4. Az asztali PC4. Az asztali PC- ---k felépítése, hardver ... · A számítógép hardver hardver hardver részének nevezzük, az alapgépben egy ún. ATX házban (Pentium II-től

I. Információ-technológiai alapismeretek

60

4. Az asztali PC4. Az asztali PC4. Az asztali PC4. Az asztali PC----k felépítése, hardver és szoftverk felépítése, hardver és szoftverk felépítése, hardver és szoftverk felépítése, hardver és szoftver

A számítógépszámítógépszámítógépszámítógép egy olyan technikai rendszer, amely különböző számára érthető módon (ún. algoritmusokkal) megfogalmazott feladatok

megoldására alkalmas, miközben bonyolult számítási feladatokat old meg.

Legismertebb felhasználási területei: -Adatbázis-kezelés;

-Szövegszerkesztés; -Táblázatkezelés;

-Számítógéppel segített tervezés -Számítógéppel segített gyártás

-Számítógéppel segített oktatás

-Kiadványszerkesztés, grafika, prezentáció

-Multimédia alkalmazások

-Táv-adatátvitel, az Internet használata és

egyéb hálózati alkalmazások

A számítástechnikaszámítástechnikaszámítástechnikaszámítástechnika az ember, számoló, számító, ill. logikai

tevékenységét támogató technika. Története összefonódik a

matematika, logika, valamint a technika történetével.

49. ábra: Desktop számítógép

A számítógép hardver hardver hardver hardver részének nevezzük, az alapgépben egy ún.

ATX házban (Pentium II-től vezették be. Jellemzője, hogy szoftveres

úton vezérelhető a tápellátása.) található, fizikai értelemben is létező

egységeket. A gép mechanikai és elektronikus részeinek az

együttesét.

A számítógépek használatához elengedhetetlenül szükséges szellemi

termék, a program, vagy szoftverszoftverszoftverszoftver. Azt a speciális feladatokat ellátó

szoftvert, amely a számítógép működéséért közvetlenül felelős

operációs rendszeroperációs rendszeroperációs rendszeroperációs rendszernek nevezzük.

Egy személyi számítógép működőképesen kiépített állapotát

konfigurációkonfigurációkonfigurációkonfigurációnak nevezzük.

4. Asztali PC-k felépítése, hardver és szoftver

61

4.1. 4.1. 4.1. 4.1. Hardver (hardware)Hardver (hardware)Hardver (hardware)Hardver (hardware)

50. ábra: A PC belső, funkcionális felépítése

A PC-k alapvetően két részből állnak a téglatest alakú

számítógépházból és a külső egységekből. A házban helyezkedik el az

alaplap. Az alaplapalaplapalaplapalaplapra (MotherBoard, vagy MainBoard) van ráépítve: a

processzor, a billentyűzet vezérlő egysége (keyboard BIOS), a külső

egységek beépített vezérlője, a memóriamodulok, a memóriavezérlő

egység, a bővítő buszillesztő egység, a megszakítási (IRQ) vezérlő

egység, a direkt memória átvitelt vezérlő (DMA) egység, a programok

végrehajtását gyorsító memória (Cache) a hozzá tartozó vezérlő

egységgel, az előlapkezelő egység. A vezérlőkártyák külső eszközök

csatlakoztatását teszik lehetővé. Például a mágneslemezes meghajtók, a

monitor, egér, a nyomtató ilyen vezérlőkártyán keresztül csatlakozik az

alaplaphoz. A vezérlőkártyákon találhatók az ún. portok (kapuk). ezek

olyan csatlakozóhelyek, amelyek a számítógép házának hátulján

kilátszanak. Ide lehet csatlakoztatni azokat az eszközöket, amelyeknek

a házon kívül van a helyük. Például: monitor, egér, billentyűzet,

nyomtató. Az újabb alaplapokba már beépítették a különböző vezérlő

kártyákat (I/O kártya a soros és párhuzamos portok kezelésére, a

videokártya, a hangkártya, a hálózati kártya) és csatlakozó helyeket.

Szükség van az egységek energiaellátását szolgáltató tápegységre. A

tápegység és az előlap a készülékházzal együtt kerül forgalomba. A PC

gépekhez 180-220 W-os tápegység szükséges. A konfigurációs

beállításokra egy CMOSCMOSCMOSCMOS memória szolgál, mely a kikapcsolás idejére is

megőrzi a benne tárolt adatokat, energiáját egy tartós elemből nyeri.

Az alaplapon a bővítő kártyák fogadására alkalmas csatlakozókon kívül

a tápegység, a billentyűzet, a hangszóró, a bekapcsolást, a turbó

üzemmódot (régebbi gépeken található csak ilyen) jelző LED-ek (Light

Emitting Dioda), és a RESET nyomógomb (hideg Start) kapott helyet.


62

4.2. Belső egységek4.2. Belső egységek4.2. Belső egységek4.2. Belső egységek 1.1.1.1. A számítógépek legfontosabb egysége a mikroprocesszormikroprocesszormikroprocesszormikroprocesszor, vagy

processzor, amely két részből áll: az aritmetikai és logikai

egységből (ALU - Arithmetical and Logical Unit) és a központi vezérlő egységből (CPU - Central Processing Unit)

A processzor feladataiprocesszor feladataiprocesszor feladataiprocesszor feladatai: Aritmetikai és logikai műveletek elvégzése.(ALU)

A programutasítások végrehajtása.(ALU)

A számítógép működésének vezérlése és a működés

ellenőrzése.(CPU) Kapcsolattartás a számítógép ún. külső egységeivel.(CPU)

Memóriakezelés.(CPU) Háttértárolók vezérlése. (CPU)

A processzor feldolgozási sebessége szerint megkülönböztethetünk

mikro-, mini-, ill. midi-, megamini- nagy- és

szuperszámítógépeket. A gép lehet egy, vagy többprocesszoros.

2.2.2.2. A memóriamemóriamemóriamemória, vagy központi tároló egység

Típusai:Típusai:Típusai:Típusai:

A csak olvasható memória, amely a chipbe beégetett információkat

tartalmaz ROM (ROM (ROM (ROM (Read-Only Memory). A működéshez

nélkülözhetetlen rendszerprogramokat tartalmaz a ROM-BIOS

(ROM-ban lévő Basic Input/Output System).

Írható és olvasható memória, másképpen operatív tár, ide kerülnek

a gép kikapcsolásáig általunk használt programok és adatok.

Átmeneti tároló, neve RAMRAMRAMRAM (Random Access Memory), vagy

véletlen elérésű, pontosabban közvetlen elérésű memória.

Feladata:Feladata:Feladata:Feladata:

A számítógép működéséhez szükséges programok tárolása.

(ROM, és RAM)

A számítógép működéséhez szükséges adatok tárolása. (RAM)

Ezeken kívül létezik az ún. EPROMEPROMEPROMEPROM. Az EPROM olyan

memóriaegység, amely ROM-ként működik, de UV fénnyel ki lehet

törölni a tartalmát, és újra lehet írni. Speciális célú írható-

olvasható memória a CACHECACHECACHECACHE, ez a lemezre való írás és olvasás

meggyorsítására szolgál. Néhány éve terjedtek el a 4, 8, 16

Mbyte-os SIMMSIMMSIMMSIMM modulok, amelyek más csatlakozófelülettel

kapcsolódnak az alaplaphoz, és 32 vagy 36 bites modulok. Szintén

az utóbbi években terjedtek el az ún. EDO RAMEDO RAMEDO RAMEDO RAM-ok. Jellemzőjük,

hogy 15-20 %-kal gyorsabbak a megfelelő "sima" SIMM

moduloknál. A SIMM modulok frissítési ideje 60 nsec, az SDRAMSDRAMSDRAMSDRAM

jelentős áttörést hozott ezen a területen 10-12 nsec-os frissítési

idejével, egyre elterjedtebbek.


63

Az egyes perifériavezérlők is tartalmazhatnak memóriát, adat és

vezérlő regisztereket (amiket jól megkülönböztetünk a CPU regiszterektől), átmeneti tárolásra puffereket. A perifériavezérlők

regisztereinek, esetleges saját memória-mezőinek címe, része lehet a CPU központi memóriáját is átfedő címtartományának, de

különbözhet is attól.

