~ A TUdomanyos Isrneretterjeszto Tarsulat havi folyoirata

2006. julius XLIX. evfolyarn 7. szam

Szerkesztoseg 1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Postadrn: 1428 Budapest, Pf. 51 Telefon: 318-8791 Fax: 318-8791 E-mail: valosag@mail.datanet.hu Internet: www.valosagonline.hu

Kiadja a Tudomanyos Ismeretterjeszto Tarsulat Felelos kiado Pir6th Eszter igazgat6 1088 Budapest, Brody Sandor u. 16.

Nyomdai munkalatok K6zl6nynyomda, Lajosmizse 06 1906 Felelos vezetO Burjan Norbert vezerigazgato-helyettes

Index: 25 865

ISSN 0324-7228

Tamogat6ink: ... Nemzeti Ku/luralis Alap Nemzeti Ku/luralis •

~ Or6kseg Mlnlszteriuma 3: N ~ ...

1< II "~)- ~t-,r

(/1/ ALI'"

Szerkesztdbizottsag Benko Samu Bogar Laszl6 D. Molnar Istvan Harmati Istvan Kapronczay Karoly Pomogats Bela Simon Tamas Tardy Janos Teller Gyula Vigh Karoly elnok Zoltan Zoltan

Foszerkeszto T6keczki Laszlo

Szerkesztc5k Kapronczay Karoly Loppert Csaba Loppert Daniel

EI61izelhet6 a Magyar Hivatalos Kozlonykiad6 KIt,-nel: 1085 Budapest, Somogyi Bela u. 6.. 1394 Budnpest62, PI, 357. Telelon: 317-9999, tel./lax: 318-6668. Elofizetesben terjeszti

a Fama RI.: 1085 Budapest, Somogyi Bela u. 6., telelon: 318-8557, Arusilasban megvasarolhat6 a K6z16nyboltban (1085 Budapest, Somogyi Bela u. 6),

a Hirker RI., az NHRT es a regionalis laplerjesztok aruslt6helyeln.

SZAKOLCZAIGYORGY

A gazdasagi fejl6des elrneletenek rnegujulasa: a mindmaig megoldatlan ellentet*

-------~.

E sowk ir6j

3 2 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLOOES ..

Ez scm ig

4 5 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJL6oES...

mcrtckct. llgyitnilyen nehczannak meghatarozasa, hogy mekkora a foly6 fizctcsi mcrleg hianyanak optimalis mcrtcke. Ez ut6bbi att61 ftlgg, hogy mire es hogyan hasl.naljak fel it hearaml6 toket, es milycn formabart jon be a toke. Lehet, hogy a beruhazas hozadcka messzc meghaladja a kiilfOldi finanszfroias koltseget, es i1yen esetbcn a dcficit, ha a benrhazas hatekonysag3t noveli, nem karos, hanem elonyos. A beifOldi benrhazasok rovid tavu es killonoskeppen kulfdldi valutara sz616 hitelekkel es ktilmidi portflili6-bcfektetesekkel val6 finanszirozasa ugyanakkor veszelyes, es ingatagsagra vezcl.

Ezekncl is fontosabb megallapitas, hogy a washingtoni konszenzus ugy ertelmczi a gazdas;\gi stabilizaciOt, hogy csekcly jelentoseget tulajdonft a tenneles es a fog!alkoztatas stahilizalasanak, noha "a nagyobb gazdasagi visszaesesek minimalisra csokkentesenek vagy c1keriilesenek kellene lennie a gazdasagpolitika egyik legfontosabb celjanak'·.25 A gazdasagi visszaeses alta! okozott gazdasagi, ttirsadalmi es politikai karok azonban rombol6k. Nemcsak a visszaesessel es a nemzeti jovedelem csokkcnesevel jar6 tarsadalmi koltsegek nagyok, ami nyilvanval6. A visszaeses a fejleszlesre forditotl kiadasok csokkenh~se lItjan is fekezi a tennelekenyseg jovobeni novelescnek lehelosegct, bizonytalansagol teremt, es ezze! csokkenti a befekteteseket is.

A vissl.acscsek ro oka azonban a pcnzUgyi zavar, marpedig it penZUgyi zavarok sorozatosak voltak a kilcncvenes cvekbcn es azuhin is. Ennek folytan elsod!eges fonlossagu a szilard cs megbizhat6 penzilgyi rendszerek kiepftese. A megfelelo intezmenyi garanciakkalnern korbebastyazott pcnzilgyi rendszer nem milkodhet j6t. Szilard jogrendszerre. valamint szilard szabalyozasra es felUgyeletre van szilkseg ahhoz, hogy a pcnzUgyi rcndszer hatekonyan miikodjon. "A Iiberalizaci6 dogmaja gyakran 6ncclhi va It, es ncm a jol miikodo penzilgyi rendszer kia!akftasanak eszkozeve. [... ] A ku Icskerdcsnek ncm a liberalizaci6nak vagy a deregulaci6nak kelliennie, hanem egy olyan szabalyoz6rcndszer kialakftasanak, amely a hatekony penzUgyi rendszer eJiifelh~tele".21i Stiglitzjavaslatai itt meg nem mennek el a nemzetkozi tokeforgalom szabaIyozasanak sl.iiksegesscgeig. A szabalyozas szOksegessege azonban kimondatlanul a ncmzetkozi tokcforgalom szabalY07,aS3t is magaban foglalja, es a kesobbi eloadasokba~ ez Agondolat explicit m6don megjelenik.

Erdemes czen a ponton egybevelni Stiglitz itt eloadott javaslatait Williamsoncival. 27 A tcnyeknek - es nAgy vahisziniiseggel Stiglitz erveinek - hatasara es a washingtoni konszenzus felillvizsgalata es tovabbfejlesztese soran Williamson is nagy szerepet tllJajdonit a penzUgyi valsagok elharltasanak. Ennek eszkozet azonban nell1 a szilard jogrendszerben, valamint a hatekony szabalyozasban es felilgyeletben latja, hanem a tArtalckok noveleseben. Azzal szamol tehat, hogy az ingatagsag (ennmarad, es Azt javasolja, hogy ez ellen a fejlodo orszagok jelentos valutatartalekok felhalmozasaval vedckezzenek. Szinte fOlOsleges azonban ramutatni arra, hogy a nagymcrtchi tartAlekfelhalmozas mennyire k61lscges egy penZUgyi valsagnak kitett, elad6sodott orsznghan, ahol mAgas az orszagkockaz:lti tenyezo, tehat a fejlod6 es alalakllh'l orszrigok nagy reszeben es nalunk is. Ezek az orszagok csak ugy novelhetik tartalckaikat. ha magas kamalra vesznek fOJ hitelt, es az 19y szerzeU penzt helyezik e! Alacsony kama tot hozo tartAlekkenl.

