Támogatónk

h́ ́ b

2012. DECEMBER – KISZLEV-TEVET 5773. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA X. REG. ÉVF. 12. SZÁM, 199. SZÁM

AKomáromi Zsidó Hitközség az alábbi programokat tervezi a 2013. naptáriévre:

2013. január 27. vasárnap ENSZ Holokauszt nap és Tu Bi Svát2013. február 24. vasárnap Shalom klub – Purim2013. március 17. vasárnap Limmud Komáromban2013. március 26. kedd Széder este (II.)2013. április 28. vasárnap Komáromi Napok- LagBomer2013. május 19. vasárnap Shalom klub- Shavout2013. június 9. vasárnap Mártírnap2013. július Kirándulás Kassára- Európa

Kulturális Fővárosa2013. augusztus 25. vasárnap Zsidó Kultúra Európai Napja2013. szeptember 4. szerda Erev Rosh Hasanah2013. szeptember 5-6. cs-p Rosh Hasanah2013. szeptember 13. péntek Kol Nidré2013. szeptember 14. szombat Jom Kippur2013. szeptember 22. vasárnap Shalom klub- Szukkot2013. október 20. vasárnap Shalom klub2013. november 17. vasárnap Kirándulás2013. december 1. vasárnap Shalom klub- chanuka

A program változásának jogát fenntartjuk.

Programterv a 2013. évre

HITKÖZSÉGI HÍRADÓNégy keréken – irány Budapest

Tagsági díjEzúton kérjük hitközségünk tagja-

it, hogy a 2013. évre esedékes tag-sági díjat szíveskedjenek átutalással,csekken vagy a titkárságon befizetni.A díjak változatlanok: 10 EUR/fő, di-ákoknak, nyugdíjasoknak és munka-nélkülieknek 4 EUR/fő. Továbbiadományokat szívesen fogadunk. �

A budapesti kirándulásról szóló cikkünket lapunk 4. oldalán olvashatják.

Az elsőprogramok

AKZSH első programja 2013-banaz ENSZ Holokauszt emléknap

és TuBi Svat ünnepe alkalmából ke-rül megrendezésre, január 27-én, va-sárnap 14:30-tól a Menházban. �

Magyarországiadományozás

Kedves Olvasóink, Magyarország-ról az alábbi módokon adomá-

nyozhatnak:– a mellékelt sárga csekken

– átutalással a Budapesti Zsidó Hit-község 11707024-20228521-es bank-számlaszámra (OTP), ahol a közle-mény rovatban a Komárom szót kellmegjelölni

– nemzetközi átutalással a KZSH 2.oldalon megjelölt bankszámlaszáma-ira, minimális költséggel, ha az OTPBank (a KZSH OTP számlájára) vagyaz ERSTE bank (a KZSH SlovenskáSporitelna számlájára) utalnak

– paypalon keresztül: help@menhaz.sk

Támogatásukat előre is köszönjük!

2

Pavol Dukes (1946-2012)Fájdalmas hírt kaptuk, újabb Olvasónk távozott a földi világból. Megren-

dülve búcsúzunk közösségünk gyulamajori tagjától Pavol Dukestől, akiha tehette rendszeresen megjelent a Menházban tartott rendezvényeinken.Kevesebben lettünk, megint elment valaki a Komárom környéki falvak ma-roknyi zsidóságából. Családja gyászában osztozunk, emlékét megőrizzük!�

a Komáromi Zsidó Hitközség vezetőségea Hitközségi Híradó szerkesztői

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti(tá mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A HH-t, a KZSH-t és a Shalom klu-bot támogatták: MUDr. Ivan Kolín(Košice), F. T., W.J., Gál Mária, rodinaRybár (Rimavská Sobota), dr. FöldesOndrej (Bratislava), MUDr. Gábor Ti-bor (Veľký Krtíš), D.V, V.V, VinterováKatarína (Bratislava), Ing. RubovičDušan (Košice) és anonimitásukat ké-rő adományozók. Köszönjük!

� December folyamán újabb magyarés szlovák nyelvű könyveket szereztünkbe a Spitzer Béla Kiskönyvtár számára.

� Szerdánként tovább folytatódik a hé-ber nyelvtanfolyam Zuzana Toledanotanárnő vezetésével, érdeklődni a tit-kárságon lehet.

� Január utolsó hétvégéjén rendezikmeg a téli Makkabi játékokat a Tátrá-ban. Részletek a lap szlovák részébentalálhatók.

� A Szlovákiai Zsidó Hitközségek Köz-ponti Szövetsége rendszeresen megje-lenteti új, elektronikus magazinját,melyet a www.uzzno.sk címen érhet-nek el.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát aMa gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech -ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. Alapítva 5756-ban. Realizované s finančnou podporou Úradu vlády SR –program Kultúra národnostných menšín 2012. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Külföldi olvasóink figyelmébe: Támogathat már Paypalon keresztül is!A Komáromi Zsidó Hitközség megnyitotta Paypal számláját, adományaikataz alábbi címre küldhetik: help@menhaz.sk

A Gabbiano Print Kiadóajándéka

Abudapesti Gabbiano Print Kiadó egy-egy példányt ajándékozott könyvtá-runknak zsidó tárgyú könyveiből. Ezúton köszönjük a kiadó vezetőjének,

Izsák Gábornak a nemes felajánlást. �

Köszönet!Nógrádi Gergely kántor úr, aki író

is, komáromi látogatása során szá-mos könyvet hozott ajándékba könyv-tárunknak. Köszönjük! �

Nyertespályázat

AMagyarországi Zsidó HitközségekSzövetsége pályázati támogatásban

részesítette lapunkat, ezzel segítve aHitközségi Híradó 2012. évi megjele-nését. Köszönjük! �

�

3

TRADÍCIÓ a komáromi zsinagóga hitéleti oldala

A rabbinak nemcsak szóban kell ta-nítania a Tórát és a zsidó életmódot,hanem személyes példamutatásával is.Nemcsak tanítania kell a judaizmust, ésvezetnie a judaizmus vallási intézmé-nyét, hanem személyében is tükröződ-niük kell azoknak az értékeknek és hit-

elveknek, amelyeket másokban el akarültetni.

A Tóra bírói joggal is felruházza aszellemi vezetőt, hogy dönthessen azelébe hozott vitás vallási kérdésekben.A rabbinak tehát megfelelő jártassággalkell rendelkeznie a törvényben is, hogymeghozhassa ezeket az ítéleteket. Ma-gának is ki kell állnia a törvény mellett,hinnie kell benne, és elkötelezettnekkell lennie a törvény alapelvei és a hitsarkalatos tételei iránt.”- Hayim HaleviDonin Zsidónak lenni című könyvébendefiniálja e szavakkal a rabbi fogalmát.

