KELET-KÖZÉP-EURÓPA ÉS A BALKÁN

AZ ELSÔ VILÁGHÁBORÚ UTÁN

Viharos történelmi események színterévé vált 1918 utánKelet-Közép-Európa és a Balkán-félsziget. Felkelések, for-radalmak, helyi háborúk; új államok születése, régiek újjá-születése követte egymást. Ezen a mintegy másfél millió

A világ a XX. század húszas és harmincas éveiben 13

3. ÚJ ÁLLAMOK SZÜLETÉSE, A RÉGIEK ÚJJÁSZÜLETÉSE

KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN

Új és újjászületô (terüle-tében növekvô) államokKelet-Közép-Európában■ Melyik állam melyik ko-rábbi nagyhatalmakból váltki, vagy növelte rovásukra

területét?

Németországterületveszteségei

Ausztria ésMagyarországterületveszteségei

Oroszországterületveszteségei

Bulgáriaterületveszteségei

Az 1920-ban Görögországhoz került terület, melyet1929-ben Törökországvissza-szerzett

FINNORSZÁG

NORVÉGIA

ÉSZTO.

LETTORSZÁG

LITVÁNIA

KELET-POROSZ-ORSZÁG

LENGYEL-ORSZÁG

SZILÉZIA

SZ

OV

JE

T-

OR

OS

ZO

RS

ZÁ

G

DÁ

NIA

SVÁJCAUSZTRIA

DÉL-TIROL

C S E H S Z L O V Á K I A

ROMÁNIA

ERDÉLY

BUKO-VINA

GÖRÖG-ORSZÁG

OL

AS

ZO

R

SZ

ÁG

MAGYA RORSZÁ

G

Stockholm

Osló

Helsinki Leningrád

Tallinn

Riga

Kaunas

Minszk

Varsó

Kijev

Lipcse

München

Hága

Párizs

Lyon

Marseille

Brüsszel

KoppenhágaÉSZAK-SCHLESSWIG Danzig

(szabadváros)

Berlin

Hamburg

Bern

Milánó

Róma

Nápoly

KORZIKA

Prága

Bécs

Budapest

ZágrábFiume

Szarajevó

Belgrád

TriesztVelence

Pozsony

Bukarest

Szófia

Athén

Szmirna

Konstanti-nápoly

SV

ÉD

OR

SZ

Á

G

Dn

ye

per

Ba

lt

i-

te

ng

er

V isztula

G A L Í CIA

BESSZ

AR

ÁB

IA

Prut

D O B

RU

DZ

SA

N É M E T O R S ZÁ

G

Elba

Od

era

HO

LLA

ND

IA

BELGIUM

FR

AN

CI

AO

RS

ZÁ

GR

ho

ne

LOTA-RINGIA

ELZÁSZ

Duna

Tisz

aDuna

FELVIDÉK

SZARD

ÍNIA

SZI C ÍLIA

F ö l dk

ö

zi

-t e n g e r

A

dr

i

ai -

t en

g

er

Pó HORVÁT-ORSZÁG

HERCE-GOVINA

SZLAVÓNIA

VAJD

ASÁ

G

AL

BÁ

NI A

Száva

SZE

RB

IA

MACEDÓNIA

KRÉTA

TÖRÖKO.

B U L G Á RI A

Duna

Megszûnt határoki

Nemzeti határok 1924-beni

Új vagy újjászületett államok határaii

Beszéljétek meg, mi volt a jelentôségüka tankönyvi térképre zöld színû betûkkel írtterületeknek!

Rajna

SZLOVÉNIA

JU

GO

SZ

LÁ

VI A

BOSZNIA

004-038 I. fejezet2008 12/19/08 12:20 Page 13

62 Magyarország a két világháború között

1. Miért volt szükség konszolidációra, apolitikai viszonyok normalizálódásá-ra?

2. Melyek voltak a konszolidáció legfon-tosabb állomásai?

3. Milyen eredményei voltak a kormányés a parasztság számára a földreform-nak? Miért nem volt mégsem teljes ér-tékû a reform?

