Bevezetés a beszédtudományba

Mit vizsgál a fonetika?

A kommunikációs folyamat hangzó részét:beszéd + más nem verbális, de hangzó közlések.

Beszélő Hallgató

Pszicho-lingvisztika

Pszicho-lingvisztika

A beszéd folyamata

Artikulációs Akusztikus Percepciós

Artikulációs fonetika 1

Az artikulációs szervek és azok működésének vizsgálata.

Laryngoszkópia

Videokimográfia

Videostroboszkópia

Artikulációs fonetika 2

Röntgen (összefűzve)

MRI(valósidejű)

Az artikulációs szervek és azok működésének vizsgálata.

Artikulációs fonetika 2Az artikulációs szervek és azok működésének vizsgálata.

Elektromágneses artikulográfia

Artikulációs fonetika 3

Ultrahang

Elektropalatográfia (EPG)

Artikulációs fonetika 4

Lingvográfia

Labiográfia

Palatográfia

Akusztikai fonetika

Az ember száját elhagyó beszédjel mint akusztikai jel vizsgálata.

Percepciós fonetikaAz akusztikai jel és a (nyelvi) észlelésösszefüggései: hogyan lesz az akusztikai jelből nyelvi jel – hogyan aktiválódnak a nyelvi egységek.

Felismerés és azonosítás.

Jelölje meg, melyik szót hallotta:

bor vagy por

kar vagy kár

MÉSZ vagy MÉZ

Megkülönböztetés.por

A hangzó nyelv két „vetülete”

Szegmentális szintbeszédhangok, hangkapcsolatok „lokális nézőpont”, pillanatnyi(?)

Szupraszegmentális szint(prozódia)globális nézőpont, viszonyok, „folyamatváltozások”:– hangsúly,– beszéddallam (hanglejtés, intonáció),– tempó, ritmus,– szünet,– hangerő,– hangszínezet.

Mi a beszéd?

Hangforrás Rezonátor

A levegő mozgása egy egyik oldalán zárt csőben:

Mi történik a rezonátorban?

A levegő mozgása egy egyik oldalán zárt csőben állóhullámok

Rezonanciák a toldalékcsőben: formánsok

• A toldalékcső: az egyik végén (a hangszalagoknál) zárt cső.• Felnőtt férfi beszélőknél kb. 17 cm.• Semleges (ellazított) állapotban a rezonanciái:

• A csőre jellemző az a frekvencia, amivel ha gerjesztjük, rezgésbe jön sajátfrekvencia = rezonancia = formáns.

• Azt a hangot, ami gerjeszti, a cső felerősíti bizonyos összetevők (felharmonikusok) erősítése.

F1: ~ 500 Hz

F2: ~ 1500 Hz

F3: ~ 2500 Hz

Forrás – szűrő modellOszcillogram

FORRÁS:Zönge

KIMENET:Beszéd (itt: magánhangzó)

SZŰRŐ:Toldalékcső(mert rezonátor)

F2F3

F1

Spektrum

Alap-frekvencia (f0)

Frekvencia

F2F3

F1

Az artikulációs szervek és az artikulációs konfiguráció

Felső felszín Alsó felszín

Általánosságban az artikulációt azzal jellemezzük, hogy leírjuk, mely aktív (mozgatható) artikulátorok (alsó f.) közelítenek mely nem akítv vagy passzív (felső f.) artikulátorokhoz (képzéshely!) és hogyan (képzésmód!). (kivétel pl. lágy szájpad mozgatása)

i ü u

é ö o

á

A magánhangzók képzése: MRI

A magánhangzók képzésének leírása

A nyelv függőleges helyzete

A nyelv vízszintes helyzete

Ajak-működés

A mássalhangzók képzésének

leírásaKépzési

hely

Képzési mód

Zöngésség

A beszédfeldolgozás leegyszerűsített sémája

HALLÁS

BESZÉDÉSZLELÉS

BESZÉDMEGÉRTÉS

Jelátalakítás

Nyelvi egységek (fonéma, szótag, szó) elérése

Nyelvi (szintaktikai, lexikai, pragmatikai) feldolgozás

A beszédészlelés/beszédpercepció

BEMENET: Artikulációs és akusztikai információ, azaz fonetikai információ

HALLÁSI és LÁTÁSI ÉSZLELÉS

KIMENET:A nyelvi egységek

aktiválása/ előhívása

(legnagyobb egység: fonémák/szavak)

A nyelvi tudás és a nyelvi megértés

folyamatai

Bottom-up:A bemeneti

ingerek elemzése

Top-down:A nyelvi

ismeretek hatása

Multimodális észlelés: a McGurk effektus

https://www.youtube.com/watch?v=PWGeUztTkRA

https://www.youtube.com/watch?v=PWGeUztTkRA

Felülről ható (top-down) folyamatok az észlelésben

1. Az anyanyelv hatással van az észlelt kontrasztokra, példák:

• Japán: /l/ – /r/ csak allofón a japán anyanyelvűeknek megkülönböztetési képessége alacsonyabb

• Kínai: /b/ – /p/ csak allofón (zöngésségi kontraszt: [p] - [ph]) a kínai anyanyelvűeknek megkülönböztetési képessége alacsonyabb

• De! ezek gyakorolhatók, fejleszthetők (tanult sajátosságok!)

Felülről ható (top-down) folyamatok az észlelésben

2. A lexikai, szemantikai és grammatikai hatások.

• Lexikai hatások• Fonémarestauráció• Kevesebb hasonló alakú szomszéddal rendelkező szó

egyszerűbb/gyorsabb felismerés (pl. sajt – rajt vs. kér – kár – kór – kör – vér – kar…)

• A gyakoribb szavakat egyszerűbb/gyorsabb felismerni (pl. mér vs. mór)

eredeti

egy maszk

több maszk

eredeti több maszk