Tisztelt Megjelentek!Különleges esemény a mai, Chanu-

kakor, egyik legvidámabb ünnepün-kön avatunk emléktáblát a komáromiközösség vallási vezetőinek. A hitköz-ség működésének 221 évéből majd-nem 150 éven át rabbik vezették vallá-si életünket, irányt és példát mutatvazsidóknak és nem zsidóknak egyaránt.A Holokauszt szörnyűségei idején akomáromi rabbik közül is többen hit-testvéreikkel együtt meneteltek azauschwitzi gázkamrák felé. Egészen amai napig semmi sem emlékeztetett ecsodás közösség neves szellemi irányí-tóira. Ezért tartotta fontosnak hitköz-

ségünk vezetése, hogy az utolsó meg-maradt zsinagógánk falai közt méltómódon őrizzük emléküket.

Vannak, akikről szinte semmit semtudunk, de akadnak olyanok is, akiketműveik, írásaik alapján ma is sokat éssokszor idéznek szerte a világon. Fella-

pozva a Magyar Zsidó Lexikont és többmás könyvet, fokozatosan emberi ala-kok, életutak rajzolódnak ki a tábláravésett nevek mögül. Voltak ortodoxokés neológok, összekapcsolta őket a vá-ros és a közösség szeretete.

Freistadt Ábrahám az első általunkismert komáromi rabbi Galgócon szü-letett, városunkban halt meg 1830-ban, Imré Sefer címen megjelent ön-álló műve, számos responzumot is ta-lálunk tőle.

Őt Lax Eisik követte.Pinchas Leb Frieden rabbi 1801-ben

született Bonyhádon, ahol édesapjátkövette a rabbi székben, majd az 1830-as években érkezett városunkba, ahol1873-ban halt meg. Sírját ma is felkere-sik Jahrzeitjekor New Yorkban élő or-todox leszármazottai. Divré Pné Árje cí-mű könyve 1859-ben jelent meg Bécs-ben, ma is fontos mű a zsidó világban.

Több mint öt évtizedet töltött Komá-romban dr. Schnitzer Ármin. A hunfal-vai ortodox családi háztól, ahol 1836-ban született, jesivákon át vezetett hosz-szú út a komáromi haladó szellemű- ké-sőbbi neológ zsinagóga rabbi székéig.Legendás barátságát Pap Gábor refor-mátus püspökkel ma is sokat idézik.Bécsben, az 1900-as évek elején néme-

tül megjelent könyve, a Zsidó kultúrké-pek- az életemből hamarosan olvashatólesz kiadásunkban magyarul és szlová-kul. Ő volt a dunántúli, majd a MagyarRabbiegyesület elnöke.

A századfordulón Krausz Mór rabbivette át a vallási élet irányítását, róla mais nagyon keveset tudunk.

A közeli Tárkány községből indult a20. században dr. Wallenstein Zoltánfőrabbi élete, aki a rabbiképző után Ko-máromban kezdte pályáját, majd pécsifőrabbiként lett híres, elismert rabbi.Rövid élete 1944-ben fejeződött be, abudapesti Kozma utcai temető rabbiparcellájában alussza örök álmát.

Waldmann Ernő 110 évvel ezelőtt1902-ben született a közeli Bátorkesziközségben, utolsó neológ rabbikéntműködött, 1944-ben deportálták Ausch-witzba, ahonnan sajnos nem tért vissza.

Preszburger Ábrahám több mintharminc éven át állt a komáromi or-todox közösség élén. Steinberger Sán-dornak mindeddig csak a nevét őriztemeg a komáromi zsidó közösség tör-ténete. Lefkovics Józsua, az utolsó ko-máromi ortodox főrabbi volt a vész-korszak idején.

Van még mit felkutatnunk, megis-mernünk életútjukat, műveiket.

Reméljük, hogy e tábla az ide érkezőkomáromiakat is emlékezteti majd arraa békés korra, amelyben a zsidó közös-séget, annak évezredes hagyományaiszerint rabbik vezették, amikor min-denki büszkén vállalhatta származását,nem kellett antiszemita támadásoktóltartania. Bízunk abban, hogy eljön mégaz az idő, amikor folytatódhat a komá-romi rabbik névsora, és újra lesz zsidószellemi élete szeretett városunknak. �

Pasternák Antal, a KZSH elnökének beszéde,

2012.12.09.

A komáromi rabbik emlékeArabbi, vagy ahogy héberül nevezik, ráv, a közösség vallási vezetője. A Tórá-

ban, a Talmudban és a törvénykönyvekben való nagy jártassága, személyesvallásossága és jámborsága alapozza meg tekintélyét, amelyet a hagyományos kö-zösség elfogad és tisztel.

4

Az ünnepség két emléktábla felavatá-sával kezdődött a zsinagóga épületé-ben. Pasternák Antal, a helyi hitközségelnöke szlovák és magyar nyelvű beszé-de után, dr. Balogh Csaba Magyaror-szág pozsonyi nagykövetével együtt le-leplezte a márvány táblákat, melyekegykori komáromi rabbiknak állítanakemléket. Az avatás közben a budapestiFrankel Leo utcai zsinagóga kántora,Nógrádi Gergely énekelt. A kora dél-után megtartott ünnepség a Wallen-stein Zoltán teremben folytatódott,ahol Riszovannij Mihály foglalta összeaz ünnep lényegét, majd Nógrádi Ger-gellyel közösen meggyújtották a cha-nukiát. A gyertyagyújtást követően akántor úr gyönyörű szólamokkal ked-

veskedett a megjelenteknek, későbbőket bevonva ismert héber és jiddis da-lokat énekelve a közönség is aktívan ki-vette részét a vidám hangulat megte-remtéséből.

A komáromi Selye János Gimnázi-um tanára, Spátay Adriana röviden el-mesélte, hogyan került kapcsolatba aváros zsidóságával. Két jelenlegi és egyvolt tanítványa szerepelt az ünnepé-lyen, akik közül ketten a DebreceniZsidó Hitközség Kardos Albert Szava-lóversenyének győztesei. HernandezFranco Vivien Örkény Istvántól sza-valt, ezt követően, a pozsonyi Színmű-vészeti Egyetemen tanuló Jókai Ágneselénekelte a népszerű Szól a kakásmár című dalt, majd Szurcsík ÁdámParti Nagy Lajostól mondott egy vi-dám verset.

Az ünnepek arra is alkalmat adnak,hogy ne csak magával az ünneppel fog-lalkozzunk. Máskor nem igazán van al-kalom tíz felnőtt zsidó férfi közös imád-kozására. A chanuka-ünnepség lehető-séget adott arra, hogy a nemrégibenGyőrben elhunyt hittestvérünkre, Ja-

kabovits Miklósra emlékezzünk közösimádkozással.

A kora délutáni összejövetel nem lettvolna teljes a fánk, a csoda egyik szim-bólumának elfogyasztása nélkül. Atrenderli pörgetés sem maradhatott kia programból, melyet kicsik és nagyokegyaránt örömmel játszottak.

