2008. október

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék Tudományos Diákkörének folyóirata

Kandalló melletti beszélgetések:

Interjú Dr. Révész T. Mihállyal

Jogtörténeti konferencia Győrben

Városok jogtörténeti szemmel: Győr

A kiegyezéshez vezető út – Az Országbírói

Értekezlet lett volna a legkorábbi magyar

alkotmánybíróság?

We shall overcome – Gondolatok Martin

Luther Kingről

Útinapló – I. Rész

Idegen nyelvi-rovat: Haunting Resemblance

from the Past...

Kultúra-rovat: Ki látott engem?

Novella: Nem tudok

K e d v e sK e d v e s O l v a s ó i n k ! O l v a s ó i n k ! Nagyon sok szeretettel üdvözöllek Benneteket lapunk hasábjain, és egyúttal külön köszönteném azokat az első éves hallgatókat, akik most ismerkednek újságunkkal. Ezen 28 oldal, melyet most kezetekben tartotok, a Magyar Jogtörténeti Tudományos Diákkör tagjai, illetve tanszékünk demonstrátorai által készített és szerkesztett havilap, amelynek gyökerei egészen az 1970-es évekre nyúlnak vissza, és amelyet szeretnék számotokra pár mondatban bemutatni. A TDK Híradó egy egyetemi hallgatók által készített tudományos havilap. Egyfelől lehetőséget teremt minden, a jogtörténet iránt érdeklődő hallgató számára, hogy kutasson, majd kutatási eredményeit publikálhassa, másfelől érdekes cikkeivel, témáival úgy vélem, hogy joggal tarthat igényt bárki érdeklődésére. Több állandó rovatunk van, ide tartozik például az egyes városok bemutatása jogtörténeti szempontból, a kultúra-rovat, amelynek külön díszét képezik Nemes Iringó novellái, akinek műveit rendszeresen, havonta olvashatjátok, az idegen nyelvi-rovat, amelynek keretében angol vagy német nyelven külföldi hallgatók írásait olvashatjátok. Az újságunkba való publikálás lehetősége mindenki számára adott, ha bárki szeretné írói vénáját kipróbálni, csak azt tudom tanácsolni, hogy vágjon bele! Ezen számunkban hagyományainkhoz híven, széles spektrumot ölelünk át cikkeinkkel. A következő oldalakon a Révész T. Mihály Tanár Úrral készített interjút olvashatjátok el, akit az előadásokról immáron bizonyára jól ismertek. Ezt követi a július elején megrendezett győri konferencia élménybeszámolója, amelyen közel összes demonstrátorunk és több tavalyi diákköri tagunk is részt vett. Ezután, maradva továbbra is a városnál, annak történelméről, főbb nevezetességeiről olvashattok ugyanazon személy tollából, aki a német hallgatókat kalauzolta el ezen a gyönyörű és színes településen. A következő cikkekben átutazunk az alkotmánytörténet világába, és arra a kérdésre próbálunk meg választ adni, hogy milyen szerepet töltött be az Országbírói Értekezlet hazánk alkotmányos fejlődésében, és átugorván a tengerentúlra Martin Luther King életéről, mozgalmáról, illetve a feketék korabeli helyzetéről tudhattok meg érdekes információkat. Ezt követi dr. Beke-Martos Judit, tanszékünk PhD-hallgatójának naplója, aki ebben a tanévben Amerikában kutat, és aki élményeiről, tapasztalatairól számol majd be nekünk havi rendszerességgel. Az idegen nyelvi-rovat keretében egy igencsak aktuális témát, az 1929-es nagy gazdasági válságot boncolgatjuk egy amerikai hallgató tollából. Végezetül, de nem utolsó sorban kultúra-rovatunkban Németh László munkásságáról olvashattok, valamint Nemes Iringó „Nem tudok” c. novelláját közöljük. Bevezetőként ennyit gondoltam, immáron nem marad más, minthogy jó olvasgatást kívánjak, illetve megosszam veletek a lapunk e-mail címét (tdkhirado@gmail.com), amelyre várjuk ötleteiteket, cikkeiteket!

Képessy ImreKépessy Imre

TDK Híradó 2007. november

3

Kandalló mel lett i beszélgetések – Dr. Révész T. Mihállyal

Készítette:KépessyImre Születésihely,idő:Budapest,1945Családiállapot:nős,kétgyermek,kétunokaTanulmányok:jog(ELTEÁJK),ÖsszehasonlítóJogiFakultás(Amszterdam)Kedvencétele:paprikáscsirkeKedvencitala:ChivasRegalKedvencszíne:piros,kékKedvencfilmje:CasablancaKedvencszínésze:HegedűsD.Géza,HaumannPéter,GarasDezső,MolnárPiroskaKedvencénekese,együttese:RepublicKedvencírója:ErnestHemingway,MáraiSándor,ThomasMann,MóriczZsigmondKedvenckönyv:VámosMiklós:ApákkönyveKedvencszínháziélménye:Hamlet(TáborMiklóssal)Kedvencországa:MagyarországKedvencautója:VolkswagenJettaGyűjt‐evalamit:papirost,dokumentumokat

­ Első kérdésem az lenne Tanár Úrhoz, hogy miért döntött a jogi pálya mellett éselhatározásánakmelyekvoltakalegfontosabbindokai?

‐ Alapvetően egy film, mégpedig a Vád tanúja hatására. Amikor ezt megnéztem,eldöntöttem,hogyaszegényekügyvédjeleszek.Ugyanakkoratörténethezhozzátartozik,hogyamásodévvégénrájöttem,hogynemvagyokügyvédnekvaló.

­KikvoltakTanárÚrszámáraalegmeghatározóbbegyéniségekazegyetemiéveialatt?

‐EörsiGyula,KádárMiklós, illetvetermészetesenKálmánbácsi1.Nagyonkedveltemőt,énnagyonörülökannak,hogyőiskedveltengem.Azthiszem,őkvoltakalegfontosabbak.

­MelytantárgyakkeltettékfelTanárÚrfigyelmétazegyetemiéveisorán?

‐Ajogtörténetetmondanám.Ezérdekeltleginkább,amagyarmellettazegyetemesis.

­ Ha Tanár Úrnak össze kéne hasonlítania az Ön korabeli hallgatói életet a jelenlegivel,melykülönbségeketemelnékileginkább?

‐Mindenekelőtt aztmondanám,hogy családias. Sokkal családiasabb, és emberközelibbvolt, illetvemimég ittéltünk lényegébenazegyetemen. Jó,összetartóközösségekalakultakki,melyek közül is kiemelnéma híres 8‐as csoportot. Akkortájt,mivel egy évfolyamot körülbelülszázanalkottunk,mimégnévrőlismertükegymást.Sokokosemberjártide,ésmégmaismegtudnámmondani,hogykivoltazévfolyamtársam.

­ Következő kérdésem arra vonatkozna, hogy miképp került kapcsolatba a MagyarJogtörténetiTDK­val?

1 Kovács Kálmán, tanszékvezető egyetemi tanár

TDK Híradó XIV. évfolyam, 1. szám

4

‐ Máthé Gábor felszólított, hogy jelentkezzem demonstrátornak Kovács Kálmánprofesszorúrnál.Eztörtént1960szeptemberében,ésénjelentkeztemis.Érdekeltajogtörténet,írtam több diákköri dolgozatot is. Kaptam egy íróasztalt, hivatalt, „hatalmat”, feladatot. Négyboldogévettöltöttemelaszemináriumiteremben,ittatanszéken.

­ATDK­valmikorkerültkapcsolatbaTanárÚrésmennyibenváltozottazéveksoránazÖnmeglátásaszerintadiákkör?

‐ Diákköri tag voltammár az egyetemre kerülésemtől kezdve,majd demonstrátorkéntannak titkára is voltam, azt hiszem 3 évig. Akkoriban nagyobb hangsúly helyeződött a tagok,hallgatók produkciójára, dolgozataikra, kiselőadásaira. Ritkább volt, hogy tanárok, külsőmeghívottak andalították el a közönséget. Értem persze azt is, hogy ez miért változott meg,hiszenmamindenashowirányábatolódikel,ésegyhivatásosművésztől–hiszenmiakatedránművészek vagyunk – többet várhat el az ember. A mi művészetünk az „ars dictandi” – báregyesekszerinténkisségyorsandiktálok,sőthadarok.

­TanárÚroktatóikarrierjemiképpenkezdődött?‐ 1970‐ben tudományos ösztöndíjas gyakornokként vettek fel a tanszékre. Később

akadémiai státusztkaptam,majd1980‐bandocens lettem,háromévvelkésőbb tanszékvezető,előszöramagyar,majdkésőbbazegyetemesjogtörténetitanszéken.

­AzegyetemesjogtörténetitanszékremilyenokbólmentátTanárÚr?‐ Hirtelen felindulásból. Egy barátom, Györgyi Kálmán azt mondta: „Ez botrányos,

Révészkém,hogyváltottál”,deénegyáltalánnemtartottamannak.Számomraezkaland,kihívásvolt. Az a meggyőződésem ugyanis, hogy a magyar jogtörténetet az európai jogfejlődésbebeágyazva kell vizsgálni. Ugyanakkor, amikor az ORTT‐elnökségem után visszatértem azegyetemre, a magyar közelebb állt a szívemhez. Közelebb áll a hallgatók szívéhez is, és jobbelőadásokat is lehetbelőletartani–talánéppenezért.Ésénnemszereteknemjóelőadásokattartani.

­Oktatóipályafutásasoránmittartottlegfontosabbcélnak?

‐Plagizálnifogok:1954‐benEckhartFerencaztmondta25esztendőstanáripályájánakünneplésekor, hogy azt tartottam mindig is a legfontosabbnak, hogy a hallgatók szeretetétmegszerezzem, a kollégákkal a lehetőségek szerint békességben éljek. Ez, azt hiszem, nekemsikerült.Nekimégjobban.

‐KülfölditanulmányutakonrésztvettTanárÚr?‐ Hallgatóként nem, akkoriban még nem volt „divat”. Az első kinti tartózkodásom

helyszíne Amszterdam volt. Rövid, néhány hetes utakat szívesen vállaltam oktatóként, dehosszabbakatnem,ésilyenbőlelégkevésvolt.Honvágyamvolt,amikor56napotLancesterbentöltöttem, én nem úgy számoltam a napokat, mint az átlag, én órában számoltam az időt.Betegesen hazavágyó vagyok, nem tudnám magamat elképzelni évekig, akár csak hónapokigkülföldön. Az összes külföldi hivatalos utamat jelenleg is a helyettesem2 teljesíti. Nagyapámmegtanítottvalamire,ésebbennagyonhasonlítokrá:„Cinkotárase,hanemmuszáj”.HátazótaGödöllőnlakom.

2 Tanár Úr a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója.

TDK Híradó 2007. november

5

­ Tanár Úrról köztudott, hogy meggyőződéses szociáldemokrata családból származik.Mesélneerről?

‐Vallásosszociáldemokratavagyok,inkábbeztaszóthasználnám.Nagyapám40éviga

Népszava szerkesztője volt, 1950‐ben meggyűlt a baja a kommunistákkal, de nem voltharagtartó ember, bár távolságtartó volt. Édesapámnak ismeggyűlt velük a baja, őt 1950‐benéletfogytiglanibörtönbüntetésre ítélték.Előszörhalálraakarták,deaztánazangolMunkáspártvezetője Kínába utazván megállt Moszkvában, így a magyar szociáldemokraták elkerülték azárulónak titulált kommunisták sorsát. Rajkékat kivégezték, de az ő életüket meghagyták.Természetesen az életfogytiglani börtön sem volt egy boldogság, emlékszem, hogy amikor azelső beszélőn, amit édesanyámmal folytattunk, rácsok között, és kiderült, hogy nem tíz év,haneméletfogytiglan,apámaztmondta:„Nyugodjmeg,eznemazénéletemfogytáigvan!”

­ A következő kérdésem az 1990­es évekkel lenne kapcsolatos, egész pontosan a

médiatörvénymegszületésével.Milyen szerepe volt ennek elkészítésében TanárÚrnak és hogyanlátjaaszabályozásjelenlegihelyzetét?