3.3.3.3. AdatátvitelAdatátvitelAdatátvitelAdatátvitel a számítógépben

Megvalósítása különbözőképpen történik a processzor és a

memória között, ahol ún. cím és adatvezetéket találunk. Valamint a processzor és a külső egységek között, ahol speciális egységek

INTERFACEINTERFACEINTERFACEINTERFACE-ek, vagy csatolóegységek biztosítják az adatforgalmat. Ezek a berendezések mind egy adatbuszra

csatlakoznak, amelyre a megfelelő időpontban a berendezések elhelyezik az adatokat, és elküldik a "címzettnek", amely egy

másik berendezés. Különböző vezérlő áramkörök adják meg azt,

hogy az idő mely pillanatában melyik eszköz írhat a buszra vagy

olvashat onnan. A buszrendszer legfontosabb adatai a sebesség és

az adatszélesség. A számítógépeknél kezdetben az adatbusz

szélessége 8 bit volt. Később 16, 32 bites buszok működtek, majd

a legfejlettebb gépekben bevezették a 64 bites buszokat. A 286-

os PC-kben a busz mindig kb. 8 Mhz órajellel működött. Ezt ISAISAISAISA

busznak nevezik. Az ISA buszrendszer mára a fejlődés gátjává vált,

ezért megjelentek alternatív rendszerek, mint pl. az IBM által

kedvelt Micro Channel (16, 20, 33 MHz, 32 bit), és a VESAVESAVESAVESA Local

Bus buszrendszerek. Angolul buses, magyarul buszok, vagy sínek,

a számítógépek idegpályái, az egyes komponensek közötti

adatforgalmat lebonyolító, a rendszer vezérléséhez szükséges

áramkörök neve. A továbbított információtól megkülönböztethetünk

adatbuszt (data bus), ami adatokat továbbít; címbuszt (address

bus), ami címeket továbbít (vegyesen is előfordulhatnak). Továbbá

megkülönböztethetünk még vezérlőbuszt (control bus), ami

vezérlő, engedélyező és állapotjeleket továbbít, valamint vannak

tápfeszültség továbbítására szolgáló vezetékek is. A buszok

"hatáskörük" kiterjedése szerint három félék lehetnek. 1) Helyi

buszok (local bus), melyek rendszerint egyedi kialakításúak (nincs

rájuk szabvány), általában egy nyomtatott kártyán, vagy egy

chipen belül helyezkednek el, belső jeleket továbbítanak, melyek a

kártyán (chipen) kívül nem használhatók. 2) Rendszerbuszok

(system bus), amelyek "kártyák" (fontos rendszerelemek)

összeköttetésére szolgálnak, rendszerint szabványosak. 3)

Rendszerek közötti buszok (intersystem bus), melyek

számítógéprendszereket kötnek össze, az összekötött rendszerek

számítógép-hálózatokat alkotnak.


64

A Micro Channel-t az IBM-en kívül senki sem támogatta, ezért

nem is terjedt el - csak az IBM PS/2-es típusjelű gépcsaládjában alkalmazták. A VESA rendszerek elterjedtek, de nem bizonyultak

megbízható rendszereknek, mert a csatlakozó eszközök gyakran kiszámíthatatlanul működtek egymással és az órajel nem volt 50

MHz fölé emelhető, ezért kiszorította őket a PCIPCIPCIPCI-nak elnevezett rendszer, amelyet ma már széles körben alkalmaznak és

felhasználnak. A PCI (Peripheral Component Interconnect)

rendszernél a busz sebessége 33, 40, 50, 66, 75, 83, vagy 133 Mhz. Ezáltal az alaplappal sokkal gyorsabban tud kommunikálni a

processzor - így a rendszer teljes sebessége felgyorsul. A modern alaplapokon már egyre több korábban különálló

részegységet az alaplapra integrálnak. Ezáltal a külső eszközökkel való kapcsolattartás gyorsabbá, jobban összehangolttá válik. Az

AGPAGPAGPAGP-nek nevezett (Accelerated Graphic Port) speciális grafikus

buszrendszer, amely 100 MHz-en, több mint 130 MB/s

sebességgel képes átvinni az adatokat. (Videokártyáknál

használják elsősorban.) Az USBUSBUSBUSB (Universal Serial Bus) busz

napjaink legújabb fejlesztése. Mivel ez a buszrendszer sorosan

viszi át az adatokat, ezért kevesebb kábel szükséges az

adatáramláshoz. Az adatátviteli határ - árnyékolt kábel esetében -

akár 12 Mbaud (Megabit/s) is lehet. Legnagyobb előnye a Hot-

swap, azaz, hogy a perifériák a gép kikapcsolása nélkül is

csatlakoztathatók illetve eltávolíthatók.

4.3. Külső egységek, vagy perifériák4.3. Külső egységek, vagy perifériák4.3. Külső egységek, vagy perifériák4.3. Külső egységek, vagy perifériák Beviteli egységek, vagy Input perifériák Beviteli egységek, vagy Input perifériák Beviteli egységek, vagy Input perifériák Beviteli egységek, vagy Input perifériák A beviteli egységek feladata, hogy a külvilág felől a processzorhoz,

illetve közvetlenül az operatív memóriába jutassa az adatokat. • A billentyűzetbillentyűzetbillentyűzetbillentyűzet: az elsődleges bemeneti egység, ami azt jelenti,

hogy ha külön nem írunk elő mást, a számítógép mindig innen várja az adatokat. A billentyűzetnek két fontos jellemzője van; a rajta

elhelyezkedő billentyűk száma és a billentyűk kiosztása. Ez utóbbi mutathat nyelvi sajátságokat.

(Például a magyar billentyűzeten eleve el vannak helyezve az

ékezetes karakterekhez tartozó billentyűk is.) Leggyakrabban a

100-106 gombos klaviatúrákat használják. A billentyűzet több részből áll: Alfanumerikus billentyűzet (írógép billentyűzet): Betűk,

számok, írásjelek, megjelenítését teszi lehetővé. A betűk egyszerű leütésével kis betű jelenik meg a képernyőn.


65

51. ábra: Alfanumerikus, vagy konvencionális billentyűzet

A bA bA bA billentyűk ismertetéseillentyűk ismertetéseillentyűk ismertetéseillentyűk ismertetése

A SHIFTSHIFTSHIFTSHIFT váltóbillentyűvel együtt használva a nagybetűket lehet

előcsalogatni. Ha bekapcsoljuk a CAPS LOCKCAPS LOCKCAPS LOCKCAPS LOCK billentyűt, a

megjelenítés ellentétesen történik. A két jeles gombok esetén az

alsó jel az alapértelmezett, a felső a SHIFT-tel együtt jelenik meg.

(Fontos! Ezekre a CAPS LOCK hatástalan.) Vannak billentyűzetek,

ahol a jobb alsó sarokban van egy harmadik jel is, ezt az ALT GRALT GRALT GRALT GR

(jobb oldali ALT) billentyűvel együtt lehet előhozni. Az

említetteken kívül megtalálható még itt két CTRLCTRLCTRLCTRL billentyű,

amelyek szintén váltó billentyűk, a BACKSPACEBACKSPACEBACKSPACEBACKSPACE, amely egy

karakter visszatörlésére szolgál, a TABTABTABTAB billentyű, amely a sort

szabályos darabokra osztó tabulátor helyek közötti ugrást teszi

lehetővé. Az egyik legfontosabb gomb az ENTERENTERENTERENTER, amelynek

parancs és sor lezáró hatása van. Az írógép billentyűzet felett

helyezkednek el a programozható, vagy más néven funkció

billentyűk. Ezek jelentésüket mindig az adott programban nyerik

el. Közülük külön nevet kapott az ESCESCESCESC, amellyel általában vissza

lehet lépni egy nem kívánt helyről. A többiek neve: F1, F2,....F12F1, F2,....F12F1, F2,....F12F1, F2,....F12.

A vezérlő billentyűk középen helyezkednek el. Ezek közül a Print Print Print Print

ScreenScreenScreenScreen hatására kinyomtatásra kerül az aktuális képernyőtartalom

(ha van csatlakoztatva lokálisan nyomtató, illetve a grafikus

operációs rendszerek esetén, mint pl. Windows, eltárolódik az

aktuális képernyőkép.), a Scroll LockScroll LockScroll LockScroll Lock egy kapcsoló billentyű,

amelynek használatáról később beszélünk, a PausePausePausePause (Windows alatt

nem működik) hatására általában a program megszakad, vagy

szünetel a működése. A DeleteDeleteDeleteDelete gomb a kurzor utáni (vagy a kurzor

helyén lévő) karaktert törli, az InsertInsertInsertInsert billentyű a felülíró és a

beszúró üzemmód között vált. A HomeHomeHomeHome (sor eleje), EndEndEndEnd (sor vége),

Page UpPage UpPage UpPage Up (egy képernyőlappal feljebb), Page DownPage DownPage DownPage Down (egy

képernyőlappal lejjebb) és a nyilaknyilaknyilaknyilak a kurzort mozgatják.


66

Jobb oldalon helyezkedik el a vezérlő billentyűkkel kombinált numerikus billentyűzet, vagy KeypadKeypadKeypadKeypad. Ha a Num LockNum LockNum LockNum Lock kapcsoló

billentyű be van kapcsolva, akkor a kettős jelű gombok számokként viselkednek, ha ki van kapcsolva vezérlő

billentyűkként. Ennek a résznek a hasznát főleg akkor látjuk, ha sok számot kell bevinni.

• EgérEgérEgérEgér, vagy mouse: a grafikus felhasználói programok, operációs rendszerek korában szinte nélkülözhetetlen eszköz. Az

egér működési elve alapján lehet mechanikus, optomechanikus és opto egér (nem tartalmaz mozgó alkatrészt). A legelterjedtebb az

optomechanikus egér. Az alábbi ábra e típus működési elvének megértéséhez nyújt segítséget. Az optomechanikus egér egyik

központi alkatrésze a gömb (golyó), amely az egérpadon való mozgatáskor elgördül. Ezt a mozgást érzékeli két görgő, amelyek

végén fogaskerékhez hasonló perforált körlap helyezkedik el. E

körlap optikai kapuk között forog, amelyek detektálják hányszor

szakította meg a fénysugár útját egy-egy 'fog'. Ezeket az

információkat értékeli az egér elektronikája. Az egéren található

még két (MS szabvány) vagy három (IBM szabvány) gomb. Ezek

egy-egy mikrokapcsolóhoz csatlakoznak. Az egér mozgása, és a

kapcsolók ki-bekapcsolása közvetíti az információt.