Chanuka egyik ismert mondata, aNész Gádol Hájá Sám (mely több dal-ban és írásműben megtalálható), azaznagy csoda történt ott. Bízom abban,hogy az egész világon csoda fog történ-ni és békében, szeretetben ünnepelhe-tik jövőre is zsidók milliói a Fény Ün-nepét. �

Miklós Dóri

Első Chanukám KomárombanJelentős élménnyel gazdagodtam. A sok Budapesten eltöltött chanuka-ünnepség

után egy kisvárosban tölthettem a Csoda Ünnepének második napját. Nagyonkíváncsi voltam arra, hogy hogyan zajlik, egy, a Fővárosinál kisebb település ün-nepélye. Kicsit féltem attól, hogy kevesen lesznek, de pozitív csalódás ért. Meg-közelítőleg ötven ember vett részt a Chanuka-ünnepségen, melyre a régió távoliszegleteiből is érkeztek vendégek.

Nógrádi Gergely, a budapesti Frankel Leo utcai zsinagóga kántora

5

JÖVŐNK, AMI ÖSSZEKÖT a régió oldala

Az Eötvös utcában lassan közelítet-te meg a Menház épületét az au-

tóbusz, amellyel közösségünk tagjai ésszimpatizánsai Budapestre utaztak2012. november 25-én. Pontban10:00-kor gördültünk ki az épületelől, hogy másfél órás utunk végénmár egy másik zsinagógánál, a Do-hány utcainál hagyjuk el a járművet. Acsoportkép elkészítése után a MagyarZsidó Levéltár új, lépcsőházi kiállítá-sát tekintettük meg, amely a zsidóságtörténetét mutatja be szinte a kezde-tektől a városba történő betelepülé-sig. A rendhagyó tárlatvezetést köve-

tően a Carmel étteremben fogyasztot-tuk el az ízletes, svédasztalos, kóserebédet. A macesz gombóc, a sólet és aszámtalan egyéb fogás nagy tetszéstaratott a velünk utazók körében.

A délutáni, Budapest belvárosábantöltött szabadidőt követően elfoglal-tuk helyünket a zsinagógában, aholPresser Gábor és barátai adtak jóté-konysági koncertet az Élet MeneteAlapítvány javára. A művész, FalusiMariann, Rúzsa Magdi és Szabó Ta-más elkápráztatta a közönséget. Az el-hangzott beszédek - Gordon Gábor,az alapítvány vezetője; Ilan Mor, Izra-

el állam Budapesti nagykövete és Zol-tai Gusztáv, a BZsH és MAZSIHISZügyvezető igazgatója – az emlékezésés az emlékeztetés fontosságát hang-súlyozták.

A koncert dallamaival a fülünkbenindultunk vissza Duna parti ottho-nunkba. A pár hónappal ezelőtti po-zsonyi kirándulás után újabb sikereskiruccanás került be a Komáromi Zsi-dó Hitközség krónikájába.

Köszönet a szervezőknek, s mind-azoknak, akik közreműködtek a prog-ramunk lebonyolításában. �

PA

Négy keréken – irány Budapest

AKZSH elnöke Pasternák Antal ismeghívást kapott a budapesti

Goldmark terembe dr. Domán Istvánfőrabbi úr 90. születésnapja alkalmá-ból rendezett ünnepségre, ahol kö-zösségünk nevében gratulált az ünne-

peltnek. Hölvényi György egyházakértfelelős államtitkár, Ilan Mor Izrael Ál-lam budapesti nagykövete, ZoltaiGusztáv ügyvezető igazgató, dr. Feld-májer Péter, a MAZSIHISZ elnöke ésSpánn Gábor publicista köszöntője

után a főrabbi úr unokái mondtakverset. A méltatók külön kiemeltékdr. Domán István Galántán töltött Je-siva éveit. Miután az ünnepelt megkö-szönte a jókívánságokat, dr. Schwei-tzer József főrabbi úr mondott áldástés kívánt jó egészséget. �

PT

Dr. Domán István születésnapja

Smit hoztam magammal Budapest-ről. Két kép égett bele az elmém-

be, melyeket valószínűleg hosszú ide-ig nem feledek el. Pár nappal megér-kezésem után elhangzott egy beszéd amagyar országgyűlésben, amelyre azelső, nyilvános reakciók egyike egy„sárga csillagos flash mob” volt a par-lament épülete előtt. Nem tudtamotthon maradni, s bár nem nagyonemlékszem arra, hogy valaha is ki-mentem volna hasonló jellegű meg-mozdulásokra, ott volt a helyem.

I. kép: Álltam ott a Kossuth téren, körü-löttem sárga csillagos emberek: idősek, kö-zépkorúak, fiatalok, gyerekek… Nem akar-tam elhinni, hogy ez megtörténik, a város-ban, ahol 12 éve élek, ahol egyetemre, dol-gozni jártam… Rakéták, légiriadó, busz-robbantás nyomasztó élményeivel felvértez-ve „hazatérek”, s sárga csillagot aggatnakrám, listába foglalnak… Nem értettem mitörténik… azaz dehogynem.

II. kép: A spontán tüntetésről elmenőbenfelszálltunk a 2-es villamosra. Egy idős bá-csi magán hagyta vagy felejtette a Dávid-

csillagot. Az utasok jöttek mentek a jár-művön, senkit nem rémisztett meg a lát-vány. Közömbösen haladtak el mellette azemberek. Mintha természetes dolog lenne2012 Magyarországán, hogy egyesek ilyensárga jelet viselnek… Ültem ott a Duna-parttal párhuzamosan kanyargó sárgavillamoson, pár méterre a sárga csilla-gos bácsitól, s valami örökre megvál-tozott, egy illúziót ismét elveszítet-tem… s ezen az érzésen nem változta-tott a vasárnapi NEM (neonáci elle-nes) tüntetés sem. �

Dr. Paszternák András PosztdokNaplója alapján (www.kispaszti.com)

Budapesti képeslap 2012

November 19-én Észak- és Dél- Komáromközös Rotary klubjának rendezvényét

tartották a Juno Hotelban. A program meg-hívott vendége Paszternák Tamás, a KZSHkoordinátora volt, aki számítógépes prezen-táció segítségével mutatta be közösségünkmúltját és jelenét az érdeklődőknek. A ren-dezvényen jelen volt Pasternák Antal, aKZSH elnöke és családja. A klub tagjai az elő-adás után kérdéseket intéztek a vendégek-hez. Ezúton is köszönjük a meghívást! �

A KZSH bemutatkozott a Rotary klubban

6

6. fejezet 4. rész

Közben nálunk, Kassán az élet menttovább. Apukát ugyan behívták

munkatáborba és anyukám nem hagy-ta abba a sírást egy teljes napig, de sze-rencsére, a sorozó orvossal való kap-csolatai révén, és egy „képletes” összegellenében hazaengedték. Az üzletbennem volt változás. Élelmiszeradagoláskezdődött, de kenyeret azelőtt is ott-hon sütöttünk, a reggeli kifli és zsemleott volt a kávé mellett, mint azelőtt. Aziskolában sem voltak nagy változások.A nem zsidók egyszer egy héten, mintleventék gyakorlatoztak, ez alatt mi sár-ga karszalaggal vonultunk ki szabad-gyakorlatokra, de ezt pár hét utánmegszüntették, mert az igazgató mél-tatlannak találta, hogy gimnazisták aszentkoronás egyensapkájukkal, sárgaszalaggal vonuljanak végig a városon,úgy, hogy amíg a leventék gyakorlatoz-tak, mi az osztályban ülve előadásokathallgattunk a katonai fegyelemről ésmunkaszervezésről. Már az ötödik gim-náziumba jártunk, és mint „felsősök”az előző osztály négy ezüst csíkja he-lyett egy arany csík díszelgett a sapkán-kon, a tanárok magáztak bennünket,és ha továbbra is lehülyéztek ezt ma-gázva tették, így:” Polák úr, maga hü-lye, megint nem csinálta meg a lec-két?”, ami mégiscsak másként hangzik.

