Hogyha volna lovam, táltos,

láthatnád, hogy égig szálldos.

2010. JÚNIUSLIV. ÉVFOLYAM

612. SZÁM

TÓTH ÁGNES

Zöld versZöld az erdõ, zöld a mezõ,Smaragdzöld a fûszál,Zöld levélen egy kis tücsökMuzsikálva kószál.Zölden él a remény benne,Azért olyan jó a kedve.

CSEH KATALIN

Kérdések és válaszok

A vacsoracsillagmit vacsorál?Fénykalácsot,

fény-nyalábot... s mitnyári ég damasztján

éppen talál.

A Göncölszekérmerre döcög?

A Tejúton végig...majd robogni kezd

a nyáréji égen,fejünk fölött.

A holdraforgóa földön terem,s minden éjjel

szépen illatozik?Telehold fele

forog szüntelen.

Napkitörés van,mikor dühöng a nap?

Dúl-fúl, dohog,kiabál, veszekszik,süt, perzsel, éget,

felhõkkel hajba kap.CSILLAG ISTVÁN rajzai

2

KISS LEHEL

Lovam, ha volna...Lovam ha volna, megpatkolnámezüstpatkóval, megaranyoznámkantárszárát, s úgy ugranánk a

Magurán át, hogy még a kert is,hogy még a ház is,hogy még az öreg,kétfogú halász is

tágranyílt szemmel csodálkozna.

Lovam ha volna, épp csak oly kicsike, hogy beleférjen a lajbim zsebibe,

minden reggel legkorábban kelnék,kaszával, villával birokra kelnék,

s a nyár összes füvét hazahordanámneki – télire.

Ha énnékem lovam volna,mert szeretlek, neked adnám.

A hátára magad mellétudom, mindig felültetnél.

NAGY BANDÓ ANDRÁS

Hogyha volnaHogyha volna lovam, táltos,láthatnád, hogy égig szálldos.

Hogyha volna erdõm, kerek,járnám, amíg tisztást lelek.

Hogyha volna pusztám, mezõm,kutyám lenne védelmezõm.

Hogyha volna hegyem-völgyem,nõne rajta ezer tölgyem.

Hogyha volna lepkeszárnyam,megláthatnád, merre szálltam.

3

ol volt, hol nem volt, volt egyszer egy óriáslány, aki nagyon sze-retett volna kicsi lenni. Kiment egyszer a kertjébe almát szüretelni. Le is szedte az alma

felét. Akkor arra röpült egy kismadár, és megsimította a szárnyával azarcát. Az óriáslány behunyta a szemét, és így ábrándozott:

– Milyen kicsi, milyen kecses ez a madár! Én is ilyen kicsi szeretnéklenni! Bebújnék az ágon ringó fészekbe, lomb sûrûjébe rejtõznék, fény-nyel kergetõznék! Mikor én kicsike voltam, a kuckóba bebújtam, zöldlevélbõl ajtót fontam, mert én olyan leány voltam...

Az óriáslány óvatosan kinyitotta a szemét, és látta, hogy bizony õ mégmindig olyan nagy, mint a létra.

Akkor elment a strandra, de nem fért bele a medencébe. Lefeküdt agyepre. A fû megcirógatta a bõrét, és egy fûmag a tenyerébe hullott. Azóriáslány így álmodozott:

– Milyen finom, milyen apró fûmag! Én is ilyen szeretnék lenni! Zöldkalászban teremnék, szél hátán repülnék. Senki sem látna, mégis énlennék! Mikor én kicsike vagyok, a kuckóba is bebújok, zöld levélbõl aj-tót fonok, mert én ilyen leány vagyok...

Az óriáslány felnézett, és szomorúan látta, hogy nem lett kisebb. Alába kilógott az útra.

Akkor fölszállt az autóbuszra, de nem fért el a hátsó ülésen. Össze-húzta magát, és arra gondolt:

– Kicsi akarok lenni! – és még jobban összehúzta magát. – Akkoraszeretnék lenni, mint egy kulcs! Átsuhannék a kulcslyukon, mint az ár-nyék... Mikor én kicsike leszek, sok-sok apró csodát teszek, ajtót, záratmegszerelek, mert én olyan leány leszek!

AZ ÓRIÁSLÁNY

DÖBRENTEY ILDIKÓ

4SZABÓ ZELMIRA rajza

H

A busz fékezett, és az óriáslány bumm, bevágta a fejét a tetõbe.Szipogva lépett a járdára.

– Sssssz! – sziszegték az ajtók, és a busz továbbrobogott.– Sssssz! – szepegett az óriáslány a fejét tapogatva. Leült a föld-

re, és nagyon elkeseredett:– Ssszegény, ssszegény óriáslány! Nem bújok én

ringó fészekbe, nem rejtõzöm lomb sûrûjébe, nemkergetõzöm a fénnyel, nem termek zöld kalászban,nem repülök a szél hátán, nem suhanok át a kulcs-lyukon... Ki szeret egy óriáslányt? Nincs társam,nincs barátom...

– Szabad egy táncra, szép kisasszonyom? – hallat-szott ekkor a magasból.

– Ki az? Nincs elég bajom? Még a napot is eltakar-ja! – kesergett tovább az óriáslány.

– Szabad egy táncra, szép kisasszonyom?– Hogy búg a hangja! Megnézem, ki szól hoz-

zám! – és az óriáslány hunyorogva felpillantott.– Szabad egy táncra, szép kisasszonyom? –

egy mosolygó óriásfiú állt elõtte!– De hiszen... ön... óriás!– Én óriás, ön óriás, kettõ egy pár, nem is

vitás! – nevetett az óriásfiú, és körbemutatott:– Nézze, szép kisasszony, derékig ér nekünk

a forgalom! – azzal karonfogta az óriáslányt, éselindult vele az úton.

Attól kezdve az óriáslány soha többé nemakart kicsi lenni, csak éppen akkora, amekko-ra. Boldogan élt az óriásfiúval. Tán még mostis élnek, ha meg nem haltak!

5

LÁSZLÓ NOÉMI

KánikulaA hársak illatát elnyomta mára hõség, a szél is kiterült,folyóparton szuszog a nyár,és csobban,

mezítláb mászkált egész reggel,egy hídban megbotlott, ruhája megteltdróttal, bogánccsal, verebekkel,ennél is jobban

csak az zavarja, hogy a testeegyre nehezebb lesz, amíg emelkedik a nap, és ki tudja, a hûvös estehol van?

TOMOS TÜNDE rajzai

6

Volt egyszer egy almafa. Egészennagy almafa: voltak pöffeszkedõalmái, melyek ott piroskodtak a

szélein, voltak szégyenlõsebbek, me-lyek a sûrû levelek mögül pislogtak,hunyorogtak napra, esõre, voltak fe-szülõs héjúak, mások töpörödöttek,aprókák, s ez a sokféle alma mind afán lakott.

Volt úgy, hogy beesteledett, olyan-kor minden almából sötét alma lett,mint az ég, és egyforma sötéten is re-zegtek kicsi, fás szárukon, hogy jajj-jönasötét, jajjjönahernyó, jajjjönazez-megaz, szélvész, tornádó, kaszáspók,galóca.

Aztán nappal mutatták magukatolyannak, amilyenek: pöffeszkedõnek,pislogónak, nyámnyilának, ropogós-nak. Majd megint este, megint jajj.

Volt közöttük egy alma, amelyik na-gyon kövér és nagyon fényes volt.

Egy éjszaka, amikor az almák mind

magukra öltötték az ég sötétjét, amikor reszkették estifélelmeiket, bizony a lappantott éjszakából elõbújt egyhernyó.

Rákezdte az almafa, almástól, levelestõl, kérgestõl,hogy jajjönahernyóóó, de már késõ volt.

A soklábán közeledõ hernyó meg sem állt a legkövé-rebb, legfényesebb almáig. Ott jól megvetette sok sar-kát, mert hát igen-igen csúszós volt a kövér alma –mint egy csicsonka, dünnyögte a soklábát megfeszítõhernyó –, s munkához látott.

