43. ÉVFOLYA M * 2007. FEBRUÁR * 2. SZÁM · E-mail:[email protected] Megrendelhetô a Szerkesztôség címén, illetve elô-ﬁzethetô a Kiadó K&H 10200885-32614451 számú

NÖVÉNYVÉDELEM4 3 . É V F O L Y A M * 2 0 0 7 . F E B R U Á R * 2 . S Z Á M

A TULIPÁN VÉDELME

Az FVM Élelmiszerlánc-biztonsági Állat-és Növényegészségügyi Fôosztály Növény-, Talaj-és Agrárkörnyezetvédelmi Osztályszakfolyóirata

Megjelenik havonként

Elôfizetési díj a 2007. évre ÁFÁ-val: 4900 FtEgyes szám ÁFÁ-val: 490 Ft + postaköltségDiákoknak 50% kedvezmény

Szerkesztôbizottság:Elnök: Eke IstvánRovatvezetôk:

Csóka György (erdôvédelem)Fischl Géza (növénykórtan, arcképcsarnok)Hartmann Ferenc (gyomszabályozási technológia)Kuroli Géza (technológia, rovartan)Mészáros Zoltán (rovartan)Mogyorósyné Szemessy Ágnes (információk,

krónika)Solymosi Péter (gyombiológia, gyomszabályozás)Vasziné Kovács Cecília (alkalmazástechnika)Szeôke Kálmán (rovartan, most idôszerû)Vajna László (növénykórtan)Vörös Géza (technológia, rovartan)

A Szerkesztôbizottság munkáját segítik:Dancsházy Zsuzsanna (angol nyelv)Böszörményi Ede (angol nyelv)Palojtay Béla (nyelvi lektorálás)

Felelôs szerkesztô: Balázs Klára

Szerkesztôség:Budapest II., Herman Ottó út 15.Postacím: 1525 Budapest, Pf. 102.Telefon: (1) 39-18-645Fax: (1) 39-18-655E-mail: [email protected]

Felelôs kiadó: Bolyki István

Kiadja és terjeszti:

AGROINFORM Kiadó1149 Budapest, Angol u. 34.Telefon/fax: 220-8331E-mail: [email protected]

Megrendelhetô a Szerkesztôség címén, illetve elô-fizethetô a Kiadó K&H 10200885-32614451 számúcsekkszámláján.

ISSN 0133–0829

AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft.Felelôs vezetô: Mahr Jánosné07/18

ÚTMUTATÓ A SZERZÔK SZÁMÁRA

A közlemények terjedelmét a mondanivaló jel-lege szabja meg, de ne legyen a kettes sortávolságranyomtatott szöveg a mellékletekkel együtt 15 oldal-nál hosszabb. A kéziratot bevezetô, anyag és mód-szer, eredmények (következtetések, köszönetnyil-vánítás), irodalom fô fejezetekre kérjük tagolni és aSzerkesztôség címére 2 pld.-ban + lemezen bekül-deni. A közlemény címét a Szerzô(k) neve, munka-helye és a rövid összefoglaló kövesse, a dolgozat azirodalommal fejezôdjön be. A táblázatok és ábrák(címjegyzékkel együtt) a dolgozat végére kerüljenek.Csak jó minôségû, pauszpapírra rajzolt vagy laser-nyomtatóval készült ábrát, illetve fekete-fehér fotótfogadunk el. Színes diát és színes fotót csak aborítóra kérünk. Belsô színes ábrák elhelyezéséreközlési díj befizetése vagy szponzor anyagi támo-gatása esetén van lehetôség.

Az angol nyelvû összefoglaló, illetve az e célrakészült magyar szöveg új oldalon kezdôdjön.

A kéziratban csak a latin neveket kérjük kurzív-val (egyszeri aláhúzás vagy italic nyomtatás) jelölni,egyéb tipizálás mellôzendô. A technológia részbeszánt kézirathoz összefoglalót nem kérünk. A Szer-kesztôség csak az elôírásoknak megfelelô eredetikéziratot fogad el.