52. ábra: Optomechanikus egér

• FényceruzaFényceruzaFényceruzaFényceruza, vagy fénytoll (penmouse): igazi tollhoz hasonló

eszköz, amelynek a hegyében egy fényérzékeny elem van. A

képernyőhöz közelítve, illetve speciális lapon rajzolva vele lehet

információt közölni.


67

• Trackball:Trackball:Trackball:Trackball: Tréfásan „hanyattegérnek” is nevezik. Ennél az eszköznél a golyót mozgatjuk az ujjunkkal. A hordozható

számítógépekbe beépítve találkozhatunk vele.


68

• TouchpadTouchpadTouchpadTouchpad és TouchscreenTouchscreenTouchscreenTouchscreen: Az érintésérzékelő eszközök (touch-

sensitive device) családjába tartoznak. Egy érintőfelületen, vagy a képernyőn kell végighúzni ujjunkat, vagy valamilyen

mutatóeszközt. Ezek a beviteli eszközök a hordozható gépek, elsősorban a palmtopok egyre gyakoribb beviteli eszközei.

• DigitalizálótáblaDigitalizálótáblaDigitalizálótáblaDigitalizálótábla (Graphics tablet): Grafikai adatbeviteli

eszköz. Fő tulajdonsága, hogy a bevitt pontok („kattintás”)

abszolút elmozdulást, távolságot jelentenek, ezért kézzel készített

térképek, műszaki rajzok, grafikák „digitalizálására”, számítógépre vitelére, további feldolgozásra alkalmasak. Két részből áll: az igen

érzékeny tollból és az érzékelővel ellátott lapból.

• Botkormány, vagy joystickjoystickjoystickjoystick: főleg a játékoknál használt eszköz,

amely a repülőgépen használatos botkormány mintájára kapta a nevét.

• SzkennerSzkennerSzkennerSzkenner (scanner): grafikus információk: fényképek, rajzok,

gépelt oldalak, stb. bevitelére szolgál. Két fajtája van a kézi

szkenner, amely leginkább a boltokból ismert vonalkód-

leolvasóhoz hasonlít, de szélesebb a leolvasó része. Másik fajtája a

lapszkenner, amely egy fénymásolóhoz hasonló, ez utóbbi sokkal

jobb minőséget szolgáltat.

A felsoroltakon kívül gyakorlatilag nincs akadálya egyetlen olyan

eszköz csatlakoztatásának, amit a számítástechnikán kívül is

adatrögzítésre használunk. Ilyen lehet a mikrofon, videokamera, stb.

Kiviteli eszközök, vagy output perifériák Kiviteli eszközök, vagy output perifériák Kiviteli eszközök, vagy output perifériák Kiviteli eszközök, vagy output perifériák

A kiviteli egységek feladata a központi egységtől a külvilág felé

közvetíteni az adatokat.

• Képernyő, vagy monitormonitormonitormonitor: Az elsődleges kiviteli eszköz,

azaz ha külön nem adunk meg más eszközt, alapvetően ezen

jelennek meg az adatok.

Működési elvét tekintve több nagy csoportjuk van: a

katódsugárcsőkatódsugárcsőkatódsugárcsőkatódsugárcső elvén működő, a folyadékkristályosfolyadékkristályosfolyadékkristályosfolyadékkristályos (LCD) és a

plazmaplazmaplazmaplazma képernyő. A katódsugárcsöves gyakorlatilag a TV

képernyőjének megfelelően állítja elő a képet, míg a

folyadékkristályos a számológépek kijelzőjével azonos elven

működik, a plazma képernyő szintén nem katódsugárcsöves, igen

vékony videó megjelenítő. Utóbbi kettőt általában laptopokban

használják. (Ezek főbb típusai az elektrolumineszcens kijelző,

gázkisüléses kijelző és az LCD-kijelző).


69

Az LCD kijelzők nagy előnye, hogy laposak, éppen ezért a

hordozható számítógépek elengedhetetlen tartozékai. Ezen kívül szinte minden más a katódsugárcsöves típus mellett szól (ár,

megbízhatóság). Az ún. touch screentouch screentouch screentouch screen monitorok az érintéskor átadásra kerülő hőt

érzékelik, így egyszerre látnak el input és output szerepet.

A monitorok jellemzésére több adat szolgál. Ezek közül az első a

méret. Ezt általában inchben adják meg, és a képátlót jellemzi.

Fontos a színmegjelenítés képessége. Eszerint beszélhetünk monochrom monitorról, amely egy szint és annak valahány

árnyalatát képes megjeleníteni. (Ez a szín lehet fekete, zöld, kék. Az is lényeges, hogy hány árnyalatot kezel.) A másik fajta a

színesnek nevezett típus, amely több színt és azok árnyalatait használja. Ma már nem igazán lényeges szempont az üzemmód,

mely szerint léteznek (inkább csak léteztek) alfanumerikusak,

amelyek csak betűket és számokat tudtak megjeleníteni és

grafikusak, amelyek ábrák, képek megjelenítésére is alkalmasak.

Talán a legfontosabb jellemző a felbontás, amely vagy azt mutatja

meg, hogy egy sorban illetve egy oszlopban hány karakter

jeleníthető meg, vagy a grafikus display-ek esetén egy sorban,

illetve egy oszlopban hány pont jeleníthető meg. A monitor

működését alapvetően meghatározza az illesztőkártya

(vezérlőkártya) minősége, teljesítménye. A monitorok felbontás szerinti táblázata

Videórendszer

neve

CGA EGA Hercules VGA SVGA XGA

Felbontása 320x200 640x350 720x348 640x480 1024x768 2048x1024

A TFTTFTTFTTFT (vékonyfilm-tranzisztor) lapos képernyők legfontosabb

előnyei már bekapcsolás nélkül is szembetűnők: vékonyak, csupán

néhány centiméter mélyek, és sokkal könnyebbek, mint a

hagyományos katódsugárcsöves monitorok. Ideális megoldásnak

számítanak a lapos képernyők, ha a hellyel takarékoskodni kell.

Tehetők az asztalra, de felcsavarozhatók a falra, vagy

felszerelhetők lengőkarokra is. Kiválóak orvosi környezetekben,

ahol a hely rendszerint mindig szűkében van, vagy éppen

kereskedelmi rendszereknél, ahol egy asztalon több monitor is el

kell, hogy férjen, és ráadásul általában egynél több ember nézi az

adatokat. A lapos képernyők mára kiemelkedő kontrasztot,

rugalmasságot, élességet, fényerőt és villogásmentes képeket

biztosítanak, mindezt alacsony fogyasztás és kisugárzás mellett. S

a mai lapos képernyők sokkal megbízhatóbbak, mint elődeik.


70

A nagyobb felbontású képernyőszabványoknál, mint pl. XGA stb.

több milliónyi színt lehet elérni. (További elnevezések: Hi Color – 32768, vagy 65535 szín, True Color - 16 millió szín)

VideokártyákVideokártyákVideokártyákVideokártyák A játékok egyre nagyobb felbontás igénye és a valósághű grafikai

megoldások hatására kifejlesztettek olyan videokártyákat, amelyek bizonyos fajta alakzatok megjelenítésénél leveszik a terhet a

számítógép processzoráról és hihetetlen sebességgel képesek

megjeleníteni a kérdéses alakzatokat. Az első ilyen kártyák csak bizonyos matematikailag leírható formákat, - egyenes, téglalap,

kör - tudtak hardveresen megjeleníteni, de pár évvel ezelőtt már a képek kétdimenziós (2D) megjelenítését és mozgatását nagyon

gyorsan tudták előállítani. Az 1997 végén megjelentek az első háromdimenziós (3D) videó-gyorsító kártyák. Ezek térbeli

alakzatok képernyőbeli megjelenítését oldják meg elképesztő

sebességgel. Magyarországon az utóbbi években a

legelterjedtebbek az S3-as cég chipjeire épülő különböző S3,

S3Virge stb.. videokártyák.

Nyomtató, printerprinterprinterprinter: Ez is szinte már az alapkonfigurációhoz tartozik és

feladata a szöveges és grafikus információk nyomtatott formában

(papíron) való megjelenítése. A számítógépek fejlődésének során

sokféle, és sokféle elven működő nyomtatót használtak. Ma alapvetően

három fajta van jelen a mindennapokban. Ma már szinte minden

nyomtató grafikus, azaz képes nemcsak szövegek, hanem ábrák, rajzok,

képek megjelenítésére is.

A nyomtatók minőségi jellemzésére használt mérőszámok:

Sebesség: lap/perc

Felbontás: dot per inch

TűsTűsTűsTűs nyomtató: A belső felépítésének vázlatát az ábra mutatja. A

megfelelő tűk ráütnek a festékszalagra, nyomot hagynak a papíron,

és a mátrix elv alapján kirajzolja a betűt, vagy az ábrát. A tűs

nyomtatók jelenleg a legolcsóbbak, működtetési költségük

alacsony, általában masszívak, strapabíróak. Nyomtatási képük

nem túl szép. A felsorolandó három típus közül egyedül ez képes

indigós példányok létrehozására.