A ki)vetkcz() problema a kamatlabemeles, amely a hagyomanyos szemlelet szerint - a riividlcj;iratll hilchlllomany niivelcsc lItjan - fontos eszkoze a penzUgyi valsag elharitnsanak, es amelynek - a nell1zetkozi penzUgyi intezmenyek javaslatara - nagy szerepe volt a delkelet-azsiai penzugyi valsag kezeleseben. Stiglitz itt arrA mutat ra. hogya k:lll1atlribak emelesc - a kiHvcnyek arfolyamanak ezzel jar6 csokkenese foly-

SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FEJLOOES

tan - a kihelyezcsek ertekcnck csiikkel1csl~hcz cs a hankv,\ls;ighoz \;lgy cnllek SIIIyosbodasahoz vezethet, amil nyih'{\Il tovabb fokozhat a realgazdas;\g kiirche tarlOZll vallAlatoknak - a kamatnovckcdcs folytan cI6;\II

SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI fEJL(j[)FS 76 SZAKOLCZAI GY6RGY: A GAZDASAGI FEJLODES ...

shiugloni konszcnzus gazdasngpolilikajn az ,Warn aktfv szerepenek elutasitasan CS H lIlinimalistfl, be nem avalkoz6 ftIlnllloll alnpszik. Ennek az a ki nem mondott prelJliszszaja, hogy a korrmlnyok rosszahbak, mint a piacok. Ennek folytan minel kisebb nz ,1IIam, anuM jobb az allam. Vale igaz, hogy az allamok gyakran wI sok mindennel foglalkoztak. [... ] ami csokkenlelte a halekonysagot. Annak megklserlt~se, hogy

9 8 SZAKOlCZAI GYOAGY: A GAlDASAGI FEJlOOES ...

zetenck nCfII lIIegfelel6 atlathat6saga is hozzajarult. A piaeok nem lattak, hogy szamos vallalat pcnziigyi szempontbol gyongebb, mint felteteleztek. A valsag ki16rcschez azonhan (Ilintil merMkben jarult hozza az elhibAzott gazdasagpolitika.

Stiglitz a gazdasagpolitika ncgy, a nemzetkozi penzOgyi intezmenyek altaI javasolt elemcnek tulajdonlt danta jclent6segel. Mind a negy elemoek, nyilvan donto reszbcn a nemzetk6zi penziigyi intezmenyek 11atasara, nagy szerepe volt - vagy van - a magyar gazdasagpolitikaban is. Ezek: a eSllsz6 arfolyam, a tokebearamlas sterilizaci6ja. a t6keszamlak libcralizlici6ja, vagyis a szabad nemzetkozi tokeforgalom, es altalanossagban is a penzllgyi liberalizaei6. A esuszo arfolyam azt jelenti, hogy az arfolyam id6rol idorc. pCldaul honapr61 h6napra elore meghatarozott mertekben valtozik. Ezt a rendszer vczclle be nalunk, a nemzelkozi pcnzUgyi intezmenyek altalanos gyakorlat,\nak megfelelocn. a Bokros-esomag. Ez tlJlzott biztonsagerzetet adott a befektetoknck, mert azt a latszatot keltctte, hogy nines arfolyamkockazat. A sterilizaci6 azt jelenti, hogy a kontu\ny kivonta a forgalomb61 a killfOldi toke bearamlasa k6vetkezt

10 SZAKOlCZAI GYDRGY: A GAZOASAGI FEJL6oES...

bankrendszer Illcgkcriilesevcl - nyujtott hitelek valtotll\k ki, a valsag meg a belfiildi bankrendszer hatekony ellen{irzesevel sem lell volna elkertilheto.

Az ezzel kapcsolatos technikai kerdesek itt nem targyalhat6k, foglalkoznunk kell azonban a k

12 1JSZAKOLCZAI GVonGv: A GAZDASAGII UU1DESSZAKOLCZAI GYORGY: A GAlOASAGI FEJLODES...

;\z akkori magyar gazdasagpolitika kritikusai nagy elegtetellel olvashatjak a fog· lalkoztatasi politikar61lrotlakat is. ;\ nem hah~kony m6don foglalkoztatottak elbocsatasa nemzetgazdasagi szempontb61 hasznos, ha van mas munkahely, ahol gyakorlatilag azonnal es hatekonyabban foglalkoztathatok. Ha viszont nines, akkor a nem kellakeppen hatekony foglalkoztatas jobb, mint a semmilyen foglalkoztatas, vagyis a munkanelkiiliseg novelese. Ez is azt rnutatja, hogy a regi lerombohisanak egyiltt kcll jamia az llj megtcremtesevel, mert az e nelktlli rombolas katasztroratis kovetkezmenyekkel jar. Nektink, akik kozvetlentil lattuk a val6sAgot, esodalnunk kell Stiglitz eleslatasat, aki felreerhetetlentil felismerte a val6sagos problemAkat es a mAsok altai kivlilrol javasolt, ideologikus indittatasu eljanis buktat6il.