Csücsörített egyet a száján – miután megtornáztattaajkát –, s csücsöri szájával elkezdte habzsolni a kövér,fényes alma legpocakabb részét.

Lyuk nõtt az almán, végül csak soklába kalimpált kia hernyónak, de az jó hosszan, mert nagyon sokáig tar-tó teste volt neki.

VOLT EGYSZER EGY

ALMAFA

MÁTÉ ANGI

7

BALÁZS IMRE JÓZSEF versei

BiztatóFesd ki belülrõl a vázád,Lesd ki a tollpihe táncát.

Hámozd belülrõl az almád,Díszítsd mintákkal a magját.

Lesz, akit behívsz a házba,S amit látsz, azt õ is látja.

Játszd elJátszd el a pintyet,A szellõt s a patakot,Oszd el a gesztenyét,Makkhéjat, kavicsot.

Este a csillagok Szempárja néz vissza,Habkönnyû álmodAz éjszaka felissza.

Az almafa már nem suttogta almáival, leveleivel, kér-geivel, hogy jajjönazezmegaz, csak az látszott – mikora hold világost kerekített rá –, hogy igen meg van ijedve.

S akkor, ebbe a nagy hallgatásba belekaccantott va-laki vagy valami.

– Hiheeehe, kunc-kunc.Felkapta fejét az almafa: ki merészel, ebben a nagy

ijedelemben, lúdbõrözésben kacigálni, güggyenni ahangjával. Hiszen sírni kellene. Bömbölni.

Bömbölni kellene egy ilyen almafának mindenestõl,ha legkövérebb almáját soklábú hernyó fúrja csücsöriszájjal, hörpintgetve édes leveit. Jaajj.

– Hiheeehee, kunc-kunc – hallatszott ismét.Az almafa maga fölé terelte a holdat, már bizony csak

megnézi, ki kacarász.S képzeljétek el, mit látott.– Ááááá – ámultak el az almák, a levelek, kérgek,

amikor a holdvilág fényében föltûnni látszott a legkövé-rebb és legfényesebb alma, amint hol ide, hol oda kap-kodott, leginkább a hóna alá, aztán a nyakához, aztán afüle mögé, hogy hiheeehee, kunc-kunc, de jó ez a sok-lábú hernyó, itt bent a pocakomban, nyakamban, itt-ott, mindenütt, úgy kacagtat, csupa csiklincs, csupakunc-kunc, s hallani lehetett, hogy már a hernyó iscsuklott a sok kacagálástól.

És akkor a nagy almafa is elkacagta magát.Aztán, ha esteledett, minden napnak a végén, nem

kezdtek rá az almák, levelek, kérgek a jajjgatásokatmondani, hogy jajjjönasötét, jajjönahernyó.

Ha jött, hát örültek, és kacagáltak. És himbálóztakboldogan, gömbölyeket énekelve.

8

C

DE

A B

564 Te vagy a leg-

nagyobb, kosár-ba veled!

Lepottyanok, ésjövõre

kicsírázom!

132

Milyen jó,egészen a csúcsig

visz az út!Ne ugrálj, zavarod a vizet és a kicsik

álmát!

Ugorjatok be tiis, nagyszerû

a víz!

Neked ez csak nyüvesgomba, nekem pedig a

házam.

7Ami lehullt, márehetetlen.

Képzeld magad a helyébe!Rajzos nyári játékunk arra biztat, hogy ne csaka saját szemszögedbõl lásd a világ dolgait.Mindenkinek lehet igaza! Keresd meg, vajon ki mit gondol?

DONKÓ LÁSZLÓ

A csermeggyCsali-vers

Cseresznyefán meggy terem,CSERMEGGYNEK keresztelem,cser is, meggy is: ikrek õk,– tartunk nagy keresztelõt.

Csermeggyemet eladomkolozsvári piacon,veszek rajta körtefát,hátha majd csermeggyet ád!

9

JH

IK

L

F

G

11Megfulladok abenzinbûztõl!

8 9Merre szaladjak a dübörgõ

szörnyeteg elõl?

Istenem, adjegy kis esõt!

1012

Remélem, ez azén bérem!

– Bárcsak egészhéten ragyogna a

nap!

MÜLLER KATI rajzai

MARKÓ BÉLA

Meggyfám csõszeMég az õsszelmegegyeztem egy kis csõsszel,egy cinkével,hogy a meggyfát õrzi nékemegész télen,bérül kapott kenyérmorzsát,búzamagot és szalonnát,õrizte is szorgalmasan,éjjel-nappal, hóban-fagyban,s azután is, hogy tavasszala kis meggyfa kivirágzott,az én cinkém felvigyázottminden egyes meggyvirágot,ám a csõszségúgy ért mégis csúfos véget,hogy amikor a sok meggy édesre érett,addig-addig õrizgette, kerülgette, dédelgette,addig járt õ meggytõl meggyig,hogy a végén mind megetteegytõl egyig.

Élt valamikor egy pásztor. Egy melegnyári napon odamegy hozzá az ör-dög, és így szól:

– Adj nekem egy juhot, te pásztor!– Adok, csak tégy meg egy szívességet

– felelt ravaszon a pásztor. – Van egy szik-la a kaliba hátánál, amirõl esõ után mindigleömlik a víz, és eláztatja a kalibát. Azt kel-lene leõröld.

– Mi az nekem, egy darabocska kõ.Amikor odamentek, látta ám az ördög,

hogy egy hegy áll a kaliba hátánál, nemegy kõ.

– És ha nem õrlöm le?– Akkor kifüstöllek titeket a pokolból! –

ijesztette a pásztor.Nem kellett kétszer mondani, nyom-

ban nekiugrott, és õrölni kezdte. Egy idõután így szólt az ördög:

– Megtöltenéd a kulacsomat? Nagyonmegszomjaztam.

– Meg én! Csak nincs víz itt, el kellmennem, hogy hozzak.

Telt, múlt az idõ, de a pásztor nem jöttvissza. Odalett. Az ördög azóta is õrli a he-gyet megállás nélkül. Bomlik a szikla,már egy kisebb hegy keletkezett a törme-lékbõl.

A pásztor pedig továbbköltöztette a ka-libáját.

Beküldte Szõcs-Kurkó Sebestyén,Csíkszentdomokos

AZ ÖRDÖGMALOM

SZÉKELY GÉZA rajza

Volt egyszer egy gyergyóújfalvi vadász, aki el-határozta, hogy kimegy az erdõbe vadászni.Addig, addig vadászott, hogy megsötétedett

a hargitai rengetegben. Tüzet rakott, hogy mele-gedjen, s mivel éhes is volt, elõvette tarisznyájábóla szalonnáját, nyársra húzta, sütni kezdte, s a zsír-ját kenyérre csepegtette. Ahogy ott sütögeti a sza-lonnáját, egyszercsak megjelenik egy sötét alak,szó nélkül a tûz mellé telepedik, nyársra húz egybékát, sütni kezdi, s a zsírját a vadász szalonnájáras kenyerére csepegteti. A vadász nagyon mérgeslett, próbálta elkergetni a tûz mellõl, de ez a sötétalak nem mozdult. Akkor a vadász elévette a pus-káját, rálõtt, de csak megsebesítette. Így tudottcsak megszabadulni tõle. Reggel, amikor megvir-radt, követni kezdte a vérnyomokat, s hát akkor lát-ja, hogy nem embernyomok, hanem pata nyomai.Ekkor tudta meg, hogy ez a sötét alak maga az ör-dög volt. A véres pata-nyomok egy mocsárhoz ve-zettek, s eltûntek annak a közepében. Azóta azt amocsaras helyet Ördögtónak nevezik, s úgy tartjákaz újfalvi emberek, hogy itt van a pokol lejárata.

Közel ehhez a helyhez egy kénes borvízforrásis található, itt szomját olthatja, aki ide ellátogat.

AZ ÖRDÖGTÓMONDÁJA

Elmondta a bukaresti Nyíri Péter Nándor 2009 májusában a maros-vásárhelyi OrszágosRegemondóversenyen.