4. Értékeld a szociáldemokrata párttaltörtént megegyezést mindkét fél szem-pontjából!

5. Néhány mondatban foglald össze aHorthy-rendszer legfontosabb politikaijellemzôit!

A Horthy-rendszer megszilárdulása

a Horthy-rendszer kialakulása

↓a politikai viszonyok rendezése

↓parlamentarizmus, földreform, megegyezéserôs kormánypárt a társadalmi a szociáldemokrata

bázis szélesítése párttal

↓eredményes konszolidáció

↓a Horthy-rendszer politikai arca

A GAZDASÁG TALPRA ÁLLÁSA A HÁBORÚ UTÁN

A Trianon okozta óriási problémák ellenére – melyeket azelszakított országrészekbôl menekülô munkanélküliek ára-data is növelt – gazdaságunk nem omlott össze teljesen.Akadt ugyanis néhány olyan tényezô, mely a gazdaságiéletre serkentôleg hatott.

A megmaradt területeken sûrûbb volt az út- és vasúthá-lózat, jobb a postai ellátás. A nagy, hajózható vízi utak isfôleg a középsô területeken maradtak. Így az infrastruk-túra fejlesztésével, a vasút-, telefon- és útépítéssel egyideig kevésbé kellett foglalkozni.

Ugyancsak kedvezô volt, hogy a mezôgazdasági terü-letekbôl fôleg az értékesebbek maradtak meg (például aszántóterület 43%-a, a szôlô 68%-a). Mindez lehetôvé tet-te, hogy a nyugati élelmiszer-fölvevô piacainkat ne kelljenmegfelelô exporttermékek hiányában végképp elveszíte-nünk. Hazánk legfontosabb természeti kincse továbbra is atermôföld maradt.

További elôny volt, hogy miután elszakadtunk a Monar-chia fejlettebb könnyûiparral rendelkezô országaitól, le-hetôvé és szükségessé vált a könnyûipar és néhányminôségi iparág (vegyipar, híradástechnika) átlagosnálgyorsabb fejlôdése. Ez jórészt felszívta a munkanélküliektömegét is.

Az ipar termelési értéke kezdett felzárkózni a mezô-gazdasághoz. A nemzeti jövedelem mintegy felét, azexport harmadát adta. Eközben akadtak iparvállalatok, me-lyek olyan fejlettségi szintet értek el, hogy tengerentúlipiacokra is sikeresen szállítottak (hajókat, villanymozdo-nyokat, nyersolajmotorokat stb.).

15. GAZDASÁGUNK A HÚSZAS ÉVEKBEN.

A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG

A hazai területen az ipari munkáslét-szám 49,3%-a maradt. Ez azonban a tel-jes ipari érték 55,6%-át adta. A textilipargyors fejlôdésére jellemzô, hogy a fonó-és szövôiparban 1921–33 között 175%-osnövekedés mutatkozott. Ezért a korábbi215 millió pengô értékû behozatal 14millióra csökkent.

039-080 II. fejezet2008 12/19/08 12:27 Page 62

Magyarország a két világháború között 63

A lakihegyi nagyadó. A kor egyik legnagyobbteljesítményû rádióadója

Az Orion Gyár plakátja

A magyar hanglemezgyártás reklámja a húszas évekbôl ■ Milyen gaz-dasági okai voltak a plakáton szereplô feliratnak: „Pártoljuk a hazai

ipart!”?

A Kandó-mozdony. A korszak magyar gyártmányú mozdonya a vasút-vonalak kezdôdô villamosításához készült, és nemzetközi hírnévre tett

szert

039-080 II. fejezet2008 12/19/08 12:27 Page 63

A VORONYEZSI KATASZTRÓFA

A németek a 2. magyar hadsereg megfelelô fegyverzettelvaló ellátására tett ígéretüket lényegében nem tartottákmeg.

