https://www.youtube.com/watch?v=iOd13AzVcoQ

http://ado.hu/rovatok/ado/adorendszert-valtott-karoly-robert

https://www.youtube.com/watch?v=VpVzK2GNZck

Károly Róbert gazdasági reformjai - Történelem érettségi felkészítő videó

Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodása-videótanár

https://www.youtube.com/watch?v=pVWGthsjsQwMagyar Történelmi Arcképcsarnok Nagy Lajos 1342-1382

http://www.youtube.com/watch?v=3OFSuCQUzPQ

Magyarország Története 9. rész - Anjou Károly

http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=34

http://zanza.tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490-ig/az-anjouk-birodalma

Az Anjouk birodalma

http://www.historia.hu/userfiles/files/2009-02/Csukovits.pdf

http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=34

http://www.youtube.com/watch?v=3OFSuCQUzPQ

Két Anjou-királyság, Nápoly és Magyarország összehasonlítása

„Magyarország királysága földje terjedelmének mértékében a világlegnagyobb országainak egyike, általában pedig azt mondják, hogy hosszában negyven napi járóföld és szélességben ugyanennyi. Földje legeltetésre alkalmas, és rendkívül gazdag kenyérben, borban húsféleségben, aranyban és ezüstben, a halak bősége pedig meghaladja csaknem az összes országot, kivéve Norvégiát, ahol kenyérgyanánt is halat esznek. Földje általában sík, apró dombok tarkítják, helyenként pedig igen magas hegyei. Az Erdélyi részeken hatalmas sóhegyek vannak, és ezekből a hegyekből mint a követ, úgy fejtik a sót, és a szállítják szerte az egész országba és valamennyi környező országba.”

Francia domonkos rendi szerzetes útleírása 1308-ból

Anjou

Károly Róbert

1308-1342

Szent Korona

1301

Csák Máté

Kassa

Regálé Aranyforint

kapuadókamara haszna

harmincad Visegrád

árumegállító jog

SelmecbányaKörmöcbánya

Szabad királyi város Bányaváros

Mezőváros

Nagy Lajos (1342-1382)

1351

Ősiség Kilenced

Végvárrendszer

Luxemburgi Zsigmond

nemes

Nikápoly

báró

bandérium

Honor birtok

tárnokmester

vajda

bán

nádor

Gazdasági reform

A királyi hatalom megerősítése

torimindenkinek.pe.hu3.3

http://magyartortenelem.blog.hu/2009/01/19/karoly_robert_uralkodasa_1308_1342

Az Árpád-ház kihalását követően 1301 és 1308 között interregnum volt Magyarországon. A trónért három nőági örökös, a cseh Vencel, a bajor Ottó és a nápolyi Károly Róbert harcolt.

Tk. (Sz/F)-108. old. - A térkép alapján ismertesse a trónért folytatott harc eseménytörténetét! Vegye számba mely erők sorakoztak fel a királyi hatalom mögött! Mi lehet az oka, hogy a trónra pályázók közül Károly Róbert tudta ezeket az erőket összefogni? Milyen módszerekkel szorította vissza a tartományurakat? Mely tényezők játszottak a kezére? Miért jelöli külön színekkel a térkép a székesfehérvári koronázást?

http://www.lovagok.hu/tortenelem/karoly_robert_utja_a_kiralyi_tronig.html

KÁROLY RÓBERT ÚTJA A KIRÁLYI TRÓNIG

A pápa kiátkozása – Képes Krónika 

interregnum

Cseh Vencelfőurak nagy többsége Vencelt támogatta,

Károly Róbertnek és Bicskei Gergely esztergomi érseknek el kellett menekülnie Buda várából.

pápai követ egyházi tilalom alá vette Budát

A város papsága azonban szembeszállt a döntéssel és feloldotta magát a tilalom alól, majd kiközösítették a Károly Róbert párti papokat, s magát Bonifác pápát is.

Károly Róbert1301

http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400213.htm

Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története

Képes Krónika szerint az előkelők attól féltek, hogy „ha az egyház adta királyt fogadják el, az ország szabad lakosai elveszítik szabadságukat”.

