyi-

kében keletkezett. Ezért a vásár szervezõ-jétõl bekérük, hogy a jelzett terülten szer-zõdés alapján az egyes pavilonokban kik(vállalkozó, cég), s milyen jellegû keres-kedelmi tevékenységet folytattak. Az adat-szolgáltatás nehézségbe ütközött, mivel apontos kimutatás a küzdõtéren lévõ infor-mációs pulttal együtt megsemmisült. Ezértcsak hosszas egyeztetés, az egyes szerzõ-dések újbóli áttekintése után volt lehetsé-ges a pavilononkénti beazonosítás. Márekkor kiderült, hogy bár hivatalosan 400kereskedõvel kötött szerzõdést a rendez-vény szervezõje, mégis több pavilonban�baráti-üzleti� alapon más kereskedõk isárusítottak. E körülmény a tényállás tisz-tázását is nehezítette, mivel egy-egy meg-hallgatás alkalmával arra a kérdésre, hogyki zárta le a pavilont a tûzesetet megelõzõeste, csak keresztneveket tudtak mondania meghallgatottak. Miután a szerzõdésselnem rendelkezõ kereskedõkkel kapcsolat-ban is felmerültek adatok, így az õ felku-tatásuk és meghallgatásuk jelentõs erõfe-szítéssel járt.

A tûz keletkezésének idejével, helyé-vel, a tûz terjedésével kapcsolatban rend-kívül széleskörû információgyûjtést végez-tünk. Így � a saját videócsoportunk felvé-telein túlmenõen � több tv társaság � a tûzoltását bemutató � felvételeit is rögzítet-tük és elemeztük. Rendelkezésünkre állttöbb fotóriporter (így légi felvételek) anyagais, sõt az elõzõ és a mostani vásárokról

készült képi anyagot is elemzésnek vetet-tük alá. Az információgyûjtésnek egy másikrésze volt a kereskedõkkel történõ kapcso-latfelvétel. Ebben segítségünkre volt aBudapesti Kereskedelmi Kamara is. Akereskedõk részére egy olyan kérdõívet ál-lítottunk össze, amelyben arról kellett nyi-latkozni, hogy milyen termékeket, milyenmennyiségben forgalmaztak és hogy aszomszédos pavilonokban milyen keres-kedelmi tevékenység folyt. Erre azért voltszükség, mert több azonos terméket áru-sító kereskedõ � hogy konkurenciát ne je-lentsenek egymásnak � pavilonokat cse-réltek, s így az eredeti elrendezési vázlatis megváltozott, s ez a kereskedõk beazo-nosítását nehézkessé tette. Meg kell jegyez-ni, hogy a nyilatkozatoknak csak egy ré-szét kaptuk vissza, amely például az áru-sított termékek sokféleségére, illetõlegtûzterhelésre vonatkozóan nyújtott infor-mációt.

A bevont szakértõkA tûzvizsgálati eljárásunk során a lehet-séges tûzkeletkezési okokat figyelembevéve elektromos szakértõt és vegyi szak-értõt is kirendeltünk. A vegyi szakértõesetében arra az információra volt szük-ségünk, hogy az égési maradványokból ki-mutatható-e éghetõ folyadék maradvány,amely a tûz keletkezésének pillanatátólkezdve az égési folyamatot stabillá, folya-

DR ERDÕS ANTAL

Vizsgálatszervezés I.

Rétegrõl-rétegre haladtak a vizsgálatban

8 VÉDELEM 2000/3

FÓKUSZBAN

matossá és gyorssá tette. A beomlott tetõ-szerkezet miatt az eredményjelzõ alatti kb.600 m2 �es területen a vegyi szakértõimunka nem volt elvégezhetõ, így csak azeredményjelzõ tábla mögötti és fölötti szin-teken volt lehetõség mintavételre a tûzesetetkövetõ napokban. A küzdõtéren a minta-vételre a veszélytelenítési munkák elvég-zése után csak január második felében voltlehetõség. Ez az objektív körülmény azelektromos szakértõ esetében is fennállt,de az õ esetében lehetõség volt a küzdõ-tér feletti szintek teljes felülvizsgálatára.Így többek között arra, hogy a pavilonokleválasztása megtörtént-e, illetõleg az, hogya 2-es és 15-ös kapu közötti szinteken avillamos berendezések szabványossági fe-lülvizsgálati jelentésében feltárt hibák össze-függésbe hozhatók-e a tûz keletkezésével.

A bontási munkákKülön meg kell említeni a tûzvizsgálatotalapvetõen hátráltató bontási munkálatokat.Az elsõdleges információgyûjtés alapján be-határoltuk a küzdõtéren található, a 2-es és15-ös kapu közötti, kb. 600 m2 �es terüle-

tet, ahol nagy valószínûséggel a tûzesetkeletkezett. Ezen a területen a helyszíniszemlét nem lehetett elvégezni, mert a le-szakadt, s károsodott szerkezetek több ré-tegben teljes egészében lezárták a pavilo-nok maradványait.Az NSI illetékesei kará-csony és újév közötti idõszakban nem tud-tak olyan kivitelezõt találni, aki megkezd-hette volna ezt a bontási munkálatot. Vé-gül a kiválasztott cég a tetõszerkezeti ele-meket � az építménytõl, majd egymástól iselválasztva � felülrõl lefelé, rétegrõl réteg-re haladva megbontotta, majd eltávolítot-ta a küzdõtérrõl. A bontási munkát különstatikus irányította. Az már egy külön bal-szerencse, hogy a bontás ideje alatt mint-egy 10 napon keresztül olyan szeles idõjá-rás volt Budapesten, hogy a tetõszerkezetielem darabok emelése közben a daruautomatikája letiltott, így a kivitelezést nemlehetett folytatni. A bontási munkák lényegesmozzanatait videofelvételen rögzítettük,amely szintén része volt a helyszíni szem-le lefolytatásának, ezért hétvégeken is fo-lyamatos ügyeletet láttunk el a BS terüle-tén. A kivitelezõ ahogy haladt a bontással,s egy-egy szerkezeti elem eltávolításával

mind közelebb és közelebb kerültünk a tûzfeltételezett keletkezési helyéhez, nemegy-szer a roncsok között, alatt próbáltunk a feltártterületen bizonyítékok után kutatni. Ami-kor pedig teljesen szabaddá vált a tetõszer-kezeti roncsoktól a helyszín, az utolsó elõttiréteget (szigetelõ anyag maradványokat) mára tûzoltókkal együtt kézi szerszámok segít-ségével tártuk fel. Ezt követõen a vásárpavilon elrendezési rajza alapján jelzõsza-lagok segítségével teljes egészében számszerint kitûztük a pavilonok helyét. Így atûzeset keletkezésétõl számított 5 hét eltel-tével megkezdhettük a küzdõtéren lévõ vásáriterület tényleges és végleges feltárását. Ahelyszíni szemlét ismét a BRFK-val továbbávegyi és elektromos szakértõvel folytattukle. A rekonstruált helyszínen több tanút is-mét meghallgattunk, akik elmondták, meg-mutatták, hogy a tûzeset idején az épület-ben honnan, s mit láttak. Ezek az informá-ciók a tûz keletkezési helyére, a tûzterületnagyságára, terjedésének irányára vonatkoz-tak.

Dr. Erdõs Antal tûzoltó ezredes, fõosztályvezetõFõvárosi Tûzoltóparancsnokság, Budapest

VÉDELEM 2000/3 9

A tûzesetet megelõzõ idõszakban mûköd-tek-e a tûzjelzõ rendszerek? A tûzese-tet megelõzõ idõszakban ki lett-e iktat-va valamelyik jelzõhurok, vagy érzéke-lõ? A tûzjelzõ rendszerek adatai alap-ján hol és mikor keletkezett a tûz? Mikvoltak a tûzterjedés jellemzõ irányai?Mikor észlelte a személyzet a tûzjelzést?Az adatok elemzése és értékelése utánvalamennyi kérdésre sikerült választ ta-lálni, azonban vizsgálat jelenlegi szaka-szában nem minden esetben van lehe-tõség azok közzétételére.

TûzjelzõkA tûzeset idején az épületben két egymástólfüggetlen tûzjelzõ rendszer mûködött.

A küzdõtéri védelem (A tip. közp.)A küzdõtér védelmét egy egy hurkos, ana-lóg, címezhetõ tûzjelzõközpont látta el. 99analóg füst- vagy hõ érzékelõ, 99 jelzõ,ellenõrzõ vagy vezérlõ elem fogadásáraalkalmas, 4 programozható kimenettel, 8programozható relével. A küzdõtér védel-mét két ütemben tervezték megvalósíta-ni. A komplett védelem elsõ szakaszábanfelhelyezett vonali érzékelõk az1. és 4. zó-

nában 15 méteres, a 2. és 3. zónában 13méteres magasságban voltak elhelyezve Atovábbi pontszerû érzékelõk telepítésére egykésõbbi ütemben került volna sor. A vé-delem tehát részlegesnek volt tekinthetõ.

Az épület védelme (B tip. közp.)E rész védelmét 792 címzett eszköz keze-lésére alkalmas négy hurkos, analóg, 80zónás címezhetõ tûzjelzõ központ látta el.A tûzjelzõ központhoz illeszthetõ másod-kezelõ-kijelzõ egység csatlakozott. A rend-szer fejlesztése fokozatos volt, így külön-bözõ jelzésadók kapcsolódtak a központ-hoz: címzett és hagyományos kézi jelzés-adók, hagyományos és címezhetõ analóghõ érzékelõk, hagyományos és címezhetõanalóg ionizációs füstérzékelõk, hagyomá-nyos és címezhetõ analóg optikai füstér-zékelõk, vonali füstérzékelõk.

A kijelzések vizsgálataA tûzesetet követõen a számítógép általtárolt 141 állapot kijelzést vizsgálatát kö-vetõen az alábbiakat állapítottam meg.

Az �A� jelû rendszer (küzdõtér)LED-es kijelzõ jelzései alapján megállapít-ható volt, hogy a berendezés üzemelése soránmind a négy zónájából érkezett tûzjelzés,amelyet követõen a rendszer meghibásodott.

04:58 órakor a 3-as zónához tartozó(eredményjelzõ jobb oldalánál lévõ) vo-nali füstérzékelõ tüzet jelez.

05:00 órakor a 2-es zónához tartozó(eredményjelzõ bal oldalánál lévõ) vo-nali füstérzékelõ tüzet jelez.

05:01 órakor a 4-es zónához tartozó (10.kijáratnál lévõ) vonali füstérzékelõ tüzet jelez.

CSEPREGI CSABA

A tûzjelzõ rendszerek vallatása

FÓKUSZBAN

A tûzjelzõ lehetõvé tette a tûz lefolyásának rekonstrukcióját (4.38)

Az elsõ jelzéseket a negyedik emeleten lévõ érzékelõk adták (1-28) viszonylagegyenletes eloszlásban. A jelzési idõ 0,48-tól 05,03-ig terjed (= 5 perc)

10 VÉDELEM 2000/3

FÓKUSZBAN

05:02 órakor a központ rendszerhibát,földzárlatot észlel.

05:03 órakor a kezelõ nyugtázza a jel-zéseket és kikapcsolja a hangjelzést.

A �B� jelû jelzõ rendszer (épület)A tûz idején a berendezés mûködõké-

pes volt. A LED kijelzõn megjelenõ ada-tokból az következik hogy a berendezésüzemelése során tüzet jelzett 36 zónából,ezek közül a 11. és 19. zónák jelzését nemnyugtázták és/vagy nem törölték.

Tûzjelzést követõen 12 zónában hibakövetkezett be. Meghibásodtak a 3, 4, 7,8, 9, 10, 28 jelû zónák, ezekrõl a terüle-tekrõl tûzjelzés nem érkezhetett. A köz-pontból vezérelt akaratlagos eszköz (ér-zékelõ) kiiktatás nem történt.

Az elsõ jelzések:04:59:41 órakor az 59-es zónában a 361

modulhoz tartozó érzékelõk valamelyiketüzet jelez, melynek helyszíne a IV. emeletB I. negyedében lévõ elektromos kapcso-ló helyiség és raktár. Az érzékelõk hagyo-mányos optikai füstérzékelõk (4 db.). Ana-lóg mért érték nincsen.

05:00:09 órakor a kezelõ a jelzést amásodkezelõ-kijelzõ egységnél nyugtázza.

05:00:29 órakor a 61-es zónában a 363modulhoz tartozó érzékelõk valamelyiketüzet jelez, melynek helyszíne a IV. emeletB IV. negyedében lévõ elektromos kap-csoló helyiség és scenikai helyiség . Azérzékelõk hagyományos optikai füstérzé-kelõk (4 db.). Analóg mért érték nincsen.

05:00:29 órakor az 57-es zónában a 383jelû érzékelõ tüzet jelez, melynek hely-színe a IV. emelet A II. negyedében lévõelektromos kapcsoló helyiség és raktár. Azérzékelõ címezhetõ analóg optikai füstér-zékelõ. Az analóg mért érték 126 %.

05:00:35 órakor az 58-as zónában a 374-es modulhoz tartozó valamelyik érzékelõtüzet jelez, melynek helyszíne a IV. emeletMETRÓ OLDALON lévõ 25-26. szel-lõzõgépház. Az érzékelõk hagyományosoptikai füstérzékelõk (4 db.). Analóg mértérték nincsen.

05:00:47 órakor a 44-es zónában a 345jelû érzékelõ tüzet jelez, melynek hely-színe a III. emelet SHELL OLDALONlévõ elektromos kapcsoló helyiség. Azérzékelõ címezhetõ analóg optikai füstér-zékelõ. Az analóg mért érték 130 %.

Hol keletkezett a tûz?

A tûzjelzõ központok rendszeridejénekösszehangolása (pontos idõhöz mért kor-rekciója) után látható, hogy a küzdõtérvédelmét ellátó �A� jelû rendszer auto-matikus érzékelõjérõl érkezett az elsõ jel-zés 04:58 órakor, amelyet követtek a to-vábbi jelzések 05:00 és 05:01 órakor.

Tekintettel arra, hogy az �A� jelû rend-szer perc pontossággal képes az idõt kije-lezni, érdemes megvizsgálni azt, hogy a�B� jelû rendszer automatikus érzékelõ-je által 04:59 órakor kiadott elsõ jelzésejelentheti-e azt, hogy a tûz a IV. emeletenkeletkezett és onnan terjedt át a csarnok-ra (küzdõtérre).

A �B� jelû rendszer elsõ jelzését(04:59:41) követõen igen rövid idõ alatttöbb alaprajzilag egymástól távol lévõ te-rületen kerültek jelzési állapotba az érzé-kelõk. 05:02:25 óráig (azaz 2� 25� alatt)13 jelzés fut be a �B� jelû tûzjelzõ köz-pontba. A jelzések részben hagyományos(modulon lévõ), részben analóg érzékelõk-rõl futnak be.

A jelzésekre a következõ magyaráza-tok adhatók:

1. Valamelyik hagyományos érzékelõ-vel védett területen keletkezõ tûz rendkí-vül nagy sebességgel terjedt szét az eme-leten. Ennek ellentmond, hogy a jelzésekegymástól távoli területekrõl érkeztek il-letõleg, hogy a IV emeleten lévõ analógérzékelõk nem adtak elõjelzést, amely ál-talános esetben megelõzi a tûzjelzést. Afeltételezés tehát hamis.

2. A különbözõ helyiségekben össze-

4.48-5,0

A harmadik emeleten 05,00-kor indult az elsõ jelzés s 05,04-kor az utolsó,a jelzések a füst szétterjedését mutatják

VÉDELEM 2000/3 11

FÓKUSZBAN

hangoltan, egyidejûleg keletkeztek a tü-zek mûszaki ok, vagy emberi közremûködésrévén. Ennek egyrészt ellentmond, az�összehangolt� tûzkeletkezés irreális mi-voltán túl az, hogy az analóg érzékelõk mégebben az esetben is elõjelzést adtak vol-na. A feltételezés tehát hamis.

3. A tûz a csarnokban (küzdõtéren) ke-letkezett és fejlõdött ki. A felszálló égéster-mékek a csarnok felsõ harmadában lévõnyílásokon, közmûátvezetéseken, illetve aszerkezetek tönkremenetelét követõen kerül-tek a IV. emeleti területekre tûzjelzést okozva.Az ismert tények nem mondanak ellent afeltevésnek, így az a vizsgálat jelenlegi sza-kaszában bizonyítottnak tekinthetõ.

A küzdõtérenA tûz keletkezésének lehetséges helyei: aszerelõjárdák feletti térrész, vagy a küz-dõtér, lelátó, küzdõtér feletti galéria.

Az automatikus érzékelõk jelzéseinekértékelésekor, tekintettel a légáramlásnakaz észlelt tûzjellemzõk (füst, hõ) megje-lenésében és terjedésében betöltött fontosszerepére három alapvetõ modellt érdemesfelállítani.

L1. A csarnokban a normál üzemnekmegfelelõ légtechnika mûködött, vagyis atetõszellõzõ (füstelvezetõ) zárva, felsõlégbefúvás, alsó (nézõtéri) elszívás mûkö-dött.

L2. A csarnokban a tetõszellõzõ (füst-elvezetõ) nyitva.

L3. A csarnokban a légtechnika nemmûködött, a tetõszellõzõ (füstelvezetõ)zárva volt.

Az L1. légtechnikai modell esetén akeletkezõ tûz füstjét a légtechnika befúvórendszere és a nézõtéri elszívó rendszer acsarnok légterébe továbbította volna, ahola vonali füstérzékelõk érzékelik és jelzik.Ebben az esetben a IV. emeleten lévõ ér-zékelõk tûz során tapasztalt közel egyidejûbejelzésének lehetõségét csekély valószí-nûségûnek tartom.

Az L2. légtechnikai modell esetén akeletkezõ tûz során felszabaduló hõ és füsttávozott volna a tetõszellõzõn át, így a tûz(illetve annak füstje) csak teljes kiterjedtállapotában került volna a vonali füstér-zékelõk hatáskörébe. Ebben az esetben acsarnok védelmét ellátó vonali érzékelõkés a IV. emeleten lévõ pontszerû érzéke-lõk jelzése között a tûz során tapasztalt-nál hosszabb idõnek kellett volna eltelnie.A IV. emeleten lévõ analóg érzékelõk eb-ben az esetben a lassan terjedõ füst hatá-sára elõjelzést adtak volna.

Az L3. légtechnikai modell esetén akeletkezõ tûz során felszabaduló égéster-mék (füst és hõ) feltöltötte volna a szere-lõjárda feletti teret, majd a terjedéshez szük-séges energia elérése után elárasztotta volnaa IV. emeleti helyiségeket és ezzel közelegyidõben jelzést idézett volna elõ a csarnokvonali érzékelõinél, ezek közül is vagy az1. vagy a 4. zónákban.

A szerelõjárda feletti térben való tûzke-letkezésre, szakmai véleményem szerint csaka légtechnika mûködésen kívüli állapotábanés ezzel egyidejûleg zárt tetõszellõzõ mellett(L.3. modell) volt lehetõség, úgy, hogy afüst és hõ terjedési viszonyok egybevágjanaka tûzjelzõ által rögzítettekkel.

A küzdõtéren, de hol?A küzdõtéren történõ keletkezési hely to-vábbi pontosításához a csarnokot védõvonali és a karéj-épületet védõ pontszerûérzékelõk jelzéseit szükséges összevetni,a már leírt modellek figyelembevételével.

