STAFÉTA

Létünk, helyünk, ahol létezünk, előde-inknek köszönhető. Életünk rövid epizód,ha az egyén szemszögéből nézzük, ugyan -akkor következetesen folyamatos az életoldaláról szemlélve. STAFÉTA. Eleinktovább élnek génjeinkben, történel münk -ben, épített környezetünkben, kultúránk -ban. Őseink nélkül gyökértelenek va -gyunk. Józanul értékelt tetteik, emlékeze-tük, állandóan hatnak jelenünkre. Az emlé-kezést, a testi-szellemi megjelenítést hozzaközelbe a velük való – sajnos ma már csakképletes – találkozás. Ők elődeink voltakminden tekintetben, volt közöttük egyszerűföldműves, tanító, iparosember egyaránt.Keresték a szépet, büszkék voltak arra,amit a világról gondoltak és önbiza lom malvágtak bele abba, aminek helyességérőlmeg voltak győződve. Ők hagyták ránkMáriabesnyőt, hogy közösségünk szimbó -lu má vá váljon.

Minden közösségnek szüksége vanolyan terekre, ahol találkozik, magábaszív ja a hely szellemét, miközben erősítiazokat a szálakat, amelyek rokonságáhozkötik. Máriabesnyő olyan emlékmegőrző,amely a Palásthy család gondolkodásánakjelentéseit hordozza.

Mára kezdi visszanyerni jogait a csa-ládtörténeti kutatás, amely az egyéniazonosságkeresésen túl a történelem jobbmegismerését is szolgálja, hiszen az egyé-ni emlékezés mellett létezik egy kollektívemlékezés is. A családtörténet ránk hagyo-mányozott sok más mellett számos anek-dotát, melyek, ha nem is mind igazak, demind nagyon kedvesek – és adomátóllehet-e kívánni ennél többet?

A család történetének alakításában sokteendőnk van és a történet újabb fejezeteitmár nekünk, az utódoknak kell folytat-nunk, megírnunk. Tudatosítanunk kell,hogy a hétköznapi értékek is nagyonbecse sek és ezek létrehozásáról sem feled-kezhetünk meg.

Néhány évvel ezelőtt közös erővel út -já ra indítottuk ezt a családi újságot. Örö -münk re szolgál, hogy idén ismét sikerültösszeállítani ezt a kis terjedelmű kiad -ványt, amely egyedüliként adja közre acsalád múltjának és jelenének legfonto -sabb történéseit.

Palásthy Á. Gábor

IN MEMORIAM VINCZE MARGIT

Édesanyám Ócsai Béláné sz. VinczeMargit 1918. február 14. napján születettHatvanban, anyja Palásthy Margit (sz.1886. augusztus 30. Hatvan), apja VinczeGyörgy („Gyuri sógor”) (1888. április 10.Mezőőrs, Győr megye).

Szülei 1915. május 8-án Hatvanbankötöttek házasságot. Házasságukból 1916-ban született István nevű fiúk, aki iskoláielvégzése után több helyen dolgozott mintsütősegéd, többek között Palásthy Árpádbudapesti Lenke utcai műhelyében 1938-1942 között. Időközben 1941-ben sütőiparimesterlevelet szerzett. 1942-ben katona -ként a frontra ment és ott a Don-kanyarban1943-ban eltűnt.

1918. február 14-én megszületett Mar -git nevű leányuk, aki iskoláit Hatvan banvégezte, majd varrólányként tanult továbbés ügyesen kézimunkázott.

1922. szept. 13-án született Béla nevűtestvérük, aki iskolái elvégzése után hentes

Palásthyak • 2008. május 1

A

PALÁSTHYAK2008. MÁJUS Megjelenik minden év májusában 8. szám

és mészáros tanuló lett. Fiatalon halt meg,1937-ben vonat gázolta el. NagyapámMÁV kalauz volt, nagyanyám háztartásbe-liként nevelte a családot, művelték a kisföldjüket, szőlőt termeltek a „Paskomban”.

Nagyszüleim családszerető, hagyo -mány tisztelő emberek voltak. A Palásthytestvérek gyakran jöttek össze szüretre,disznóölésre. Fiatalabb korukban a mária -besnyői búcsúkon a nagy családi találko -zó kon jöttek össze.

Édesanyám megismerkedett a szinténhatvani születésű Ócsai Bélával és 1941.április 26-án Hatvanban házasságot kötöt -tek. Apám ekkor hivatásos katona volt, ígyaz esküvő után szolgálati helyére, Jász -berény be költöztek.

Házasságukból 1943. október 22-énHat van ban született Béla nevű fiúk.

Születésem után nem sokkal apám afrontra ment, anyám egy ideig még velemJászberényben élt, de a háború közeledésemiatt Hatvanba a nagyszüleimhez költöz -tünk. A költözésünk fő oka az volt, hogyapám orosz fogságba esett 1945. február10-én és a Szovjetunióból csak 1948. aug.28-án tért haza. Szerencsésen túlélte amegpróbáltatásokat, az egészsége meg -rom lott, de amint felépült, dolgozni ment aMátravidéki Erőműhöz. A családi kapcso -

latok révén, Szmetena Teréz dédanyámtestvére fiának a segítségével 1950-benismét visszakerült a hadseregbe Budapestre.

Apámmal mi is oda költöztünk, abudai Bem téri laktanyában laktunk.

1952. március 15-én apámat Kiskun -halas ra helyezték, így a család ismétköltözött, az új szolgálati helyre. Anyám -nak munkahelye nem volt, a háztartástvezette, sokat kézimunkázott, itt megtanul -ta a világhírű, ám nem könnyű „halasicsipke” készítését, varrását.

Hosszú szolgálati idő után apám nyug -díj ba ment, addigra vásároltak egy családiházat és ott élték nyugdíjas éveiket, vala -

mint örültek Attila nevű unokájuknak,majd Brigitta és Nikoletta dédunokáiknak.1998. július 25-én apám meghalt, őt Kis -kun halason temettük el. Ezt követőenanyám az egyedüllétet nehezen viselte, deamiben tudtunk, segítségére voltunk. Mi -után mi is nyugdíjba mentünk, 2003 júniu-sában Szegedre költöztünk, ezen időtőlanyám velünk élt, mi gondoskodtunk róla.2004-ben kiderült, hogy súlyos beteg,megműtötték, azonban betegségéből fel-

2 Palásthyak • 2008. május

Vincze György és neje, Palásthy Margit, hátulgyermekeik: Vincze Béla, Margit és István.

