4 · Web viewfigyelembevételével történhet. (3) A város történetileg, építészetileg legjellegzetesebb, legértékesebb városszerkezeti elemeit, épületeit, építményeit,

Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének40/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelete1

a településkép védelméről

Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 24/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FejezetBevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása, értelmező rendelkezések

1. §

(1) A rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja Gyula város egyedi építészeti-városépítészeti arculatának, sajátos megjelenésének, jellegzetességeinek, építészeti-, településképi-, településszerkezeti értékeinek, a térség kiemelkedő hagyományainak, az ott élt és élő emberek tudását és kultúráját hitelesen tükröző épített és természeti környezetének a lakosság bevonásával kialakított konszenzuson alapuló, lehető legteljesebb megőrzése, tovább éltetése és átörökítése.

(2) A Rendelet 21-25. §-ának hatálya a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, cégér, reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére, alkalmazására terjed ki.

(3) A Rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzékea) Előtető: az épület bejárata feletti, kizárólag a homlokzatra rögzített szerkezet, amely

a bejáratot és az azt használókat védi.b) HÉSz: Helyi Építési Szabályzat.c) Környezeti mintaelem: az illeszkedés érdekében példaként tekintendő, műszaki

paramétereiben és formai jellemzőiben mintaként kezelendő épület, vagy épületrészlet.

d) Teraszlefedés: a korábban tetővel nem védett terasz fölé emelt tető.e) Védőtető: az építkezésen dolgozókat, a járókelőket a magasban történő munkavégzés

során leeső tárgyaktól, anyagoktól megvédő tetőzet.f) Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati

faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz, az alábbiak szerint:

1 A rendeletet a képviselő-testület a 2018. december 13-i ülésén alkotta meg. Hatályos 2019. január 1. napjától.

fa) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a képviselő-testület szervei tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

fb) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, amely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

fc) információs vitrin: térbeli, egy vagy többoldalú, kültéri, információs célú berendezésnek minősülő eszköz, melynek üveglappal határolt oldala(i) alatti felületen elhelyezhetők közérdekű információk, lakossági hirdetések és reklámok is;

fd) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;

fe) CityLight formátumú eszköz: olyan berendezés, amelynek mérete legfeljebb 2 m2, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy ugyanekkora digitális kijelzővel rendelkezik;

ff) CityBoard formátumú eszköz: olyan berendezés, amelynek mérete 2 m2-nél nagyobb, de legfeljebb 9 m2, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy ugyanekkora digitális kijelzővel rendelkezik.

g) Mozgatható hirdető berendezés: olyan, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó üzlet előtti közterületre kihelyezett, le nem rögzített hirdető berendezés, tábla, mely az üzletet érintő információk kihirdetésére szolgál.

h) Közterületről látható homlokzat: az épület valamennyi, nem csak az utcafront felőli azon homlokzata, amely a közterületről látható.

II. FejezetA helyi védelem

2. A helyi védelem célja, általános szabályai

2. §

(1) A helyi építészeti értékvédelem feladata a történetileg kialakult, különös védelmet igénylő településszerkezeti, településképi, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki, ipari, és agrárvédelmi szempontból védelemre érdemes

– településszerkezetek,– épületegyüttesek,– épületek és épületrészek, építmények,– utcaképek és látványok, – műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek

(a továbbiakban együtt: védett értékek) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, és a lakossággal történő megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartása, illetve megújulásának elősegítése, tulajdonformára tekintet nélkül.

(2) Épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése csak környezetbe illően, a beépítési, telekhasználati, homlokzatképzési, anyaghasználati hagyományok, tömegképzés/formálás

figyelembevételével történhet.

(3) A város történetileg, építészetileg legjellegzetesebb, legértékesebb városszerkezeti elemeit, épületeit, építményeit, védetté kell nyilvánítani.

(4) A 2. § (1) bekezdésben felsorolt szempontok alapján értékes területeket, illetve egyedi jellegzetességeket, helyi védelemben kell részesíteni.

3. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

3. §

(1) Védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére bárki javaslatot tehet. A polgármesterhez benyújtandó kezdeményezésnek tartalmaznia kell az építmény/terület adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, tulajdonos, kezelő neve), az építmény védetté nyilvánítás szempontjából lényegesnek tartott részeiről készített fotókat, helyszínrajzot; területi védelem esetén a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot, illetve megszüntetés esetén a megszüntetés kezdeményezésének indokait.

(2) A javaslat alapján a városi főépítész értékvizsgálatot készíttet az érintett ingatlanról (területről), amely annak város- és építészettörténeti, építészeti és műszaki jelentőségét, illetve állapotát mutatja be.

(3) Ha egy védett érték országos védettsége megszűnik, a polgármester megvizsgálja a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.

4. §

(1) A helyi védelem alatt álló ingatlanokról naprakész nyilvánítást kell vezetni, amelyet a városi főépítész végez.

(2) A helyi területi és egyedi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a) a helyi védelem alatt álló építészeti érték megsemmisült, vagyb) az 3. § (2) bekezdésben előírt értékvizsgálatban foglaltak szerint a védelem

megszüntetése indokolt.

(3) Helyileg védett épület bontása csak a védettség megszűnését követően lehetséges.

(4) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket országos védettség alá helyeznek, az országos védetté nyilvánítással egyidejűleg a helyi védettség megszüntetésről gondoskodni kell.

5. §

A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kella) az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, valamintb) a védetté nyilvánításra, megszüntetésre javaslattevőt.

4 A területi védelem meghatározásaA helyi területi védelem jegyzéke

6. §

(1) A város közigazgatási területén helyi területi védelem alatt álló területek az 1. melléklet 1. és 2. fejezetében, valamint a 3. fejezet 3/d. pontjában körülhatárolt városrészek.

(2) A helyi területi védelem hatálya kiterjed: – a hagyományoknak megfelelő, a város hangulatát őrző környezet fenntartására,– a város karakterére (településkép elemei, formái, anyagai, színvilága és azok

együttese),– a telekszerkezetére,– olyan városrészre (térre, utcára, utcaszakaszra), ahol a város arculatát meghatározó

építmények együttest alkotnak,– a helyileg védett építmény környezetére.

(3) A védelem a településszerkezet, a telekstruktúra és az utcavonal-vezetés jellemzőinek megőrzésére és értékóvó fenntartására, átörökítésére irányul.

5. Az egyedi védelem meghatározásaA helyi egyedi védelem jegyzéke

7. §

A város közigazgatási területén helyi egyedi védelem alatt állnak az 1. melléklet 3. fejezetében meghatározott

– a 3/a. jelű, helyi védettségű – belterületi – épített értékek,– a 3/b. jelű, helyi védettségű – belterületi – épülethomlokzatok,– a 3/c. jelű, helyi védettségű – külterületi – épített értékek,– a 3/d. jelű, helyi védettségű – belterületi – utcakép védelem.

6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8. §

(1) Az 1. melléklet 3. fejezetében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség jókarbantartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni, állapotát megóvni. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.

(2) Az adott építészeti örökség használata, illetve a rajta végzett építési tevékenység, karbantartás nem veszélyeztetheti fennmaradását, továbbá a védelem alatt álló jellegzetességeit.

III. FejezetA településképi szempontból meghatározó területek

7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításaA településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

9. §

(1) Településképi szempontból meghatározó terület a város jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, lehatárolható része.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek a 2. melléklet 1. és 2. fejezetében megnevezett, illetve körülhatárolt városrészek.

(3) Gyula város településképi szempontból meghatározó területei:a) a helyileg védett városrészek,b) a régi mezővárosi,c) az alacsony intenzitású területek, valamintd) a Műemléki Jelentőségű Terület.

IV. FejezetA településképi követelmények

8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

10. §

(1) A település teljes közigazgatási területén tilosak az alábbi, az építmények anyaghasználatát érintő megoldások:

a) a közterületről látható homlokzat színezése esetén a hagyományos földszínektől eltérő, harsány („neon”) színezést alkalmazni,

b) a közterületről látható homlokzaton, tetőfelületen és kerítésen hírközlési, gépészeti, energetikai és egyéb műszaki berendezést, szerelvényt – a napelemek és -kollektorok kivételével, takarás nélkül – elhelyezni,

c) festett fémlemez, valamint hullámpala tetőhéjazatot, illetve ezen anyagokból egyéb, közterületről látható építményrészt (burkolatot, kerítést) építeni.

(2) A jelen § (1) bekezdésekben foglaltak alóli kivételek: a) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása nem szükséges az iparosított –

paneles és blokkos – technológiával épített lakóházak esetében,b) az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alkalmazása nem szükséges a szürke színű

elemes burkolatok esetében, illetve színkorlátozás nélkül a város ipari gazdasági övezeteiben.

(3) Kerítés építésekor a műszaki kialakításnak minden esetben igazodnia kell az épület és a környezet kialakult architektúrájához, anyaghasználatához.

9. Településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó kötelező területi építészeti követelmények

11. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területen – a 2. melléklet 1. és 2. fejezetében kijelölt városrészeken – a Gyulára jellemző változatos, mégis összhangot eredményező, hagyományokra épülő illeszkedési szabályokat kell érvényesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt területeken az utcák és terek városképi összhangja és jókarbantartása elsődleges településrendezési/közösségi érdek.

(3) A foghíjtelkek beépítése, vagy meglévő épületek átépítése során fokozott figyelmet kell fordítani az illeszkedésre.

(4) Zártsorú beépítés esetén – kivéve a Városház utca, Bodoky utca, Béke sugárút, Hétvezér utca, továbbá a Városház utca, Október 23. tér, Dózsa György utca által határolt tömbök területét – a városképi illeszkedés szempontjából a tervezett épület homlokzat-, párkány- és

gerincmagasságával a szomszédos épületéhez csatlakozni kell, a legnagyobb függőleges irányú eltérés az oldalhatártól számított 3 m-en belül az alábbi lehet:

a) védett épülethez 0,5 m,b) védett területen 1,0 m,c) egyéb helyeken 1,5 m.

(5) A Városház utca, Bodoky utca, Béke sugárút, Hétvezér utca által határolt tömb területén a homlokzat-, párkány- és gerincmagasság szempontjából meghatározó épületek:

a) Bodoky utca 1. számadatok mBf-ben: gerincmagasság: + 102,80; párkánymagasság: + 98,20

b) Hétvezér utca 5. számadatok mBf-ben: gerincmagasság: + 105,90; párkánymagasság: + 98,90

(6) A tömbön belül a meghatározó épületek mBf-ben mért és számolt magassági adataihoz képest új épület építése esetén az alábbiak szerint lehet eltérni:

c) a gerincmagasság nem lehet több, mint a Hétvezér utca 5. szám alatti épület legnagyobb gerincmagassága és 1,0 m-rel lehet kevesebb, mint a Bodoky utca 1. szám alatti épület legkisebb gerincmagassága,

d) az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg a Hétvezér utca 5. szám alatti épület utcai homlokzatmagasságát és legfeljebb 1,0 m-rel lehet kevesebb, mint a Bodoky utca 1. szám alatti épület utcai homlokzatmagassága,

e) az utcai párkánymagasság nem haladhatja a Hétvezér utca 5. szám alatti épület párkánymagasságát, legfeljebb + 0,5 m-rel és – 1,0m-rel térhet el a Bodoky utca 1. szám alatti épület utcai párkánymagasságától.