A királyi hatalom megerősítése

Csák Máté

Tartományurak

Legjelentősebb ellenfele:

Mivel az oligarchák csak ritkán léptek fel közösen, elszigeteltségük lehetőséget nyújtott arra, hogy a központi hatalom egyenként próbálja legyőzni őket.

hatalmát fokozatosan sikerült felszámolni

Anjou Károly Róbert(Tk.101)

1308-1342

Székesfehérvár

Esztergomi érsek

Szent Korona

A királyi címet megszerezte

A hatalom valójában a „kiskirályok” kezében volt.

http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0007/507.html

Bánlaky József: Folytatólagos küzdelmek a királyi hatalom elnyerése és megszilárdítása érdekében.

Károly Róbert

Kassai polgárok

Rozgony

Abák

A király első jelentős győzelme

1312

a város mellé állt

Ezt követően sorra hódoltatta a Kán, Borsa, Kőszegi családokat. Királyi hatalma akkor vált teljessé, amikor 1321-ben meghalt Csák Máté

http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0007/507.html

Honor birtok

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_magyar_kiralyi_udvar_tisztsegviseloi_a_kozepkorban/

Bertényi Iván: A magyar királyi udvar tisztségviselői a középkorban

TárnokmesterNádor

Honor birtok

Visszaszerezte a királyi birtokokat, várakat

bárói réteg

AdományokkalÚj személyéhez hű

Magánbirtok

Tisztséggel járó várak és birtok

Fontos tisztségviselők:

VajdaBán

A bárók jövedelmének nagyobbik része

Tk.3. -300.old.) A Teljesen kicserélődött a vezető réteg, az ország bárói között 1315-től új emberek jelentek meg. Károly Róbert legkorábbi híveit helyezte a legfontosabb méltóságokba, így Szécsenyi Tamást, Garai Pált, Necskei Demetert, ...Nápolyi kíséretéből Drugert Fülöp kapta a nádori címert. Ekkor emelkedtek fel az előbbiekkel együtt, Lackfiak, Újlakiak, Szécsiek, Bebekek, a Cudarok...- A 13.század végén kibontakozott rendi ideológia az Anjou korban eltűnt....

új nagybirtokosság

bandériumok

A királyi hatalom megerősött

Rájuk támaszkodva szervezte meg az ország védelmét

Új személyéhez hű

A királyi hatalom megerősítését segítette elő az új gazdaságpolitika

A királyi hatalom támasza

A hadsereg legfontosabb alkotórésze az ún.

Magánföldesúri csapatok

Vármegyei nemesi zászlóaljak

Fontos szerepet játszottak még a királyi hadseregben a várkatonák , a könnyűlovas kunok és az egyre nagyobb számú zsoldos katonák.

Károly Róbert gazdaságpolitikája:– pénzügyi reformok,

– kereskedelmi útvonalak, kivitel,– a kapuadó.

Tk. (M )- 219.old.: -Mi jellemzte az Árpád-kori magyar gazdaságot? Milyen forrásokból származtak I. Károly jövedelemi?-Hogyan változott a pénzkibocsátás eddigi megszokott rendje?-Hogyan reformálta meg a nemesfémbányászatot az uralkodó?-Mely területeken fejlődött a bányászat? Melyek voltak a főbb bányakincsek?-Milyen állami adót vezetett be I. Károly? Kik fizették és kik mentesültek a fizetés alól?-Melyek voltak a kereskedelem fő irányai? Mik voltak a fő export- és importcikkek? Az áru értékének hány százalékát tette ki a vám?-Kik találkoztak Visegrádon? Milyen gazdasági megállapodást kötöttek?

Regálé

Reformok

A királyi hatalom anyagi alapja

A királyi jogon szedett jövedelem

növelése

Királyi nagybirtok

Termény, pénz

Nemesfém bányászat

só

Városok adója

Harmincadvám

Kidolgozója:

Nekcsei Demetertárnokmester

Gazdasági reformok (A)

Tk. (Sz/F)-111.old. - Csoportosítsa az uralkodó bevételeit a következők szerint: Milyen jogon szedték ezeket, pénzbeni vagy természetbeni bevételek voltak –e, honnan származtak a jövedelmek (kiktől szedték be)! Milyen változás figyelhető meg a jövedelmek összetételében az előző korokhoz képest? Mely tényezők tették lehetővé a változásokat?