10

gy kezdõdik az a legenda, amelyrõl me-sélni fogok nektek.Hol volt, hol nem volt, egy sziklahegy te-

tején volt egyszer egy gyönyörû vár. Hatal-mas falai voltak, olyanok, hogy senki nem te-hette be a lábát, ha be nem engedték. Mese-szép kertje volt, ahol százával énekeltek amadarak, zsongtak a méhek a virágok kö-zött. A vár udvaráról be lehetett látni azegész gyergyói völgyet.

A vár úrnõje egy özvegyasszony, Hiripnévolt, aki minden örömét két vitéz fiában lelte.Domokos és Ábrahám arról volt híres, hogysok szép lányt és fiatalasszonyt elrabolt. Azanyjuk, ahelyett, hogy megszidta volna tettü-kért, cserefalevél és virágkoszorúval vártahaza õket. Mert sokszor párbajra hívták a fiú-kat a dühös apák és legények, de a fiúk gyõz-tesen tértek vissza édesanyjukhoz.

Egyszer Domokos és Ábrahám meghallot-ta, hogy egy ikerpár esküvõje közeleg. Elha-tározták, hogy ezeket a lányokat is elrabol-ják. Sikerrel is jártak, ezért a võlegényekpárbajra hívták ki õket.

Várpataka és Holyvás pataka között vanegy domb, ott vívott Domokos. A Békényentúli dombokon harcolt Ábrahám. Három éj-jel, három nappal vívtak. Most emberükreakadtak a legények. Mind a ketten odavesz-tek a párbajban.

Ahol elestek, róluk nevezték el a dombo-kat. Anyjuk kezében elhervadtak a koszorúk.Látván ezt, Hiripné szíve megszakadt fájdal-mában. A võlegények ellovagoltak a várhoz,ahol a pincében megtalálták választottukatsok más szép lány társaságában, és kiszaba-dították õket. Annak örömére, hogy végetért a rémuralom, a székelyek lerombolták avárat. Késõbb a romok helyére kápolnát épí-tettek Jézus Szíve tiszteletére, ami ma is áll.

Beküldte Deák Gabriella Mónika,Gyergyóújfalu

BOTH VÁRALEGENDÁJA

Fenn a fenyves szirttetõn kápolnácska áll,

Oly mosolygón, mint fehér, kövi rózsaszál.

KÉ

PE

KDICSÕ MÚLTU

NK

BÓ

L

��

VETÉLKEDÕ

��

Varga Noémi és Menyhárt Karola,Szászrégen, A. Maior Iskola IV. B

A marosvásárhe-lyi 2-es IskolaKis felfedezõkcsapatátMoldován LeilaHava tanító néniirányítja.

11

Farkas Tamás, Nyárádszereda

Í

Ne is lássunk tanszert egydarabig! A ceruzacsonkot nedobd el, hegyezd, és a for-gáccsal díszítsd az elõrajzolt,és ragasztóval bekent pillan-gót. Így tett a marosugrai IV. Bosztály is Szakács Tünde tanító néni segítségével.

Bodoki Lili tanító néni udvarfalviI–III. osztálya a kisollóval kivágottminta hátára zöld kartont ragasztott.Tervezz más mintákat is.

A nagyváradi G. Coºbuc Iskola II. C és III. Bosztálya Tunyogi Katalin és Tunyogi Réka ta-nító nénivel készítette a tanév végi búcsú-virágot. Kétféle színû papírból két kört vágtakki, bevagdosták a szirmokat, minden másodi-kat középre hajtották, és egy pöttyel lera-gasztották. A két virágtányér közé ragasztot-ták a szárat.

...lóg a, nincsensemmi dolga.

Karton félkörbõlkészíts tölcsért, fûzzrá kezet, lábat, ra-gassz hajat, arcot,és függeszd fel.

HHuurrrráá,, iitttt aa sszzüünniiddõõ!!

OOllllóózzzz!!

LLóógg aa lláábbaa......

FFoorrggááccss--

ffeessttmméénnyy

KKiiffoorrddííttoomm,,

bbeeffoorrddííttoomm

12

Magyar rajzfilmesekrõl mesélünk a 24-25. oldalon. Íme néhánya legrégebbi animációs ötletek közül. Légy te is rajzfilmes!

3

Vágd ki a két sorozat bélye-geit, ragaszd egy kisebb füzetlapjainak szélére. Pörgesd,és mozogni kezd a rajz. 2

1

13

RRaajjzzffiillmm

Ha a súlyemelõt vagy a kislányt kétkeskeny lap szélére ragasztod, és afelsõ csíkot ceruzára tekerve gyorsanpödröd-simítod, megmozdul a figura.

A kartonból hajto-gatott forgó belsõfelére is ragasztha-tod a kis képeket. Haa réseken bekukucs-kálsz, mozgóképetlátsz.

A MÓRA Könyvkiadó JÓ JÁTÉK A RAJZFILM címû könyve nyomán

Zelk Zoltán versének utolsó sorait a rejtvény színes kockáibanolvashatod. Ebben a tanévben az utolsó

5 könyvjutalom keresi gazdáját.A Rejtvénykirály

Hova menjünk,milyen tájra?Hegyre talánvagy pusztára?

Folyópartra vagy erdõbe?Faluszélizöld mezõre?

Lepkét fogjunk,vagy horgásszunk?Vagy mégiscsakhegyet másszunk?

AZ ÁPRILISI REJTVÉNY-PÁLYÁZAT megfejtése: Feltáma-

dás, Tojik a fehér tyúk, tojás van alatta. Nyertesek: MolnárAngéla, Paptamási; Damó Adrienn, Kolozsvár; ÁgostonBoglárka, Csíkszereda; a székelyudvarhelyi Bethlen GáborIskola II. A osztálya; az udvarfalvi III., a zetelaki IV. A osztály.

!HHaavvoonnttaa

55 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

14

1 2 3 4 5

R6

Õ7 8

Á9

�10 11

12

�13

�14

�15

�16 17

18

�19

�20

Y �21

�22

� Y23 24

A �25

�26

27 28

�29

�Y �

30

�31 32

33 34

�35

�36

R A K !

VÍZSZINTES1. A megfejtés elsõ része9. Kis folyóvíz10. Végtag része12. Forma13. Kanóc közepe!14. Postafiók rövidítve15. Juttat16. Csendre intõ18. Gépszélek!19. NSA20. Hatalmában tart21. ÁYI22. Kerti szerszám23. Folyadékot tesz25. Pöszvég!

26. Téli csapadék27. Mohón ivó29. Kicsinyítõképzõ30. Határozatot hoz31. Jutalma33. Tíz fele35. Róna páratlan betûi36. Fecskefajta (PARTI)

FÜGGÕLEGES1. Egyik szülõ2. Fejfedõ3. Kezébe juttat4. Tesz5. EEEEE!6. Becézett Dániel7. Makó közepe!8. Neki adták

11. Tündérrózsa13. Hasal a közepén!16. Fekete István fecskéje17. Könyv szerzõje18. A megfejtés második

része19. Kutya nyakravalója21. Hátad vége!22. Mint a vízszintes 22.24. Eny!25. Tûvel, cérnával teszi26. Kergetõ, ûzõ28. Nõi név29. Elüt a környezetétõl31. Konokság32. Fiai fele!34. Varróeszköz36. Rövid köszönés

�RREEJJTTVVÉÉNNYY--PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

�NNYYEERRTTEESSEEKK

VA

JN

ÁR

ILO

NA

rejtvénye

15

Két apa beszélget: – Az én fiam nagyon jól tanul.

Bizonyára tudós lesz.– Az enyém pedig valószínû-

leg hõs.– Mibõl gondolod?– Van mersze ilyen rossz bizo-

nyítvánnyal hazajönni.�

– Mutasd a bizonyítványodat!– Nincs nálam, kölcsön adtam

Petinek.– Minek az neki?– Meg akarja ijeszteni a szü-

leit.�

– Hát, fiam, ez a bizonyítványhagy némi kívánnivalót magaután!

– Igazán? Akkor én egy bicik-lit kívánok!

