Természetvédelem

4. előadás: A biodiverzitást

veszélyeztető tényezők 2.

Amiről a mai előadáson szó lesz:

• A biodiverzitást veszélyeztető tényezők:

• Az élőhelyek pusztulása, fragmentációja és

leromlása

• a biodiverzitás emberi tevékenységből adódó legfőbb veszélyeztető

tényezők:

• előhelypusztulás

• előhely-fragmentáció

• élőhelyleromlás

• egyes fajok túlzott hasznosítása

• idegenhonos fajok betelepítése

• fertőző betegségek terjedése

Hatásaik összeadódnak, egymást erősítik, annyira gyors és nagy

területet érint, hogy az élőlények képtelenek adaptálódni

A legtöbb veszélyeztetett fajt legalább kettő érint

Az emberi tényező

• szaporodó emberi populáció forráshasznosítása – népességrobbanás

• az ember dominanciájának 3 megnyilvánulása:

• a felszín átformálása

• a nitrogénforgalom megváltozása

• a légkör szénforgalmának megváltozása

• az emberek hasznosítják a természet erőforrásait – felelős a

biodiverzitás csökkenéséért

• források túlzott, pazarló hasznosítása – pl.: farmerek

• profittermelés céljából végzett ipari és kereskedelmi termelés

• javak régiónkénti egyenetlen elosztása

3. Az élőhelyek pusztulása, fragmentációja és

leromlása

3.1. Az élőhelypusztítás

• sok faj eredeti élőhelyének döntő többsége már elpusztult –

esőerdő pusztulása

Ország Élőhelyvesztés (%)

Gambia 89

Ghána 82

Ruanda 80

Fülöp-szigetek 97

Banglades 96

Sri Lanka 86

Veszélyeztetett esőerdők

• szárazföldi területek 7%-a, fajok 50%-a

• teljesen vagy részben örökzöld erdők

• minden más társulásnál több faj

• évente 1,5 Magyarországnyi terület pusztul

vagy romlik

•a terület nagy részén szegény farmerek

alakítanak parcellákat

• kisebb része tartós művelés

• másodlagos erdősülés

• tűzifa

• kereskedelmi célú fakitermelés

• marhalegelők

• nagyüzemi ültetvények,

bányák, utak

• fejlett országok olcsó

mezőgazdasági termény

iránti igénye

•Costa Rica –

„hamburger kapcsolat”

USA-val

• Thaiföld – állati

takarmány Hollandiába

• jelenlegi trend: 2040-re a védett

területen kívül nem marad

esőerdő

Trópusi száraz erdők

• sokkal alkalmasabbak

mezőgazdasági művelésre, mint

a trópusi esőerdők

• mérsékelt csapadék –

tápanyagok nem mosódnak

ki

• pl.: Közép-Amerika csendes-

óceáni partvidéke

• nagy népsűrűség

• eredeti kiterjedésük 2%-án

maradtak fenn

Mérsékelt övezeti gyepek

• szinte teljesen

megsemmisítette az ember

• viszonylag egyszerű

nagy területen is szántóvá,

legelővé alakítani

• főleg Észak-Amerikában

és Eurázsiában – Mo-on is

szinte teljesen kipusztult,

az egyik

legveszélyeztetettebb

élőhely

Vízi és vizes élőhelyek

• szerepük:

• hal-, ízeltlábú- és madárfaj fennmaradása

• ivóvíz

• erőművek

• árvízvédelem

• veszélyek:

• lecsapolás, letöltés

• duzzasztás

• szabályozás

• kémiai szennyezés

• Magyarország területének negyede volt ártér a honfoglaláskor – ma 2%

Mangrove

• a trópusi területek legfontosabb vizes élőhelye – erdős tengerparti

részek

• sós víz és brakkvíz-tűrő fafajok

• szaporodóhely – rákok, halak

• hasznosítás:

• rizstermesztés

• intenzív rákfarm

• tüzelőgyűjtés, faszénégetés

• legnagyobb mértékű pusztulás: India (85%), Pakisztán (78%),

Thaiföld (87%)

Korallzátonyok

• a világtengerek felszínének csak

0,02%-a – a tengeri halfajok

egyharmada itt fordul elő

• jelenleg 10%-a pusztult el + további

30% pusztulás várható

• legriasztóbb a Fülöp-szigeteknél

(90%)

• veszélyeztető tényezők:

• vízszennyezés

• üledéklerakódás

• halak és kagylók túlzott

hasznosítása

Elsivatagosodás

• időszakosan száraz éghajlatú területeken

• trópusok füves, cserjés és száraz erdőtársulásai

• mérsékelt övezeti mediterrán cserjés társulások

• alkalmas mezőgazdasági hasznosításra

• talajerózió

• túllegeltetés

• tüzelőgyűjtés

• máig kb. 9 millió km2 – nem igazi sivatag

• speciális élővilág hiányzik

• Száhel-övezet

3.2. Élőhely-fragmentáció

• az a folyamat, amelynek során egy nagy, összefüggő élőhely mérete

csökken, és több darabra osztódik – okozói:

• utak, vasutak

• városok

• mezőgazdasági területek

• az egymástól elválasztott fragmentumokat a köztük elterülő,

degradált területek egymástól teljesen izolálják

• a fragmentáció jellemzői az eredeti területhez képest :

• jóval nagyobb a terület-kerület arány

• az élőhely közepe sokkal közelebb van a szélekhez

Élőhely feldarabolódásának hatása

1. Útépítés folyamatának mortalitást fokozó hatása

• Helyhez kötött és lassan mozgó élőlények pusztulása

• Építés mellett sokszor illegális kő- és kavicsbányák – növelik a közvetlenül pusztított terület nagyságát

• Keresztezett vízfolyásokba juttatott üledék

Miért nem szeretjük az utakat?