Kritikajanak masik alapveto fontossagu eleme a reform Otemezesere vonatkozik. A sokklerapiat allitja szembe az inkrementalizmussal, a fokozatossaggal, es felreerthetetlentil a fokozatossagot partolja - ismet a na1unk is tenylegesen kovetett eUaras magyar kritik\lsaival teljes osszhangban. Amint ezt - kisse malfei6zusan - megjcgyzi: "Tortcnelmilcg a sokktenlpianak az intezmenyek megvaltoztatasa kapcsan alkalmazot! eljanism6dja a francia forradalom jakobinizmusaehoz es - ironikus mod on az orosz forradalom bolsevizmusahoz kapcsoI6dik".44 Nezeteinek tortenelmi elozlllcnyeit keresve Karl Poppcrnck az ut6pista szoeializmussal es Friedrich Hayeknek "jakobinus ambiciojll tudomanyos megkozelitessel szembeni kritikajara, s5t Edmund Burke-nck a franeia forradalom jakobinizmusaval szembeni kritikajara nylJl vissza. Gunyosan frja a sokkterapiarol, hogy hivci a bolsevik m6dszert alkalmaztak ellenkez5 eli\jellcl, CS ilzt hittek, hogy nem a bolscvikok m6dszerei voltak hibasak, hanem a tanklinyveik. A sokktenlpia hlvei szerint tchat a j6 tank6nyv es a bolsevik m6dszcr egy bekesebb, vcrtclenebb vcrzi6janak mixturaja aOO! a helyes m6dszer reeeptjct.

;\z inkrcmcntillizmus az, amely teljes osszhangban van a fejl6deselmelet tij gencnicionak felfogasaval. E felfogas szcrint a tarsadalom egeszenekAtalakftasar61 van sz6, es ezl nem lehet klvUlrol - es kiilonoskeppen nem rohamteptekkel- raeroszakolni egy tars"d"lol1lra. Az atal

14 \5SZ:\KOLCZAI'GVORGV: A GAZOASAGI rE.JLC)fJES ..SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLOOES.

ta tcrvczcs volt. Az a ncm Ictez6 piacot cs piaei eloszhisi rendszert pr6balta helycttcsiteni reszletes el6inisflival, nern celozta meg a hirsadalom egeszenek atalakitasat, cs nem tamaszkodott a tarsadalom egeszenek bimogatasara.

A tarSfldalorn egeszenek egyetertescvel kialakltott jlSvokep kulcsszerepe nemesak a szoeialista tcrvczestol, hanern a nemzetkazi penzilgyi intezmenyek eddigl magatartas~lt61 is teljesen e1tcr6 eljanist kovetel meg. A k6lcslSnokhoz kapcsolt feltetelek rendszerc - a kalcsanak kondicionalitasa - es ezeknek a felteteleknek az uralkod6 clit sziik k6revel val6 letargyaIasa, ahelyett hogy elomozdftana a tlSmegek aktiv reszvetelet az atalaklllasi folyamatban, ami nelkol ez nem lehet sikeres, megerositi az artikloti hatatmi viszonyokal. Ahelyctl, hogy el6mozdftana a nyllt vitat, es meger6sitcnc a helyi vezetest, azt bizonyilja, hogy a helyi vezetes alkalmatlan, mert meg kell szabni, hogy mit tegyen, tovabba hogy a vita es a demokratilrus dlSntesi folyamat helytclen es fdHisleges, E helyett az eljaras helyett maganak az erintett orszag demokratikusan megvalasztott politikusainak kell meghozniuk a sZOkseges dlSntesekel.

Az e1aadas ezutan sorra veszi a fejlesztesi strategia komponenseit. A strategicinak foglalkoznia kcll a maganszektorral, a k6ziileti szektorral, a helyi es mas kozossegekkel, meg a csaladok helyzetevel es az egyes emberek fejlodesevel is. A legfontosabb a tarsadaJll1i cs szervezcti Hike letrchozasa, valamint az elkepzeIes konzisztenciajfl es teljessege. A reszletek itt nem targyfllhatok, de a tenyeg az, hogy a fejlesztes nem h~pzelheto el fl tarsadalorn egeszere vonatkoz6 konzisztens koncepci6 kidolgozasa nelkiil. A legfontosabb a dual is gazdflsagi rendszer kialakulasanak elkerUlese es a llirsadfllol11 egeszenck a fejlodCs folyamatliba val6 bevonasa.

Az lItolsa, zara resz a fejlett orszagok feladataival es felelossegevel foglalkozik. FelrcerthctctlcnUI kirnondja, hogy a Vilagkereskedelmi Szervezet (WTO) umgllay-i fordul6janak targyalcisai nern vezettek arm, hogy a fejlett orszagok megnyitott

SZAKOlCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FEJlODES.16

Az tlj szc!lel11ii karcsolat s7.i1ksegesscget es alapelveit az eloadas elso resze fejli ki. Stiglitz iSll1ct eles lamadasl intez a nemzelkozi l'cnzOgyi intezmenyek gyakorlala elIcn. 8inllal

18 19 SZAKOlCZAI GVORGV: A GAZDASAGI FEJlOOES ..

legslrlyosabb hilHija. A tapaszlal",t nzt bizonyltja, hogy ez az ut jarhatatlan, megfelela helyi ismeretek nelkill meg a legjobb aJtalanos ismereten alapul6 javaslat, tOrekves vagy illtbkedes sem verhet gyokeret. hanem gyakran visszaall a konibbi, a helyi kiiriill1lenyek altaI rneghalarozott helyzet. Ezert a tudasatadasnak horizontalisnak kcll lennie. es az altalanos es helyi ismeretek egyenrangusagan kell alapulnia. Az altalanos es a helyi isrneretek keltossegehez a kodifikalt es a nem formalizalt ismeretek kettossege kapcsol6dik. Nyilvanval6, hogy a kodifikAlt altalanos ismeret nem er sokal a ncm kodifikalt, nem fonnalizalt, de alapveto fontossagu helyi ismeretek nelkiil. Ezert kell 6sszckotni a vihigmeretii t

A tanubls tchM sohascm lehet passzlv: csak azt tudhatjuk igazAn, amit rnagunk fcdezUnk fijI, cs ennek megfeleloen nem vezethet eredmenyre a megoldasok m\iilrol val6 raoklrojaJasa a gazdasag szereploire. A fejleszlest nem lehet technokratakra bizni. es esak a helyi hagyomanyok tovabbfejlesztesere eplto politika lehet sikercs, aminl ezl 5Z:\1110S IOrtcnelmi pelcla bizonyltja. Egyetertesre, demokratikus eljarasra cs nyilt vilrlkra van Ichat szilkseg a tarsadalmak demokratikus, meltAnyos es fennlartha16 Malakflasahoz.