TintasugarasTintasugarasTintasugarasTintasugaras nyomtató: A belső felépítésének vázlatát az ábra mutatja.

Hasonlóan működik, mint a tűs, de a tűk helyén apró

tintafecskendők vannak, amelyek közül a mátrixnak megfelelő

egy-egy festék csöppet küld a papírra. A tintasugaras nyomtatók

viszonylag olcsóak, de üzemeltetésük a másik kettőéhez képest


71

drága. A tűshöz képest az írásképe szép (sőt ma már alig marad el a lézernyomtatókétól is).


72

53. ábra: Mátrix- és tintasugaras nyomtatók működési vázlata

A tűs és a tintasugaras nyomtató mátrix elven nyomtat, ami azt

jelenti, hogy a karaktereket egy pontrács segítségével rajzolja ki.

LézernyomtatóLézernyomtatóLézernyomtatóLézernyomtató: Ez a típusú nyomtató, a memóriában (általában a

sajátjában) kialakítja egy teljes lap képét. Ezt az információt egy

lézersugár kódolja le. (Sztatikus töltésekkel látja el a megfelelő

pontokat.) Ezután egy különleges festéket visz fel erre a felületre,

amely csak a töltött helyeken ragad meg. Írásképe kiváló, de igen

drága. Üzemeltetése mégis sokszor olcsóbb, mint a tintasugarasé

(nagyobb festékkazetta, kevesebb csere, illetve javítás).

HőnyomtatóHőnyomtatóHőnyomtatóHőnyomtató: Speciálisan kezelt papírra hő segítségével nyomtat, tehát

nem mechanikus. A nyomtatási kép létrehozásához a nyomtató

tűket használ, de ahelyett, hogy a tűkkel nyomást gyakorolna a

papír előtt lévő festékszalagra, mint a pontmátrix nyomtatók,

felmelegíti azokat, és óvatosan közelíti a papírhoz. A papír

speciális bevonata melegítéskor elszíneződik. A hőnyomtatónak nincs színes változata.

• Rajzgép, vagy plotterplotterplotterplotter: A rajzgép vonalas rajzok

elkészítésére szolgál. Alapvetően az különbözteti meg a

nyomtatótól, hogy nem pontokból rakja össze a rajzokat, hanem

egy toll segítségével valódi folyamatos vonalakat húz. Két fajtája

terjedt el, a síkplotter, amelynek rajzasztala sík, és a dobplotterek,

amelyeknél a papír egy dobra (hengerre) van felerősítve.

Ezeken kívül szinte minden eszköz csatlakoztatható a számítógéphez,

amit a számítástechnikán kívül is adatok megjelenítésére használnak:

hangszóró, stb.


73

A felsorolt külső egységeken kívül megemlítjük még a MODEM-et,

amely egy olyan adatátviteli berendezés, amelynek a segítségével a számítógépek, ill. a számítógépes hálózatok a telefonvonalakon

keresztül összekapcsolhatók. A modemeken keresztül kétirányú adatforgalom lehetséges. Megfelelő szoftver és

telefonvonal segítségével maximum 56600 bit/sec, azaz 7075

karakter/s sebességet lehet elérni vele. Külön program kell a

kezeléséhez. A BBSBBSBBSBBS-ek olyan nyilvános adatállomások, amelyek a

programok sokaságát és információk tömegét teszik elérhetővé bárki számára egy modemmel felszerelt számítógép és egy

telefonvonal segítségével. Egy faxmodemmel a számítógépet telefaxként is lehet használni. A faxmodemet és a közönséges

modemet is be lehet a gépbe szerelni, vagy a soros portra kívülről csatlakoztatni. Újabban a faxmodemek Voice opcióval is

rendelkeznek, s a megfelelő szoftver segítségével a faxmodem

hangját el lehet küldeni a hálózatra adatként, így elvileg

beszélgetni lehet egy távoli partnerrel. Az Internetre is modemmel

kell csatlakozni. Ehhez fel kell hívni egy ún. szolgáltatót, aki

kapcsolatban áll más gépekkel, amelyek kapcsolódnak a

világméretű hálózat pontjaihoz. A szolgáltató saját számítógépén

teszi lehetővé a kapcsolatteremtést a hálózat egészével.

4.4. Háttértárak 4.4. Háttértárak 4.4. Háttértárak 4.4. Háttértárak A háttértárak közül a mágneses háttértárak és az optikai háttértárak

használatosak. A háttértárak feladata az éppen nem használt

programok, adatok tárolása, megőrzése.

MágMágMágMágneses háttértárakneses háttértárakneses háttértárakneses háttértárak: Két nagy csoportra bonthatók a

mágnesszalagos és a mágneslemezes háttértárakra.

MágnesszalagMágnesszalagMágnesszalagMágnesszalag: A szalagos tárolás soros (szekvenciális) elérést

biztosít, azaz az adatokat csak szigorúan sorban lehet elolvasni,

keresni. Ez természetesen lelassítja az adatmanipulációt. Előnyük

a nagy kapacitás és a viszonylagos olcsóságuk, e tulajdonságaik

miatt tipikus felhasználási területük a biztonsági másolatok

készítése. • Csévés szalagokCsévés szalagokCsévés szalagokCsévés szalagok: Hasonlítanak a régi szalagos magnók

szalagjához, de szélesebbek és általában jóval hosszabbak. Ma már

egyre ritkábban használatosak, a PC-k világában szinte egyáltalán nem.

• StreamerStreamerStreamerStreamer: A streamer kazettás mágnesszalagos egység. Gyorsabb,

mint csévés társa.


74

MágneslemezMágneslemezMágneslemezMágneslemez: A mágneslemezes tárolók a tipikusak a PC-k világában. Két fajtájuk van az ún. floppy disk (hajlékony lemez) és

a hard disk (merev lemez).

• Floppy diskFloppy diskFloppy diskFloppy disk: Műanyag alapú hajlékony körlap, mágnesezhető

réteggel bevonva. Kétféle méretben terjedt el. A kisebbik változat a 3,5 inch-es. Ez egy viszonylag kemény tokba helyezett lemez.

Jellemző kapacitása 1,44 MB. Ezt a fajta lemezt mindig úgy kell a meghajtóba (FDD – Floppy Disk Drive) helyezni, hogy a címke

legyen kívül és a hátlapja legyen a meghajtón látható gomb felől. A

nagyobbik változat 5,25 inch-es. Ennek a külső tokja puhább, jellemző kapacitása: 1,2 MB. Ezt a fajta lemezt úgy kell a

meghajtóba helyezni, hogy a címke felül és kívül legyen. Ez utóbbi változat már nem használatos, elsősorban sérülékenysége és

gyenge megbízhatósága miatt.

54. ábra: Floppy lemezek típusai

Lemezméret

formázottan

Mini

(5,25")

Szektor/Sáv Mikro

(3,5")

Szektor/Sáv

SS/SD 180 kB 40 sávon: 9 - -

DS/DD 360 kB 40 sávon: 9 720 kB 40 sávon:18

DS/HD 1,2 MB 80 sávon:15 1,44 MB 80 sávon:19

DS/HD - - 2,88 MB 80 sávon:36

A táblázatban és a lemezeken látható rövidítések: SS – Single Side

–egyoldalas; SD – Single Density – egyszeres sűrűségű; DS – Double Side – kétoldalas; DD – Double Density – kétszeres

sűrűségű; HD – High Density – nagy sűrűségű.


75

• Cserélhető lemezes tárolókCserélhető lemezes tárolókCserélhető lemezes tárolókCserélhető lemezes tárolók: egyre népszerűbbek, s a

megnövekedett igények (képek, filmek, hangok, zenék stb.) miatt az adatok tárolására már nem elegendőek a viszonylag kis

tárolókapacitású hajlékonylemezek. Ezért több cég forgalomba hozta ezeket az ún. zipdrive-okat (Iomega, SyQuest, Olympus,

Imation, Mitsubishi, Sony stb.). Tárolókapacitásuk még nem

szabványos, 100 MB és 2 GB közötti. Az SCSI csatolót használják,

lemezeik mérete általában 3,5” és némelyik meghajtó egység

kezeli az 1,44 MB-os hajlékonylemezt (superdisk) is.

• Hard disk, vagy winchesterwinchesterwinchesterwinchester: Kemény alapú lemezmeghajtó (HDD –

Hard Disk Drive). Jóval nagyobb írássűrűséget használnak rajta, mint a floppy lemezeken. Ennek az ára az, hogy a technológiának

is precízebbnek kell lennie. Az író-olvasó fej jóval közelebb kerül a lemezhez, emiatt a lemez egybe van építve a meghajtó

szerkezettel. Manapság a legkisebb kapacitású winchester, amit

gyártanak 1GB-os, egyre elterjedtebbek a 10-40 GB-os, vagy

ennél is nagyobb kapacitásúak.