Gazdasági reformok (B)

1/3

Bánya monopóliumot

Nemesfémbányászat fellendítése

nyers nemesfém

Kamara2/3

bányapolgárok

90%35-40%

Kb. 10%

Értékesítési monopólium

Bányabér(urbura)

birtokos

Vert pénz

uralkodó

Bányászokat telepített az országba

A földbirtokosokat érdekeltté tette a bányászatban

eltörölte

bevezette

Kapuadó

Aranyforint

Kamara haszna

jobbágyok

Értékálló pénz

Megszűnt az évenkénti pénzrontásból származó jövedelem, a

pótlására

fizettek

váltópénze

Tk (W)-106

ezüst garas

ezüst dénár

16

6

(18 dénár)

Harmincad

Visegrád

Távolsági kereskedelem

fizetett

A XIV. századra kibontakozó fejődés hatására megélénkült a kereskedelem

találkozó

Bécset megkerülő kereskedelmi útvonal megnyítása

Árumegállító jogBécs

Tk. (W)-105-108. old.

Károly Róbert olyan kapcsolatok kiépítésére törekedett melyek a magyar kereskedők számára is előnyösek voltak

A királyi kincstár jövedelmének jelentős része

A nyugat felé irányuló magyarországi külkereskedelem hasznát a XIV század eleje óta a bécsi kereskedők fölözték le.

A magyar városfejlődés:– a városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros, mezőváros),– az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája

A XIV. századi magyar települési hierarchia

http://www.scritub.com/limba/maghiara/VROSFEJLDS-A-KZPKORI-MAGYARORS131210219.php

VÁROSFEJLŐDÉS A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON

A várossá váláshoz számos kiváltság megszerzése volt szükséges:

Vásártartási jogÁrumegállító jog

vámmenteség

Bíró és esküdtválasztás szabadsága

Magyarországon valódi várossá azok a legfőbb kükereskedelmi útvonalak mentén fekvő vagy bányavárosok válhattak amelynek a király volt a földesura, és amelyeket lehetőség szerint városfal védett. Nagy Lajos király 1351. évi törvénye is csak a fallal körülvett városokat mentesítette a földesúrnak járó kilenced fizetése alól.

A legszabályosabb városképpel a feltárt érclelőhelyek mellett alapított bányavárosok rendelkeztek: a nagy alapterületű, négyzet vagy kör alakú főtér körül helyezkedtek el a legvagyonosabb polgárok, a város alapítóinak lakóházai, és innen indultak a város terére merőlegesen kimért utcák. A 14. század első évtizedeiben körülbelül ötven városnak minősíthető település volt: idetartoztak a királyi kiváltságlevéllel rendelkező és püspöki városok- a század végére közülük mintegy kéttucatnyi ért el valóságos városi rangot. A leszakadó városok az általában piachelyből, földesúri központból felemelkedő falvakkal együtt a század derekától egy új várostípust alkottak, a falu és város közt átmenetet képező mezővárost.

Egy összegben fizethették a királynak az adót

A különböző városok kiváltságai között természetesen voltak eltérések. A városi és mezővárosi kiváltságok mértéke attól függött, hogy a település mennyit tudott magának kiküzdeni a kiváltságlevélben.

A városiasodás 13. századi kezdetek utána az Anjou-korban nekilendült

Eperjes

Bártfa

Nagyszombat

BUDAPOZSONY

Sopron

Kassa

Szabad királyi városok

PEST

Sokféle kiváltsággal

un. vásáros helyekre

Mezőváros

kibontakozását

Árutermelés Pénzgazdálkodás

fejlődését segítette:

ruszin, szász, román bevándorlók

Fordító eke elterjedése

Fejlődött a kertgazdaság

Mezőgazdaság fejlődése

Jobbágy egyre több terméket vihetett piacra

Gyarapodó népesség

Tk (W)-108-110

Változások a mezőgazdaságban

Ezekből fejlődtek ki a

Mezőváros

egy összegben fizettékFöldesúri adót

esküdteketÖnállóan választhatott bírót

földesúr bele szolhatott az igazságszolgáltatásba

Csak egy kis része fejlődött

bírót

Tk (W)-108-110

de

Szabad király várossá

A 14. század végétől jöttek létre

Lakóik jobbágyok voltak.

Nyugat-európai város fejlődés

Uralkodói kiváltságlevél

Magyarország

Városi kiváltságokat

Uralkodói kiváltságlevél

Város fejlődés

Selmecbánya

Körmöcbánya

kibontakozásaÁrutermelés Pénzgazdálkodás

fejlődése

Számuk csekély Fallal körülvett

Szabad királyi város

Bányaváros

Tk. (W)-108-110.old.