(A szollli e{oadcis) A sz6uli e!oadas (Stiglilz 1999/200 I), amely az 1999 februarjaban rneglarlotl cs .. Konferencia a dernokraciar61, a piacgazdasagr61 es a fejlodesrol" cimii nemzetkiizi konferenciiln hangzolt cl. ket alapveto kerdessel foglalkozik: a demokracia es a novekedes, valamint a gazdasagi es tarsadalmi fejlodes BsszemggeseiveJ.

A demokracia es a gazdasagi novekedes kapcsolatat valaha ugy fteltek meg, hogy ezek bizonyos fokig ellenlelesek egymassal. Ebbe a hibaba meg Samuelson is beleesetL A SZov,iclllni603n gyors volt a nlivekedes, vagy legalabbis konibban annak latszott, es ezt diklatorikus eszkiizokke( mozditottak eJo. Nem a legtisztabb demokracia k6riilmenyei kiizolt alakult ki a delkelet-azsiai orszagok gyors fejlOdese sem. Ebbi11 a korabbi nezetek szerint az kovetkezett, hogy valasztanunk kell a teljesebb demoknkia vagy a gyorsabb novekedes koz61t. Stiglitz, eppen a szovjet tapasztalatok alapjan. mas klivetkeztetesre jut: "Azok az orszagok, amelyek nyfltsagra es a parlicipaciora, azaz a larsadaJolll infonnMtsagara cs a tarsadalonmak a dontesi folyamatban vaIn reszvctelere t6rekszenek. nem veszelyeztetik fejlOdesOket".60 A kiteljestilo delIIokracia nCI11 garantalja a sikert, de nem is akadalya.

Az c1i1aoas ezt kovelo reszei ennel sokkal hatarozottabban tamasztjak ala azt, hogy a gazdasagi fejlodesnek egyiitt kelt jamia a demokracia kiteljesedesevel. Ennek erdekeben erositcni kell a civil tarsadahnat, tudomasul kell venni, hogy a tarsadalomnak joga van a diinlesek, sot a donlesek luitterenek megismeresere, mert ez eppen olyan alapveto jog, mint a sz61

20 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGJ FEJLOOES ..

"TahIn crdemes megjegyezni, hogy reg6ta k(jzerdeklOdes targya a kozugyek :\I1:\that6saganak kerdese. Az infonm\ci6k kisajatftcisaval szemben rnegfogalmazott crVl"k szorosan kapcsol6dnak a cenzura elleni es a sz61asszabadsag melletti ervekhez. [... J James Madison, a sz61asszabadsagot garantal6 e1s8 amerikai alkotm{mym6dositas beterjeszl6jc IlHlr megfogalmazta az erv lenyeget. 'Annak a nepnek, amely sajat kezcbe akarja venni a sorsat, fel kell verteznie magat azzal a hatalorntnal, amelyet a tudas ad. A ncp konnanyzasa a nep tajekozottsaga, vagy azon eszkOzOk nelkUl, amelyekkel ezt meg lehet szcrezni, komedia vagy tragedia, vagy mindketto elojateka.' Szamomra tehat a nyiltsag mellett a legcafolhatatlanabb erv a poziHv madisoni ervetes: a dClI1okratikus folyarnatokban vaM es ten~leges sulyt jelento reszvetel keIl8 tlijekozottsaggal rendelkezo rcsztvevllket klvan ".6

"Felrncriil a kerdes, hogy - tekintettel arra, hogy a kOz fizette a ~onnanyzati informaci6k i)sszcgyiijteset - kinek a tulajdona az informaci6? [...J Ugy velem, hogy a koztisztviseliik altaI kozkoltsegen gyiijt6tt informaci6 koztulajdon - a koz tulajdona, eppugy, mint a szekek, az epUletek es mas tizikai javak, amelyeket a konnanyzat haszmil. Mar eljutottunk odaig, hogy hangsulyozzuk a szellemi tulajdon fontossagat. A koztisztvisel6k altai el6aJlltott, osszegyiijtott es feldolgozott informaci6 szcllemi tulajdon, eppcn {igy, mint a szabadalrnazolt tahilmany. Ennek a szellemi tulajdonnak magancclokm val6 felhasznalasa cppen olyan sulyos bUn a k6zosseg ellen, minI a koztlllajdon lIlagancelokra val6 felhaszmilasa. [...J Ugy lehetne ervelni', hogy cgy olyan tarsadalomban, ahol szabad a sajt6 es szabadok az inMzmenyek, nem sakat veszittink, ha a hatalom titkositja az adatokat, hiszen vegOl mas eszktlzei is vannak a relevans infarmaci6k megszcrzesenek. [... JAz azonban a problema, hogy a kozlisztviselok gyakran a rclevalls infonmici6k kell8 hataridon belOli megszerzesenek egycduli vagy legfontosabb fomisai. Ha a koztisztviselok kussparancsot7° kapnak, akkor a koznek nines lehetosege hatekony helyettesltesUkre".71

I\z eddig nagyrcszt sz6 szerinti idezetben kozoltek felreerhete.tlenOI megadjak az alapelvekct. arnelyekbiil egyertelmiicn kovetkeznek - es ezert roviden osszefoglalhatok - a rcszletek. Az atlathatosag hianya a koztisztviselok, a valasztott tisztscgvise10k es az oket befolyasol6 erdekcsoportok hasznara lehet. A koztisztviseloket megvedi hibaik nyilv8nossagra keriileset61. Az ujravalasztasukra torekvoket elollyos helyzetbe hazza kihiv6ikkal szemben, mert jobban informaltak. A kihlv6kat, megvalaszlasuk ntan. nehez helyzetbe hozhatja, mert csak akkor j6hetnek ra, hogy peldiiul. a ki)ltscgvetes oroklott helyzete nem teszi lehetove, hogy teljesltsek fgereteiket, es a koltsegvetcs cgyenslllyba hozataJanak klnos feladata var rajuk. Ennel is fontosabbak a kozerdeku infonmici6k eltitkotasab61 a partikutaris erdekcsoportok szamara ad6d6 elonyt)k. A legfontosabb azonban, hogy "az atlathat6sag hianya akadalyozza a V