Az orosz frontról szabadságra hazaér-kezők állítólag azt mesélik, hogy a fal-vak teljes zsidó lakosságát, nőket, férfia-kat, öregeket, gyerekeket összeszedik,elhagyatott erdők közepén, előre ki-ásott gödörbe lövik. Lehetséges ilyes-mi? Persze, hogy nem. Beteges fantázia.Akárhogy is van, a háborúnak rövide-sen vége. Bezárt ablakok és lehúzottfüggönyök mögött a londoni rádióthallgatjuk. Nem sok jót hallunk. Hitler„békeszerződést” írt alá a kollaboránsfrancia kormánnyal és Párizsban fogad-ta a győztes hadserege tisztelgését, Ju-goszlávia, Belgium, Hollandia el van-nak foglalva, Norvégia és Dánia a né-met iga alatt. Anglia egyedül maradt ésarra készül, hogy a várható német invá-ziót visszaverje. Végre jó hírek. Hitlermegtámadta a Szovjetuniót. Majd ott-hagyja a fogát, mint Napóleon egykor.

1941. december hetedikén Japán meg-támadja Pearl Harbourt és Amerika isbenn van a háborúban. A londoni rá-diónak még mindig nincsenek jó hírei.A japánok egymás után foglalják el azangol és amerikai gyarmatokat, Singa-pore is elesett. Azt mondják, hogy a né-met hadseregnek nehézségei vannak azorosz fronton. Úgy látszik, az orosz télmegteszi a magáét.

A zsidókról a londoni rádió nem so-kat beszél. Egy-két mondatot hallunk azsidók és orosz hadifoglyok meggyilko-lásáról. Dacára annak, hogy a londonirádió általában szavahihető, világos,hogy itt propagandáról van szó. Hitlerjön, és Hitler megy, de végül is a né-met egy kultúrnép és nem gyermek-gyilkosok. És íme, végre a vég kezdete.

A sztálingrádi véres harcok, amelyek1943 elején a német csapatok megsem-misítésével és feltétel nélküli megadásá-val fejeződnek be és kétszázezer némethadifogoly vonul végig Szibéria felé,Paulus marsallal az élükön. Hivatalosgyásznap Németországban. Egyelőremindezek dacára, minden folytatódik.Halljuk, hogy a szlovákiai zsidó fiatalságBudapestre próbál menekülni és Len-gyelországból is megérkezett a földalat-ti cionista szervezet segítségével egy pármenekült, akiknek szigorúan meghagy-ták, hogy ne terjesszenek „rémhíreket”.

1943 áprilisában először halljuk amagyar rádióban azt a fogalmat, hogy:„varsói gettó”. Harcok a gettóban.Bombázzák a gettót. Megsemmisítettéka gettót.

Júniusban vagy júliusban egy csendesszombati napon hárman ülünk a szom-bati ebédnél, mert Ilus nem volt ott-hon. Minden, mint rendesen. Fehérabrosz, a szombati „szerviz”, a péntekesti gyertyatartók az asztalon, a apám asaláta a körítését készíti, amelyet azolasz fronton tanult, és amely az egyet-len konyhai munka, amelyet végezniszokott. A cseléd a húslevest tálalja.Csend és nyugalom.

Egyszerre, kopogás nélkül (!)Böhm Elek ront be, falfehéren. Elektesti-lelki jó barátunk, majdnem test-vérnek számit, a szombat délutánok-nak és vasárnapi kirándulásoknak ál-

landó társa a lányával, a velem egykorúZsuzsikával együtt, de ez nem jelentiazt, hogy szombat ebéd közben beron-tanak csak úgy, kopogás nélkül.

Anyám először is egy pohár vizet adneki, hogy megnyugodjon, egy intésselkiküldi Marist és Elek meséli, hogymost jön a Jointból (így hívtuk az árva-házat) és ott találkozott egy húsz év kö-rüli fiúval, aki miután a csatornákonkeresztül kimenekült a varsói gettóból,úttalan utakon ideérkezett. MeséliEleknek, hogy a zsidók szisztematikuskiirtása tulajdonképpen a német meg-szállás első percétől folyamatban van.Kezdetben a kisebb helyeken külön er-re a célra alakított egységek által, akika hely teljes zsidóságát, öregestől, cse-csemőstől összeszedik és az elkészítettsáncokba lövik, de előbb meztelenrekell vetkőzniük. Később külön meg-semmisítő táborokat állítottak fel, aholgázzal gyilkolták meg a zsidókat. A var-sói gettóban a lázadás kitörésekor azeredeti létszámnak csak a harmadavolt, a többit részletekben Treblinkábavitték meggyilkolni. Azokat, akik a get-tólázadás után megmaradtak egy új,hatalmas megsemmisítő táborba,Auschwitzba vitték, ahol gázzal meg-gyilkolták őket és a holttesteket krema-tóriumban égették el. Auschwitz ? Holhallottam ezt a nevet? És ami a fiú sze-rint a legfontosabb: mindent eladni ésmenekülni minden gondolkodás nél-kül, mert Magyarország az utolsó helyEurópában, ahol még vannak zsidók,és ez nem marad így sokáig. Szép csen-desen eladni mindent, venni egy háti-zsákot vagy még azt sem és menni, aho-va lehet, amíg még lehet.�

Folytatása következik...

Feuerstein Azriel:

KELJFELJANCSI

STETL a Hitközségi Híradó kulturális oldala

7

XV. rész – Humusz, avagybevásárolok…

(2011. július 12., kedd)

Amíg az ember turistaként vagy cél-zottan, konferenciákra, szervezett

utakra jár Izraelben, s a félpanziós há-rom vagy négy csillagos szállodák bő-séges reggeli és vacsora kínálatát élve-

zi, addig az élelmiszerboltokba csakajándék csokit, gombaleves port, kissárga levesbetétet, halvát (szezám-magból készített közel-keleti édesség)esetleg humuszt tér be venni… Aztán,amikor úgy dönt, egy évre a Szent-földre jön posztdoktornak, hamar bekell látnia, hogy a boltbajárás márnem csak egy-két helyi kedvenc íz be-szerzését szolgálja, hanem a létfenn-tartás (hu, ez a második bejegyzés,ahol ezt a szót használom) elenged-hetetlen színtere.