A hadsereg a Don-folyó egyik kanyarulatában, Voro-nyezsnél egy körülbelül 200 kilométeres frontszakaszvédelmét kapta. Ezt a feladatot legfeljebb átlagos harcté-ri viszonyok, egyszerû állásharcok közt tudta volna ellátni.Arra nem volt reménye, hogy hiányos fegyverzetével aszéthúzódó fronton egy nagyobb támadást visszaverjen(komolyabb tartalékok nélkül). A kiküldött hadsereggelpedig a legfelsô szinten a német hadvezetés rendelkezett.

Ismerve ezeket a viszonyokat, a szovjet hadvezetés1943 januárjában a magyar frontszakaszon indított of-fenzívát. Jelentôs erôfölény birtokában két ponton is áttör-te az arcvonalat, bekerítéssel és megsemmisítéssel fenye-getve a szétszakított magyar haderôt. Ebben a helyzetbencsak gyors, rendezett visszavonulás vagy az áttörés helyénmegfelelô tartalékok harcbavetése segített volna.

A németek a térségben rendelkeztek is ilyen erôkkel, na-gyobb páncélos egységekkel. Ennek ellenére mereven – avisszavonulás engedélyezése nélkül – a végsôkig való vé-dekezésre utasították a magyar egységeket. Miközben amagyar hadsereg lelassította az orosz támadást és elvér-zett, a németek saját csapataikat új védelmi vonalra vontákvissza, cserbenhagyva magyar szövetségesüket.

A következmény a frontra küldött katonai egysé-geink teljes felmorzsolódása lett. A 200 000 fôs hadsereg-bôl alig 50 000-en tértek épségben haza. A hadfelszerelésmintegy 80%-a pedig odaveszett.

104 A második világháború. Hazánk a második világháborúban

Magyar katonák védôállásban a Donnál. A lövészároknál elhelyezett tábla felirata: „Vigyázz!!! Az ellenség a védôállásunkbabelelát, rejtôzzél!” ■ Mit jelentenek az ábrák a képen látható táblán?

Kállay Miklós miniszterelnök díszmagyarban

Veszteségek a Don-kanyarban: A vesz-teségeket növelte az irgalmatlan hideg ésegyes német parancsnokok magatartása.Néhány szemtanú beszámolója szerint:„A hadtest vezérkari fônöke jelentette,hogy a szabadban való tartózkodás (–38fok) teljesen megtörte az emberek fizi-kai és erkölcsi erejét. Egész sorok ma-radtak megfagyva a harc helyén. Egyesnémet parancsnokok ugyanekkor a me-legedni akaró embereinket kizavarták aházakból, padlásokról stb. A legnagyobbhidegben sem juthattak fedél alá.”

081-122 III. fejezet2008 12/19/08 12:33 Page 104

A második világháború. Hazánk a második világháborúban 105

Horthy és Hitler találkozója: Közvet-lenül a megszállás elôtt Hitler fôhadi-szállására, Klessheimbe kérette Horthyt.Itt közölte vele megszállási szándékát.Bár Horthy tiltakozott, s nem adta bele-egyezését a megszállásba, végül isvisszavonta korábban kiadott fegyveresellenállási parancsát. Így a megszálláskatonai ellenállás nélkül történt.

Vitassátok meg! Jól döntött-e Horthy,amikor nem adta ki az ellenállási parancsota németekkel szemben? Mi lett volna az el-lenállás következménye rövid távon és mi(lehetett volna) hosszú távon?

Megszálló német katonaialakulat a Várban

A doni hadszíntér. A 2. magyar hadsereget szét-zúzó orosz támadás

MAGYARORSZÁG NÉMET MEGSZÁLLÁSA

A voronyezsi vereség kiélezte a magyar belpolitikai hely-zetet. Kállay – abban bízva, hogy a Balkán felôl angol-szász csapatok érik majd el hazánkat – béketapogatózás-ba kezdett Nyugaton. (Olaszország ekkor már békét kért.)