�

– Mi leszel, ha nagy leszel,kisfiam?

– Télen medve, nyáron tanár.�

Milyen gyártmányúak ezek a rajzfilmek? Keresd a kakukktojást!�

Húzd ki a betûtáblázatbóla Mézga család tagjainak ne-vét – vízszintesen, függõlege-sen, átlósan bármilyen irány-ban haladva. A megmaradt 11betûbõl a rajzfilm egyik mel-lékszereplõjének nevét olvas-hatod ki.

�

Összekeveredtek a mesefilm-címek. Teremts rendet!�

1. Édesanyám 2. Színes 3.Gyöngyvirág 4. Pünkösd 6.Edit – csoki, Zsófi – virág;Anna – kézimunka

MÁJUSIMEGFEJTÉSEK

Vakáció teknõcéknél

Vili, a veréb

Pom-pommeséi

Mirr-murr, a kandúr

Kérem akövetkezõt!

Frakk, a macskák réme

A kockás-fülû nyúl

Pityke õrmester János vitéz

Az erdõ kapitánya Mekk Elek, azezermester

Bambi

Leo és Fred

K

I

K

Ö

L

B

A

R

I

O

É

P

Z

M

I

M

D

A

É

Á

S

SZ

U

G

R

SZ

SZ

T

L

R

Á

D

A

L

A

TTAALLÁÁLLDD KKII!!HAHOTA☺ ☺

GÉZA, PAULA, ALADÁR,KRISZTA, BLÖKI

TTii TTii mmoonnddmmoonndd----ttááttookkttááttookk

A kolozsvári Református Kollégium I.osztályában jegyezte le MakkaiMária tanító néni:

Mindenütt jó, de a legjobb az iskolában.�

Nekünk van pincénk a padláson.�

Kolozsváron vannak szállodák, színházakmeg doktorházak.

�

Tanító: Ebben a sorban a betûk düledeznek,mint a részeg ember, mikor jön ki a kocs-mából. A másik sorban szépen sikerültek.Gyerek: Azok ügyesen rúgtak be.

�

Nézd meg alaposan a parkról ké-szült vidám rajzot, és nevezd megazokat a személyeket, akik nem lát-szanak ugyan, de tudhatjuk, hogy ottvannak!

Ellopták a bicik-limet!

Ez bizony elõfordul,ha nem vagy elég elõ-vigyázatos. A kisfiúkerékpárját azonbankönnyen megtalálha-tod, hiszen tudjuk,hogy:

1. Valaki ül rajta, de nem egy hölgy.2. Aki rajta ül, bukósisakot visel.3. Nincs hátizsákja az illetõnek.4. Nem lejtõn gurul az ellopott

bringa.

Fejtsdmeg a kép-rejtvényt!

�

1

2

3 4

5

7

6

8

109

D=C

16

17

Próbáld meg különbözõ vas-

tagságú, színû, sûrûségû vo-

nalakkal kitölteni rajzod felü-

leteit, valahogy úgy, ahogy azt a

tordaharasztosi JJaakkaabb LLoorráánndd vagy

a segesvári PPaalláággyyii HHeellggaa inastár-

satok tette. Izgalmas kép kereked-

het belõle.

Maszat Mûvész

1 32

!HHaavvoonnttaa

33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

MMáárrcciiuussbbaann sablonnal készült képet vártunk tõletek. Csíkszeredából DDáánnééll DDoorroottttyyááttóóll (1) illetve a Petõfi Sándor Iskola

III. C osztályától (Kacsó Zsuzsa rajza – 2) kaptunk szép munkákat. A kkéézzddiivváássáárrhheellyyii Petõfi Sándor Iskola III. B osztá-

lyától még januárban, újévi üdvözletként kaptunk fújásos technikával készült képeket (Lukács Panna munkája – 3).

Másold át a rajz részleteit az üres hálóba amegadott koordináták szerint. �

Ha megfelelõ sorrendben olvasod sorba abetûket, két nyári finomság lesz a jutalmad!

A B C

B3

C3

A2

A1

B1

C2

C1

A3

B2

1

2

3

VCASTOTKAICFUAKGOYRI

Ebben a tanévben utoljára vetettem belemagam a levéltengerbe. Itt a nyár, és itt azideje, hogy igazi tengerbe, tóba, medencé-be vessük magunkat. Azért persze várom

leveleiteket, és azt, hogy szeptemberben ismét találkozzunk.Köszönöm, hogy írtatok, kedves: Veres István, SzabóBenjámin, Nyárádszereda; Kulcsár Klementina, Erdõszent-györgy; Bai Eszter, Szilágypanit; Földes Enikõ, Szatmár-németi; Rimai Frida, Nagyvárad; Tar Andor Ede, Gyulakuta;Varga Edina, Szatmárnémeti; Deák Gellért Gedeon, Ko-vászna; Kónya Ingrid, Papolc; Gábor Brigitta Barbara, Ma-rosszentkirály; Nagy Blanka Beáta, Marossárpatak; SzántóIzabella, Marosvásárhely; a szászrégeni A. Maior GimnáziumIII. és IV. B; a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Iskola III. B; acsíkszeredai Petõfi Sándor Iskola III. C; a gyergyószentmik-lósi Fogarassy Mihály Iskola III. C; a brassói Áprily Lajos Fõ-gimnázium III. B; a sepsiszentgyörgyi Váradi József Iskola IV. E;a nagybányai P. Dulfu Iskola III. C; a szatmárnémeti A. PoppIskola Iskola II. B, a Bãlcescu-Petõfi Iskola IV. C; a marosvá-sárhelyi Unirea Fõgimnázium II. B, a Dacia Gimnázium II. E,a Bolyai Farkas Líceum II., a N. Bãlcescu Gimnázium V. C, aG. Coºbuc Gimnázium III. és IV. B osztálya; a szilágynagyfa-lusi III. C; a marosugrai IV. B; a zabolai III. és IV. B; a désiIV. ; az aranyosgyéresi III. és IV. C; a csíkbánkfalvi III. B; acsíkszentdomokosi IV. A; a csíkszentkirályi IV. B; az ivói I.és III.; az udvarfalvi I. és III. osztály; az árpádi, a sárvásári,a mezõbaji kisiskolások.

LLEEVVEELLEEZZÕÕ

Áprilisi „lila” megfejtések: A magyarok szent madara a turul (kerecsensólyom), csodaállata aszarvas. A magyar mondavilág vadászai Nimród, Hunor, Magor. Vadászkutyák: kopó, vizsla, agár,farkaskutya, véreb, szetter, labrador, spániel, tacskó. A halcsontból enyv, karcsúsító fûzõ, a korallbólgyógyszer, ékszer, dísztárgyak készültek. Nyertesek: az erdõszentgyörgyi III. B; a magyarhermányiIII., a köröstarjáni III. B osztály.

18

Szólj,szám!

Szólj, szám! Szólj, szám!Milyen szép a neved.Minden hónapbanmás feladat jár kézrõl kézre,nehezebbek-könnyebbek, de miígy is, úgy is megoldjuk, hiszezt a versenyt nagyon szeretjük.

Mindig szeretettel várjuka következõ kihívást.Szólj, szám! Szólj, szám!Milyen szép a neved.

Kacsó Anita, Marosvásárhely

Áprilisi megfejtések: 1. A Kará-csony szót a megtestesülést jelentõlatin 'incarnatio'-ból, az átlépést, télinapfordulót jelentõ szláv 'kracsun'-bólés a magyar kerecsenbõl is eredezte-tik, mely a fény születésének, a sóly-mok kiröptetésének ünnepére utal. AHúsvét szó a nagyböjt utáni elsõ, ün-nepi hús-magunkhoz-vételt jelenti. APünkösd a görög 'pentékoszté' szó-ból ered, és a Húsvét utáni 50. napotjelenti. 2. keresztút, keresztnév, ke-resztvetés, keresztcsont, kereszt-szem, kereszttûz, keresztel, keresz-telõ, keresztez, keresztes, keresz-tény, keresztség... 3. no, nono, eskü,menü, güzü, ürü, kapu, zsalu, tabu,Icu, emu, kakadu, kenu.