A Negba, a Hagana és az Uziel ut-cák vonzáskörzetében számtalan ki-sebb nagyobb, olcsóbb drágább üzlet

várja a vevőket. Pár hete, amikor meg-érkezésem után pár órával rádöbben-tem, hogy itt bizony fel kéne tölteni ahűtőt, az Uziel utcai szupermarketbetévedtem be. Kosár és kocsi perszemár nem akadt, egy nappal Shavuotünnepe (az ünnep részletes leírásátlásd egy korábbi bejegyzésben) előttteltház volt. Szóval annyit vásároltam,

amennyi a kezemben elfért. Ez egyéb-ként viszonylag gyakori állapot, főlegcsütörtökön vagy pénteken az ünnepelőtt. Ebben a boltban azóta sem jár-tam újra, valahogy túlzsúfolt volt, megez a kosártalanság sem jelentett plusz-pontot. Még két szupermarket vanversenyben, igaz ezek kicsit messzebbvannak, az egyik a plázában, a másikvele szemben a sok kis étteremmel,boltokkal tarkított kis sétányon, aholmindig hatalmas élet zajlik. Az egyik-ben 3-4 sékellel minden drágább, per-sze erre csak utólag jöttem rá, miutána kedvenc kukoricapelyhem egy má-sik helyen 28 helyett csak 25 pénz volt

egy utcán belül. A harmadik, ahovavissza is tértem már, bent van a plázá-ban. Ez tűnik még a legeurópaibb-nak. Tágas, van minden, s nyugodtanlehet nézegetni, s legalább másfél be-vásárlókocsi elfér egymás mellett.

Ezeken kívül vannak még a kicsi,családi boltocskák, ahol szintén vanminden, de azt a mindent megpró-bálják 1,5 szobácskába zsúfolni, s havalaki nem ezeken a helyeken nőttfel, soha nem talál meg semmit. Illet-ve sok mindent megtalál, amit nem islett volna olyan fontos megvenni, de akezébe akadt. Múltkor a pénteki vá-sárlásom során 6 palack vizet tartal-mazó göngyöleget akartam venni.Kérdeztem, hogy van-e, erre a bácsivett egy létrát felmászott a magasba,bebújt egy kicsi lyukon, majd megje-lent a vízzel. Egyszóval tényleg vanminden… Ha még ez is kevés lenne,vannak az utcára nyitott kis trafikok,ahol a legszükségesebb dolgok szin-tén beszerezhetők.

Nos, beléptünk a boltba. Az örökkérdés, mit is kéne reggelire meg va-csorára venni? Kell kenyér vagy barc-hes (kalács), sajt vagy túró, egy kis fel-vágott, amelyet itt hadseregnyi meny-nyiségben árulnak praktikus műanyagdobozokban. Na jó, egy kis csoki, stra-tégiai tartaléknak. Ha Izraelben va-gyunk, legyen egy kis humusz is.Azoknak, akik nem ismerik, a HU-MUSZ csicseriborsóból, szezámmag-ból készült kencefice, amit esznek ma-gában, salátákkal, gyakran tesznek afalafelbe vagy a schwarmába. Egyszó-val egy igazi nemzeti eledel.

Hát őszintén szólva nem rossz, s hamár nincs semmi itthon, tényleg éle-tet tud menteni…

U.i.: Idézet egy kedves blogolvasóleveléből: “…Élvezettel olvasgatom aKispaszti weboldalt. Eddig az Izrael-ben beírt minden bejegyzést elolvas-tam. Köszönöm én is a héber kifejezé-sekhez a “szótárt”. Ma amikor, misérementem (kocsival) előttem is átsza-ladt egy macska, még szerencse hogynem fekete. Természetesen a macsek-ról a sztorijaid jutottak eszembe…”

Ma este újra beléptek az életembe afekete macskák, az egyetem kijáratá-nál egy pici fekete macsek merült fej-jel a kukába, a gyaloghíd túloldalánegy megtermett példány tisztelgett,miközben elhaladtam előtte. �

Készült az Interneten folyamatosan publikált Posztdok Napló alapján –

www.kispaszti.com

EGY ÉV IZRAELBENDr. Paszternák András útinaplója

8

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Ez a határozat nem egyértelmű ésvannak, akik szerint a felmelegedésegy természetes folyamat, el kell fo-gadni és nem harcolni ellene. Mivelmi nem vagyunk klímatudósok és azadatok az úgynevezett zöldek ideoló-giája nem tudjuk bebizonyítani, ígyegyezzünk bele abba, hogy egyszer ahéten nem enni húst, az nem kataszt-rófa. Lehetséges, hogy ez az első lépésvegetáriánus életmód elfogadtatásá-hoz, amely szerintem problematikus,ha nem figyelik szigorúan, hogy nincse vitaminhiány, főleg a B vitamin,amely különlegesen fontos és az el-sődleges forrása a hús.

Őseink is tudták, hogy nincs új anap alatt, es talán kedves olvasóimemlékeznek arra az írásomra, amely-ben meséltem a csütörtöki piaci vá-sárlásokról, ahová Dezső nevű kedvesismerősünk autójával ment három ba-rátnő és mikor iskolai szünet volt, és iscsatlakoztam hozzájuk. A zöld ideoló-gia, még sehol sem volt, de anyámnálminden csütörtök húsnélküli nap voltmivel, akkor vettük a heti húst, illetvekét csirkét és néha pulykát. Otthon kikellett kóserozni, szóval ebédig nemlehetett még a húsból enni. Így tör-tént, hogy nálunk és a piaci vásárlóbarátnőknél bevezettük, hogy csütör-tökön nincs húsos ebéd. Anyu reggelelkészítetet krumpli levest, vagy zöld-

bab, vagy paradicsomlevest, aztánment a piacra és délben kifőzött tész-tát. Két kedvelt tészta került az asztal-ra. Apu kedvence a túrós volt, anyué amákos, én mind a kettőt szerettem.Aput és Anyut, meg a tésztákat is.

Idővel a szokások megváltoztak. Újrecepteket próbáltunk ki és néha ré-giek receptek kerültek elő. Szuper-marketok nyíltak, ahol kikóserozotthús árulnak, friss zöldséget és gyü-mölcsöt lehet találni a hét összes nap-ján. A heti piaci kirándulás elvesztettea fontosságát. De azért egyszer egy hé-ten húsmentes nap volt, ezt a szokástén is folytatom. Mivel a Meatless Mon-day trendet sok étteremben is beve-zették mindazok, akik házon kívül ke-resnek húsnélküli ebédet, könnyentalálnak.

A padlizsán népszerű húspótló zöld-ségféle, sokféleképpen lehet elkészí-teni vitaminokat, ásványi anyagokattartalmaz. A mediterrán konyhábannagyon népszerű. A következő receptrakott padlizsán kétféleképpen lehetelkészíteni.