‐ Jelentős, azt mondanám. Ezt még azok is elismerik, akik emiatt kárhoztatják

tevékenységemet. Az, hogy 90 százalékos támogatottsága lett, annak volt köszönhető, hogy ahatpártitárgyalásokaténvezettem.EztkövetőenlettemazORTTelnöke,ígylehetőségemnyíltfelügyelniamédiarendszerváltását,amiéppolyfelemásrasikeredett,minttöbbalrendszerben,de közel kerültem a politikához, ami azzal a felismeréssel ajándékozott meg, hogy én nemvagyok politikusnak való. A mai helyzetét tekintve azt mondanám, hogy a szabályozásellentmondásos, alkotmányossági kritériumokat néhol nem honoráló, és a szabályozottviszonyokatátmenetijelleggelregulázza,nemakívánatoshatásfokkal.

­Utolsókérdésemazlenne,hogymitüzennealaphallgatóinak?‐Azt,hogyhasználjákkiafrissagyukatés,mintaszivacs,úgyszívjanakbemindent,ami

körülveszi őket, és amiből tanulni tudnak. Tanuljanak a hibáinkból is, az elődök hibáiból, éslegyenekjóemberek.

­Köszönömszépenazinterjút!‐Énköszönömalehetőséget!

TDK Híradó XIV. évfolyam, 1. szám

6

Jogtörténeti konferencia Győrben Írta:LegezaSára

Jogtörténetikonferencia–Friedrich

Schillerv.EötvösLoránd

it keres egy elsőéves diákjúlius közepén, vizsgaidőszak

utánGyőrben,egyolyanrendezvényen,amitjogtörténeti konferenciának hívnak?” –me‐rültfelakérdésnéhánybarátomban,mikormegkérdezték,mitcsináltamanyáron.Nos,aválasznagyonegyszerű:mertegyélmény!

lsőévesként igyekeztem minél több, azegyetemnyújtotta lehetőségetkipróbál‐

ni, minél több programon részt venni. AMagyar Állam‐ és Jogtörténet Tanszék általhirdetett TDK‐k is ilyen programok voltak,amelyekaztánvégigkísértékazegészévet.Miutánaváltozatosprogramokatszervezőkközülmegismerkedtemnéhány demonstrá‐torral,felhívtákafigyelmem,hogyelnesza‐lasszam felvennimásodik félévbena "Sank­tionen in der Strafrechtsgeschichte", azaz"Szankciók a büntetőjogtörténetben" címűblokkszemináriumot,amelytulajdonképpenegy néhány napos német nyelvű konferen‐ciávalzárultajénaiFriedrichSchillerUniver­sität‐tel.

z akonferencia, a jénaiegyetem jogtör‐téneti tanszékévelkaröltve,máranyol‐

cadikvoltasorban.Akonferenciákmindigabüntetőjogról szólnak, idén, azon belül abüntetési nemeké volt a "főszerep", nemmeglepően jogtörténeti szemszögből. Egykis félsszel indultamnekiatantárgynak,hi‐szen nem igazán tudtam, mire számítsak,azonbanazEckhartszemináriumbantartottelsőmegbeszéléskormár a TDK‐król isme‐rős arcok fogadtak, és a kurzus „lelkének”mondható Beke­Martos Judittól megnyug‐tató, a legapróbb részletekigmenő tájékoz‐tatástkaptuk.

indenki választhatott egy büntetőjog‐gal foglalkozó témát, amelyet kb. 5

oldalban kellett feldolgoznia. Ez természe‐tesen kutatómunkát igényelt, amely soránmegtanulhattunknéhányhasznospraktikát,azanyagnémetnyelvrevalóátdolgozásakorpedig a már tapasztaltabb demonstrátorok

készségesen álltak rendelkezésünkre. Akurzust körülbelül húszan teljesítették,amelyanémetnyelvűdolgozatelkészítésétjelentette, ebből a húszból azonban csaktizenegyen vettek részt a konferencián is,ígyegykisebblétszámúcsapatvágottnekianagyélménynek.

rendezvénynekagyőriSzéchenyiIstvánEgyetemadotthelyet,amelyszintemin‐

den igényt kielégített. Mi, magyarok, többhullámban érkeztünk a helyszínre, így voltidőelosztani a szobákat,bevásárolni erreanéhánynapra,sőtmégegykisebbdelegációtis küldhettünka vonatállomásra anémetekelé. Csütörtökön délután három órakorérkeztek meg a jénaiak, Günter Jerouschekprofesszor úr vezetésével, akik a hosszúvonatútutánfáradtan,ámannállelkesebbenvettek résztadélutániprogramon:HorváthEditvezetésévelvágtaknekiGyőrmegisme‐résének.

fakultatív városnézés után egy kicsitátalakítottukazegyetemegyiktársalgó‐

ját, és vendégül láttuk német barátainkategy kis szendvicsezésre, amely alatt a kez‐deti tartózkodás megtört, és kellemesenelbeszélgettünk.Ezekutánlegfőképpapihe‐néséésamásnapikonferenciáravalófelké‐szülésévoltafőszerep.

énteken, bőséges reggeli után fél 9‐korDr. Mezey Barna és Dr. Günther

Jerouschek megnyitották a szemináriumot,elmeséltékhogyanjutottelakonferenciaazötlet felmerülésétől a megvalósításig, meg‐emlékeztekakorábbikonferenciákról,vala‐mint megemlítették ezen szemináriumokfontosságát, amelyek nemcsak jogtörténetiszempontbóllényegesek,hanemhozzájárul‐nak ahhoz, hogy a magyar és német diák‐barátság kialakulhasson, és egy későbbi,országok között átívelő tudományos mun‐káhozvezethessen.

zelsőelőadástElisa Jurack tartotta,akia talio‐elv és a büntetőjog megjelené‐

sérőlbeszélt azÓtestamentumban,majdazisteniésbirodalmibékékszerepérőlbeszélt

„M

E

E

M

A

A

P

A

TDK Híradó 2008. október

7

AlexandraNagell. Eztkövetőenaközépkoribűnüldözésről és a sanyargató büntetések‐ről, valamint a kora‐újkori sanyargatóbüntetőjogról hallhattuk Maria Rückert ésJohannesPeterselőadását.Rövidkávészünetután hamarosan folytatódott a konferencia,méghozzá Sütő Krisztina előadásával, aki amegszégyenítő és becstelenítő büntetésektörténetét és típusaitmutatta be egy izgal‐maselőadáskeretében.Adélelőtt folyamánszó volt még a 18. századi kodifikációkról(Katrin Kalweit), a magyar büntetőjog főelemeinek fejlődéséről azelsőmagyarbün‐tető törvénykönyvtől, a Csemegi‐kódextőlnapjainkig (MohácsiBarbara),ésa fiatalko‐rúak büntetőjogánakmagyarországimegje‐lenéséről(LegezaSára).

égy‐négy előadás hangzott el kettősbontásban a délelőtt folyamán, és

minden„blokk”végénkörülbelülfélóraálltrendelkezésre, hogy kérdéseket intézzeneka hallgatóság tagjai az előadókhoz, illetvemegvitassuk az előadások témáit. A jénaihallgatóknaktalánkicsitnehezebbfeladatukvolt, mint nekünk, még úgy is, hogy közü‐lünk csak néhányan vettek részt korábbanhasonló konferencián. Ugyanis a németeknemcsupánegyfakultációkeretébenkutat‐taktémáikban,hanemaGyőrbenprezentáltelőadás egy éves munka gyümölcse volt.Nehéz dolguk volt abból a szempontból is,hogy húsz oldalas tanulmányaikból a leglé‐nyegesebb elemeket kellett kiragadniuk,hiszenazelőadásokidőszűkemiattcsak15‐20 percig tarthattak. Mivel számukra akonferencián való részvétel a záróvizsgaletételéhez szükséges feltétel, Jerouschekprofesszor kemény kérdéseket intézetthallgatóihoz. Így, mi csendes, ám annálfigyelmesebb hallgatóságként kissé felléle‐gezhettünk,hogynemmiállunkakérdésekkereszttüzében.

délelőtti előadások után a Révész­étte­rembenköltöttükelebédünket,aminé‐

met barátaink gasztronómiai okulására isszolgált,hiszenigazimagyarosételekkerül‐tekazasztalra.Ebédután jutott időacsen‐des pihenőnek is, így délután fél háromkorújult erővel vágtunk neki az újabb érdekestémáknak.

koradélután a halálbüntetések „hangu‐latában telt”,Horváth Edit a középkori

Magyarország halálbüntetések végrehajtá‐sáról beszélt, Képessy Imre a 19. századihalálbüntetések szabályozásáról, amit szí‐nes prezentációval tett még izgalmasabbá.Gerd Grahlmann a nemzetiszocialista rend‐szer, Christiane Hofacker pedig a NémetDemokratikusKöztársaságbanahalálbünte‐tés alkalmazásának jellemző jegyeit ismer‐tette. IsmétrövidkávészünetutánChristinaJunghanßbeszélt abizonyítékokmérlegelé‐sének határairól, Ilka Carlsen a modernszabadságvesztésesbüntetésekkeletkezésé‐ről, Beke­Martos Anna az 1843‐as börtön‐ügyi tervezetről, valamint Cserép Edit abörtönrendszereket elemezte átfogóan, azún. progresszív‐ és a javítórendszereket,illetve kitért a magyar‐börtönrendszerekreis. Az első nap a változatos témákkal és azizgalmas vitákkal azonban korántsem értvéget, hiszenDr. Szekeres Tamás, a Széche­nyi István Egyetem rektora is üdvözölte akonferencia résztvevőit, és vendégül látottbennünketegyállófogadásosvacsorára.

z egyetem kollégiumi épülete mellettközvetlenülegynagy,teraszosbüfévolt,

aholesteavacsorautánösszegyűlta társa‐ság,viszonylaghamarjóhangulatotteremt‐ve. Kellemes volt az idő a közös iszoga‐táshoz, izgalmas csocsó‐bajnokságot ren‐deztünk, illetve fokozta a hangulatot avízilabda európabajnokság magyar‐szerbelődöntője, amelyen azonban sajnos kikap‐tunk.Abüfézárásakorazonbana jóhangu‐latnaknemszakadtvége,hanemnyakunkbavéve a várost, kerestünk egy szórakozó‐helyet, ahol a sok tánccal a nap utáni szel‐lemifáradtságotfizikairacseréltük.

ásnap a program, talán számítva azelőző esti szórakozásra, fél órával

később, kilenckor kezdődött. Jenny Brömelés Kubassek Tamás kezdte az előadásokat,amelyek a nemzetiszocializmus büntető‐jogáról és a recski kényszermunkatáborrólszóltak. Utána Martin Mahn beszélt arendőribűnüldözésről,majdMikolaKlaudiaeset‐tanulmánya következett a MAORT‐perről, és annak büntetéseiről. A délelőttmásodik felében szó volt az 1848‐49‐es

N

A

A

A

M

TDK Híradó XIV. évfolyam, 1. szám

8

megtorlások‐rólKerekesÁgneselőadásában,illetve két kevésbé jogtörténeti, ám annálérdekesebb témáról: a drogelvonóosztályokról (Joó Barbara), és acsődbűntettektörténetéről(DavidMatthes).gy végzőtött tehát a konferencia, amit aprofesszor urak lelkes és lelkesítő szavai

zártak le. A jénai diákok egy‐egy üveg bortés könyvet kaptak köszönetképp,mi pedig,egy Friedrich‐Schiller­es táskát és tollatkaptunkemlékbe.Jókedvveléshangulatbanmentünkebédelni,amiutánpedigháromtól,néhány demonstrátor vezénylésével anémetek ellátogattak a PannonhalmiApátságba.Ezalattmielőkészítettüka tere‐

pet egy hangulatos, zenés‐boros bográcso‐zásra,vágtunk, főztünk,sürögtünk,smireanémetekaborkóstolástóljókedvűenmegér‐keztek,minden készen állt egy igazánmin‐den igényt kielégítő hangulatú búcsúmu‐latságra,amiigazánjólsikerült.gy telt teháta2008‐as júliusi jogtörténetikonferencia. Nem bántam meg a rész‐

vételt, sőt, jó vizsgaidőszak‐levezető ésnyár‐nyitóprogramvolt,soktudásanyaggal,tapasztalattal lettem gazdagabb, nem isemlítve a német nyelv gyakorlására ésfejlesztésére adódó kiemelkedő lehetőségetis. Mindenkinek jó szívvel ajánlom a MÁJTTanszék által szervezett konferenciákat.