(7) A Városház utca, Október 23. tér, Dózsa György utca által határolt tömb területén a homlokzat-, párkány- és gerincmagasság szempontjából meghatározó épületek:

a) Dózsa György utca 4463 hrsz alatti főépületadatok mBf-ben: gerincmagasság: + 99,70; homlokzatmagasság: + 97,10

b) Városház utca 4464 hrsz alatti saroképületadatok mBf-ben: gerincmagasság: + 99,70; párkánymagasság: + 95,90

(8) A tömbön belül a meghatározó épületek mBf-ben mért és számolt magassági adataihoz képest új épület építése esetén az alábbiak szerint lehet eltérni:

a) a gerincmagasság 0,5 m-rel lehet több és 1,0 m-rel lehet kevesebb, mint a 4463 hrsz alatti főépületé,

b) az utcai homlokzatmagasság maximuma 1,0 m-rel lehet több, mint a 4463 hrsz alatti főépület homlokzatmagassága,

c) az utcai párkánymagasság - 0,5 és + 1,0 m-rel térhet el a 4464 hrsz alatti saroképület párkánymagasságától.

(9) Zártsorú, előkert nélküli beépítés esetén a közműszolgáltatók kapcsolószekrényei telekhatáron belül (kapun belül), egyéb beépítési mód esetén telekhatáron belül (kerítésen belül) helyezendők el.

(10) Az utak mentén utcánként egységes fafajú, legalább egyoldali fasor telepítendő, ill. a meglévő fasorok folyamatosan kiegészítendők.

10. Településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

12. §

(1) A 2. melléklet 1. és 2. fejezetében körülhatárolt városrészekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények (tömegformálás, homlokzati kialakítás, anyaghasználat) betartása és az illeszkedés érdekében az ún. környezeti mintaelem paramétereit és formai jellemzőit kell alapul venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti környezeti mintaelem: a szomszédos épületek, valamint egyéb épületrészletek (kerítés, kapu, kirakatszekrény, egyéb építészeti elemek) közül a jobb műszaki állapotú, várhatóan hosszabb ideig fennmaradó épület, épületrészlet (a továbbiakban: épület), a következők kivételével:

a) az egyik szomszédos épület országos, vagy helyi védelem alatt áll, vagyb) mindkét szomszédos épület avult állagú, átépítésük rövidtávon esedékes, vagyc) a jobb műszaki állapotú épület tömegaránya, formavilága és anyaghasználata

igénytelen, alacsony építészeti színvonalú, vagyd) a szomszédos telkek beépítetlenek, vagye) városképi szempontból mindkét szomszédos épület azonosan értékelhető.

(3) A felsorolt kivételek esetében a környezeti mintaelem kiválasztása a (2) bekezdésben azonos betűvel jelzett kivételre vonatkoztatva, és azzal együtt értelmezve a következők szerint történhet:

a) műszaki állapotától függetlenül mindig a védett épület a meghatározó, b) a közvetlen szomszéd helyett a legközelebbi következő szomszédos épület a

meghatározó,c) ebben az esetben választható az avultabb állagú, vagy a nem közvetlenül csatlakozó

– de a tömbben álló – városképi szempontból megfelelő szomszédos épület is, azonban a lehetőségek szerint korrigálni kell a környezetet vizuálisan fertőző, igénytelen szomszédos épület kedvezőtlen adottságait is (pl.: tűzfaltakarás),

d) mint a b) pont alatti esetben,e) mindkét szomszédos épület meghatározó, az illeszkedés ennek megfelelően

alakítható.

(4) A területen álló építmények tetőfedésére és homlokzati falainak burkolására, valamint kerítés anyagaként – közterületről látható helyen, az ipari gazdasági övezetbe tartozó területeken álló épületek kivételével – nem alkalmazható trapézlemez, hullámpala, illetve festett fém anyagú héjazat.

(5) A meglévő értékes növény-, illetve faállomány megvédendő és megőrzendő, új fatelepítés belterületen a 3. melléklet 2. fejezete, külterületen a 3. melléklet 1. fejezete alapján, az ott közreadott fafajok figyelembevételével történhet.

11. Helyi védelemben részesülő területre vonatkozó területi építészeti követelmények

13. §

(1) A helyi területi védelemmel érintett területeken, valamint Műemléki Jelentőségű Területen – azaz az 1. melléklet 1. és 2. fejezetében körülhatárolt településrészeken – meg kell őrizni a település jellegzetes karakterét, telekrendszerét, az utcák vonalvezetését azok szabálytalanságaival együtt.

(2) A foghíjtelkek beépítése, vagy meglévő épületek átépítése során az új, vagy toldaléképületek igazodjanak a tömb építészeti jellemzőihez, illetve a környezeti mintaelemhez (épületmagasság, épülettömeg tagolása mind a vízszintes, mind a függőleges tömegek sorolásában, tetőhajlás, anyaghasználat, színezés stb.).

(3) A közterületi burkolatokat, utcabútorokat és egyéb építményeket a környezet jellemzőihez illően, igényes kialakítással kell megvalósítani. Biztosítani kell a közterület megfelelő színvonalú fenntartását, az oda nem illő létesítmények cseréjét vagy eltávolítását.

12. Az egyes védett területek területi építészeti követelményei

14. §

(1) Nagyrománváros, Újváros és Németváros városrészekre vonatkozó építészeti követelmények:

a) Gyula város tradicionális – műemléki jelentőségű területével közvetlen határos – hagyományos kertvárosi beépítésű városrészeinek építészeti karaktere, a lakókörnyezet vonzó jellemzőivel megőrzendő,

b) a terület eredeti út- és telekhálózatának máig fennmaradt jellegzetessége továbbra is fenntartandó,

c) a hagyományos kertvárosi beépítés – az oldalhatáron álló fésűs, a zártsorú és a hézagosan zártsorú beépítés vegyes egymásmellettisége – az illeszkedés szabályai szerint fenntartandó,

d) a terület vegyes beépítésének esetlegessége a terület egyedi sajátja, ami az igényes építészeti felújításokkal, átépítésekkel és új épületekkel egyaránt fenntartandó.

(2) Ajtósfalva és Gyulavári városrészekre vonatkozó építészeti követelmények:a) a területen a telkek utcai frontjainak hossza, és az épületek féloldalas (fésűs)

beépítésének vonalai változatlanul megtartandók,b) az utcai telekhatártól vagy a beépítési vonaltól legalább 6 m mélységig a fésűs

beépítés meglévő épülettömegei és a homlokzatok jellege, építészeti megjelenése megtartandó; új épület esetén az épület szélessége a 7,5 m-t nem haladhatja meg,

c) az utcai kerítések és kapuk anyaga az utcai épülethez illeszkedően falazott szerkezetű, vagy faszerkezetű lehet,

d) a telek utcai telekhatártól mért 12 m mélységű része díszkertként alakítandó ki, amelyen legfeljebb egy gépkocsi-beállóhoz szükséges burkolat létesíthető – felépítmény nélkül; e telekrészen – a feltételek fennállása esetén – legalább egy nagy lombot növelő fa ültetendő.

(3) Kálvária domb és környéke városrészekre vonatkozó építészeti követelmények:a) a Kálvária domb országos védettségű kápolnája és az ahhoz vezető, helyi védelem

alatt álló stációk együttese jelenti a terület magját,b) a Kálvária környékének területén csak úgy lehet épületet emelni, hogy a Kálvária

domb és épületegyüttese táji és építészeti megjelenése ne sérüljön.

13. Helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

15. §

(1) A város építészeti karakterét legmarkánsabban őrző, az 1. melléklet 3. fejezetében meghatározott épület, vagy egyéb elem esetében az alábbiak megtartása kötelező:

a) az egyes védett elem tömegét, homlokzatát, tetőformáját, anyaghasználatát, díszítését és színezését eredeti kialakításában megtartani, illetve felújításkor abba visszaállítani; megőrzendők, illetve helyreállítandók az épület egészének és részleteinek geometriai formái, azok rész- és befoglaló méretei, eredeti anyaghasználata, nyílászárói, épülettartozékai, és mindazon részei, amelyek a városképet befolyásolják,

b) ha a védett elem egy részét, vagy részletét korábban szakszerűtlenül, a hiteles állapotot meghamisító módon alakították át (pl. felületképzés, tagozatok,

nyílászárók, tetőfelépítmények, stb.), és az eredeti (építéskori) állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat épen fennmaradt elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok formaelemeinek helyszínre adaptálásával kell helyreállítani,

(2) A város építészeti karakterét legmarkánsabban őrző, az 1. melléklet 3. fejezetében meghatározott épület, vagy egyéb elem esetében tilos az alábbi műszaki megoldások alkalmazása:

a) anyaghasználat tekintetében: tetőhéjazat, illetve kerítés (betét és pótlás) esetén hullámpala, bitumenes zsindely, trapézlemez, illetve színezett fém anyagot alkalmazni, továbbá közterületről látható helyen műanyag burkolatot, -nyílászárót és -redőnyt, fém, vagy fémhatású üvegosztást, domború („TV”) üvegezést, műanyag ereszcsatornát beépíteni,

b) színezés tekintetében: közterületről látható homlokzat színezése esetén a hagyományos földszínektől eltérő, harsány „neon” és erőteljes „tiszta” színeket alkalmazni,

c) tömegformálás tekintetében: közterületről látható tetőfelületen a héjazat síkjából kiemelkedő tetőfelépítményt, tetőablakot létesíteni,

d) homlokzati kialakítás tekintetében: az eredeti, jellegzetes arányú és osztású nyílászárót megszüntetni, vagy átalakítani, továbbá közterületről látható helyen – homlokzaton, tetőfelületen és kerítésen, az ingatlanok elő- és oldalkertjében – hírközlési, gépészeti, energetikai és egyéb berendezést, szerelvényt takarás nélkül elhelyezni.

(3) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését, vagy funkcióváltását a védettség önmagában nem akadályozhatja. Támogatni kell a védett épületek mai igényeknek megfelelő használatát.

(4) A védett épületek bővítést úgy kell megoldani, hogy az eredeti épület tömege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe a lehető legkisebb mértékben változzon és a tervezett bővítés, átalakítás a régi épület formálásával, anyaghasználatával összhangban legyen.

14. Helyi védettségű épülethomlokzatokat tartalmazó ingatlanok építési előírásai

16. §

(1) Az épület utcai homlokzata átalakításának, helyreállításának tervezése során a 15. § (1) bekezdésében foglaltaknak meg kell felelni.

(2) Az utcai homlokzaton sima vakolatot szükséges alkalmazni, amely különböző természetes, időtálló anyagokkal (fával, fagyálló burkolótéglával, továbbá – a környezeti adottságokra tekintettel – kivételesen és mértéktartóan kővel) díszíthető. Fém- és műanyag burkolat nem alkalmazható.

(3) A homlokzati részletképzésnek kerülnie kell mind a tagolatlan megoldást, mind a túldíszített – a tömb kialakult építészeti karakterétől és a szomszédos épületektől idegen – kialakítást.

(4) Szemétgyűjtő edény-tároló közvetlenül közterületre nem nyílhat, az elhelyezést a közterület felől takartan kell megoldani.

(5) A helyi védettségű utcaszakaszok (1. melléklet 3. fejezet 3/d.) esetében az egyes (sem országos, sem helyi) védelemben nem részesülő épület átépítése során az utcaképi illeszkedést korszerű eszközökkel, igényes anyaghasználattal és formai kialakítással kell biztosítani.

15. Helyi védelemben részesülő területen lévő sajátos építményre, műtárgyra, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények

17. §

(1) A közterületi képzőművészeti alkotások (szobrok, díszkutak, emléktáblák és egyéb alkotások) a vonatkozó önkormányzati rendeletben előírtak szerint létesíthetők.

(2) Egyéb műszaki berendezések létesítése során biztosítani kell az időtálló, környezethez illeszkedő, jó minőségű anyagok használatát.