Rakott padlizsán rizzselHozzávalók: 1 nagy vagy két köze-

pes padlizsán, 1 érett paradicsom, 1zöldpaprika, 1 fej hagyma, 2-3 gerezdfokhagyma, 1 pohár főtt rizs, 1 tojás,liszt és morzsa, só, bors, reszelt sajt.

Elkészítés: A paradicsomból, papri-kából, hagymából és fokhagymából le-csót készítünk. A padlizsánt karikáravágjuk, bepanírozzuk és olajbanaranyszínűre sütjük.

Olajozott tűzálló tál aljára egy rétegpadlizsánt teszünk. Rá egy sor főttrizst és rá leszűrt lecsót. Tetejéreújabb sorokat rétegezünk. Az utolsóréteg padlizsánra reszelt sajtot te-szünk. Előmelegítet sütőben 40 per-cig sütjük, és vigyázzuk, hogy a sajt neégjen meg.

Túrós sajtos rakott padlizsánHozzávalók: 1 nagy vagy két köze-

pes padlizsán, fél kiló száraz túró, 20dkg sajt ajánlatos a mozarella sajt, 10dkg feta vagy más sós túró, 1 tojás, 10dkg paradicsompüré bazsalikommal,oregánóval, só, bors és édesítővel, fel-oldva egy pohár vízzel. Ebbe a recept-ben fel lehet használni az összes ma-radék sajtot és túrót.

Elkészítés: A padlizsánt az előző re-cept szerint készítjük el. Az összes tú-rót a tojással krémmé keverjük. Ola-jozott tűzálló tál aljára egy réteg pad-lizsánt rakunk. Rá a túró keverékbőlés rá az ízesítet paradicsom keverék-ből teszünk. Így rakunk 3 sort. A tete-je padlizsán, amelyre bőven reszeltsajtot teszünk. Előmelegítet sütőben40 percig sütjük.

Jó étvágyat! �

Orna Mondschein

Meatless Monday – húsnélküli hétfő

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Mint sok más ez a trend is külföldön, Amerikában kezdődött és itt lelkesensajátították el. Az időjárás és a klímaváltozás kutatói már bebizonyították,

hogy egyik oka a globális felmelegedésnek az állattenyésztés és az állatok fo-gyasztása. A környezetvédelem érdekében le kell csökkenteni a hús termelé-sét és fogyasztását.

Temetői hírekTemetőnkben befejeződtek az őszi munkálatok, így a sírkert teljes területe ki-

takarítva várja a téli időszakot. Elkészült az egykori kocsiszín külső felújítása,hamarosan megvalósul a bejárat melletti kerítés cseréje. �

Temetőgondozási díjKérjük, a komáromi zsidó temetőben eltemetettek hozzátartozóit, hogy a 2013.

évre esedékes sírgondozási díjat lehetőleg még a tavaszi munkák megkezdéseelőtt szíveskedjenek rendezni. A díjak nem változtak: 10 EUR/sír, dupla sírokesetén: 17 EUR/sír. �

Az Eötvösutca 9. hírei

Szinte teljesen elkészült a háztetőszerkezetének felújítása, ezzel

reményeink szerint több évre megol-dódtak az ingatlan beázásának prob-lémái.

Továbbra is bérbeadó a ház alag-sorában az egykori kárpitos műhely(teljes felújítást igényel). Ér-deklődni a titkárságon lehet. �

4

Tóra udeľuje duchovnému vodcoviaj právo súdiť, aby mohol rozhodovať vnáboženských sporoch, ktoré sú mupredložené. Rabín teda musí ovládať ajzákony, aby dokázal svoj rozsudok vy-niesť. Musí zákon zastávať, musí mu ve-riť a musí byť angažovaný v oblasti zá-kladných zásad zákona i podstatnýchtéz svojej viery.”- týmito slovami definu-je rabína Hayim Halevi Donin vo svojejknihe Byť Židom.

Vážení prítomní!Dnešná príležitosť je mimoriadna,

keď počas Chanuky, jedného z našichnajveselších sviatkov, odhaľujeme pa-mätnú tabuľu náboženským vodcomkomárňanskej komunity. Počas 221-ročnej existencie tejto náboženskej ob-ce viedli takmer 150 rokov náš nábo-ženský život rabíni, ktorí nášmu životuurčovali smer a šli príkladom pre Židovi Nežidov. V období hrôz holokaustumnohí z komárňanských rabínov po-chodovali spolu so svojimi súvercamido plynových komôr Osvienčimu. Aždo dnešného dňa nám nič nepripomí-nalo mená duchovných vodcov tejtokrásnej komunity. Práve preto sa vede-nie našej náboženskej obce zasadilo zato, aby bola ich pamiatka zachovaná natomto mieste, na stene poslednej za-chovanej synagógy mesta.

Sú medzi nimi takí, o ktorých takmernič nevieme, ale aj takí, ktorých diela apísomnosti dodnes mnohokrát citujúpo celom svete. Listujúc v Maďarskomžidovskom lexikóne a iných publiká-ciách, pomaly pred našimi očami oží-vajú osobnosti a vykresľujú sa osudymien vytesaných na tejto tabuli. Bolimedzi nimi ortodoxní a neológovia,spájalo ich mesto a láska ku komunite.

Abrahám Freistadt, prvý komárňan-

ský rabín, o ktorom vieme, sa narodil vHlohovci a zomrel v našom meste v ro-ku 1830. Vydal vlastné dielo pod ná-zvom Imré Šefer a zostalo po ňommnoho responzov.

Po ňom nasledoval Eisik Lax.Rabín Leb Frieden Pinchas sa naro-

dil v roku 1801 v obci Bonyhád a dokresla rabína zasadol po svojom otcovi.Do nášho mesta prišiel v 30-tych ro-koch 19. storočia a zomrel tu v roku1873. Jeho hrob pri príležitosti Jahrzei-tu dodnes navštevujú jeho ortodoxnípotomkovia žijúci v New Yorku. Jehokniha Divré Pné Árje, vydaná v roku1859 vo Viedni, je dodnes dôležitýmdielom svetového židovstva.

Dr. Ármin Schnitzer strávil v Komár-ne viac ako päťdesiat rokov. Z ortodox-ného rodného domu v Huncovciach,kde sa v roku 1836 narodil, viedla do

kresla rabína pokrokovej, neskôr ne-ologickej synagógy dlhá cesta cez ne-jednu ješivu. Jeho legendárne priateľ-stvo s duchovným reformovanej cirkviGáborom Papom spomínajú dodnes.Jeho dielo Obrazy môjho židovskéhokultúrneho života vydané v nemeckomjazyku v prvých rokoch 20. storočia voViedni vydáme onedlho v maďarskom islovenskom jazyku. Bol predsedomZdruženia Zadunajských rabínov, ne-skôr stál na čele Združenia maďarskýchrabínov.

Na prelome storočí prevzal vedenienáboženského života rabín MórKrausz. O ňom vieme dodnes veľmimálo.