A tûz keletkezési helyének behatárolá-sához meg kell vizsgálni a tûz lefolyásá-nak, és a jelzés idején lehetséges fázisá-nak feltételezhetõ módjait:

� A jelzés a parázsló-füstölõ idõszak-ban történt (T1), vagy

� a jelzés a nyílt fázisú, lánggal égésidején történt (T2)

5.02-05

A második emeleten a jelzést adó érzékelõk markánsan egy csoportbanhelyezkednek el. Jelzés: 05:04-tõl � 05:08-ig

12 VÉDELEM 2000/3

FÓKUSZBAN

A karéj-épületben leadott jelzések aküzdõtéren történõ nagy hõ- és füstpro-duktumú tûzrõl árulkodnak, ezért kizár-ható, hogy a jelzés a parázsló-füstölõidõszakban történt volna.

A jelzés a nyílt fázisú, lánggal égés idejéntörtént T2!

Mindhárom modellnél a tûz a küzdõtérközépsõ harmadában, a METRÓ-SHELLtengely mentén, annak mintegy 30 (15-15)méteres körzetében keletkezhetett.

A �B� jelû tûzjelzõ IV emeleti jelzéseiegyik feltételezést sem támasztják alá.Ennek oka, véleményem szerint, hogy aIV. emeleti jelzések nem feltétlenül a csar-nokban lévõ keletkezési hely környezeté-ben, hanem a csarnok és karéj közti elvá-lasztások, illetve áttörések függvényébenjelentek meg.

A jelzéseket tovább vizsgálva megál-lapítható, hogy a tûz további szintekre tör-ténõ terjedését az építészeti adottságok (nyí-lásosság) befolyásolhatták.

A METRÓ felöli oldalonA II emeleti büféket vizsgálva megálla-pítható, hogy a METRÓ oldali büféknéllévõ hõ érzékelõ (28) jelez elsõnek a szinten05:04:29 órakor tûzjelzést 105 %-kal, majdennek közelébõl érkezik tûzjelzés (29)05:04:45-kor 108 %-kal.

A SHELL oldali jelzések (30) 05:05:17órakor kezdõdnek, azonban az elsõ jelzés,illetve az ezt követõ valamennyi elõjelzésselindul.

A METRÓ oldalon két elõjelzés (35)és (38) 34" illetve 1' 02" alatt vált tûzjel-

zésbe. A SHELL oldali érzékelõk elõjel-zését 1�14", 1�32", 1�28" és 38" idõ múl-va követi jelzés. A jelzések közötti elté-rések oka lehet, hogy a különbözõ irányok-ba, eltérõ módon haladhatott a forró égés-termékek árama, illetve a különbözõ szer-kezetek eltérõ módon álltak szemben a tûzhatásainak.

Ha azt feltételezzük, hogy azonos ter-jedési lehetõségek voltak, a jelzésekbõl azta következtetést lehet levonni, hogy a küz-dõtér középsõ harmadában a METRÓ fe-lõli oldalon volt a legintenzívebb ahõfejlõdés, vagyis ezen a részen kelet-kezett a tûz.

A tûz keletkezési ideje

A nemzetközi szakirodalomban a vonaliérzékelõk korai jelzésére 2 percet állapítottakmeg, erre a telepítés adottságai miatt elevenem volt lehetõség. Ezt az érzékelõ suga-rak mennyezethez, ill. egymáshoz viszonyí-tott távolsága nem tette lehetõvé.

A keletkezési idõ megállapításánál a márleírt modellekkel számoltunk s azzal, hogya tûz jelzése annak kifejlõdött állapotábantörtént.

Az L1. modell esetén a felszálló égés-termékek áramlását befolyásolja a légáram-lás, ezt és az érzékelõk közti valamint amennyezettõl való távolságot figyelembevéve a tûzjelzés legalább 5 percet, kedve-zõtlen esetben 10 percet késhetett. (Az idõmértéke csak feltételezett!)

04:5304:48Az L2. modellt feltételezve a hõ illet-

ve az égéstermékek folyamatos elvezeté-sével, az érzékelõk jelzése legalább 10percet, kedvezõtlen esetben legalább 20percet késhetett. (Az idõ mértéke csak fel-tételezett!)04:48 04:38

Az L3. modellt vizsgálva, füsttelítõdé-si idõt alapul véve zárt felsõ szellõzõk ese-tén, belsõ mesterséges szellõztetés nélkül,legalább 4,4 percre volt szükség ahhoz, hogya füst elérje a vonali érzékelõk szintjét.(Ebben az esetben az 1. 4. zónának kellettvolna jelezni elsõként.) 04:53

Megállapítások1. A tûzesetet megelõzõ idõszakban

mûködtek-e a tûzjelzõ rendszerek?A vizsgálat megállapította, hogy a rend-

szerek mûködtek, a meghibásodások a tûzkövetkezményei voltak.

2. A tûzesetet megelõzõ idõszakban ki

5.15-20

Az elsõ emeleten a Metro felõli oldalon dúsult fel elõször a füst (05.06-05.08)

VÉDELEM 2000/3 13

FÓKUSZBAN

lett-e iktatva valamelyik jelzõhurok, vagyérzékelõ?

A vizsgálat jelenlegi szakaszában amegállapítások közlésére nincs lehetõség.

3. A tûzjelzõ rendszerek adatai alapjánhol és mikor keletkezett a tûz?

A tûz a sportcsarnok küzdõterén, an-nak középsõ harmadában a METRÓ felõ-li oldalon keletkezett. Ez mintegy 2000 m2

területet jelent, tehát ezt tovább kellettszûkíteni a helyszínen tapasztaltakból ésa meghallgatásokból levont következtetésekfigyelembevételével.

A tûz 1999 december 15-én 04:38 óraelõtti idõszakban keletkezett.

4. Mik voltak a tûzterjedés jellemzõ irá-nyai?

A vizsgálat megállapításai szerint a tûza küzdõtéren keletkezett. A küzdõtéren be-lüli terjedést a hõsugárzás illetve a �röptûz�segítette elõ. A forró égéstermékek foko-zott termelése illetve az �opeonban� lévõnyílások lezárása következtében �beszo-rult� az épület felsõ szintjein lévõ helyi-ségekbe, majd az égéstermék réteg meg-vastagodása, tovább terjedt az alsóbb szin-tekre.

5. Mikor észlelte a személyzet a tûz-jelzést?

A vizsgálat jelenlegi szakaszában a meg-állapítások közlésére nincs lehetõség.

Csepregi Csaba tûzoltó õrnagyFõvárosi TûzoltóparancsnokságTûzmegelõzési Fõosztály

5.12 és 5.30 között terjedt szét a földszinten

VÉDELEM 2000/3 15

FÓKUSZBAN

Hol és mitõl keletkezett s BS. tüze? Mitörtént 1999. december 14.-én éjszakaa vásár zárása után?

A tûz terjedéseA csarnok területe az égés szempontjábólideálisnak mondható. A pavilonok ugyannehezen éghetõ lapokból készültek, ám atetõ nélküli kivitel miatt, a keletkezõ tûznem maradhatott a határoló falak között.A pavilonokon és azok felett éghetõ anyagúkarácsonyi díszek, díszítõelemek voltakelhelyezve.

A nézõtér székei faborításúak, a galé-ria fém tartószerkezetén fa pallókat helyez-tek el, melyet szõnyegpadló borított. Ezenszintén nehezen éghetõ anyagú pavilonokvoltak.

A küzdõtér és a galéria éghetõ anyagú,függönyszerû anyaggal volt összeköttetés-ben, amely � feltehetõleg � könnyen égett,de mindenesetre elõsegítette a tûz függõ-leges irányú terjedését.

Ugyanez mondható el a csarnok belsõburkolatáról is: az eredeti építési engedé-lyezési tervdokumentáció alapján ezen fal-burkolat minõsítése közepesen éghetõ (hab-alátétes mûbõr pozdorja panelen dekoritlemez borítás, illetve furnérozott bútorlap,ragasztott textiltapéta). A galéria felett lévõkijelzõ táblában nagy mennyiségû, éghe-tõ burkolatú vezetékek, alkatrészek, sze-relvények, stb. voltak.

Ezek a körülmények elõsegítették a tûzharmadik szintre történõ gyors átterjedését.A 3. emeletre néhol akadály nélkül törhe-tett be a tûz. (pl. páholyok, riporter-állások)

Ennek megfelelõen a tûz könnyedén ter-jedt át, majd szét a 3. emeleten. Az eme-leti ablakok kitörése, illetve a II. sz. portamelletti �teherbejárat�, majd a 7-es �teher-bejárat� megnyitása (huzat és égési pót-levegõ) tovább segítette a tûz terjedését,növelte intenzitását.

A tûz terjedésében meghatározó volt aza tény is, hogy észleléskor a már több pa-vilonra kiterjedt tûz oltását megkíséreltékugyan, de az nem vezetett eredményre. Akiérkezett tûzoltó egységek már egy jelen-tõs, kiterjedt tüzet találtak, amely a zárttér teljes lángba borulása felé haladt.

Helyszíni szemlékA helyszíni szemléket hét napig tartottuk.A tûz keletkezési helyét csak 1 hónap el-teltével lehetett szemügyre venni, ezértfelülrõl lefelé haladtunk.

A negyedik emeleten 2 elektromos kap-csoló helyiség károsodott, illetve néhányhelyen kormozódás volt tapasztalható. Azégési nyomokból egyértelmûen látszott,hogy a tûz nem bentrõl kifelé, hanem aküzdõtér légterébõl a helyiségek irányá-ba terjedt.

A harmadik emelet tulajdonképpen tel-jességgel kiégett. A vasbeton szerkezetûlépcsõházak, továbbá a falazott szerkezetbõl

készült szociális helyiségek, és két nagyobbirodahelyiség, melyek az utcára néztekmaradtak épen. Egyes kisméretû irodákszerelt válaszfalából a fém tartóvázakmaradtak csak meg.

A második és elsõ emeleti folyosókonelsõsorban a hõ és a füst káros hatásai je-lentkeztek: a mûanyag lámpabúrák, han-gosbemondók megolvadtak, esetenként aföldön hevertek. Az elsõ emeleten a fõ-bejárat környékén elhelyezett elárusítópavilonok kb. 60 %-a szenvedett tûzkárt.

A földszinti folyosók szintén csak hõés füstkárt szenvedtek, a küzdõtér körülihelyiségek erõsen kormozódtak.

A küzdõtér teljesen kiégett, a �feltárást�követõen az anyagmaradványokból, illet-ve a pavilonok fém tartósínjeibõl lehetettkövetkeztetni a pavilonok elhelyezkedé-seire.

A tûz során nem károsodott a küzdõtéralatti raktár, és a gyakorlócsarnok (labda-terem, jégpálya, freontartályok), továbbáa BS 2 sz. portája sem.

CSÜTÖRTÖKI GÁBOR

A tûzvizsgáló megállapításaiA korai jelzés elmaradása

A tûz korai jelzését nehezítette, hogy éj-szakára a küzdõtér légterének visszahû-tése érdekében az opeion zsalui nyitvavoltak, továbbá az 1. emeleti körfolyosóablakai közül is néhány, így folyamatoslégáramlás volt a teremben. Ez rontottaa küzdõtér felett elhelyezett vonali érzé-kelõk hatásosságát, felhígította a kelet-kezett égéstermékek koncentrátumát.

Metro állomás Shell töltõállomás

16 VÉDELEM 2000/3

A tûz keletkezési okaA tûzesettel kapcsolatban több mint 100meghallgatási jegyzõkönyv készült. Ezekdöntõ többsége a karácsonyi ünnepeketmegelõzõen a tûzesetet követõ elsõ héten.Gyakorlatilag a tanúvallomások alapjánazonnal, nagy bizonyossággal beazonosít-ható volt, hogy a tûz a II. sz. portáhozközelebb esõ eredményjelzõ tábla elõttiterületen, az egyik küzdõtéri pavilonbankeletkezett. Ezen belül a pavilon bal hát-só sarkában egy gyertya tárolására szol-gáló, lépcsõzetes kialakítású, drapériávalletakart fa polcon.

Ennek ellenére megkíséreltük az összeslehetséges keletkezési okra felkutatni minda mellette, mind az ellene szóló bizonyí-tékokat.

Elektromos energiaTöbb tanu megemlítette, hogy a pavi-

lonsorok egyes részein többször elõfordultnapközben pár perces áramszünet.

Ellene szólnak az alábbiak:� éjszaka az elárusító-pavilonokat, il-

letve az épületet áramtalanították;� a szakértõ elsõdleges véleménye az,

hogy a tûzzel kapcsolatba hozható elekt-romos hibákat nem talált, az áramtalanítástpedig valóban elvégezték.

�Véleményem szerint a tûz nem elekt-romos eredetû és teljes mértékben kizárt-nak tartom a tûz keletkezési oka és a vil-lamos berendezések, hálózatok közöttiösszefüggést.� � írja az elektromos szak-értõ.

DohányzásA BS egész területén tilos a dohány-

zás. Amennyiben mégis valahol eldobottcigarettavég maradt volna, azt a takarítóka közlekedési utakról, nézõtérrõl eltaka-rították, illetve ha pavilonban marad, ab-ban az esetben a 20.00 órai távozást figye-lembe véve, hamarabb kellett volna, hogytüzet okozzon.

Emberi közremûködésA szándékos tûzokozás lehetõségét vegyi

szakértõ bevonásával vizsgáltuk.Ellene szól:� a terem, illetve a BS éjjel-nappal õr-

zött;� az 1999. 12. 16-án tartott helyszíni

szemle során talált 2 mûanyag kanna vizs-gálatáról a vegyi szakértõ elsõdlegesenjelezte, hogy a kannákban található folya-dékokat meggyújtani nem tudta, azaz abenne lévõ folyadék nem éghetõ.

A késõbbiekben megkapott vegyi szak-értõi vélemény alapján - a helyszínen vett

mintákat értékelve, - az égésmaradványokegyikébõl sem mutatható ki értékelhetõmennyiségben tûzveszélyes folyadék-ma-radvány, így a szándékos tûzokozás nyíltláng és éghetõ folyadékok felhasználásá-val, mint tûzkeletkezési ok kizárható.

A gyors terjedés véleményünk szerintaz égés ideális feltételeinek, a késõi ész-lelésnek és különbözõ thermodinamikaifolyamatok (pl. FLASHOVER) lejátszó-dásának is köszönhetõ.

Nyílt láng � nyílt lángú világítóeszközMár a vizsgálatok kezdeti szakaszában

felmerült, hogy a tûz keletkezési helyénekbehatárolt területén a küzdõtéri pavilonokegyikében két gyertya maradt égve éjsza-kára. Az itt árult gyertyák, a gyártó nyi-latkozata szerint kb. 100 órát képesek fo-lyamatosan égni.

Ebben a pavilonban több személy keres-kedett, köztük egy gyertyaárus is, aki el-mondta, hogy napközben 2 db gyertyát ége-tett, azonban azokat záráskor eloltotta.

A gyertya gyújtóhatásának vizsgálata ér-dekében szakértõt rendeltünk ki, aki szá-mára több különbözõ � a vásáron a pavi-lonban árusított � gyertyát biztosítottunk.A szakértõi vizsgálat során � a szakaszo-san, illetve folyamatosan égetett gyertyákközül � az egyik meggyújtotta a közelébenelhelyezett égõ anyagokat, így a vizsgálateredménye �pozitív�-nak mondható, azaza gyertyák képesek a környezetükben el-helyezett éghetõ anyagot meggyújtani.

A nyílt láng, mint tûzkeletkezési okmellett szólnak:

� a tûzkeletkezés helyeként megállapí-tott pavilonban gyertyákat árusítottak többmint kétszázat, melyek közül 2 db zárásután is égett, mely tényt bizonyítékok tá-masztanak alá;

� a kirendelt �gyertyaszakértõ� által el-végzett vizsgálat alapján a gyertya okoz-hat tüzet;

� az észlelõk (teremõrök, portások), akiérkezõ rendõrök, továbbá a helyszíniszemlék során feltárt adatok (tûzjelzõ rend-szer adatai, legintenzívebb égés, a tetõtartókábelek kicsúszása a befogási helyükrõl)alapján a tûz keletkezési helye erre a tér-részre tehetõ.

Ellene szól:Záráskor a tûzvédelemért felelõs sze-

mély, illetve a teremõrök körbejártak ésaz esetleges rendellenességeket rögzítet-ték. Mivel azonban a pavilonba nem mentekbe, ez kizáró ok nem lehet, hiszen a gyer-tya formája, beégése miatt mesterségesfényviszonyok mellett, közel szemmagas-

FÓKUSZBAN

ságból nézve nehezen vehetõ észre, hogyaz ég, vagy sem. Ezt a gyártó által bemu-tatott, már le-, illetve ebben az esetbenkiégett gyertya szemrevételezése után le-hetett kijelenteni.

Az említett gyertya több cm-es átmé-rõjû, és magasságú; és kb. 1 cm vastag külsõpalástjában díszítésként éghetõ anyagokathelyeztek el. A gyertya égésekor egy kb.8 cm átmérõjû belsõ mag ég, a palást meg-marad, így folyamatos égés után a gyer-tyaláng szemmagasságból nem látható. (Azészlelõ tanuk más szögbõl látták a gyer-tyát.)

Fentiek alapján a nyílt lángot jelöltükmeg keletkezési okként.

Mi történt?1999. december 14-én 20.00 órakor a vá-sár zárása megtörtént, a legutolsó keres-kedõ is legkésõbb 20.15 órakor elhagytaa BS-t. Az épületben a portások, õrzésifeladatokat ellátó személyek, és kiszolgá-ló személyzet (gépész, villanyszerelõ, ta-karító) maradtak � kb. 20-25 fõ. A takarí-tás kb. 24.00 óráig tartott, ez alatt a taka-rítók megtisztították a nézõteret, a küzdõ-teret, a galériát, a labdatermet és a karéj-épület folyosóit. Takarítás alatt a teremõrzésével megbízott személyek, � ki-ki asaját területén � kísérték, felügyelték atakarító személyzetet. Majd az este folya-mán mindenki elfoglalta a számára kije-lölt helyet, és ott �õrködött�. A klímagé-pész a klímarendszert 20.00 és 22.00 óraközött leállította. Az opeion és az I. eme-leti körfolyosón néhány ablak nyitva ma-radt. Az ügyeletes villanyszerelõ a taka-rítást követõen folyamatosan azáramtalanítást több részletben elvégezte.Ezzel 1999. december 15-én kb. 01.00órakor végzett. Az õrök elfoglalták felál-lítási helyeiket és az épület �elcsendesült�.Hajnalban, kb. 04.40 óra körül a végig-égett gyertya meggyújtotta a körülötte lévõéghetõ anyagokat, majd a pavilonból a tûzátterjedt a csarnok többi részére.

A tûzkeletkezési okot nyílt láng � nyílt lángúvilágítóeszközben jelöltük meg, és bûncse-lekmény alapos gyanúja miatt átadtuk avizsgálatot a BRFK Vagyonvédelmi Osz-tályának.