(A kép 1937 nyarán készült Hatvanban,a Thurzó utcai házuk kertjében.)

Vincze Manci esküvőjeA vőfélyek: Palásthy Tibor és Palásthy Lajos.

A menyasszonyi fátylatPalásthy Joli és Palásthy Árpád Gábor fogják

gyógyulni nem tudott, majd 2007. augusz-tus 20-án meghalt.

Kiskunhalason apám mellé temettük.Lejegyezte fia, Ócsai Béla

IN MEMORIAMPALÁSTHY MIKLÓS

Vitéz Palásthy Miklós 1930. június 18-án született Horton. Édesanyja Sztankó

Adél, édesapja vitéz Palásthy Géza kántor-tanító. Testvérei: nővére Anna, húga Judit,öccse Szilveszter és György. PalásthyMiklós általános iskolai tanulmányaitHorton végezte. Szakmunkásként 1961-igBudapesten több vállalatnál dolgozott.1961 májusában házasságot kötött TihanyiGabriellával és felesége lakhelyére, Gyön -gyös halászra költözött. Ugyanitt lakott éslakik Jutka húga családjával. Szülei isGyöngyöshalászra költöztek Hortról és ottis vannak eltemetve. Gyöngyöshalászraköltözése után a gyöngyösi Húsipari válla -latnál dolgozott áruforgalmi ügyinté zőimunkakörben. Gimnáziumi érettségit fel-nőttként az egri Gárdonyi Géza CiszterciGimnáziumban szerzett. 1975-ben leszá za -lé kol ták, nyugdíjba vonult. Könyvtárosivégzettséget szerzett és nyugdíjaskéntGyöngyöshalászon több mint 20 évig ve -

zet te a községi könyvtárat. Egy gyermekevan, Zsolt, aki 1963-ban született, nős, egyleánygyermeke van. Palásthy Miklós édes -apját, Palásthy Géza t. főhadnagyot elsővilágháborús hőstetteiért Horthy Miklós1930-ban vitézzé avatta, így édesapja utánMiklóst (mint elsőszülött fiúgyermeket)1993. augusztus 20-án vitézzé avatták.

Miklósnak 2007. május 15-én balesetetörtént. A viharos időben kiment a lakásbólmegnézni, hogy a vízelvezető cső a helyénvan-e. Eközben a szél az öreg diófa egyhatalmas ágát letörte, mely ráesett. A bal-eset miatt kórházba került, s eszméleténekvisszanyerése nélkül június 13-án a gyön-gyösi kórházban elhunyt. Temetése június18-án, születésnapján volt. Szülei sírhe -lyén helyezték örök nyugalomra.

Lejegyezte fia, Palásthy Zsolt

A gyöngyöshalászi kántor az alábbi szépverssel búcsúztatta a temetéskor az elhunytat:

Hullatja levelét az idő vén fája,Egy-egy embernek nevét Isten írja rája,Ma lehullott az enyém, holnap a tied is,Ha már lehull a levél, meghal az ember is.

Váratlanul jött értem a kegyetlen halál,Szerencsétlen baleset most a mély sírba zár.Földi születésnapom temetés-napom lett,De hiszem, hogy a mennyben vár rám egy

szebb élet.Egyetlen kedves párom, elbúcsúzom tőled,46 hosszú évet élhettem én veled,Megköszönöm neked a te hűségedet,S hiszem, hogy az Istennél találkozom veled!

Kedves fiam és menyem, ég áldjon titeket!Kérem, hogy anyátoknak támasza legyetek!S szeretett kis-unokám, viszontlátásra hát,Kérem Istent, terjessze reád szent áldását!

Nővérem, húgom, és két öcsém s családotok,Kérem, hogy rám mindig jó szívvel gondoljatok!Unokatestvéreim és ti családotok,Kérem, hogy néha értem egy fohászt mondjatok!

Nászom és nászasszonyom s kedves családotok,Hiszem, hogy majd veletek mennyben találkozom!

Palásthyak • 2008. május 3

S összes Palásthy rokon, az Isten véletek,Hiszem, feltámadáskor láthatlak titeket!

Rózsafüzér társulati kedves társaim,Utoljára tinéktek lelkem most búcsút int!Égi Anyánk, Mária légyen vezéretek,S imátokkal Istenhez sok lelket vezessetek!

Községünk plébánosa, s egyháztanács-tagok,S községünk vezetői, immár elbúcsúzom!Vándor idő az élet, amely a sírig tart,Hol testünk elpihen, csendben a hant alatt.

Összes kedves rokon és jó barátaim,Utcabeli szomszédok, s kik körülvesztek itt!És minden falubeli kedves jó ismerős,Kérjétek majd lelkemért a mindent Teremtőt!

Te vagy szép Szűz Mária, Istennek szent Anyja,Téged kérlek, légy lelkem kegyes pártfogója!S világnak Megváltója, légy irgalmas hozzám,S engedd meg, hogy örökre az ég legyen ahazám! Ámen.(Palásthy Miklós élt 77 évet,Gyöngyöshalász, 2007. VI. 18. de. 10 óra.)

AHOL A PALÁSTHYAKAT EMLÍTIK

Füzetről füzetre lapozva a „SZÁZA -DOK” közlönyét, sok családi vonatkozásútanulmány került birtokomba a Palásthy -akról.