16. Területek, amelyek alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

18. §

A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a 19. § (1) bekezdésben felsorolt területek kizárásával, elsősorban a HÉSz-ben meghatározott ipari gazdasági besorolású területeken helyezhetők el.

17. Területek, amelyek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

19. §

Nem helyezhetők el a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a város közigazgatási területének következő részein:

a) az Országos Ökológiai Hálózat elemeinek területe,b) a Körös-Maros Nemzeti Park területe,c) ex lege védett kunhalmok területe,d) Természetmegőrzési Natura2000 területek,e) Madárvédelmi Natura2000 területek,f) tájképvédelmi területek,g) a helyi védelemben részesülő természeti területek és a településképi szempontból

meghatározó városrészek területe.

18. A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények

20. §

Az alkalmazható anyagok időtállóak legyenek. A létesítmények karbantartása folyamatosan biztosítandó.

19. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen

21. §

Tilos valamennyi e Rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint annak felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló

104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben és magasabb szintű jogszabályokban tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

22. §

(1) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti, közvetlenül a telekhatáron, épülethomlokzaton, valamint épület tetőszerkezetén nem helyezhető el.

(2) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(3) A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is (alapozással együtt) elbontásra kerül. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.

20. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

23. §

(1) Reklám-, reklámhordozó megvilágításával káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni, ingatlan használatát korlátozni nem szabad, reklámhordozón villogó vagy káprázást okozó fény nem alkalmazható, felületük fényvisszaverő anyagból nem készíthető, reklám a közlekedés- és közbiztonságot nem zavarhatja. Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(2) A reklámot és reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogya) illeszkedjen a környező beépítés meghatározó hangulatához, építészeti

színvonalához, biztosítsa a kialakult igényes településkép fenntartását,b) színvilága illeszkedjen a környezethez, azzal harmonizáljon,c) a hagyományosan kialakult településképet ne változtassa meg hátrányosan,d) ne zavarja az épített és természeti értékek városképi megjelenését és annak megfelelő

érvényesülését,e) ne zavarja a nappali vagy éjszakai városképet.

(3) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzé tehető.

21. Információs célú berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok

24. §

Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk;b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos

tájékoztatás nyújtása;d) idegenforgalmi és közlekedési információ;e) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információ,f) egyéb gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ, és

g) lakossági apróhirdetések.

22. Építési reklámhálóra vonatkozó szabályok

25. §

Építési reklámháló az építési tevékenység időtartamára az alábbi együttes feltételekkel helyezhető el:

a) egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el,

b) az építési munka megkezdését az építési napló megnyitásával kell igazolni.

23. Cégérekre, cégfeliratokra vonatkozó településképi követelmények

26. §

(1) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégér helyezhető el, melynek mérete az 1 m2-t nem haladhatja meg.

(2) A cégért, cégfeliratot, üzlettáblát, illetve arculati elemeket el kell távolítani az üzletben folytatott tevékenység megszűnésétől számított 8 napon belül.

24. A mozgatható hirdető berendezésekre vonatkozó szabályok

27. §

(1) Mozgatható hirdető berendezés közterületen csaka) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási

ideje alatt és az adott tevékenység hirdetésére, üzletenként csak egy darab mennyiségben,

b) alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyekenhelyezhető el úgy, hogy ne zavarja a közlekedést és a közterület tisztaságát, rendjét.

(2) A mozgatható hirdető berendezés minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

25. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

28. §

A város teljes közigazgatási területén meg kell követelni, hogy az egyes közmű-üzemeltetők és -szolgáltatók által végzett hálózatbővítés-korszerűsítés építése során az épületek utcai homlokzatán, valamint a közterületekkel határos egyéb felületeken vezeték- és egyéb szerelvényépítés csak építészetileg rendezett formában történjen, az országos-, illetve helyi építészeti védelem alatt álló területeken rejtett módon történjen. Ezeknek a rendelkezéseknek nem megfelelő köztárgyak, közmű- és egyéb vezetékek, műtárgyak fokozatosan felszámolandók, illetve megfelelő módon átépítendők.

V. FejezetKötelező szakmai konzultáció

26. A kötelező szakmai konzultáció esetei

29. §

(1) A szakmai konzultáció a 2. melléklet 2. fejezetében kijelölt, településképi szempontból meghatározó területeken, a közterületről látható épület, építmény, köztárgy, kirakat, utcabútor létesítése, átalakítása, felújítása esetén kötelező.

(2) Közterületnek nem minősülő bármely részen 2 m2 felületet meghaladó reklám, reklám- és információs célú berendezés létesítése vagy cseréje esetén a szakmai konzultáció kötelező.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl egyéb esetekben is kezdeményezhető szakmai konzultáció.

27. A szakmai konzultáció szabályai

30. §

(1) A szakmai konzultáció a kérelem papír, vagy elektronikus úton történő benyújtásával kezdeményezhető.

(2) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, ügyfélfogadási időben történik és írásos emlékeztető kiadásával zárul.

(3) A szakmai konzultáció lefolytatása a városi főépítész feladata. A véleményezés során a következőket pontosíthatja:

– telepítés, – tömegformálás, – közterület kapcsolat,– a tetők, magastetők, tetőfelépítmények formai kialakítása, – bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elhelyezése,– portálok mérete, formai kialakítása,– homlokzatképzés és színezés, a felhasználható anyagok köre.

VI. FejezetTelepülésképi véleményezési eljárás

28. A kötelező településképi véleményezési eljárás esetei

31. §

Kötelező településképi véleményezési eljárást lefolytatni minden - a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben szabályozott - építési engedélyhez kötött épület és építmény esetében.

29. A véleményezés részletes szempontjai

32. §

A polgármester a településképi vélemény kialakítása során a főépítész véleményére alapozva – a vonatkozó jogszabályokban meghatározottakon túl – az alábbiaknak való megfelelést vizsgálja:

a) illeszkedés a kialakult településszerkezethez, területfelhasználáshoz és településképhez,

b) a védendő (megmaradó) adottságok tiszteletben tartása, megőrzése, bemutatása,c) a város hatályos településrendezési tervében tervezett, távlati előírások

figyelembevétele,

d) magassági illeszkedés, tömegformálás, anyaghasználat és színezés megfelelősége.

VII. FejezetTelepülésképi bejelentési eljárás

30. A kötelező településképi bejelentési eljárás esetei

33. §

(1) Kötelező településképi bejelentési eljárást lefolytatni reklámok, cégérek, cégfeliratok, üzlettáblák, cégarculatok elhelyezése, mozgatható hirdetőberendezések kihelyezése esetén, az építésügyi és településrendezési fogalmak szerinti rendeltetés-változás és rendeltetési egységek számának növekedése esetén, valamint az országos és helyi védett területeken, országos és helyi egyedi védett épületet, utcaszakaszt és homlokzatot érintő építési tevékenységek esetén, kivéve, ha ott örökségvédelmi engedélyezési, illetve bejelentési eljárás lefolytatása vagy építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges, az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek kivételével.

(2) Kötelező településképi bejelentési eljárást lefolytatni az alábbi esetekben:a) meglévő épület utcai homlokzatának megváltoztatása – színezése, a homlokzat

felületképzésének, rajzolatának és egyéb jellegzetességének módosítása – esetén,b) közterületről, vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható előtető,

védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,

c) megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló

– vendéglátó, kereskedelmi, sportolásra, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

– kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény létesítése esetén,d) közterületről látható szellőző-, klímaberendezés építményen való elhelyezése, vagy

áthelyezése esetén,e) utcai kerítés építése, átalakítása, jellegének megváltoztatása esetén.

34.§

(1) A településképi bejelentési eljárás általános szabályok szerinti kérelméhez mellékelendő építészeti-műszaki tervnek építési tevékenység esetén legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) műszaki leírás a telepítésről és a műszaki kialakításról, amely tartalmazza az építmény formáját, méretét, anyagát(-ait) és technológiáját,

b) helyszínrajz – az elbíráláshoz szükséges méretarányban – amely tartalmazza az igénybe vett helyszínt, és az elhelyezésének módját,

c) alaprajz,d) nézetrajz,e) utcaképi vázlat,f) látványterv,g) az épület, építmény külső megjelenését (homlokzat, tömeg-, tetőforma,

tetőfelépítmény, kémény) módosító átalakítás esetén a következő munkarészek készítendők el:

ga) homlokzat megjelenését érintő munkák esetén a meglévő és tervezett homlokzatok terve legalább M=1:100 léptékben, a két szomszédos épület színezésével összehangolt, illetve harmóniába hozott színtervvel,gb) tömeg, illetve tetőforma változtatása esetén:

– a meglévő és a tervezett állapot helyszínrajza a tetőidom ábrázolásával legalább M=1:250 léptékben,

– a meglévő és tervezett homlokzatok terve legalább M=1:100 léptékben, – a megértéshez szükséges számú metszet legalább M=1:100 léptékben.

h) fotódokumentáció a megértéshez szükséges számú fotóval.

(2) A településképi bejelentési eljárás általános szabályok szerinti kérelméhez mellékelendő építészeti-műszaki tervnek reklámelhelyezés esetén legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) műszaki leírás a telepítésről és a műszaki kialakításról, amely tartalmazza a reklám, reklámhordozó formáját, méretét, anyagát(-ait) és technológiáját,

b) helyszínrajz – az elbíráláshoz szükséges méretarányban – amely tartalmazza a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt, annak alaprajzát és elhelyezésének módját, a reklám és annak közelében fekvő építmények, műszaki létesítmények (közművek, oszlopok, stb.), növényzet távolságát,

c) nézetrajz,d) utcaképi vázlat,e) látványterv,f) fotódokumentáció a megértéshez szükséges számú fotóval.

(3) A településképi bejelentési eljárás általános szabályok szerinti kérelméhez mellékelendő építészeti-műszaki tervnek rendeltetés-változás és rendeltetési egység számának növekedése esetén legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) műszaki leírás a rendeltetés-változásról és rendeltetési egység számának növekedéséről, valamint ezek indoklásáról, parkolómérleggel,

b) alaprajz a változás előtti és a változást követő állapotról – az elbíráláshoz szükséges méretarányban – amely egyértelműen ábrázolja a rendeltetési egységeket,

c) helyszínrajz telken belüli gépjármű elhelyezési igény növekedése esetén, a minimális zöldfelület biztosítása módjának bemutatása mellett.

(4) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbiaknak való megfelelést kell vizsgálni:

a) illeszkedés a kialakult településszerkezethez, területfelhasználáshoz és településképhez,

b) a védendő (megmaradó) adottságok tiszteletben tartása,c) a város hatályos településrendezési eszközeiben tervezett, távlati előírások

figyelembevétele,d) magassági illeszkedés, megfelelőség.

(5) A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését, és ha bármilyen mulasztást, vagy eltérést észlel, arról 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

VIII. FejezetA településképi bírság

31. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

35. §

(1) A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetei:a) a településképi bejelentési eljárás elmulasztása,b) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottaktól eltérő tevékenység végzése, a

településképi követelmények be nem tartása,c) a kötelezés végrehajtásának elmulasztása.

(2) A településkép-védelmi bírság mértékének megállapításánál – az általános szabályokon túl – figyelembe kell venni, hogy a jogsértés milyen mértékben sérti, vagy gátolja a város településképi értékeinek megőrzését és érvényesülését.

IX. FejezetÖnkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

32. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

36. §

Az önkormányzati támogatás célja a Gyula városában található védett épületek, építmények és épületrészek megfelelő színvonalú fenntartása, felújítása és építészeti megjelenésének biztosítása érdekében, pályázati eljárás keretében anyagi támogatás nyújtása a tulajdonosnak, használónak vagy kezelőnek.