A németek azonban mindenképp meg akarták akadá-lyozni, hogy hazánk is kiugorjon a háborúból. Gyorsan éshatározottan cselekedtek: 1944. március 19-én megszáll-ták hazánkat.

Az antifasiszta vezetôk nagy részét elfogták. (Kállay atörök követségre menekült.) Az új kormányfô az eddigiberlini magyar nagykövet (Sztójai Döme) lett, aki fenntar-tás nélkül kiszolgálta a németeket. Emiatt, és mertHorthy és a magyar közigazgatás a helyén maradt, a szö-vetségesek hazánkat nem megszállt, hanem a németek-kel együttmûködô (kollaboráns) országnak tekintették.

Frontvonalak 1943. I. 11-énMagyar

Német–olasz

Szovjet

Magyar visszavonulásNémet visszavonulás

Szovjet támadás

Német ellentámadásikísérlet

Hadsereg-parancsnokság

Bekerített magyar egységek

A 3. magyar hadtest védelmivonala

Voronyezs

60. hadsereg

3.ha

rcko

csiz

óha

dse

reg

40. hadsereg

8. olasz

hadsereg

Sztorozsevoje

Uriv

Rosszos

KarpenkovoAlexe-jevszka

Cramer-

csop.

Kamenya

Repjevka

SztarijOszkol

NovijOszkol

VoronyezsA Don-kanyar

1200 km

OsztrogozsszkScsucsje

2. német hadsereg

Do

n

Don

Don

2.

ma

gy

ar

ha

ds e r e g

Os z

ko

l

Don

MAGYARORSZÁG

Fekete-tenger

081-122 III. fejezet2008 12/19/08 12:33 Page 105

120 A második világháború. Hazánk a második világháborúban

ÖSSZEFOGLALÁS

1. Frissítsd fel az emlékezeted! Lapozd végig a leckéket! Nézdmeg az események menetét összefoglaló vázlatokat! Idézdfel, melyik irányító szóhoz milyen események, történésektartoznak! Ha nem tudsz visszaemlékezni, vagy nem érted,hogy mire utal a szó, nézz utána a lecke szövegében is!

2. Olvasd végig figyelmesen az alábbi összefoglaló szöveget,majd kapcsold a felsorolt eseményeket az összefoglalás ké-peihez, valamint a 3. pontban felsorolt történelmi dátumok-hoz! Próbálj a dátumokkal is kiemelt eseményekrôl valami-vel többet elmondani, mint amennyi az összegezésben van!

A második világháború elôzményei, eseményeiA harmincas évek második felében a nemzetközi erôviszonyokhirtelen megváltoztak. Létrejött a Berlin–Róma-tengely, majd anémet–japán–olasz szövetség. Anglia és Franciaország kezdetiengedékenysége miatt ezek az országok ragadták magukhoz akezdeményezést a világpolitikában. Számos országot, területetfoglaltak el komolyabb következmények nélkül.

Mindez egyre agresszívabbá tette Hitlert, aki, miután meg-egyezett a korszak másik nagy diktátorával, Sztálinnal (elhatá-rolva egymás érdekterületeit), kirobbantotta az új világháborút.

A háború kezdetben a fasiszta államok sikereit hozta. A márbékeidôben elfoglalt országokon – Ausztrián, Csehszlovákián,Albánián kívül – Lengyelország, Dánia, Norvégia, Hollandia,Luxemburg, Belgium, Franciaország, Görögország, Jugoszláviais áldozatukká lesz. A németek rohamát a Szovjetunió is csakóriási területek feladása révén tudja elhárítani. Fölényes gyôzel-met arat, s a németekével vetekedô nagyságú területeket szállmeg kezdetben Japán is.