55. ábra: A winchester lelke: egy, vagy több elektromágnes

Méretük és csatoló egységük is különböző lehet: IDE (Integrated

Device Electronic), vagy AT sínes, maximális kezelhető kapacitása 540 MB; EIDE (Enhanced IDE), szintén AT sínes, de maximális

kezelhető kapacitása 7,9 GB; SCSI (Small Computer System

Interface) csatoló, amelyhez különböző tároló egységeket (HDD,

CD-ROM, CD-író, szkenner, szalagos tároló, kivehető winchester)

is lehet csatlakoztatni. Ez utóbbi eszköz, a kivehető winchester a

nagy tárolási kapacitást igénylő számítógépekbe kerül beépítésre.

Előnyük, hogy a tárolt adatok, információk nagyon egyszerűen

továbbíthatók, elvihetők egy máshol található számítógépbe. (Sokat

használják például a kiadványszerkesztésben, ahol a szerkesztők

ilyen módon viszik levilágítani a kész dokumentumot.)

Optikai háttértárak:Optikai háttértárak:Optikai háttértárak:Optikai háttértárak: Az optikai adattárolás és visszanyerés

módszerével működnek. Előnyük a hosszú élettartam (többször tíz év), kopásmentesség, hatalmas tárolási sűrűség.


76

• Kompaktlemez, vagy CDCDCDCD (Compact Disc): A tárolt információ

fajtája szerint lehet: CD-DA, vagy digitális hangok tárolására alkalmas digital audio lemez. S lehet számítógépes információk

tárolására alkalmas CD-ROM. A lemez mérete szabványos, s megegyezik az audio CD-vel. Legjellemzőbb kapacitása 650 MB. A

Photo CD hagyományos, 35 mm-es filmről készült digitális képek tárolására alkalmas.

• Írható CDÍrható CDÍrható CDÍrható CD-k: Ezek a CD-k a kompaktlemez továbbfejlesztéseként

alakultak ki. A CD-MO (Magneto Optical) lemezek írhatók, törölhetők és újraírhatók. Több különböző, egymással nem

kompatíbilis formában kerültek forgalomba. Kapacitásuk 650 MB-tól 1,3 GB-ig terjed. A CD-R (CD-Recordable) lemezek egyszer

írhatók. E lemezeket szokták jelölni a WORM (Write Once Read Many – egyszer írható, sokszor olvasható), vagy a CD-WO (Write

Once – egyszer írható) betűszóval is. Írásához külön CD-író

meghajtó szükséges. CD-RW (CD ReWritable) lemez törölhető és

újraírható is.

• DVD lemezDVD lemezDVD lemezDVD lemez: A DVD fantázianév. Kétféle jelentést tulajdonítanak a

rövidítésnek. Az egyik a Digital Video Disc (digitális videolemez),

a másik a Digital Versatile Disc (sokoldalú, sokféleképpen

használható digitális lemez). Fejlesztésük az 1990-es években

kezdődött azzal a szándékkal, hogy egy teljes (legalább 135

perces) mozifilmet tudjanak rá digitálisan rögzíteni. A DVD-k is

különböző adatrögzítési módszereket használnak. Ezért ezeknél a

lemezeknél is megkülönbözetünk: DVD-ROM, DVD-video, DVD-

audio, DVD-R és DVD-RAM lemezeket. Használatukhoz külön

DVD meghajtó egység szükséges. Tárolókapacitásuk elérheti a 20

GB-ot is.

Néhány ma használatos PC konfigurációNéhány ma használatos PC konfigurációNéhány ma használatos PC konfigurációNéhány ma használatos PC konfiguráció:

1. Intel Celeron 850 MHz processzor,

128 MB SDRAM,

30 GB HDD,

1,44 MB FDD,

48x CD-ROM,

Geforce 2 MX 32 MB videokártya,

SB komp. 12 bites hangkártya,

v90 belső modem,

106 gombos magyar billentyűzet,

MS egér,

1280x1024/66 Hz 15” color monitor;


77

2. Intel Pentium III 1000 MHz processzor,

256 MB RAM, 40 GB HDD,

1,44 MB FDD, 12x/8x/32x CD-író/újraíró/olvasó,

Geforce 2 MX 32 MB videokártya,

SB komp. 12 bites hangkártya,

v90 belső modem,

106 gombos magyar billentyűzet, MS egér,

1280x1024/78 Hz 17” color monitor; 3. Intel Pentium IV 1,3 GHz processzor,

256 MB RAM, 40 GB HDD,

1,44 MB FDD,

12x/8x/32x CD-író/újraíró/olvasó,

12x40 DVD/CD-olvasó,

Geforce 2 MX 64 MB videokártya TV kimenettel,

SB komp. 12 bites hangkártya rádió kimenettel,

v90 belső modem,

106 gombos magyar billentyűzet,

MS opto egér,

webkamera,

1600x1200/78 Hz 19” color monitor;

Minden számítógép konfigurációhoz hozzátartozik egy telepített

szoftverkészlet, amely a grafikus operációs rendszeren kívül

tartalmaz bizonyos felhasználói programokat is. A fent említett

konfigurációk esetében a Windows Millenium magyar nyelvű

operációs rendszeren kívül telepítik az MS Office üzleti

programcsomag legújabb verzióját is.

4.5. Program, vagy szoftver (software) 4.5. Program, vagy szoftver (software) 4.5. Program, vagy szoftver (software) 4.5. Program, vagy szoftver (software)

A szoftvereket három nagy csoportra szokás osztani:

rendszerszoftverek, alkalmazói szoftverek és a fejlesztői szoftverek.

Operációs rendszerek, vagy rendszerszoftverekOperációs rendszerek, vagy rendszerszoftverekOperációs rendszerek, vagy rendszerszoftverekOperációs rendszerek, vagy rendszerszoftverek: Feladatuk a gép

alapvető működését biztosítani. Konkrét feladatuk:

1.1.1.1. Az erőforrások kezelése

2.2.2.2. A programok működtetése 3.3.3.3. Az adatok kezelése, átvitele, a feldolgozás ütemezése

4.4.4.4. Kapcsolattartás a felhasználóval

5.5.5.5. A működéssel kapcsolatos zavarok jelzése, kezelése


78

A PC-k világában a legelterjedtebb operációs rendszerek a DOS, OS/2, Windows 95, Windows 98, Windows 2000 és a Linux.

Alkalmazói szoftverekAlkalmazói szoftverekAlkalmazói szoftverekAlkalmazói szoftverek: A konkrét feladatok megoldására írt programok. SegédprogramokSegédprogramokSegédprogramokSegédprogramok: A segédprogramok feladata az operációs rendszer

adta lehetőségek jobb kihasználása. Ilyen programok például az úgynevezett DOS-héjak, amelyek a DOS műveleteket általában grafikus

eszközök segítségével a felhasználó számára kényelmesebben hajtják végre.

Felhasználói programokFelhasználói programokFelhasználói programokFelhasználói programok: Feladatuk valamilyen konkrét

alkalmazásterülethez kapcsolódó feladat végrehajtása. Ide tartoznak például a szövegszerkesztők, táblázatkezelők, játékok,

oktatóprogramok, stb. Fejlesztői programokFejlesztői programokFejlesztői programokFejlesztői programok: Feladatuk új programok létrehozásában segíteni

a felhasználót. Ide tartoznak például a programozási nyelvek megvalósításai (Visual Basic, Turbo Pascal, Turbo C) egy konkrét

gépen.

Végezetül tekintsük meg néhány ismert és nagyon hasznos alkalmazói

szoftver képernyőképét!

4.6.4.6.4.6.4.6. Segédprogramok Segédprogramok Segédprogramok Segédprogramok

56. ábra: Windows Commander 4.51 bejelentkező képernyője

Elsőnek a segédprogramok közül az egyik legismertebbet láthatjuk, a

Windows Commandert, amely a jól ismert (DOS-os) Norton

Commander továbbfejlesztése Windows alatt.


79

E program a Windows Intézőjét helyettesíti, nagyon sok beépített, plusz

szolgáltatással felszerelve, s egy olyan kezelőfelületet adva a felhasználók kezébe, amely nagyon hatékonnyá és gyorssá teszi a

Windows fájl- és könyvtárkezelését.

Ezeken a képeken egy archiváló, tömörítő programot láthatunk

működés közben, neve WinRAR.

57. ábra: A WinRAR tömörítő program működés közben (Az első képen a fájlok keresése, a másodikon már egy archív fájl tartalma látható.)


80

A fájlA fájlA fájlA fájl----transzfertranszfertranszfertranszfer, a számítógépek soros vagy párhuzamos adatcsatornái

közötti kommunikációt, adatátvitelt jelent. Elsősorban a hálózatok és a gyors Pentiumos PC-ék megjelenése előtt, a DOS idejében voltak

használatban. Ma már a hálózati kártyák ugyanezeket a feladatokat könnyedén ellátják.

Jelentőségük abban van, hogy egy ilyen program segítségével két PC között tudunk létrehozni közvetlen adatátviteli kapcsolatot. Az erre a

feladatra felkészített programok nagy sebességű adatátvitelre képesek,

segítségükkel sokkal gyorsabbá válik pl. egy winchester tartalmának archiválása vagy áttöltése. Hasznosságuk a számítástechnika

oktatásban akkor jelentkezik, ha több egyforma gépre kell rövid időn belül, nagy mennyiségű adatot átvinni. Több hasonló tudású program

van forgalomban pl. Fastwire, Laplink. Közülük az egyszerűbbet, a Fastwire-t (gyors kábel) fogjuk megismerni.