1867 februárjában a Kisfaludy Társa -ság tagjai, az MTA tagjai, történészek, tu -do mányos kutatással foglalkozók stb.,megalakították a Magyar Történelmi Tár -su lat fenn említett közlönyét, mely nap -jainkban is megjelenik. Az akkori tagokközött voltak:

– Ipolyi Stummer Arnold püspök,művészettörténész,

– Nagy Iván történész, genealógus,– Heuszlmann Imre művészettörténeti

író, egyetemi tanár– Pesty Frigyes történész, helynév-

gyűjtő– Thaly Kálmán történész,– Wenzel Gusztáv jogtörténész stb.Az első évfolyam első füzetében Ipolyi

Stummer Arnold családtörténeti gyűjtemé-

nyéből „Magyar okmány érdekességek”címmel több családról közli tanulmányát,hetedikként a Palásthyakról is. Adatokatközöl lábjegyzetekkel, pontosan tudja,hogy Ivánkának, Jób fiával kezdődik ésfolytatódik az okmányokkal bizonyíthatócsaládfa. Forrásként sorolja fel Lehoczkyt,a Codex Dipl.-t, az Árpád-kori új okmánytstb. 30 év múlva Ipolyit idézi szó szerintPalásthy Pál püspök a könyvében. „APalásthyak”-ban (1. kötet XIV. old.): „APalásthy család egyike hazánk azon ritkacsaládainak, melynek nemcsak eredeteiránt meglehetősen tájékozva vagyunk, demely eredeti nevét is nemesi eredete ótafolyamatosan viseli.”

Mindannyian tudjuk, hogy ez a meg -állapítás a keszihóczi Palástiakra/Palás -thyakra és a palásti Palásthyakra vonat kozik.

Az 1869-es közlöny „A MAGYARTÖRTÉNELMI TÁRSULAT” vidéki gyűj-téséről ad beszámolót Hont vármegyében,ahol a levéltárat tekintették meg. AFELHÍVÁS szövegéből idézve: 2. pont:„A magyar történelmi társulat megyénk -beni kirándulásának egyik fő célja lévénmegismerni egyeseknél a megyében létez -hető régi történeti okmányokat, vagyegyéb régiségeket, s ezekből egyhelyüttköz szemle vagy lemásolás végett össze -gyűjteni… stb.”

A gyűjtőhálózat az értékes adatokközül külön említésre méltatta elsőként:„Dacsó Pál úr Keszihóczról családi levél -tárából egy 1243-as IV. Béla-féle eredeti,további nyolcz csomagban összesen 297darab szintén nagyobbrészt eredeti, kisebbrészben pedig egykorú másolatban lévőXIV-XVII. századbeli okmányt, közöttüktöbb igen becses darabot lemáso lásraátengedett.”

Miért említem a Dacsóékat a Palásthy -ak között? Rokonaink voltak a kezdetektőlés maradtak is századokon keresztül.Okmányaikban sokat szerepel családunkegyes tagjai, főleg azok, akik Keszihóconlaktak. A fenn említett közlöny éviTÁRCA rovatából (1869) ismét rokonaikés rokonainkról olvashatunk Nagy Iván„Hont vármegye Árpádkori birtokosairól”

4 Palásthyak • 2008. május

c. tanulmányában. Több történelmi tényttár elénk, melyek érintik Hontot, Palástot,a Palásthyakat, a Dacsó és Luka családot, aDubraviczkyakat stb., sok lábjegyzettel.

A SZÁZADOK 1870-ben „Magyarlevél 1542-ből” címmel közreadja „DacsóPál úr keszihóczi levéltárából” (ThalyKálmán másolatában) azt a régi és ritka,XVI. század derekáról fennmaradt kevéskézírásos oklevelünket, mely nyelvemlék -nek számít. A levél évszáma téves lett azátírás folytán, hiszen a felsorolt várakat1552-ben foglalta el a török és abban azesztendőben szenvedett károkat Palást akétnapos csata során, valamint Drégely,Ság, Gyarmat, Szécsény, Hollókő stb. is. Azoklevélben szereplő személyek Palásthy I.Benedek, és I. Mihály a család keszihóciágát alapító Andrásnak a fiai voltak.

A SZÁZADOK lapjain 1873-ban és1874-ben Balássy Ferenc kanonok, törté -net író a vármegyék kialakulásáról, régielnevezésekkel foglalkozik, vitába szállvaBottka Tivadarral. Tanulmányában kitérHontra, a hét kun vezérre, többek közöttBungérre.

1887-ben egy történelmi és történetieseményről írt hétoldalas tanulmánytKubinyi Ferenc tudományos kutató „ZáhFelicián mester veje Palásthy Kopai” cím-mel. A közlönyből I. Károly király ellenimerényletről olvashatunk a ma már igenismert eseményről (1370. IV. 17.). Alapulvette az Anjou-kori okmánytárat, a KépesKrónikát, a Hazai Okmánytárat, Fejér:Codex Dipl.-ját, a Magyar TörténelmiOkmánytárat stb. a történet megírásához.Mindezekhez a nemzedékrendet is közli I.Borstól Kopaiig és fiaiig.

A történetről olvashatunk magyarul azEurópa Könyvkiadónál 1986-ban megje -lent Képes Krónikában.

A „FIGYELŐ” irodalomtörténetiközlönyben, 1884-ben „Zách esete a ma -gyar drámairodalomban” címmel is olvas -ha tunk a történetről.

Ide kívánkozik még néhány közlés:Arany Jánostól olvashatjuk „Zách Klára”c. éneket (1855). A történeti kompozíció -sorozat festőművésze Körösfői-Kriesch

Aladár ezt a történetet gyönyörűen meg -fes tette, de vannak vázlatai Zách Klárárólis. Festményeket tudok még a MagyarNemzeti Galériában Tichy Gyulától ésMadarász Viktortól.

1890-ben és 1891-ben a SZÁZADOKközlönye Palásthy Pál püspök könyvévelfoglalkozik a Történeti Irodalom részben.A könyvek összefoglalóját Dedek Cres -cens Lajos történetíró, a MTA tagja írta,aki esztergomi kanonok volt.

A SZÁZADOKAT lapozva évről évre,tudomást szerezhetünk a Siebmacher-félemagyar címereskönyv egy-egy füzeténekelkészültéről is. 1885-ben kezdték közre -adni betűrendes módszerben CsergheöGéza szerkesztésében. Hiányai és tévedé -sei az egész tartalom értékével szembenelenyészőek. A Palásthyak esetében 3címert említenek. Az első PalásthyBagonya János pecsétje, mely nem címer!A második Hont vármegye címere! Csupána harmadik címernél helyes a közlés: abővített, mely a kastélyt is díszíti. Ki-kiítélje meg az akkori kutatás eredményessé-gét, a szerkesztői hozzáértést.