A Szerkesztô bizottság az internet honlapokrólszármazó adatokra való hivatkozásokat nem tartja el-fogadhatónak, ezért felhívja a Szerzôk figyelmét,mellôzzék ezeket. Kivételt képeznek az interneten„on-line” elérhetô tudományos folyóiratok, amelyeklektorált, szakmailag ellenôrzött dolgozatokat közöl-nek. Az ezekre történô hivatkozás esetén a szokásosbibliográfiai adatokat kell megadni.

A kézirat beadásával egyidejûleg kérjük aSzerzô(k) személyi adatait (név, lakcím, munkahely,munkahely címe, telefon, fax, e-mail) megadni.

CÍMKÉP: TulipánFotó: Vajna László

Kapcsolódó cikk: 71. oldalon

COVER PHOTO: TulipPhoto: László Vajna

PL A N T P R O T E C T I ONN Ö V É N Y V É D E L E M

1. ábra. Az elágazó tulipán mint a szabadságvirága (miniatúra)

2. ábra. A fehér virágcsúcs tünete

3. ábra. A hártyás virágbimbó

4. ábra. A tulipán színtörés vírusa

6. ábra. A botrítiszes betegségokozta levélfonnyadás

5. ábra. A tulipán fitoplazmásvirágzöldülése

7. ábra. A tulipánhagyma fuzáriumos(Fusarium sp.) betegsége

8. ábra. A penicilliumos betegségzöldeskék konídiumgyepe a hagymán

10. ábra. A hagymalégy lárvájánakkártétele a hagymában

9. ábra.A hagymalégy

imágója

11. ábra. A nôszirom földibolha kártételea levélen

13. ábra. A suta virágbogár imágójánakkártétele a bibén

A fotókat Horváth Zoltán készítette

12. ábra. A pontozott repülôszöcskelárvája

A Botryotinia fuckeliana (de Bary) Whetzel(anamorf: Botrytis cinerea Pers.: Fr.) haploid,heterotallikus, az Ascomycota törzsbe tartozófonalas gomba. Nagyszámú (eddig bizonyítot-tan 235) gazdanövényt képes megtámadni, ésrajtuk a szürkerothadás nevû betegséget kiválta-ni (Coley-Smith és mtsai 1980). A zöldségfélékés bogyósgyümölcsûek károsítása mellettszôlészeti kártétele a legjelentôsebb. A szôlônmegjelenô szürkepenész-fertôzés jelentôs ter-méskiesést okozhat, emellett ronthatja a borminôségét (Martinez és mtsai 2003).A termelôkkülönbözô fungicidek alkalmazásával próbál-nak védekezni a szürkerothadást okozó B.cinerea ellen, de egyre gyakrabban jelennekmeg rezisztens törzsek. A sikeres védekezéstmegnehezíti, hogy egyrészt nagyon variábilisgombáról van szó, másrészt a B. cinerea-po-pulációk struktúrájáról nincsenek megfelelô is-mereteink.

A 2003-ban elkezdett vizsgálataink célja,hogy meghatározzuk az Egri borvidéken szür-kerothadást okozó B. cinerea populáció(k)legfôbb paramétereit: a populáció nagyságát ésstruktúráját, a szaporodás módját, a génáramlássebességét.A növénypatogén gombapopulációklegfôbb jellemzôinek megismerése elengedhe-tetlen a hatékony és gazdaságos védekezéskialakításához. E paraméterek ugyanis döntôen

meghatározzák, hogy mennyi ideig lesz haté-kony a védekezés a betegségekkel szemben egyadott fungicid vagy növényi rezisztenciagénhasználatakor (McDonald és McDermott 1993).

A növényi kórokozó gombapopulációk jel-lemzése csak megfelelôen kiválasztott genetikaimarkerekkel valósítható meg. Ezeknek a marke-reknek egyértelmûeknek és kellôképpen infor-matívaknak (polimorfaknak) kell lenniük.A nö-vénykórtanban hagyományosan a kórokozókpatogenitását, illetve a különbözô peszticidek-kel szembeni rezisztenciáját vizsgálják (Kolmer1991). Mivel azonban ezek a tulajdonságok erôsszelekciós nyomás alatt állnak, nem adnak meg-felelô információt egy kórokozó gomba populá-ciógenetikai variabilitásáról. Ehhez olyan gene-tikai markereket kell kiválasztani, amelyek va-lószínûleg függetlenek az erôs szelekciós nyo-más alatt álló tulajdonságoktól. Mai ismereteinkszerint legegyértelmûbb adatok a DNS-szek-vencia változékonyságának direkt vizsgálatávalnyerhetôk (McDonald és McDermott 1993).

