Harasztok

Biológia-ökológia alapok

A harasztok általános

jellemzése

• Az első igazi szárazföldi növények

kezdetben nem kellett más növényekkel

versengeni

• Problémák:

– A vizet a talajból kellett felszívni gyökérzet

– Verseny a fényért magasabbra kell nőni

szilárdabb test

– A testfelépítésnek bonyolultabbá kellett válnia

A harasztok testfelépítése

• Az első szövetes növények

• A szövetek sejtjei valamilyen működésre

specializálódtak

• A különböző szövetek szerveket hoznak létre

– Felszívás, rögzítés: gyökér

– Szilárdítás, szállítás: szár

– Fotoszintézis: levél (+szár = hajtás)

Harasztok a múltban

• Zöldmoszatokból, a fejlődés fő ágába tartoznak

• A földtörténeti múltban (karbon) gazdagabb és nagyobb elterjedésű volt kőszén

• A később kialakult nyitva- és zárvatermőkkel nem bírták a versenyt kipusztulás (perm vége)

• Ma: túljutott a virágkorán: kisebbek, kisebb elterjedésűek

Harasztok életciklusa

• Spóra (haploid)

• Előtelep (haploid)

• Kialakuló ivarszervek:

- Archegónium

- Antheridium

• Zigóta

• Zöld harasztnövény

kialakulása

(diploid) (6), rajta sporangium

(7)

• Spóratípusok:

– izospóra (alakilag azonos és egyenlő értékű) egylaki

előtelep

– homoiospóra (alakilag azonos, de ivarilag determinált)

kétlaki előtelep

– heterospóra (eltérő alakú és ivarilag is determinált)

Osztályai:

• +Ősharasztok / Psilopsida – Rhinia, Asteroxylon, Psylophyton

• Korpafűfélék / Lycopsida

• Zsurlófélék / Sphenopsida - Zsurlófák /Őszsurlók + ma élők: lágyszárúak

• Páfrányok / Pteropsida

Pikkelyfák /

Lepidodendron, Sigillaria +

Csipkeharasztok / Selaginella ssp

Korpafüvek - lágyszárúak

Rendszerezésük

1. Korpafűfélék

– védett, ritka növények

– testfelépítésük kissé hasonlít a mohákéhoz, de nagyobban és

szárazak a telepeik

– Lágyszárúk és örökzöldek – lapos, tűlevélszerű levelek

– Ma mintegy 400 fajuk él – zömmel a trópusokon

– Szaporodásuk: izospórával

Lycopodium clavatum

kapcsos korpafű Kígyózó korpafű

Huperzia selago /részeg korpafű

2. Zsurlók

– 32 faj – trópusoktól a hideg övig

– sejtfalukban szilícium-dioxid kemények

– örvös hajtáselágazás

– leveleik csökevényesek

– spóratartójuk a hajtásvégen egy külön hajtáson

– Szaporodásuk: homoiospórák

• Homoiospórák (haploid) –

hím (1 és 1a.) és női (2 és

2a.)

• Hím előtelep (haploid) (3

és 3a.) és női előtelep (4)

• Kialakuló ivarszervek:

- Archegónium

- Antheridium

• Zigóta osztódik (5)

• Zöld harasztnövény (meddő

és termőszáras) kialakulása

(diploid) (6), rajta

sporangium (7) – benne

redukciós osztódással

spórák

Mezei zsurló/Equisetum arvense Mezei zsurló sporofillum

Óriás zsurló/Equisetum telmateia Óriás zsurló

3. Páfrányok

– Lágyszárú vagy fatermetű növények

– száruk a talajban található kúszó gyöktörzs, a

felszínen csak a leveleket látjuk

– Izospórások, a spórák a levél fonákján lévő

spóratartókban (szórusz) képződnek

– A harasztok élő fajokban leggazdagabb osztálya

Szórusz típusok

•

Páfrányok

Kígyónyelv páfrány

Kis holdruta

Pteridium aquilinium / saspáfrány

Saspáfrány

Édesgyökerű páfrány/Polypodium vulgare - őshonos

Édesgyökerű páfrány

Északi fodorka/Asplenium

septentrionale

Kövi fodorka/Asplenium ruta-muraria

Pikkelypáfrány/Asplenium ceterach

Gímpáfrány/Asplenium

Scolopendrium – őshonos)

Rucaöröm (Salvinia natans)

Vízipáfrány