A villámháborúk kifulladása után azonban érvényesülni kezda szövetségesek nagyobb anyagi ereje. Az olaszokat, japánokat,németeket közel azonos idôben megrendítô csapások érik. Töb-bek közt a Midway- (és más) szigetek melletti tengeri csaták el-vesztése; kiszorulás Észak-Afrikából és a szicíliai partraszállás.Az atlanti csata, s fôleg a sztálingrádi, kurszki ütközetek elvesz-tése már fordulópontot jeleznek.

Ezek nyomán megkezdôdött szövetségi rendszerük felbomlá-sa. Kiugrik a háborúból Olaszország, majd Románia, Finnország.Az 1944. évi orosz roham és a szövetségesek vele egyidejû part-raszállása Normandiában, a légi fölény megszerzése véglegtérdre kényszeríti elôbb a németeket, majd a „békaugrás” hadmû-veletek sikere és fôleg az atombomba ledobása a japánokat. A le-gyôzöttek sorsáról az osztozkodó gyôztesek konferenciáikon:Teheránban, Jaltán és Potsdamban döntöttek.

Hazánk sorsa a második világháborúbanHazánk a háborúba nagyrészt földrajzi helyzete és Trianon igaz-ságtalanságai következtében keveredett bele.

Hogy érvényesíthesse igényeit – békés, tárgyalásos alapon –,támogatókat kellett keresnie a nagyhatalmak között. Miután agyôztesekre a legyôzött kis országok keservei nem hatottak, ér-telemszerûen azokhoz az erôs hatalmakhoz fordult, amelyek tár-gyalásos alapon (például Münchenben) ki tudták kényszeríteni anemzetiségi határok figyelembevételét. Így született meg az el-sô, majd a második bécsi döntés.

■ Adjatok címet az összefoglalásban közöltképeknek, ábráknak! A fejezet melyik lecké-jében találkoztatok velük? Milyen eseménye-ket, problémákat idéznek fel ezek a képek ésábrák? Beszéljetek róluk részletesebben!

081-122 III. fejezet2008 12/19/08 12:34 Page 120

A második világháború. Hazánk a második világháborúban 121

A háborúba való bekapcsolódást hazánk mindenképpenigyekezett elkerülni. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságáigez sikerült is. Ekkor azonban a háborúba kényszerítô nyomásmár olyan erôssé vált, hogy a nagyhatalmak ellentétei közöttgeopolitikai helyzetünk miatt sem tudtunk semlegesek maradni.

Mindezek következményeként elôbb óriási vérveszteségetszenvedtünk. Azután a német megszállás és a szövetséges bom-bázások sújtották országunkat. Egy rosszul szervezett kiugrásikísérlet után pedig hazánk hadszíntérré, majd – vesztesként –megszállt országgá vált.

3. Melyik dátumhoz mely események tartoznak? Ismételd átidôrendileg (s földrajzilag) is a tanultakat!

1936 (Berlin, Tokió), majd 1937 (Róma)

1936–1939 (Spanyolország)

1938. március (Ausztria)

1938. szeptember (München)

1938. november (Bécs)

1939. március (Cseh- és Morvaország, Kárpátalja)

1939. augusztus 23. (Moszkva, Berlin)

1939. szeptember 1. (!)

1939. november (Finnország)

1940. április (Dánia–Norvégia)

1940. május–június (Nyugat-Európa)

1940. június 10. (Róma, Párizs)

1940. augusztus 30. (Bécs)

1941. április (Belgrád–Athén–Délvidék)

1941. június 22. (Kelet-Európa)

1941. december (Moszkva, Pearl Harbor)

1942. június (Midway-szigetek)

1942. november (El-Alamein)

1942. november (Sztálingrád)

1943. január–február (Voronyezs)

1943. február 2. (Sztálingrád)

1943. július (Szicília, Kurszk)

1943. szeptember (Olaszország)

1943. november (Teherán)