A Fastwire II. jellemzői:A Fastwire II. jellemzői:A Fastwire II. jellemzői:A Fastwire II. jellemzői:

3 fő file-ból áll:

sl.exe � A slave programfájl.

fw2.exe � A master programfájl.

fw2diag.exe � Diagnosztikai programfájl.

A program működéseA program működéseA program működéseA program működése

A program használatához szükség van minimum 2db PC-re, egy

speciális adatátviteli kábelre, amelynek a bekötési rajzát egy szintén a

programcsomaghoz tartozó txt fájlban találjuk.

Elindítás előtt célszerű lefuttatni mindkét gépen a diagnosztikai

programot, hogy idejében kiderüljenek az esetleges hardver

problémák. Az fw2diag program leteszteli az adott gép soros és

párhuzamos portjait. Hiba esetén információt ad.

Kezdődhet az adatmentés! Melyik kommunikációs csatornát használjuk?

Mindkét port alkalmas lenne, de ha van megfelelő kábelünk, akkor a

paralel portot ajánljuk, mert sokkal nagyobb az átviteli sebessége. A

soros port sebességét külön is szabályozhatjuk a programmal. Ha a

tesztelés sikeres volt, akkor lépjünk ki a diagnosztikából. Ezután

kössük össze a megfelelő portokat a két gépen. Fontos, hogy

kikapcsolt állapotban nyúljunk a kommunikációs csatlakozókhoz!

A program elindítása a következő módon történik:A program elindítása a következő módon történik:A program elindítása a következő módon történik:A program elindítása a következő módon történik:

1. Elindítjuk az egyik gépen, a slave (szolga), sl.exe programot.

Megvárjuk, amíg a gép a Slave Ready üzenettel bejelentkezik.

2. Elindítjuk a másik (master) gépen a Fw2.exe programot! Ezután,

ha nincs hiba, akkor a kapcsolat létrejött a két gép között. A

mester gép látja a szolga gépet.


81

A Fastwire üzemmódjai:A Fastwire üzemmódjai:A Fastwire üzemmódjai:A Fastwire üzemmódjai:

1. Command Mode, parancs üzemmód Ebben a z üzemmódban DOS parancsok adhatók ki mindkét

gépre. A slave esetében a megadási mód a következő: DO és a DOS parancs neve

Példa: do dir Eredményeképpen kiíródik a képernyőre az

aktív könyvtár tartalomjegyzéke.

A parancsok használatánál a megszokott kapcsolók használata is

engedélyezett. 2. Split Screen Mode, osztott képernyős üzemmód

Ez az üzemmód nagyon hasonlít az NC (Norton Commander)

megjelenésére. A bal oldalon láthatjuk a master gép

könyvtárfelépítését, a jobb oldalon

pedig a slave gépét. Az üzemmódba

az F2 programbillentyűvel azonnal

beléphetünk.

59. ábra: A Fastwire osztott képernyős üzemmódja

Segítség

Másolás Kijelölés

Meghajtó váltás

File vagy könyvtár törlés

File vagy könyvtár átnevezés

Belenézés a file-ba

Opciók, beállítások

Kilépés

Az előző képen éppen azt az esetet láthatjuk, amikor a szolga gép nem

kapcsolódott össze a mester géppel. Ennek oka általában a kábel hibája

szokott lenni. A program nagyon jól használható az üres winchesterek

teljes vagy részleges feltöltésére egy másik gépről. Ilyenkor szükségünk van egy rendszerlemezre is, amelyen a Fastwire

58. ábra: A Fastwire üzemmódjai


82

programnak is rajta kell lennie és egy olyan gépre, amelyen a fájltranszfer program mellett rajta vannak a forrásállományok is.


83

A slave gépen az sl.exe fájl elindítása után, a master gép képernyőjén a

remote gép paneljében az A meghajtó az aktív. Át kell állnunk az Insert billentyűvel a C meghajtóra, majd az F5 programozható billentyűvel

jelölhetjük ki a másolni kivánt fájlokat és könyvtárakat. A Fastwire képes rekurzív másolásra és törlésre is, átmozgatni azonban nem tud.

Mindent fájlt tud törölni, az attribútumától függetlenül. A rejtett

attribútumú fájloknál biztonsági rákérdezést végez. A beállított másolási

folyamatot az F3 billentyűvel indíthatjuk a forrásterületről a célterület

felé.

4.7. Felhasználói programok4.7. Felhasználói programok4.7. Felhasználói programok4.7. Felhasználói programok

A rengeteg felhasználói program közül hármat választottunk ki, egy jogszabálygyűjteményt, a CD Jogászt és két grafikai célú alkalmazást: a

CorelDraw rajzolópogramot és az Adobe Photoshop képszerkesztő

programot.

60. ábra: A megfelelő törvénytár betöltése a CD Jogász 1.10-es verziójába

A CD Jogtárak alapszolgáltatása az igen fejlett keresési lehetőség.

Ennek segítségével rendkívül gyorsan elérhetőek a szükséges

információk a számunkra, szemben a szövegesen tárolt információkkal.


84

A CorelDrawhoz mellékelnek több

kiegészítő programot, pl. a Mosaic

egy diaképek vetítésére alkalmas

szerkesztő program, de van a

csomagban grafikon-készítő és

betűszerkesztő is.

62. ábra: CorelDraw 6.0

63. ábra: CorelMosaic!

61. ábra: A megtalált törvény betöltése a CD jogtár 1.10-es verziójába


85

64. ábra: Adobe Photoshop 4.0

E programmal a digitális képszerkesztés (retusálás) és a nyomdai

előkészítés minden művelete elvégezhető. Alkalmazott grafikusok

nélkülözhetetlen eszköze.

4.8. Fejlesztői programok4.8. Fejlesztői programok4.8. Fejlesztői programok4.8. Fejlesztői programok

E csoportba tartoznak azoknak a magas szintű programozási

nyelveknek a Windowsos változatai, amelyek ma általánosan

elterjedtek, közülük a legelterjedtebb a Visual Basic.

A képen az

Excel saját

Visual Basic

szerkesz-

tője látható,

amellyel pl.

egyéni

függvény-

eket,

eljárásokat

lehet

definiálni.

65. ábra: Visual Basic az Excelben


86

66. ábra: A Visual Basic 4.0 fejlesztői környezet

A számítógépek fejlődési üteme nagyon gyors. A két évvel ezelőtti

csúcskategóriájú gépek a mindennapi használatban ma már néha

gyengének bizonyulnak. Új eszközök jelennek meg nap, mint nap a

világpiacon. A gépek tervezőinek a folytonos változás nagy gondot

okoz, amit az IBM-kompatibilis gépeknél sikerült talán legelőször jól

megoldani. Ezt a gépcsaládot modulokból építik fel, hardverhardverhardverhardver----, , , , és

szoftvermodulokbólszoftvermodulokbólszoftvermodulokbólszoftvermodulokból. A számítógép hardverét a korábban említett

elemekből építik fel, mégpedig úgy, hogy a felsoroltak közül

tetszőleges elemeket lehet beépíteni egy gépbe. A különböző

áramkörök az alaplapon lévő szabványos csatlakozókon keresztül a

rendszersínre (rendszerbuszra) csatlakoznak. Ezen a sínen minden

adatot megkapnak a gép többi részétől, ami a működésükhöz szükséges.

A hardvermodulok logikailag egymás mellé rendeltek, azaz egymás

működését nem befolyásolják. Néha előfordul, hogy egy új kártya

beépítésekor a gép egy másik kártyája nem akar elindulni, vagy

megváltoznak a tulajdonságai. Ilyenkor sok türelem, találékonyság kell

még a szakembernek is, hogy kiderítse a hiba okát. A PC hardvere

tehát moduláris felépítésmoduláris felépítésmoduláris felépítésmoduláris felépítésű, de hasonlóképpen van ez a rendszerszoftver

esetében is.

A szoftverek moduljai szigorúan egymásra épülnek.

Vizsgáljuk meg ezt a DOS esetében!


87

4.9.4.9.4.9.4.9. A DOS belső felépítéseA DOS belső felépítéseA DOS belső felépítéseA DOS belső felépítése

1. A BIOS 1. A BIOS 1. A BIOS 1. A BIOS (Basic Input Output System), vagy ROM ROM ROM ROM----BIOS.BIOS.BIOS.BIOS. A DOS-nak ezt a részét a géppel együtt szállítják, az alaplapon

található. A legismertebb BIOS- fajták az Award, AMI, PHOENIX,

IBM, Compaq. 2. A DOS 'külső' része.2. A DOS 'külső' része.2. A DOS 'külső' része.2. A DOS 'külső' része.

A ROM-BIOS ismertetése nem a könyv feladata. Annyit azonban érdemes róla tudni, hogy bemeneti- és kimeneti rendszerrutinokat

tartalmaz. Vizsgáljuk meg a DOS külső (lemezes) részét részletesebben!Vizsgáljuk meg a DOS külső (lemezes) részét részletesebben!Vizsgáljuk meg a DOS külső (lemezes) részét részletesebben!Vizsgáljuk meg a DOS külső (lemezes) részét részletesebben!

Alsó szintAlsó szintAlsó szintAlsó szint

IBMBIO.COM, vagy az IO.SYSIO.SYSIO.SYSIO.SYS file.