Csütörtöki Gábor tû.fhdgy. tûzvizsgálóFTP XIV. és XVI. kerületi parancsnokságtûzmegelõzési osztályvezetõ

VÉDELEM 2000/3 17

FÓKUSZBAN

A gyújtóforrásmegállapítása

Az elsõdleges információk alap-ján a tûz keletkezési okakéntfelmerült a nyílt lángú világí-tó eszköz. Ennek bizonyításá-ra a vásár pavilon elrendezésialaprajzát vettük figyelembe,amelyhez pavilononként be kel-lett azonosítani a szerzõdésselrendelkezõ és nem rendelkezõkereskedõket, s az általuk áru-sított termékeket. Miután ezmegtörtént, a beazonosított nyíltlángú világító eszközöket áru-sító kereskedõ meghallgatásaután eljutottunk a világító esz-közt gyártó vállalkozóhoz is. Agyártó által részünkre bemuta-tott világító eszközökrõl jegy-zõkönyvet és videofelvételtkészítettünk, majd felhívtuk avállalkozó figyelmét, hogy azo-kat, mint tárgyi bizonyítékokatõrizze meg. Megállapítottuk,hogy a nyílt lángú világító esz-közre vonatkozó minõségi kö-vetelményeket, vizsgálati mód-szereket egy 1980-ból származóágazati szabvány rögzítette,amely már nem hatályos. Aminõségvédelem egyes kérdé-seirõl szóló 2/1981. (I.23.) BkMrendelet nem írja elõ a nyílt lán-gú világító eszközre vonatko-zóan a forgalomba hozás elõt-ti elõzetes minõségvizsgálatot.E rendelet hatálya a közvetlenfogyasztói felhasználásra alkal-mas árukra terjed ki, amelyekközött megtalálhatók példáulkülönbözõ tüzelõ- és fûtõberen-dezések, festékek, lakkok, já-tékok, hígítók aerosolos termé-kek stb. Az elõzõekre tekintettelannak bizonyítására, hogy ezeka világító eszközök anyaguk-ra, alakjukra, használatukra te-kintettel meghatározott körül-mények között alkalmasak-egyújtóforrásként az égési folya-mat elindítására, szakértõt ren-deltünk ki. A szakértõi megál-lapítás szerint több mint 100 órán

keresztül is égni képes világítóeszköz alkalmas arra, hogy a kör-nyezetében lévõ éghetõ anyago-kat meggyújtsa. Mindezt többkísérlet is bizonyította.

Az összefoglalójelentés

A tûzvizsgálat eddigi megálla-pítása alapján bûncselekménygyanúja miatt a módosított 13/1997. (II. 26.) BM rendelet 14.§-a alapján összefoglaló jelenté-sünket január utolsó hetébenadtuk át a BRFK hatáskörrelrendelkezõ szervének. Az össze-foglaló jelentésben utaltunk arraa jogszabályi kötelemre, melyszerint egyrészt világító beren-dezést, eszközt úgy kell elhe-lyezni, rögzíteni és használni,hogy az a környezetére tûzve-szélyt ne jelentsen, másrészt amunkahelyeken a tevékenységközben és annak befejezése utánellenõrizni kell a tûzvédelmihasználati szabályok megtartá-sát, és a szabálytalanságokatmeg kell szüntetni. Mindezekalapján a közveszély okozásvétségi alakzata merült fel, minttörvényi tényállás, s egyúttal akülönösen nagy vagyoni hátrányis valószínûsíthetõ volt. A vi-lágító eszközre vonatkozó in-formációkkal � még a szakér-tõi vélemény nélkül � a BRFKis rendelkezett, de a vonatko-zó BM rendeletet is figyelem-be véve úgy ítélte meg, hogyfolytassuk tovább az államigaz-gatási eljárás általános szabá-lyai szerint a tûzvizsgálatot ésvégezzünk további bizonyításta lehetséges keletkezési okkalösszefüggésben. A nyílt lángúvilágító eszközzel összefüggés-ben lefolytatott bizonyításon túl-menõen jelentõs erõfeszítése-ket tettünk arra vonatkozóan,hogy bizonyítsuk, vagy kizár-junk más lehetséges keletkezésiokot. Tekintettel arra, hogy aszakértõi vélemények az utób-

Vizsgálatszervezés II.

biakat kizárták, illetõleg másolyan bizonyíték nem merült fel,amely a szándékos tûzokozást� éghetõ folyadék nélkül � alá-támasztotta volna, a BRFK azáltalunk megjelölt nyílt lángúvilágító eszközzel összefüggés-

ben kezdte meg a büntetõeljá-rásra vonatkozó szabályok sze-rint a nyomozást.

Dr. Erdõs Antal tû. ezredes, fõosztály-vezetõ, Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság,Budapest

A küzdõtéri pavilonok képe (archív felvétel)

A pavilonok elhelyezkedésének rekonstrukciója

A feltárás után darabonként vizsgálták át a területet

Az április 26-29 között negyedik alkalommal megrendezettSecurex 2000 kiállításon nagy hangsúllyal és választékkal sze-repeltek a tûz- és katasztrófavédelem eszközei.

Katasztrófavédelmi NapA kiállítás elsõ napja a Katasztrófavédelem jegyében telt. A Ka-tasztrófavédelmi szakmai konferencia bevezetõ elõadásában Dr.Bakondi György az OKF. fõigazgatója ismertette a katasztrófa-védelmi törvénybõl eredõ fõ feladatokat, s mozgalmas évkezdetóta tett intézkedéseket jelezve, hogy a hatékony katasztrófamegelõzés� és védekezés érdekében további jogszabályi változások elõké-szítése folyik. Dr. Bende Péter a tûzoltóság fõvárosi parancsnokaa budapesti tûzoltóság fejlesztési terveit ismertette. Ezt követõena technikai bemutatóban is résztvevõ cégek képviselõi (Kérdõ Saroltaelnök igazgató � Vektor következet, Kreitner János igazgató �Csolnoki Szerelvénygyártó Kft., Szemler József igazgató � HesztiaKft., Feicht Ferenc igazgató � MSA AUER Hungária Kft., DrSponcz Imre vezérigazgató � Respirátor Rt.) rövid elõadásokbanismertették újdonságaikat. A technikai bemutatón földön, vízenés a levegõben egyidejûleg folyt a munka, és a bajbajutott sze-mélyek mentése. A helikopteres vízbõl mentésnél jól vizsgázottaz önmûködõen felfújódó mentõmellény (lásd Védelem 2/2000.� 31. old.) a magasból mentésnél pedig az újdonságként bemu-tatott mentõágy és mentõszék. (Lásd: a 20. oldalon!)A kiállítás számos újdonsága közül néhány általunk fontosnaktalált eszközre figyeltünk fel.

TûzjelzéstechnikaA tûzjelzésben a kis és közepes hálózatok eszköze az ASM Hunga-ry Kft. által bemutatott Esser 8000 C tûzjelzõ központ, amely ru-galmas rendszer felépítésével, a hagyományos érzékelõk illeszté-sével, a korábbi rendszerekkel való kompatibilitásában tûnik ki.Emellett 127 cím hálózatos telepítésével 31 központ hálózatba kap-csolható. A másik új központ az MKK Piraut Kft. standján látottLabor Struss BC216-1 tûzjelzõ, amely ugyancsak képes fogadni ahagyományos és intelligens érzékelõk jelzéseit, s már az ECU 2000-es rendszerre készült. Modul rendszerû felépítésébõl adódóan a növekvõkövetelményekkel együtt rugalmasan bõvíthetõ.

Új hazai habképzõ anyag

ROLLTON néven új általános felhasználású szintetikus habképzõanyagkombinációval lépett a szakemberek elé a Rollexco Rt.

A hazai gyártású habanyag 3%-os oldatából nehézhab, 2%-osoldatából középhab, 1%-os oldatából könnyûhab, 0,2%-os beke-verésével pedig kis felületi feszültségû un. nedvesvíz képezhetõ.

A legjellemzõbbként közölt mûszaki adatai (sûrûsége: 20 °C-on0,98 +/� 0,5 gr/cm3, dermedéspontja: � 10 °C alatt, pH értéke: 7+/� 0,5 félvízkiválási ideje: 40 perc) rendkívül jó oltási tulajdon-ságokra utalnak, így érdeklõdéssel várjuk a gyakorlati teszteket.

Securex 2000 kiállítás

A legújabb megoldás mini mérõcsövek �chip�-ben aDrägertõl

Tömlõdobbal és tûzoltókészülékkel ellátott falitûzcsapszelvény

FÓRUM

Veszélyes anyagokmérése

A Dräger Hungária Kft a kiállításon mutatta be azt a korszerû,egy kézzel, akár kesztyûben is használható CMS veszélyes anya-gokat mérõ készülékét, amelyet most � 2000. június 30-ig � rend-kívüli 40%-os kedvezménnyel kínál. A Védelem 1999/5. szá-mában (12-15. old.) közölt német Vfdb, irányelv alapján össze-állított, a leggyakrabban elõforduló 10 veszélyes anyag mérésé-re ad lehetõséget. Minden Chip 10 mérési lehetõséget biztosít.A készülék automatikusan felismeri a mérési feladatot (gázfaj-ta, mérési tartomány, mérési idõ, tömegáram, kalibrálás) s 30-60 s után a beépített szoftver az LCD kijelzõn megjeleníti azeredményt.

20 VÉDELEM 2000/3

FÓKUSZBAN

TûzcsapszekrényekAz ember azt hinné, hogy a tûzcsapszekrényeknél már nem le-het újítani. A Csolnoki Szerelvénygyártónál nem így gondolják.Új �D� jelû NA 25 mm-es alaktartó tömlõvel szerelt tûzcsap-szekrényekkel rukkoltak ki. (Mérete: 880 x 700 . 280 mm). Akifordítható tömlõdobon lévõ 30 m-es tömlõ nyomás alatt azon-nal mûködtethetõ, akár 5 m-re a tûzcsapszekrénytõl is. Magya-rul nem kell � mint az a lapos C tömlõvel szerelt tûzcsapoknálelengedhetetlen � a teljes tömlõhosszat letekerni. Az ezzel nyerhetõidõ, valamint a �C� tömlõknél nagyságrendekkel nagyobb víz-kár különösen szimpatikussá teszi ezt a megoldást. Mûszaki ki-alakításánál fogva a szekrény megerõsített szerkezete képes atömlõdobra feltekert tömlõben lévõ víz súlytöbbletét megtarta-ni. Egy másik változatban (Mérete: 880 x 1000 x 280 mm) aszekrényben egyidejûleg egy 12 kg-os tûzoltókészülék is elhe-lyezhetõ.A Securexen mutatták be az USA szabványa szerint készített atûzcsapszekrényben kis �fogasokon� beharmonikázva elhelye-zett tömlõt tartó tûzcsapszekrény változatukat. Az elõzõhöz ha-sonlóan elõnye, hogy a tömlõhossz 40 m-ig a szükség szerintiméretben alkalmazható.

Nagy forgalom volt a Hesztia Kft. standján ahol élõben és vetí-tettképes elõadáson mutatták be a Schmitz vegyi és mûszaki mentõszereinek sokoldalú alkalmazhatóságát. Míg az IFEX-nél a Sthamerhabképzõanyagok mellett az IFEX impulzusoltó változatai kel-tették fel figyelmünket. A figyelemfelkeltésnél maradva a DunavértKft.-nél a védõeszközök arzenáljából a szakmában kissé elha-nyagoltnak tûnõ higiéniai eszközök (krémszappanok, szappan-adagolók, papíradagolók, szennyfogó szõnyegek, ívókutak) szélesválasztéka tûnt fel.

Hazánkban újdonságnak számít a Tér Exim Kft által kiállítottHolmatró Erõs Támasz rendszer, amelyet a közeljövõben az or-szágban több helyen a gyakorlatban is megismerhetnek a szak-emberek.

Csipkerózsika álmából felébredve új saját gyártmányú MSzEN3 szerinti ABC porraloltó tûzoltókészülék családdal jelentkezettaz Elzett Rt.

Nagyteljesítményû túlnyomásos ventillátor aTûzbiztonság 2000-nél

Ágy, szék, pelenkaA címben jelzett három tárgy meglepõ módon a Securexkiállítás magasból mentési bemutatóján jutott fõszerep-hez.

Magasból mentõ eszközökAz ma már minden szakember elõtt nyilvánvaló, hogy egyrebonyolultabb kihívásoknak kell megfelelni, s erre mindenegyes kis egység nem tud felkészülni. A speciális felada-tok, mint a magasból, mélybõl mentés a szakértelem mel-lett megfelelõ technikai eszközöket igényelnek. A Securexkiállításon helikopteres mentési bemutatóval egybekötvemutatta be a Vektor Szövetkezet új francia gyártmányú men-tõeszköz kínálatát.

A 150 kg teherbírású kötélrendszerre szerelhetõ men-tõszékkel, bekötve biztonságosan eresztették le 10 emeletmagasságból a tetõn rekedt személyeket. A sérülteket egyegyszerûnek tûnõ, egy ponton felfüggesztett mentõhordággyaleresztették le. A könnyû speciális anyagkombinációjú hord-ágyba a beteg �beköthetõ�, miközben a felfüggesztési pont-hoz kapcsolódva a mentett személy kísérését is megoldot-ták.

A másik bemutatott mentõeszköz egy különleges anyagbólkészült mentõháromszög, amit a tûzoltók csak pelenkánakhívnak. Alakja után joggal, hisz a beleülõ embert a háromszögvégein lévõ D gyûrûk karabinerhez rögzítésével eresztikle. Ez a mûvelet azonban feltétlenül kísérõt igényel. A pe-lenka �épsége� persze így sem garantálható.

Helikopterrel, mentõszékben mentették ki a sérültet

VÉDELEM 2000/3 21

TECHNIKA

Az új 8000 C tûzjelzõ központ kis ésközepes méretû intelligens tûzjelzõ rend-szerek felépítésére lett kidolgozva, s meg-felel a legmagasabb biztonsági követel-ményeknek.

Esser buszA 8000 C központ teljesen kompatibilis akorábbi 8007/8008 központokkal, méreté-ben azonban kisebb, max. két analóg jel-zõhurok fogadására képes. A központ kismérete, funkcióinak széles skálája, a bõví-tési lehetõségei összességében nagyon vonzóár � teljesítmény arányt eredményeznek,melyhez hozzájárul az új moduláris felépí-tés koncepció. Ez a kialakítás lehetõvé te-szi, hogy mindig az adott igényeknek leg-megfelelõbb kialakítást alkalmazzuk. A házkülsõ burkolata pedig nem éghetõ üvegszálerõsítésû ABS mûanyagból készül.

Az Esser tûzjelzõ központok közös tu-lajdonsága a nagy teljesítõ képességû két-vezetékes busz-technológia. Ez, az esserbus-nak nevezett rendszer biztosítja a buszrakapcsolódó elemek hatékony kommuniká-cióját a központtal, beleértve azok címzé-sét, valamint a rövidzár és szakadás tûrõképességet is. Szakadás illetve rövidzár-lat esetén, megfelelõ rendszerkiépítés mel-lett, csak néhány érzékelõ esik ki. A hu-rok elõremenõ és visszatérõ ágai üzemké-pesek maradnak. Az Essernet hálózat kör-busz rendszerû, így a kommunikáció a jel-zõhurok megszakadása esetén is mindkétirányban mûködõképes marad.

Az Esser buszra minden hagyományosérzékelõ típus, illetve az Esser összes cí-mezhetõ, valamint analóg intelligens ér-zékelõje csatlakoztatható.

Az Essernet-en keresztül 31 központkapcsolható egymáshoz, mely jelentõs mé-retû rendszer létrehozását teszi lehetõvé. Eza hálózat biztosítja, hogy az események,riasztások minden egységen programozás-tól függõen hozzáférhetõk legyenek.

Érzékelõ hálózatAz analóg kör hurok modulból kiinduló ésoda visszatérõ esserbus-ra csatlakoztatha-

tók az intelligens érzékelõk, címezhetõ ki-és bemeneti elemek, típustól függetlenül127 elem. A hurkon kialakítható detektorzónák száma max. 127. Minden a hurokrakapcsolódó eszköz rendelkezhet leválasz-tó (isolator) áramkörrel, mely a hurkon ke-letkezõ rövidzárlat esetén azonnal mûkö-désbe lép, és a hibás részt kiiktatja (két le-választó között). Ekkor a hurok két nyíltággá válik, melynek mindkét szakaszán azérzékelõk mûködõképesek maradnak.

Az esserbus-ra kapcsolható ki-, beme-neti elemek, a transzponderek szabadonprogramozható eszközök, melyek segítsé-gével hagyományos hurkok, robbanásve-szélyes terek speciális érzékelõi, egyéb

SEBÕK IMRE

Az új ESSER 8000 C tûzjelzõ központépületautomatikai vezérlések illesztéseioldhatók meg.

A 8000C központ az esserbus-ra kap-csolódó eszközöket automatikusan képesfelismerni, ez az installációt, programo-zást nagymértékben megkönnyíti.

Központ felépítésA központ háromféle kezelõi felülettelrendelkezhet. Az alaptípus (standard) csakkezelõpanellel van ellátva, mely tartalmazzaa billentyûzetet, az LCD kijelzõt, illetveaz összesített riasztás és hibajelzéseket.

A második esetben a kezelõpanel mel-lett egy beépített hõnyomtató is helyet kap,mely a rendszeren bekövetkezõ eseményekrögzítésére szolgál.

A harmadik formátumban a kezelõpa-nel mellett egy 64 zónás csoportkijelzõ kerülbeépítésre, mely a rendszer riasztásait át-tekinthetõbbé teszik.

A rendszerszoftver gyakorlatilag azösszes európai nyelvet ismeri. Programo-zása egy notebook segítségével elvégez-hetõ, a program bármikor letölthetõ, vissza-tölthetõ, módosítható. Ugyancsak notebooksegítségével a rendszer eseményei letölt-hetõk, menthetõk, így a nyomtató nélkülikivitelben is megoldható az eseményekarchiválása.

A 8000C központ 13 féle elõkonfigu-rált módon megrendelhetõ, így a felhasz-nálónak csak a szükséges elemeket tartal-mazó verziót kell kiválasztania. A központotegyedi alkalmazásban 2 x 127 érzékelõ-vel, illetve transzponderrel lehet használ-ni, hálózatos alkalmazásban pedig 31 x 127busz komponenssel.

A rendszer alapvetõ jellemzõi jól mutat-ják, hogy az ESSER egy olyan eszköztbocsátott a felhasználók rendelkezésére,amely a tervezõknek maximális szabadságotadva, megbízható, a feladatokhoz jól il-leszkedõ, alkalmasint költségtakarékosmegoldást kínál.

Sebõk Imre, igazgatóASM Hungary Kft., Szolnok

external device

8008

max. 1 km

max.1 km

externaldevice

max.1 km

Respirator8000 C

ITDessernet®

esserbus®

Input

Output Output

esserbus®

transponder

A 8000 C fõbb jelemzõi▼ moduláris belsõ felépítés▼ moduláris készülék ház kialakítás▼ akkumulátor kapacitás max 48 Ah▼ max. 31 központ rendszerbe kapcsolása▼ nagy rugalmasság a már meglévõ vagyváltozó igényekkel szemben▼ kompatibilitás a 8007/8008 központokkal▼ max. két esserbusz kör hurok modul, önállómûködtetés esetén▼ 127 egyedi címzésû elem kör hurkonként▼ 8 x 40 karakteres LCD, magyar szöveg-gel is▼ 3 választható elõlap opció: csak beépítettkezelõvel , nyomtatóval, csoportkijelzõvel▼ Vds és EN 54 szabványoknak megfelel,BM TOP engedéllyel rendelkezik

VÉDELEM 2000/3 23

TECHNIKA

Mentési szempontból magas épületeink különösen veszélyez-tetettek. Ezeknél egy tûz esetén a mentés sokszor csak késveoldható meg. A hosszú mentési idõ ellen egy régi és jól be-vált találmány a mentõtömlõ.

Mibõl készül?Bár a gondolat régi, a mai megvalósítást a legújabb kutatási ered-mények tették lehetõvé. A mentendõnek egy hosszú tömlõben kelllecsúsznia, ahol a sebességét a test súrlódása csökkenti. Eközben amenekülõt egy háromrétegû tömlõ védi. A külsõ rész - 100 %-osüvegszálból készült tûzálló réteg - feladata a hõ elleni védelem. Akövetkezõ szuperelasztikus réteg a fék szerepét tölti be. Ez a rétegképes háromszorosára is kitágulni, s ezzel a test tömegével arányosfékezõerõt kifejteni. A harmadik réteg pedig egy 700 C fokos hõál-ló Kevlár szálból készült. A mentõcsõ tartószerkezete egy 620x620mm-es fém platform, amelyre a tömlõt és a beszálló részt felerõsí-tik. Valamennyi eleme 1000 kg-ig terhelhetõ.