Érettségi

2008. Május3. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik.Írja be a magyarázatokhoz a megfelelő fogalmakat! Egy fogalom kimarad! (Elemenként 1 pont.)

Magyarázatok

a)A kibányászott ezüst egynyolcada, illetve arany egytizede, amit a bányászoka királynak fizetnek.

b) Az ország határán fizetendő kereskedelmi vám.

c) A kamara hasznát felváltó, telkekre kirótt adó.

d) A királyi pénzverő kamara kizárólagos joga a nemesfém átvételére.

2007. Május16. A feladat a középkori Magyarország történetére vonatkozik. (hosszú)Mutassa be ismeretei és a források alapján a XIV-XV. századi magyarországi városok ésmezővárosok jogi helyzetét és gazdasági szerepét! Térjen ki Magyarországnak azeurópai gazdaságban betöltött szerepére is! Használja a történelmi atlaszt!

Buda vonzáskörzete. A szűkebb kör falvai jobbágyi függésben vannak a várostól,élelmiszereiket a város piacára viszik. A tágabb körzet lakossága bekapcsolódik a városkereskedelmébe.

„Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, Komárom városunkat népessé és népek sokaságával ékessé akarván tenni, említett városunk népeit és polgárait abban a kegyben és különleges kiváltságban részesítettük, hogy a közöttük felmerülő minden perben csak az általuk választott villicus [bíró] hozhat ítéletet; ha pedigvillicusuk a per súlyos volta miatt erre nem lenne elégséges, akkor az ilyen ügyeket elbírálás végett a mi jelenlétünk elé, vagy amennyiben szükséges, tárnokmesterünk elé kell áttenni; továbbá minden telkük, illetve egész házhelyük után földbér címén, a használatban levő dénárokban, évi két részletben, fél fertót [kb. 30 g ezüst] tartoznakfizetni, biztosítjuk számukra azt is, hogy ha közülük bárki örökös hátrahagyása nélkül hal meg, […] minden vagyonukról, bárkinek a javára, szabadonvégrendelkezhetnek; megengedtük nekik ezenfelül, hogy a Vág folyón túl levő területen, saját szükségletükre, szénát és nádat szabadon kaszálhatnak; végül biztosítjuk a részükre, hogy minden portékájukkal és bármiféle áruikkal országunkban mindenütt, szárazon és vízen egyaránt, tekintélyünk oltalma alatt, szabadon és akadálytalanul közlekedhessenek.” (A komáromi polgárok kiváltságlevele;1331)

A magyar királyság városhálózata a 14. század első felében

„A város bírájának és esküdtjeinek megválasztása előtt választassék meg száz alkalmas személy minden mesterségből, ezek szabad választási joggal rendelkezzenek, és ők döntsék el, hogy közülük kit válasszanak meg bírónak.A plébánost a polgárok és nem a földesúr választja.Mindennap szabad piacot tarthatnak körükben a földesúr tisztjeinek erőszakoskodása nélkül.Az árukkal le és felfelé közlekedő hajók és sajkák, valamint a bárhonnan árut hozó kocsik, amikor Újlak városában évi vásárt tartanak, ebben az időben ne Kispesten,hanem a városi lakóknál szálljanak meg, és kötelesek árujukat nem máshol, hanem egyedül Újlak város piacán értékesíteni.” (Újlak város XV. századi jogkönyvéből)

2006/május

16. A feladat Károly Róbert gazdaságpolitikájával kapcsolatos. (hosszú)Mutassa be a források és ismeretei segítségével az uralkodó gazdaságpolitikájánakfőbb elemeit! Magyarázza meg a gazdaságpolitika és a királyi hatalom jellege közötti összefüggéseket!

„Tudjátok meg, hogy országunk főpapjai, bárói és nemesei […] elénk járulva alázatosanazt kérték tőlünk, hogy mivel kamaránk silány pénze országunk lakosságátigen sújtja, országunk egykori jólétének helyreállítására s a közérdek javára maradandóértékű és egész országunkban mindenütt forgó új, jó pénzt veressünk.”(Károly Róbert rendelete, 1323)

„Elrendeltük pedig, hogy a folyó évben forgalomban levő háromféle pénzünket […]az egész országunkban egy és ugyanazon formában. Súlyban, finomságban és értékbenverjék és minden eltérés nélkül kerüljenek forgalomba és beváltásra.” (KárolyRóbert rendelete, 1325)