37. §

(1) Az önkormányzati támogatás hatálya kiterjed:a) országos műemléki védelem alatt álló építményekre és műemléki jelentőségű

területeken álló építményekre,b) az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletben foglalt egyedi védelem alatt

álló építményekre,c) az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletben foglalt helyi területi

védelem alatt álló építményekre.

(2) Az (1) bekezdésben részletezett épületek, építmények és épületrészek megfelelő színvonalú fenntartása, felújítása és építészeti megjelenésének biztosítása érdekében, pályázati eljárás keretében anyagi támogatás nyújtható a tulajdonosnak, használónak vagy kezelőnek.

33. A támogatás odaítélésének feltételei

38. §

(1) Támogatásban olyan természetes vagy jogi személy részesülhet, akinek (amelynek) a felújítandó épület, épületrész vagy építmény a

a) tulajdonában vagy b) használatában, kezelésében van.

(2) Nem nyújtható be pályázat 100 %-os önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vonatkozásában.

(3) A védett érték jó karbantartása, állagának megóvása a tulajdonos, a használó és a kezelő kötelezettsége, de a fenntartáshoz, állagának megóvásához és felújításhoz e Rendelet alapján és szabályai szerint támogatást igényelhet.

34. A támogatás és a pályázati eljárás szabályai

39. §

(1) A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, amelyhez a szükséges fedezetet a képviselő-testület az éves költségvetésben határozza meg és biztosítja.

(2) A támogatási lehetőségre vonatkozó pályázati felhívást a Gyulai Polgármesteri Hivatal Mérnöki Osztálya (a továbbiakban: Mérnöki Osztály) teszi közzé az adott év március 15. napjáig Gyula város hivatalos honlapján és a helyben szokásos módon.

(3) A pályázatokat a Mérnöki Osztály vezetőjéből, a városi főépítészből és a polgármester által felkért szakértőkből álló ad hoc testület véleményezi az alábbi szempontok szerint:

a) a beruházás, felújítás műszaki indokoltsága,b) a beruházás, felújítás indokoltsága városképi szempontból,c) az épület jellege (védett vagy védett területen helyezkedik el),d) a beruházás, felújítás jellege,e) a beruházás, felújítás teljes költségének aránya az igényelt támogatáshoz, amely

maximálisan 50 % lehet,f) a beruházás, felújítás által képviselt érték.

(4) A támogatás odaítéléséről – a (3) bekezdésben meghatározott vélemények figyelembevételével – a Gazdasági Erőforrások Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) dönt legkésőbb az adott év május 31. napjáig.

40. §

(1) A pályázat tartalmi elemei a következők:a) a pályázó és az épület, építmény, épületrész adatai a a Rendelet 4. mellékletét képező

adatlapon,b) építési engedélyhez kötött munka esetén a jogerős építési engedély és a

tervdokumentáció,c) építési engedélyhez vagy örökségvédelmi tudomásulvételhez nem kötött munka

esetén hatósági igazolás arról, hogy nem építési engedélyköteles vagy nem örökségvédelmi tudomásulvételhez kötött a felújítási munka, valamint a felújítási tervdokumentáció, melyhez szakképzettséggel rendelkező szakértő által készített értékleltárt, értékvizsgálatot kell benyújtani,

d) örökségvédelmi tudomásulvételhez kötött munka esetén a bejelentési dokumentáció és a hatóság tudomásulvétele,

e) minimum 5 fényképből álló fénykép-dokumentáció az épület, építmény, épületrész állapotáról, kiemelt figyelemmel a beruházással érintett területekre,

f) a megvalósítást szolgáló részletes és tételes költségvetés,g) a pályázó köztartozás-mentességéről szóló NAV-igazolás,h) társasház, illetve a 38. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pályázó esetén valamennyi

tulajdonostárs, illetve a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata,i) a Rendelet 5. melléklet szerinti, a közpénzekből nyújtott támogatások

átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti összeférhetetlenségről és az érintettség fennálásáról szóló nyilatkozat,

j) a Rendelet 7. melléklete szerinti, a pályázó hozzájáruló nyilatkozata a helyi adótartozásáról szóló igazolás megkérésére.

(2) A pályázó köteles a pályázat benyújtásakor hatályos építési, kivitelezési, örökségvédelmi és egyéb vonatkozó jogszabályoknak való folyamatos megfelelést biztosítani.

41. §

(1) A pályázatokat a Bizottságnak címezve, a Mérnöki Osztályhoz kell benyújtani postán, személyesen vagy elektronikusan a pályázati felhívásban megadott határidőig.

(2) A határidőben beérkezett pályázatokat a Mérnöki Osztály 8 napon belül formai és tartalmi szempontok alapján vizsgálja.

(3) A megadott határidőn túl érkezett pályázatok vizsgálatára, véleményezésére és elbírálására nem kerül sor.

(4) A formailag hiányosan benyújtott pályázatok esetében a Mérnöki Osztály 8 napos jogvesztő határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel a pályázót. A pályázat formailag érvénytelen, ha annak valamely tartalmi eleme hiányzik.

(5) A pályázat tartalma alapján érvénytelen, ha a pályázó nem felel meg a Rendelet 38. §-ában foglalt feltételeknek. A tartalma alapján érvénytelen pályázatok véleményezésére és elbírálására nem kerül sor.

35. A szerződéskötés

42. §

A támogatást elnyert pályázókkal Gyula Város Önkormányzata támogatási szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás felhasználására, az elszámolásra, illetve a nem szerződésszerű felhasználási és beszámolási kötelezettség megsértése esetén irányadó jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezéseket.

36. A csekély összegű támogatásra vonatkozó rendelkezések

43. §

(1) A jelen Rendelet alapján nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

(2) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.

(3) Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.

(4) Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

(5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(6) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

(7) A támogatottnak az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – a rendelet 6. melléklete szerinti nyilatkozat kitöltésével nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(8) A támogatott kijelenti, hogy – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – a támogatást nem használja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására. Kizárt ágazatok/tevékenységek:

a) a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás;

b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások támogatása;

c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások támogatása, amennyiben:

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbadásától függ;

d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez; értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

e) az import áruk helyett belföldi áru használatához kötött támogatás;f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások

számára nyújtott támogatás teherszállító járművek megvásárlására [3. cikk (2) bekezdés 2. albekezdés].

(9) Amennyiben egy vállalkozás a fenti a-c) pontokban említett ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alkalmazásának hatálya alá tartozó ágazatokban egyaránt végez tevékenységet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályait csupán ez utóbbi ágazatra vagy tevékenységre tekintettel nyújtott támogatásokra kell alkalmazni – feltéve, hogy a támogatást nyújtó megfelelő eszközökkel biztosítja – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése – hogy a rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek nem részesülnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatásban.

(10) A támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni.

X. FejezetZáró rendelkezések

37. Hatálybalépés

44. §

Ez a Rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.

38. Hatályon kívül helyező rendelkezések

45. §

(1) Hatályát veszti Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti örökség helyi védelméről szóló 41/2004. (X. 29.) számú rendelete.

(2) Hatályát veszti Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti örökség támogatási rendszeréről szóló 12/2016. (III. 31.) számú rendelete.

(3) Hatályát veszti Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 18/2018. (VI. 29.) számú rendelete.

(4) Hatályát veszti Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének Gyula város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2004. (I. 30.) számú rendeletének 2. § 4. pontja, a 19. §-a, a 20. §-a, a 22. §-a, a 37. §-a, a 38. § (3) és (8) bekezdései, a 43. § (1) bekezdése és a (6)-(10) bekezdése.

Dr. Görgényi Ernő Dr. Csige Gáborpolgármester jegyző

1. melléklet a 40/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke

1. fejezetA helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása

1. Nagyrománváros: a műemléki jelentőségű terület határa – Kétmalom utca 13-15. hátsó telekhatára –– Újülés utca – Kerék utca – Sittye utca – Nagyváradi út.

2. Újváros egy része: a műemléki jelentőségű terület határa – Nagyváradi út – Kőrösi Csoma Sándor utca – Tomcsányi utca – Mikes Kelemen utca – Gyár utca.

3. Németváros: a műemléki jelentőségű terület határa – Németváros északi határa, amelyet a volt Fehér-Körös medre határol (Göndöcs utca – Ferencesek tere – Névtelen utca, melynek északi oldala a Törökzugi lakótelep) – Köröspart utca – Gyep utca – a Csabai út 44-től 36-ig tartó szakaszán 1 telekmélység északi határa, a 34-től 18/b-ig tartó szakaszán 2 telekmélység északi határa és a Csabai út 16-2. közötti ingatlanok északi határa – Dobay utca.

4. Gyulavári történeti központja: Széchenyi utca – Széchenyi tér – Sirály utca – Illyés Gyula utca – a lakóterület határa (9440 és 01437/2 hrsz. ingatlanok déli telekhatára) – Zrínyi Miklós utca – az Almássy kúria gazdasági épületei ingatlanának (9730 hrsz.) keleti és déli határa – Sport pályák ingatlanának (9773 hrsz.) keleti, déli és nyugati határa – Széchenyi István utca – Malomsor utca – Névtelen utca (10028 hrsz.) – Kisbök utca – József Attila utca.

5. Kálvária-domb: a Kálvária dombját magába foglaló tömböt határoló névtelen utcák, amelyek 8281-8298 hrsz. ingatlanokat foglalják magukba, valamint az északi határoló utca túloldalán lévő 8268-8280 hrsz. ingatlanok.

6. Ajtósfalva történeti központja: Hódi utca nyomvonala a vasúttól, majd a keleti oldala a 5135/2 hrsz. telektől egy telek mélységben, a 7514, 7516 és 7513 hrsz. nyugati határvonalai, Fürj utca és Fecske utca déli oldala egy telek mélységben a vasútig.

7. Magyarváros és Krinolinkert közötti terület: a műemléki jelentőségű terület határa –Dobay utca – Vértanúk útja – Honvéd utca – Rákóczi utca – Kulcs utca – Szt. István utca – Laktanya utca – Báthori István utca – Klapka György utca – a 3150/1, 3150/2, 3168/1, 3168/2, 3247, 3245/2, 3245/1, 3244, 3243/2, 3243/1, 3242, 3241 helyrajzi számú telkek északi határa – a 3252/2, 3264/1, 3277 helyrajzi számú telkek keleti határa – Hársfa utca – Kiss János altábornagy utca.

2. fejezetA helyi területi védelem alatt álló területek lehatárolásának térképi bemutatása

3. fejezetA helyi egyedi védelem alatt álló „elemek”

3/a: belterületi épített értékek

Jel Megnevezés Helyszín Hrsz. Megjegyzés

HVBÉ-1 Régi vasútállomás Szentpálfalva, Vasútállomás 4306

K und K stílusú, téglalap alaprajzú, palával fedett nyeregtetős épület.

HVBÉ-2 Malom Nagyrománváros, Nagyváradi út 61. 567 Fehér falú, kis ablakos épület,

jelenleg terménybolt.

HVBÉ-3 Gyulai Húskombinát épülete

Újváros,Béke sugárút 50. 748

Kétszintes, eklektikus épület, tetején bagoly szoborral. Homlokzatán emléktábla: "Stéberl András Gyula húsiparának felvirágoztatója" felirattal.

HVBÉ-4 Evangélikus templom

Németváros,Béke sugárút 29. 4624

Timpanonos, dor oszlopos díszítésű, egytornyos templom. Eklektikus stílusú.


HVBÉ-5 Kohán képtár, Kohán György és Göndöcs Benedek szobrával

Németváros, Göndöcs-kert 4687

Kétszintes neobarokk épület a helyi védettségű parkban. A bejárattól balra Kohán György bronz szobra (Péter Zsuzsanna munkája), az épület közepén lévő szoborfülkében Göndöcs Benedek kagylóval díszített szobra (Técsy László alkotása).

