1

44. t. téémama

Artikulációs (fiziológiai) fonetika

Az artikulációs fonetika alapegysége: kinéma(az egy beszédhang létrehozásához szükséges beszélőszervi mozgások összessége, egy beszédhangnyi mozgáskomplexum)

2

A hangképző szervek

1. Tüdő

2. Gégefő

3. Toldalékcső

Tüdő (pulmo)

3

Tüdő

Tüdő

hörgő: bronchus,légcső: trachea

4

Légzésmódok

1. Hasi (rekesz-) légzés

2. Mellkasi légzés

3. Váll- (kulcscsonti) légzés

4. Kombinált légzés

A légzés szakaszai

Belégzés (inspiráció)

Kilégzés (exspiráció)

Szünet (pauza)

5

A légzés típusai

jóval nagyobbkisebba működtető izmok aktivitása

szájon átorron áta levegőáramlás útja

1000–1500 cm3500 cm3kibocsátott levegő

8–10/perc16–20/percszaporasága

1 : 5–81 : 1 : 1/2üteme

beszédlégzés(respiratio fonatoria)

néma légzés(respiratio muta)

A légzés

A beszédhangok típusai a levegőáram iránya szerint

A tüdő használatával képzett (pulmonikus) hangok:

1. Belégzéses (inspirációs) hangok

2. Kilégzéses (exspirációs) hangok

6

A beszédhangok típusai a levegőáram iránya szerint

3. A tüdő használata nélkül képzett (nonpulmonikus) hangok:

Csettintő hangok (avulzívák)

Glottális hangokImplozívákEjektívák

Egyéb hangtípusokvelarikus kilégzett ajakhangbukkális hangnyelőcsövi hang stb.

Az implozívák képzése

7

Az ejektívák képzése

Csettintő hangok (avulzívák)

Álcsettintő hangoklabiális (ppp!)dentális (ccc!)laterális (cccs!)

Valódi csettintő hangok1. szívó tevékenység2. elülső + veláris zár3. zöngétlenek

8

A csettintő hangok képzése

A tüdő használata nélkül képzett hangok jelölése az IPA átírásában

Nonpulmonikus mássalhangzók

Csettintő hangok: Implozívák: Ejektívák:

9

Hangtulajdonságok

Időtartam

Magasság

Erősség

Minőség

• Laziczius Gyula: Fonetika. Bp., 1963, 1979. 107–126.

• Deme László, A hang négy tulajdonságának fonológiai felhasználásához. In: Magyar hangtani dolgozatok. Szerk. Benkő Loránd. (NytudÉrt. 17. sz.) Bp., 1958.134–54.

Időtartam

Abszolút időtartam

10

A beszédhangok időtartamának mérési példája a 20. századból

Az á hang időtartamának csökkenése a szótagszám függvényében

11

Időtartam

Relatív időtartam

Fonológiailag releváns időtartam:

1. Hosszú2. Rövid

Fonetikailag leírható időtartamok:1. ultrarövid2. rövid3. félhosszú4. hosszú5. ultrahosszú

12

Az időtartam jelölése

óóó, aaa(ô, â)

ó, nn(ddzs, ā)

ò, æo, n

o, n

M. egy.

o;;, n;;5. ultrahosszú

o;, n;4. hosszú

o…, n…3. félhosszú

o, n2. rövid

o (, n (1. ultrarövid

IPA Finnugor átírás

Az időtartam típusai

Reális hosszúság (magánhangzók, réshangok, okkluzívák, tremulánsok)

Irreális hosszúság (explozívák, affrikáták)

13

Hosszú/rövid magánhangzók spektogramjai

Hosszú/rövid explozívák spektogramjai

14

A beszédképzés folyamata

Respirációs (légzési) szakasz — Tüdő

Fonációs (zöngeképzési) szakasz — Gégefő

Artikulációs (hangképzési) szakasz — Toldalékcső

Gégefőlarynx — laringális

15

Gégefő

gégefedő porc (1)

kanna-porcok

pajzsporc (4)

gyűrűporc (6)

Gyűrűporchátulnézet

oldalnézet

16

Pajzsporc

Kannaporcok

4. kannaporcok

17

Gégefedő porc (epiglottisz)

Nyelvcsont

18

Hangszalagok

Hangszalagok

19

Hangszalagok

Glottisz (hangrés)

glottális ≈ laringális

20

Hangszalagok

Hangszalagállások

21

Hangszalagállások:1. Zárállás

Gégezárhang (laringális/glottális explozíva); jele:finnugor átírásban: % (régebben: ’)IPA: ʔ

A gégezárhang előfordulásaifinn: Anna olla! [anna% olla] ’hadd legyen’,

Tule pian! [tule% pian] ’gyere mindjárt’

német: Dafür ist mir auch alle Freud entrissen[dafür %ist mir %auch %alle Freud%entrissen] ’Emiatt tőlem is minden öröm elpártolt’

dán: den maler [maler] ’a festő’ : han maler [ma%ler] ’ő fest’

magyar: iá! [ʔiʔaː], a-a! [ʔɔʔɔ], leesett [lɛʔɛʃɛtː]

22

Hangszalagállások:2. Zöngeállás

Gégepergőhang(laringális/glottális tremuláns) = Zönge (fonáció); jele régebben: .