Í Í

TDK Híradó 2008. október

9

Városok jogtörténeti szempontból: Győr Írta:HorváthEdit

yőr Bécs és Budapest közöttfélúton, a Rába és a Rábca

mosoni‐dunai torkolatánál fekvő patinás,sokszínűváros,aholépítészeti,kulturáliséstermészeti értékek sora ötvöződik egymás‐sal. Győr a találkozások városa. Túl azon,hogy folyók, országutak futnak itt össze, atelepülés a történelem folyamánkülönbözőnépekéskultúráktalálkozásánakisszínterevolt.Avárossajátosföldrajzihelyzetekiala‐kulására és történetére egyformán nagyhatássalvolt.

vidéken az első nagyobb települést akeltákhozták létreKr.e. IV.században.

Tőlükszármazikaváros legkorábbielneve‐zése: Arrabona. A keltákat időszámításunkelsőévtizedébenamaiDunántúlonaróma‐iakváltottákfel,akikKr.e.9‐benfoglaltákelAugustus császár uralkodása alatt, és Tibe‐riuscsászáridejénteljesenmegszálltákeztaterületet. A római katonák a mai Káp‐talandombhelyénhoztáklétrekatonaiállo‐másukat, amit a IV. századig tudtak tartani.A népvándorlás idején megfordultak itt ahunok, gótok és az avarok is, mígnem amagyarokfoglaltákelvéglegesenaterületet.Győr mai neve valószínűleg a Géza fejede‐lem által nyugatról behívott Geur (Győr)lovagtólszármazik,snemazavar„győrők”,gyűrűalakúsáncokelnevezéséből.

zentIstvánkirályuralkodásaelsőévtize‐dében megalapította a Győri Püspök‐

séget,aBazilikaalapjaitisazőidejébenrak‐tákle1030körül.Akésőbbiévszázadokbangyakranváltozottatelepüléssorsa,mígnem1241‐bena tatárokkezére jutott.1271‐benII. Ottokár cseh király támadásakor a győripolgárság hathatós segítségével V. Istvánvisszaverte az idegen seregeket. E segítségjutalmául a király ugyanolyan jogokkal ru‐házta fel Győrt,mint amilyenek a fehérváripolgárokat is megillették. Ez abban az idő‐ben a legmagasabb jogállást jelentette.1529‐ben,amikorSzulejmánszultáncsapa‐tai Bécs ellen vonultak, az akkori várkapi‐tány úgy ítéltemeg, hogy nem tudjákmeg‐védeni a várost, ezért inkább felégették.

InnenGyőr törökneve: JanikKala–égetettváros. 1594‐benazonbana töröknekmégissikerültelfoglalniukavárat,amitcsak1598‐ban, négy évvel később tudtak visszahódí‐tani a magyarok csel segítségével. Schwar‐zenbergAdolfésPálffyMiklóshadvezérletealatt az új fegyver, a petárda használatávalberobbantották a Fehérvári‐kaput, majd atámadók négynapos harc után visszafoglal‐tákazerődítményt.Idekapcsolódikavaska‐kas legendája is: a törökök ugyanis azt jö‐vendölték, amikor elfoglalták a várat, hogyakkorleszújrakereszténykézenGyőr,haaDuna‐bástyára tűzött félholdon ülő vaska‐kas kukorékol, és a félhold telihold lesz. Aleleményesmagyarvitézekúgyteljesítettéka jóslatot, hogy a támadás napjának hajna‐lánegyikükfelmászottabástyáraéselkuko‐rékoltamagát,miközbenafelkelőnapfényetelivé változtatta a félholdat. A törökök kö‐rébennagyriadalomtámadt,amia lőporoshordók felrobbantásával együtt szinténhozzájárultavárostromlóksikeréhez.

harcokésatörökveszélyelmúlásautángyors újjáépítés következett. A város

rohamosan fejlődött. 1743‐banMáriaTeré‐zia szabad királyi városi rangra emelteGyőrtéscímertadományozottneki.Avárosgazdasági fejlődését, társadalmának erősö‐dését és kulturális életének kibontakozásáta francia császár hadüzenete zavarta meg.1809.április11‐énGyőrmellett,Kismegye‐ren került sor a döntő csatára, amelyben a

G

A

S

A

TDK Híradó XIV. évfolyam, 1. szám

10

magyarok vereséget szenvedtek. Napóleonelfoglaltaavárostésegyéjszakátotttöltött.(Aházat,aholmegszállt,amainapigNapó‐leon‐háznak hívják.) A franciák felrobban‐tottákavárfalakat,ígyafelszabadultterüle‐teketbővítésrehasználvaújkorszakkezdő‐döttGyőrfejlődésében.

reformkorszellemiéletétnagyváltoza‐tosságjellemezte.Abencésekgimnáziu‐

mában tanított JedlikÁnyos fizikus, adina‐mó és a szikvíz feltalálója, valamint RómerFlóristörténelemtudós.

z1848‐49‐es forradalomés szabadság‐harc idején „megfordult” a városban

Josef Jellasics horvát bán apákozdi vesztescsatából menekülve, Görgey Artúr, aki amagyar csapatok élén üldözte őt. KossuthLajosakkor,amikormégvolt remény,Win‐dischgrätzherceg az osztrák csapatok élén,amikormár nem volt sok remény, és I. Fe‐renc József császár Haynau társaságában’49. június 28‐án, amikor már mindenelveszett…

kiegyezéstkövetően,aXIX.századutol‐só harmadában az építészet mellett a

kulturális, tudományos és művészeti életfelvirágzása ismegindult. Győrből indult elBlaha Lujza művészi pályája, de fellépett aváros színházában JászaiMari is. A század‐fordulón Győr ipara is továbbfejlődött, pl.kibővítették az 1896‐ban alapított MagyarVagon‐ és Gépgyárat. Az első világháborúazonbanmegakasztottaeztafolyamatot.Túlanagyemberáldozatokon,sokházmegron‐gálódott,ésatrianonibékeszerződéstköve‐tőenGyőrhatárszélivároslett,ígyelvesztet‐te legfontosabb korábbi gazdasági‐kereske‐delmi kapcsolatait. A második világháborúpusztításasemkerülteelGyőrt;abombázá‐sok miatt a történeti belváros jelentősépítészetiemlékei, lakóházaihelyérekellett

az 50‐es években új, „szocialista realista”stílusú épületeket felhúzni, amelyek ígymegtörikazegységesbarokkvárosképet.

háború után más területeken is meg‐kezdődött a helyreállítás, ami az ipar

esetébenolyannyirajólsikerült,hogyGyőra80‐asévekreMagyarországharmadiklegje‐lentősebb ipari központjává vált. A kultúraterületén is haladás történt; 1978‐ban fela‐vatták az új színházat, ahol 1980‐ban tar‐totta első előadását a Győri Balett, MarkóIván balettművész vezetésével. Az éveksorán jelenős felújítások történtek a város‐ban, melynek elismeréseként 1989‐ben aműemlékvédelem Európa‐díjával jutalmaz‐ták Győrt. (A város egyébként műemlékiszempontból Magyarország harmadik leg‐gazdagabb városa Budapest és Sopron u‐tán.)

991‐benmegnyitottakapuitaGyőriIpa‐ri Park mind a hazai, mind a külföldi

befektetők előtt. Az üzemek ezután gombamódra szaporodtak. A terület helyt adottegynagyszabásúeseménynekis,azittfelál‐lított szabadtéri oltáronmutatott be szent‐misétII.JánosPálpápa1996.szeptember7‐én. (Ennek helyét amai napig kereszt jelzikétnagygyárközött.)Azipariparkonkívülműködő üzemek közül kiemelkedő ésegyben amegye legnagyobbmunkaadója –Európa második legnagyobb motorgyára –az AUDI Hungária Motor Kft. Győrbenszerelik össze a híres „TT” típusú sport‐kocsikat,amelyekből2006‐banközel24000darabhagytael agyártósorokat.A lendüle‐tesen fejlődőgazdasággal éskereskedelem‐mel rendelkező pezsgő életű település azüzleti élet szereplőinek találkozására iskiválólehetőségetkínál.

yőr (az ötödik legnagyobb vidéki városlévén)többvárosrészretagolódik;mint

aBelváros,Adyváros,Gyárváros,Kismegyer,Szabadhegy, Nádorváros, és az utóbbiévtizedekben kiépült Marcalváros. A neve‐zetességek száma szerint a városközpont alegjelentősebb. A történelmi korokat idézőtemplomok,paloták,múzeumok, jellegzetessarokerkélyek, szűk közök belvárosi sétárainvitálják a látogatót. Kihagyhatatlan aBaross út, a győriek kedvelt sétálóutcája.1997‐benadtákátafelújításután,amikoris

A

A

A

A

1

G

TDK Híradó 2008. október

11

egységesítették az arculatát. Kelet‐Közép‐Európaegyiklegszebbbarokkterét,aBécsikapu teret érintve juthatunk a Káptalan‐dombra,amiGyőrlegrégebbirésze.Itttalál‐hatóAporVilmospüspök terén egyÁrpád‐kori kápolna maradványa, a Püspök‐vár ésépületei, valamint a háromhajósBazilika. Abarokk kori Magyarország legféltettebbkincsei közé tartozik a győri Székesegyházbelseje. Az északi hajó oltárképe a híresKönnyezőSzűzanyakegykép,amitÍrország‐ból, Walter Lynch ír püspök menekítettGyőrbe 1655‐ben. 1697. március 17‐én,Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrelkönnyezett, és a kendőt, amivel felfogták avért,ma is a Bazilikában őrzik. A kegykép‐nek1767‐benZichyFerencpüspökemelte‐tettgyönyörűbarokkoltárt.

zen kívül a gótikusHéderváry‐kápolná‐bantalálhatóaSzentLászlóherma,ami

a Szent Korona és a Szent Jobb mellettMagyarország legjelentősebb szakrális em‐léke. 1192‐ben, Szent László szentté avatá‐sakoranagyváradisírbólkiemeltékacsont‐ereklyéket,saszentkirálykoponyájátelőbbegy egyszerű ereklyetartóba, majd a her‐mába helyezték el, és a nagyváradi székes‐egyházban őrizték. A herma sodronyzo‐máncos mellrésze a később Európa‐szerteelterjedtdíszeszománctechnikaelsőismertemléke. Az Európa legszebb hermájának

tartott ötvös remekmű azegyetlenhitelesÁrpád‐há‐zi királyábrázolásunk. Aszent ereklyét NáprágiDemeter erdélyi püspökhozta Győrbe, amikorgyőri főpásztorrá nevez‐ték ki 1607‐ben. Mindenév június 27‐én ünnepikörmeneten hordozzák

körbeaszentkirályhermáját.

kápolnábantalálhatómégAporVilmospüspök sírja is. A püspököt a vár alatti

pincehelyiségben lőtték le orosz katonák1945‐ben, miközben az oda menekültasszonyokat és lányokat védte. A vértanúpüspököt1997.november9‐énII.JánosPálpápaboldoggáavatta.