1944. március 19. (Magyarország)

1944. június 6. (Normandia)

1944. augusztus 23. (Bukarest)

1944. október 15. (Magyarország)

1944. december–

1945. február 13. (Budapest)

1945. február (Jalta)

1945. április 30. (Berlin, vezéri bunker)

1945. május 9. (Európa)

1945. július (Potsdam)

1945. augusztus 6. (Hirosima)

1945. szeptember 2. (Tokió)

081-122 III. fejezet2008 12/19/08 12:34 Page 121

200 Állampolgári ismeretek

mányzati választásokat tartanak. Egy-egy nagyobbhorderejû döntésben esetenként országos ügyekrôl rende-zett népszavazáson vagy helyi kezdeményezés alapján, he-lyi népszavazáson kérik ki az állampolgárok véleményét.

Minden szavazás demokratikus. Ez azt jelenti, hogyminden választópolgár, akinek választójoga van, a többiállampolgárral azonos feltételek mellett vehet részt a sza-vazáson, és titkosan adhatja le a szavazatát. Mindehhezhozzájárul még, hogy a magyar választójog rendkívül li-berális.

Az Alkotmány (70. §) errôl a következôket mondja:

„A Magyar Köztársaság területén élô minden nagykorúmagyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az ország-gyûlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségiönkormányzati választásokon választható és választó le-gyen.”

Hogy ezzel a jogával él-e valaki, az csak a saját elhatá-rozásától függ. A saját, jól felfogott érdekünk azt kívánja,hogy éljünk is azzal a joggal, mellyel korábban gyakorla-tilag nem élhettünk.

A KÖZÉLETBE VALÓ BEKAPCSOLÓDÁS

TOVÁBBI LEHETÔSÉGEI

A választásokon kétféleképpen is részt lehet venni: válasz-tóként – ez a választójog gyakorlásának szokásos módja –és megválasztandó jelöltként. Mindkettônek azonos jog-alapja van: a választójog kétirányúsága. Választási rend-szerünk alaptétele ugyanis, hogy akinek választójogavan, az minden választással elérhetô tisztségre választ-ható is.

Az, hogy az állampolgárok 18 éves koruktól aktív sze-replôkként is részt vehetnek a közéletben, elôsegíti, hogy afiatalok között ne uralkodjék el a politikai közömbösségvagy a közélettel, a közügyekben való részvétellel szembe-ni ellenszenv.

A politikai pártok várják soraikba a friss gondolatokkal,elképzelésekkel rendelkezô, felnövekvô új nemzedéket.Hazánkban jelenleg elsôdlegesen a nemzeti és keresztény, aliberális és a szocialista irányzatú pártok között válogathat-nak a fiatalok.

A pártokon túlmenôen nagyon sok olyan egyesület,szervezet is létezik, mely a közélet egy-egy nagyon fontosrészterületével, például környezetvédelemmel, a helyi prob-lémák megoldásával, településfejlesztéssel foglalkozik.

Ma már szerte az országban rengeteg közügyeket tárgya-ló nyilvános elôadást és gyûlést tartanak. Ha ezekre eljárvalaki, ha nemcsak hallgatóként van jelen, de el is mondjaa véleményét, ha úgy ismerik meg, hogy értelmes ötletek-kel rendelkezik, egyre többen figyelnek föl rá, s máris aközélet sûrûjében lehet.

Ki nem választhat? Választójogát nemgyakorolhatja az, aki a cselekvôképessé-get korlátozó vagy kizáró gondnokságalatt áll, akit a közügyek gyakorlásátóljogerôs bírói ítélet tiltott el (mindaddig,amíg annak hatálya fennáll), aki bünte-tôintézetben a büntetését tölti, illetve akibüntetôeljárásban jogerôsen elrendelt in-tézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

Emléklap 18 éveseknek az elsô szavazásról

193-205 VI. fejezet2008 12/19/08 12:49 Page 200