Avagy a fragmentáció következményei

2. Gázolások miatt a mortalitás

növekedése

• Befolyásolja az érintett élőhely,

az út szélessége és forgalma

• Legtöbb: vizes élőhelyek mellett

• Speciálisan veszélyeztetett:

kétéltűek

• Állatok mozgását segítő

műtárgyak: alagút, vadátjáró

3. Állatok viselkedésének

megváltozása

• Lakókörzet módosulása

• Megváltozott mozgási mintázat

• Csökkent szaporodási siker

• Menekülési reakció módosulása

• Fiziológiai állapot megváltozása

• Bizonyos fajok csak

meghatározott útsűrűség alatt

élnek

4. Fizikai környezet

megváltozása

• Klimatikus változások mellett

más hatások is

• Talaj sűrűsége, nedvessége

• Talajtömörödés

• Levegő portartalma

• Felszíni vízfolyások nyomvonala

• Vizes élőhelyek eltűnése

• Beton felmelegedés sok állatot

vonz - gázolás

5. Kémiai környezet

megváltozása

• Utak használata és karbantartása

kapcsán

• Nehézfém, só, felszín közeli

ózon, káros szerves anyag,

ásványi tápanyag

• Általános egészségi állapot

romlása, pusztulás

6. Idegenhonos fajok

terjedésének segítése

• Élőhely megváltozik

• Őshonos fajok életfeltételei

leromlása vagy megszűnése

• Terjedés megkönnyítése

7. Emberi ÉH-pusztítás és –

használat felerősödése

• Turisták, vadászok, halászok

• Természeti erőforrások

kiaknázása

• Ipari üzemek

• Új lakóövezetek

Az élőhely-fragmentáció és a fajok mobilitása

• a fragmentáció akadályozza a fajok

terjedését, új területeken való

megtelepedését

• pl.: sok zárterdei faj nem megy

keresztül nyílt területen

• szegélyen várakozó ragadozók

áldozatai lehetnek

• lassú mozgású állatoknak egy 100

méteres szántó is leküzdhetetlen

• az állatok terjedésének

korlátozásával az általuk terjesztett

növények is korlátozódnak

• az elszigetelt fragmentumok fajszáma idővel lecsökken:

• megváltozott feltételek miatt lokális kihalások

• a versenyképes fajok betelepedését gátolja az elszigeteltség

• a fragtmentumokban megnő a zavart termőhelyeket kedvelő

növények aránya

• sok állatfaj táplálékszerző képessége romlik

• szabad mozgást gátló fragmentáció

• populációk genetikai hanyatlása

Szegélyhatások

• A szegélyzónában az élőhely belsejétől

eltérő viszonyok uralkodnak

1. Mikroklimatikus változások

• Főleg erdőkben – pl.: zárterdei

fajok a szegélyen nem tudnak

tartósan fennmaradni

• A szegélyen megtelepedő

pionírfajok csökkentik a

szegélyhatást – segít megőrizni az

erdő belsejének jellemző

viszonyait

• Szél hatása – fakidőlések, talaj

kiszáradása

2. Megnövekedett tűzveszély

• A megváltozott

mikroklimatikus változások

együttese növeli a tűzveszély

valószínűségét

• Mezőgazdasági területeken

gyújtott, felügyelet nélkül

hagyott tüzek

3. Fajközötti kapcsolatok

• A fragmentáció megnöveli az

őshonos kártevők és az

idegenhonos fajok invázióját

• Pl.: széllel terjesztett

nővények a fragmentum

belsejében

• Nagytestű növényevők

elszaporodása - túllegelés

4. Fertőzésveszély

• A vadállatok közelebb

kerültek a háziállatokhoz –

betegségek könnyen

átterjednek

• Új típusú megbetegedések

3.3. Élőhely-leromlás és szennyezés

• az előző kettőnél kevésbé látványos

• néhány hazai példa:

1. Hegyvidéki kaszálórét: a

rendszeres kaszálás elmaradása miatt

rend elszegényedés + nitrogénes

műtrágyázás

2. Erdők: aljnövényzetben változás –

avar begyűjtése – talajsavanyodás –

védett fajok megjelenése!!

Ma: túltartott vadállomány okozta

degradáció

Állatok: fontos erdőszerkezeti

jellemzők megszűnése – speciálisan

adaptálódott fajok eltűnése Részeg korpafű

Környezetszennyezés

• legalattomosabb, közvetlenül nem érzékelhető

• sokféle eredet és erősség

• időnként azonnal érzékelhető, többször csak a szennyezés után

1. Peszticidszennyezés – pl.:

DDT

2. Vízszennyezés

• Ivóvízbázis veszélyeztetése

• Eutrofizáció, vízvirágzás

• Toxikus anyagok

felhalmozódása

3. Légszennyezés

• Savas ülepedés –

nyitvatermők!!!

4. Globális klímaváltozás

• Számos faj nem tud

alkalmazkodni

• Vándorlási útvonalak

járhatatlanná válása

• Tengerekben

vízszintemelkedés

A következő alkalommal:

• A biodiverzitást veszélyeztető tényezők:

• Túlhasznosítás, idegenhonos fajok,

betegségek

• A kis populációk problémái

Köszönöm a figyelmet!