HVBÉ-6 Régi múzeumépület Németváros, Göndöcs-kert 4687

Neoklasszicista, egyszintes, dór oszlopos, timpanonos épület, timpanonjában Békés megye címerével, védett parkban . Nyílászárói türkiszzöldre festettek, az épület hátsó részén az ablakok nem odaillőek.

HVBÉ-7 Gyermekkórház Kárpát utca 11. 4793

Kétszintes, nagy alapterületű épület, falán Dr. Széll Imre emléktábla. Parkjában értékes, idős fák (lucfenyő, ginkgo, ezüsthárs, hegyi juhar, stb.).

HVBÉ-8 Malom és melléképületei Kiss Ernő utca 12. 4886

Háromszintes malomépület, két oldalán egy-egy földszintes melléképület. Mindhárom épület téglalap alaprajzú.

HVBÉ-10 Régi kripta Szent Kereszt temető 6642

Múlt századi faragott márvány sírkövek, sírdomb nincs. Neo-klasszicista kripta, elől kb. 3 m magas fallal, felirata hiányzik, hátsó része 1 m magas, akáccal benőtt.

HVBÉ-11 Temető kapu Szent Kereszt temető 6642

Téglából épült, szimmetrikus építmény, a kiskapu tetején vas kereszt, a nagykapu tetején kő angyal. A kapuszárnyak a Katolikus Plébánián találhatók.

HVBÉ-12 Régi malomépület Csabai út 6653/2

Négyszintes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, jelenleg termény- és tápraktár, ill. -bolt toldaléképülettel.

HVBÉ-14 Régi villanytelep Alpár utca 33. 4420Felújított ház, lépcsős homlok-dísszel, alatta kerek ablakkal, nyeregtetővel.


HVBÉ-15 Régi kriptaépület Galbácskert, Szentháromság temető 3638

A Kosztyik Szlabúr és Kreuchel család sírboltja. Téglalap alaprajzú, vakolatlan téglaépület kerek ablakokkal, kétszárnyas tömör vasajtóval.

HVBÉ-16 „Vízügyi palota”Ajtóssy utca 14/a

Ady Endre utca 19.4727

HVBÉ-17 Mogyoróssy család sírboltja

Galbácskert, Szentháromság temető 3638

Téglalap alaprajzú, vakolatlan téglaépület, tetején kovácsoltvas kerítés és öntöttvas tábla: "Mogyoróssy család sírboltja 1882".

HVBÉ-18 Kaczvinszky család kápolnája

Galbácskert, Szentháromság temető 3638

Vörös kőépület, széles lépcsősorral, tetején kereszttel, címeres harangtoronnyal.

HVBÉ-20 Lakóépület Szent István utca 6. 4279/1

HVBÉ-21 Lakóépület Karácsonyi János utca 3. 4284

HVBÉ-22 Lakóépület Laktanya utca 10. 3103

HVBÉ-23 Lakóépület Laktanya utca 14. 3101

HVBÉ-24 Villa Béke sugárút 67. 4829 Szecessziós

HVBÉ-25 Általános iskola Béke sugárút 49. 4736 Eklektikus

HVBÉ-26 Polgárház Béke sugárút 42. 744

HVBÉ-27 Villa Eötvös Lóránd utca 2. Béke stg. 39. 4712 Neobarokk

HVBÉ-28 Kossuth Lajos utca 13. 4429/2

HVBé-29 Dózsa György u. 45. 4463 Szecessziós

HVBÉ-30 Polgárház 48-as u. 18. Béke sgt. 28. 4539 Szecessziós

HVBÉ-31 Vár u. 8. 2586 Szecessziós

HVBÉ-32 Aranykereszt fogadó Eszperantó tér 2. 4386

HVBÉ-33 Gimnázium Kossuth tér 5. 6182/2 Eklektikus

HVBÉ-34 Polgárház Kálvin u. 15. 134 Neobarokk


HVBÉ-35 Módos parasztház Kálvin u. 24. 230

HVBÉ-36 Polgárház és veran-dás udvari épület Károly Róbert u. 13. 324/1

HVBÉ-37 Tornácos polgárház Apor Vilmos tér 10. 5864

HVBÉ-38 Fonalüzem Budai Nagy Antal u.20. 6032

HVBÉ-39 Tornácos parasztház Munkácsy Mihály u. 20. 291

HVBÉ-40 Tornácos parasztház Gárdonyi Géza u. 4. 4646

HVBÉ-41 Tornácos parasztház Göndöcs u. 4. 4685

HVBÉ-42 Tornácos parasztház Bárány u. 8. 5870/2

HVBÉ-43 Tornácos parasztház Liszt Ferenc u. 12. 5847

HVBÉ-45 Tornácos parasztház Ajtósfalva, Fecske u. 7. 7515

HVBÉ-46 Temetőkápolna Szt. Kereszt temető 6642

HVBÉ-47 Temetőőri épület Szentháromság temető 3638

HVBÉ-48 Temetőkápolna Újgyula,Szt. József temető 6485

HVBÉ49 Népi építészeti emlék

Krisztinaváros,Jász Lukács u. 25. 6346

HVBÉ-50 Lakóépület Sirály utca 29. 9410

HVBÉ-52 Lakóépület Sirály utca 56. 10519

HVBÉ-53 Volt likőrgyár, északi épületszárny Bodoky u. 6. 6178

HVBÉ-54 Magyar Gyula lakóháza Gábor Áron u. 3. 2425

HVBÉ-57 Lakóépület Apor Vilmos tér 9. 5863 Eklektikus. Közepes állagú, földszintes.

HVBÉ-58 Kollégium Béke sgt. 59. 4756 Romantikus. Mohácsy Miklós Kollégium. Földszintes.

HVBÉ-59 Otthon Béke sgt. 57. 4755 Eklektikus. Apor Vilmos Otthon. Földszintes.

HVBÉ-60 Lakóépület Béke sgt. 48. 747 Romantikus. Földszintes.

HVBÉ-61 Óvoda Béke sgt. 53. 4753 Romantikus. Földszintes óvoda.

HVBÉ-62 Rendőrség Béke sgt. 51. 4751 Neoklasszicista. Rendőrség. F+1 szintes.


HVBÉ-63 Templom Gyulavári, Bay tér Neobarokk

HVBÉ-64 Lakóház Szent István utca 63.Szentháromság u.2. 3631

HVBÉ-65 Lakóház Kossuth Lajos utca 2. 255 F+1 emeletes, eklektikus épület. Jobb oldalán gk. áthajtóval

HVBÉ-66 Lakóház Dózsa György utca 22. 4404 Kinicz – ház.

HVBÉ-67 Lakóház Dózsa György utca 30. 4399/2 Népi építészeti emlék.

HVBÉ-68 Lakóház Dózsa György utca 32. 4398/1 Népi építészeti emlék.

HVBÉ-69 Városház u. 15. 4455



HVBÉ-72 Megyeház utca 2.

HVBÉ-73 Megyeház utca 10. 3

HVBÉ-74 Városház utca 10. 4484

HVBÉ-75 Béke sugárút 6. 4558/2

HVBÉ-76 Bacsó Béla utca 12. 4780/1

HVBÉ-78 Scherer Ferenc utca 56. 5979

HVBÉ-79 Tomcsányi utca 52. 598

HVBÉ-80 Régitemető utca 2. 599

HVBÉ-81 Kerecsényi utca 23. 795

HVBÉ-83 Vízügyi Igazgatóság épülete Városház utca 26. 4466

HVBÉ-84 Csecsemő-otthon Somogyi Béla utca, Ady Endre utca 8. 4740

HVBÉ-86 Zeneiskola Bartók B. utca 3.Dr. Adler I. utca 7. 6188

HVBÉ-87 KÖH épület Szent Miklós park 2. 2639/1

HVBÉ-89 Menyhárt híd Szent László utca 4425/2Az Élővíz-csatornán épült, jelenlegi építési formáját 1907-ben nyerte el.

HVBÉ-90 Kapus híd Kossuth tér és Városház utca között 6169/2 Az Élővíz-csatornán épült,

nagykőhíd.


HVBÉ-91 Német hídK. Schiffert József utca és Bartók Béla utca között

6169/2 Krész-híd

HVBÉ-92 Jász Lukács hídJász Lukács utca és Budai Nagy Antal utca között

6169/2

HVBÉ-93 Temetői híd Scherer Ferenc utca és Selyem utca között 6169/2 A Németvárosi temetőhöz vezető

híd.

HVBÉ-94 Intézményépület Petőfi tér 1.Harruckern tér 5. 4474

Megjegyzés: a sorszám (jel) a Szabályozási Terven feltüntetett számozást jelenti,a hiányzó sorszámú védett elem törlésre került.

3/b: belterületi épülethomlokzatok


HVBU-1 Kohán György lakóháza Kerecsényi u. 17. 783

Márvány emléktábla Kohán György (1910-1966) festőművész lakóházán.

HVBU-2 Lakóépület Kerecsényi utca 7. 650

HVBU-3 Polgárház Kálvin u. 3. 2324 Eklektikus

HVBU-4 Tornácos parasztház Tomcsányi u. 36. 449

HVBU-5 Lakóépület Eötvös Lóránd utca 10. Somogyi Béla utca 1. 4725

HVBU-6 Lakóépület Dobay utca 2. 6225 Neobarokk, manzardtetős, földszintes saroképület.

HVBU-7 Lakóépület K. Schriffert József utca 4. Eklektikus, földszintes.

HVBU-8 Iskola Apor Vilmos tér 1. 6127 Eklektikus. Jó állagú, földszintes iskolaépület.

HVBU-9 Lakóépület Apor Vilmos tér 2. 6128 Eklektikus. Közepes állagú, földszintes.

HVBU-11 Lakóépület Béke sgt. 63. 4801

HVBU-12 Lakóépület Béke sgt. 65. 4802

HVBU-13 Üzlet Béke sgt. 54. 756

HVBU-14 Üzlet Béke sgt .56. 757

HVBU-15 Üzlet Béke sgt. 58. 758

HVBU-16 Lakóépület Béke sgt. 55/a. 4754/2

HVBU-17 Lakóépület Béke sgt. 55/b. 4754/1

HVBU-18 Lakóépület Béke sgt. 40. Erdélyi Sándor utca 1. 743/1 Eklektikus. Földszintes.

HVBU-19 Lakóépület Béke sgt. 40. 743/2

HVBU-20 Iskola Béke sgt. 41. 4713 Eklektikus. Földszintes iskola.

HVBU-21 Lakóépület Béke sgt. 43. 4714 Eklektikus. Földszintes.




HVBU-25 Lakóépület Béke sgt. 32/a. 4535 Eklektikus. Földszintes.



HVBU-27 Lakóépület 48-as utca 10. 4516

HVBU-28 Lakóépület 48-as utca 11. 4501 Szecessziós.

HVBU-29 Lakóépület 48-as utca 12. 4517

HVBU-30 Lakóépület Petőfi tér 4.

HVBU-31 Lakóépület Árpád utca 4.

HVBU-32 Lakóépület Árpád utca 6.

HVBU-33 Lakóépület Árpád utca 8. 22 Eklektikus.

HVBU-34 Lakóépület Árpád utca 9/a. 4528 Eklektikus.

HVBU-35 Lakóépület Árpád utca 9/b. 4527 Eklektikus.

HVBU-36 Lakóépület Árpád utca 12. 30 Eklektikus.





HVBU-41 Lakóépület Béke sgt. 14. Jókai Mór utca 12. 4551 Eklektikus. F+1 szintes.