A miniszatellit olyan tandem módon ismét-lôdô, rövid, 6–120 bázispárnyi szekvenciákbólálló, nem kódoló DNS-szakasz, mely legtöbb-ször szétszórtan helyezkedik el a genomban(Jeffreys és mtsai 1985). Teljes hossza 0,5–120kilobázis között változhat. Erôsen variábilis ré-gió, melyben egyrészt a felépítô egységek szek-

NÖVÉNYVÉDELEM 43 (2), 2007 57

SZÜRKEROTHADÁST OKOZÓ BOTRYTIS CINEREA-POPULÁCIÓK JELLEMZÉSE MINISZATELLIT-SZEKVENCIAVIZSGÁLATÁVAL

Váczy Kálmán Zoltán1, Karaffa Levente2, Kövics György János3 és Sándor Erzsébet31FVM Szôlészeti és Borászati Kutatóintézete Eger, 3301 Eger, Kôlyuktetô, Pf. 83.2DE TTK Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1.3DE ATC MK Növényvédelmi Tanszék, 4032 Debrecen Böszörményi út 138.

A szerzôk vizsgálataik alapján megállapították, hogy az Egri borvidéken gyûjtött Botrytiscinerea-minták mindegyike tartalmazta az MSB1 miniszatellit-szekvenciát. Az MSB1-szekvenciákalapján a gomba nagy változékonyságot mutatott, és legalább három különbözô gombapopulációtalálható a területen, melyek a borvidéken szétszórt földrajzi elhelyezkedésûek voltak.

venciája, másrészt az ismétlôdô egységek számaváltozik (Jeffreys és mtsai 1988). Gombákban1985-ben írták le az elsôminiszatellitet (Andersenés Torsten 1997), majd 1998-ban Giraud és mun-katársai találták meg a B. cinerea miniszatellitszekvenciáját (MSB1) az ATP szintetáz génintronjában.Az általuk leírt miniszatellit 37 bázis-párnyi ismétlôdô szakaszokból áll,AT (A: adenin,T: timin) gazdag, és a genomban csak egyetlen he-lyen található meg. Az ilyen, egyetlen lokuszonfellelhetô, igen variábilis miniszatellitek nagyonjól használhatók a populációs paraméterek meg-határozásában (Parker és mtsai 1998).

Anyag és módszer

A Botrytis cinerea izolálása

Az Egri borvidék különbözô területeirôl 40db tiszta, egyspórás B. cinerea-izolátumot gyûj-töttünk be szôlô (Vitis vinifera) fertôzött bogyói-ról. Az izolátumokat burgonya-dextróz táptala-jon (Scharlau Chemie S.A., Barcelona, Spa-nyolország), 25 °C-on növesztettük.A törzseket–80 °C-on, 50%-os glicerinben tároltuk a késôb-bi vizsgálatokhoz.

DNS-izolálás

A genom vizsgálatáhozszükséges DNS-t az izolá-tumok Petri-csészén nö-vesztett micéliumából nyer-tük ki. A feltárásMagNaLyser (Roche) segít-ségével történt. A DNS-tDNeasy Plant Mini Kit-tel(QIAGEN) izoláltuk.

Szekvenciaanalízis

Az MSB1 miniszatellit-szekvenciát is tartalmazó B.cinerea ATP szintetáz génintronját a Giraud és munka-társai (1998) által leírt pri-mer párral szaporítottuk fel.A primereket az Integrated

DNA Technologies, Inc.-tôl (Coralville, IA,USA) rendeltük. Az amplifikációt 50 µl térfo-gatban végeztük, melyben 50 pg B. cinereaDNS, 25-25 pmol primer, 25 µl Pwo Master 2X(Roche) volt. A reakciókat MWG PrimusThermocyclerben végeztük.Az amplifikáció kö-rülményei a következôk voltak: 95 °C 3 perc; 30-szor ismételve: 95 °C 1 perc, 60 °C 1 perc, 72 °C1,5 perc; végül 72 °C 15 perc. A tisztítástMicrocon YM-100 (Millipore) szûrôvel végez-tük. A szekvenálást megbízásunk alapján azMWGBiotech (Erdberg, Németország) végezte.