Káptalandomb Gutenberg téri lábánálállagyőribarokkegyik legszebbemlé‐

keaFrigyszekrény‐szobor,melyhezlegendais fűződik: 1729‐ben Weingasser György,egy bigámiával, hamis névhasználattal ésszökéssel gyanúsított katona az akkorijezsuita kolostorba menekült (ma bencéskolostor) a halálbüntetés elől. A katonákkörbevettékakolostort.Ablokádmegszün‐tetéseérdekébenapüspök,grófSinzendorfFülöp Lajos a menekültet megpróbálta apüspökvárba átmenteni. Az úrnapi körme‐netben ministránsnak öltöztetett katonáttársaifelismerték,ésakörmenetrerontottafegyveres katonaság. A dulakodás közbenkiesett a pap kezéből a szentségtartó és aföldre hullva eltörött. A hír eljutott III. Ká‐roly király udvarába, aki a kiengesztelésreállíttatta a barokk emlékművet 1731‐ben,amiről a szobor hátoldalán olvasható latinszöveg is tanúskodik. Ennek fordítása: „Azangyalok romolhatatlan kenyerének. VI.Károly osztrák‐római császár, az apostolikirályság őrzője és védelmezője az oltári‐szentség megsértését az elvetemültek vak‐merőségétmegbüntetve,amegsértettIsten‐ség haragjának kiengesztelésére emlékeze‐tül állíttatta ősi jámborságból a megváltás1731.évében.”

yőr régi főtere a Széchenyi tér, ahol aközépkorbanavásárokésakivégzések

is zajlottak. 1688‐ban égették az utolsóboszorkányt a városban, név szerint Bolla

E

A

A

G

TDK Híradó XIV. évfolyam, 1. szám

12

Orsolyát. 1999‐ben török kori tömlöcökfalait tárták fel a már korábban megtaláltrómai kori járda és fűtőcsatorna‐részletekmellett. A barokk és klasszicista elemeketmutató lakóházakon kívül a tér nevezetes‐ségeiközétartozikmégaMáriaoszlopésabencés épületegyüttes – a templom, agimnáziumésarendház–is.

ely hiányában nem részletezném atöbbi látnivalót, pedig még lennének

bőven. Győr történelmi hagyományai, mű‐emlékei, barokk belvárosa igazi turisztikaivonzerőtjelentenek,dekulturáliséletemégvonzóbbátesziavárost.Győrmindigszínesprogramokkal szolgál, hiszen mára igazifesztiválvárossá vált, ahol az év mindenszakábanneves rendezvények, színesprog‐ramsorozatok várják az ide látogatókat. Afesztiválok sorában kiemelkedők a barokk

rendezvények;aBarokkBál,amiagyőribáliszezon legkülönlegesebb eseménye, ‐ ráa‐dásul a szervezők a gyermekekről sem fe‐ledkeztekmeg,számukraszervezikafelnőttbálmintájáraaBarokkGyerekbált‐,nyárona Barokk Esküvő és a Történelmi Játékok,ősszel pedig a Barokk Nosztalgiák Művé‐szeti Fesztivált. Az idei évben új program‐ként kerül megrendezésre a Céhek Feszti‐válja ‐ Kulturális és Kézműves Céhek talál‐kozója. Szintén közönségcsalogató progra‐mokat kínál a Tavaszi, a Nyári és a TéliFesztivál,aGyőriKönyvszalon,vagyéppenaNemzetköziNéptáncésNépzeneiFesztivál.

kitehátellátogatGyőrbe,ebbeamindenszempontból érdekes és sokszínű

városba,biztosnemfogunatkozni!

H

A

TDK Híradó 2008. október

13

A kiegyezéshez vezető út – Az Országbírói Értekezlet lett volna a legkorábbi magyar

alkotmánybíróság? Írta:CserépEdit

világosi fegyverletételt követő‐en 1849 őszénMagyarországon

véres megtorlás söpört végig. A magyarfüggetlenségi harc kudarca után következőkét évtizedes uralom, a neoabszolutizmuskorszaka az államszervezet működőképes‐ségének helyreállítása érdekében alkot‐mányjogiszabályozásoksorávaltelt.

aynau katonai diktatúrája után 1850‐től polgári kormányzást vezettek be,

amely alatt leplezetten, de tovább folyt amegtorlás. A Bach‐korszak 1850‐1859 kö‐zött egységesnémetnemzettéakartaková‐csolni a monarchia népeit, megszüntetve akorábbi jogokat és hagyományokat. Abirodalomjobbkormányozhatóságaérdeké‐bena jogrendszertegységesítették,azoszt‐rák törvényeketvezettékbemindenhol, ígyMagyarországon is. Megszüntették hazánkterületi egységét, s feldúlták ősi közigazga‐tási rendszerét, a vármegyerendszert. Azországot előbb öt külön kormányzottkerületreosztották,majdamaradékmagyarterületet ismét öt részre. A közigazgatáshivatalosnyelveanémetlett.

Az1853‐asuralkodóipátenselfogadta,hogya forradalom és szabadságharc felszámoltaa feudalizmust. Megszűntették ajobbágyságot, a földesurakat államilagkárpótolták. A telkes jobbágy tulajdonábanmaradt a föld, a földbirtokos a voltmajorságiföldeketmegtartotta.

z olasz egység elleni háborút Ausztriaelvesztette. A solferinoi vereség (1859.

jún.26.)közvetettenaBach‐rendszerbuká‐sátjelentette.Azosztrákpolitikaakülpoliti‐kai elszigetelődés után amagyarokkal valókiegyezést látta az egyetlen megoldásnak.Az uralkodó „gesztusokra” kényszerült amagyarok lecsillapítására. 1860. október20‐án a gazdasági és a politikai válságenyhítéseérdekébenFerencJózsefkiadtaazOktóberiDiplomát,amelyaz1847‐esállapo‐tokhoz nyúlt vissza a magyar konzervatívarisztokráciakormányzásbavalóbevonásá‐val, formálisan enyhítve az abszolutizmu‐son. A formalitás abban nyilvánult meg,hogy a föderalisztikus elemeket centralisz‐tikus megoldásokkal, az abszolutisztikuseszköztár részleges érvényben hagyását az

A

H A

„Hazánk jelen átmeneti korszakában alig vonhatá valami magára inkább a közfigyelmet ésérdekeltséget, mint az országbirói értekezlet, melynek czélja volt a hazai törvénykezést olyképrendezni;miszerintamagyaranyagiésalakijogakorszellemével,amegváltozotthelyzetigényeivel,a lefolyt 12 évi időköz alatt támadt uj jog­ és birtokviszonyokkal öszhangzásba hozatván, azidőközbenalkotmányellenesutónéletbeléptetett rendeletek,amagánjogótalmaalattálló érdekeksérelmesajogfolytonosságfennakadásanélkül,hatályonkivülhelyeztethessenek.E közfigyelmet és érdekeltséget csak fokozza most azon körülmény, minélfogva a nevezetttanácskozmányértekezleteinekeredménye,egyrendszeresmunkálatalakjábaöntve,aképviselőházhatározata alá van terjesztve; hogy a nemzet belenyugvása által átmeneti hiddá váljék a jogéletjeleneésazonjövőjeközt,amelynekszámáraarendszerescodificatiójogaéskötelességefenntartvavan.Debármikéntalakuljanakisaviszonyok;ezenértekezletjavaslataarégimagyarjogalapjaiésazujjognézetek, jogalakokésbirtokviszonyokközt,akiengyenlitésnekolysokelemeitfoglaljamagában,mikéntaz,habárideiglenestörvényerejérenemisemelkednék,akésőbbitörvényhozásrészéreigenbősigenhasznosanyagulfogszolgálni.”1

TDK Híradó XIV. évfolyam, 1. szám

14

alkotmányosintézményekbeépítésévelhoz‐ta szintézisbe. Magyarországon újra fel‐állították az 1848 előtti intézményeket: aKancelláriát,aHelytartótanácsot,aCuriátésa régi vármegyéket. A magyar nyelv isvisszanyerte hajdani közéleti rangját.Visszacsatolták a Temesi Bánságot és aVajdaságot. Ezzel Magyarország (Erdély ésHorvátország nélkül) igazságszolgáltatásiautonómiáhozjutott,anélkül,hogyazalkot‐mányjogi önállóságát visszakapta volna. Abécsiengedményektávolrólsemelégítettékkiahangadómagyarpolitikaiköröket,sezacsászártvisszalépésreösztökélte.

861 februárjában az udvar a politikaiélet konszolidálására határozta el

magát. A Februári Pátensként ismert alkot‐mánylevélben alkotmányosságot teremt, segyúttal növelte a centralizmus erőterét,abszolutisztikus elemeket konzervált, stolerált bizonyos szabadságjogokat. Tehátaz alkotmányos eszközökkel irányítaniszándékolt Ausztriával szemben egy csak‐nem abszolutista módon uralni tervezettMagyarországotállítottakszembe.

özponti kérdéssé vált, hogy milyenjoganyag legyen alkalmazandó a ma‐

gyarigazságszolgáltatásban.Amagyarbíró‐ságokazosztrákjogszabályokatnemismer‐ték,denemisszívesenalkalmaztákvolna.Amagyar jog szerint szerettek volna eljárni,de ez a megváltozott körülmények közöttmárnemvoltalkalmazható,idejétmúltvolt.Ezérthívtaössze azuralkodógrófApponyiGyörgy országbíró elnöklete alatt az ún.Országbírói Értekezletet, mely 1861. január23‐tólmárcius4‐igülésezett.Feladatáváazideiglenes joganyag megállapítását tették.Mint köztudott, az Országbírói Értekezletegyfajtasajátosanértelmezettnemzetifelfo‐gás szellemében az osztrák jogalkotással, ahazánkban hatályba léptetett osztrákjogszabályokkal az 1848 előtti, ősi magyarjogrendetszegezteszembe.AzÉrtekezlet18ülése alatt jelentősmunkát végzett:megal‐kottaIdeiglenesTörvénykezésiSzabályokat.

endkívül kényes politikai‐ jogiproblémát jelentett az Ideiglenes Tör‐

vénykezésiSzabályok jogforrásiminősítése.AzOrszágbíróiÉrtekezletnemrendelkezettjogalkotó hatalommal, még csak az ország‐

gyűlés egyik bizottságának sem lehetettbesorolni, hanem csak, mint egy önkénye‐sen összehívott 60 tagú testület rendezte afennálló joganyagot. Mire az 1861‐benösszehívottOrszággyűlésmegkezdteazülé‐sezését,márbeisfejeztékamunkájukat,ígyaz csak igennel vagy nemmel szavazhatottróla.Ezértkezdetbenarragondoltak,hogyaképviselőház, mint törvényjavaslatot fogjatárgyalni. A képviselők ez ellen tiltakoztak,hiszen nem volt törvényes az országgyűlés(“csonkaparlament”)ésazállamfői tisztségsem volt alkotmányos módon betöltve.Ezért kompromisszumos megoldásként aztjavasolták,hogy“Addigis,amígazalkotmá­nyos törvényhozás a kodifikáció rendszeresművét befejezhetné” az Ideiglenes Törvény‐kezési Szabályokat “ott, ahol a különbenteljesésáltalánoshatálybavisszaállítottrégimagyar törvények az újabb jogviszonyok ésérdekek elintézésére nem volnának elegen­dőkvagyalkalmazhatók,úgymindatörvény­kezésben,mind a feleknek,mind a bíráknakideiglenes kisegítő és eligazító módszerülszolgálhatónak tekinti”. Mindezt FerencJózsefismegerősítette,anélkül,hogyformá‐listörvényiszentesítésselelláttavolnaaz.Avégsőmegoldást–akárcsakaHármaskönyvesetén – a bírói jogalkalmazás révén, aszokásjogjelentette.ACuria1861.július23‐án tartott teljes ülésén az IdeiglenesTörvénykezési Szabályokat a törvényhozásintézkedéséig ideiglenesen “állandó zsinór­mértékül” elfogadta, a bíróságoknak hatá‐lyos jogként ajánlotta. A továbbra is fenn‐maradó joghézagokat, jogalkalmazásiproblémákat pedig vagy a jogtudománynakvagyabíróságoknakkellettmegoldaniuk.

zgalmaskérdéskéntmerülhetfel,hogyazOrszágbírói értekezlet nem egy kvázi

alkotmánybíróságkéntfunkcionált­e.

agyarországon az Alkotmánybíróságfelállítását az 1989. évi I. törvény írta

elő, ezért problémás az értekezletről, mintalkotmánybíróságról beszélni. Az alkot‐mánybíróság és alkotmánybíráskodás egydemokratikus jogállam működésének alap‐vetőfeltétele,s1861‐ben,azosztrákuralomidején kevéssé lehetett polgári demokrati‐kusállamnaktekinteniMagyarországot.