1939-ben Kniezsa István (a szláv filo-lógia tanára, kutató) tollából tudományosigénnyel feldolgozott írás/közlés jelentmeg „Az esztergomi káptalan 1156. évidézsmajegyzékének helységei” címmel.Előtte sem, de máig sem került elő ilyenjelentős feldolgozás. Knauz Nándor ugyanpróbálkozott az okmány feldolgozásával,de számos hiba csúszott be a helységnevektárgyalásánál.

Tagányi Károly is írt a helységnevek-ről, azonban csak a könnyen azonosítható-akat vette figyelembe, a többit figyelmenkívül hagyta.

Kniezsa a Honti Főesperesség jegyzé-kéből (de a többiből is) minden jelentősebbtelepülést azonosított. Az oklevél névanya -gá nak vizsgálata során több helynévrőlkiderült, hogy szláv eredetű. Térképénberajzolta a települések fekvését a XII.században és a főesperességek határait isabban az időben.

1944-ben a SZÁZADOK közlönye azISMERTETÉSEK részében Salacz Gábor

Palásthyak • 2008. május 5

pécsi egyetemi tanár, Szekfű tanítvány,tudományos kutató ismertette Török Jenő:„Palásthy Pál, Prohászka előfutára” címűtanulmányát. Közli: „Ez csupán egy ké -szülő nagyobb Palásthy-monográfia vázla -ta.” Az ismertetőből az utolsó mon dat:„Török tanulmányából jól megismer hetjükPalásthy nézeteit, s várjuk ígért mono -gráfiáját.”

Palásthy Lenke

ORSZÁGOSNEMESSÉGVIZSGÁLAT

(1723-1755)Forrás: Nemesi összeírás,

összeállította dr. Illyés János

A nemesi kiváltságok a szerviensek(„szolgáló” szabadok, akik birtokaik révénnem kerültek szolgai állapotba) jogaibóleredtek. A magyar nemesség jogi egyesülé-se az 1351. évi törvénnyel zárult le, amelykimondta az „egy és ugyanazon nemesiszabadság” elvét. A magyar nemesi jogalapja a birtok lett: nemesnek számított abirtokos ember. A szerzésmódok közétartozott a király általi nemesi birtokado-mányozás. Birtok nélkül is lehetett nemes -sé get adományozni, címeres nemesi levél -lel. A magyar rendi közjog szerint a ne mes -ség egységes volt, ezért a rendi előjogoklegfontosabbjai minden tagját megillet ték.Például: teljes adómentesség illette meg anemes embert (kivéve, ha kereske dő kénttevékenykedett).

Az 1700-as években Magyarországnakérdekében állott a közterheket minél széle -sebb alapokon megosztani, annak egyrészét a jobbágyság válláról levenni. Azuralkodó tudni kívánta, mely nemesekszabadulhatnak meg az adótól, s melynemesek kötelesek azt viselni. Valószínű,hogy a rangbitorlások, s a nemesi jogokkalűzött visszaélések adták a lökést a nemes -ségvizsgálatokhoz. Az igazi cél természe -tesen az adóalanyok szaporítása volt. Ez acél szülte azokat a nemességvizsgálatokat,amelyeket III. Károly magyar király, németrómai császár 1723. április 10-én az egész

országra kiterjedően elrendelt. Az össze -írás 1754-55-ben fejeződött be, amelybenföljegyezték mindazon nemesek nevét,akiknek nemessége a próbát kiállta.

A Palásthy család nemességét a legfel -ső helyen ismerték el. Nyitra megye azösszeíráskor igazolta az Alsóköröskénybenlakó Palásthy János, Pál, András, Andrásfiai, továbbá előző János fiai, ifjabb Andrásés József, valamint előző Pál fiai, Sándorés János, továbbá az Ivánkán lakó András,Ferenc fia és Pál, valamint testvére, Péterés fiai, Ferenc, József és János kétségtelennemességét. Ugyanakkor Abaújban Ignác,Hevesben Pál, Hontban Ferenc és István,Pozsonyban József, Sopronban Ádám,Turócban János és Zemplénben Jánosszerepel.

A Liptó megyei Királylehotáról szár -ma zó András, és István bükkszentkeresztilakosok, István fiai 1758-ban, az ugyan -onnan való Pál, István fia, Pál unokája ésfia, János pedig 1768-ban kihirdetik ne -mes ségüket Heves megyében. Hont vár -megye 1767-ben kiadott bizonyítványátFerenc és fia, János ugyanazon évbenkihirdeti He ves megyében.

Palásthy Á. Gábor

SIKER SIKER HÁTÁN

A több nemesi előnevet viselőPalásthyak között a KESZI és ALSÓ-KÖRÖSKÉNYI család egyike dr. PalásthyPál ny. testnevelő tanár. Családja ősinemességüket és nemesi előnevüket 1753-ban megerősítették, majd 1916-ban újra.Zemplén vármegye császári és királyikamarása és alispánja, hatósági nemesibizonyítvánnyal igazolta mindezt Sátor -alja újhelyben 11506. szám alatt.

Dr. Palásthy Pál Kassán született1920-ban. A Kassai Magyar Gimnázium -ban érettségizett, 1942-ben diplomázott aBudapesti Testnevelési Főiskola tanáriszakán. 1963-ban szakedzői képesítéstszerzett röplabda és kézilabda szakágban.Ugyanabban az évben doktorált a SzegediÁllam- és Jogtudományi Egyetemen.Taná ri pályáját a Szegedi Tanárképzőben

6 Palásthyak • 2008. május

kezdte el, nyugdíjazásáig a Kőrösy JózsefKözgazdasági Szakközépiskola tanáravolt.

Életcélja az egészséges, megbízható,jellemes és kreatív ifjúság nevelése. Meg -ala pította az iskolájában a JÓ TANULÓ,JÓ SPORTOLÓ jutalomrendszerét, azegész ember nevelése érdekében. A fél-szeg, versenyzésre alkalmatlan, de moz -gást igénylő tanulóknak MAZSOLA -TORNÁN teremtett mozgáslehetőséget ésegyúttal a merev osztályzási rendszerbenaz osztályzatok feljavítási lehetőségét.