Ez az állomány

tartalmazza azokat az

eszközmeghajtókat, ��

Device DriverDevice DriverDevice DriverDevice Driver----eket eket eket eket ��

,amelyek a következő

hardver elemeket

vezérlik:

�� CON CON CON CON �� :

billentyűzet, és

monitor;

�� PRN PRN PRN PRN �� :

nyomtató /parallel

interface/;

�� AUX AUX AUX AUX �� :

soros interfész

(aszinkron

adatátvitel);

�� CLOCK CLOCK CLOCK CLOCK �� :

rendszerdátum és

rendszeridő;

�� NUL NUL NUL NUL �� :

üres, nem létező

egység;

Lemezmeghajtók:

A:,A:,A:,A:,B:,C:....B:,C:....B:,C:....B:,C:....

Középső szintKözépső szintKözépső szintKözépső szint

IBMDOS.COM, vagy az MSDOS.SYSMSDOS.SYSMSDOS.SYSMSDOS.SYS file.

Az állományokon

történő műveletek

végzésére, a RAM tár

kezelésére, és a

karakterek be-, és

kivitelére, az I/O

berendezések

(billentyűzet,

képernyő, nyomtató,

adatátviteli egységek)

vezérlésére alkalmas

rendszerrutinokat

tartalmaz. Mindegyik

funkció, a felhasználói

szoftverek számára

egy ún.

szoftvermegszakítás-

sal érhető el. Néhány

speciális rutin is

helyet kapott benne,

pl. a

programbefejezés és

a hibafeldolgozás

kezelője. Ez a rendszerfájl is

rejtett, hidden és system attribútumú.

A DOS „magja”.

Felső szintFelső szintFelső szintFelső szint

COMMAND.COMCOMMAND.COMCOMMAND.COMCOMMAND.COM file (Parancsértelmező)

A DOS-nak ez a

része szabadon

kicserélhető, akár

más cég által készített

parancsprocesszort is

használhatunk. (Shell programok: Norton Commander, MS-DOS Shell, MS-DOS Navigator, stb.) Ez a fájl már nem

rejtett, és nem

system attribútumú.

A rendszerlemezen

tetszőleges helyen

elhelyezkedhet,

egyáltalán nem

különbözik a

közönséges

programoktól.

Ez a DOS „héj”

programja.


88

Ha a DOS a felsorolt eszközök

közül valamelyikkel

kapcsolatba akar lépni, akkor ezek a

vezérlőprogramok meghívják a ROM-

BIOS-ban

elhelyezett

megfelelő

rutinokat és a kapcsolat létre jön.

A Device DriverA Device DriverA Device DriverA Device Driver----ek ek ek ek

lehetnek:lehetnek:lehetnek:lehetnek:

1. Nem

megváltoztathatók,

vagy rezidensek,

ami azt jelenti,

hogy kikapcsolásig

a tárban maradnak.

Ezeket a ROM-

BIOS-ban

helyezték el.

2. Installálhatók,

vagy átalakíthatók.

Ezeket a

környezetbeállító

fájlba a

Config.sysConfig.sysConfig.sysConfig.sys-be kell

beírni a DEVICE

DOS paranccsal.

Pl.

device=himem.sys

(Ez az ún. felső

memóriakezelő

programot hívja.)

1.Rezidens (az 1.Rezidens (az 1.Rezidens (az 1.Rezidens (az operatív memóriában operatív memóriában operatív memóriában operatív memóriában

maradó) rész:maradó) rész:maradó) rész:maradó) rész:

• Megszakítás-

kezelő rutinokat tartalmaz pl. a

CTRL+C.

• A tranziens rész

betöltését lehetővé

tevő rutinokat

tartalmaz.

• Kritikus hibákat kezelő rutinokat

tartalmaz.

• Hibaüzeneteket

kezeli.

• Program vége

rutin.

2.Inicializáló rész:2.Inicializáló rész:2.Inicializáló rész:2.Inicializáló rész:

• A �� BOOTSTRAP BOOTSTRAP BOOTSTRAP BOOTSTRAP

�� után az

AutoeAutoeAutoeAutoexec.batxec.batxec.batxec.bat file

értelmezése.

Magáról a Boot

folyamatról, ami

nem más, mint a

gép bekapcsolása

után az operációs

rendszer rezidens

részének

betöltődése a

memóriába, a

következő

témákban

részletesen szó

lesz.


89

Installálás után az

ilyen módon a DOS-ba

beintegrált eszközök

kikapcsolásig a rendszer részévé

váltak.

A DOS ezen részének A DOS ezen részének A DOS ezen részének A DOS ezen részének

feladata feladata feladata feladata végeredményben végeredményben végeredményben végeredményben

az adott az adott az adott az adott konfiguráción konfiguráción konfiguráción konfiguráción

működő operációs működő operációs működő operációs működő operációs

rendszer és a rendszer és a rendszer és a rendszer és a

BIOS BIOS BIOS BIOS

összekapcsolása.összekapcsolása.összekapcsolása.összekapcsolása.

3.Tranziens rész:3.Tranziens rész:3.Tranziens rész:3.Tranziens rész:

• A felhasználói programok

felülírhatják az általuk

felhasznált memóriaterületet.

• A

rendszerprompt

kiírása.

• Parancsok értelmezése, és

végrehajtása. Belső Belső Belső Belső KülsőKülsőKülsőKülső BatchBatchBatchBatch

a. A belső

parancsokat a

Command.com

tartalmazza,

félrezidensek.

b. A külső

parancsok a gyári

DOS lemezeken

vannak.

c. A felhasználó

által készített ún.

kötegelt

feldolgozású

parancsfájlok.

Ilyen például az

Autoexec.bat fájl

is, amely fontos

szerepet játszik

az egyéni

számítógépes

környezet

kialakításában.


90

A DOS működése:A DOS működése:A DOS működése:A DOS működése:

Felhasználóiprogramok

COMMAND.COM

MSDOS.SYS

IO.SYS

ROM BIOS

Hardver

DOS

63. ábra: A DOS működése A Boot folyamat:A Boot folyamat:A Boot folyamat:A Boot folyamat:

Betöltődési folyamatnak, vagy röviden bootnak nevezzük az operációs

rendszer betöltődését az operatív memóriába.

Nézzük meg vázlatosan hogyan történik ez!

� Van-e floppy az "A" meghajtóban?

�� Van Nincs � � Rendszerlemez-e? Van-e winchesteren operációs rendszer? ��

� � � �

Igen Nem Igen Nem � � � � Betölti! Hibaüzenetet ad! Betölti! Hibaüzenetet ad!

Bekapcsolás után mielőtt az előbb vázoltak lezajlanának történnek még

fontos dolgok!

A BIOS feladatai:A BIOS feladatai:A BIOS feladatai:A BIOS feladatai:

1. Lefut a ROM-BIOS belső ellenőrző rutinja. Megtörténik a

Setup tábla információs részének kiírása a képernyőre. Majd

látjuk a memóriateszt lefutását.

2. Ezután következik a ROM betöltő rutinja (Boot Record). Ezt

hívjuk Bootstrap-nek, vagy magyarul csizmahúzónak.

A felhasználó az alkalmazói programokat használva parancsokat ad az operációs rendszernek, amit a DOS magja továbbít a bemeneti/kimeneti egységnek, amely a ROM-ban lévő beépített rutinokat használva végrehajtja azt.


91

A rendszerlemez 0. oldalának 00. sávján lévő 1. szektor

beolvasása a RAM-ba, hossza 512 Byte. A bootstrap szektornak vagy kezdeti betöltőnek, amely formázáskor kerül

fel a lemezre, feladata: Boot rutin végrehajtása, amely rendszerellenőrzést végez.

A Root Directory, vagy gyökérkönyvtár első szektorának

beolvasása, ha ott az IO.SYS-t és az MSDOS.SYS-t találja,

akkor betölti.

A fájlok betöltődésének pontos sorrendje a következő: IO.SYS

CONFIG.SYS MSDOS.SYS

COMMAND.COM AUTOEXEC.BAT

A Config.sys és az Autoexec.bat fájlok nem rendszerfájlok, az

operációs rendszer működéséhez meglétük nem feltétlenül

szükséges. Mégis rendkívül fontosak, és hasznosak.

3. A rendszerhívások és megszakítások kezelése.

Ezek lehetnek:

-hardvermegszakítás (kiváltó okai: feszültségcsökkenés,

billentyűleütés, órajel érkezése);

-logikai megszakítás (a processzor kezdeményezheti,

pl. nullával való osztáskor);

-programmegszakítás (akkor fordul elő, amikor egy program

egy másik program szolgáltatásait kéri).

4.10. További informatikai eszközök4.10. További informatikai eszközök4.10. További informatikai eszközök4.10. További informatikai eszközök Az beágyazott objektumoktól mentes számítástechnikai dokumentumok

átvitelének eszköze a faxfaxfaxfax. Lehetőség van arra, hogy valamilyen szövegszerkesztő segítségével elkészítsünk egy dokumentumot, és fax

formátumban elküldjük azt a címzettnek úgy, hogy közben a dokumentumot nem nyomtatjuk ki. A fax - hagyományos fax használata

esetén - egy papírfogadó. A dokumentum azonban számítógépen is fogadható, ahol az operátor a képernyőn, digitalizált formában

megtekintheti a dokumentumot. Ugyanakkor, a címzett nem teheti át a faxképet egy szövegszerkesztő programba, nem módosíthat a fax

szövegén, mielőtt tovább küldené azt egy harmadik személynek. Az érkező fax formátuma általában nem teszi lehetővé a szöveg közvetlen

feldolgozását egy szövegszerkesztő programmal. Egy ilyen kommunikációs segédprogram a Cheyenne BitWare.