1

K

R

I

M

TDK Híradó 2008. október

15

z alkotmánybíráskodás, mint alkot‐mányvédelem összetett tevékenység:

alapvetően a chartális alkotmány védelmétjelenti, vagyis lényegében ‐ a hatalommeg‐osztásszempontjából‐őrködésazalkotmá‐nyozó hatalom és a tág értelemben vetttörvényhozó hatalom közötti hatáskörmeg‐osztásfölött.Azalkotmánybíráskodáselsőd‐legesesen az állami ‐ közhatalmi szervekjogalkotó tevékenységének ellenőrzésérehivatott,amelysoránazalaptörvényképeziaz objektív viszonyítási bázist. A vizsgálatarra irányul, hogy a kérdéses jogi normaösszhangbanáll‐eazalkotmányrendelkezé‐sével. A tevékenység eredménye az alkot‐mányossági döntés, amely megállapítja azalaptörvénynek való megfelelést, vagy azalkotmánysértést ‐ ez utóbbit megfelelőenszankcionálja.

zalkotmánybíráskodásvelejárója,hogyaz alkotmányossági döntést az adott

időpontra jellemző társadalmi, gazdasági,politikaiviszonyokisbefolyásolják,vagyisakörülményekkel adekvát alkotmányijelentéstartalomkerülkialakításraadöntés‐hozatal folyamán. Ennyiben az alkotmány‐bíráskodás körébe tartozik az alkotmány‐fejlesztés is, amely a jogfejlesztés sajátosformája.

861‐ben Magyarország nem rendelke‐zett chartális alkotmánnyal. Az osztrák

közjogiálláspontszerintkétségesvolta’48‐as törvények jogérvénye is, és ezzel amagyaralkotmányosságtagadásáig jutottakel. E felfogásból következik, hogy amagyarkoronatartomány semmivel sem bírt többjogot,mint az örökös országokkal és tarto‐mányokkal fennálló, s a sanctio pragmati‐cával kapcsolatos egyesülés. Közismertazonban, hogy a Pragmatica Sanctióban anemzetkikötöttejogainaksérthetetlenségét,s kiváltképp a törvényhozási jogban aszupremáciáját, hangsúlyozva, hogy a„Magyarországon a fejedelem ne a többitartományokmódjaszerint,hanemmagánakaz országnak saját törvényei szerinturalkodjék és kormányozzon”. Ebből pedigvitathatatlanul következik, hogy az országszabadságának sérthetetlenségét, a sajáttörvényei szerinti kormányzást nem adta

fel, s így alkotmányos önállóságát nemengedteát.

z 1791:10 törvénycikkely deklarálta: Őfelsége elismeri, hogy az ausztriai ház

nőágának, az 1723:1 és 2. törvénycikkekáltal Magyarországon és a kapcsolt részei‐ben megállapított örökösödése ugyanazt afejedelmet illeti. Mindazonáltal Magyaror‐szág kapcsolt részeivel együtt szabadország, s kormányzatának rendszere(beleértve minden kormányszékét) függet‐len, azaz semmilyen más országnak vagynépneknincslekötve(nullialteroregno,autpopulo obnoxium), hanem tulaj‐donönállássalésalkotmánnyalbíróország (sedpropriam habens consistentiam etconstitutinem). Azaz Magyarország királyaiáltal, saját törvényei és törvényes szokásaiszerint, nem pedig más tartományokmintájára kormányzandó és igazgatandóentitás. A fentiek ékes bizonyítékai annak,hogy Magyarország a monarchiától közjogiértelemben önálló, független, s az 1848‐astörvények jogilag érvényesek és alkotmá‐nyosalaptörvényekkéntkezelendők.

z Országbírói Értekezlet fő feladatánakazt tekintették, hogy a neoabszolu‐

tizmus idején kibocsátott rendeleteketösszhangba hozzák a magyar gazdasági,politikai és kulturális viszonyokkal,megteremtve ezzel az igazságügyi kiegye‐zést, ami alkotmányjogi tekintetben csak1867‐ben valósultmeg.Amagyar joganyagvisszaállításávalkapcsolatbankétellentétesálláspont állt szemben egymással. Az egyikszerint a forradalom előtti állapotokat kellhelyreállítani, ami értelemszerűen az oszt‐rák jog teljes felfüggesztéséhez vezet. Ezt anézetet vallotta az Értekezleten a radikáliskonzervatív többség. Mások úgy vélték,hogy átmenetileg az osztrák alkotmányprovizórikus érvényétmeg lehet állapítani,mertezzelamagyarjog1848‐as, és az azótaelért fejlődését konzer‐válnilehet.Eztazállás‐pontot a mérsékeltenliberális kisebbség tá‐mogatta.

A

A

1

A

A

TDK Híradó XIV. évfolyam, 1. szám

16

eák Ferenc határozottan kijelentette:“...előttem is...alapeszmea régimagyar

törvények visszaállítása, de ahol ... azokvisszaállításából a jogviszonyok megzavará­sátvagy institutiónkdemokratikus szellemé­nek fölfogását hiszem bekövetkezendőnek,ott kétkedés nélkül ellene szólok, s nemtörténhet az, hogy több vagy kevesebbtarttatik­e meg az által az osztrák törvé­nyekből”.AzÉrtekezlethosszasvitautánazta megegyezést fogadta el, hogy a magyarjogszabályokatvisszaállítják,dea jogfolyto‐nosság, jogbiztonság és a helyzet szükségeáltal megkívánt pótlásokkal. Ezek közül alegjelentősebb a telekkönyvi rendtartás ésazOsztrákpolgári törvénykönyv idevonat‐kozó részei, amelyek az ingatlantulajdont,illetve annak forgalom és hitelképességétbiztosították.tt érhető tetten az Értekezletalkotmánybíráskodó funkciója: a ’48‐as

törvényekhez mérten helyezték górcső aláaz osztrák szabályokat: ami a történetialkotmánnyal ellentétes volt, azt hatályonkívül helyezték, ami pedig a megváltozotttársadalmiésgazdaságiviszonyoknakmeg‐felelőenazoktrojáltjogújrendelkezésevolt,azt hatályban tartották, fejlesztve ezzel amagyarjogrendet.

z Ideiglenes Törvénykezési Szabályok311§‐aközül27(ebből23ilyencímen,

4 úrbériség címén) rendezte az anyagimagánjogot.37§kereskedelmi jogi, (ebből6 váltójog, 27 csődjog és 4 kereskedőkről,fuvarosokról szóló szabály) 72 § bányajogitémájú. Az eljárásjogot érintő 175 § közül157polgárieljárásjogi(deittszabályoztákatelekkönyvi rendtartást is) 9 § büntetőeljárásjogi és 9 § rendelkezett az ügyvé‐dekrőlésaközjegyzőkről.

jogszabályoklegjelentősebbrészeteháta magánjog területére esett. Itt három

csoportba foglalhatók a rendelkezések. Azelsőcsoportbanlévőkhatályonkívülhelyez‐ték a császári pátenseket, és helyettükvisszaállították a magyar jogot. Így nyertevissza érvényét az 1839/40. évi ország‐gyűlésáltalalkotottváltó‐éscsődtörvény.Amásodik csoport alaki joghatállyal ruháztafel az abszolút kor rendeleteinek azt a

részét,amelyekelősegítettékamagyargaz‐daság fejlődését. Ilyenek voltak például azősiségi, az úrbéri, a telekkönyvi… stb. pá‐tensek. A harmadik csoportba a módosí‐tásokkerültek–elsősorbanazöröklésiésaházassági vagyonjogi szabályok. A magyaröröklési jognak ekkor vált speciális intéz‐ményévé az ági öröklés. Törvényes öröklésesetén, leszármazókhiányábankülönbségetkell tenni az ingatlanok vonatkozásában a“szerzeményi vagyon” (amit az örökhagyószerzett) és az “öröklött vagyon” között. Aszerzeményi vagyont ugyanis a hitvestársörökli,azörökölt,ún. “ágivagyon”azonbanaz Ideiglenes Törvénykezési Szabályokértelmében visszaszáll arra az ágra, ahon‐nanazörökhagyóaztkorábbanörökölte.

z Országbírói Értekezlet tagjainakmoderngondolkodásmódjátbizonyítot‐

taaz,hogy“azészszüleményeit”(aszellemialkotásokat) szintén a jog oltalma aláhelyezte. Negatívumként említhető, hogytovábbraisfenntartottákahitbizományokat.Az Országbírói Értekezlet által összeállítottAz Ideiglenes Törvénykezési Szabályokszerint „a magyar büntetőtörvények éstörvényes gyakorlat az osztrák büntetőtör­vénynél szelídebbek lévén, azok szerintlesznek a magyar törvények visszaállításaelőtt elkövetett bűntettek és kihágásokelítélendők". Ezzel újra hatályba léptek akorábbi magyar jogszabályok. Két kisebb,humánusnaktűnőintézkedéstvezetettcsakbe: deklarálta az 1848‐ban már a törvényelőtti egyenlőség keretei között kimondottelvet,miszerint "a nemes és nemnemes kö­zött többé különbség nem lehet", továbbáleszögezte,hogy"atestibüntetésalkalmazá­sának helye bűntetteknél egyáltalán nemleend".Ezazonbanédeskevésvoltazonbíróipraxis számára,melybenaz ítéletethirdetőbírákmaguksemismertékarégebbimagyarjogot, a kodifikáció magyar termékeit (az1795. és 1843. évi javaslatokat) pedigmégkevésbé. Ebben a zavaros helyzetben rend‐kívül nagy jelentőségű volt egy elméletimunka megjelenése: Pauler Tivadar kétkö‐tetes munkája nélkülözhetetlenné vált ekorbanmajdmindenbírószámára.

polgári peres eljárás területén azIdeiglenes Törvénykezési Szabályok

visszaállították a régi magyar írásbeli

D

I

A

A

A

A

TDK Híradó 2008. október

17

jogrendet, de az osztrák perrendtartásbólmeghagyták a háromszori perváltás elvét.Ezzel némileg gátat tudtak szabni a perekidőtartamának. Nem vették át azonban azadósokbörtönét.

égeredményként az OrszágbíróiÉrtekezlet tehát amérsékelten liberális

megoldást választotta: elismerte a magyarjogrend 1848 utáni állapotát, az OsztrákPolgári Törvénykönyv hatályát a szűkebbértelemben vett Magyarországon –Erdélyben és Fiumében nem, mert azokakkoribankülönkormányzatalattállottak–általánosságbanmegszüntette, demeglehe‐tősenelszigeteltkiegészítésekenkeresztül,salkotmányossági szempontokat is figyelem‐bevévebefogadtaamagyarszokásjogbaazosztrák, illetőleg német eredetű magánjogiintézményeket. Ezt a kompromisszumosmegoldást amagyar szakirodalom „magán‐jogikiegyezésként”tartjaszámon.

magyar jogfejlődés ezzel a döntésselvisszatért a negyvennyolcas állapotok‐

hozésszínvonalhoz,amitabécsikormány‐zat a magyar jogéletben várható anarchiamegakadályozása érdekébenkénytelen volttudomásulvenni.Források:JogtörténetiSzemle20071.számJogtörténetiSzemle20073.számMagyar alkotmánytörténet Szerk.: MezeyBarna2003.Magyarmagánjogikézikönyvek

V

A

TDK Híradó XIV. évfolyam, 1. szám

18

„Whe shal l overcome” – gondolatok Martin Luther Kingrő l

Írta:SzabóAndrás

Elsőrész:Kingéleteésapolgárjogimozgalomkibontakozása

Próféta. Szabadságharcos. APlébános. A modern Tamás bá‐

tya. Az új Gandhi. Sok elnevezés él MartinLutherKingről,akitmaegyhangúlagAmeri‐ka történelmének kiemelkedő alakjaként,mártírjaként tisztelünk. Halálának ötvene‐dik évfordulóján két részből álló cikkbenkísérlem meg bemutatni életét, „álmát” éshíresbeszédét.

963, Amerikai Egyesült Államok. Százévvelanégerrabszolgákfelszabadítását

deklarálólincolniproklamációkiadásautána négerek helyzete kétségbeejtő. Szabadoklettek,demásodrendűekmaradtak.Gyökér‐telenek,nincsenmélykultúrájuk,nincsenektradícióik,amelyekre–mintbelsőértékre–büszkéntekinthetnének,éskorántsemérzik(nem is érezhetik) magukat otthon hazá‐jukban. Szegények, csak alkalmanként kap‐nak (és akkor is csak kemény, fizikai)munkát. Egyetemre – néhány északi államkivételével–szinteseholsemmehetnek,ígyfelemelkedésük, kitörésük esélytelen. Szeg‐regálódnak,gettókbaköltöznek,aholanyo‐mor miatt az egekbe szökik a bűnözés. Anégerek papíron egyenlők – az iskolákban,azüzletekben,abuszokonésa temetőkbenviszonterrőlszósincs.AfelszabadítóAtyákeszméineklángolótüzébőlcsupánpislákolóparázsmaradt.

amarosan – a híres Drexler‐ügy kap‐csán az Amerikai Legfelsőbb Bíróság

határozatábankimondja:„négerembernemtekinthető az Amerikai Egyesült Államokteljes jogú állampolgárának”. Ezzel alépéssel mintegy igazolták a négerekről apolgárokban élő, jórészt buta sztereotípiá‐kon alapuló negatív emberképet, a diszkri‐mináció jogosságát, mindamellett teret en‐gednekazolyan–főlegDélengarázdálkodó– fajgyűlölő csoportok, mint a hírhedt Klu‐Klux Klán tevékenységének: a nyílt terror‐nak is. A közvélemény belenyugszik a

rendezetlenhelyzetbe,aradikáliscsoportokkihágásait hallgatásával, közömbösségévelnem igyekszik gátolni. A feketék érzik: azembertelenbánásmódot,asorozatosmega‐láztatásokat és az embertelen kegyetlen‐ségetnemnézhetiktétlenül:lépniükkell.