Nyertesek: a zilahi I. Maniu Isko-la IV. B; a csíkszeredai Petõfi Sán-dor Iskola II. B; a marosvásárhelyiM. Viteazul Iskola III. B osztálya; acsíkszentkirályi IV. B osztály.

!HHaavvoonnttaa

33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

Mi a Reverinda? Moldvaicsángó népdalok refrénje, ésa moldvai csángómagyargyermekek színes folyóira-tának címe. Lapjain saját ver-seik, meséik, rajzaik, éle-tükrõl szóló beszámolók ésfényképek jelennek meg. AReverinda címlapján sokat-mondó moldvai csángó nép-dalidézet áll: „Kinek szüveodahúz, keze, lába odacsúsz.”

Nagyon szépen köszönöm életem elsõ nyereményköny-vét. Már ki is olvastam. Remélem, lesz szerencsém még ha-sonló örömökben részesülni. Csorvási Tímea, Marosszent-györgy, Nagy Tímea, Brassó

Hagyományosan a kolozsvári Báthory István Líceum tanítói kö-zössége szervezi meg a mesemondóverseny Kolozs megyeidöntõjét, melyen az idén 101 tanuló vett részt 9 település képvise-letében – számolt be Tóth Márta tanító néni. A Napsugár-díjakatnégy kolozsvári mesemondó, Fábián Tímea, Gorzó Boglárka, Fa-zakas Borbála és Sánta Orsolya nyerte.

Barna Aranka tanító néni lelkes mezõbaji olvasóink nevébenszámolt be mindarról, amit a második félévben szerveztek, tevé-kenykedtek: farsangi mulatság, Ludas Matyi elõadás, húsvétimeglepetések, tojásfestés-verseny, az édesanyák köszöntése.

A fõszervezõ, Alföldy Andrea tanítónéni tudósítása szerint a vidám és szín-vonalas XI. nagyváradi Mesevetélke-dõn 15 megye 31 csapata versenyzett. ANapsugár illyefalvi táborát Gábor Éva ta-nítványai, az érmihályfalvi Lépesmézcsapat nyerte.

Mindenkinek jár a Napsugár. Amikor megérkezik, rászánunkegy órát, és áttanulmányozzuk közösen. A gyerekek nagyonszeretik Máté Angi meséit, Bitay Éva cikkeit, a vicceken derül-nek, a keresztrejtvényeket falják. Hasznosnak találom az állat-posztereket – írta a II. D osztály és Fülöp Andrea tanító néni.

A Kányádi Sándor Szavalóverseny Szatmár megyei dön-tõjét a Bãlcescu-Petõfi Iskola tanítói szervezték meg nagyhozzáértéssel, lelkesen. 42 kisdiák mondott mesét. A Napsugárkülöndíjait Jánk Péter, Babán Patrik és Nyíri István kapta –derült ki Ianoº Erzsébet tanító néni levelébõl.

Köszönöm mindazt, amit ez évben tõletek kaptam, tudást, érdekességet, no meg a szép könyvet. ARejtvénykirály elgondolkoztatott, Maszat Mûvész, Kiskópé tanított, Kószabószával körülutaztuk avilágot, a Nyelvõrrel óvtuk anyanyelvünket. Szász-Zsiga Nikolett, Kalotaszentkirály

Meghatott a Kisdobos története, amit a márciusi Napsugárban olvastam. Mi is megemlékeztünkaz iskolában és a templomban az 1848-as forradalomról. Büszke vagyok arra, hogy a tatám épp 100évvel a forradalom után, március 15-én született. Lázár Henrietta, Mezõbaj

Baricz-Nánási Noémi tanítónõ volt az egyik fõ-szervezõje a Máté Imre Szavalóversenynek, me-lyet második alkalommal szerveztek meg Érmihály-falva tehetséges, szomorú sorsú költõszülötténekemlékére. Mind a 49 versmondó emléklapot és jutal-mat kapott.

VVVV – A Vidám Versek Versmondó Versenyénekországos döntõjét a szatmárnémeti Hám János Iskola-központ tanítói szervezték meg – írta Doloczki Márta ta-nító néni. Vidámságban nem volt hiány. A 67 versmondóközül négyen kaptak Napsugár díjat: Bucescu Andrea,Brassó; Kovács Krisztián, Erdõhegy; Szász Alexia, Nyá-rádgálfalva; Mátyás István, Szamosardó.

19

20

Könnyû az elefántnak,mindig magánál hordja azuhanyt, vagyis az ormá-

nyát! Az elefántcsorda csak otttelepedik meg, ahol tó vagy folyóvan a közelben, s így naponta„strandolhatnak”. Vidáman trom-bitálva locsolják le magukat és borjaikat is, ésórákig elidõznek a vízben. Látszik rajtuk, hogyélvezik a fürdõzést.

Lehet latyakban is fürdeni? Hááát, ahogyvesszük. A vaddisznók és a szarvasokszívesen hemperegek az erdei sáros po-csolyákban: dagonyáznak. Vajon miértteszik? Hát egyfelõl így hûsölnek a nagymelegben, másfelõl a sárba beleragadnaka kullancsok, bögölyök, atkák, amelyekkínozzák õket. Fürdés után a törülközéskövetkezik: testüket a pocsolyák szom-szédságában levõ fák törzséhez dörzsölik,s a sárral együtt az élõsködõket is lesúrol-ják magukról. Képzelhetitek, hogy néz-nek ki a „törülközõk” egy kiadós sárfürdõután! A vaddisznó még „fogápolást” is vé-gez: a fák törzséhez feni, azért olyan szépfehér és éles az agyara.

A madarak élen járnak a tisztálko-dásban. A kis énekesek tisztavizû, sekélymedencékben fürde-nek. Ha nincs a közel-ben víz, porfürdõtvesznek, utána erõtel-jesen megrázzák ma-gukat, s a porral együttkihullanak tollaik kö-zül a tetvek, bolhák, at-kák és egyéb élõskö-dõk.

A feketerigó hangyával ápolja hónalját:felcsipegeti, és a szárnya alá dugdossa a han-gyákat, ott szoktak ugyanis meghúzódni azélõsködõk. A hangyák és az általuk termelthangyasav aztán elbánik velük.

A seregély lakása tisztaságára is gondotfordít. Amikor tavasszal visszatér téli szállásá-ról, alapos nagytakarítást végez: kihajítja a fel-gyûlt szemetet, majd fészkének falába olyannövényeket fon be, amelyek elpusztítják azélõsködõket, tehát „fertõtlenítenek”.

Ugyancsak megjárta az arabló, aki a lopott pénzt a fa odvá-ba rejtette. Nem gondolt a „la-kás” jogos tulajdonosára! Idõköz-ben ugyanis megérkeztek a sere-gélyek. Elsõ dolguk volt a nagyta-karítás: az összes bankót gondo-

san kihajították az odúból. Az arra járók nemgyõztek csodálkozni azon, ki szórt szét annyipénzt! Értesítették a rendõrséget, s a betörõthamarosan elfogták.

Olyan állat is van, amelyik nem tudtisztálkodni: a sündisznó. Szegénykemég vakarózni sem tud, mert összeszurkál-ná a lábát. Így hát tüskéi között alatt sokélõsködõ bújik meg, amelyek ugyancsakmegkínozzák az állatkát.

TISZTASÁG,FÉL

EGÉSZSÉG...

BITAY ÉVA

KKIISSKKÓÓPPÉÉ

!HHaavvoonnttaa

33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii

Áprilisi megfejtés: A medve veszélyes nagy-vad, különösen, ha bocsai vannak. A hiedelemszerint a kakukk éveinket, a varjú, a fecske az idõ-járást, a szarka a vendég érkezését, a papagáj a sor-sunkat „jósolja” meg. Könyvjutalmat nyertek:Bartha Brigitta és György Tamás, Marosvásár-hely; Kiss-Német Noémi, Székelyudvarhely.