Határozván elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulnivagy azon át kijönni […] a kirovás megtörténte után 15 napon belül, a kamara hasznacímén, előbb említett kamaráknak 18 dénárt a kamarák ispánjának kezéhez kellszolgáltatni és fizetni.” (Károly Róbert 1342. évi dekrétuma)

„A király jelentős jövedelemre tett szert a fellendülő kereskedelem megvámolásábólis (harmincadvám). Az országba elsősorban iparcikkeket hoztak be, amit döntőrészben aranypénzzel ellentételeztek.” (Tankönyvi szöveg)

Téma folytatásaÉrdekességek

Gyakorlás

Károly Róbert esküvője Erzsébettel

Nagy Lajos címere

Tk. 2 (Sz)115.old

Lajos uralkodását a kortársak egyöntetű elismerése övezte, szinte ő az egyetlen olyan uralkodónk, akit a legkülönbfélébb helyzetű szerzők csak dicsérőleg említenek.

Moldva

András

Personalunio

Nagy Lajos (1342-1382)

Pécsi egyetem

Havasalföld

Dalmácia Horvátország

Nápoly

Lengyelország

Velencétől visszaszerezte

Hűségre kényszerítette

Harcolt a Balkánon az eretnek bogumilok ellenBolgár földön összecsaptak a megjelenő oszmánokkal

Eretnekek elleni szellemi harc

kilenced

Háza sérthetetlenadómentesség

Aranybulla

ősiség

1351

jobbágyságnemesség

A XIV. sz. közepére lezárultak a nagy társadalmi mozgások, kialakult az egységes:

megújítja:

kiegészíti:

A nemességet erősítette :

Hadkötelezettség

„Egy és ugyanazon szabadság”Az idős Lajos életét beárnyékolta a trónutódlás

Nagy Károly (balra), koronázási díszben és Zsigmond császár (jobbra), házi koronában,Albrecht Dürer képein, melyeket a nürnbergi Városháza számára készített

Tk.2 (SZ)115-116

Tk. 2(Sz)122. old

Luxemburgi Zsigmond

Thuróczy -krónika

1396

Egyház

Luxemburgi Zsigmond

Nikápoly

1387-1437ligaBárók

A királyi hatalom megerősítése:

felemelésével

Feletti hatalom kiszélesítésével

erősítésével

Új bárók

Végvár rendszer

Támogatta a városok fejlődését

Nemesség

Trónviszály

telekkatonaság

Érdekességek

http://www.kepeskronika.net/hu.htm

Képes krónika

Egyházi szertartásKoronázás

fölkenés

Koronának a királyfejére való helyezésből

Nép (formális) megkérdezése--

Király esküje

Első ismert oklevél

1256-ból származikSzent Korona

Kifejezés előfordul

a Szent Korona iránti hűség a magyar királyság iránti lojalitás kifejezésének formulája lett

Független Magyarország jelklépe

1267IV. Béla

uralkodása (1235-1270) óta sajátos jogi formában különült el a királyság intézményétől, és már nem a királyi hatalom uralmi jelképe volt, hanem a

Szent Koronát

III. András adománylevele nevezi

Szent István koronájának

Luxemburgi Zsigmond

elzáratása alatt a bárók nem a királyt, hanem a Szent Koronát tekintették az államhatalom megtestesítőjének, és maguk döntöttek a Szent Korona nevében,

Hatalom gyakorlásának

Szentkorona-tan

Werbőczi

helyességeről mikéntjéről kialakult nézetrendszer

Korai évszázadokban nem rendszerbe foglalva, de jól felismerhetően jelent meg

foglalta össze szokásgyűjteményében

Szent Korona Erejét és hatalmát a nemzettől kapja

Király és a nemzet együtt gyakorolhatja a hatalmat

A koronázással a Szent korona jogai átruházódnaka királyra

Anjou

Károly Róbert

1308-1342

Szent Korona

1301

Csák Máté

Kassa

TárnokmesterNádor

VajdaBán

Regálé Aranyforint

KapuadóKamara haszna

Harmincad Visegrád

Árumegállító jog

Selmecbánya

Körmöcbánya

Szabad királyi város

Bányaváros

Mezőváros

Nagy Lajos (1342-1382) 1351

Ősiség Kilenced

Végvárrendszer

Luxemburgi Zsigmond

nemes

Nikápoly

báró

bandérium

Honor birtok

Károly Róbert trónra kerülése

A királyi hatalom megerősítése

Gazdasági reformok

Trónutodlás