Hangszalagállások:2. Zöngeállás

— Modális (normál) zönge [modal voice]:

/ Teljes zönge (szonoránsok: magánhangzók, szonoránsmássalhangzók)

/ Fojtott zönge (zöngés obstruens mássalhangzók)

— Mormolt (hehezetes, lehelt) zönge[murmured/breathy voice](zöngés ɦ)

— Recsegő zönge [creaky voice]

— Aktív zönge (zöngés obstruens mássalhangzók)

— Passzív zönge (szonoránsok: magánhangzók, szonoráns mássalhangzók)

23

Hangszalagállások:2. Zöngeállás

Videó a hangszalagokról zöngeképzés közben:

— https://youtu.be/Z_ZGqn1tZn8

Lassítva:

— https://youtu.be/9kHdhbEnhoA

A normál zönge képzése:

Szinuszos rezgések

24

Magán- és mássalhangzók rezgései

á

zs

Hangszalagállások:3. H-állás

Gégeréshang (laringális/glottálisspiráns); jele: h, ɦ

25

Hangszalagállások:4. Fúvó állás

Nincs hangképzés; zöngétlen mássalhangzók

26

Hangszalagállások:5. Tág lélegzőállás

Belégzés beszédlégzés során

Hangszalagállások:6. Suttogóállás

Suttogó beszédben a zöngeállás helyett

— Rendes suttogás

— Gyenge suttogás

— Rekedt suttogás

27

A hangok csoportosítása a hang-szalagok artikulációs szerepe szerint

1. Zöngehangok (szonoránsok: magánhangzók + szonoráns mássalhangzók) [a hang csak zöngéből áll]

2. Zöngés hangok (zöngés obstruemsek) [a hang alapja a szájüregbeli zörej, amihez zönge is társul]

3. Zöngétlen hangok (zöngétlen obstruensek)[a hangot csak zörej alkotja]

a) Hehezet (aspiráció) [a zörej a géfőbenkeletkezik: laringális spiráns (h)]

b) Zöngétlen szájhangok [a hangot a szájüregbeli zörej alkotja]

28

Toldalékcső

OrrüregSzájüregGaratüreg

OrrüregSzájüregGaratüreg

29

Garatüreg (pharynx — faringális)

Lágy szájpadlásUvula (ínycsap;

tévesen: ínyvitorla,

nyelvcsap) — uvuláris

Az uvula a szájüreg felől nézve

30

A levegő áramlása a garatüregbenNyitott (passzív) Zárt (aktív)

A beszélőszervek működése MRI-felvételen

https://www.youtube.com/watch?v=uTOhDqhCKQs(Video: Max Planck Institute for Biophysical Chemistry, Göttingen)

31

A garat hangképző szerepe

Az uvula zárt alkot:

1. Orális hangok (szájhangok, pl. b, g, s, z, í, a, ó)

Az uvula nem alkot zárt:

2. Nazális hangok (orrhangok, pl. m, n, ny)

nem zengőzengőHangzósság

felpattanó zár (explozíva)

nem felpattanó zár (okkluzíva)

A képzés módja

pillanatnyifolyamatosA tényleges hang-képzés időtartama

szájüregen keresztülorrüregen keresztülLevegőáramlás helye

Orális explozívákNazális

mássalhangzók (okkluzívák)

32

A garat hangképző szerepe

Az uvula zárt alkot:1. Orális hangok (szájhangok)

Az uvula nem alkot zárt:2. Nazális hangok (orrhangok)3. Nazoorális hangok (orr-száj hangok)pl. Q [nQm], R [vR] ’van’, K [torK] ’torony’; › [vé›re] ’vénre’; [he›rik] ’Henrik’

Francia: Je chante [Z@ Sa)t] ’énekelek’, bon [bo)] ’jó’

Lengyel: ą, ę

A garatüregben keletkezőmellékhangszínek

nazalizáció

faringalizáció

33

Orrüreg (cavum nasale/nasi —nazális)

Szájüreg (cavum oris — orális) 1. ajkak (labia — labiális)2. pitvar3. fogak (dentes

— dentális)4. fogmeder (alveolus

— alveoláris)5. kemény szájpadlás (palatum — palatális)6. lágy szájpadlás (velum

— veláris)7. ínycsap

(uvula — uvuláris)8. nyelv (lingua — lingvális)9. állkapocs

34

Ajkak (nyílásképzés, magánhangzók)Az ajaknyílás milyensége:— a nyílás formája:kerek (ajakerekítéses, labiális)semlegeslapos (ajakréses, illabiális)— az ajakcsücsörítés foka:csücsörítettsemlegesszétfeszített

• kerek + csücsörített = labiális• nem labiális (= lapos vagysemleges + szétfeszített vagysemleges) = illabiális

Ajkak (akadályképzés, mássalhangzók)