Szekvenciaelemzés

A szekvenciaelemzést a „maximum parsi-mony” elv alapján a PAUP (PhylogeneticAnalysis Using Parsimony) programcsomaggalvégeztük. A felrajzolt törzsfa helyességét a„bootstrap” módszerrel (500 lépés) ellen-ôriztük.

Eredmények

Vizsgálataink során minden 2003-ban gyûj-tött B. cinerea-izolátumból amplifikálni tudtukaz MSB1 miniszatellit-szekvenciát. A PCRreakció során eltérô nagyságú szakaszok szapo-rodtak fel (1. ábra),melyek méretbeli különbsé-

58 NÖVÉNYVÉDELEM43 (2), 2007

1. ábra.ABotrytis cinerea-törzsekbôl felszaporított MSB1 miniszatellit-szekvenciák futtatásának képe etídium-bromidot tartalmazó agaróz gélben

gei a miniszatellit nagy variabilitására utalnak.A szekvenálás során kapott eredmények szerintösszesen 16 féle miniszatellit-variáns ismét-lôdött (minisatellite variant repeats, MVRs) a 40izolátum szekvenciáiban (2. ábra). Eredmé-nyeink szerint ezek közül három: a c3212-, a

c3234- és a D2-szekvencia eddig csak az Egriborvidéken fordult elô, máshol még nem írták leazokat. A csak itt elôforduló szekvenciák a min-ták 42 százalékában voltak jelen. Az ismét-lôdések száma 6 és 9 között változott (3. ábra).A mindössze 4 bázispárból álló D2-töredék


2. ábra.ABotrytis cinerea-törzsekbôl felszaporított MSB1 miniszatellit szekvenciák variánsaiMagyarázat:Az elsô oszlopban az ismétlôdô miniszatellit-variánsok (MVR) nevét tüntettük fel Giraud és mtsai (1998)meghatározása alapján. A nevük végén H betût tartalmazó MVR-ek csak a magyarországi izolátumokban fordultak elô.Az árnyékolt szekvenciák a konszenzus szekvenciával megegyezô, a fehérek az attól eltérô szekvenciákat jelölik.

A „–„ a szekvenciában elôforduló hiányokat (gap) jelöli

MVRismét- Izolátumok Miniszatellit-variánsok ismétlôdéselések (MVR térkép)száma

6 29, 31, 34, 36, 43, 53, 58, a11 b111 b115 D2 b174 c121 c323160, 63, 86 a11 b111 b115 D2 b174 c121 c321261, 70, 76

7 9 a11 b111 b115 b2 b172 c121 c321

8 13, 17, 22, 30, 32, 33, 38, a11 b111 b112 b12 b2 b172 c121 c32139, 41, 46, 49, 54, 55, 56,

64, 65, 67, 68

45, 47, 51, 75 a11 b111 b112 b12 b2 b172 c121 c323418, 57, 59 a11 b111 b114 b115 b13 b172 c121 c321

9 3 a11 b111 b112 b112 b12 b2 b172 c121 c321

3. ábra.ABotrytis cinerea-izolátumokból felszaporított MSB1 miniszatellit-szekvencia alléloka miniszatellit-variánsok (MVR) alapján

MVR-szekvenciát az ismétlések értékelésekornem vettük figyelembe. Az MVR-ek közül aza11, b111 és a c121minden izolátumbanmegta-lálható volt, azonos pozícióban. Az izolátumok-ban az MSB1 miniszatellit-szekvencia alapján 7különbözô allélt különítettünk el (3. ábra).Kettô nagy gyakorisággal (18, illetve 10 izolá-tumban), két allél viszont csak egy-egy izolá-tumban volt jelen.