Hogyan használható?Elsõ ránézésre egyszerûnek tûnik, hisz csak be kell lépni, azon-ban a videófelvételt látva rögtön felmerül a kérdés: milyen sérü-

lésekkel járhat egy ilyen utazás? A tapasztalatok szerint ruházat-ban semmilyen sérülés nem keletkezett. Alsó ruházatban mene-külõknél a végtagokon enyhe bõrpír volt látható. Arra azonbanvigyázni kell, hogy a lecsúszók ne túl gyorsan kövessék egymást.A kissé eltérõ esési sebességek miatt 10 m távolságot kell hagynia mentendõk között. (Az összeütközések elkerülése érdekében).Ezért a belépésnél egy fõnek irányítania kell a lecsúszást.

Sérültek is problémamentesen lejuttathatók. A gyerekeket karbantartva, eszméletüket vesztetteket nyakban vagy hordágyra szí-jazva csúsztathatunk le. A gyakorlat azt mutatja, hogy 50 m-esmagasságból 35-40 mp alatt juttatható le egy fõ. Ez 50-60 fõ/óra kapacitásnak felel meg.

Hol használható?Az Ingström mentõtömlõket három alaprendeltetésre dolgozták ki.

1.) Többrészes mentõtömlõGyakorlatilag egy megfelelõ tûzállóságú túlnyomásos füst-

mentes �lépcsõházat� feltételez, ahol a lépcsõk helyét a mentõ-tömlõ foglalja el. Itt a menekülés minden szintrõl biztosított.

2.) Fix telepítésû egyrészes mentõtömlõAz épület egyik szintjére telepített mentõtömlõn keresztül

oldható meg a bentrekedtek kimenekítése.3.) Mobil mentõtömlõA különbözõ típusú magasból mentõkre (Bronto Skylift, Si-

mon Snorkel, Magirus, Metz) 66 m-es hosszig készítenek szin-tenként hosszabbítható mentõtömlõket. (Az elsõ elem 6 m-es, mindentovábbi 3 m-es, így biztosítható a szintenkénti evakuáció.)

A lehetõségeket jól mutatja, hogy az eddigi leghosszabb Ingströmtömlõ Varsóban 134 m-es, Franciaországban pedig 130 m-es.

A felhasznált anyagok alapján 10 éves garanciát és az épületrevagy berendezésre adaptált egyedi kivitelezést biztosítanak.Használaton kívül a tömlõvel sok gond nincs, mûanyag zsákbantárolják, s évente kétszer ellenõrzik, szellõztetik.

Információ: BONITEX Kft. 1149. Budapest, Dongó u. 14. Tel/fax: 1/3291-266

Épületek kiürítése mentõtömlõvelFixtelepítésûmentõtömlõ

Sérültekszállítása

többrészesmentõtömlõben

Mentésmagasból

mentõre telepítettmentõtömlõvel

Hirdetés

24 VÉDELEM 2000/3

Május 16-án Szõnyben mutatták be azIFEX szuperintenzív habelárasztássalmûködõ tûzoltóberendezését.

500 m2-es tûzSzõcs István feltaláló egy 500 m2 felüle-tû tartályt töltetett fel benzinnel, amit egypirotechnikai patronnal gyujtottak meg.

Pillanatokon belül hatalmas lángoszlopemelkedett a magasba. Az oltóanyagotazonban csak 30 mp. égetés után indítot-ták el. Ekkor a tartályban lévõ instant ha-bot kézi indítással juttatták a körgyûrû alakuhabbevezetõ fuvókára, s a tartály falán le-gördülõ habanyag folyamatosan szorítot-ta mind kissebbre a lángoszlopot.

A teljes oltáshoz mindössze 30 másod-percre volt szükség. Ezzel a jelenlévõk egyvilágviszonylatban gyökeresen új elméletsikeres gyakorlati próbájának lehettek ré-szesei.

TECHNIKA

Szuperintenzív tartálytûzoltás

30 másodperc alatt eloltották a lángokat

Az új eljárás fõ újdonságai:� A tökéletes arányban kevert habol-

datot egy tartályban nyomás alatt tárolják,ahol a nyomást a haboldatban elnyeletettszéndioxid biztosítja.

� A tartályból kijutó hab a nyomás csök-kenés helyén önmagától kiterjed.

� Az új gyûrû alakú folyamatos lineálisfúvóka nagy mennyiségben, folyamatosanés a tároló tartály egész kerülete menténszétteríti a habot.

Ennek eredményeként az 500 m2-esbenzintüzet 30 másodperc alatt oltották el,s az oltáshoz mindössze kb. 5 m3 habol-datot, vagyis 150 liter habkoncentrátumothasználtak fel. Hagyományos, beépítettoltóberendezéshez 108 m3 vízre és 3321liter habkoncentrátumra lenne szükség.

Ez a forradalmian új megoldás szétfeszítia hagyományos kereteket. Hatékonyságátelismerve a BM OKF az MSZ 9779 sze-rinti oltóberendezés teljes értékû alterna-tívájaként fogadta el.

VÉDELEM 2000/3 25

TECHNIKA

Az éttermi nagykonyhákban a forró ola-jok és gõzök között fokozott a tûzveszély.Az elmult években több nagy tûz fejlõ-dött ki az itt elõforduló tüzekbõl, ezértma egyre nagyobb figyelmet fordítanakerre a területre.

A fejlõdés állomásai

Az étkezési sokások változása következ-tében ugrásszerüen nõtt a forró olajok je-lenléte. (fritõzök, serpenyõk, sorozat edé-nyek, grillsütõk) A felszálló forró olajgõ-zöket elszívókon és szellõzõvezetékenkeresztül távolítjuk el, ahol ezek egy ré-sze jelenlétével ill. lerakódásával újabbtûzveszélyt jelent.

A bekövetkezett tûzesetek elemzéserendkívül gyors tûzterjedést mutatott, ezértmár korán felvetõdött a nagykonyhai tü-

zek automatikus oltásának igénye. Az elsõbeépített automatikus oltórendszereket �nem véletlenül � az Egyesült Államokbanfejlesztette ki az Ansul cég 1962-ben.

A fejlõdést három lépcsõfokkal jelle-mezhetjük:

� elsõ generációs rendszerek; ezek ol-tóanyaga por volt,

� a második generációs vagy konvenci-onális rendszerek folyadékkal, (Ansul R101és R102 rendszer) szervetlen sók vizes ol-datának permetével (AnsulexTM) oltanak,

� a harmadik generációs un. hibrid rend-szereknél (1998-tól, Ansul Piranha rend-szer), az oltás kezdeti fázisában � kb. 10másodpercig(!)� új összetételû szervetlensók vízes oldatának permetével (PRXTM)kioltják a lángot, egyidejûleg az égõ zsí-rok és olajok felszíne habtakaróval vonó-dik be, majd az oltás befejeztéig vízper-met hûti a korábban égõ anyagot és kör-

nyezetét. (A víz az oltófolyadékkal egy-azon csõrendszeren és a fúvókákon áram-lik keresztül.)

Szabvány elõírásokA hazai hatósági elõírások ma még meg-lehetõsen hiányosan kezelik ezt a terüle-tet. Konyhai autómatikus oltóberendezésszakhatósági állásfoglalásban való elõírásama még olyan mint a fehér holló. Ennekellenére hazánkban ma már közel 100 nagy-konyhában található autómatikus tûzoltórendszer, konkrétan az amerikai gyorsét-termekben.

A világban ma a legkidolgozottabbamerikai szabályozáshoz igazodnak.

Az NFPA (National Fire ProtectionAssociation) 17A szabvány tartalmazza afogalmak definicióját,a mindenkori rend-szerrel szembeni igénypontokat, tervezé-si, tesztelési, szerelési, újratöltési, karban-tartási elõírásokat.

Az NFPA 96 szabvány (összhangbanaz NFPA 17A-val) külön fejezetben fog-lalkozik az éghetõ anyaggal mûködõ kony-hai berendezések védelmével.

Az UL (Underwrites Laboratories, Inc.)300 szabvány tartalmazza az ismert nagy-konyhai fõzõberendezések nagyszámúkisérlettel történõ bevizsgálását. Specifi-kálja a tûz kioltását, az újragyulladás biz-tonságos kizárását. Elõírja, hogy a nagy-konyhai tûzoltó berendezéssel legalább 20perc idõtartamig kell hûtést kifejteni, vagyaz öngyulladási hõmérsékletnél legalább60 °F-kal (33 °C) alacsonyabb hõmérsék-letet kell elérni újragyulladás nélkül (új-ragyulladási pont).

Az UL 2092 szabvány már a legújabbismeretek tükrében készült: elõírásokattartalmaz a hõmérsékleti és a nyomás vi-szonyokra, mûködésre, konstrukcióra ésa korrozió figyelembe vételére.

Az UPC (Uniform Plumbing Code) fog-lalkozik a vízhálózatba történõ visszaáram-lás megakadályozásával (hibrid rendszer-nél elvi kérdés). (Az Ansul Piranha rend-szernél � e probléma megoldására � un.vákuum gátlót alkalmaznak.)

Az AWWA M14 és USC dokumentu-mok egészségügyi szempontból foglalkoz-

ZELLEI JÁNOS, DR. BARCZA JÁNOS

Nagykonyhai beépített automatikustûzoltó rendszerek

A hibrid és a konvencionális rendszerek oltóhatásánakösszehasonlítása

Az ábrán a fritõzben égõ közeg hõmérsékletének változása követhetõ.A fritõz a nagy olajmennyiség és a nagy olajfelszín miatt, tûzoltási szempontból a leg-kritikusabb berendezés. Ezt még tovább növelik a hatékony energia felhasználású mo-dern berendezések és a vegetáriánus étrend felé tolódó fogyasztás. A tapasztalatok sze-rint ugyanis ezek magasabb öngyulladási hõmérsékletet eredményeznek, egyúttal azautomatikus oltásra vezetõ körülmények késõbb alakulnak ki.A fejlesztések eredményét jól mutatja, hogy 690 °F (366 °C) elérésekor indított oltásesetén a hibrid rendszer jóval hamarabb mintegy 5 perc után eléri a 630 °F (332 °C)újragyulladási pontot. A cél pedig az olajtömeg hõmérsékletének ez alá csökkentése.

750399

735391

690366

720382

705374

675357

660349

645341

630332

615324

600316

Hõm

érsé

klet

°F

(°C

)

2.00 4.00 6.00 8.00 10.00 12.00 14.00 16.00 18.00 20.00

Idõ (perc)

Újragyulladási pont, 630 °F (332 °C)

Konvencionális rendszer

Öngyulladás, 690 °F (366 °C)

Hibrid rendszer

Oltás kezdete

26 VÉDELEM 2000/3

nak a visszaáramlás prolematikájával, to-vábbá az egészségügyi szempontból ugyannem veszélyes, de kellemetlen körülmé-nyekkel (pl. szag). (Valamennyi Ansuloltófolyadék � állatkisérletekkel igazoltan� nem tartalmaz toxikus anyagot, enyhénlúgos kémhatású és szagtalan.)

Az Ansul R-102 rendszerA tûz oltása ennél a rendszernél speciális ol-tófolyadékkal történik. A folyamat lépései:

1, A védett területen keletkezõ tüzet azelszívóernyõben lévõ detektorok érzéke-lik.

2, A detektorok beindítják a kioldószer-kezetet amely aktiválja a rendszert és le-kapcsolja a fõzõberendezéseket az ener-gia hálózatról.

3, Az oltóanyag a fuvókákon permetformájában jut az olajra, az elszívóernyõszûrõjének felsõ részére és az elszívó nyí-lásba.

4, A permet másodpercek alatt kioltja alángot, habtakarót képez amely megakadá-lyozza a gyúlékony gõzök újra gyulladását.

Az Ansul Piranha rendszerA Piranha rendszernél az oltási folyamatkétlépcsõs, vagyis az oltófolyadékkal tör-ténõ 10 másodperces oltást, közvetlenül avízzel történõ oltás követi.

A mûködésbeli hasonlóság okán kézen-fekvõ volt, hogy a Piranha rendszert azR102 átalakításával nyerjék, vagyis rész-ben megtartották az R102 rendszer elemeit.Az R102 vezérlõ egységet átalakították,alkalmassá téve a hálózati víz fogadásáraés kiegészítették egy oltófolyadékról víz-oltásra átváltó automatikával. Az oltásifolyamat végén, vagy el kell zárni a háló-zati vízbevezetés csapját, vagy továbbiautomatika elem beépítésével elérhetõ, hogya vízzel oltás 10. percében az oltási fo-lyamat automatikusan befejezõdjön.

A kisérleti eredmények alapján megvál-toztatták a szórófejeket. Az R102-nél hasz-nálatos 12 féle szórófej helyett itt már csakkétféle szórófejet alkalmaznak, a szórás-képek azonban jelentõsen átfedik egymást.

Az újragyulladási pontot a Piranha rend-szer 15-ször hamarabb éri el, és mintegy60 %-kal kevesebb az oltófolyadék felhasz-nálás. További elõny, hogy az így kiala-kított rendszer rugalmas, vagyis a védel-mi zónán belül a konyhatechnológiai be-rendezések tetszõlegesen átrendezhetõk,átalakíthatók.

A rendszerek tervezése

Tervezési alapadatokA mindenkori rendszer alapvetõen igazo-dik az adott konyhatechnológiai berende-zésekhez, vagyis a tervezési alapadatok közétartoznak:

� a védendõ konyhatechnológiai beren-dezések típusa, geometriai méretei, min-denkori helyzete, a típusra jellemzõ védelmizónát meghatározó méretek,

� az elszívóernyõk kontrukciója, mé-retei, különös tekintettel a szûrõ helyze-tére, méreteire, az elszívónyílások kiala-kítására, méreteire,

� a védendõ berendezés feletti szabadmagasság,

� a helyiség energiaellátási adatai, gáz,villamos hálózat,

� végezetül a helység méretei, épület-gépészeti berendezések, álmennyezet ma-gasság,

� szakhatósági, megrendelõi igények.

Hagyományos redszerAz Ansul 102 rendszernél az alapadatokismeretében a tervezés fõbb lépései a kö-vetkezõk:

1. Az adott készülék védelmét ellátószórófejek, típusának, darabszámának éshelyzetének � Ansul elõírások alapján tör-ténõ meghatározása. A szórófejeket áram-lástanilag un. áramlási számokkal (flownumber) jellemzik.

2. Az egyazon rendszerhez tartozó szó-rófejek ismeretében, meghatározandó arendszer áramlási viszonyait jellemzõ áram-lási szám.

3. A rendszerre jellemzõ áramlási számalapján meghatározandó a vezérlõ egységés az ezt kiegészítõ elemek típusa, mennyi-sége.

4. A vezérlõ egység és az ezt kiegészí-tõ elemek, továbbá a kézi mûködtetõ he-lyének meghatározása.

Éttermi Ansul R-102 tûzoltó rendszer

TECHNIKA

VÉDELEM 2000/3 27

A felhevült olajtûz, miközben rendkívül nehezen oltható, azutóbbi idõben az egyik legtöbb személyi sérülést okozó tûz-esetfajtává lépett elõ. A szakmai reakció sem maradt el.

F, mint fritõz

Az egyre szaporodó és nagyobbá váló olajsütõkkel, a fritõzökkelúj veszélyek is járnak. Az Egyesült Államok után az európaiakis komolyan foglalkoznak a szaporodó fritõztüzekre jellemzõtûzosztály létrehozásának gondolatával. Európában a BSI kiadottegy szabványjavaslatot olyan tûzoltó készülékekre, amelyek afõzõolajok, zsírok oltására alkalmasak. Ez lenne az a bizonyosF tûzosztály. Ezeknek a tûzoltó készülékeknek meg kell felelni-

ük az EN 3 1-6 szabvány elõírásainak, s az oltóanyaguk �ned-ves vegyi anyag�, illetve oltópor lehet. (Lsd. táblázat!) Az Ftûzosztály sorozata tehát: 5 F, 15 F, 25 F és 75 F, ahol az F betûelõtti számok az olajtérfogatot jelölik literben. Az oltási idõk azegyes készülék nagyságoknál 15-60 mp. között változnak.

OltóberendezésMiután a nagyobb ûrtartalmú, üzemi méretû fritõzöknél keletke-zett a legtöbb baleset, így 50 liter ûrtartalom felett oltóberende-zés alkalmazását tartják szükségesnek. Ennyi túlhevült olaj ugyanisgyorsan csap át nyílt tûzbe, amely magas hõmérséklettel párosul.Jelenleg több gyártó is folytat kísérleteket az ilyen tüzeket haté-konyan elfojtani képes oltóberendezések kifejlesztésére.

F tûzosztály készül

A tûzosztály vizsgálati tüzeiTûzosztály Olajtartalom A vizsgáló berendezés Az oltóanyag

a teszt tûzben (l) mérete (mm) maximuma (l/kg)

5 F 5 300 215 F 15 x = 448

y = 224 625 F 25 x = 574

y = 289 975 F 75 x = 1000

y = 500 9

Hibrid rendszerA Piranha rendszernél, a megváltoztatottvédelmi koncepciónak és a lecsökkent fú-vóka típusoknak köszönhetõen a tervezésnémileg egyszerûsödött.

kezõ gõzök csapadéka kevésbé tapadjona fúvókákra,)

� tömítettség ellenõrzésére.A féléves karbantartásnak ki kell terjednie:

� a havi karbantartásban foglaltakra,� mind a kézi, mindpedig hõérzékelõ

oldali mûködtetõ mechanizmus helyesmûködésének ellenõrzésére,

� 12 havonta ki kell cserélni a hõér-zékelõket, és a fúvóka védõkupakokat.

A berendezést 12 évente teljes átvizs-gálásnak, és gyártó elõírásai szerinti kü-lönleges karbantartásnak kell alávetni.

Az esetleges riasztást követõen a beren-dezést speciális folyadékkal át kell mosni stb.

Az üzemeltetõ berendezésenként kü-lön-külön esemény naplót köteles vezet-ni. A napló bejegyzéseket egyértelmûenpl. táblázatosan kell vezetni: dátum, azeseményt kiváltó körülmény (pl. havikarbantartás, riasztás stb.), egyéb észre-vétel, aláírás.

Fõbb eseményeket (üzembehelyezés, tar-tályfeltöltés, riasztás) a készüléken belül (pl.a készülék lezáró lapjának hátoldalán, alko-holos filctollal) is fel kell tüntetni.

Zellei János igazgató,Dunamenti Tûzvédelem Rt., GödDr Barcza János mûszaki igazgató,Dunamenti Sprinkler Kft., Göd

Oltóanyagtartály és indító-vezérlõ-egység egy McDonald étterem kony-háján

TECHNIKA

Gyakori, hogy a készülékeket védõ szó-rófejeket egy sorban helyezik el. Ilyenkora szórófejeket közötti távolság kb. 625 mm,az elsõ és az utólsó készülék védelmi te-rületének szélétõl pedig kb. 250 mm kell

szórófejet elhelyezni. Hasonlóan egy-szerû elõírások vonatkoznak az elszí-vóernyõt és az elszívónyílásokat védõfúvókák elhelyezésére.

A szórófejeket csak kevés készülék-nél kell a védelmi zónához közel he-lyezni.

A hálózati víznyomásnak 30-100 psiközött kell lennie. A hálózati vízbekö-tés mérete 3�.