HVBU-43 Lakóépület és üzlet Béke sgt. 6.. 4558/2 Eklektikus. F+1 szintes.

HVBU-44 Lakóépület és üzlet Béke sgt. 8. 4558/1 Eklektikus. F+1 szintes.

HVBU-45 Lakóépület és üzlet Béke sgt. 10. 4556 Eklektikus. F+1 szintes.

HVBU-46 Lakóépület és üzlet Béke sgt. 12. 4555 Eklektikus. F+1 szintes.

HVBU-47 Lakóépület Vár u. 16. 2576 Szecessziós.

HVBU-48 Lakóépület Bodoky u. 1. 4562 Eklektikus-szecessziós.

HVBU-49 Lakóépület Esze Tamás utca 2. 4506

HVBU-50 Lakóépület és üzlet Corvin utca 13. 4545/2


HVBU-52 Intézmény-épület Harruckern tér 1. 4482

HVBU-53 Intézmény-épület Szent István utca 38. 3125

HVBU-54 Intézmény-épület Szent István utca 36. 3124

HVBU-55 Intézmény-épület Laktanya utca 3125 Volt huszárlaktanya istállója.

HVBU-56 Lakóépület II. Rákóczi Ferenc utca 21. 3863

HVBU-57 Lakóépület Kulcs utca 16. 3753

HVBU-58 Lakóépület Szent István utca 33. 3763

HVBU-59 Lakóépület Bartók Béla utca 1. 6187 Volt zsidó paplak.

HVBU-60 Lakóépület Göndöcs utca 14. 5825 Volt gazdaház.

HVBU-61 Lakóépület Baross utca 1. Schrerer Ferenc u.1. 6119/1

HVBU-62 Lakóépület Schrerer Ferenc u.1/a 6119/2

HVBU-63 Lakóépület Jókai Mór utca 27. 4599/1

HVBU-64 Lakóépület Jókai Mór utca 25. Stéberl András u 2. 4597

HVBU-65 Lakóépület Jókai Mór utca 20. Patócsy Ferenc u.1. 4642

HVBU-66 Várszálló Vár utca 3. 2613/3

HVBU-67 Megyeház utca 8. 2

HVBU-68 Kerecsényi utca 27. 797

HVBU-69 Scherer Ferenc utca 20. 5938




HVBU-76 Hétvezér utca 5. 4564

HVBU-77 Jókai Mór utca 31. 4619




HVBU-80 Jókai Mór utca 10. Corvin utca sarok 4552



HVBU-83 Apor Vilmos tér 8., 8/a. 5842

HVBU-84 Városház utca 1. 4464



HVBU-87 Karácsonyi János utca 6. 4316

HVBU-88 Kossuth Lajos tér 3. 6178

HVBU-89 Jász Lukács utca 14. 6361

HVBU-90 Pap utca 13. 6349

HVBU-91 Gyóni Géza utca 34. 6345

HVBU-92 Gyóni Géza utca 32. 6342

HVBU-93 Karácsonyi János u. 1. Szent István u. sarok 4283

HVBU-94 Szent István utca 2/A. 4282

HVBU-95 Szent István utca 2/B. 4281

HVBU-96 Szent István utca 4. 4280

HVBU-97 Kossuth Lajos utca 4. 260

HVBU-98 Kossuth Lajos utca 6. 261

HVBU-99 Dr. Adler Ignác utca 5. 6184



HVBU-103 Pékség Tomcsányi u. 33. 178

Megjegyzés: a sorszám (jel) a Szabályozási Terven feltüntetett számozást jelenti,a hiányzó sorszámú védelem törlésre került.

3/c: külterületi épített értékek

Jel Megnevezés Helyszín Hrsz. Leírás

HVKÉ-1 Nevelőotthon

A Sarkadi út (0899 hrsz.) és a sarkadi vasút (0923 hrsz) találkozásánál

0868/a

Leromlott állapotban lévő, kétszintes, tégladíszes épület, szecessziós stílusjegyekkel. A kertben idős vadgesztenye (Aesculuc hippocastanum) és nyárfa (Populus nigra ’italica’) fajok taklálhatók. A kerítés öntöttvasból készült.

HVKÉ-2 Gazdasági épületek

A Dobozi 4234 jelű (0734 hrsz.) közlekedési út mentén.

0735/a K und K stílusú, gazdasági jellegű téglaépületek.

HVKÉ-3 Falusi ház

A Sarkadi 4219 jelű (0899 hrsz.) közlekedési út mentén

0909/1/gFakerítéses, növényzettel sűrűn körülvett cseréptetős, kontyolt nyeregtetős, fehérre meszelt, egyszintes falusi ház, kis kerttel.

HVKÉ-4 KápolnaA József Attila Tüdőszanatórium kertjében

0922Kb. 10 m2 alapterületű, egyszintes apszissal lezárt, fehérre meszelt, cseréptetős, klinkertégla díszítéses kórházi kápolna.

HVKÉ-5 Úttörőház

A szbadkígyósi út mellett a déli oldalon, a 6. és 7. km-kő között félúton, ahol az út kanyarodik.

0345/2

A K und K stílusú egyszintes házban a környéken található utak építője és fenntartója lakott, ma is lakóházként funkcionál. Homlokzatán, oromzatán és oldalán is tégladíszítésekben gazdag.Sátortetős, cserépfedéssel.

HVKÉ-6 Hullató tanya A Szabadkígyósi út mellett, a 10-es kilométerkőnél.

Két nyújtott téglalap alaprajzú, földszintes, nádtetős, fehér, vakolt épület. Az útra merőleges épületszárny eredeti rendeltetése istálló, oromfalán széles bejárattal, oldalát 45 fokos szögben gerendapillérek támasztják. Az úttal párhuzamos épület hosszanti oldalán 1 méteres távolságban kis ablakok helyezkednek el. A két helyiségben jelenleg mezőgazdasági gépeket és takarmányt tárolnak.

HVKÉ-7 Város tanya

A Szabadkígyósi út mellett az északi oldalon, a 9-os kilométerkőnél.

0483/a

A két fehérre vakolt cseréptetős épület közül az L alaprajzú a fiatalabb, oldalát kis íves téglakirakású ablakok díszítik. A másik épület egyszerű téglalap alaprajzú, kb. 70 m2-es alapterületű. Oromzatán lépcsőzetes tégladíszítésű. Mindkét épület sátortetős, cserép burkolattal. Jelenleg is lakott.

HVKÉ-8 Tanyasor gémeskúttal

A Szabadkígyósi út mellett az északi oldalon, a 6-os kilométerkőnél.

Az útra merőleges irányba húzott vonalon elhelyezkedő három tanya hangulatos látványt nyújt. Mindhárom épület sátortetős, fehérre vakolt. Az úthoz legközelebbi tanya előtt egy gémeskút áll.

HVKÉ-9 Kálvária-domb stációi

A Kétegyháza felé vezető út 1-es km-kőjétől 250 méterre délnyugati

0267 A dombra felvezető ösvény mellett kétoldalt helyezkednek el a keresztút állomásai. Tetején kis kápolna áll. A Kápolna (1760) műemléki védelem alatt áll. A domb gyepes, egy-egy akácfával (Robinia pseudoacacia). Közel 15-es

irányban. magasságával megtöri a sík tájat. Kitűnő kilátóhelyet biztosít.

HVKÉ-10 Lakóház Somogyi Béla u.

12. 0271/2

K und K stílusban épült, tégladíszítéses, fehérre vakolt egyszintes lakóház. Cseréptetős, oromzatán a tetőszerkezet háromszögének csúcsaiban három kéményszerű tégladísz található, kereszt mintával. A ház sarkai és alapzata téglával kirakott, a padlásról az utcára néző kis kétrészes ablak felett íves tégladíszítés van.

HVkÉ-11Vasúti őrház és kisvasúti vasútállomás

A Békéscsaba felé vezető vasúti pálya északi oldalán, Gyula belterületé-nek határán.

0671

A ház a vasúti sínek mellett helyezkedik el, egyszintes, cseréptetős, fehérre vakolt. K und K stílusú, sarkait és talapzatát téglaburkolat díszíti. A kertben egy kerekes kút is van. Jelenleg lakóházként funkcionál, kertjének egy része baromfiudvarként szolgál.

HVKÉ-12 Erzsébet-híd

A sarkadi úton, a Fehér-Körös fölött átívelő híd.

0986 Kétpilléres, világoskékre festett, öntöttvas szerkezetű közúti híd.

HVKÉ-13 Vasúti híd

A Fehér-Körösön Nagyökörjárást és Remetét összekötő vasúti híd.

0986 Acélszerkezetű íves, világoskékre festett, két kőpilléren álló vasúti forgalmat lebonyolító híd.

HVKÉ-14

Fekete-Körös híd

A kereszteződésnél 0918 Íves acél közúti híd, két pillére a parton áll.

HVKÉ-15

Tanyasor Gyula belterületétől délre, az Eleki út mentén két oldalt.

Az úttól 300-400 m hosszú bekötőút vezet a tanyákig a szántóföldön keresztül, a tanyák körül általában kisebb rét található. Folyamatos használatú épületegyüttesek (tanyaudvar, kert, lakóépületek, gazdálkodáshoz szükséges melléképületek). Tégla vagy vályogfalúak, nyeregtetősek, sokszor kontyolt nyeregtetővel, ritkábban sátortetővels. Cserépfedésűek, oromfaluk jellemzően faburkolatú. Fa nyílászárók, gerébtokos ablakok, falaik vakoltak.Az Eleki út mentén 4-5 km hosszon kb. 30-40 tanya helyezkedik el egymástól 2-300 méterre.

HVKÉ-16 Tanyasor

Az Eleki úttól nyugatra, a Szlányi-dűlőn áthaladó, az Eleki és a Kétegyházi utat összekötő észak-déli irányú csatorna mentén.

A csatorna mentén 1,5 km hosszan, egymástól 2-300 méterre elhelyezkedő 8-10 tanyaépület. A tanyák körül kisebb rét található. Folyamatos használatú épületegyüttesek (lakóépületek, gazdálkodáshoz szükséges épületek, kert, tanyaudvar). Tégla vagy vályogfalúak, nyeregtetősek, jellemzően kontyolt nyeregtetővel. Cserépfedésűek, oromfaluk sok esetben faburkolatú. Fa nyílászárók, gerébtokos ablakok, falaik vakoltak.

HVKÉ-17

Fehér-Körös híd

Fehér-Körös fölött 1487 Jó állapotú közúti híd, hárompilléres, öntöttvas

szerkezetű.

3/d: belterületi védett utcaszakaszok

1 Kossuth Lajos utca 8-22a2 Kossuth Lajos utca 28-38.3 Kossuth Lajos utca 1-5.4 Kossuth Lajos utca 9.5 Vár utca 2-4.6 Vár utca 10-28.7 Vár utca 5-31.8 Pomucz tábornok utca 8-14.9 Tiborc utca 1-43.10 Tiborc utca 14-44.11 Kétmalom utca 2-16.12 Kétmalom utca 3-23.13 Popovits Jusztin utca14 Semmelweis utca (Kórház)

A védett utcaszakaszokat Gyula Város Szabályozási Terve tünteti fel.