Az akadályképzés helye:bilabiálislabiodentális (dentilabiális)labiolingvális

35

Nyelv (lingua — lingvális) A nyelv területei:1. hegye: apex (api-kális) vagy cacu-men (kakuminális)2. pereme: corona(koronális)3. háta: dorsum(dorzális)— elülső része(predorzális)— középső része (mediodorzális)— hátsó része (posztdorzális)nyelvgyök: radix — radikális

Nyelv (lingua — lingvális) A nyelv területei:1. hegye: apex (api-kális) vagy cacu-men (kakuminális)2. pereme: corona(koronális)3. háta: dorsum(dorzális)— hátsó része (posztdorzális)— középső része (mediodorzális)— elülső része(predorzális)

36

ʈ ɽṭ ṛkakuminális / retroflex

t rt rapikális

IPAMagyar

egyezm. hangj.

apikális kakuminális = retroflex(= cerebrális)

Nyelv (lingua — lingvális) A nyelv területei:1. hegye: apex (api-kális) vagy cacu-men (kakuminális)2. pereme: corona(koronális)3. háta: dorsum(dorzális)— elülső része(predorzális)— középső része (mediodorzális)— hátsó része (posztdorzális)nyelvgyök: radix — radikális

37

A nyelv mozgásai

Fel

Hátra Előre

A nyelv mozgásai

Fel

Hátra Előre

38

A nyelv mozgásai

39

A nyelv képzési területei az akadály helye szerint

1. Koronális (nyelvperem)1.1. apikális (nyelvhegy)

1.2. kakuminális, retroflex (felemelt és hátrahúzott nyelvhegy)

2. Dorzális (nyelvhát)2.1. predorzális

2.2. mediodorzális

2.3. posztdorzális

3. Radikális (nyelvgyök)3.1. faringalizált (hátrahúzott nyelvtest)

3.2. semleges (köztes helyzetű)

3.3. palatalizált (előre tolt nyelvtest)

nyelv hegye + fogmeder: apiko-alveolárisalveoláris

nyelv hátának hátsó része + lágy szájpadlás: posztdorzo-velárisveláris

40

Felső

Felső-középső

Középső

Középső-alsó

Alsó

Felső nyelvállású

Középső nyelvállású

Alsó nyelvállású

Legalsó nyelvállású

A nyelv függőleges mozgása szerint:

Elöl képzett (palatális)

Középen képzett

(mediális)

Hátul képzett (veláris)

A nyelv víz-szintes

mozgása szerint:

A nyelv szerepe a magánhangzók képzésében

palatális (elöl képzett) ≠ magas

veláris (hátul képzett) ≠ mély

Állandó képzés:Egyeshangzók (monoftongusok)

legalsó

alsó

középső

felső

41

Változó képzés:Kettőshangzók (diftongusok: ang. hair ’haj’ [heə]), ném. neu ’új’ [nɔø])Hármashangzók (triftongusok: ang. tower ’torony’[tɑʊə])

Függőleges irányban elmozduló:nyitódó (%)záródó ($)

Vízszintesen elmozduló: palatoveláris (") [ ]

á

ea

éöo

iüu

42

Fogak (dentes — dentális)

Labiodentális hangok a magyarban: f, v, } [f v ɱ]

(Inter)dentális hangok az angolban:ϑ δ [θ ð]

angol: thank [θæŋk], mother [mʌðə(r)]

Fogmeder (alveolus — alveoláris)Elülső része:

alveoláris(dentális, dentialveoláris, prealveoláris)Hátsó része:

posztalveoláris(palatoalveoláris, alveoprepalatális, alveopalatális)

retroflex

43

Fogmeder (alveolus — alveoláris)

Szájpadlás (palatum, íny)

Uvula | Lágy szájpadlás | Kemény szájpadlás

Kemény szájpadlás:palatum durum, palatum, kemény íny

Lágy szájpadlás:palatum molle, velum palatinum, velum, lágy íny, ínyvitorla

44

Szájpadlás

Lágy szájpadlás (Velum) || Kemény szájpadlás (Palatum)Veláris || Posztpalatális | Mediopalatális |Prepalatális

(Lágy és kemény szájpadlás találkozási helye: Palatoveláris)

Szájpadlás

(Lágy és kemény szájpadlás találkozási helye: Mediopalatális)Szájpadlás (Palatum)

Posztpalatális | Mediopalatális |Prepalatális

45

Szájpadlás

Veláris || Posztpalatális | Mediopalatális | Prepalatális(Lágy és kemény szájpadlás találkozási helye: Palatoveláris)

(Lágy és kemény szájpadlás találkozási helye: Mediopalatális)

Posztpalatális | Mediopalatális |Prepalatális

Szájpadlás

PalatálisPrepalatálisMediopalatálisPosztpalatális

PalatovelárisVeláris

46

Uvula (ínycsap — uvuláris)

Helytelen elnevezéssel:nyelvcsap; problémás, de elterjedt elnevezéssel: ínyvitorla.

Uvuláris zöngés tremuláns: ρ[IPA: ʀ]

47

A hangképzés főbb jegyei

— A képzés módja— A képzés helye— Zöngésség

A képzés főbb helyei

48

A képzés főbb helyei

A képzés főbb helyei

49

A képzés főbb helyei

A képzés főbb helyei

50

A képzés főbb helyei