Karbantartás, naplózás

A berendezést idõközönként (havonta,félévente és 12 évenként) karban kell tar-tani.A havi karbantartásnak ki kell terjed-nie:

� az általános szemrevételes ellen-õrzésre,

� a fúvóka védõsapkák épségének el-lenõrzésére,

� a fúvókán található szennyezõdé-sek eltávolítására,

� a fúvókákat szilikon zsírral be kellvékonyan kenni, (hogy fõzéskor kelet-

28 VÉDELEM 2000/3

TECHNIKA

A magasnyomású porlasztott vízzel ol-tás fejlesztése, rendkívüli hatékonysá-gának felismerése óta, gõzerõvel folyik.Ennek egyik új eredménye az AUERHiPress oltókészülék.

AUER HiPressAz elsõ pillantásra kézi tûzoltókészüléknektûnõ oltóeszköz oltási elve a már ismert ma-gasnyomáson történõ porlasztás eredménye-ként kapott vízköd rendkívüli oltóhatásán alap-szik. Itt ugyanis 4-7-szer nagyobb hõmennyiséglekötésével számolhatunk, mint a hagyomá-nyos oltásnál.

A készülék egy 10 liter ûrtartalmú nyo-mástartó oltóanyagtartályból áll, amely-hez egy 2 l-es, 200 bar nyomású, sûrí-tettlevegõs külsõ palack csatlakozik. Ezbiztosítja, hogy az oltóanyag a nagynyo-mású oltóanyag-vezetéken (31 l/perc) át-haladva, 34 bar üzemi nyomáson az ol-tóanyagpisztolyon kiáramoljon. Az oltó-

pisztoly 12 m sugártávolságot, s mintegy20 másodperces oltási idõt biztosít. Ilyenhatékonyságú oltásnál nagyfelületû tüzek� lakástüzek, gépjármûtüzek, felületi tü-zek, intenzív hûtési feladatok, utómun-kálatok � oltására alkalmazhatjuk aHiPress-t. Ami különösen vonzóvá teszi:megfelelõ adalékanyag (szokásos habkép-zõ anyagokból 0,7 l, Pyrocoolból 0,4 l)hozzáadásával éghetõ folyadékok oltásánális igen hatékonynak bizonyult, s bevetésután könnyen utántölthetõ. A teljes töl-tési súllyal 25 kg-os készülék így A és Bosztályú tüzek oltására alkalmas, s a gép-jármûfecskendõkön kiválthatók vele a put-tonyfecskendõk és tûzoltókészülékek, mi-közben azok oltási teljesítményének több-szörösére képes. A szükséges nyomás egy-szerûen légzõpalackból is biztosítható. Azesetleges túlnyomás levezetésére bizton-sági szelepet is beépítettek.

(A vízzel oltással kapcsolatban lásd még: Védelem97/6. 5-14 old., 98/2. 41. old., 98/3. 18. old.)

Magasnyomású oltás 10 literrel

A német tûzoltóságok eszköztárába gyor-san bekerült

VÉDELEM 2000/3 29

TANULMÁNY

Budapest tûzvédelmi koncepciójának elõkészítése során többeurópai nagyváros tûzvédelmi rendszerét vizsgálták meg. Ezegyfajta kitekintésre és összehasonlításra ad lehetõséget.

A tûzoltás, kárelhárításirányítás-rendszere

A mentõ tûzvédelem területén az általános feladatok közé tarto-zik a tûzoltás, mûszaki mentés, vegyi baleset-elhárítás és a men-tõszolgálat. A fõvárosok tûzvédelmi rendszerét Münchenben 10hivatásos, 21 önkéntes, 5 létesítményi parancsnokság, Berlin-ben 37 hivatásos, 62 önkéntes, 6 létesítményi parancsnokság,Prágában 11 hivatásos (további 9 tervezett) és közel ugyanannyiönkéntes és létesítményi parancsnokság alkotja. A fõvárosokközigazgatási területén kívülre nincs vonulási kötelezettségük,csak felkérésre. A laktanyák diszlokációjánál Németországbana hivatásos tûzoltóságok parancsnokainak ajánlását, míg Cse-hországban a tûzvédelmi törvény elõírását (10 perc) vették fi-gyelembe. Bevetéstaktikai szempontból amennyiben ezen idõ alattvalamelyik terület nem elérhetõ, vagyis a flash-ower bekövet-kezése elõtt a hatékony tûzoltás nem kezdõdhet meg, illetve nagylakosságlétszámmal, vagy veszélyes, kiemelt jelentõségû objek-tummal kell számolni úgy oda a törvényi elõírásból eredõen tûz-oltólaktanyát kell létesíteni.

Naponta szolgálatban lévõ, bevethetõ létszám Berlinben 679fõ, Münchenben 430 fõ, Prágában 260 fõ. A riasztás, bevetés-irányítás központilag történik a területi parancsnokságokon csakbelsõ riaszthatóság, kommunikáció és telefonszolgálat mûködik.

A területi parancsnokságok erõi általánosan 1 tûzoltószakaszbólállnak.

A szakasz:1 szolgálatparancsnoki autó 2 fõ,2 gépjármûfecskendõ 12 fõ,1 létra 3 fõ,1 mentõautó 2 fõ tûzoltóasszisztens.A kiemelt parancsnokságokon további különleges szerek kon-

ténerek, szakfelszerelések állnak készenlétben. Nagyobb esemé-nyeknél a szomszédos parancsnokságokról azonnali helyettesí-tésrõl gondoskodnak. A riasztási rendszer alapjait a Riasztási ésKivonulási Rend tartalmazza. Ennek alapján a tûz- és mûszakimentések bázisát 1 tûzoltószakasz riasztása adja, mely továbbbõvíthetõ a lépcsõzetesség elvét követve különleges szerekkel,vagy további szakaszokkal. A tûzoltás irányítását 1 gépjármûesetén a szerparancsnok, 2-3 gépjármû esetén a rajparancsnok,szakaszbevetés estén a szolgálatparancsnok,( tiszt ), több sza-kasz bevetése esetén parancsnoki, vezetõi ügyelet végzi.

A szolgálatellátás háromszor 24/ 24, majd ezt követõen 4 napszabad.

Gépjármûparkgjmf. létra mûszaki eü. egyéb konténer

mentõ mentõ utánfutó

München 73 17 18 31 117 109

Berlin 223 40 164 25 291 242

Budapest 52 12 4 - 13 4

A különleges szereket, a minél hatékonyabb bevethetõségérdekében, egyenlõ mértékben helyezték el a fõvárosok terüle-tén. Tartalék szer állományuk több mint 50 %-os.

A gépjármûvek beszerzése csak az Európai Unió mûszaki elõ-írásait kielégítõ, szabványosított normásított gyártótól lehetséges.

Egyre inkább elterjedõben van a kombinált gépjármûfecsken-dõ-mûszaki mentõszer, a vegyi balesetelhárító gépjármû és a kon-téneres gépjármûvek alkalmazása. Magasból mentõ eszközöknéla kosaras létra a leggyakoribb, de alkalmaznak teleszkópos ma-gasból mentõket is. München búvárszolgálattal (stabil-dekokamrával)Berlin 3, Prága pedig 2 tûzoltóhajóval rendelkezik.

Felvételi rendszer, követelményekA központi tûzoltóparancsnokságokon évente két alkalommal,a médiákban elõre propagáltan hirdetnek felvételt a hiányzó vagytervezett hiányzó helyekre, a kiválasztás kb. 300-400 jelentke-zõbõl történik.

Felvételi követelmény● adott ország állampolgársága● tanult szakma (vezetõknél felsõfokú állami végzettség)● büntetlen elõélet● egészségügyi, fizikai alkalmasság (szédülésmentesség)● katonaidõ letöltése● úszni tudás

DR. ERDÕS ANTAL

Európai nagyvárosok tûzvédelmi rendszere II.

A müncheni tûzoltóság egységeinek elhelyezkedése

30 VÉDELEM 2000/3

TANULMÁNY

● max. 35 éves életkor● gépjármûvezetõi jogosítványA felvétel írásbeli (nyelv+matematika) és sportvizsgából,

valamint technikai feladatok megoldásából áll.

Kiképzés, továbbképzésMünchenben minden pályakezdõ tûzoltó 5 hónapos alapkikép-zésen vesz részt. A kiképzés alapjait az eszközök-felszerelések,gépjármûtechnika, jogszabály ismeret, légzõhasználat, beavat-kozási technika, tûzoltó szolgálati ismeretek, színházügyeletiismeretek és a sport képezni.

Ezt követõen negyedév szanitéckiképzés következik. Ez bõ-víthetõ 1 és 3/4 éves orvos-asszisztensi képzéssel, majd 4 évszolgálati idõ következik, sok esetben több parancsnokságon.

Ezután kerül sor a tûzoltók minõsítésére. Kiválasztási vizsgaalapján lehetõség nyílik további 4 hónapos tanfolyammal a cso-portvezetõi beosztás elérésére. További 6 hónapos tanfolyammalpedig a kiválasztottak szolgálatparancsnoki beosztást érhetnek el.

Érettségivel és 2 év további szakmai iskolázással az illetõ azemelt szintû tisztviselõi beosztásba kerülhet.

Felsõfokú állami iskolai végzettséggel és további 2 1/4 évszakmai iskolázással a tûzoltó felsõfokú szintû köztisztviselõi(vezetõi) beosztást láthat el.

Informatikai rendszerA rendszerfenntartó szolgálat tûzoltókból és számítógépes köz-alkalmazottakból áll, akik napi szolgálatot látnak el. A munka-idõn túli és hétvégi idõszakban betanított tûzoltók vigyáznak arendszerre, akik a kisebb hibákat is el tudják hárítani. Ezentúl aszállítócég munkatársai szerzõdés alapján éjjel - nappal a ren-delkezésre állnak. On-line összeköttetéseket a központi riasztá-si rendszernél és a tûzjelzõ rendszereknél használnak. A beszéd-és adatátvitelhez parancsnokságonként 20-30 digitális összeköttetésáll rendelkezésre. (További 6 digitális vonal tartalékot képez).A parancsnokságok és a hírközpont között üvegszálas vonalakis léteznek. A segélyhívó vonalak darabszámára normatív elõ-írás nincs. München 24 db 112-es vonallal rendelkezik. A hír-központokban szolgálatot teljesítõk csak több éves vonulós szol-gálattal rendelkezõk lehetnek. A hírközpont vezetõi pedig tisz-tek. Informatikai rendszereket valamennyi szakterületen alkal-maznak. Az elektronikus adatfeldolgozó tanfolyamokon a hír-adósok és a parancsnokság tiszti állománya vesz részt.

Fenntartás, költségekA tûzoltóságok fenntartási költségei a város költségvetésébenszerepelnek. Finanszírozásuk nem normatívák alapján történik,hanem a szükségleteknek megfelelõen a tûzoltóság által elké-szített tervjavaslat közgyûlési jóváhagyását követõen alakul ki.A tûzoltóság költségvetésében a fejlesztési pénzeszközök is sze-repelnek.

A költségek fedezetét teljes egészében a helyi önkormányzatbiztosítja. A tûzoltóságok felszerelése, diszlokációja és ellátásaa területre vonatkozóan törvényben elõírt rizikópotenciálnak ésa feladatnak megfelelõen történik.

Új beszerzésekhez, amortizációs cserékhez 10 ezer DM ér-tékhatár felett, amennyiben a beszerezni kívánt eszköz a szab-

ványban elõírt feltételeknek megfelel és a belügyminisztériumkeretében mûködõ területi szakmai felügyeleti szerv a vásárlás-sal szakmai szempontok alapján egyetért, a tartományi kormányzatpénzügyi támogatást nyújt. A támogatás mértéke a település ön-finanszírozási erejétõl függ.

Az elõzõ feltételeknek nem megfelelõ eszközök is beszerezhe-tõk, de ebben az esetben állami támogatás nem vehetõ igénybe.

A tûzoltóság mûködése során szolgáltatást is végez. Legna-gyobb bevételi forrás az eszközök térítéses mûködtetése (bérbe-adás), mûszaki mentések (kivéve az emberélet mentést), külsõszemélyek képzése, szakmûhelyek szolgáltatásai, tûzjelzõ beren-dezések felügyelete.

A bevételekrõl a tûzoltóság állítja ki a számlát, de azok a fenntartóönkormányzathoz folynak be. A tûzoltóságnak saját költségve-tését növelõ bevétele nem képzõdik.

A tûzoltóságok jármûveik és speciális felszereléseik javítá-sát, karbantartását jellemzõen saját szakmûhelyeikben állomá-nyukba tartozókkal végzik.

Ingatlanjaik felújítását és karbantartását szolgáltatók igény-bevételével oldják meg.

A dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos ügyintézés és aszemélyi járandóságok biztosítása � a tûzoltóság adatszolgálta-tása alapján � az önkormányzat megfelelõ osztályain keresztültörténik.

Dr. Erdõs Antal tû. ezds., fõosztályvezetõFõvárosi Tûzoltó-parancsnokság

1

6

7

8

9

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

10

2

3

4

5

Prágát irányítási szempontbólnégy szektorra osztották

Prága: a tûzoltó laktanyák elhelyezkedéseaz 5 perces vonulási idõtfigyelembe véve

(Meglevõk: 1-11-igTervezettek: 12-20-ig)

Fehér terület:5 percen túlivonulási idõ

32 VÉDELEM 2000/3

Az elmúlt 10 évben a mezõgazdaságban bekövetkezett vál-tozásokra adott szakmai válaszok egyik eredményes kísérle-tét mutatjuk be.

A betakarítási munkák ellenõrzéseA nyári betakarítási munkák elsõ szakaszában a tûzoltóság csakszolgáltató, koordináló szerepet töltött be. A felkészülés idõsza-kát követõen a számonkérés következett: az aratási és szalma be-takarítási munkák tûzvédelmi célellenõrzése. Erre július hónap-ban kerül sor 3-4 héten keresztül. Minden esetben 2 fõ végzi efajta célellenõrzést. A nagyüzemek gépállományának ellenõrzésesorán általában rendben találjuk a munkagépeket, szervezetten folyika munka, legtöbbször kérésünknek megfelelõen egy ekével fel-szerelt traktor is tartózkodik a helyszínen. A magánszférában alegtöbb gond akkor van, amikor a tûzoltóság elõzetes szemle al-kalmával nem találkozott a munkagéppel. Ilyenkor több szabály-talanság fordul elõ, de az igényes gazda a következõ szezonra márfelkészültebb. Két éven át figyeltük a gépszemléknél, valamint acélellenõrzéseknél a tapasztalt hiányosságok arányát. Megállapíthatóvolt, hogy a megtekintett erõ- és munkagépek kb. 20-25 %-nálvolt valamilyen észrevételünk. Általában nem súlyos hiányossá-gokról volt szó, az alapvetõ kötelezettségek teljesültek. Az ellen-õrzésekrõl elõször feljegyzéseket, majd 1997-tõl célellenõrzésijegyzõkönyvet készítettünk a helyszínen. A rendszeres ellenõr-zésekhez a kombájnosok, traktorosok hozzászoktak, nem tartjákzaklatásnak, készségesen megmutatják gépeiket. Természetesena gépszemlék során már kialakul egyfajta személyes kapcsolat,így �ismerõsként� köszöntenek bennünket.

Célellenõrzések során szemlézett erõ- és munkagépekÉv / Típus 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Kombájn 95 95 68 25 59 46 17Tehergépkocsi 33 17 23 6 20 13 3Traktor 20 33 37 18 28 32 17Egyéb erõgép 4 19 0 2 0 0 1

ÖSSZESEN : 152 164 128 51 107 91 38

Az ellenõrzések száma évente 25 és 35 között változik, amelytermészetesen függ a tûzmegelõzési állomány összetételétõl,képzettségétõl, valamint az idõjárás alakulásától.

A tarlóégetés problémáiMagyarországon � elsõsorban a monokultúrás termelés követ-keztében � évtizedek óta végeznek tarlóégetést. A gabonater-melõ vidékeken (mint a Jászság is) a vetésforgót figyelembe véveis gyakran elõfordul, hogy gabonavetést követõ évben is gabo-na kerül ugyanazon táblába. Ebben az esetben a gabona gomba-betegségei fokozottabban megjelennek, agresszívebb növényvédõ-szert kell alkalmazni, amely természetesen költségesebb a tar-lóégetésnél. A másik ok, hogy a nagy vetésterületek miatt a szal-mamennyiség is nagyon nagy, ezért magas tarlót hagynak ara-tás közben. A szalma felhasználása, továbbhasznosítása is gye-rekcipõben jár Magyarországon, gyakorlatilag az állattenyész-tésen kívüli felhasználás nem számottevõ. Emiatt nagy igény vana tarlóégetésekre. A Jászságban ez az arány a vetésterületek kb.30%át teszi ki, amely kb. 12-15.000 ha évente. Szárazabb idõ-járás közepette és az elõírt szabályok be nem tartása miatt nagyveszélyt jelentenek a tarlóégetések. Az új OTSZ már részlete-sen szabályozza a tarlóégetés szabályait. Sõt az égetést ma márkötelezõen be kell jelenteni a tûzoltóság ügyeletére.

A 90-es évek elején a magángazdák megjelenésével egyre többkárértékkel járó tûzeset keletkezett, és ebben az idõben a tele-pülések jegyzõi sem adtak ki tarlóégetési engedélyeket. Ekkorabból indultunk ki, hogy a tarlóégetés alapvetõen környezetvé-delmi kérdés, amelynek engedélyezése során a tûzoltóságnaknincs közremûködési feladata. A tarlóégetés megkezdését kö-vetõen azonban a tûzvédelmi elõírásokat be kell tartani.

A �90-es évek közepén azonban, az egyre sûrûsödõ problémákmiatt, váltani kellett. Levelet írtunk a Jászság jegyzõinek, amely-ben felhívtuk figyelmüket a többször módosított 21/1986. MT.számú rendelet elõírásaira és kértük intézkedésüket. A gabona-termelésben érintetteket pedig újságokban, levélben, tájékoztató-kon hívtuk fel a rendelet betartására. Több évnek kellett eltelni,hogy a gazdák is megkérjék a tarlóégetéshez szükséges engedélyt.

A �90-es évek második felében az éves értekezleten külsõszakemberekkel fórumot rendeztünk e témában. (környezetvé-delmi, növény-egészségügyi szakember, engedélyt kiadó) Nagyvita alakult ki az engedélyezés körüli bürokratizmus és a meg-termett szalma további felhasználásából adódó gazdasági nehéz-

FÓZER TIBOR

Nyári betakarítási munkák tûzvédelme III.

MEGELÕZÉS

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Kombájn Tehergépkocsi Traktor Egyéb erõgép

0123456789

10

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Lábonálló gabonatábla Renden lévõ szalma

Szalma betakaritás Tarlóégetés tûzkárral

VÉDELEM 2000/3 33

MEGELÕZÉS

ségek miatt. A fórum után azonban egyértelmûvé vált elõttünk,hogy a kérdéssel foglalkoznunk kell, és felvállaltunk egyfajtaközvetítõ szerepet a tarlóégetések ügyében.

A tûzesetek alakulásaAz eredmények csak hosszú távon jelentkeznek. A nyári betaka-rítással összefüggésben négy féle jellemzõ tûzeset statisztikájátállítottuk össze, a keletkezett károkat is bemutatva. Megállapít-ható, hogy a betakarítandó gabona értékének (több milliárd fo-rint) kb. 0,05 %-ban, vagy annyiban sem keletkezett tûzkár.A tûzesetek számaÉv / Tûztípus 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Lábonálló gabonatábla 3 2 1 0 0 2 0Renden lévõ szalma 1 1 1 1 0 2 0Szalma betakaritás 0 2 0 0 0 1 0Tarlóégetés tûzkárral 0 0 0 0 1 5 0

Összesen: 4 5 2 1 1 10 0

Össz. tûzkár: (eFt.) 1400 1000 720 90 700 5280 0

Az 1998-as évben tarlóégetés következtében keletkezett többkáros tûz is, amelyet határozott fellépés követett.