A miniszatellit-szekvenciák „parsimony”analízise alapján rajzolt gyökér nélküli törzsfa(4. ábra) szerint a B. cinereának legalább hárompopulációja van jelen az Egri borvidéken. A ka-pott törzsfa alátámasztottságát ún. „resampling”(„bootstrapping”) statisztikai módszerrel tesz-teltük. Ennek eredményét, vagyis egy adottelágazás valószínûségét (maximum 100%) atörzsfán az elágazásokra írt számok mutatják.Az Egri borvidék begyûjtött izolátumai legalábbhárom populációt képviselnek, amelyek földraj-zi elhelyezkedése meglehetôsen szétszórt(5. ábra).

Kutatásaink költségeit az FVM 33013/2003és 46024/2004 pályázatából fedeztük. Karaffa


4. ábra.ABotrytis cinereaMSB1-szekvenciái alapján„parsimony” analízissel kapott gyökér nélküli törzsfa.Az elágazásokra írt számok a „bootstrap”-elemzés

eredményeit mutatják (valószínûség /%/)

5. ábra.ABotrytis cinerea izolátumok begyûjtésének helyei.Az izolátumszámok legalább három populáció szétszórt jelenlétére utalnak (Vö.: 4. ábra)

Felsôtárkány

Eger

Egerbakta

Noszvaj

Szomolya

Novaj

Andornaktály

Maklár

Egerszalók

Demjén

KerecsendAldebrô

Aldebrô Feldebrô

Verpelét

Egerszólát

Ostoros

Andornaktály

Erzsébet (szül.: Sándor Erzsébet) az MTA Bo-lyai János Kutatói Ösztöndíjasa.

IRODALOM

Andersen, T.H. and Torsten, N.T. (1997): A fungal mini-satellite. Nature, 386: 771.

Coley-Smith, J. R., Verhoeff, K. and Jarvis,W. R. (1980):The Biology of Botrytis. Academic Press, London.

Giraud, T., Fortini, D., Levis, C. and Brygoo, Y. (1998):The minisatellite MSB1 in the fungus Botrytiscinerea, probably mutates by slippage. Mol. Biol.Evol., 15 (11): 1524–1531.

Jeffreys, A. J., Royle, N. J., Wilson, V. and Wong, Z.(1988): Spontaneous mutation rates into newlength alleles at tandem repetitive hypervariableloci in human DNA. Nature, 32: 278–281.

Jeffreys, A. J., Wilson, V. and Thein, S. L. (1985):Individual-specific ’fingerprints’ of human DNA.Nature, 316: 76–79.

Kolmer, J. A. (1991): Evolution of distinct populations ofPuccinia recondita f. sp. tritici in Canada.Phytopathology, 81: 316–322.

Martinez, F., Blancard, D., Lecomte, P., Levis, C., Dubos,B. and Fernaud, M. (2003): Phenotypic differ-ences between vacuma and transposa subpopula-tions of Botrytis cinerea. Eur. J. Plant Pathol., 109:479–488.

McDonald, B. A. and McDermott, J. M. (1993):Population genetics of plant pathogenic fungi.BioScience, 43: 311–319.

Parker, P. G., Snow, A. A., Malcolm, D. S., Booton, G. C.and Fuerst, P. A. (1998): What molecules can tellus about populations: choosing and using a molec-ular marker. Ecology, 79: 361–382.


GENETIC CHARACTERIZATION OF GRAPE-INFECTING BOTRYTIS CINEREA

POPULATIONS USINGMSB1 MINISATELLITE SEQUENCE FROMTHE EGERWINE

REGION, HUNGARY

K. Z. Váczy1, L. Karaffa2, G.J. Kövics3 and Erzsébet Sándor31Research Institute of Viticulture and Enology, H-3301 Eger, P.O.Box 83. Hungary2Department of Microbiology and Biotechnology, Faculty of Sciences, University of Debrecen, H-4010 Debrecen,Egyetem tér 1. Hungary3Department of Plant Protection, Faculty of Agriculture, University of Debrecen, H-4032 Debrecen, Böszörményi út 138.Hungary

MSB1 minisatellite sequence was amplified from Botrytis cinerea samples isolated in the Egerwine region, North-Hungary. Sequence analysis of MSB1 revealed a high degree of genetic diversitythat confirms the existence of at least three distinct populations dispersed geographically within theregion.

Érkezett: 2006. január. 2.