92

67. ábra: Cheyenne BitWare kommunikációs program menüi

Ezzel szemben egy e-mail dokumentum esetén a címzett amellett, hogy képes fogadni a dokumentumot, megtekinteni azt a képernyőn,

közvetlenül átdolgozhatja azt saját szövegszerkesztő programjával. Ma már minden telekommunikációs eszköz nagymértékben használja az

informatikai eszközöket: telefon, rádiótelefon, rádió, televízió és videó. Mindennapjaink lassan elképzelhetetlenek a mobil kommunikáció

nélkül. A GSM (Global System for Mobil Communications) rendszerű WAP-os (Wireless Application Protocol) vonalkapcsolás nélküli

internet rendszerek még nem érik el az asztali számítógépek ISDN

(Integrated Services Digital Network), azaz világméretű digitális

kommunikációs hálózat vonalas internet-kapcsolatának gyorsaságát, de

egyre népszerűbbek. A mobiltelefonok egyéb szolgáltatásai közé

tartozik, többek között az SMS (rövid szöveges üzenet). amely hasznos

lehet akkor, ha telefonunkkal zavarjuk környezetünket. Végezetül

megemlítjük az Internetre csatlakozás két lehetséges vállfaját. A

kapcsolt vonalon keresztüli kapcsolódás nem jelent mást, mint egy

telefonközponton keresztüli kapcsolatot. A bérelt, vagy másképpen

dedikált vonal csak egy bizonyos előre meghatározott célra (faxküldés,

vagy modemkapcsolat) használható.

68. ábra: Faxküldés párbeszéablaka a BitWare programban.


93

4.8. Multimédia szerepe a számítástechnikában4.8. Multimédia szerepe a számítástechnikában4.8. Multimédia szerepe a számítástechnikában4.8. Multimédia szerepe a számítástechnikában

Multimédiás száMultimédiás száMultimédiás száMultimédiás számítógépmítógépmítógépmítógépnek nevezik azokat a gépeket, amelyekben hangkártya, CD-ROM meghajtó és hangszóró kapcsolódik a

professzionális munkára alkalmas gépekhez. Ezeken a gépeken prezentációkat futtathatunk, filmeket játszhatunk le, szerkeszthetünk

zenét, saját mozi vagy rajzfilmet gyárthatunk. A multimédiás programok alapeleme az interaktivitásinteraktivitásinteraktivitásinteraktivitás. Ez azt jelenti,

hogy a rendelkezésre álló információban tetszés szerint kalandozhatunk, irányítjuk a programot, s nem program szabja meg,

hogy merre menjünk, vagy mit tegyünk. Némileg egy olyan enciklopédiára hasonlít, melyben egy címszó magyarázata további

címszavakra utal, és közülük azokat böngészhetjük végig, ami

bennünket érdekel. A multimédiás program végrehajtja az összes

keresgélést helyettünk, és nemcsak szöveges információval, képekkel,

hanem videó- és hanganyaggal eleveníti meg a témát. Ezt a határtalan

lehetőséget sokkal jobban kihasználhatjuk egy nagy színmélységű

monitorral és olyan hangkártyával, amely CD minőségű hang

felvételére és lejátszására is képes. Gyakorlatilag határtalanok a

multimédiás szoftverek lehetőségei.

A videó film tömörítésére több módszert is kitaláltak. Az egyik ilyen

tömörítő a Microsoft cég "Video for Windows" nevű programja, mely

AVIAVIAVIAVI (Audio Visual Interleave – Microsoft fejlesztés) kiterjesztésű

állományokat hoz létre. Ez a módszer a videó képeket egyszerű

eljárással tudja tömöríteni. Az MPEGMPEGMPEGMPEG (Moving Picture Experts Group)

egy újabb, sokkal intelligensebb és bonyolultabb videó tömörítő eljárás.

Az MPEG-gel elért képminőség akkor is nagyon jó marad, ha a

felvételt egészen kis méretű fájllá tömöríti, és a hang is CD minőségű

marad. A számítógépes játékokban lévő filmrészletekhez is ezt az

eljárást használják. A MPEG javított változatát, melynek neve MPEG2MPEG2MPEG2MPEG2, a

DVD-ROM meghajtó segítségével a saját gépünkön nézhetjük meg a

legfrissebb, tökéletes minőségű mozifilmeket. Egy DVD lemez 4,7

Gigabájt (~8 GB) kapacitással rendelkezik. A CD-ROM lemezekhez

hasonlóan hamarosan a DVD-ROM lemez irható és újraírható változatai

is megjelennek.

Kifejezetten hang tömörítésére és lejátszására használatos az MP3MP3MP3MP3 (A

WAV fájl továbbtömörítés és archiválása után létrejövő fájl.). Ez az

eljárás tette lehetővé azt, hogy tömegével lehessen hangfelvételeket

letölteni az Internetről, illetve, hogy jó minőségben lehessen élvezni

ezeket a számokat. Az MP3 tömörítés a CD-minőségű hangfájlokból

mintákat vesz, s ezeket rakja egymás után. Elvileg így romlik a

minősége, de az emberi fül ezt nem érzékeli.


94

Már kereskedelmi forgalomban is kapható az ún. MP3 Player, azaz MP3 lejátszó, amely hasonlít egy sétálómagnóra, csak nem kazettát játszik

le, hanem a belsejében lévő mini merevlemezre irt MP3 kódolt számokat. Ingyenesen letölthetők az MP3 encoderek, azaz azok a

programok, melyek egy Cd-n lévő zeneszámból MP3 fájlt kódolnak. Saját felhasználás céljából sokkal helytakarékosabb egy MP3

gyűjtemény, hiszen egy CD formátumú (.wav) fájl 50-60 Megabájt, míg egy MP3 formátumú kb. annyi Megabájt, ahány perces a szám. Már

Magyarországon is létezik olyan zenés kereskedelmi rádióadó, amely a

zenéket MP3 fájlból játssza le, természetesen a kiadóktól megszerzett jogok alapján.

Ha TV műsorokat szeretnénk a monitorunkon nézni, akkor egy megfelelő minőségű TVTVTVTV----TunerTunerTunerTuner kártyára van szükségünk, amibe be kell

vezetni az antenna kábelt (antennajelet). Ennek beszerelése után számítógépünk ugyanúgy hangolható, beállítható a különböző

csatornákra, mint a hétköznapi televíziónk. A számítógép elláthatja a

videó-felvevő funkcióját is, hiszen a fent felsorolt tömörítési eljárások

egyikét alkalmazva eltárolhatjuk a kedvenc műsorainkat, s bármikor

újból megnézhetjük.

Videó-konferenciához történő csatlakozás esetén, telefonvonalon

továbbítjuk a digitalizált élőképet. Ehhez szükségünk van egy kis

kamerára (webkamera - saját vezérlő szoftvere van), amelyet célszerű

a monitor tetején elhelyezni, mert akkor partnereink láthatják az

arcunkat, továbbá egy mikrofonra, illetve hangszóróra a

hanginformációk biztosítására (ehhez természetesen egy hangkártya is

tartozik),. iletve egy modemre, amely az információ továbbítására,

fogadására alkalmas. A telefonvonalak átviteli sebessége csak

másodpercenként kb. egy képkocka elküldését teszi lehetővé, ami

messze jár a TV minőségtől. Már a napjainkban is terjednek olyan

rendszerek, amelyek ISDN vonalakon, vagy saját nagy sávszélességű

bérelt vonalon keresztül alkalmasak videó-konferenciák megtartására

is.

A számítógépes szimuláciszámítógépes szimuláciszámítógépes szimuláciszámítógépes szimulációkókókók a gép által létrehozott, csak elektronikus

formában létező világnak, virtuális valóságnak tekinthetők, amelyeket

néha szórakozásképpen, néha komoly feladatok megoldására

készítenek - pl. repülők pilótáinak kiképzésére. A virtuális valóság egy

olyan elektronikus világ, ahol minden többé-kevésbé a valódi világ

törvényszerűségei alapján zajlik, de a rendszer csupán a számítógép

memóriájában található, elektronikus jelek formájában.

S végül ügyes programozási trükkökkel és jó tervezéssel izgalmas

weboldalakaweboldalakaweboldalakaweboldalakat hozhatunk létret hozhatunk létret hozhatunk létret hozhatunk létre. De gyönyörű weboldalakat manuális

HTML programozással is lehet készíteni, de a különleges, vagy a

multimédia elemek beépítéséhez hatékonyabb és bonyolultabb weblap-

programozási nyelvre lesz szükségünk.

Documents

4. Az asztali PC4. Az asztali PC- ---k felépítése, hardver ... · A számítógép hardver hardver hardver részének nevezzük, az alapgépben egy ún. ATX házban (Pentium II-től