Szankciók

A tanulmányban leírt módszer elején a tûzoltóság inkább szolgál-tató, mint ellenõrzõ hatóság. Azonban a partnerekben mindvégigtudatosítottuk, hogy az aratási munkák megkezdése után a tûzvé-delmi szakember már ellenõrzõ, aki a szabálytalankodókat szigo-rúan felelõsségre vonja. A legfontosabb azonban az, hogy akik-

Év 1995 1996 1997 1998 1999

Szám 2 1 2 11 1

kel a tûzoltóság elõzetesen gépszemlék, vagy más események kapcsántalálkozik, be is tartják a tûzvédelmi szabályokat és ebben a kör-ben kevesebb tûz is keletkezik. A tûzesetek 80 %-nál megállapít-ható, hogy olyan nagyüzemeknél és magángazdáknál, õsterme-lõknél keletkezik a tûz, akik alapvetõ elõírásokat semmibe vévetevékenykednek, csupán a puszta szerencsére bízzák magukat. Atarlóégetések esetén, külön is vizsgáljuk a tûzoltóságra történt be-jelentéseket. Ha a bejelentési kötelezettségnek nem tesznek ele-get, vagy a tarlóégetési elõírásokat megszegik szabálysértési el-járást kezdeményezünk. Minden fontosabb esetrõl, valamint összeg-zésrõl értesítjük a sajtót, hogy így a lakosság tájékoztatva legyena szabálytalanság következményeirõl.A szabálysértési eljárások

ÖsszegzésMódszerünk 1993-ban a gazdasági átalakulást követve kiegé-szült és a jelenlegi helyzetnek megfelelõen teljes körûen 1995-ben valósulhatott meg. Az utolsó hét év adatait áttekintve látha-tó a folyamatos fejlõdés, majd kb. 1997-tõl kezdõdõen a válto-zások utáni stagnálás. A módszer végrehajtása során sokat csi-szolódott az elképzelés, mindig igazodva az adott igényekhez.Remélem, hogy e program egy-egy eleme érdeklõdést váltott kiés más szakmai elképzelésbe is beilleszthetõen megvalósítható.

Fózer Tibor tû. õrnagy, osztályvezetõ, tûzvédelmi mérnök, parancsnok-helyettesTûzoltó-parancsnokság, Jászberény, T.:57/412-388, 20/9329-510

VÉDELEM 2000/3 35

A hõ- és füstelvezetésnek a közösségi épületek biztonságábanbetöltött fontos szerepét, talán nem kell ecsetelni. Ennek sze-repével minden tûzvédelemhez értõ szakember tisztában van.Az elvezetés módjáról, mûszaki kialakításáról azonban eltér-nek a vélemények. Elõzõ számunkat követõen a West End CityCenterben alkalmazott újszerû megoldásokat mutatjuk be.

Hõ- és füstelvezetés alkalmazott módjai

A WestEnd City Centerben a természetes és a mesterséges el-vezetési módszereket is alkalmazták.

A talajfelszín alatti helyiségben: Füstelszívás (közvetlenül a helyiségben)Zárt folyosón: Füstelszívás (közvetlenül a helyiségben)

Gravitációs (közvetlenül a helyiségben)Zárt lépcsõházban: Füstelszívás (közvetlenül a helyiségben)

Gravitációs (közvetlenül a helyiségben)Mozi nézõterén: Füstelszívás (közvetlenül a helyiségben)500 m2 �nél nagyobb üzletben: Füstelszívás (közvetlenül a helyiségben)

Gravitációs (közvetlenül a helyiségben)500 m2 �nél kisebb üzletben: Gravitációs (közvetve a passzázsonkeresztül)A passzázson: Gravitációs (közvetlenül a helyiségben)

Tekintettel arra, hogy a folyosók, lépcsõházak hõ- és füstelve-zetése �lerágott csont�, és a mozi termek sem rejtenek túl sok ere-deti megoldást, a következõkben a bevásárlóközpont üzleteinek il-letve passzázsának hatékony elvezetõ rendszerét mutatom be.

Vezérlések

Szakmai véleményem szerint a hõ- és füstelvezetõ rendszer fon-tos életvédelmi funkcióját elsõdlegesnek tekintve annak automa-tikus (késleltetés nélküli) indítását a tûzjelzõ rendszernek vezé-relnie kell. Ez alkalommal szakítottunk a �tûz esetén minden lég-technika álljon le� és a �füstelvezetést majd a tûzoltásvezetõ in-dítsa� hagyományaival, amelyek kissé idejétmúltnak tekinthetõkaz olyan nagy légterû közösségi épületben amilyen a WestEnd.

A légutánpótlás kérdéseVisszanyúlva a hõ- és füstelvezetés alapjaihoz, az elvezetõ rendszermûködésével egyidõben a megfelelõen hatékony égéstermék el-vezetés érdekében a szükséges légutánpótlásról gondoskodni kell.Ez azonban csak elsõ látásra tûnik egyszerû feladatnak. A sza-badba nyíló ajtók felülete nem elégséges a meglehetõsen nagyvolumenû elvezetés utánpótlására. A légutánpótlást légtechni-kának kell szolgáltatnia, amely vezérelhetõ kialakítású és a tûzlehetõ legkorábbi szakaszában, a hõ- és füstelvezetéssel egyidõbenkezdi meg mûködését. A vezérlések megértéséhez tudni kell, hogyalapvetõen két szellõzõ gépház szolgálja ki az üzleteket és a passzá-zsokat. Az egyszerûség kedvéért nevezzük az épület ilyen jelle-gû felosztását �A� és �B� szakasznak.

Vezérlési sémákEzek után nézzük a hõ- és füstelvezetéssel és légutánpótlássalkapcsolatos vezérlési sémát.

CSEPREGI CSABA

Hõ- és füstelvezetés a bevásárló központban

1. eset Tûz a �6,00 szinten

- 6.00 szinten Füstelszívás indítása a tûz helyszínének tûzszakaszában.A tûz által nem érintett szakaszban (�A� vagy �B�) el-szívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik

± 0.00 szinten Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik.Amennyiben a füst átszivárog a felsõ szintre (füstérzé-kelõ bejelez) a befúvás leáll.

+ 7.00 szinten Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik.Amennyiben a füst átszivárog a felsõ szintre (füstérzé-kelõ bejelez) a befúvás leáll.

Felülvilágítóban Amennyiben a füst átszivárog a felsõ szintre, vagy a szom-szédos tûzszakaszba (füstérzékelõ bejelez) a tetõ-felül-világítókban elhelyezett nyílások megnyílnak.

Tekintettel arra, hogy a �6,00 szint valamennyi helyisége köz-vetlen füstelszívással rendelkezik, ezek indítása történik meg ugyan-akkor a felsõ szinteken megmaradó befúvások által elõidézett túl-nyomás hatékonyabbá teszi az elszívást és gátolja a füst átriumbakerülését. A kiterjedt tûz illetve füst esetén a központi, közvetettfelülvilágítókban elhelyezett nyílások nyílnak meg.

1. ábra. Tûz a � 6,00 szinten

2. eset Tûz a ± 0.00 szinten 500 m2 -nél nagyobb helyiségben

- 6.00 szinten Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik.

± 0.00 szinten Füstelszívás indítása (vagy természetes füstelvezetõ nyílásnyitása) a tûz helyszínén. A tûz által nem érintett sza-kaszban elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik.

+ 7.00 szinten Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik.Amennyiben a füst átszivárog a passzázsra (füstérzé-kelõ bejelez) a befúvás leáll.

Felülvilágítóban Amennyiben a füst átszivárog a passzázsra (füstérzé-kelõ bejelez) a tetõ-felülvilágítókban elhelyezett nyílá-sok megnyílnak.

MEGELÕZÉS

36 VÉDELEM 2000/3

A ± 0.00 szinten már nincsen minden üzlethelyiségben hõ-és füstelvezetés, kizárólag az 500 m2 -nél nagyobb üzletekbenkellett gondoskodni a közvetlen elvezetésrõl. A többi kereske-delmi egységbõl, a passzázsba, majd az átriumos téren át a fe-lülvilágítóban elhelyezett nyílásokon keresztül történik a hõ- ésfüstelvezetés. Az 500 m2-nél nagyobb helyiség elvezetésénekhatékonyságát javítja a passzázson megmaradó befúvás.

3. eset Tûz a ± 0.00 szinten 500 m2 -nél kisebb helyiségben

- 6.00 szinten Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik.

± 0.00 szinten A tûz által nem érintett tûzszakaszban elszívásleállítva, befúvás folyamatosan mûködik.

+ 7.00 szinten Az elszívás és a befúvás leállítva.

Felülvilágítóban A tetõ-felülvilágítókban elhelyezett nyílásokmegnyílnak.

Oldalra nyíló hõ- és füstelvezetõk drótháló védelemmel(behatolás és madarak ellen)

Hõ- és füstelvezetõk: a felsõ sorautomatikusan nyílik

Felfelõ nyíló hõ- és füstelvezetõk

2. ábra. Tûz a � 0,00 szinten

A kisüzletekbõl a passzázsra jutó füst elvezetés közvetett módona felülvilágítókban elhelyezett nyílásokon történik.

A megmaradó befúvással korlátozható a füst lefelé illetve ol-dalirányba történõ terjedése, növelhetõ az elvezetés hatékonysá-ga. Hogy miért foglalkozunk a lefelé illetve az oldalirányú füst-terjedéssel? A füst terjedése során a környezeti levegõ bekevere-désével tömegében, térfogatában nõ azonban hõmérséklete csök-

ken. A sprinklerezett épületben különösen igaz ez, hiszen a szó-rófejek hûtik a tûzterületet, így az áramló füstöt is. A biztonság-nak mindenképpen hasznára válik a befúvást kihasználó átöblí-tés.

4. eset Tûz a + 7.00 szinten 500 m2 -nél nagyobb helyiségben

- 6.00 szinten Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik

± 0.00 szinten Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik.

+ 7.00 szinten Füstelszívás indítása (vagy természetes füstelvezetõnyílás nyitása) a tûz helyszínén. A tûz által nemérintett szakaszban (�A� vagy �B�) az elszívásleállítva, befúvás folyamatosan mûködik. Amennyi-ben a füst átszivárog a passzázsra (füstérzékelõbejelez) a befúvás leáll.

Felülvilágítóban Amennyiben a füst átszivárog a passzázsra (füstérzé-kelõ bejelez) a tetõ-felülvilágítókban elhelyezettnyílások megnyílnak.

MEGELÕZÉS

VÉDELEM 2000/3 37

A különbözõ helyeken feltételezett tûz égéstermékeit a leírtvezérlési sémákkal kívánják elvezetni

A helyzet gyakorlatilag ugyanaz mint a 0,00 szinten lévõ, 500m2-nél nagyobb üzlethelyiségek esetében.

5. eset Tûz a +7.00 szinten 500 m2 -nél kisebb helyiségben

-6.00 szinten Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik.

± 0.00 szinten Az elszívás leállítva, befúvás folyamatosan mûködik.

+ 7.00 szinten Az elszívás leállítva.

Felülvilágítóban A tetõ-felülvilágítókban elhelyezett nyílásokmegnyílnak.

4. ábra. Tûz a � 7,00 szinten

A helyzet szintén ugyanaz mint a 0,00 szinten történõ ese-ménynél.

A nagy belsõ terekben a füstelvezetési módok kombinációjávalaz elsõdleges cél a füstterjedés megakadályozása és irányítottelvezetése. Ez a feltételezett tûzeseti szituációk tudatos szám-bavételét és a friss levegõ bevezetés hatékony megoldását igényli.

Csepregi Csaba tûzoltó õrnagy, osztályvezetõFõvárosi Tûzoltóparancsnokság Tûzmegelõzési Fõosztály

MEGELÕZÉS

38 VÉDELEM 2000/3

MEGELÕZÉS

�A hideg nem véd meg a tûztõl.� Ezttapasztalhattuk néhány hûtõház tûzese-ténél. A biztonságos tûzjelzéshez azon-ban speciális megoldásokra van szük-ség. Ilyen megoldást mutat be soroza-tunk újabb cikke.

Befagyott tûzjelzõk

Még maguk a tûzvédelem területén jára-tos szakemberek is meglepõdnek azon, hogya hûtõházakban milyen óriási tüzek tör-nek ki. Az alacsony hõmérséklet önmagábanmég nem óv meg a tûztõl, hiszen a gyúlé-kony anyagok száma ezen területeken nagy,a levegõ páratartalma viszonylag alacsony.A raklapok fából, a szigetelõanyagok gyú-lékony mûanyagból készülnek, a tárolt javakés csomagolóanyagaik könnyen lángralobbanhatnak. A tûz érzékelése és jelzésemégsem egyszerû.

A hagyományos pontérzékelõkön álta-lában a -20°C alatti hõmérsékleten, erõslégáramlás mellett jégréteg képzõdik, amelymegakadályozza a füst bejutását az érzé-kelõhöz. A problémára megoldást keresõ�fûtött pontérzékelõk� mûködésbiztonsá-gát korlátozza az érzékelõ körül kialaku-ló �hõpárna�, amely szintén megakadályoz-hatja a füst bejutását az érzékelõ kamrá-ba. A pontszerû tûzérzékelõk ellenõrzésebonyodalmas és költséges feladat, hiszena hûtõházak rendszerint magas épületek.

A RAS 52B légszívásosfüstjelzõ rendszer

A légszívásos füstjelzõ rendszerek ismertelõnyei � a legjobb érzékelési tulajdonsá-gok és mindenek elõtt az, hogy a karban-tartást és az érzékelõk ellenõrzését a pad-lóról is el lehet végezni � döntõ okai an-nak, hogy olyan sok hûtõház tûzvédelmé-re alkalmazzák a RAS-t. Ráadásul telepí-tésének költségei a hagyományos rendsze-rekéhez hasonlóak. A Fittich a Securitongyártmányú RAS 52B-vel egy olyan lég-szívásos füstjelzõ rendszert kínál, amelypontosan igazodik a hûtõházak szabta kö-vetelményekhez.

Fûtött szívócsonkokA hûtõházakban uralkodó szélsõséges kli-matikus körülmények között még egy lég-szívásos füstjelzõ rendszer szívócsonkjai isbefagyhatnak, különösen az ajtók közelében.A RAS rendszer a szabadalmaztatott légáram-lásmérõ egységnek köszönhetõen csak ak-kor kapcsolja be a fûtést, ha egy szívócsonkvalóban befagyott, és amint a légáramlás is-mét normalizálódik, úgy ezt azonnal kikap-csolja, így �hõpárna� okozta akadályozó ha-tással nem kell számolni. Jegesedés ellenikülön védelmet általában az ajtók közelé-ben elhelyezkedõ szívónyílások igényelnek.

MOHAI ÁGOTA

Hûtõházak tûzvédelme a nagyérzékenységû,légszívásos RAS aspirációs tûzjelzõ rendszerrel

Az ún. sokkfagyasztó berendezések fel-ügyeletére még a légszívásos füstjelzõ rend-szerek sem alkalmazhatóak, ugyanis a szí-vócsonkok nem tarthatók jégmentesen.

Ebben az esetben � a tûzveszély csök-kentése érdekében � a külsõ falakon helyez-hetõ el a légszívásos füstjelzõ rendszer.

Fûtött szívócsonk

Fõ tervezési paraméterekA szívócsövek elrendezésére a Securitonlégszívásos füstjelzõ rendszerének hûtõ-házi alkalmazásokra kidolgozott irányel-vei az érvényesek. Az alkalmazott RASaspirációs füstjelzõ rendszerek számát éselrendezését alapvetõen a felügyelt helyi-ség méretei, így területe és a magassága,valamint beépítettsége határozza meg.

Szívónyílásonként a következõ maxi-mális felületet felügyelhetjük (a VdS elõ-írások alapján):

Paraméter

Maximális felügyelt felület szívó-nyílásonként 8 m belmagasságig

Maximális felügyelt felület szívó-nyílásonként 8 m belmagasság fe-lett

Szívónyílások száma

Elsõ szívónyílás maximális távol-sága a kiértékelõ egységtõl

Utolsó szívónyílás maximális tá-volsága a kiértékelõ egységtõl

50m2

70m2

8 db

20m

60m

RAS

A szívócsövek elrendezése a hûtõházmennyezetén, az állványzatok között

Számos külföldi hûtõházban hatékonyanés megbízhatóan mûködõ RAS aspirációstûzjelzõ rendszer után hazánkban a Mirelitebudapesti és a Tibbett & Britten üllõi hû-tõházába telepítettünk ilyen tûzvédelmirendszert.

Mohai Ágota tûzvédelmi mérnökFittich Kft. Budapest

Termékeinkkel, szolgáltatásaink-kal kapcsolatban az alábbi címenés telefonszámon állunk rendel-kezésükre:Fittich Rendszertechnika Kft.1143 Budapest, Stefánia út 55.T: 251-8866Balázs Gábor ügyv. ig.:20/935-1161Mohai Ágota tûzv. mérnök30/979-1444E-mail:info@fittich.hu

szerelõnyílás

rögzítõcsavarok

hálózaticsatlakozás

szívónyílásfûtésszínkód a szívónyílásátmérõjének jelzésére

40 VÉDELEM 2000/3

Az éghetõ porok veszélyei kevésbé ismertek, mint az éghetõgázok és folyadékoké. Az éghetõ porok viselkedésével kap-csolatos új kutatási eredmények és védekezési módok meg-ismerése ezért különösen fontos.

A porok veszélyeiÁltalánosságban ismert, hogy minden éghetõ anyag pora robba-násveszélyes. E tankönyvízû megállapítást azonban a minden-napi gyakorlatban sokszor nem váltjuk aprópénzre. Elsõként arobbanásvédelem szempontjából azt a finom eloszlású anyagottekintjük pornak, amelynek a szemcsemérete nem éri el a kb.500 µm-t. Ide tartozik mindaz amit a köznapi gyakorlatban por,puder, liszt fogalommal jelölünk.

Ahhoz, hogy ezek az anyagok meggyulladjanak három, (1,exoterm reakcióra képes anyag, 2, elegendõ oxigén, 3, potenci-ális gyujtóforrás, - térben és idõben való egyidejû jelenléte szük-séges) robbanásukhoz további két feltétel jelenléte szükséges:

1, az éghetõ anyag megfelelõ finomsága,2, a felkavart por robbanási határértéken belüli koncentrációja.Ha ezen az öt feltételen végignézünk nagyon széles az a ská-

la ahol portüzek és porrobbanások keletkezhetnek. Pl.:� Szén õrlésekor, szárításakor.� Fapor felszívásakor és szállításakor.� Gabona átrakodásakor és silózásakor.� Szerves termékek (pl.: gabona, takarmány, cukor, mûanyagok,

szinezõanyagok, gyógyszer készítmények) õrlésekor, keverése-kor és mechanikus szállításakor.

� Szerves termékek (pl. tej) porlasztásos szárításakor� Lebegõ szárítóberendezésekben történõ szárításkor, granu-

láláskor.� Könnyûfémek és ötvözeteik köszörülésekor.� Fémporok elõállításakor és feldolgozásakor.

A por viselkedéseA porok ömlesztése, csomagolása vagy ülepedése során porré-teg keletkezik, amely ha meggyulad - általában lassú lefolyásúreakcióra hajlamos. Ilyen az égés, az izzás vagy a fülledés.

� Olyan anyagoknál, amelyek égésekor nem szabadulnak feléghetõ gázok, a porréteg csak izzik.