Iskolája tanulói a versenysportban azélcsapathoz tartoztak, amit a serlegek ésdíjak sokasága bizonyít. A lány röplabdá -sok 1986-ban országos bajnokok voltak.Több tanítványa a testnevelési tanári pá -lyát választotta hivatásul. A Palásthy-tanítványok arról voltak nevezetesek, hogyfegyelmezetten, sportszerűen küzdöttek aziskola hírnevéért.

Régen volt, de kortársai emlékeznek,hogy Szegeden a nevéhez fűződik akézilabda sportág megismertetése és a röp -lab da bevezetése, NB 1-es szintre emelése.Több játékosa a címeres mezt húzhattamagára az országos válogatottat erősítve.

Dr. Palásthy Pál aktív sportolóként kétévtizeden át részt vett az NB 1. osztályúkosár-, kézi- és röplabdabajnokságokonelismert edzőként is. Áldozatos munkás -ságá ért eddig 14 alkalommal részesültkitüntetésben. Többek között megkapta a

– Kiváló Tanár– Az oktatásügy kiváló dolgozója– Csongrád megye diáksportjáért stb.

elismeréseket. Szeged egyik legismertebbtestnevelő tanára dr. Palásthy Pál, SzegedPRO URBE díjasa is „Az egészségesSzegedért alapítvány”-tól.

A Budapesti Testnevelési Egyetempedagógusnapi ünnepségein az ARANY-és GYÉMÁNT-oklevél után 2007-ben mára VAS-OKLEVÉL tulajdonosa lett.

Ars poétikája: „Ha a mozgást, a sza -bad levegőt igényled, keresd, önként is vál -lald, jó úton jársz a testi és lelki felszaba-dultság felé!”

Palásthy Lenke

PALÁSTHYAK PALETTÁVAL

A képzőművészetek különböző ágábanjeleskedő Palásthyak közül 3 festőművésztemlítek, akik a világ különböző tájain élnek.

Dr. Palásthy Klára Kassán született1939-ben. Családja a történelem viharábanBajára került, ahol 8 éves kora óta a Rud -nay Gyula művésztelepen festett. 1958-banérettségizett. 1959-ben Szegedre kerültahol – családja féltő intésének engedve –nem a képzőművészeten, hanem a jogondiplomázott, majd doktorált. A festői hiva-tástól soha nem szabadult. 1968-ban azújságok új tehetségről írtak, és a városképzőművészeti életében kiállítása révénismerhették meg Palásthy Klára nevét,festményeit, grafikáit, tanulmányait. ASzegedi Grafikai Stúdió tagjaként alkotófiatal tehetséget 1972-ben Kopasz Mártaneves szegedi grafikus kereste meg, majdmások is, akiktől rengeteg szakmai fortélyttanult. 1984-ig 15 kiállításáról tudni Sze -ge den és országszerte. Sokévi betegségután 2001-ben grafikai kiállítását PatakiFerenc festőművész nyitotta meg.

A meghívóból idézve:„Próbálgattam az életemet,de sok tíz év utánrájövök, hogynem lehet.Mertami volt, az elszaladt,ami van, az nem a régi.Elkezdtem újra magamba nézni.”A „Délmagyarország”-ból tudható,

hogy: „A nosztalgia tárlaton olyan 70-es és80-as években született monotípiák szere -pel nek, amelyeket az alkotó a Szegedi Gra -fikai Stúdió tagjaként készített.” (Betegsé -ge után a nyomatot készítő géppel már nemtud dolgozni, de vízzel hígítható olajfes -tékkel igen.) 2002-ben Szuromi Pál művé sze -ti író nyitotta meg Palásthy Klára kiállí tását.

Ismét a meghívóról idézve:„Lenyűgöz, Uram, alkotásod,és benne bölcsességed.Kicsinységem áhítozik feléd!Egy színt, egy vonásthadd tehessek én is bele!”

Palásthyak • 2008. május 7

2003-ban a Szegedi Nyár program -füze te is hirdette a városnak, országnak jóelőre Klári kiállításának időpontját. 2006novemberében a szegedi Bartók BélaMűvelődési Központban ismét kiállításamegnyitójára gyűlhettünk össze, ahol aZsúfolásig megtelt B Galéria kicsinekbizonyult barátai, tisztelői számára. Aszegedi Kárász utcából a fehérparti csend-be kiköltözött művésznő csupa gyönyörű-séget és különöset alkotott az elmúlt idő-ben. Alkotott, mert engedte egészsége, avilág zajától távol élve, ahol a mamut -fenyő vel és jázminbokrokkal élhet szimbi -ózisban. Képeivel a régmúltba bolyongottvissza, Gaugines színeivel Van Goghosvibrációval, Vaszarys, Ferenczy Károlyosfényeivel. Vászonra varázsolta a bibliaiSzodomát és Gomorrát Lóttal és Lót fele-ségével, akik az égő városra visszanézvesószoborrá fehérednek. Láttuk Illést, akitűzgolyóként száguld vörös szekerén azégi végtelenbe, Jákob égbe nyúló lajtorjá -ját, amin az angyalok járnak a Földre, azörömhírt hozó angyalt, aki pálmaággal akezében földig hajlással üdvözöl Valakit.

Klári emlékei, melyeket hosszú ideig alelke páncélszekrényébe zárt, a kiállításonott voltak előttünk. „Apám sárgája” – azifjú édesapa Palásthy Béla (gimnáziumitanár) a lovon, a tavaszi fűben KassaRózsadombján, a Bankó hegyen, aholszerény birtokuk volt, erdővel, mezőveladdig, míg a történelem vissza nem csatol-ta amoda. Egyik képe mesél az anyainagyapa többholdas bajai rózsakertjéről,melyben a legszebb virágszál egykor nagy -anyja volt. „Gizi kisasszony” nagy szélűpiros kalapjában, aki később a téli hideg-ben, egy szál ruhában lopta át három gyer-mekét az újrarajzolt országhatáron.

Portréin örökítette meg a rokonságot,többek között dr. Palásthy Pált, a kiválópedagógust és e sorok íróját, lovagi talár -ban, kalappal.

…És Klári dolgozik tovább. Készül azújabb kiállításra. Isten éltesse jó egészség-ben még sokáig!