955‐ben márciusában egy tizenöt évesfekete kislány, Claudette Colvin bátor

tettreszánjaelmagát.Egyhelyibuszjáratonafehéreknekfenntartottrészreül,éshelyéttöbbszöri felszólításra sem adja át az arra„joggal igényt tartó” fehér fiatalembernek.Hasonlóan cselekszik négy évvel későbbRosa Parks is, a két szabálysértőt mindkétesetbenletartóztatják.Azügyóriásiportka‐var.Abusztársaságaszabályokszigorúbe‐tartatását ígéri – és célja eléréséhez fizikaierőszakot is előszeretettel alkalmaz. Ekkorkapcsolódik bele a mozgalomba MartinLutherKing,azalabamailelkész.

artin 1929‐ben, Atlantában születettlelkész apa gyermekeként. Eredetileg

őtésapját isMichaelKingnekhívták,nevü‐ket egy németországi látogatásuk során,1934‐ben a reformáció nagy alakja előttitisztelgésképpen változtatták Martinra. Ki‐váltságosnak mondhatta magát: előbb At‐lantában, majd Pennsylvániában a CrozerTheologicalSeminary‐rajártfőiskolára,teo‐lógiáttanult.1951‐benamármeglévőszoci‐ológiai diplomájamellé teológiából is szer‐zettegyet,éstanulmányaitabostoniegyete‐men,szisztematikusteológiaszakonfolytat‐ta.Négyévvel későbbmárháromdiplomátmondhatott magáénak, ekkor már egy éveaz alabamai fővárosban, Montgomeryben aDexterAvenueBaptistChurchpásztorakéntdolgozott.Beszédeinagytömegeketvonzot‐tak.Felemeltehangjáta fajiegyenlőtlenség,és a jogaikért békésen demonstráló társainelkövetett rendőri erőszak ellen. Rossz‐akarói rövidesen tudomására hozták nem‐tetszésüket: 1956‐ban figyelmeztetésülbombarobbantalelkipásztorházaelőtt.Mi‐vel álláspontjamellett nyilvánosan is kitar‐tott,háromévmúlvaegyrasszistacsoporta

A

1

H

1

M

TDK Híradó 2008. október

19

mozgalom„szellemiközpontját”vettecélba:ismét bomba robbant, de ezúttal istentisz‐telet közben, több halálos áldozatot, ésszámtalansérültethagyvamagaután.1958‐banegyHarlembentartottkönyvdedikálásasorán egy ellene hergelt elmeháborodottnéger nő támadt rá papírvágó késsel –eredménytelenül.Aférfit–akitekkorramára mozgalom egyik vezetőjének tartanak –nem sikerül elhallgattatni. Igazán elismertakkor lett, amikor egy topekai kislány,Brown kapcsán az iskolai elkülönítés ellenszáll síkra – és nyert. A Szövetségi Legfel‐sőbbBíróság ítéletébenkimondta,hogy „aziskolai szegregáció szemben áll az Alkot‐mányban biztosított polgári egyenjogúság‐gal”.Akislányelőttígyaziskolakötelesvoltmegnyitni kapuit, amely azután mindegyiktársa előtt nyitva maradt. Ez az elsőnagyobb siker mutatta meg Kingnek, hogyfáradozásánakeredményevan,útjátfolytat‐niaérdemes–ésszükséges.

MontgomerybojkottidejénMartint,akiéppen a városban tartózkodott, a

Montgomery Improvement Association(Montgomery Haladás Egyesület) vezetőjé‐véválasztották,amelyaRosaParkletartóz‐tatásának éjszakáján megalakult Women’sPolitical Councillal (Nők Politikai Tanácsá‐val)együttarraszerveződött,hogyabojkot‐tot kézben tartsa, fegyelmezetté szervezze.Az egy évig tartó bojkott során szórólapoktízezreitosztottákszétavárosban,céljukat,a buszokon lévő szegregáció eltörléséthirdetve.Abusztársasággondbanvolt.Máregyátlagosankeresőközéposztálybelifehércsalád is rendelkezett autóval, így a buszo‐konutazókközelnyolcvan százaléka a sze‐gényebb feketékből került ki. Az enge‐detlenség csőddel fenyegetett. Bíróság elévitték az ügyet, amely azonban kimondta,hogy a buszokon fennálló szegregáció(csakúgy, mint az iskolai) törvényellenes,ígyavállalatkénytelenvoltmeghátrálni,ésa „CSAK FEHÉREKNEK” feliratú táblákatleszerelnijáratairól.Ezegyújabbgyőzelmetjelentett, amelyremárnemcsakahelyi, ha‐nemazországossajtóisfelfigyelt.Ezutánazállampolgári jogaikért kiálló feketék tünte‐téseinmegjelent–ésbizonykénytelenvolta védtelen, békés tüntetőket (agyon) verő

rendőrökről is beszámolni. Ezzel természe‐tesen sokkolták a közvéleményt, amely ad‐digmagáta„szabadsághazája”ésa„boldogbékeidők” illúziójába ringatta. A polgárokszámára nyilvánvalóvá vált, hogy valaminincsrendben.Akényelemésakonzervatívnézetek azonbanmég sokak lelkét képesekvoltak megnyugtatni. „Hát ezek sosem elé‐gednek meg?” „Eleget kaptak már!” „Min‐dennekvanhatára…”

957‐ben Luther lelkész‐ és paptársaivallétrehozza a Déli Keresztény Vezetők

Konferenciáját,amelynekelsőelnökelesz.Aszervezet a polgárjogi mozgalom élére állt.Demonstrációkat szerveztek, felhívták ma‐gukra a közvélemény figyelmét. Ugyanma‐gukatszabadságharcosoknakhívták,gondo‐sanügyeltekarra,hogyazerőszak,amiellenéppen harcolnak, az ő tüntetéseiken ne je‐lenhessenmeg,ezekazösszejövetelekmél‐tóságteljesek, fegyelmezettek legyenek.Ugyancsak elhatárolódtak a radikálisabbmegoldásokat,sőtazerőszakotésafehérek‐től való tudatos elhatárolódást hirdetőMalcolm X‐től és az Iszlám Nemzet nevűradikális mozgalomtól – amelyet nem en‐gedtek tüntetéseiken beszélni, szervezettformában részt venni. Martin nagyon istisztábanvoltapolgáriengedetlenség,ésazerőszakmentességerejével,amitpéldaképé‐től, Mohandász Karamcsand Gandhitóltanult–akinekcsaládjával1959‐benszemé‐lyesen is alkalma nyílt találkozni. Ennekellenére Kinget, és a tüntetések szervezőittöbbszörisletartóztatták–eztaténytazon‐bannemnevezhetjükegyoldalúanrossznak.Egyrészt a börtönbe zárt szabadságharcosképe, akit a hatóságok, a cenzúra minden‐áron el akar hallgattatni, nagy tömegeketállítottátazőoldalára.Másrésztszinténen‐nek a ténynek köszönhető, hogy J. F.Kennedy elnök személyesen hívta fel, ésbiztosítja támogatásáróla tiszteletes felesé‐gét, Corettát. Az ekkorra már a sorozatostüntetések, és a televízióban látottak miattzúgolódó amerikai közvélemény egyértel‐műenaztsugallta:megoldáskell.

kkor érkezünk el 1963. augusztus 28‐hoz, Kingnek a Washingtoni Menete‐

lésentartottbeszédéneknapjához.

A

1

E

TDK Híradó XIV. évfolyam, 1. szám

20

Útinapló Írta:dr.Beke­MartosJudit

merika, a szabadság országa, ademokrácia őshazája, aholmin‐

den lehetséges. Nos, ahogy azt nyilván amagyarországi írott sajtóban is olvasnilehet,márnemegészenigazakezekamegál‐lapítások–méghakorábban,legalábbrész‐ben, igazakisvoltak.Amikorezeketasoro‐kat írom, a Képviselőház – a Kongresszusalsóháza – épp megvétózta a 700 milliárddollár értékű államosításról szóló törvényt.AWallStreetenaNewYork‐i tőzsdeértéke650pontotzuhant–pedigmahétfővanésnem kedd, ahogy annak idején, 1929.október29‐én.MígaFehérHáztanácstalana vétót követően, sorra jelennek megnyilatkozatok és cikkek, arról, hogy a jelenhelyzet miért más, mint a Nagy GazdaságiVilágválságimmár79évvelezelőtt.Egybiz‐tos:aválságnakmesszenincsvége, továbbihullámairészbenmégrejtveringatóznak,éshogy milyen következményei lesznek még,aztsenkisemtudja.Azonbanekétgazdasá‐gi esemény összehasonlítása a kutatókkövetkezőgenerációjáravármajd.

ngemegészenmástémákkutatásavon‐zott az Újvilágba, pontosabban Boston‐

ba,aholjelenlegaPhDkutatásomegyrészétvégzem.Augusztus elején érkeztem,mert atanév már akkortájt elkezdődött. Ameriká‐ban a jogi oktatás egészen más, mintEurópában. Itt a fiatalok, mikor 18 évesenbefejezik a gimnáziumot (high school),college‐bamennekún.undergraduatetanul‐mányokat folytatni. (Fogalmizavartszokottokozni, hogy a college szót kollégiumrafordítják. A college alapdiplomát adó felső‐oktatási intézményt, főiskolát, egyetemetjelent, míg a kollégium megfelelője adormitory). Főszabály szerint 4 évigtanulnak a college‐ban, melynek végén egybachelor diplomát kapnak. Tekintve, hogynemkellakezdetekkorszakterületetválasz‐taniuk,azelső2éveennekatanulmánynakelég kötött (ez a szűk értelemben vettundergraduate study, amelynek keretébensok olyan tárgyat tanulnak, amit a gimná‐ziumbannemtanultakmeg,mertmárottiskreditrendszer volt és maguk választották

tárgyaikat). A 4 évből az utolsó kettőbenspecializálódnak, eldöntik, hogy miből isszeretnének diplomát. A bachelor diplomatöbbségében egy főtárgyról (major) és egymelléktárgyról (minor) szól. Ahhoz, hogyvalóban ilyen diplomát kapjon, meghatáro‐zott kurzusokat kell elvégeznie. Leginkábbúgy lehet elképzelni,mint egy óriási panel‐rendszert.Amelyikpaneltválasztjaahallga‐tó, azokat a tantárgyakat kell elvégeznie ésarról szól majd a diplomája. Amennyibenminort szeretnecsinálni, akkornemkell azösszestárgyatelvégeznieazadottpanelben,csakannakegymeghatározottrészét.Ahall‐gatóktermészetesentandíjatfizetnek,több‐nyire tanévenként meghatározott összeget.Döntéseiket – ekkor még – nem feltétlenanyagi alaponhozzák, inkábbegyéni teher‐bíró‐képességük, illetve a leendő átlaguk ameghatározó. Utóbbi azért lényeges, mertsoka közülük tovább akarnak tanulni.Bachelor diplomát (major, minor) rengetegszakterületről lehet szerezni, így közgazda‐ságtan, mérnök, politológus, pszichológus,történész, bármelynyelvbőlnyelvtanár, ún.liberal arts (nagyjából a szabad bölcsész),természettudós,stb.

annak azonban olyan szakképesítések,amelyekhez graduate diploma szüksé‐

ges,azazmásoddiploma,aminemposztgra‐duális és nem master diploma. Ilyen azorvosi és a jogi szakma. A hallgató tehátelvégezheti a college‐ot pre­law vagy pre­med major‐rel is, de végezhet bármilyenmás területen is. A lényeg, hogy az átlagaegymax.4.0‐ásrendszerbenjólegyen(ezaGPA = General Points Average) és, hogy jóeredménytérjenelakváziközpontifelvételiteszten, az LSAT‐en (Law School AdmissionTest),amifőleglogikaikérdésekbőláll.Akéteredmény,ajánlólevelekésszemélyesfogal‐mazások alapján kerülnek be a hallgatók agraduate schoolba, azaz jogi képzéshez aLaw Schoolba. A Suffolk University LawSchool,–aholénjelenlegkutatok–egyarántbiztosít nappali és esti képzést is. Sokandolgoznakatanulásmellett,akárakorábbi,abachelordiplomájukszakterületén.