A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

1. fejezet A településképi szempontból meghatározó területek elnevezése

– Helyileg védett területek: az 1. melléklet 1. fejezete szerint

– Mezővárosi területek: Újváros (szürke színnel) kijelölt részei, Nagyrománváros (szürke színnel) kijelölt részei,

Kisrománváros (szürke színnel) kijelölt részei,Galbácskert

– Alacsony intenzitású területek: A térképen barna színnel jelölt területek

Ajtósfalva déli része,Szentpálfalva,Máriafalva,Újváros nyugati része,Újgyula,Kisváros,Magyarváros,Kastélykert,Krinolinkert,Újvári,Újvári (Paradicsomi) lakótelep,Gyulavári védett központját övező területek,Szanazug üdülőterület,Városerdő üdülőterület

2. fejezetA településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása


Honos vagy meghonosodott fák jegyzéke, díszfák fontosabb méretei

1. fejezet Honos vagy meghonosodott fák jegyzéke

Latin név Magyar névAcer campestre Mezei juharAcer platanoides Korai juharAcer pseudoplatanus Hegyi juharAlnus glutinosa Enyves égerAlnus incana Hamvas égerAmygdalus communis Közönséges mandulaBetula pendula Bibircses nyírBetula pubescens Szőrős nyírCarpinus betulus Közönséges gyertyánCarpinus orientalis Keleti gyertyánCerasus fruticosa CsepleszmeggyCerasus avium VadcseresznyeCerasus mahaleb SajmeggyCrataegus monogyna Egybibés galagonyaCrataegus nigra -Crataegus oxyacantha -Fagus silvatica Közönséges bükkFraxinus angustifolia Keskenylevelű kőrisFraxinus excelsior,Magas kőrisFraxinus ornus Virágos kőrisJuglans regia Közönséges dióMalus pumila -Malus silvestris VadalmaMorus alba Fehér eperfaOstrya carpinifolia KomlógyertyánPadus avium ZelnicemeggyPlatanus x hispanica Közönséges platánPopulus alba Fehér nyárPopulus nigra Fekete nyárPopulus tremula Rezgő nyárPopulus x canadensis Kanadai nyárPopulus x canescens Szürke nyárQuercus farnetto Magyar tölgyQuercus petraea Kocsánytalan tölgyQuercus pubescens Molyhos tölgyQuercus robur Kocsányos tölgyRobinia pseudoacacia Fehér akácSalix alba Fehér fűzSalix caprea KecskefűzSalix daphnoides Hamvas fűzSorbus aria Lisztes berkenyeSorbus aucuparia Madár berkenye

Latin név Magyar névSorbus borbásii Borbás - madárberkenyeSorbus dacica Erdélyi berkenyeSorbus degenii Dégen - berkenyeSorbus domestica Házi berkenyeSorbus rotundifolia Kereklevelű berkenyeSorbus torminalis Barkóca berkenyeTilia cordata Kislevelű hársTilia platyphyllos Nagylevelű hársTilia tomentosa Ezüst hársTilia tomentosa var. petiolaris -Ulmus carpinifolia -Ulmus laevis Vénic szilUlmus scabra Hegyi szil

2. fejezet Díszfák fontosabb méretei

NévKoronaátmérő 20 éves korban

[m]

Teljesen kifejlődvekoronaátmérő

[m]magasság

[m]

Lomblevelű díszfákAcer campestre Mezei juhar 7 14 14- ginnala Mandzsu juhar 5 8 8- negundo Zöld juhar 9 20 14- platanoides Korai juhar 8 22 18- pseudoplatanus Hegyi juhar 8 20 20- saccharinum Ezüst juhar 15 18 20- tataricum Tatár juhar 6 9 10Aesculus x carnea - 8 12 14- hippocastanum Vadgesztenye 8 15 18- pavia - 6 7 8- octandra - 6 7 8Ailanthus altissima Bálványfa 9 15 12Alnus sp. Éger fajok 7 12 18

Amygdalus communisKözönséges mandula 7 8 9

Betula sp. Nyír fajok 6 7 15Broussonetia papyrifera Papíreperfa 10 12 10

Carpinus betulusKözönséges gyertyán 9 17 18

- orientalis Keleti gyertyán 4 8 10Carya cordiformis Hikoridió 12 20 20Castanea sativa Szelidgesztenye 10 25 18Catalpa bignonioides Szivarfa 8 15 17Celtis australis Keleti ostorfa 7 11 14- occidentalis Nyugati ostorfa 10 19 18Cerasus avium Vadcseresznye 8 12 14- mahaleb Sajmeggy 7 12 8- serrulata Japán cseresznye 9 10 9

Cerasus vulgarisKözönséges meggy 6 7 6

Cercis canadensis Amerikai júdásfa 6 9 10

- siliquastrumKözönséges júdásfa 7 13 8

Cladrastis lutea Sárgafa 7 8 10Corylus colurna Törökmogyoró 8 16 18Crataegus x lavallei Galagonya 5 7 7- egyéb fajok - 6 8 6Cydonia oblonga Birs 6 6 5Diospyros lotus Datolyaszilva 7 12 12

Név Koronaátmérő Teljesen kifejlődve

20 éves korban [m]

koronaátmérő [m]

magasság [m]

Elaeagnus angustifoliaKeskenylevelű ezüstfa 8 12 11

Evodia hupehensis Mézesfa 8 12 10Fagus silvatica Bükk 13 21 26Fraxinus ornus Virágos kőris 7 8 10- egyéb fajok - 9 15 18Gleditsia triacanthos Krisztus tövis 9 13 17Gymnocladus dioicus Vasfa 10 16 20Juglans nigra Fekete dió 13 23 21- regia Közönséges dió 8 15 15Koelreuteria paniculata Csörgőfa 7 9 10Liriodendron tulipifera Tulipánfa 7 18 20Maclura pomifera Narancseper 7 8 12Magnolia acuminata Liliomfa 6 10 14- kobus - 6 8 8- x soulangiana - 6 7 7Malus baccata - 7 9 8- pumila - 7 9 8- sargentii - 7 9 8- floribunda - 4 5 4- egyéb fajok Egyéb alma fajok 6 7 6Morus alba Fehér eperfa 8 13 13- nigra Fekete eperfa 7 10 8Ostrya carpinifolia Komlógyertyán 8 10 11Padus avium Zelnicemeggy 8 10 11

- serotinaKései fürtösmeggy 7 8 12

Paulownia tomentosa Császárfa 8 13 15Persica davidiana Dávid mandula 7 7 7

- vulgarisKözönséges őszibarack 7 7 7

Platanus hispanicaJuharlevelű platán 16 25 30

Populus alba Fehér nyár 16 23 24- x canescens Szürke nyár 16 23 24- x canadensis Kanadai nyár 18 18 24- nigra Fekete nyár 14 18 24- tremula Rezgő nyár 14 19 24- simonii Kínai nyár 8 8 15Prunus cerasifera Cseresznyeszilva 8 8 8

Pterocarya fraxinifoliaKaukázusi szárnyasdió 7 12 12

Pyrus pyraster Vadkörte 7 12 13Quercus cerris Csertölgy 15 25 22- farnetto Magyar tölgy 10 14 14


[m]


[m]magasság

[m]

- libani Libanoni tölgy 6 8 9

- petraeaKocsánytalan tölgy 15 25 22

- pubescens Molyhos tölgy 6 10 10- robur Kocsányos tölgy 15 30 24- rubra Vörös tölgy 15 28 24

- palustrisAmerikai mocsártölgy

- x turneri var.pseudoturneri - 6 10 10Rhus typhina Ecetfa 6 6 5Robinia hispida Rózsás akác 4 4 4- pseudoacacia Fehér akác 8 15 18Salix alba Fehér fűz 13 14 18- caprea Kecske fűz 7 8 7- matsudana Mandzsu fűz 7 10 13Sophora japonica Japánakác 10 18 17Sorbus aria Lisztes berkenye 6 8 10- aucuparia Madár berkenye 7 10 10- degenii - 7 13 14- torminalis Barkóca berkenye 7 13 14Sorbus köztes fajok birs alanyon Berkenye fajok 5 7 8Tilia cordata Kislevelű hárs 8 20 20- egyéb fajok Egyéb hárs fajok 8 14-16 20Ulmus laevis Vénicszil 8 13 20- scabra Hegyi szil 8 13 20- carpinifolia Mezei szil 7 10 18- pumila Turkesztáni szil 5 7 8

Csüngő ágú lomblevelű fákBetula pendula 'Youngii' Közönséges nyír 6 6 4

Carpinus betulus 'Pendula'Közönséges gyertyán 6 14 8

Cerasus serrulata 'Kiku Shidare Sakura' Japán cseresznye 4 4 3Fagus silvatica 'Pendula' Bükk 9 15 15Fraxinus excelsior 'Pendula' Magas kőris 8 11 13Malus pumila 'Pendula' Alma 5 5 4Morus alba 'Pendula' Fehér eper 3 4 3Prunus cerasifera 'Pendula' Cseresznyeszilva 5 5 4Salix alba 'Tristis' Fehérfűz 14 15 16- babylonica Szomorúfűz 14 15 15- caprea 'Pendula' Kecskefűz 2 3 2


[m]


[m]magasság

[m]Sophora japonica 'Pendula' Japánakác 5 10 4

Sorbus aucuparia 'Pendula' Madárberkenye 5 7 3

Oszlopos lomblevelű fákBetula pendula 'Fastigiata' Közönséges nyír 3 3 12Carpinus betulus 'Columnaris'

Közönséges gyertyán 3 6 8

'Fastigiata' 4 6 15Cerasus serrulata 'Amanogawa' Japáncseresznye 2,5 2,5 8Fagus silvatica 'Fastigiata' Bükk 4 5 18Morus alba 'Pyramidalis' Fehér eper 3 4 10Populus alba 'Pyramidalis' Fehér nyár 4 7 24- nigra 'Italica' Fekete nyár 3 5 22- nigra var. thevestina Fekete nyár 4 7 22s- imonii 'Fastigiata' Kínai nyár 5 6 15Quercus robur 'Fastigiata' Kocsányos tölgy 3-6 6-12 22Robinia pseudoacacia 'Pyramidalis' Fehér akác 3 4 15Sorbus aucuparia 'Fastigiata' Madár berkenye 3 4 6

Fontosabb fenyőfélékAbies fajok Jegenyefenyő 4 8 20Calocedrus decurrens Gyantáscédrus 3 7 21Cedrus atlantica Atlasz cédrus 7 18 20

Chamaecyparis nootkatensisNutka hamisciprus 4 8 18

- egyéb fajokegyéb hamisciprus fajok 4 6 15

x Cupressocyparis leylandii Leyland ciprus 5 7 15Cupressus arizonica Arizoniai ciprus 4 10 20- sempervirens f. stricta - 2 3 20Ginkgo biloba Páfrányfenyő 8 13 20Juniperus chinensis Kínai boróka 4 7 12'Pfitzeriana' - 4 7 3

- communisKözönséges boróka 3 5 6

- 'Bakony' - 1,5 2 6- 'Suecica' - 1,5 2 6- 'Stricta' - 0,8 1 6

- sabina (elfekvő alakok)Nehézszagú boróka 4 10-15 2

- virginiana Virginiai boróka 4 10 14- 'Tripartita' - 7 10 3-4Larix decidua Vörösfenyő 7 9 23Metasequoia glyptostroboides

Kínai mammutfenyő 6 8 20


[m]


[m]magasság

[m]

Picea abiesKözönséges lucfenyő 7 13 23

- omorika Szerb luc 3 4 22- orientalis Keleti luc 4 8 20

- pungens Ezüstfenyő 4 7 20Pinus griffithii Selyemfenyő 9 16 22- nigra Feketefenyő 6 13 18- silvertis Erdeifenyő 7 12 17- strobus Simafenyő 6 18 22

Pseudotsuga glaucaKék duglász fenyő 4 7 20

- menziesii var. caesiaKözönséges duglász fenyő 4 7 20

- menziesii var. viridis - 6 9 23Sequoiadendron gigantheum Mammut fenyő 5 17 28Taxodium distichum Mocsárciprus 5 8 22

Taxus baccataKözönséges tiszafa 4 10 11

Thuja occidentalis Nyugati tuja 4 6 14- occidentalis oszlopos fajták - 1-2 2 10- orientalis Életfa 3 6 9- plicata Óriás tuja 6 15 22Tsuga canadensis Hemlockfenyő 4 11 17


A D A T L A Paz építészeti örökség helyi védelmének támogatására benyújtandó pályázathoz

1. Pályázó adatai:

o Név……………………………………………………….………………o Cím (székhely): ………………….város…………….u………………hsz.o Születési hely, idő: ………………………………………………………o Személyi azonosító jel /Cégjegyzékszám: ………………………………o Adóazonosító jel / Adószám: ……………………………………………o Telefonszám, e-mail cím: ……………………………………………….