� Azoknál az anyagoknál, ahol éghetõ gázok keletkeznek, azizzás nyílt lánggal égésbe megy át.

� Ha egy zárt térben léghiány lép fel, csak fülledésrõl beszé-lünk.

� A felhalmozott porban jelenlévõ oxigén általában csak kor-látozott fülledéses vagy izzásos tûz kialakulásához elég. Az égéshezaz oxigénnek konvekció vagy diffúzió útján el kell jutnia a tûz-fészekig.

A felkavart porfelhõk azonban - meghatározott por/levegõkoncentráción belül - robbanásszerûen égnek el. Ezeknek a por-felhõknek az a sajátossága, hogy sohasem keletkeznek homo-gén por/levegõ keverékek, így egyenletes porelosztással nemszámolhatunk. Ez a robbanásvédelem szempontjából jelentõsbizonytalansági tényezõ, ugyanis egy helyiségben lokálisan kü-

lönféle porkoncentrációk állhatnak fenn, amely egyben helyirobbanásveszélyt is jelenthet.

A másik vszély, hogy egy helyi robbanás nyomásának hatá-sára a leülepedett por felkavarodva további robbanóképes keve-réket képezhet.

Védekezés a robbanás ellen

Ha a porrobbanás elleni védekezés módjait megpróbáljuk számbavenni, a porral kapcsolatos kutatások eredményeit látjuk magunkelõtt.

VÉDEKEZÉSI MÓD A VIZSGÁLT TÉNYEZÕK

Éghetõ anyagok kerülése éghetõség, robbanóképesség, égéshõA koncentráció korlátozása robbanási értékhatárokInertizálás izzási, gyulladási hõmérsékletGyujtóforrások kizárása izzási, gyulladási hõmérséklet

öngyulladási hajlam, izzási pont, minimális gyujtó energia,ütésérzékenység, elektrosztatikus viselkedés

Robbanásbiztos építési mód maximális robbanási nyomásRobbanási nyomás kivezetése maximális robbanási nyomásRobbanási elfolytás Kst-érték és maximális robbanási

nyomás

Robbanás elfolytás

A legújabb kutatási eredmények alapján a KIDDE-DEUGRAcég szakemberei által megvalósított robbanáselfolytás lényegéttekintve az ipari rendszerekben keletkezõ robbanás �azonnali�elfolytását jelenti.

Abból indultak ki, hogy a robbanás bár gyors, de a rombolónyomás kialakulásához mégis idõre van szükség. A kutatásokaterre az idõre alapozták.

Ha például szabad térben egy port meggyújtunk, a gyújtásiponttól távolabb kb. 10 m/sec lángsebességet mérhetünk. Ezenkívül a lángfront elõtt a hang sebességével egyenlõ sebességûnyomáshullám is mozog. Ennek a nyomáshullámnak a létezéseés a sebessége adja a robbanás észlelés alapját.

Por és robbanásvédelem I.

Porrobbanási kísérlet szabadtéren

MEGELÕZÉS

VÉDELEM 2000/3 41

Egy zárt térben a nyomás növekedése és az égés sokkal na-gyobb lesz.

A nyomás növekedési üteme szabja meg azt az idõt, amelyalatt egy kiválasztott védelmi rendszernek hatékonynak kell lennie.Ez a nyomásnövekedési ütem függ a robbanási tér térfogatától.

Nagyobb térfogatokon a nyomás növekedési üteme kisebb,így ott több idõ áll rendelkezésre a védelmi módszerek alkalma-zására.

Mindez persze csupán milliszecundumokban mérhetõ idõ, tehátkülönleges technikára és technológiára van szükség.

A robbanáselfolytás lényege ugyanis, hogy robbanáselfolytóanyag bevezetésével egy tartályon belül megfékezzük a nyomásnövekedését, mielõtt az még veszélyes szintet érne el. Ehhezszükség van a robbanás észlelésére és a robbanáselfolytó anyagnakcélzottan a robbanás keletkezési helyére történõ bevezetésére.

Mindez a tudományos eredmények alkalmazásán túl speciá-lis � az egyes technológiai rendszerekhez jól adaptálható � technikaimegoldásokat igényel. Ezek bemutatására következõ számunk-ban visszatérünk.

Forrás: A porok osztályozása Mk. Bp. 1988.Portüzek és porrobbanások VDI 1992KIDDE DEUGRA mûszaki leírásokRobbanáselfojtó berendezés porciklonban

MEGELÕZÉS

42 VÉDELEM 2000/3

Talán nem tûnik nagyképûségnek, ha kimondom: szakmaikörökben már ismerõs ez a név. Igen, a mosonmagyaróváriTûz- és Villamosbiztonságtechnikai Kft-rõl van szó.

Mint gazdasági társaság 1990. július 1-tõl végezzük tevékenysé-günket, elõtte 1980-tól vállalati formában. A 20 éves töretlen fejlõ-dés eredményeképpen nem csak ismert, hanem elismert gazdaságitársasága is vagyunk a szakmának. A 400 m2 beépített alapterületûmûhely a továbbfejlõdés lehetõségét biztosító legújabb technológiákbefogadására is alkalmas. Hosszú és rögös utat kellett megtennünkaddig, amíg eljutottunk eddigi tevékenységünk kiemelkedõ szaka-szához. 1999. november 23-a óta rendelkezünk ugyanis ISO 9002Nemzetközi Minõségbiztosítási Szabvány alapján auditált tanúsít-vánnyal. A megszerzett tanúsítvány nem tehet elégedetté bennün-ket, hiszen ez csak egy alapot jelent a minõség folyamatos biztosí-tása, és a további fejlesztési lehetõségek kiaknázása területén.Szolgáltatásaink két fõ csoportba tartoznak:1.Tûzbiztonságtechnikai szolgáltatások2. Villamosbiztonságtechnikai szolgáltatásokEnnek kapcsán nagyon fontos elõrelépésnek tartom ezen szolgálta-tások együttes kiajánlását, végzését, egy komplex vagyonbiztonság

megteremtése érdekében. Mint Nyugat-Magyarország legnagyobbilyen vállalkozása, kötelezõnek érezzük, vevõink legszélesebb körûkiszolgálását. Ebben a szándékunkban kiváló beszállítóinkon kívülegy Európai nagyságrendû biztosító társaság is segít bennünket. Er-rõl nem véletlenül beszélek, mert egy � Magyarországon � új rend-szerû vagyonbiztosítási rend van kialakulóban, egyenlõre Veszprémmegyében. Vállalkozásunk alapító tagja a Tûzvédelmi Szolgáltatókés Vállalkozók Szövetségének. Törekvésünk az, hogy támogatásunkkalnagyban hozzájáruljunk a Szövetség tevékenységének markánsabbátételéhez, érdekképviseleti lehetõségeinek szélesebb körû kiaknázá-sához. Nagyon fontosnak tartjuk a felügyeleti és szakhatósággal valójó szakmai kapcsolatot, mert ez elengedhetetlen feltétele � közös ügyünk� a tûzmegelõzés hatékonyabbá tételének.

Végezetül mindenkit üdvözlök � a konkurenciát is! Azt szeret-ném, ha a meghatározó � szakmabeli � vállalkozások bemutat-koznának e lap hasábjain, teljesebbé téve egymás megismerésé-nek lehetõségét.

Kovács Gyula igazgató, Tûz- és Villamosbiztonságtechnikai Kft.9200 Mosonmagyaróvár, Kálnoki u. 13. Tel.: 96/217-578 fax: 96/217-398

(x)

10 éves a Tü-VI Kft.NÉVJEGY

OQSCERTIFIEDISO 9002/1999

VÉDELEM 2000/3 43

KUTATÁS

Az ÉMILABS Kft. laboratóri-umában alapvetõen az európaiEN 54 szabványoknak megfe-lelõ MSZ 9785 szabványok sze-rint vizsgálják a tûzjelzõ rend-szer-elemeket. A tûzvédelmimegfelelõségi tanusítványokatmegelõzõ vizsgálatok a gyakor-lati szakemberek számára isrendkívül hasznos ismereteketeredményeznek.

Tévedés nélkül

A tûzjelzõ rendszerek fejlõdésétnyomon kísérve megfigyelhetjük,hogy kezdetben az érzékelõgyár-tók számára a fõ kihívást a tûzkorai felismerése jelentette. Ígyjelentek meg az ionizációs és op-tikai füstérzékelõk, valamint akülönbözõ érzékelési módszerek-kel mûködõ hõérzékelõk. A tûzhelyének pontos meghatározásárakifejlesztették a címezhetõ rend-szereket. Napjainkban a gyártókolyan rendszerek fejlesztéséndolgoznak, melyekben a tévesriasztások valószínûsége minimá-lis.[1]

Ennek módja:� a küszöbérték eltolása a

szennyezettség mértékével �drift kompenzálás,

� az integráló kiértékelés,

A. LÕRIK NOÉMI

Automatikus tûzjelzõ rendszerek vizsgálata

1. ábra. MSZ 9785/9 szabvány szerinti laboratórium (a labor 6× 10 méter alapterületû és 4 m magas, középen, a mennyezeten3 méter sugarú körön helyezkednek el a mérõ eszközök és a vizsgáltérzékelõk.)

Tipikus jellemzõk:hõfejlõdés: elhanyagolhatófüstképzõdés: vanfelfelé áramlás: gyengeaeroszol-spektrum: túlnyomórészt láthatólátható füst: világos, erõsen fényszóró [2]

� különbözõ jelkiértékelõrendszerek tûzfejlõdési görbé-inek korrekciója

� a jelnagyság, a jelmeredek-ség, és a jellengések figyelése,

� különbözõ szabadalmazta-tott algoritmusok alkalmazása,

� fuzzy logika, amely többjellemzõ súlyozott figyelembe-vétele alapján dönt.

Szabványosmodelltüzek

A tûz fejlõdése során a legtöbbtûz azonos fázisokon megy ke-resztül: elõször gázok, kisméretûrészecskék, majd látható füst, inf-ravörös sugárzás, végül hõ fej-lõdik. Ezen belül azonban kü-lönbség van a különbözõ típu-sú tüzek megjelenésében és atûzre jellemzõ égéstermékek ki-alakulási sebességében.

Ezen alapvetõ különbségekfelismerése alapján dolgozták kiaz érzékelõk megfelelõségénekvizsgálatára a szabványos modell-tüzeket. A füstérzékelõket 4 félemodelltûzzel, a hõ-érzékelõkettöbb hõmérséklet-felfutással kellvizsgálni. Füstérzékelõk vizsgá-lata során a tûz jellemzõibõl a hõ-mérsékletet és a füst jellemzõit,az optikai és az ionizációs füst-sûrûséget mérjük. [2]

Tipikus jellemzõk:hõfejlõdés: elhanyagolhatófüstképzõdés: vanfelfelé áramlás: igen gyengeaeroszol-spektrum: túlnyomórészt láthatatlanlátható füst: világos, erõsen fényszóró

Tipikus jellemzõk:hõfejlõdés: erõsfüstképzõdés: vanfelfelé áramlás: erõsaeroszol-spektrum: részben láthatatlanlátható füst: igen sötét

Modelltûzjelleg-görbék

44 VÉDELEM 2000/3

KUTATÁS

A küszöbértékre beállítottérzékelõk már az elsõ füstgo-molyra jelezhetnek. Azonbanegyéb zavar-hatásokra is kelet-kezhet jelzés, amely nem a füstkövetkezménye, hanem másemberi tevékenységbõl fakad-hat, mint például a dohányfüst,sütés, nagy légsebesség, páráskörnyezet vagy ipari tevékeny-ség, hegesztés mellékterméke.A gyártók a téves riasztások el-kerülése érdekében a kiértékelõalgoritmusokat tovább finomít-ják, javítják. Ennek módja ameglévõ érzékelõk felhaszná-

lási területeinek elõírásokkaltörténõ határok közé szorítása,vagy a jelkiértékelési algorit-mus javítása.

Zavaró hatásokAz alábbi táblázatban különbö-zõ érzékelõk viselkedését ha-sonlítjuk össze tényleges tûz-nél és zavaró hatásoknál. [2] [4][5] A táblázatból látható, hogyaz ionizációs érzékelõ általábanminden elõforduló tûzre jól re-agál, és a tévedések is minimá-lisak, szemben az optikai és hõ

érzékelõkkel, melyeknek van-nak hiányosságaik. A jövõbennépegészségügyi és környezet-védelmi okokból az ionizációsfüstérzékelõk használatának hát-térbe szorulása várható. Kül-földön jogszabály írja elõ agyártónak, hogy a gyártást, atárolást, a szállítást, és a hasz-nálatot nyomon kell kísérni, és

Tipikus jellemzõk:hõfejlõdés: elhanyagolhatófüstképzõdés: vanfelfelé áramlás: gyengeaeroszol-spektrum: túlnyomórészt láthatólátható füst: világos, erõsen fényszóró

2. ábra. Modelltûz jelleggörbék

A 2. ábrán látható, hogy afüst nem egyenesen jut el az ér-zékelõhöz, ha nincs a füstnektermikus felhajtóereje, akkor go-molyog és kisebb-nagyobb lö-

késekkel jut az érzékelõ fejek-hez. Az érzékelõket a bejelzésidõpontjában mért értékek sze-rint és modelltûz fajtánként ka-tegóriába soroljuk.

3. ábra. Kategóriába sorolás

fa T1 kiváló közepes kiváló

parázsló fa T2 közepes kiváló �

parázsló pamut T3 jó �

poliuretán T4 jó közepes jó

heptán T5 kiváló közepes kiváló

denaturált szesz T6 � � kiváló

benzin kiváló közepes jó

kartonpapír közepes jó jó

pamutszövet közepes közepes jó

PVC kábel közepes kiváló �

kárpitozott bútor kiváló kiváló jó

pirítós kenyér jó jó közepes *

piruló szalonna közepes kiváló közepes *

gázégõ � � közepes *

gázégõ � � közepes *

petróleum berendezés � � �

dohányfüst közepes közepes �

vízgõz � jó �

* telepítéssel kivédhetõ

a végsõ izotóp-temetésrõl isgondoskodni kell. A kiszoru-lásukkal elõálló hiánypótlást akutatók a tûz több jellemzõjétfelhasználó érzékelõk kifejlesz-tésében látják. Ezek az érzéke-lõk egy optikai kamrából és egyhõ-érzékelõ elembõl állnak ésintelligens kiértékelõ algoritmusdönt a riasztásról.

A vízgõz szerepeEgy külföldi megbízó az álta-la gyártott füstérzékelõkre hatózavaró tényezõk mértékének éskövetkezményének meghatáro-zásával bízott meg bennünket.

A 4. ábra szerinti elrendezés-ben egy szoba-fürdõszoba el-rendezést szimuláltunk. A szo-bába két optikai érzékelõt sze-reltünk a mennyezetre, az aj-tótól 1,7 méterre.

Különbözõ hõmérsékletû vi-zet töltöttünk a kádba, két és félperc várakozás után kitártuk a

fürdõszoba ajtót, mértük az op-tikai füstsûrûséget, és vizsgál-tuk az érzékelõk viselkedését.

Tûzforrás ionizációs optikai hõérzékelõ

4. ábra. Vizsgálat vízgõzben

TÉ

NY

LE

GE

S T

ÛZ

ZA

VA

RÓ

JE

L

érzékelõ érzékelõ

VÉDELEM 2000/3 45

KUTATÁS

Az ionizációs füstérzékelõk-re is megismételtük ugyanezta vizsgálatsorozatot. Azonbanezekre az érzékelõre nem volthatással a vízgõz, még közvet-lenül a kád fölé szerelt állapot-ban sem.

Az elõzõ kísérletbõl követ-keztethetünk a téves riasztásokaira és kivédésének módoza-taira: egyes detektor típusok ér-zékenyebbek egyes külsõ ha-

tásokra, mint mások. A jel idõ-függvénye a kiértékelés egyikalapja lehet, több paraméteregyüttes figyelembevételévelbiztonságosabban lehet dönte-ni a riasztásról.

A jövõ tendenciái

A kiértékelõ algoritmusokat ma-tematikai módszerekkel továbbés tovább javítják. Kézenfek-

võ megoldásként alkalmazzákaz érzékenység várható szint-re állítását, a nappali és éjsza-kai küszöbszint idõprogramszerinti váltogatását, az elpisz-kolódás kompenzálását (driftkompenzálás), érzékelõ-csoportdöntést, vagy a nagyon intelli-gens önbeálló technikákat.

Tapasztalataink szerint ezek-kel az algoritmusokkal a szab-vány szerinti megengedett értékhatáráig tolták ki a riasztási szin-tet . Így ellentmondásba kerülta tûz korai és biztos felismeré-se, idõt veszítve a mentés meg-kezdéséhez. A holnap fejlesztõia tûz más, eddig nem elterjedtjellemzõit is fel akarják használnia tûz érzékelésre. A tûz fejlõ-dése során a hõ és füst fejlõdésközben gáz égéstermékek kelet-

0

5

10

m [dB/m ]

❶ R—

0

—

❷

R

—

0 —

T víz = 65 °C

-5

0

5

10m [dB /m ]

❶ R —

0 —

❷ R —

0 —

T víz = 50 °C

-5

0

5

10

❶ R — 0 — ❷ R — 0 —

m [dB/m

T víz = 45 °C

Az optikai-mérõérzékelõ szintén kb. 20 s után érzékelt, de amaximális elsötétedés kb. 20% volt az elõzõhöz képest.Mindkét érzékelõ riasztott, majd 10-15 s után visszaállt az alap-állapotba. A tûzjelzõ központ hibát jelzett.

Az optikai füstsûrûség-mérõ kb. 20 s után reagált a gõzre, majdmeredeken emelkedett az értéke, és szinte tejes �elsötétedést�mért fél percen keresztül. A helyiségben a hõmérséklet számot-tevõen nem emelkedett. A két érzékelõ szinte ugyanakkor jel-zett és riasztott.

5. ábra. A mérési regisztrátumok

A harmadik vizsgálatnál az optikai érzékelõnk jelzése éppen re-gisztrálható. A detektorok nem kerültek riasztásba.

A tanúsítványokrólTûzvédelmi megfelelõségi tanúsítványt csak az a termék kap,amelynek minden paramétere megfelel a magyar szabványok-nak (kivétel, ha nincs rá magyar szabvány, ekkor az EN 54 szab-ványsorozat további lapjai szerint vizsgálunk).Egyes estekben nem lehet kizárni a gyártónál történõ helyszínivizsgálatokat, például a vizsgálati tárgy mérete, tömege miatt.Ilyenkor meghatározott jogi, szervezeti és mûszaki eljárásokatalkalmazunk.A mi esetünkben az EN 54 európai szabvány szerinti megfele-lõséget kell bizonyítani tanúsítvánnyal és vizsgálati jegyzõkönyv-vel, mi ilyenkor csak ellenõrzõ vizsgálatokat végzünk. Elõfor-dult már, hogy nem kapott minõsítést egy termék, vagy csakkorlátozottan kapott (a beállítható 7 érzékenységi szintbõl csak4 felelt meg a magyar szabványnak).Az ÉMILABS Kft. minden, a tanúsításhoz szükséges vizsgálat-ra felkészült. A Nemzeti Akkreditáló Tanácsnál folyamatban vanaz MSZ 45000 szabvány szerinti akkreditálásunk. Laboratóriu-munkat is felkészítjük a jövõ kihívásaira, már eddig is folya-matosan fejlesztettük. Optikai paddal rendelkezünk a vonali füst-érzékelõk vizsgálatához, csõrendszert építettünk ki az aspiráci-ós érzékelõk részére, a vizsgálatainkhoz Macintosh számítógé-pet és National Instrument adatgyûjtõt és az azt vezérlõ, kiérté-kelõ LabVIEW mérési rendszert alkalmazzuk.