A

EV

TDK Híradó 2008. október

21

jogi képzés ezek után 3 éves, ún.professzionálisképzés,azazelsőévben

vanhat kötelező tárgy, amelyekre a hallga‐tót csoportokba sorolják beiratkozáskor.Mindenóráraelőreelkellolvasniazesete‐ket, illetve a tankönyvet, kis emlékeztetőtkell készíteni, néha pedig vannak beadan‐dók is.A tanárokezekenazún.corekurzu‐sokonaszókratészimódszersegítségével,ahallgatókat kérdezve próbálják rávezetniőket a megfelelő gondolkodás útjára. Jómegoldás vagy válasz azonban nincs, mertaz a mindenkori bíró leendő döntése, ami‐nek kialakítása nagyrészt az ügyvéd dolgaérvelés fogmájában. A tankönyvek többnyi‐re1000‐1200oldalasak(egyfélévre),órárólórára általában 15‐30 oldalt kell elolvasni,feldolgozni (minden egyes tárgyból). Azesetgyűjtemények is tartalmaznakkiegészí‐tést, cikkeket, illetve a tankönyvek istöbbszörelmondjákugyanazt,ígyahallgatókétszer‐háromszor olvassa nagyjából ugya‐naztazanyagot,majdmeghallgatjaazokta‐tót és ezalatt ki kell, hogy alakítsa sajátvéleményét is. Tekintve, hogy a többséghihetetlen magas tandíjat fizet (kb. 38.000dollár/tanév, ami évente 7%‐al emelkedik,ígya3évesképzéskb.122.000dollár,azaznagyságrendileg 20.800.000 Ft), készül azóráraéskonzultációslehetőségnektekintiatanárral való találkozást így sok a kérdés,aktívak a diszkussziók, nem csak akiscsoportosórákon.

vizsgák anonim módon, írásban zajla‐nak. Előre maghatározott vizsgarend

alapján a hallgató kap egy meglehetősenhosszú és bonyolult esetet és 3 órát, hogyírásban rögzítse az összes lehetséges érve‐lést.(Avizsgakézzel is írható,detöbbnyiremindenki a saját laptopján gépeli be amegoldást egy előzetesen letöltött szoftversegítségével, amely a vizsga 3 órájáramin‐denmásprogramalkalmazásátletiltjaagé‐pen.)Ha „openbook”és/vagy „opennotes”a vizsga, akkor ezeket a segédeszközöket,könyveket,eseteket, jegyzeteket lehethasz‐nálni, ha azonban „closed book” és anyagijogiháttérismeret szükséges, amit akurzusanyaga nem tartalmaz, akkor azt rendel‐kezésrebocsátjaazoktatóakiírásban;vagyazt kívánja, hogy a hallgató erre nézve isjegyezzeleazösszeslehetségesszcenáriót.

zelsőévetilyenmódontúlélőhallgatóka tanulmányaik további két évében

teljesenszabadonválaszthatnakkurzusokat.Egyetlen kockázati tényező van: a bar exa‐mon (ügyvédi szakvizsga, ami szintén egyanonim,írásbeliteszt,részbenfeleletválasz‐tós, részben esszé kérdésekből) feltett kér‐désekbármilyenterületrekiterjedhetnekés,haahallgatóaztnemtanulta,gondbanlehetvele. Bár a bar examot megelőzi egy fel‐készítő,ez ritkánelegendőarra,hogyadottalapismeretnek számító kurzus hiányátpótolja.Nemmindenhallgatókívánjaazon‐banletenniabart,és–mondhatnámapén‐zükért – szabadon válogathatnak a legkü‐lönbözőbbkurzusokközül.

zoktatás isegészeneltérőamagyartól.A legtöbb professzor legalább néhány

évet eltöltött a gyakorlatban, és utána letttudományosszakember.Ígyegyrészrőlren‐delkeznekgyakorlatiismeretekkel,másrész‐ről azonban szaktudásuk csak a saját terü‐letükre korlátozódik. Tekintve, hogy azoktatók maguk sem részesültek joghallga‐tóként„rendszer‐szerű”oktatásban,ahogyamagyar hallgatók, így sosem látták át ajogot,mint rendszert,mintegészet.Pár szóerejéig érdemes mégmegemlíteni, hogy azoktatóktöbbségemindenlehetségestechni‐kai eszközt használ. Eseteket tesznek fel awebsite‐ra, legfeljebb egy napon belülválaszolnak bármilyen kérdésre emailben,de fizikailag is megtalálhatók az irodájuk‐ban,ha teljesállásúoktatók.Egygombnyo‐másrael tudják sötétíteni a termet, lehúzniegyvetítővásznatéslejátszaniegyfilmrész‐letet.

alánaleírtakutánnemmeglepő,hogyajogtörténetről is eltérő az amerikaiak

felfogása. Abban mindenki egyetért, hogynagyon lényeges és fontos, de hogy mit isértenek pontosan a jogtörténet fogalmaalatt,arrólmajdegykésőbbibeszámolóbanírok részletesen. Pillanatnyilag nemamúlt,hanema jelen és a jövő,mégpedig a közel‐jövő foglalkoztatja a helyieket: a gazdaságiválság és a november 4‐i elnökválasztás.Külföldiként mindenképpen érdekes ez azidőszak,nemtudnimithoznakakövetkezőnapok, hetek. Addig pedig csak az időjáráshűl,mindenegyébizzik…

A

A

A

A

T

TDK Híradó XIV. évfolyam, 1. szám

22

Haunting Resemblance from the Past . . . An In-Depth Analysis of U.S. History from the

Time of the Great Depression byRoryL.Cahill

ver the past few months, theUnited States has gone into a

financial crisis, with multiple bank failuresand the passage of a massive financialbailout plan in an attempt to prevent thecollapse of the banking system. This crisisproduced stagnant economic growth andled to a credit freeze as lenders began todoubt Americans’ viability of paying backtheir loans. Many economists and politicalcommentators have pointed to the lack ofregulation of large financial conglomeratesand the reluctance of the Bush‐admi‐nistration to exercise oversight on thesesectorsoftheeconomyasanexplanationtotheunderlying reason for the irresponsiblepractices, that ultimately lead the economytofalter(e.g.suchasofferinghomeloanstolowincomefamiliesandsellingtheloansinlarge packages to foreign investors).Parallelshavebeendrawnwitheventsfromthepast: theSavingsandLoancrisisof thelate 1980s, the “stagflation” of the late1970s, and foremost to the GreatDepression between 1929 and 1933. Theconditionswere thesameregardingecono‐mic growth in the 1920s and in the pastseven years: limited regulation of financialpractices, tax policies that favored thewealthy (“supply‐side economics”), and agovernment friendly to thebusinesssector.The initial results of both policies werepositive, but the eventual consequencesdisastrous for the entire nation. However,the reforms of Franklin Roosevelt’s NewDeal fundamentally changed the waybusiness and government interacted: italignedthegovernmentwiththeinterestsoftheworking people rather than that of theinfluential businesses, and in effect – byaltering the role of the government –created a largely middle class society thatpropelled an astonishing economicexpansionoverthefollowingthreedecades.

nordertotrulyunderstandthesweepingchangesthattheNewDealbroughtabout,

it is important to assess the circumstancesand events that lead to the GreatDepression. After the tumultuous events oftheFirstWorldWarandthebriefperiodofprogressive government reform underpresidents Theodore Roosevelt andWoodrow Wilson, the American electoratewas ready to take a step back instead offorward, and return to the status quo. TheRepublican Party capitalized the consensus– through the allianceof business interestsand“Washington‐insiders,”whoconstitutedthe Party leadership – by nominatingSenator Warren Harding as theirpresidentialcandidate.Hardingcampaignedwith thepromiseof a “return tonormalcy”and resoundingly defeated his Democraticopponent, Governor James Cox. Hesubsequently appointed a cabinet ofconservative plutocrats, such as bankingbillionaire Andrew Mellon as TreasurySecretary and Herbert Hoover, the famousrelief administrator and mining executive.Harding was an ineffective leader, but hewas friendly to business interests andpursued policies more aligned along theirinterests.The labormovement,whichgrewsteadilythroughoutthefirsttwodecadesoftheTwentiethCentury,wasthenfacedwithcourt‐issued injunctionsagainststrikesanda government more concerned withloosening restrictions on businesses thanlooking out for common people. Harding’spresidency was brief, as he died from aheart attack in 1923; his administration isrememberedashighlyineffectualduetotherampant cronyism in his cabinet and tohaving virtually overturned the economicgovernance to business interests andlobbyists. Harding was succeeded by hisvice president, Calvin Coolidge, whoexpandedthebusinessfriendlypolicyofhispredecessor. He once said: “The man whobuilds a factory, builds a temple. The man

O I

TDK Híradó 2008. október

23

who works there, worships there”1.Nevertheless, Coolidge was reelected witheaseoverhisDemocraticopponent,JohnW.Davis, who preached a similar economicgospel and did not advocate for those hurtby the prevailing economic policies of theRepublicanParty.

fter Coolidge’s presidency, Secretary ofCommerce Herbert Hoover defeated

another Democratic candidate, New YorkGovernor, Al Smith in 1928. The trio ofRepublicanpresidentsinthe1920soversawaperiodofrapideconomicexpansionbasedon the explosion of industrialmanufacturing and the growth of theAmericanmiddle class.Thisnewconsumerclass was able to afford more and therebycontributedtothesuccessofbusinessesandmanufacturers. Similarly, giant bankingtrusts–suchastheHouseofMorgan,whichhadgrownasaresultoffinancingAlliedwardebtthroughouttheFirstWorldWar–werevery successful. For the first time, averageAmericans were able to invest their ownmoneyinthemarketsandseeasubstantial

1www.brainyquote.com/quotes/authors/c/calvin_coolidge.html - October 12, 2008

return.Theculturalmythologyof the “NewEra” was of a “self‐made man”, who rosefrompovertytofabulouswealthandpowerthrough his own hard work. For a fewpeople, this was certainly possible, butwhilesomeincomesdidriseduringthe20s,the disparity grew at an astonishing rateandmanywereleftoutofthisprosperityofthe New Era. The Republican economicideologyreliedonthetheorythatgrowthatthe very top of the economic spectrumwouldresult ingrowth inallsectors.Whilethe policy appeared to be working duringthe initial boom, it soon became clear thatprofits and prices were increasing, butwages were not. In fact during the 1920s,profits rose over 80%, vastly increasingearnings for management and ownership,but not for ordinary workers. The taxpolicies set by Andrew Mellon gave awayeven more to businesses and those at theverytoppercentageoftheAmericanpublic,with the top 1% making 650%more thanthe bottom 11%. The Federal TradeCommission had initially been set up toregulate suspect business and bankingpractices,was later rendered ineffectualbythe three succeeding Republicanadministrations, and Herbert Hooverencouraged price fixing in specificindustries, reducing competition and thepassingofasteeperpricetoconsumers.Thefinalelementofthispolicywasthepassageof increasingly higher tariffs on importedgoods, which allowed domesticmanufacturers an astonishing degree ofindependence and protection from theforeign competition, while completelydisregarding the farmers. The economicpoliciesoftheNewErawerefundamentallyskewedfortherichandpowerful,andastheincome disparity grew, the boom began tofalter.(tobecontinued…)