2. A pályázat tárgyát képező épület:

o Címe: Gyula……………………u……hsz………..helyrajzi szám

3. Támogatás indokoltsága:

o Az elvégezni kívánt beruházás rövid, tömör leírása: ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

o Az épület rövid, tömör építészeti (építészettörténeti) leírása és az elvégezni kívánt munka indokolása.………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

4. Megvalósítás:o Kivitelezés tervezett kezdő időpontja: ……….év………………….hó……….nap.o Kivitelezés tervezett befejező időpontja: ………év……………….hó…..……nap.o A tervezett munka megvalósításához szükséges teljes összeg: …….…………..Ft.o A munka megvalósításához rendelkezésre álló saját erő: ………...….…………Ft.o Az igényelt támogatás ……………………….………………………………….Ft.

Gyula, …..…..év…………………………hó………..nap

……….…………………………………..támogatást igénylő(k)


NYILATKOZAT

a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti összeférhetetlenség, illetve érintettség fennállásáról, vagy hiányáról

A Pályázó neve:

Természetes személy lakcíme:Születési helye, ideje:

Gazdasági társaság esetén székhelye:

Cégjegyzékszáma:

Adószáma: Képviselőjének neve:

Egyéb szervezet esetén székhelye:Képviselőjének neve:Nyilvántartásba vételi okirat száma:Nyilvántartásba vevő szerv megnevezése:

Kijelentem, hogy személyemmel, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel szemben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (Knyt.)

– 6. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség 1. nem áll fenn vagy

2. fennáll az …pont alapján

– 8. § (1) bekezdése szerinti érintettség 1. nem áll fenn vagy

2. fennáll az …pont alapján

Az összeférhetetlenség vagy az érintettség alapjául szolgáló körülmény leírása: ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Kijelentem, hogy az összeférhetetlenség megszüntetésére az alábbiak szerint intézkedtem:………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Kijelentem, hogy az érintettség közzétételét külön űrlap csatolásával kezdeményeztem.

Kelt: Gyula, 20……………..Aláírás/Cégszerű aláírás

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (Knyt.)

„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásbana) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,b) a kizárt közjogi tisztségviselő,c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója,d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság,e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja,f) az a társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező azon szervezeti egysége,fa) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt),fb) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson,g) akinek a részvételből való kizártságának tényét a 13. § alapján a honlapon közzétették.”

„8. § (1) Ha a pályázóa) a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntést hozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,b) nem kizárt közjogi tisztségviselő,c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója,d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság,e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy a társadalmi szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.”


NYILATKOZAT

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás esetén

1. Kedvezményezett adataiNév:Adószám:Elérhetőség:

Aláírásra jogosult képviselő:

E-mail cím:(jelölje X-szel ) Egyesülés a folyamatban lévő és az azt megelőző két adóév során Szétválás a folyamatban lévő és az azt megelőző két adóév során

Egyesülés, szétválás ideje: _________ ___________ _________ (év) (hónap) (nap)

Ezúton nyilatkozom, hogy a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi év során a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése alapján egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, Magyarországon a következő csekély összegű támogatás(ok)ban részesültek.

Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, milyen csekély összegű támogatás(ok)ra nyújtottak be támogatási kérelmet (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van).

Nyilatkozatom a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8)-(9) bekezdéseiben írtak betartásához szükséges adatokat is tartalmazzák.2

2 Az egyesülés által érintett vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást bele kell számítani az egyesülés révén létrejövő, vagy jogutód pályázó csekély összegű támogatási keretébe. Az egyesülést megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás később is jogszerű marad.

Ha egy vállalkozás két vagy több vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő azon vállalkozásnak kell betudni, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységet átvállalta. Ha ennek meghatározására nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást a saját tőkének a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani a szétválás által érintett vállalkozások között.

2. Csekély összegű támogatások3

Sor-szám

Támogatás jogalapja (bizottsági rendelet száma)

Támogatást nyújtó szervezet

Támogatás kedvezménye-zettje és célja

A támogatást ellenszolgáltatás fejében végzett közúti kereske-delmi árufuva-rozáshoz vette igénybe?

Kérelem benyúj-tásának dátuma4

Odaítélés dátuma

Támogatás összege

Támogatás bruttó támogatástartalma5

Forint Euró Forint Euró

3 Az egyesülésre és szétválásra vonatkozó szabályok, valamint és az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma által érintett vállalkozások tekintetében is ki kell tölteni.4 Amennyiben a támogatásról még nem született döntés.5 Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. melléklete alapján.

3. Adatok az egy és ugyanazon vállalkozásokrólNyilatkozom, hogy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése értelmében a kedvezményezett az alábbi vállalkozásokkal minősül egy és ugyanazon vállalkozásnak.Vállalkozás neve Adószáma

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással vagy olyan kockázatfinanszírozási célú intézkedéssel, amelyhez a 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatást nyújtják, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott maximális támogatási intenzitást vagy összeget. Ennek megfelelően a kedvezményezett vonatkozásában az alábbiakról nyilatkozom.6

Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett milyen, a jelen nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatás elszámolható költségeivel azonos elszámolható költséget tartalmazó, vagy milyen kockázatfinanszírozási célú intézkedésre nyújtott be támogatási kérelmet,

6 Itt kizárólag a kedvezményezett tekintetében kell nyilatkozni, az egyesülésre és szétválásra vonatkozó szabályok, valamint és az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma által érintett vállalkozások tekintetében nem.

amelyhez a jelen nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatást is kéri (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van).

4. Adatok az azonos elszámolható költségek vagy a csekély összegű támogatással azonos célú kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatásokra

Sor-szám

Támogatás jogalapja (uniós állami támogatási szabály)

Támogatást nyújtó szervezet

Támogatási kategória(pl. regionális beruházási támogatás)

Kérelem benyújtásának dátuma7

Odaítélés dátuma

Azonos elszámolható költségek teljes összege jelentértéken

Azonos kockázatfinanszíro-zási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatás bruttó támogatástartalma / azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatás bruttó támogatástartalma8

Maximális támogatási intezitás (%) vagy maximális támogatási összeg

Forint Euró Forint Euró9

7 Amennyiben a támogatásról még nem született döntés.8 A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján.9 A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell kiszámítani:Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az uniós állami támogatási szabályokban, euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó.

Nyilatkozom, hogy a kedvezményezett aláírásra jogosult képviselője vagyok, és a fent megadott adatok helyesek.

Hozzájárulok ahhoz, hogy a fenti adatokat a tárgyban illetékes szerveknek az adatkezelő átadja.

Tudomásul veszem, hogy amennyiben a nyilatkozat kelte és a támogatás odaítélése10 közötti időszakban egyéb csekély összegű vagy a támogatáshalmozás szempontjából figyelembe veendő más támogatást ítélnek oda a kedvezményezett számára, a kedvezményezett erről haladéktalanul – még a jelen nyilatkozat szerinti támogatás odaítélése előtt – értesíteni köteles a támogatást nyújtót, és köteles megfelelően módosított adattartalommal újból kiállítani a jelen nyilatkozatot.

Kelt:

…………………………….. Kedvezményezett

(aláírás, pecsét)

10 A csekély összegű támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától. Csekély összegű támogatást tartalmazó szerződésnél például ez az időpont általában a szerződés kelte.

Útmutató

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet11 szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget12, figyelemmel az egyesülésre valamint a szétválásra vonatkozó szabályokra13

is. Mi a bruttó támogatástartalom?

o A több részletben, éven átnyúlóan fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni az odaítélés idején érvényes referencia ráta alkalmazásával.

Milyen esetekben tekintendő a támogatást igénylő egy másik vállalkozással egy és ugyanazon vállalkozásnak?

o Egyik a másikban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével rendelkezik, vagy

o Egyik a másik igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét jogosult kinevezni vagy elmozdítani, vagy

o Egyik a másik felett szerződés, vagy alapító okiratban vagy társasági szerződés alapján meghatározó befolyást gyakorolhat, vagy

o Egyik a másik részvényese vagy tagja, a többi részvényessel vagy taggal kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a szavazati jogok többségét

o Amennyiben a támogatást igénylő a fenti kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkezik, úgy azok vonatkozásában is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

Milyen esetben kell alkalmazni a támogatást igénylőre az egyesülés, illetve a szétválás szabályait?

o Abban az esetben, ha az egyesülésre vagy szétválásra a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során került sor.

o Az egyesülés által érintett vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást bele kell számítani az egyesülés révén létrejövő, vagy jogutód támogatást igénylő csekély összegű támogatási keretébe. Az egyesülést megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás később is jogszerű marad.

o Ha egy vállalkozás két vagy több vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő azon vállalkozásnak kell betudni, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységet átvállalta. Ha ennek meghatározására nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást a saját tőkének a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani a szétválás által érintett vállalkozások között.

o Annak meghatározásához, hogy az újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt, figyelembe kell venni az azon vállalkozások részére nyújtott csekély összegű támogatásokat is, amelyek a kedvezményezettel egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülnek.

Halmozódás: Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély

összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű

11 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdés12 Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.13 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdés

támogatással [pl. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.) alapján nyújtott mezőgazdasági csekély összegű támogatással] az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.

o Például: Ha egy kizárólag mezőgazdasági és közúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozás mezőgazdasági de minimis támogatásnak minősülő 15.000 euró támogatásban részesül, részére a közúti árufuvarozási tevékenységéhez az alacsonyabb 100.000 eurós értékhatárra figyelemmel, 85.000 euró támogatás nyújtható. Amennyiben ez a vállalkozás egyéb tevékenységet (pl. könyvvizsgálat) is végez, úgy rá, már az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 200.000 eurós értékhatára vonatkozik, így részére 185.000 euró de minimis támogatás nyújtható.

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114, 2012.4.26., 8-13. o.) (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) megfelelően nyújtott közszolgáltatási csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott 500.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.

Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, a halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendeletnek (HL L 190., 2014.06.28., 45.o.) megfelelően nyújtott halászati csekély összegű támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.

Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó14.A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

14 Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35.§ alapján.


NYILATKOZAT

Alulírott……………………………………………………………………………………(név)……………………………………………………………………………………….(képviselő)……………………………………………………..………............................(lakcím/székhely) szám alatti lakos/jogi személy képviseletében eljáró személy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (1) bekezdés c) pontja alapján hozzájárulok ahhoz, hogy a Gyulai Polgármesteri Hivatal Mérnöki Osztálya településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletalapján benyújtott pályázatommal kapcsolatos eljárás során a helyi adóhatóságtól a helyi adótartozásra vonatkozó adataimról igazolást kérjen.

Gyula, …………………………………..

aláírás

Documents

4 · Web viewfigyelembevételével történhet. (3) A város történetileg, építészetileg legjellegzetesebb, legértékesebb városszerkezeti elemeit, épületeit, építményeit,