22 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLODES

16knak, de ez csak arra volt kiscrlet, hogy esokkentsek bUntudatukat azer:t, hogy mert kevesct adlak is t\11 keson. Felmerlll azonban, ami meg rosszabb, hogy vajon ncm volt-c cz csok klserlct nrro, hogy I11crsekelj6k 'az afctalan globalizaci6val' szcmbeni nyilvanos krilikat?"78

E palctikus hangvetelU bevczetes utan az el6adas eloszor a neoklasszikus kozgazdasagtal1lwk 11 n1Unkaval kapcsolatos tanitasaival es ezek kritikajaval foglalkozik. Ennek az ellllcleinek az a kiindul6 pontja, hogy a munka eppen olyan termelesi tenyezo, mint barrlli mas. Ezutan olyan irrealis feltevesekbOl kiindulva, mint a tokeletes verseny es a lokiletes informaltsag, olyan kovetkeztetesekre jut, hogy a szabad verscny j

(Az elmcleti alapok) Eredetilcg - hizpnyitanl!li, hogy ktizclcti SlCfcplcsei SOnlll c!(\adott, forradalminak tuna gOl1doblai. mar akadcll1iai irasaib311 is slcrcpcll1ck. cs ilyen forma ban val6 kozzetelelUkcl

24 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJL6oES ..

Ezckbol az elmeleti tetelekbiil egyenesen kovetkezik, hogy sziikseg van nem CSllpan a piacok es vaJlalatok kozgazdasagtanara, hanem a k6zszfera k6zgazdasagtamira is. Ez a hagyomanyos penzi.igytan es j61eti kozgazdasagtan tenlleten is tul terjeszkedik. A klizszfera kozgazdasagtanarol irt tankonyve8S, amely magyarul is megjelcnt8G, es amelyet Pete Peter ismertetctt87, nagy valoszlniiseggel mindmaig e tema legjobb tankonyve. E nezetekb61 egyencsen kovetkezik az altam gazdasagi szerepenek lljragondolRsa, amely egy masik kiinyvenek88 a temaja. Ez a k6nyv kUlon magyar nye!vu iSll1crtctest crdemelne.

Vegiil meg kelt emlitenilnk, hogy a tokeforgalom szabalyozasara,89 valamint az orosz rcfonma es ennek csodjerc90 vonatkozo nezetei is szerepeltek konibbi munkaiban. Egycrtclmu tehat, hogy a nemzetkozi penzUgyi intezmenyekkel kialakult mcly konfliktusara vezeto nezeteit - a delkelet-azsiai vlilsagt61 eltekintve, amellyel nyilvan nem foglalkozhatott, amikor ez meg nem alakult ki - reszletesen kifejtette korabbi e1meleti mllnkaiban is. E nezetek ismertek voltak teMt mar akkor is, amikor a Vilagbank elso elnlikhelyettese es vezeto ki'lzgazdasza lett, es ezert elkepzelesei nem - hanc1l1 legfOljebb ezek radikalis eloadasmodja - okozhatott meglepetest. Erre a radikatis fellepesre - all1int ezt mar leirtuk, es all1int erre rovidesen visszatertlnk - a delkelet-azsiai penzi.lgyi villsag es ennek kezelcsc rtdott okot.

(Feldsteill (1 Vo{utaa{op re/iJl"llliarol) A delkelet-azsiai penzUgyi valsag kezelesCt azonban ncm esupan Stiglitz, hallclll sokan masok is kifogasoItak, es kllziilUk Marlin Feldstein, a kiizszfera kozgazdasagtaminak nagy tekintelyii miiveloje, a Harvard Professzora, A National Bureau of Economic Research elnoke, es annak idejen Ronald Reagen elniik gazdasagi taIHlcsad6 testi1letenek elnijke. Feldstein kritikaja, mind szemclyere, mind crvclesere val6 tckintcttcl, olyannyira megsemmisft5, hogy az ezzcl kapcsolatos viln lezarasalwk kellctt volna lekinleni. Sulya miatt reszletesen foglalkozunk ezzel a cikkel is.

Fcldstein el6sz6r a Valutanl

26 27

SZAKOLCZAI GYORGY: A GAlDASAGI FEJL6oES.

kor ez az orszag az IMF kliense vagy paciense, de nem all gyamsaga alatt. Az orszag tOrvenycs politikai inlezmenyeinek kell meghatarozniuk, hogy milyen legyen a nemzet gazdasagi slrukt(lraja es intezmenyeinek jellege. Az, hogy egy nemzetnek kelscgbeejt6 mertekben Van sZilksege rovidl3vt't penzilgyi segltsegre, nem adja meg a morMis felhatalmazast az IMF-nek arra, hogy sajat szakmai velemenyet elebe helyezze a nemzet politikai (lIon meghozotl donteseinek. [... ) Reszletes gazdasagi el6inisok tOrvenyes konnanyokra vale rakenyszerltesenek helyenval6saga meg akkor is kctscgbe vonhat6 Ienne, ha a kozgazdaszok egyeh~rtenenek abban, hogy mi az orszagok altaI k6vetett gazdasagpolitika megreformalasanak a legjobb 6lja. Val~aball azollban alapvelo nezetelteres van k6rilkben afel61, hogy mit is kellene tenni". 8

Ezek a meggondolasok egyarant vonatkoznak a gazdasagi struktUnlra es a rl\\!i!llavu gazdasagpolitikara. Korea sikere azt bizonyftja, hogy gazdasagi szerkezete ll1egfeleI az orszag hagyomanyos, a takarekossagot, az l)nfelaldozas~ a hazaszeretet valamint a mllnkasszolidaritast hangstilyoz6 kultunUis hagyomanyainak. Ugyanakkor az ad{)emelcs es kiadascsokkellles indokolatlan, ha a megtakarftasok anlnya az egyik legmagasabh a vilagon, es az allamhaztartasi problemak nyilvanval6an atmelletiek. Kiil6n6sen helytelen a kamatlab 30%-ra val6 emeIesenek k6vetelese, es ezzel a vallalalok cs{)dbe kergetese akkor, amikor az inflaci6 csak 5%. KOIi)ni)sen frgyelel11re IlH~It()k hldsteill non fejtegclcsei, amelyek szednt az IMP azzal, hogy sorozalban sZ3zrnilliard dollaros nagysagrendii ko!csonokkeI valtja ki a hitelez8ket felelollen hitelny(ljtasuk kovetkezmenyeibOl, es erre a celra 6jabb szazmilliardokat ker a konwlnyokt61, tamogatja a felelotlen hitelezest es alaassa a nemzetk6zi penzilgyi stabililast, noha eppen ennek fenntartasa lenne starutumai szerinti celja.