Život hlavného rabína dr. ZoltánaWallensteina sa začal odvíjať v 20. sto-ročí v obci Tárkány. Po ukončení vyso-kej školy začal pracovať v Komárne.Známym a uznávaným sa stal ako hlav-ný rabín v Pécsi. Jeho krátky život saskončil v roku 1944, svoj večný spánokspí na rabínskej parcele cintorína naKozmovej ulici v Budapešti.

Ernő Waldmann sa narodil pred 110rokmi, v roku 1902 v neďalekej obci Bá-torové Kosihy a pôsobil v Komárne akoposledný neologický rabín. V roku1944 ho deportovali do Osvienčimu,odkiaľ sa už, žiaľ, nevrátil.

Ábrahám Preszburger stál na čele ko-márňanskej ortodoxnej komunity vyšetridsať rokov. V histórii komárňanskejžidovskej náboženskej obce sa po rabí-novi Alexandrovi Steinbergerovi za-chovalo len meno. Jóžua Lefkovics bolposledným ortodoxným hlavným rabí-nom v období II. svetovej vojny.

Čaká nás ešte veľa práce, aby smepreskúmali a oboznámili sa s ich osud-mi a dielami.

Dúfame, že táto tabuľa pripomenievšetkým Komárňanom obdobie poko-ja, keď podľa tisícročných tradícií vied-li židovskú komunitu rabíni, keď sa kaž-dý mohol hrdo hlásiť k svojmu pôvodua nemusel sa obávať útokov antisemi-tizmu. Veríme, že príde čas, keď dozoznamu komárňanských rabínov pri-budnú nové mená a v našom milova-nom meste bude opäť prekvitať židov-ský duchovný život. �

Prejav Antona Pasternáka,predsedu ŽNO v Komárne,

dňa 09.12.2012

Na pamiatku komárňanských rabínov

Rabín, alebo ako ho v hebrejčine nazývajú, ráv, je náboženským vodcom ko-munity. Jeho autorita je založená na znalostiach Tóry, Talmudu a zákonní-

kov, jeho nábožnosti a zbožnosti, ktorú tradičná komunita akceptuje a váži si ju.Rabín nevyučuje Tóru a židovský spôsob života iba slovom, ale aj osobným prí-kladom. Nestačí, aby členov komunity učil judaizmu a viedol jeho náboženské in-štitúcie, jeho osobnosť musí odzrkadľovať hodnoty a zásady viery, ktoré chce za-siať v ostatných.

3

Sviatok sa začal odhalením dvochtabúľ v budove synagógy. Na začiatkupredseda miestnej ŽNO Antal Paster-nák prehovoril v slovenčine a v ma-ďarčine, následne spolu s veľvyslan-com Maďarska v Bratislave, dr. Csa-bom Baloghom, odhalili mramorovétabule, ktoré boli umiestnené na pa-miatku bývalých komárňanských rabí-nov. V priebehu odhalenia spievalkantor synagógy na ulici Frankel v Bu-dapešti Gergely Nógrádi: Oslava po-kračovala v sále Zoltána Wallensteina,kde Mihály Riszovannij hovoril osviatku a následne spoločne s Gerge-lyom Nógrádim zapálili sviečky. Kan-tor sa odvďačil prítomným prekrás-nymi melódiami, neskoršie ich zapo-jil do spievania melódií známych he-brejských a jidiš piesní. Obecenstvo saaktívne zúčastnilo na vytvorení prí-jemnej nálady.

Profesorka gymnázia Jánosa Sellye-ho Adrianna Spatay v krátkosti hovo-rila o tom, ako sa dostala do kontaktuso židovskými obyvateľmi mesta. Naoslave vystúpili aj jej žiaci, dvaja súčas-

ní a jeden z bývalých poslucháčov.Vystúpili aj víťazi súťaže v prednesepoézie Alberta Kardosa, ktoré uspo-riada ŽNO v Debrecíne - FernandezFranco Vivien predniesla báseň odIstvána Örkénya, následne poslucháč-ka Divadelnej fakulty VŠMU v Brati-slave Ágnes Jókai zaspievala populár-nu maďarskú pieseň židovského pô-vodu, Ádam Szurcsik recitoval veselúbásničku Lajosa Parti Nagya.

Sviatky nám poskytujú príležitosť na

to, aby sme sa nezoberali iba nimi.Inokedy nie je vždy možnosť, aby samuži spoločne modlili, nakoľko ichmusí byť desať. Oslavy Chanuky námumožnili aj to, aby sme sa spoločnoumodlitbou rozlúčili s nedávno zosnu-lým spoluvercom z Győru, MiklósomJakabovitsom.

Naše spoločne poobedňajšie stret-nutie by nebolo úplné, keby sme ne-

mohli konzumovať jeden zo symbolovtohto zázraku – šišky. Z programu ne-chýbalo ani trendeli, mladí aj postaršísa veselo zabávali.

Známe heslo Chanuky Nés GádolHájá Šám – ktoré nájdeme vo viacerýchpesničkách – je stal sa veľký zázrak. Ve-rím, že na celom svete nastanú zázrakya na budúci rok milióny Židov na ce-lom svete budú môcť oslavovať v mieria v láske Sviatok svetiel. �

Dóri Miklós

Moja prvá Chanuka v Komárne

Obohatila som sa – získala som nové zážitky. Po mnohých oslavách Cha-nuky v Budapešti som strávila druhý deň sviatku zázrakov v malom mes-

te. Bola som zvedavá na to, ako prebieha sviatok v mestečku, ktoré je oveľamenšie ako hlavné mesto. Mala som strach z toho, že tam bude málo ľudí, alemilo som sa sklamala. Na oslavách Chanuky bolo asi päťdesiat prítomných.

NarodeninyDr. IstvánaDomána

Predseda našej ŽNO obdržal po-zvánku do Budapešti, do sály Gold-

mark, na oslavu 90. narodenín hlav-ného rabína dr. Istvána Domána. Pritejto príležitosti odovzdal dar našej ko-munity. Po pozdravoch štátneho ta-jomníka zodpovedného za cirkev Gy-örgya Hölvényiho, veľvyslanca štátuIzrael Ilana Mora, výkonného riaditeľaGusztáva Zoltaiho¸ predsedu MAZSI-HISZ-u dr. Péter Feldmajera a publi-cistu Gábora Spanna recitovali vnučkypána hlavného rabína. V zdravici oso-bitne spomenuli aj roky, ktoré strávil vješive v Galante. Po tom, čo sa osláve-nec poďakoval za blahopriania, pred-niesol pán hlavný rabín dr. JózsefSchweitzer požehnanie a poprial veľazdravia svojmu kolegovi. �

Výmena textíliív synagóge –

výzvaNaša ŽNO by chcela v roku 2013

vymeniť textílie v synagóge. Ponežnej revolúcii sa nám podarilo ob-noviť synagógu, ale stratené textílie(parochet, záclona na skrini Tóry, bi-ma – stôl, na ktorom je uložená Tórapri jej čítaní a omed - stôl predmod-liaceho) boli iba dočasne nahradené.Podali sme prihlášky do súťaže, aleočakávame aj dary, aby sme mali mož-nosť čo najskôr si objednať zamat zIzraela, ktorý pre nás osobitne vyrobia.Vašu finančnú podporu očakávamena sekretariáte ŽNO alebo na účtezverejnenom na 2. strane Spravodaj-cu. V rubrike oznamy uveďte slovotextil. Spoločne sa pričiňme o skrášle-nie našej synagógy! �

Hernandez Franco Vivien

2

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO vKomárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos plati osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� Spravodaj, Komárňanskú židovskúnáboženskú obec a klub Šalom pod-porili: MUDr. Ivan Kolín (Košice), F.T., W.J., Gál Mária, rodina Rybár (Ri-mavská Sobota), dr. Földes Ondrej(Bratislava), MUDr. Gábor Tibor (Veľ-ký Krtíš), D.V, V.V, Vinterová Katarína(Bratislava), Ing. Rubovič Dušan (Ko-šice) a darcovia, ktorí si priali zostať vanonymite. Ďakujeme!