Palásthy Lenke

EGY PÁRIZSI MAGYAR

Dr. Palásthy Zsuzsa képeiből mutattakbe néhányat a BÉCSI NAPLÓ 1999. júliu-si-augusztusi számában. Az ausztriaimagyarok lapja közli: „Dr. Palásthy Zsuzsafranciatanárnő és a párizsi Magyar Katoli -kus Misszió Iskolájának az igazgatónője.Több kiállítása volt Párizsban és franciakisvárosokba. 1994-ben Gonesse városáltal rendezett versenyen a „Budapestéjjel” c. képe a tempera-festmények kate -gó riájában az első díjat nyerte. Magyar ésfrancia verseket ír. Egy francia költői klubelnöke. Kötetei jelentek meg franciául ésegy verseskötetét magyarul is kiadták. Ver -seivel díjakat nyert. A párizsi magyar élet-ről számos külföldi újságban cikkei jelen-nek meg.”

Amikor a világhálón felkerestem, ada-tait nem adta meg, gyökereiről semmit semírt, „semmit sem tudok” írta. A mostani is -me re teim szerint a névváltoztatottak közöttnem szerepel és a felvett nevűek közöttsem, mert ilyen személyekkel is levelez -tem, akik őszintén megírták mindezt.

Egy másik cikkből idézve, mely az „ÚjMagyar Hírek”-ben jelent meg: „PalásthyZsuzsa tizenhét évesen került Ady kedvencvárosába. Ifjan sok mindennel próbálko -zott. Talán nem véletlen, hogy az irodalommellett kötött ki. S az sem véletlen, hogy aSorbonne-on keleti nyelvekből doktorált,többek között „Petőfi irodalmi sikereiFranciaországban” címmel. Azóta is a köl -tőtől kapott útravalóval terelgeti az ifjakatés az érettebb korosztályt. Ahogyan teltekaz esztendők, elhivatottnak érezte magátarra, hogy a magyar nyelvet és irodalmatis tanítsa Párizsban. Két nagy fia könnyentanulta az anyanyelvét, ám gondjai voltaka kislányával, aki nem talált magyartársak ra. Palásthy Zsuzsa e közösség -kereső hévben lelt a Magyar KatolikusMisszióra. A rendszerváltozás óta a Fran -cia országban élő magyarokban feltámadtaz identitás tudat. Ugrásszerűen megnőtt alétszám. Kézen fogva hozták a nagyszülőkunokái kat a Misszióba.”

8 Palásthyak • 2008. május

A világhálón is látható Zsuzsa mosta -ná ban is verset ír, sűrűn vászonra álmodjavágyait és mint írta, lányával, Anitávalegyütt szobrászkodnak.

Palásthy Lenke

AKKOR MÉG NEM TUDTA…

Nagyapáti Kukac Péter 1908-banszületett Topolyán. Rajztanára figyelt fel atehetséggel megáldott fiúra, aki rövid életesorán (1944-ben hunyt el) megfestette aszülőhelye körüli tanyavilágot, azok gaz-dáit, családjait, házait, udvarait az állatok-kal, szépséges szép vidékünket, fákat,erdőt, patakot. Szabadkára is eljutott afuvarosfiúból lett festő, akit neves festőktanítgattak, azonban fiatalon az alkoholrabja lett. Sokszor útszéli árokban fetren-gett. Mikor már-már elkallódott a topolyaiporban, tanyákra vitték/vitették a gazdák,házakhoz hívták „megrendelésre” festeni.Nagymamám is, mint sokan mások,megfesttette vele egyik lánya arcképét,majd a tanyán adott szállást, ahol hetekiglakott. Akkor nagyméretű vastag kartonrafestette meg az ott lakó egyik nagybá -tyámat, feleségét, lányát, a főépületet,disznóólat, a két lovat, a partoldalban fek -vő udvar minden szárnyasát, tehát min -dent, ami körülvette. Akkor 1936-ban és1937-ben nagymamám nem gondolta,hogy Ő művészetpártoló, csupán nyugal -mat, élelmet, családi légkört nyújtott a fes-tőnek, majd megjutalmazta gazdagon. (Afestmények ma is megvannak.)

Itt a délvidéki Vajdaságban élő és alko-tó képzőművészettel foglalkozó kiválóalkotók munkásságát ismerik el a topolyainaiv festő emlékére a Nagyapáti KukacPéter Képzőművészeti Díjjal.

Palásthy Lenke

EGY MŰVÉSZETPÁRTOLÓ

Szegeden Aba Novák Vilmos nagy -méretű freskóját a Hősök Kapuján 1937.május 30-án avatták fel. A két világháborúközötti ünnepelt freskófestő művét 1946-ban meszelték le. 2001 novemberéig kel -

lett várni, hogy a pótolhatatlan értékű alko-tás – az első világháború elesett harcosai-nak emléket állító látványosság – újralátható legyen.

A műemlék felújításához sokan,többek között Palásthy Géza (a nyitraiágból) is anyagi támogatást nyújtott. Nevea Hősök Kapuján olvasható.

Palásthy Lenke

LÁTOGATÁS KEMENCÉRE,A TÖRTÉNELMI HONT VÁRMEGYE

EGYKORI SZÉKHELYÉRE

A Börzsöny hegység északi lábánál,néhány kilométernyire az Ipoly folyótóltalálható a 850 éves község, Kemence. Amintegy 1200 lakosú település napjaink -ban bogyósgyümölcseiről, jó levegőjéről,sípályájáról és vendéglátásáról híres. Aközségnek azonban volt nevezetesebb idő-szaka is. 1752-től 1806-ig Kemence volt atörténelmi Hont vármegye székhelye. Az1751-ben épült és átalakításokkal ma ismeglévő volt vármegyeház számunkrakellemes emlékeket rejteget. A községbenél a közel 80 éves Puskás Péter helytörté-neti kutató, akivel három évvel ezelőtt voltszerencsém személyesen is megismerked -ni. A rendkívül rokonszenves helytörténészeddig négy könyvet írt. Valamennyinek atémája kapcsolatos Hont vármegyével. Írtaz úgynevezett „emberevő cigányok”kemencei peréről (Előítélet és vérpad), azutolsó börzsönyi betyárról, Sisa Pistáról ésBoronkay Lajosról, Kossuth honti kor -mánybiztosáról. Ez utóbbi könyvét apalásti születésű, a csallóközi Csilizrad -ványban praktizáló körzeti orvos, dr. KissLászló a történettudományok kandidátusarendezte sajtó alá. Kiss doktort – akiszintén foglalkozik helytörténeti kutatássalis – jól ismerik azok a családtagok, akik azévente rendezendő „Palásti napokon”őseink földjére látogatnak. Puskás Péternegyedik könyve (Hont vármegye kemen -cei székházának története, Mikszáth Kia -dó, 1997) minket, Palásthyakat is többszöremlít. Mint sokak által tudott, PalásthyIstván 1793. április 16-tól 1799. szeptem -