1. Miben fürdik a tyúk? 2. Mit tisztít a tiszto-gatóhal?

CSI

LLA

G I

STVÁ

Nra

jzai

Mos

djan

ak,

tocs

ogja

nak,

frö

csög

jene

k, t

rom

bitá

ljana

k...

22

Kõmûves Kelemen történelmiviharokkal dacoló vára alattterül el Déva, Hunyad megye

székhelye. A legrégibb erdélyi váro-sok egyike, erre utal az is, hogy aváros szimbólumává lett vár már1269-ben állt. A Maros-völgyébenelhaladó fontos útvonal védelmétszolgáló királyi vár feltehetõen aXIII. század elején épült.

A XVI. században ebben a várban raboskodott Dobó Ist-ván, az egri hõs, aki Izabella királyné parancsára kerültfogságba. Számos birtokosa közül a legjelentõsebbek: Hu-nyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és BethlenGábor voltak. A dévai vár kerek bástyájában fejezte be éle-tét Dávid Ferenc, az egyetlen kimondottan magyar vallás,az unitárius egyház alapítója. A vár közepén, emléktáblá-val jelölve, még látható az a cella, amelyben raboskodott.

Az 1848-49-es szabadságharc alatt, valószínûleg ha-nyagság következtében, a várerõdben található lõporraktárfelrobbant, és mintegy 150 honvédet maga alá temetett.

A vár falaiból ma már csak annyi látszik, amennyimegmaradhatott az idõ viszontagságaival való szünte-len küzdelem során. Aki kedvet kap, hogy errefelé ki-ránduljon, már a város felé közeledve láthatja a 371méteres, vulkanikus eredetû várhegyen ma is büszkénmagasló romokat. A dévaiak kedvenc kirándulóhelye avárhegy. Aki nem szeret túrázni, ma már siklóval köze-lítheti meg a romokat.

A vár alatti völgybenhelyezkedik el a késõreneszánsz stílusbanépült Magna Kúria. Akastélyt Bethlen Gáborépíttette. Napjainkbantörténelmi múzeumnakad otthont.

Itt születtem

Látkép a várból

A város jelképe

A Magna Kúria

Sikló visz a csúcsra

23

A vár közelében található az az intézmény, amelyben számosolimpiai és világbajnok tornász tanult és edzett, köztük SzabóKati és Nadia Comãneci is.

Az elsõ magyar iskolát Geszthy Ferenc várkapitánynakköszönheti a város, aki a XVI. század elején úgy rendelkezett,hogy vagyonából iskolát alapítsanak Déván.

A mi iskolánk, a Téglás Gábor Iskolaközpont 2005 szep-temberében nyitotta meg kapuit, csak magyar gyerekek ta-

nulnak itt. Az I–IV osztályosgyerekek egy része a Magya-rok Nagyasszonya Kollégiumépületébe jár, amelyet a SzentFerenc Alapítvány mûködtet.Az alapítványt 2002-benhozta létre Böjte Csaba atya. Legfõbb célja a szórványban élõhátrányos helyzetû magyar gyerekek nevelése.

A város egyik érdekessége a Dévai Csángótelep (avagy röviden:a Telep). 1910-ben a bukovinai székelyek egyik csoportja Déván

és Hunyad megyében te-lepedett le. A telepi ka-tolikus templom védnök-sége alatt mûködik aSzent Antal Ház, ahol kö-zülünk sokan délutánifoglalkozáson vesznekrészt.

Tornászlányok

Mi is szeretünktornászni

Tõlünk pár kilométerre Piskin még ma is áll an-nak a hídnak néhány pillére, amely az 1848–49-es szabadságharc idején tanúja volt a magyar hon-védek utolsó gyõzelmének. Szintén tõlünk nemmessze, Marosillyén Bethlen Gábor szülõháza vár-ja a látogatókat. Itt van a szomszédban Vajdahu-nyad, ahol Hunyadi János lovagvára nyújt felejt-hetetlen élményt a látogatóknak.

Összeállította a III. A osztály és Csatlós Erzsébet tanító néni

A Magyarok Nagyasszo-nya Kollégium

Vadonatúj iskolánk

LovagokHunyad váránál

Arajzfilmrõl elõször Walt Disney jut eszünkbe, pedig magyar földönmár õt megelõzõen is születtek hasonló alkotások, késõbb pedigegész sor értékes, nagyszerû rajzfilm, melyek ha vagyont és világ-

sikert nem is, de rangos díjakat és milliónyi gyermeknézõ szeretetétmeghozták alkotóiknak. Lássuk, kik voltak ezek az alkotók?

Walt Disney 1923-ban kezdte pályafutását. Itthon 1914-ben KatóKiszly István grafikus készített elõször rajzfilmet. Macskássy Gyula1932-ben saját stúdiót alapított, ahol közel 150 reklám-rajzfilm készült.Az õ munkája az elsõ magyar rajz játékfilm,A kis kakas gyémánt félkrajcárja 1951-bõl és a Peti-sorozat, amely 1962-tõl ment amozikban.

A Gusztáv-sorozat 1964-ben indult,Dargay Attila, Nepp József, Jankovics Marcell közös ötlete alapján.120 részes, 70 ország vette meg, és vetítette le.

A Mézga család 1968 ótanem veszít népszerûségébõl. EzRomhányi József és NeppJózsef humoros szövegénekvalamint Nepp József, Ternovszky Béla, Jankovics Marcellrendezõi ötleteinek egyaránt köszönhetõ. 2004-es vetítése-kor félmillióan követték. Külföldönis nagy sikere volt. Negyediksorozatának bemutatója 2010-benlesz.

Bálint Ágnes 1971-ben indulóKukori és Kotkoda sorozatátMata János tervezte és rendezte.

Nemcsak a gyerekek szerették: a férjek és feleségek is nevetve ismertekmagukra a két fõhõsben.

Ugyancsak Bálint Ágnes forgatókönyve alapján készült egysereg népszerû bábfilm, legtöbbjük Foky Ottó rendezésében. A

Tévé-Maci, A Futrinka utca lakói, aMazsola és Tádé, a Mirr-Murr, akandúr, a Misi-mókus kalandjai tulaj-donképpen tévére alkalmazott báb-színház volt. A Frakk, a macskákréme papírkivágásos technikával ké-szült, Nagy Pál rendezte.

A Süsü, a sárkány címû bábfilmsorozatot 1976 Karácsonyárakapták ajándékba a magyar gyerekek. Csukás István meséjéhezLévai Sándor tervezett bábokat, Bergendy István szerzett zenét. Arendezõ Szabó Attila, Süsü hangja Bodrogi Gyula volt.

Magyar rajzfilmesek

24

1973-ban készült el az elsõ egészestés magyar rajzfilm, a Jánosvitéz, Jankovics Marcell alkotása, akárcsak az 1982-es Fehér-lófia. 1977-ben Jankovics Marcell útjára indította értékes Ma-gyar népmesék, majd a Mondák sorozatát. 1977-ben Cannes-ban Arany Pálma díjat nyert, 1974-ben Oscar-díjra jelölték.

Aki meg is kapta az Oscar-díjat, ama Kanadában élõ Rofusz Ferenc,1981-ben A légy címû filmjéért.

A Vízipók-csodapók címû rajz-filmsorozat 1982-ben indult, Szom-bati Szabó Csaba, Szabó Szabolcsés Haui József rendezte.

Nagy rajzfilmes trió Dargay Attila rendezõ, Sajdik Ferenc gra-fikus és Csukás István író, akik a Pom-pom meséi és A nagy ho-ho-ho-horgász sorozat alkotói.

Dargay Attila ismert irodalmimûvekbõl készített egészestés rajz-filmeket. Fazekas Mihály nyomán aLúdas Matyit, Fekete István re-gényébõl a Vukot, Jókai Mór mesé-je alapján a Szaffit.

Ternovszky Béla rendezõ alkotása, a Macskafogó magyar-német-kanadai rajzfilm. Forgatókönyvét ugyanaz a NeppJózsef írta, mint a Lúdas Matyi, a Szaffi és a Hófehér szellemesszövegkönyvét.