A fajdalmas es mindenre kilerjedo refonnprogmmok, folytatja Feldstein, azt iizcnik a fejl6do orszagoknak, hogy kerliljek el az IMF-et, es csak akkor forduljanak howi, ha feltetlcnill sZilkseges. Ez azonban arra vezet, hogy nagy valutatartalekot kelllartaniuk, amil az is alatamaszt, hogy a jelent6s tartalekokkal rendelkezo Hongkong, Szingaptir, 1:1jvan es Kina viszonylag sertetlenUI uszta meg a valsagot. Nagyon karos azonban, ha a fejl6do orszagok nem fejlesztesre, hanem valutatartalekok felhalmozelsara haszn;\Ijak exportbevcleleiket. Ennel is sulyosabb problema, hogy az IMF feltetelei a piacok megllyitasM es annak lehctove Ictelet foglaljak magukba, bogy killfOldi vallalalok szerczzck meg, ellensegcs kivasarlas utjan, a koreai vallalatok tobbsegi tulajdomit. Ez 371 sugallja "a koreaiak es masok szamam, hogy a feJteteleknek ezekben az elemeihen azt I

28 29 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FEJLODES...

sulyos kovetkezmenyekre vezetett, es ez a ketta elkemlhetetlenne tette az eles 6sszeiitk6zest. Ez k6vetkezett be a WrDER-elOadassal.

A WrDER-elaadast k6zvetlenill kovette a Vilagbank eln6ke, Wolfensohn altal kiadott es Chang altai hirhedtnek minositettl03 "gag order", amelyet mar a fentiekben kussparancsnak forditottunk. Stiglitz azonban ezzel mit sem t(!rodve, tovabb tamadta nemcsak a nemzetkozi penztigyi intezmenyeket, hanem szeles spektrumu es az elabbiekben bemutatott, melysegesen demokratikus szellemii reformelkepzeh~seinek kifejteset.

A Vilagbankt61 val6 tavozasat, melyre a szerzodese lejarta eloU, 2000. januarjaban keriilt sor - a Vihlgbank mar 1999. novembereben bejelentette. Ennek k6rtilmenycir61 Chang szo szerint azt frja, hogy "termeszetesen voltak hfresztelesek, es ezek k6ztil az a (soha meg nem er6sitett) hireszteles volt a legfeltiinobb, hogy Stiglitz tavozasa volt az az ar, amelyet az Egyestilt Allamok penziigyminiszteriuma (Treasury) szabott azert, hogy meg e§y id6szakra tamogassa Wolfensohnnak a Vilagbank eln6ki tisztjere val6 je16leset".lo Tavozasat 2000. majusaban Ravi Kl!nbur lemondasa kovette, aki konibban az afrikai regi6 vezeto kozgazdasza volt. 0 azert mondott Ie a World De\'elopmenl Report 2000. evi igazgat6sagar61, mert a Vilagbank csuesszinten kiserelt meg intellektualis cenzurat gyakorolni fOl6Ue, amiert a Vilagbanknal nagyobb fontossagot tulajdonitott a jovedelem-ujraelosztasnak a szegenyseg felszamolasa erdekeben folytatott kiizdelemben.

Stiglitz, tavozasat k6zvetleniil megelozoen es k6vetoen, meg harom munklit hozott teto ala a Vilagbank egisze alatt.

Az elsa k6tetben 105, amely a Penziigyi Iiberalizdci6. Milyen messze es milyen gyorsail? cimet viseli, nagyreszt a delkelet-azsiai penziigyi valsag okaival kapcsolatos nezeteinek tudomanyos alatamasztasat adja. Erdemes utalni arra, hogy mig a ket tarsszerkeszt6, Caprio es Honohan neve alatt a Vihlgbank szerepel, Stiglitz neve alatt azonban mar a Brookings Institution es a Stanford University. Itt csupan az elosz6 elso bekezdeset idezziik: "A legut6bbi evek kiterjedt penztlgyi valsagai dramai m6don ilIusztraltak a liberalizaci6 koriilmenyei k6z6tt folytatott penztlgyi politika hianyossagait. A problemak komplexitasa nevetsegesse teszi azt a felfogast, hogy a liberalizaci6 szokvanyos sablonja aItaJanosan alkalmazhat6"106. A masodik, Shahid Yusuffal egytitt szerkesztett k6tet J07 a detkelet-azsiai csodanak a valsag ut{Uli tijragondolasa. A k6tet el6szavat mar Nicholas Stem, Stiglitz ut6da irja, es Stiglitz neve alatt itt is a Brookings Institution es a Stanford University 0lvashat6.

Mindezcknel sokkal fontosabb es igazan tavlati jelent6segii a 2000. majusaban Dubrovnikban, a Vilagbank es a Zagrabi Egyetem k6z6s rendezeseben megtartott konferencia, amelynek anyagat meg a Vihlgbank tette kozze Meier es Stiglitz szerkeszteseben 108, es amelyet konlbban reszletesen ismertettUnk.109 Az eload6k es hozzasz616k k6zott tenneszetesen ott voltak a Vihlgbank Stiglitz-eel tart6 szakertai, az 6t kovetoen tavozo Ravi Kanbur, valamint az elobb emlitett kmet tarsszerz6je, Shahid Yusuf es sokan masok, ott voltak azonban rajtuk kivUI a fejlodeselmeIet legnagyobb tekintelyii fiiggetlen, tehat akademiai statusu szakert6i, mint maga Meier, valamint Inna Adelman, Hla Myint, Paul P. Streeten, Sir Hans Singer, Gustav Ranis, Abhirit V. Banerjee es Debraj Ray, hogy csak a legnevesebbeket idezzilk. A k6tet intellektualis sulya szempontjab61 ugyancsak fontos, hogy a fiiggelek 6t Nobel-dijas Lawrence R. Klein, Douglass C. North, Paul A. Samuelson, Amartya K. Scn es Robert M. Solow - valamint a fejl6deselmelet negy "nagy oregje" - Sir Hans Singer, H la Myint, W. W. Rostow es Arnold C. Harberger - refiexi6it kilzli. Ez hatarozott ki-

SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJLODES

alias volt mindannyiuk reszerol Stiglitz szemelye es nezetei mellett, aki ekkor mar nem volt a Vilagbank elsa eln6khelycttese.