Palásthyak • 2008. május 9

ber 3-ig Hont vármegye első alispánja volt.A volt megyeházában – amelyik ma általá-nos iskola – láthatunk egy Puskás Péteráltal összeállított helytörténeti kiállítást,amelynek egyik vitrinében Hont vármegye1797. évi közgyűlésének jegyzőkönyveazon oldalon van kinyitva, amikor„Nemzetes Palásthy Istvány Első AllIspány Úr elől üllése alatt” tanácskozott amegyei közgyűlés. Ezen kívül természete -sen még több érdekes dokumentum istalálható a kiállításon.

Aki a Börzsöny és az Ipoly között jár,okvetlenül látogasson el Kemencére, amitermészeti szépségekkel is büszkélkedik,és keresse fel a kiállítást. A tárlat csak elő-zetes bejelentéssel látogatható, de akitérdekel, annak megadom Puskás Péter mo -bil jának számát.

Palásthy József

MAHULÁNYI JÓZSEFÚJ BEOSZTÁSA

Palást községnek 1991 és 1996 közöttvolt plébánosa Mahulányi József. 2008áprilisában Rudolf Baláz besztercebányimegyés püspök az eddig ipolysági esperesplébánost a besztercebányai egyházmegyehelynökévé nevezte ki. Mahulányi Józsefpüspöki helynök megbízatása az egyház-megye területén élő magyar nemzetiségűhívekhez, illetve lelkipásztoraikhoz szól.

Spesnet/MK

ARANY JÁNOSA PALÁSTHYAKRÓL

Zách Felicián családjának szomorútörténete megihlette Arany Jánost is. Aköltőóriás azonban nemcsak Zách Klárárólkészített balladát, Toldi szerelme címűművében a Záchokkal rokon Palásthyaksorsát is feldolgozta. Bár a család nevétnem Palásthynak, hanem Barkócznak írja,a történet alapján egyértelmű, hogy aPalásthy családról van szó. A KépesKrónika szerint ugyanis Zách Sebe férjePalásthy Kopaj volt, és mindkettőjüketkivégezték Zách Felicián tette után.

Gyermekeik közül azonban néhányan élet-ben maradtak és a keresztes lovagoksegítségével Itáliába kerültek. Arany Jánoselbeszélésében Toldi bujdosása közbentalálkozik az Itáliából hazatért, névtelenkobzossal, aki így meséli el Toldinak életetörténetét:

„Nincs nevem, azt mondám: nincs, mivel elvették,Csihéssé, cudarrá, átok alá tették.

Magyar volt az, – anyám vére ama Zácsnak...Ha hallottad hírét annak az »irtásnak«,Mikor egész erdőt, ágastul-tövestül,Három ivadékon irtottak keresztül.

Nemes apám ott halt; - engem egyik véreFutva hozott tenger olasz szigetére,Maga is ott élt, halt bús számkivetetten;Én bujdosni kelék, mikor eltemettem.

Hontalan azóta járom a világot,Kobzom ad élelmet s lelki vidámságot.Ennyi az én bűnöm, – s ha van egyéb gondomSe nem mutatom, se panaszul nem mondom.”

(Arany János: Toldi szerelme 9. ének)

Toldi Miklós barátságába fogadta avándor énekest és együtt vettek részt I.(Nagy) Lajos király itáliai hadjáratában,amelyet öccse, András herceg halálánakmegbosszulására indított. Aversa ostromá -nál Toldi és névtelen barátja, a Palásthy fiúis nagy hőstetteket hajtott végre, ígykiérdemelték a király figyelmét. Lajoskirály kérte a névtelent, árulja el történetét,mondja el, hogyan vesztette el nevét. Akob zos erre így válaszolt:

„Bizalommal kobzos emelé királyraSzép nagy kék szemeit, könny pereg arcára.S hajtva le, a földig, összecsukó térdét,Onnan alázattal így kezdi beszédét:

Barkócz volt az atyám Felmagyarországon,Barkóc faluban, hol megnyíla világom;Zácsnak egyik húgát birta feleségül,Ezért hala szörnyet – hanem ezt majd végül.

Záccsal együtt atyám, míg Zács vele tartott,Mátyus uram mellett forgat vala kardot;Egy Kolos ellenben, ura szomszéd várnak,Vala híve Károly néhai királynak.

10 Palásthyak • 2008. május

Harcban a két kastély állt vala hát mindig.De, hogy atyám megtért – Zácscsal tudniillikKolos a házunkat bántani nem merte,Régi bosszúságát odahaza nyelte.

Egy este Kolosnak az egész várnépeTör elé, sok pórral, hídunknak elébe,Felvonatá jókor az atyám, és kérdi:Nyilt harccal a békét hogy mi okon sérti?

»Akibe’ Zács-vér nincs, az örüljön, éljen:De kibe’ egy csöpp van, folyjon el kardélen! -Kiált Kolos, írást mutogatva messze,Hogy király nevében atyám beeressze.

Vete egy pillantást még szép hitveséreAz atyám, és ránk is hét fiutestvérre,Kik közt a legidősb is csak alig serdül,Hogy minekünk veszni kellene fegyvertül.

»Nem!« (annyit se’ tud, mint ma született gyermek)Fegyvert szegez, úgymond, ellene fegyvernek;Kürtölteti össze hajduit, cselédjét,A kaput, a kastélyt hogy halálig védjék.

Maga elül, öccse, hat kis fia talpon,S véres viadalra száll a veres alkony:Engem anyám ölbe szorongata sírva,Kis kezem a kardot mert még fel se’ birta.