M. Tóth Géza Maestro címû térhatású animációja 2005-bentöbb mint 25 nemzetközi fesztivál versenyprogramjában szere-pelt, értékes díjakat kapott itthon és külföldön. 2007-benOscar-díjra is jelölték.

Ez év februárjában Szeder-kényi Bella 200 nagynevû rajzfilmest gyõzött le, amikor Orsolyacímû rajzfilmjével megnyerte a brüsszeli fesztivál nagydíját.

Lám, a magyar géniusz itt is jelentõset alkotott: rajzfilmjein-ket fantáziadús képi világ, kimeríthetetlen ötletesség,humor és nyelvi lelemény jellemzi.

Zsigmond Emese

25

Atisztaság egészséget, a piszok betegséget szül testünk-ben, lelkünkben egyaránt – tudta ezt az ember sok ezerévvel azelõtt, hogy a mikroszkóp segítségével megpil-

lantotta volna a koszban hemzsegõ bacilusokat. A külsõ,belsõ tisztaságigényt a Teremtõ véste ösztöneinkbe. Esõbenmosdik fû-fa-virág, mancsát nyalva naphosszat mosakszik amacska, fényesre nyalja kölykét a kutya, borját a tehén. Miótavilág a világ, kis vízben mosakszik, sok vízben tetõtõl talpigboldogan megmártózik az ember.

Több vallás jelképes szertartásként elõírja az ima elõtti tisztálko-dást. A megszentelt víz lemossa a bûnöket, megtisztítja a lelket. Ahinduk a Gangeszbe mártóznak megtisztul-ni. Szent János a Jordánban állva vízzel ön-tötte le, úgy keresztelte meg a bûnbánókat.

A tisztálkodási szokások koronkéntváltoznak, de függnek az éghajlattólés a vízmennyiségtõl is. A trópuso-kon élõk egész évben kedvükre lu-bickolhatnak, az eszkimókra rá-fagyna a mosdóvíz, a sivatagi népek-nek pedig inni is csak cseppek jutnak.Csoda-e, ha sem a sarkkörön túl, sem a sivatagban nem mosa-kodnak, hanem zsírral, faggyúval illetve olajjal tisztítják testüket.

Sok van, de sós. A tengerek, óceánok vize bõséggel ad élel-met, de inni, mosakodni, mosni nem jó. A források, kutak, fo-lyók, tavak édes, selymes vize viszont testünk, ruhánk, környe-zetünk legfõbb „tisztítószere”.

Régesrég rájött az ember arra, hogy a meleg víz jobban tisztít,és lazító, nyugtató, gyógyító hatása is van. Az északi népekforró szaunája hajdan életmentõ volt az átfázott vadász számá-ra. Néhol tüzet sem kell rakni a katlan alá, maga a földanya he-víti fel, és dúsítja gyógyító ásványokkal a források vizét. Ilyengyógyhatású hõforrás sehol nincs annyi, mint a mi Kárpát-me-

dencénkben.

MMeegg iiss mmoossaakkooddjjááll,, mmeegg iiss ffééssüüllkkööddjjééll

Mit jelent: menekül,mint az ördög aszenteltvíztõl?

Soroljatok felnéhány erdélyihévizet.

26

A régi magyarok nagy gondot fordítottak a tisztálkodásra. Feljegyzésekvallanak a hun és avar fejedelmek fürdõirõl, arról, hogy naponta fürödtek,sõt, a bizánci császár, ha útra kelt, bõrmedencés magyar fürdõt és fürdõ-sátrat vitt magával. Vándorlás, hadjárat idején a magyarok külön fürdõsát-rat rendeztek be a táborban. A fürdés kezdetét kürtszóval vagy a fürdõser-penyõk kongatásával jelezték. Õseink igényes tisztálkodására vall a fehér-nemû viselése, hiszen annak, mint neve is jelzi, fehérnek kell lennie. Eu-rópa tõlünk tanulta meg hordani a fehér vászon alsónemût.

A 6 000 éves ókori sumér városok für-dõszobáiban kõbõl faragott vízvezeték éslefolyó volt, sõt boltíves utcai csatornahá-lózatot építettek a szennyvíz elvezetésére.Az Indus folyó mellett ötezer esztendõsfürdõmedence oszlopsorát és kabinjait ta-lálták meg.

Az ókori Egyiptomban a nagy meleg miatt és azélõsködõk ellen szõrtelenítették,és kopaszra nyírták magukat – anõk is. A pompás parókák és fej-díszek alatt kopasz volt a csoda-szép Kleopátra is, aki sza-mártejjel telt, ékes medencébenfürdött rendszeresen.

Az antik görögök s még inkább a Római Biro-dalom padlófûtéses közfürdõi nemcsak a tisztál-kodás, hanem a sport, a játék, a mûvelõdés, a politizá-lás, a pletyka helyszínei is voltak. Rómában 170, abirodalomban több, mint 1000, Pannónia fõvárosában,Aquincumban kilenc fürdõ volt. A szerényebbekingyen várták a szegényeket, akik nyolcnapontafürödtek. A hatalmas luxusfürdõkben pedig a

gazdagok töltötték el akár az egész napot is.A keleti népeknél is igen fejlett tisztálkodási szoká-

sokkal találkozunk. A régi kínaiak állítólag ötnapon-ként fürödtek, és naponta ötször mostak kezet. Azarabok számára a víz aParadicsom földi jelképe.Ezért építettek annyi pazarfürdõt, medencét, szökõkutat.Hammamnak nevezett már-vány közfürdõik termeit szi-gorú szertartás szerint hasz-

nálták, meleg – langyos – hideg – száraz sorrendben. Míg a muzulmánoknál virágzott a fürdõkultúra, a középkori keresz-

ténység erkölcstelen hivalkodásnak tartotta a testápolást, még tisztálko-dáskor is tiltotta a meztelenséget. XIII. Lajosnak hatéves korában mostákmeg elõször a lábát. A fényûzésrõl híres Napkirály, XIV. Lajos egyszeréletében meg is fürdött, de bizonyára csak titokban, mert akkoriban férfi-hoz méltatlannak, sõt egészségtelennek tartották a mosakodást. A kelle-metlen szagok ellen erõs parfümöket, illatos olajokat, füveket használtak.

Mosom kezeimet. Ki mondta, és mi a szólás mai

jelentése?

27

Évezredeken át az emberek otthon vagy közfürdõbenfadézsában, teknõben, a gazdagok arany, ezüst, por-celán tálban, kádban, márványmedencében tisztálkod-tak. A kassai dóm oltárképén Árpád-házi Szent Erzsé-bet a maga alapította kórházban beteget fürdet.

Cseberbõl vederbe...vagy inkább kádba, illet-ve zuhany alá. Ma márnemcsak tisztára mos, ha-nem muzsikál, és meg ismasszíroz a csodakád vagya zuhany.

A szappan feltalálása elõtt lúgosösszetételû földfélékkel, babliszt-tel, illatos olajokkal, növényekkeldörzsölték bõrüket. A ruhát víz-ben áztatták, fõzték, sulykolták,öblítették, napon fehérítették. Év-ezredek óta ismert mosószer a fa-hamuból készült lúg, a habzószappangyökér és a mosódió.

Nálunk elképzelhetetlen: Kíná-ban utcai fültisztítók kínáljákszolgálataikat a járókelõknek.

28

A gallok már használtak szappant, denem tisztálkodásra, hanem hajuk szõkíté-sére. A szappanfõzés 800 körül vált általá-nossá: faggyút és hamulúgot fõztek összenagy üstökben. Illatos szappant akkoribancsak az arabok készítettek olívaolajból éshamulúgból.

Az öblítéses vécé angol találmány,1596-ban született, de jóval késõbb hódí-totta meg a világot. Azelõtt bili, biliszék,árnyékszék, szolgált illemhelygyanánt, és a trágyadomb, a kö-

zépkorban pedig maga az utca gyûj-tött össze minden szemetet.

Melyikköltõnk édes-

anyja voltmosónõ?