A tudomany szintjen tehat kOl1loly att6resre kerillt sor. A washin~toni konszel17us elsa megfogalmaz6ja, Williamson 2003-ban megjelent k6nyveben ll , nagyreszt nyilvan ezeknek a tudomanyos fejlemenyeknek a hatasara, tiltakozott a konszenzus leegyszcriisfto, neoliberalis - monetarista ertelmezese ellen, es az ellen is, hogy a konszenzust libeniliS' kialtvanynak tekintsek. A tudomany vilagaban bekovetkezett att6res osszes gazdasagpolitikai kovetkezmenyenek beercsere meg varni kell - de nemcsak varni, hanem dolgozni is erte.

Mindcz area utal, hogy itt nem Stiglitz cs a ncmzetk6zi penzOgyi intczIncnyck cllenteterol, hanem sokkal tobbr61, a k6zgazdasz szakma legjobbjainak velemenye es a nemzetk6zi gazdasagpolitikai gyakorlat k6zti ellenteter61 van sz6, vagy meg altalanosabban, az amerikai crtelemben veve libenilis amerikai ertelmiseg es az amerikai gazdasagi, penztigyi es bankvilag ellenteterol, vagy, meg ennel is altalanosabban, a szellem es a tudomany, illetve a hatalom es a gyakorlat ellenteterol. Ez az ellentet vegighuz6dik az amerikai tOrtenelmen, sot az egesz emberi t6rtcnelmen. Stiglitz nem hiaba hivatkozik itt idezett elaadasaiban, sorozatosan, az alapit6 aty

31SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJL6DES..30 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZOASAGI FEJL6oES...

Institute for International Economics, Washington, D. C, 2003.

8 uo. 373. o. 9 Stiglitz, Joseph E.: More instruments and broader

goals: Mowing toward the Post·Washington Consensus. The 1998 WIDER annual lecture, Hel· sinki, 1998. janUllr. In; Chang, Ha·Joon (szerk.); Joseph Stiglitz and the World Bank. The rebel within. Selected speeches by Joseph Stiglitz. Commentary by Ha·Joon Chang. Anthem Press, London, 2001,17-56. o.

10 Stiglitz, Joseph E.: A celok es eszkllzllk kibovitese: Uton egy "posztwashingtoni" konszenzus fele. Eszrnelet, 51 (2001 osz), 67-83. o.

II Stiglitz, Joseph E.: Globalization and its discon· tents. Allen Lane, an imprint of Penguin Books, 2002.

12 Stiglitz, Joseph E.: A globalizaci6 es visszassagaL Napvilag Kiad6, Budapest, 2003.

13 Stiglitz, Joseph E.: A new history of the world's most prosperous decade. W. W. Norton & Co., New York - London, 2003.

14 Stiglitz, Joseph E. (2005) A viharos kilencvencs evek. A vilag eddigi legprospera16bb tiz evenek lij tiirtenete. Napvilag Kiad6, BUdapcst, 2003.

15 Lasd errol elsosorban: Feldstein, Martin: Rc· focusing the lMF. Foreign Affairs, 77., 1998. mar· cius-aprilis, 22-37. o. es Meier, Gerald M. es Stiglitz, Joseph E. (szerk.): i. m.

16 Chang, Ha·Joon (szerk.): Joseph Stiglitz and the World Bank. The rebel within. Selected speeches by Joseph Stiglitz. Commentary by Ha·Joon Chang. Anthem Press, London, 200 I, 17-56. o.

17 Andor Laszlo; Dornbusch kontra Stiglitz. A ki· lenevenes evek vilaggazdasagi folyamatai ketfajta megvilagfh\sban. Eszmelet, 56. (2003) 139-145. o.

18 Szakolczai Gy6rgy: A mai kllzgazdasag-tudomany belsii ellentelei es korunk alapveto kerdeseinek eltero megftelt:se. Va16sag, 2005. szeptember. 85-102. o.

19 Chang, Ha-Joon; Commentary. In: Chang, i. m. 1-16. o.

20 Lasd fent a 10. jegyzetet 21 Lasd fent a 4. jegyzetet 22 Kuczynski es Williamson, i. m. 23 Chang, Ha·Joon (szerk.): Joseph Stiglitz and the

World Bank. The rebel within. Selected speeches by Joseph Stiglitz. Commentary by Ha·Joon Chang. Anthem Press, London, 200 I, 24. o.

24 Uo. 25. o. 25 Uo. 26. o. 26 Uo. 31. o. 27 Lasd errol Kuczynski es Williamson, Lm. es

Szakolczai Gyorgy: A gazdasagi fejlodes elmelctenek rneglijulasa: az elsa, a masodik es az lij gene· racio. Valosag, 2006. marcius, 1-35.

28 Uo. 37. o. 29 Uo. 40-41. o. 30 Stiglitz, Joseph E.: The role of international finan·

cial institutions in the current global economy. Address to the Chicago Council on Foreign Relations, Chicago, 1998. februM. In: Chang: i. m. 172-193. o.

31 Uo. 172. o. 32 Uo. 33 Uo. 172-173. o. 34 Uo. 173-174. o. 35 Artner Annamaria: Azsiai gazdasagi uni6 fele.

Globalizaci6 es nernzeti erdekek a regi6ban. MTA Vih\ggazdasagi Kutat6intezet, Budapest, 2003. no· vember, 9 o.