Künt iszonyú sívás, kardrecsegés hallik;Olykor egy-egy tűzfény hozzánk benyilallik;Egyszer atyám öccse berohan, hogy: „Vége!“Hívja anyám’, fusson, engem kap ölébe.

Futott is anyám, de visszafutott, arra;Hol urát meglelte s hat szép fiát, halva.Mi pedig a kerten, nem látva, nem űzveSzaladánk! – emlékszem a szép piros tűzre.

Ez régi bünöm; – csak kegyelemért esdem:Büntesse Kolost a bosszuálló Isten!Birtokom elvette, családfám kivágta:Fogja meg a Barkócz név örökös átka!”

(Arany János: Toldi szerelme 12. ének)

Mivel Lajos király igazságos uralkodóvolt, kegyelmet adott a fiúnak a tulajdon -képpen el sem követett bűneiért, birtokotadott neki és hozzáadta Toldi Miklóstestvérének, Györgynek egyetlen leányát,aki apja birtokainak örököse volt. Az ifjúpár Nagyszalonta környékén telepedett leés több gyermeke is született.

Sajnos források hiányában nem leheteldönteni, mennyi az igazság Arany Jánostörténetéből, de talán van némi valóság -alapja, hiszen Toldi Miklós is élő személyvolt, részt vett az itáliai hadjáratban, így azsem elképzelhetetlen, hogy a bujdosóPalásthy leszármazottakkal is kapcsolatbakerült.

Tóth Krisztina

A PALÁSTI EGYHÁZ VIZITÁCIÓJA

A Palást faluban lévő egyházat 1779.május 12-én látogatta meg Kondé Miklósesztergomi kanonok és honti főesperes,tekintetes Palásthy Ferenc tábornok ésnagyságos Halátsi Antal földbirtokosok,valamint Tercselinus Stanislaus cisztercitaatya és Haap Ferenc Hont vármegye szol -ga bírójának jelenlétében.

A jegyzőkönyvből az alábbi részletetragadjuk ki:

21. fejezet.A környéken lévő más plébániák,

katolikus kápolnák és imaházak.A plébánia körzetén belül csak egy

kápolna van, mégpedig Paláston. Magán -ká polna, szép, tekintetes Palásthy Ferenctábornok kastélyában, a Sasvári Szűz Má -ria tiszteletére, amelyet XIV. Benedek pápaengedélyével építtetett. Oltára – úgy tűnik– privilegizált.

Ebben a kápolnában már néhány évenem tartanak miséket, nincs káplán, semOltáriszentség, sem csodatévő kép vagyvalamely más szent dolog.

K. melléklet.A Palásthy család kastélyában lévő

kápolna privilégiumának másolata.XIV. Benedek pápaKrisztusban szeretett fiam és leányom,

üdvözletem és apostoli áldásom. Lelkivigaszotokhoz, amennyire az Úr engedi,jóindulatúan hozzájárulunk, és titeketkülönleges kegyünkkel és áldásunkkalszeretnénk megajándékozni, és a ti szemé -lyeteket, bármilyen átok, felfüggesztésvagy más egyházi büntetés alatt van, ajelen oklevél erejével feloldunk és feloldott-nak tekintünk, engedve a ti alázatosan hoz-

Palásthyak • 2008. május 11

zánk benyújtott kéréseteknek, és nek tek, azesztergomi egyházmegyében lévő palástifalutokban, vagyis kastélyotokban illő falak-kal felépített és feldíszített, minden szükség -letnek megfelelő, a helyi egyházlátogató általmegvizsgált és elfogadott kápolnátokbanmindenegyes napra egy misét engedélye-zünk, amelyet bármelyik felszentelt akárvilági, akár szerzetes pap megtarthat, de ahelyi plébános jogait nem sértheti meg.Húsvétkor, Feltámadás kor, Pünkösdkor, Ka -rácsonykor és minden más nagyobb ünnepenti, gyermekeitek, rokonaitok és mindenveletek együtt lakó, valamint nemesi vendé -ge itek jelenlétében engedélyezzük jelenoklevelünkkel érvényes mise tartását. Akar -juk továbbá, hogy gyermekeitek, rokonaitok,és minden más fentebb felsorolt személycsak egy misét hallgasson naponta, és azok,akik ezen a misén jelen voltak, a plébánia -temp lomban tartott mise alól mentesüljenek.Kiadatott Rómában Idősebb Szűz Máriánál,pásztori gyűrűnkkel, 1746. június 12-én,pápa sá gunk hatodik évében.

Szeretett fiúnknak Palásthy Ferencnek,és Krisztusban szeretett jelenlegi hitvesé-nek, esztergomi vagy más városba és egy-házmegyébe tartozó nemeseknek.

A fenti apostoli engedélyt, amely telje -sen ép, a legnagyobb tisztelettel fogadtuk,és annak használatát, amennyiben min denpontját és előírásait betartják, ne künk adotthatalmunknál fogva, engedélyezzük. Ajelen írás csak a mi hatáskörünkbe tar tozik.Nagyszombat, 1746. július 9.

Nedeczky István, káptalani vikárius.Tóth Krisztina fordítása latin eredetiből

HÍREK2007. június 5-én megszületett

Palásthy Anita Berta, Palásthy Zsolt és FoitClaudia harmadik gyermeke, PalásthyJózsef unokája.

4. gyermekünk (Palásthy Péter 7. uno -ká ja) Palásthy Veronika Sára, 2008. márci -us 6-án megszületett. (ifj.Palásthy Péter)

12 Palásthyak • 2008. május

Imresszumwww.Palasthy.hu

A kiadvány szövegét összeállította:Palásthy Lajos 1538 Budapest, Pf. 519.info@kisgrafika.hu • Tördelés: PalásthyImre • www.PalasthyBt.hu • Sokszoro sí -tás: ifj. Palásthy Péter

Várjuk továbbra is a családi esemé-nyekről érdekességekről a híradásokat,valamint az érdeklődésre számot tartócikkeket. A lap megjelenik minden évmájus végén. Az újság az interneten iselérhető: www.PalasthyBt.hu/palasthyak

Garamszentbenedek hites hely, ahol a közép -kor ban Palásthy családi okmányokat is őriz -

tek, kiállítottak. (Chrenko Viktor linómetszete)