� V priebehu mesiaca decembersme kúpili ďalšie slovenské a maďars-ké knihy do našej knižnice Bélu Spit-zera.

� Každú stredu pokračuje kurz he-brejčiny pod vedením pani profesorkyZuzany Toledo. Informácie obdržítena sekretariáte.

� Posledný januárový týždeň bude voVysokých Tatrách zimná Makabiáda.

� ÚZ ŽNO pravidelne vydáva novýelektronický magazín, je dostupný naadrese www.uzzno.sk.

� Začali sme rokovať so Židovskouuniverzitou v Budapešti o tom, že bysme boli radi, keby ich tzv. letná uni-verzita bola dostupná aj v Komárne,kde by sa tak isto konali aj prednášky.O podrobnostiach sa dočítate v na-sledujúcich číslach!Žiadame Vašu podporu

Úspešnékonkurzy

Uspeli sme vo verejnej súťaži Zvä-zu židovských náboženských ob-

cí Maďarska (MAZSIHISZ), čím námpomohli vo vydávaní Spravodajcu vroku 2012. Ďakujeme! �

Na pamiatku Pavla Dukesa(1946-2012)

So smútkom Vám oznamujeme, že nás opustil ďalší stály čitateľ. Smezdrvení z toho, že člen našej komunity Pavol Dukes, ktorý, ak mohol,

vždy prišiel na naše podujatia, nás navždy opustil. Opäť je nás menej, zno-vu odišiel niekto z mála našich súvercov z okolia Komárna. Zdieľame smú-tok rodiny, jeho pamiatku zachováme!

Vedenie ŽNO v Komárneredakcia Spravodajca

Členské poplatkyŽiadame našich súvercov, aby poukázali, resp. na sekretariáte zaplatili člen-

ský poplatok na rok 2013. Poplatok v roku 2013 je nezmenený: 10,-EUR/osoba, študenti, dôchodcovia a nezamestnaní 4,- EUR/osoba. Radi pri-jmeme aj vaše dary! �

Poplatok za ošetrovanie cintorína Žiadame tých, ktorí majú rodinu, známych pochovaných na židovskom cin-

toríne v Komárne, aby podľa možnosti ešte pred začatím jarných prác za-platili poplatky za ošetrovanie hrobov. Poplatky sa nezmenili: 10 EUR/hrob,v prípade dvojitých hrobov: 17 EUR/hrob. �

ĎakujemeGergelyoviNógrádimu

Pán kantor Gergely Nógrádi je aj spi-sovateľ. Pri návšteve v Komárne nás

obdaroval knihami, ktoré sme umiest-nili v našej knižnici. Ďakujeme! �

h́ ́ b

DECEMBER 2012 – KISZLEV-TEVET 5773. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE X. ROČNÍK 12. REG. ČÍSLO, 199. ČÍSLO

SPRAVODAJCAPamätný deňholokaustu

OSNa TuBiŠvat

Prvý program našej ŽNO v roku2013 bude Pamätný deň holo-

kaustu OSN a sviatok TuBiŠvat. Pro-gram sa uskutoční v nedeľu 27. januá-ra a 14.30 hod. v Menháze. �

Na Ulici Eötvösa sa k budove Men-házu pomaly blížil autobus, do

ktorého nastúpili členovia našej ko-munity a sympatizanti, aby 25. no-vembra 2012 odcestovali do Budapeš-ti. Bolo presne 10.00 hodín, keď smesa pohli od našej budovy a za jeden apol hodiny sme už boli pri druhejsynagóge na ulici Dohány, kde smevystúpili z autobusu. Po skupinovomfotení sme si prezreli novú výstavuMaďarského židovského archívu, naktorej vystavujú históriu Židov od po-čiatku až do usadenia v meste. Po výs-tave sme odišli do kóšer reštaurácieCarmel, kde nás čakali s bohatým

švédskym stolom. V kruhu našich sú-vercov sa tešili obľube rôzne chodyobeda, hlavne polievka s macesovýmiknedlíkmi, šólet a iné chutné jedlá.Po voľnom čase strávenom v centreBudapešti sme odišli do synagógy,kde Nadácia pochodu živých usporia-dala dobročinný koncert. Gábor Pres-ser a jeho priatelia, Mariann Falusi,Magdi Rúzsa a Tamás Szabó očariliobecenstvo. Odzneli aj prejavy – ve-dúci nadácie Gábor Gordon, veľvysla-nec Izraelu Ilan Mor, výkonný riaditeľBudapeštianskej náboženskej obce aMAZSIHISZ-u Gusztáv Zoltai – zdô-raznili dôležitosť spomienky a spomí-nania.

V ušiach nám ešte zneli tóny koncer-tu, keď sme sa vracali domov do mestapri Dunaji. Niekoľko mesiacov po ús-pešnom výlete do Bratislavy, sa do kro-niky ŽNO dostal ďalší pekný výlet.

Ďakujeme organizátorom a každé-mu, kto sa podieľal na realizácii prog-ramu! �

PA

Na štyroch kolesách –smer Budapešť

Chanuka v Komárne

Článok na strane 3.

Darvydavateľstva

Gabbiano PrintBudapeštianske vydavateľstvo Gab-

biano Print darovalo našej kniž-nici po jednom exemplári kníh so ži-dovskou tematikou, ktoré vydali. Zatúto šľachetnú pomoc ďakujeme ve-dúcemu vydavateľstva Gáborovi Izsá-kovi. �

Správyz cintorína

Vcintoríne sa ukončili jesenné prá-ce, celý cintorín je uprataný a

pripravený na zimné obdobie. Do-končili sa vonkajšie práce na bývalejstarej kôlni. Zanedlho budeme reali-zovať výmenu oplotenia pri vchode. �

Správy z UliceEötvösa 9.

Už sa končia práce na rekonštruk-cii strechy, veríme, že sa teraz na

dlhé desaťročia vyriešia základnéproblémy tejto nehnuteľnosti. Ajnaďalej je možnosť prenájmu bývalejčalúnnickej dielne – informácie obdr-žíte na sekretariáte. �