36 Uo. 175-176. o. 37 Uo. 177. o. 38 Uo. 39 Uo. 177-178. o. 40 Uo. 41 Uo. 42 Uo. 180. o. 43 Stiglitz, Joseph E.: Whither Reform? - Tcn years

of the transition. Paper presented at the Annual Bank Conference on Development Economics, Washington, O. C., 1999. Iiprilis. Idezi: Chang (2001) 127-171. o.

44 Uo. 153. 0.) 45 Stiglitz, Joseph E.: Towards a new paradigm for

development: Strategies, policies and processes. The 1998 Prebisch Lecture at UNCTAD, Genf, 1998. okt6ber. In: Chang (200 I) 57-93. o.

46 Uo. 59. 0.) 47 Uo. 61. o. 48 Stiglitz, Joseph E.: Redefining the role of the state

- What should it do? How should it do it? And how should these decisions be made? Paper presented to the tenth anniversary ofMIT! Research Institute, Toki6, 1998. marcius. In: Chang (200 I) 95-126. o.

49 Uo. 95. o. 50 Uo. 102-106. o. 51 Stiglitz, Joseph E.: Scan globally, reinvent locally:

Knowledge infrastructure and the localization of knowledge. Keynote address to the First Global Development Network Conference, Bonn, 1999. december. In: Chang (2001) 194-219. o.

52 Uo. 194. o. 53 Uo. 195. o. 54 Feldstein, Martin; Refocusing the IMF. Foreign

Affairs, 77 (1998. marcius-aprilis) 22-37. o. 55 Uo. 56 Uo. 196. o. 57 Uo. 199. o. 58 Uo. 200. o. 59 Uo. 200-201. o. 60 Uo. 220-221. o. 61 Uo. 227. o. 62 Uo. 235. o. 63 Uo. 237. o. 64 Uo. 241. o. 65 Stiglitz, Joseph E.: On liberty, the right to know

and public discourse: The role of transparency in

public life. Oxford Amnesty Lecture, Oxford, 1999. januar. In: Chang: i. m. 250-278. o.

66 Uo. 272. o. 67 Uo. 250. o. 68 Uo. 69 Uo. 254-255. o. 70 Az credetiben 'gag order" szerepel . Ez a kifcjczcs

ennel szelidebben nem fordithat6! 71 Uo. 255-256. o. 72 Uo. 260. o. 73 Uo. 261. o. 74 Uo. 276. o. 75 Ezckkel az 6sszeftlggesekkel az alabbiakban resz

letesebben foglalkozunk. 76 Uo. 274. o. 77 Stiglitz, Joseph E.: Democratic development as the

fruits of labor. Keynote Address at the Industrial Relations Research Association, Boston. 2000. januar. In: Chang i. m. 17-56. o.

78 Uo. 280. o. 79 vo.: Shapiro, Karl es Joseph E. Stiglitz: Equilib

rium unemployment as a worker discipline device. American Economic Review, 74/3 (1984) 567-582. o.

80 Uo. 304. o. 81 Uo. 305. o. 82 Feldstein, Martin: Refocusing the IMF. Foreign

Affairs, 77 (1998. marcius-aptilis) 22-37. o. 83 Ld. errol Shapiro es Stiglitz a 79. jegyzetben ide

zctt mlivet valamint Greenwald, Bruce es Joseph E. Stiglitz: Externalities in economics with imperfect information and incomplete markets, Quarterly Journal of Economics, 101/2. (1986. majus), 229-264. o.

84 Lasd elsosorban Stiglitz, Joseph E.: Pareto effi· cient and optimal taxation and the new wel fare economics. In: Auerbach, Alan J. es Martin Feldstein (szerk.): Handbook of public economics, Volume 1- II., North·Holland, Amsterdam es New York, 1987, 11060.,991-1042. o.

85 Stiglitz, Joseph E.: Economics of the public sector. Second Edition. W. W. Norton &Co., New York es London, 1988, xxv + 692 + 33 o.

86 Stiglitz, Joseph E.: A kormanyzati szcktor gazdasagtana KFK - Kerszov, Budapest, 748 o.

87 Petc Peter: Recenzi6 Stiglitz: A korrminyzati sze~tor gazdasaglana c. kiinyverol. K6zgazdasag; Szemle, XLVlIV6 (2001. jlinius), 540-544. o.

88 Stiglitz, Joseph E. es masok: The economic role of the state. Edited by Arnold "ecrtjc. Basil Black· wcll, in association with Bank Insinger de Beaufort NV,1989.1780.

89 Stiglitz, Joseph E.: The role of the state in financial markets. In: Proceedings of the World Bank conference on development economics, The World Bank, Washington, D. C, 1993.

90 Stiglitz, Joseph E.; Whither socialism? MIT Press, Cambridge, MA, 1994.

91 Feldstein, Martin: Refocusing the IMF. Foreign Affairs. 77 (1998. marcius-aprilis) 22-37 o.

92 Uo. 22. o. 93 Uo. 94Uo. 95 Uo. 96 Uo. 23. o. 97 Uo. 29-30. o. 98 Uo. 31-32. o. 99 Uo. 36. o.

100 Uo. 36. o. 101 Uo. 37. o. 102 Chang, Ha-Joon: Commentary. In: Chang: i. m.

1-16. o. 103 uo. 104 uo. 3. o. 105 Caprio, Gerard, Patrick Honohan es Joseph E.

Stiglitz; Financial Libcralization. How Far. How Fast? The World Bank es Cambridge University Press, Cambridge es New York, 200 I, 309. 0

106 Uo. ix. o. 107 Stiglitz, Joseph E. es Shahid Yusuf (szerk.);

Rethinking the East Asia miracle. The World Bank es Oxford University Press, Oxford es New York, 200 I, x + 321 o.

108 Meier, Gerald M. cs Stiglitz. Joseph E.: i. m. 109 Szako1czai Gyorgy: A gazdasagi fejlodcs clmele·

tenck meglijuhisa: az elsa, a masodik es az Ilj gcneraei6. Val6sag, 2006. marcius, 1-35. o.

110 Kuczynski, Pedro-Pablo cs Williamson. John (szerk.): i. m.