A

TDK Híradó XIV. évfolyam, 1. szám

24

Kultúra-rovat: Ki látott engem? Betekintés Németh László munkásságába

Írta:FülöpAnna

émeth László, élt 1901‐től1975‐ig. Gyász, Iszony, Égető

Eszter, Irgalom. Bethlen Kata, Széchenyi,Galilei, A két Bolyai. Hideg számok, tények,töredékek.Devajonkivoltő?ró? Igen. Szépirodalmi? Is. Errefelkaphatják páran a fejüket, már akinek

eddig ismerősen csengett a neve. Nem egyhagyományosíróportrétakarokfesteniróla,hanem kiragadott gondolatait akarombemutatni, amikkel egy kicsit közelebb ke‐rülhetünk hozzá, megérthetjük, meglát‐hatjuk, milyen ember volt. Sokkal terjedel‐mesebb az ő életműve, mint hogy beska‐tulyázzuk„csak”szépirodalmiíróként.

nnek tükrében talán már nem annyirameglepő, hogy ennek az Ady‐versnek a

címét adtam egy Németh Lászlóról szólócikknek.Kérdezhetnénk:miértnemírjamegegy regényben, hogy miről mit gondol?Valójában a huszadik században a regénymár nem tudja betölteni eddigi szerepét: a

teljes világot, egy író világnézetétmárnemtudjamagábasűríteni.Ezértmásformákhoznyúl Németh, hogy a benne buzgónevelésvágyát, gondolatait megossza avilággal.Őmagaírta:„négyoldaldrámábanmegjárhattad a poklok tárnáit, négy oldaltanulmányban kimondhattad, ami gondol‐kozásodban a leglényegesebb. Négy oldalregényben csakegykeskeny sávot csináltálmeg az élet végtelenbe hullámzó relief‐jéből.”1

émeth László munkásságával ismer‐kedniolyan,mintamikorbelépünkegy

kinccsel teli kamrába: az ember nem tudja,hovakapjonelőször.Mindenrőlvoltvélemé‐nye, és ennek a véleménynek hangot isadott, többnyire tanulmányokban, tanul‐mánykötetekben. Bár saját korában voltvisszhangja műveinek, mára már méltat‐lanulelfeledték.EbbenazírásbanAminőségforradalma című négykötetes alkotása állmajd a középpontban. Szinte mindenről írebben, ami érdekli, ami Magyarország éle‐tében kérdés lehet: történelem, oktatás,kultúra, irodalom, család, nemzet, vallás;tételesennem is lehet felsorolni, ezért csakkisrészeketragadokkiénis.

z oktatással kapcsolatban már elsőkötete elején keserűen jegyzi meg:

„Gyermekkorombanmégvoltvalamikiséleta tanári hivatásban, ma a tanár is tan‐tervlebonyolító automata. […]; a munka aszellem teljes önmegtagadását követeli.”2 ŐmagaHódmezővásárhelyttanítottegyrövidideig,ésezalattegyolyan tantervetpróbáltmegkidolgozni,amiatárgyakatnemkülön‐külön tanítja, hanem összeköti, akár pl. azirodalmatabiológiával, fizikávalstb.Éppenezért nemcsak irodalmat, hanem többekközöttpéldáulmatematikátistanított.

1 Földes Anna: Németh László kariatidái. In: Húsz év, húsz regény. Bp., Szépirodalmi, 1968. 103. 2 Németh László: A minőség forradalma (Kisebbségben). Budapest, Püski, 1992. 51.

N

Í

E

N

A

TDK Híradó 2008. október

25

történelemhez való viszonyáról eztírja: „Ha az élet egyszer annyi békét

adnaaszívemnek,hogytörténésszétudnéklenni, tárgyamul a XI. századot válasz‐tanám.” Majd egy kedves képpel folytatja:„Azújságjainkbólismerőseurópainemzetekittugranakki,valamennyienegyszerre,sittugrikkiEurópa is,melyneka térdénülünk,fiatalon.”3Több írásában is visszatérő elema magyarság kérdése, ezzel kapcsolatban aMagyarországon élő kisebbségek helyzete.Mint a korban oly sokan, benne is volt egyfélelem, hogy a magyarság el fog tűnni anépek süllyesztőjében. (Így többek közöttolvashatunk több, a Kiegyezést, ill. aHabsburg uralmat elítélő kritikát.) Szóki‐mondó fordulattal kezdi Újabb történelmimunkák – Történetírás című esszéjét: „Arégibb szabású adófizető, aki megszokta,hogy a tudósok eltartásához hozzájárulniismeretlen eredetű, vallásos kötelessége,melyért ellenszolgáltatást várni nem illik,gyanakodvapillantegyesújabbtudományosmunkák felé,melyek borítékukon egyetemitanárok nevét viselik s e papi bélyegellenére is laikus kacérsággal tekintgetnekki a kirakatüveg mögül. Ha véletlenülhozzájut, és belelapoz egyikbe‐másikba,megütődvevetifelafejét.Hogyne,mikorazolvasott féloldalt megértette. Hol van atiszteletreméltó tudományos félhomály,melyben az avatatlan a szentségtöréstmegbosszulóJupitervillámaitérzishőkölvemenekül.”4 Németh László – a fél oldalakatkitöltő hasonlatait leszámítva – igyekezettvilágosan, közérthetően írni; tanárként ésíróként tudta jól, hogy felesleges mitikusmagasságokba burkolózni. Ez nem jelentiazt, hogy tanulmányai nélkülözték volna atudományos hátteret, csupán ő jobbanszeretteúgymegfogalmazniamondandóját,mintha a hallgatóság ott lenne közvetlenülelőtte,ésnekikmagyarázna.

olitikával kapcsolatban egy meglepővallomást kapunk Új politika című

írásábanNémeth Lászlótól: „Választópolgárvagyok, de sohasem éltem a jogommal.Megfizettem a büntetést, vagy üres lappal 3 Németh László: A minőség forradalma (Kisebbségben). Budapest, Püski, 1992. 111. 4 Németh László: A minőség forradalma (Kisebbségben). Budapest, Püski, 1992. 1773.

szavaztam;úgyéreztem,annyiratávolállokamai politikai pártok akármelyikétől, hogyfrivolitásvolnaválasztanomközülük.Azíró,gondoltam, természeténél fogva rosszpolitikus.”5Későbbisúgygondolta,hogyjóldöntött, mivel ahogy tájékozódott azeurópai politikában, igencsak elmara‐dottnaktaláltaamagyarországit.(Némethafeleségével többször járt hosszabb időrekülföldön, és mint író, de főként mintfordító, sokkülföldi,politikávalkapcsolatosművetolvasott,nohaőmaganempolitizált.)

intemlítettemőmagaistanárvoltegyideig, életművét tekintve pedig egész

életébenvalamilyenformábanazvolt.Ezérta kötet során több, tanáccsal teletűzdeltkritikát is írt, és mondhatjuk, hogy ma isaktuális problémákkal foglalkozik: tanítanisok tanár tud, de a diákokhoz szólni márkevesen.6 Akkoriban volt egy diákfélóranevezetűműsor a rádióban, és Németh eztkívánta megreformálni, hasznos, érdekesműsorrá átalakítani. Diákönképzés, javas‐latok című értekezésében az önképzőkörszónak a rossz csengését, megbélyegzésétítéli el. („Ahelyett, hogy kezdetleges, egy‐ügyű, pufogó: aztmondják, önképzőköri.”7)Az önképzőkörnek [avagy TudományosDiákkörnek…]nincsen tananyaga, „minden‐ki maga kereste meg az anyagát; mestervolt, bűvész, alkotó, s alkotó örömének azsemártott,haazalkotásrólőmagaisbeláttacsakhamar, hogy szemét.”8 Hiába gúnyo‐lódnak sokan, mondta, az elmúlt évszázadlegnagyobbjaiönképzőkörösökvoltak.(AmiTDK‐inknak is ez lenne a lényege –hamáregy kicsit hazabeszélhetek‐, oldott hangu‐latban egy érdekes témát körüljárni majdmegvitatni, vagy egy addig érdektelennek,nehéznek tűnő anyagot színesebbé tenni:egy jó társaságban mindenki fogékonyabbaz ilyen dolgokra.) Egy számomra nagyonszimpatikus nézet: „…azt javasolja, hogy adiákok ne úgy tanuljanak irodalom‐

5 Németh László: A minőség forradalma (Kisebbségben). Budapest, Püski, 1992. 547. 6 Németh László: A minőség forradalma (Kisebbségben). Budapest, Püski, 1992. 614. 7 Németh László: A minőség forradalma (Kisebbségben). Budapest, Püski, 1992. 1878. 8 Németh László: A minőség forradalma (Kisebbségben). Budapest, Püski, 1992. 1879.

A

P

M

TDK Híradó XIV. évfolyam, 1. szám

26

történetet, hogy elolvassák a tankönyvet,hanemúgy,hogyírják.”9

égezetül álljon itt egy részlet NémethLászló egyik leveléből, melyet Tamási

Áronnakírt:„.Legfőbbidejevolt,hogylejöj‐jek: az állapotom súlyosabb, mint hittem.230‐asvérnyomássalérkeztem,sakezdődőszívelégtelenség tüneteivel. Az utolsó kéthónap izgalmai rárakódtak a régifáradtságra;hiszaGaliei‐bemutatóutánmárazzal jöttem el, hogy nem térek visszaBudapestre.Avárosbanazutolsónapokbanelterjedt hírek lelkileg is összetörtek, hanem is szóltam róla. […] Merthogy énsenkivel sem tárgyaltam, senkit nem isláttam, s engem sem akart látni senki: aztmondanomsemkell.”10

zt, hogy végeredményben ki volt ő,döntse el mindenki maga az írásai

alapján.

köteteit időről‐időre kell felnyitni,mazsolázgatnibelőle,megízlelni,mással

megvitatni. Cikkemmegírásának az is célja 9 Németh László: A minőség forradalma (Kisebbségben). Budapest, Püski, 1992. 1881. 10 Németh László élete levelekben. Budapest, Osiris, 2000. 407.

volt, hogy ébredjünk rá, rengeteg hasonlóírás lapulhat a könyvtárak félreeső, porospolcain, kár lenne őket veszni hagyni.Nyilvánvaló,hogytöbbmintkétezeroldalasgyűjteményében nem mindennel fogunkegyetérteni,nemiskell,deolyanmeglátásaivoltak,amelyeketérdemesmegismernünk.

V

AA

TDK Híradó 2008. október

27

Nem tudok

Írta: Nemes Iringó

Odaadtam az életem egy részét, és már nem kaphatom vissza. Leírtam egy naplóba, amelyet azért kaptam, hogy írjak. Leírtam sok-sok levélben. Nem kaphatom vissza, így kell tovább élnem. Most próbálok dűlőre jutni, megérteni, mit akarok, mi kell nekem, de nem megy. Nem tudom legyőzni magam. Nem tudok kedves lenni, nem tudok szeretni. Nem akarok hibáztatni senkit, mégis mindig hibáztatlak Téged. Nem tudok édes lenni, pedig emlékszem, hogy olyan édesen csókolsz, mint a tábortűzben pattogó fenyő illata. Nem tudlak simogatni, pedig emlékszem, hogy a kezed úgy simogat, mint felhő, amelyből nyáron zápor hull. S a szél, amely a felhőt hozza, suhan a libabőrök között. Nem tudok mindig erős lenni, nem tudok mindig én dönteni. Csak azt tudom, hogy kell, hogy a magányban újra megtaláljam magam. Üres vagyok. Kopog az eső a vállamon. Nincs esernyőm. Egyszer majd lesz. Napsárga. És, ha kinyitom, eshet az eső, mert alatta süt a nap. Nem vagy itt reggel. Néha itt vagy este. Nem tudom, mit csinálsz. Nem tudod, mit csinálok. Lassan távolodsz. Magányos vagyok. Valami azt súgja, engedjem el ezt az érzést, de nem tudom. Nem tudlak elengedni. Nem tudok orvosságot. Csak a távolságot érzem.

AzAtlanti‐óceán(Mainevárosamellett)

IMPRESSZUM

Szerkesztette:KépessyImreCímlapterv:BaloghBoglárka

Tördeléséskorrektúra:KépessyImreMunkatársak:dr.Beke‐MartosJudit,RoryL.Cahill,CserépEdit,FülöpAnna,HorváthEdit,JoóBarbara,

LegezaSára,NemesIringó,SzabóAndrás