[1] Szirovatka Károly: Algoritmusokkal mûködõ interaktív tûzjelzõ rendszer,Védelem 1996/9Fred Conforti: Korai tûzfelismerés, kevesebb téves és nem kívánt jelzéssel,VÉDELEM 1999/1[3] Wang Letian, Zhu Chendhua, Wang Jijin: A New Type of Intelligent PointPhotoelectric Smoke-Heat Combined Fire Detector, AUBE �99 11. InternationaleKonferenz[4] MSZ 9785/9 számú szabvány[5] D.T. Gottuk, M.J.Peatross, J.Roby, C.L.Beyler: Advanced Fire DetectionUsing Multi-signature Alarm Algorithmus, AUBE �99 11. Internationale Konferenz[6] H-J. Keding. L. Heckt, G. Borcherding: SamDetect � Ein intelligente Brand-und Gefahrstoff-sensoren, AUBE �99 11. Internationale Konferenz[7] magic.sens gyártmányismertetõ, Bosch Telecom GmbH

A. Lõrik Noémi laboratóriumvezetõÉMILABS Kft. Budapest

keznek. Az ezeket detektáló gáz-érzékelõk azonban annyira ér-zékenyek, hogy ott ahol embe-rek is tartózkodnak, nem hasz-nálhatók. A tavaly Duisburgbantartott automatikus tûzjelzésnemzetközi konferenciáján sokkutató a gázérzékelésben látottfantáziát. Ezt a kombinált érzé-kelõkben az egyik figyelt para-méterként használják fel. Gáz-érzékelésre már sok ötletes meg-oldást láthattunk a tavalyi tûz-védelmi kiállításon is, valaminta szakirodalomban. Az érzéke-lési elv az, hogy egy anyag fi-zikai tulajdonsága gáz hatásáramegváltozik, pl. a vezetõképes-sége [5][6], vagy a különlege-sen érzékennyé tett optikai len-cse fénytörése, fényáteresztõ ké-pessége.[7]

46 VÉDELEM 2000/3

SZABÁLYOZÁS

A pirotechnika termékek felhasználásanövekszik. A hazai elõírásokat gyûjtöt-te össze szerzõnk, ráirányítva a figyel-met néhány ellentmondásra, s az EurópiUniós gyakorlatra.

Mi minõsülrobbanóanyagnak?

Az ipari miniszter a 2/1987. (11.17.) IpMszámú rendeletével tette közzé a Robba-nóanyagipari Biztonsági Szabályzatot(RBSZ), amelynek hatálya a robbanóanya-gokra, a robbanóanyagot tartalmazó ter-mékekre, valamint e termékek gyártásáraés a kapcsolódó tevékenységekre, illetvea robbanóanyagipari üzemek létesítéséreés használatára terjedt ki.

2. § (1) A Szabályzat rendelkezéseinekalkalmazása szempontjából robbanóanyagaz az iniciáló-, bizáns� vagy tolóhatásúrobbanóanyag és pirotechnikai keverék,amely közvetlenül vagy közvetve � robba-nástechnikai, haditechnikai, sport, mete-orológiai vagy pirotechnikai célra készülés kerül felhasználásra.

3. § (1) Robbanóanyagot tartalmazó ter-méknek tekintendõ � a robbanóképes, vagya levegõtõl elzártan is hevesen égõ piro-technikai termék (készítmény).

Új helyzetAz RBSZ hatályba lépése idején a robba-nóanyag gyártás, mint kizárólag az államivegyipar speciális tevékenysége, még elégjelentõs tényezõként szerepelt. A gazdasá-gi átalakulás során a termelés visszaesett.Az elmúlt években azonban újraéledt.

Az alapjaiban megváltozott, túlhaladottállapotokra az RBSZ elõírásrendszere nem,illetve nehezen vonatkoztatható. A Szabály-zat egyes elõírásai az idõközben hatálybalépett új � esetenként nemzetközi érvényû� jogszabályok miatt aktualitásukat veszí-

tették. Emiatt a létesítés és üzemeltetésengedélyezése és az eseti felülvizsgálatoksorán a Szabályzat egyes elõírásainak ér-telmezése vitatható.

Külön problémát jelent, hogy a robba-nóanyag gyártás, mint az egyik legveszé-lyesebb ipari tevékenység, illetve a rob-banóanyag gyártó gépek és berendezéseknem tartoznak egyetlen felügyelet ellen-õrzési, minõsítési, jóváhagyási feladatkö-rébe sem. Ez azt jelenti, hogy a Szabály-zatban elõírt gyakorisággal elvégzendõidõszakos biztonsági felülvizsgálatokat mamár szinte egyetlen üzembentartó sem vé-gezteti el.

A régi mechanizmusnak megfelelõen arobbanóanyag gyártó gazdálkodó szerve-zetek azonban egyes vizsgálatokat és el-lenõrzéseket továbbra is VRF-nél rendel-nek meg, ugyanis egyes hatóságok (tûz-védelem, környezetvédelem) a létesítési éshasználatbavételi engedélyek kiadásáhozolyan jellegû adatokat és információkatkérnek, amelyek meghatározására és a szük-séges vizsgálatok elvégzésére csak a voltVRF (jelenleg: TÜV Rheinland HungáriaVRF Kft.) képes.

OsztálybasorolásA Szabályzat szerint a robbanóanyagok ésígy a robbanóanyagipari létesítmények nemtartoznak az új, a 35/1996. (XII.29.) BMszámú rendelettel kiadott Országos Tûz-védelmi Szabályzat (OTSZ) hatálya alá,

függetlenül attól, hogy azok OTSZ 3. §(1) bekezdés szerint az �A� tûzveszélyes-ségi osztályba sorolhatók lennének.

A Szabályzat ezen korábbi rendelkezé-sének megtartására az új OTSZ 3. § (7)bekezdés ad lehetõséget, mely szerint �Jog-szabályban, nemzeti szabványban megha-tározott esetben az övezet, helyiség, illet-ve berendezés tûzveszélyességi osztálybasorolása ... .... eltérõen is történhet. �

Ennek megfelelõen a robbanóanyagiparilétesítmények veszélyességi övezetei, épít-ményei, szabadterei nem tûzveszélyessé-gi osztályokba, hanem robbanóanyagipariveszélyességi fokozatokba sorolhatók be.

Az eljáró hatóságok

Az RBSZ hatálya alá tartozó létesítés al-kalmával a tûzoltóság nem mûködik köz-re az építkezésnél a szakhatóság, a terüle-tileg illetékes bányakapitányság. 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 7. § (1) bekezdésheztartozó 2. sz. melléklet szerint. Az enge-délyezõ az önkormányzat.4/1978. (VI.2l.) BM rendelet a pirotech-nikai termék gyártásának, forgalomba ho-zatalának, vásárlásának, szállításának ésfelhasználásának engedélyezésérõl.

1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed vala-

mennyi nem katonai, illetve nem karha-talmi célú robbanóképes tûzveszélyes, hang-, fény-, tûz-, szikra-, köd-, füsthatás eléré-sére, valamint jégesõ-elhárításra szolgá-ló pirotechnikai anyagot tartalmazó ter-mék (a továbbiakban: pirotechnikai ter-mék) gyártására, elõállítására (a továb-biakban együtt: gyártás), forgalomba ho-zatalára, behozatalára, kivitelére, az or-szág területén történõ átszállítására, vá-sárlására és felhasználására.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya agyufára, a mezõgazdaságban és az erdõ-gazdaságban használatos köd� és füstgyer-tyák, valamint a csillagszóró forgalomba

BÓNUSZ JÁNOS

A pirotechnikai termékek és az európaijogharmonizáció

Robbanóanyagipari szabványok�A robbanóanyagipari létesítményeklétesítési biztonsági követelményeit�szabványok határozzák meg.� MSZ 09-57.0011-2:1987 A létesítmény kialakítása,� MSZ 09-57.0011-3:1987 Épületgépészeti elõírások,� MSZ 09-37.0011-4:1987 Villamos elõírások.

VÉDELEM 2000/3 47

SZABÁLYOZÁS

hozatalára, vásárlására, szállítására és fel-használására.

2. §(1) Pirotechnikai terméket gyártani, for-

galomba hozni, vásárolni és felhasználni,az országba behozni, külföldre kivinni, azország területén átszállítani csak az ille-tékes rendõrhatóság engedélye (a továb-biakban: rendõrhatósági engedély) alap-ján lehet.

A gyártás, forgalmazás vásárolás, a szál-lítás engedélyezési folyamatába a tûzoltó-ság nem kapcsolódik be sem külföldön, semnálunk. Az engedélyezõ a rendõrhatóság.

(6) A gyártási engedély másolatát arendõrhatóság � tûzvédelmi ellenõrzés cél-jából � megküldi az illetékes tûzoltóparancs-nokságnak.

A katasztrófavédelmi igazgatóság tehátcsak a pirotechnikai tevékenység végén kap-csolódik az eljárásba. Ezt már az MSZ15761:1994 számú polgári felhasználásúpirotechnikai termékek szabványa írja elõkötelezõen.

Az engedélyezés során az ún. tûzveszé-lyes tevékenység miatt kialakult gyakor-lat szerint történik az igazgatóság közre-

mûködése. Amely megítélésem szerint for-mális, ugyanis a használati szabályokontúl más elõírást nem tehet, nem követel-het. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem istesznek mást, csak megismételnek néhánymegelõzési elõírást.

Pirotechnikusi képesítésA pirotechnikus az Országos Képzési jegy-zékben szereplõ vegyész technikusi mun-kakör, három képzési szintû.

A pirotechnikus I. szakképesítéssel azMSZ 15761:1994 szabványban leírt I.-II.csoportba sorolt pirotechnikai-termék mû-ködtetése, szállítása és tárolása végezhetõ.

A pirotechnikus III. szakképesítéssela gyártás, mûködtetés, szállítás és a pi-rotechnikai termék megsemmisítése vé-gezhetõ.

A szakképesítés vizsgakövetelményeiközött szerepel, hogy mindhárom szintûvizsgáztatás alkalmával a vonatkozó jog-szabályok, hatósági elõírások, munkavé-delmi és tûzvédelmi szabályok ismeretanya-gából kell beszámolni.

Ez a biztosítéka annak � megítélésemszerint -, hogy a pirotechnikus a külön-bözõ hang� és fényeffektusukat biztonsá-gosan mûködtesse.

Tûzvédelmi elõírásokAz OTSZ 11. §-a foglalkozik a tûzveszé-lyes tevékenységgel. Az engedélyezés soránezeket az elõírásokat kell betartani.

◆ A pirotechnikus a látványtervben leír-ja a tevékenységet, megteszi a szükséges in-tézkedést, hogy a mûveletsor végén tûzesetne keletkezzen. Ha valamit rosszul tervez,tüzet okozhat, amiért felelnie kell, függetle-nül attól, hogy elõzõleg volt-e tûzoltóságihozzájárulás.

◆ A tûzjelzés feltételeit telefonon biz-tosítani kell, a mûködési terület szerintihivatásos önkormányzati tûzoltóparancs-nokságra.

◆ A tûzjelzés lehetõségérõl a tûzijá-ték megkezdése elõtt próbahívással megkell gyõzõdni.

◆ A tûzoltó felszerelést a tûzijáték meg-kezdése elõtt azonnal mûködõképes álla-potba kell hozni a mûködtetés személyifeltételeit biztosítani kell (megszerelt víz-sugár, szakképzett kezelõ).

◆ A pirotechnikai termék mûködtetésealatt a helyszínen felügyeletet kell bizto-sítani és a szükséges darabszámú és töl-

A jelenlegi hazai helyzetA gyártás során nagy mennyiség elõállítá-sára kerül sor. A szakember jelen van, a tûz-oltóság közremûködésére nem kerül sor. Rend-õrhatósági engedély szükséges.A vásárláskor a pirotechnikus közremûkö-dése elengedhetetlen, a tûzoltóság nincs je-len. A vásárolt mennyiségben nincs korlát.Rendõrhatósági engedély szükséges.A szállítás során az ADR 10 011 széljegy-zet szerint,1-es szállítási kategóriában 20 kg2-es szállítási kategóriában 300 kg3-as szállítási kategóriában 1000 kg4-es szállítási kategóriában nincs korlát. Pi-rotechnikus jelenléte elengedhetetlen. A tûz-oltóság közremûködésére nincs szükség. Rend-õrhatósági engedély szükséges.A tárolás alkalmával a szabvány bármilyenpirotechnikai csoportból 50-50 kg tömegûtermék tárolható, összesen 250 kg.A tárolóhely kialakításához a területileg il-letékes önkormányzati tûzoltóság szakható-sági közremûködése szükséges.A szabvány � ellentétben az RBSZ-el � be-sorolja a tárolóhelyen tartott pirotechnikaiterméket. Tûzvédelmi szempontból az I. pi-rotechnikai termék �C� �tûzveszélyes� tûz-veszélyességi osztályba, a többi az �A� �fo-kozottan tûz� és robbanásveszélyes� tûzve-szélyességi osztályba tartozik. A tároló ke-zeléséhez pirotechnikus szükséges. Rendõr-hatósági engedély szükséges.A pirotechnikai termék felhasználása so-rán néhány kg anyag idõben elhúzódó hang�és fénytechnikai látvány elõállítására kerülsor pirotechnikus jelenlétében.A látvány bemutatása csak a megyei (fõvá-rosi) tûzoltóság szakhatósági közremûködé-sével lehetséges. Rendõrhatósági engedélyszükséges.

tetmennyiségû kézi tûzoltó készüléket kellkészenlétben tartani.

◆ A kilövõhelyen és környezetében abiztonsági távolságon belül éghetõ anya-gú berendezés, tárgy ne legyen.

◆ A kilövés, mûködtetés irányát a me-teorológiai viszonyokat is figyelembe vévekell megválasztani, hogy a pirotechnikaianyag tüzet ne okozhasson.

◆ A tûzijáték befejezése után a környe-zetet tûzvédelmi szempontból át kell vizs-gálni az esetleg visszamaradó izzó része-ket el kell távolítani.

A pirotechnikai tevékenységet végrehaj-tóknak (átmeneti tárolás, szállítás, szere-lés végrehajtás) rendelkezniük kell a 32/1997. (V. 9.) BM sz. rendelet mellékleteszerint elõírt érvényes tûzvédelmi szakvizs-gával, szakvizsga bizonyítványokkal.

A szakhatósági állásfoglalást és a tûz-védelmi szakvizsga bizonyítvány másola-tát a Megyei Rendõrfõkapitányság Igaz-gatásrendészeti Osztályára benyújtandó fel-használási engedély iránti kérelemhez kellmellékelni.

EU gyakorlatA Magyar Köztársaság és az Európai Kö-zösségek és azok tagállamai között a társu-lás létesítésérõl szóló, Brüsselben 1991.december 16-án aláírt Európai Megállapo-dás az Európai közösségek jogszabályaihozvaló közeledést célozza.

Az Európai Unió eljárási rendje szerintminden gyártmánycsoportra a vonatkozódirektívában meghatározza az ún. alapve-tõ biztonsági követelményeket . Megálla-pítja, hogy az adott gyártmánycsoport mi-lyen potenciális veszélyforrást jelent azanyagi javakra, az állatok (különösen a há-ziállatok), az ember és a környezet (öko-lógia) veszélyeztetettsége szempontjából.

Ha az érintett gyártmánycsoport csak kor-látozott veszélyforrást képez az élet� és va-gyonbiztonságra, úgy azokat a versenyszférakategóriába sorolja.

Azon gyártmánycsoportokat, melyek al-kalmazása mind az emberéletre, mind azökológiára potenciális veszélyforrást jelent,az EU az ún. jogilag szabályozott kategó-riába rendeli.

Külföldön pl. tûzijáték nem engedély-köteles, de a tûzoltósághoz be kell jelen-teni, hogy hol, mikor, milyen idõtartamúpirotechnikai cselekmény várható.

Bónusz János tû. alez. BM. Országos Katasztrófa-védelmi Fõigazgatóság, Budapest

50 VÉDELEM 2000/3

MÓDSZER

A közelmúltban az országban több helyen a gyakorlatbanmutatkozott be a Holmatró un. Erõs Támasz rendszere. Szak-mai szempontból a kiegészítõk adta lehetõségek vonták ma-gukra a figyelmünket.

Erõs támaszAz Erõs Támasz rendszer tulajdonképpen különbözõ méretû leve-gõs ill. hidraulikus hengerek sorozata amelyekkel elsõsorban mû-szaki mentési (jármûstabilizálás, árkok stabilizálása, épületek meg-támasztása) feladatok oldhatók meg. Ezekhez 125 mm-tõl 1500 mm-ig terjedõ hosszban további hosszabbító csövek csatlakoztathatók,így valóban sokoldalú munkaeszköznek tekinthetõk. Mégsem ezért,hanem a felhasználhatóságot és a beavatkozási biztonságot növe-lõ kiegészítõk miatt figyeltünk fel a módszertani bemutatóra. Ál-talános probléma ugyanis, hogy a mûszaki mentéseknél a feszíté-sek és alátámasztások csatlakozási helyein ideiglenes és sokszorkényszer megoldásokkal kell dolgoznunk. Ha a talaj és a feszítõhenger találkozási pontja, vagy a gépjármû a fal és a henger fel-fekvési területe nem stabilan és biztonságosan kapcsolódik, az egészalátámasztás bizonytalanná válik.

Kiegészítõk: nyergekA bemutatott eszközök és megoldások ezen a ponton több új-donsággal szolgáltak. Ezek az un. nyergek egyik végükön kan-rugós rögzítõ rendszerrel vannak ellátva, és valamennyi támasztóelemmel kombinálva használhatók. Az érdes felületû (∅ 90 mm)alumínium nyereg a puha felületek (pl. fa) alátámasztására, en-nek gömbcsuklós változata az egyenetlen vagy ferde felületekalátámasztására szolgál. Oszlopok támaszaként alkalmazhatókaz U és L profilú oszloptartók, amelyeken furatok is vannak,hogy a fa oszlopokhoz hozzá lehessen szegezni a tartót. A kú-pos fej edzett acél kúpja kissé behatol a kemény (acél vagy be-ton) felületekbe, és ezzel meggátolja az oszlop vagy a hosszab-

bító csõ elcsúszását. Másként, de ugyanezt a célt szolgálják a Valakú alumínium blokkok, amelyek csövek vagy más tárgyakcsöveken való megtámasztására kiválóan alkalmasak.

Számtalanszor elõfordul, hogy a mentésnél csak egy keskenyrés áll rendelkezésünkre, s ebben kell megtámasztási helyet talál-nunk. Ilyenkor jó esetben kézi szerszámokkal próbáljuk a rést annyirakitágítani, hogy biztos felfekvési felületet kapjunk. Ezt a munkátitt megspórolja nekünk a hengerhez csatlakoztatható éles fej.

Az alátámasztó talp ezzel szemben a hengerek felfekvési fe-lületét, és ezzel a kitámasztás biztonságát növeli, mivel egy sta-bil háromszöget alkot a henger alatt.

A látottak alapján a kiegészítõkkel együtt egy biztonságosmûszaki mentési eszközrendszer alakítható ki. Különösen igazez, ha a megengedett maximális terheléseket is figyelembe vesszük.

Jármûvek, épületek, árkok stabilizálása

Nyergek a kitámasztáshoz

Dönthetõ nyereg Gömbcsuklóval ellátott forgó fej

Hosszabbítócsövek

Max

. meg

enge

dett

terh

elés

[kN

]

A támasz hossza a max. megengedett terheléssel szemben(biztonsági tényezõ: 4:1)