Az elsõ fésû az ember tíz ujja volt. Ké-sõbb csontból, elefántcsontból, puszpáng-ból, hasított bambuszból, fából, gyöngy-házból, aranyból – akár ez a szkíta feje-delmi fésû –, végül mûanyagból készül-tek a fésûk. Az ausztráliai bennszülöttekegyáltalán nem fésülködnek. Ezzel szem-ben Óceánia leányai olajjal ápolják, éssokat fésülik hajukat.

A rokokó hölgyek toronymagas és mé-regdrága konty-költeményeit csak nagy-

ritkán bontották le. Hemzsegtek is benne a tetvek. Mosás, fésülés helyettcifra arany alkalmatossággal vakarták fejüket. Késõbb sem vitték túl-zásba a hajmosást. Egy 200 éves kalendáriumban olvastam: „A hajat gyak-ran kell mosni, nem elég egy évben egyszer.” Az énekesnõknek tilos volthajat mosniuk, nehogy meghûljön a torkuk. Ezen ma mosolygunk, de amindennapos hajmosás, amire a sam-pongyártók biztatnak, ugyanilyen té-ves és káros is.

Ma nálunk is divatba jött, de az afrikai kislánynak nem a divat, ha-nem a meleg miatt fonja édesanyja sok-sok ágacskába a haját.

Hófehér fogak. Az ókori babiloniak ezt tették hajdan, a dél-ameri-kai, afrikai, ausztráliai bennszülöttek pedig még ma is fehérítõ hatásúgyökeret, ágacskát rágnak, úgy tisztítják fogukat. Az ókori rómaiak-nak, görögöknek rágható, ehetõ fogpiszkálójuk volt. A kínaiak ceruzaméretû botocskákat faragtak, melyeknekegyik vége fogpiszkálóként, a másik rágásraszolgált. Õk készítették az elsõ fogkefét:csontból, bambuszból és disznószõrbõl.

A legrégibb fogkrém 5000 éves, az óko-ri egyiptomiak készítették. Bivalykörmöt, égetett tojáshéjat, sót, vizet,vizeletet (!) tettek bele, és ujjukkal dörzsölték a fogukra. Késõbb men-tollal, virágszirmokkal javították ízét, illatát. A ma oly elterjedt fogkré-mek alig több, mint száz évesek. Dédanyáink még szódaporral fehérí-tették, mentás vízzel öblítették fogukat.

Korunk mosdás-, mosás- és takarítás-má-niáját a reklámok, a piaci érdek szülte.Mindkét véglet káros: a mosdatlanság, a

szutyok megalázó, és megbetegít, de a testápo-ló, takarító vegyszerek túlzott használata is árttestünk és környezetünk egészségének. Ebbenis, mint mindenben, mértéket kellene tarta-nunk. Úgy, ahogy tiszta testû és lelkû magyarközösségeink tették hajdan, és teszik még ma isott, ahol nem a kordivatot, hanem rendtartó ha-gyományainkat követik – gyöngyharmattal mos-

sák, napsugárral törlik arcukat.

Zsigmond Emese

29

30

Nyár, nyár, forró nyár,Nincs szebb, mint egy nyári táj.Virágosak a mezõk,S megöntözik az esõk.

A gyerekek kirándulnak,S a víz felé elindulnak.Estefelé mind kiszállnak,És egy nagyot vacsoráznak.

Bedea Emõke Zsófia, Szentegyháza

Egyszer volt egy ügyes pásztor,Ilyet nem is láthatsz máshol.Volt neki egy arany nyája,Hátán meg egy nagy subája.Míg báránykái legelésztek,Az árnyék alatt heverészett.Nem is volt ám semmi gondja,Mert mindig volt sok aranya.

Kovács Kinga, Kézdivásárhely

Csicseri és FicseriKicsinyeit félti,Mert szennyezett a természet,És ehetnek sok mérget,A fészket kõvel dobálják,Az autók füstöt fújnak,Szegény kicsi fiókákBele is pusztulnak!

Pfeifer Melany, Szatmárnémeti

Te öreg Föld,Te szennyezett Föld,Tönkretettünk A gyárainkkal,BeszennyeztünkA sok autóval!Ígérjük, hogyVigyázunk reád,Megbecsülünk,S mától védünk!

Dezsõ Mátyás, Ádám Katalin,

Laczkó Renáta,Gyergyószentmiklós

A székelyszenterzsébeti III. osztály írta:

Kinyíltak a virágok,Gyertek, méhek, járjátok.Jövök mézért hozzátok,Betakarlak, ha fáztok.

Mózes Botond

Itt van a nyár, Sok sólyom száll.A gyerekek vidámak,Mert vége az iskolának.

Közös munka

Az iskola mindjárt végzõdik,A vakáció nemsokára kezdõdik,A gyerekek alig várják,Hogy a vakációt kihasználják.

Mózes Ervin Kálmán

Eljött végre már a nyár,Mindenki a strandra jár.Gyerek, felnõtt egyarántÚszni és napozni jár.

Egyed Szilvia

Meleg van, meleg van,Télen pedig hideg van.Nyílik a sok szép virág,Piros, kék és szép lilák.

A szorgos méh duruzsol,A cirmos cica dorombol,Szebben süt a

nap az égen,Jön a szép nyár

a vidéken.Tóth Andrea, Nagyvárad

�

�

Varga Noémi,Szászrégen

Torjai Tímea Orsolya, Kibéd

Precuþi Bernadett, Nagybánya

Farczki Hajnalka, Nagybánya

Irkafirka

31

Tempfli Kristóf,Mezõfény

Fischer Mátyás,Mezõfény

Bálint Botond,Csíkkarcfalva

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 400462 Cluj, Bld. C. Brâncuºi nr. 202. ap. 101.,C.P.137. Telefon/fax: 0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: naps.sziv@napsugar.roHonlapszerkesztõ: KOMÁROMY LÁSZLÓ; www.napsugar.ro A lapok árát a következõ bankszámláravárjuk: Cont IBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR– EDITURA SRL. CUI: 210622 Készült a kolozsvári TipoOffset Kft. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 2,5 lej

E lap-számtámo-gatója:

Címlap: CSILLAG ISTVÁN

Nagyvakáció, Hol vagy már?A sok gyerek téged vár.Ki erre, ki arraNyaralni megy,A megfáradt diákPihenni megy.

Szigeti Szilvia, Tasnád

Az én tancim nagyon jó,Szeme, mint a pillangó.Álmomban is õt látom,Mindig látni vágyom.Nagyon, nagyon szeretem!Cuidin Szidónia, Sepsiszentgyörgy

A IV. F vezéreA tanítónk beszéde.Szépre tanít, jóra int,Õ a legjobb, õ egy kincs.

Szilágyi Gréta, Nagybánya

Elsõ osztály: Csörög az óra,Vége a napnak,Mehetünk a tóra.

Újból csörög az óra,Köszöntünk, második osztály!Várnak tanítóink újra,Üdvözlünk, új osztálytárs!

Örömmel jönnek a tanítók,Harmadik osztályba értünk!A szorzótábla gondokat okoz,De mi örömmel jövünk.

Utoljára látjuk tanítóinkat,Mert új osztály vár ránk...Búcsúzunk, kedves tanítók!Viszlát, negyedik osztály!

A tavalyi IV. C osztály, Marosszentgyörgy

Kolumbán-Portik Noémi, Gyergyószenmiklós

�

� �

�

�

Szilágyi Réka,Biharfélegyháza

Szeretettel, elismeréssel éshálával köszöntjük a tanítónéniket, tanító bácsikat!A tanító néninek:A kis angyalka szemed felett szállt,Isten küldte, hogy vigyázzon rád.Nagyon ügyes vagy, nagyon kedves vagy,Kis angyalka feletted száll.

Balog Enikõ, Désfalva

Irkafirka

Kinda Andrea, Gyergyószentmiklós

Seres Erika, Tordaharasztos

Szántó Ágnes, Árpád

Vári Renáta Kinga, Szatmárnémeti

Molnár Abigél, Belényes

Bálint Botond, Csíkkarcfalva

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

KIÁLLÍTÁSA