Tisztelettel értesítjük, hogy a 2006. november 22-ei Országgyûlési Nyílt Napok kiad-ványának elektronikus verziója az alábbi helyeken érhetô el:

http://www.vedegylet.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=68&page=4http://www.lmv.hu/gm-kerekasztal10http://greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=14935http://www.nakp.hu/news.htm

A kiadvány könyv formátumának (kb. 200 oldal) megjelenése márciusra várható. Ezzelkapcsolatban az [email protected] e-mail címen lehet érdeklôdni.


ANÖVÉNYVÉDELMI KLUB

2007. március 5-én 17 órakor várja az érdeklôdôket a Földmûvelésügyi és VidékfejlesztésiMinisztérium (Budapest V. ker., Kossuth Lajos tér 11.) színháztermében.

A klubdélutánon DR. JENSER GÁBORMTANövényvédelmi Kutatóintézete

AZ ALMA ÉS KÖRTE KÁRTEVÔI ELLENIVÉDEKEZÉS FÉL ÉVSZÁZADOS TAPASZTALATAI,TANULSÁGAI

címen tart elôadást.

Minden érdeklôdôt szeretettel várunk.

Dr. Tarjányi József és Zsigó Györgya Klub elnöke a Klub titkára

FIGYELEM!

Látogatói ösztöndíj – kutatási infrastruktúra elérhetôségének támogatása

HPC Europa felhívása. A Transnational Access program (2004–2008) lehetôséget biztosít az Eu-rópában dolgozó kutatóknak a 6 résztvevô vezetô központban – CEPBA-CESCA-IBM (Spa-nyolország), CINECA (Olaszország), EPCC (Anglia), HLRS (Németország), IDRIS (Franciaor-szág) és SARA (Hollandia) – és 5 kiválósági központban a nagy teljesítményû számítógépek(HPC eszközök és technikák) igénybevételére.

A programot az EU 6 KP Európai kutatási térség szerkezetének kialakítása program forrásaibólfedezik.

Pályázhatnak EU-tag vagy társult országbeli kutatók, végzôs hallgatóktól szeniorokig.Kizárt: azonos országbeli központ.

Idôkorlát: Az összes látogatás együttes idôtartama nem haladhatja meg a 13 hetet.

Jelentkezés a tervezett látogatás elôtt 2–6 hónappal.

Határidôk: 2007. május 15., 2007. augusztus 31.

További információ: www.hpc-europa.org, és [email protected]

A hazai levélbolha-faunára (Hemiptera:Psylloidea) vonatkozó elsô közlemények Hor-váth Géza nevéhez fûzôdnek (Horváth 1886,1907, 1915, 1918). Moesz (1938) és Balás(1941) a Magyarországon gubacsot okozó fa-jokkal foglalkozó összefoglaló munkáikban kö-zöltek levélbolhákra vonatkozó adatokat.A múlt század második felében, végén Jenser(1968, 1989), Kozár és Walterné (1982),Lauterer (1989), Lauterer és Janicek (1990),Gálné és Pénzes (1995), valamint Ripka (1997)közleményei bôvítették a levélbolhákra vonat-kozó ismereteket. Az utóbbi években Ripka(2003) a közönséges júdásfáról (Cercis siliquas-trum) közölte a hazánk faunájából korábbanmég nem ismert Cacopsylla pulchella (Löw)levélbolhafajt. Hudák és Pénzes (2005) aBactericera nigricornis Foerster több termesz-tett hagymafélén okozott kártételérôl számoltakbe, Rédei és Pénzes (2006) pedig az Acizziajamatonica (Kuwayama) magyarországi megje-lenését erôsítették meg, amelyet selyemakácról(Albizia julibrissin) gyûjtöttek.

Az ürömlevelû parlagfû (Ambrosia artemisi-ifolia L., Asteraceae) Magyarországon inváziósnövényfaj, amely Észak-Amerikában ôshonos.A szántóföldi mûvelésû, illetve a ruderális terü-leteken egyaránt gyomosító egynyári növényfajvirágporával a hazai lakosság számottevô részé-nek allergiáját okozza.

Összefoglaló cikkében Harris és Piper(1970) mintegy 200 rovarfajt említ, melyekrôlkimutatták, hogy Észak-Amerikában Ambrosia-fajokkal táplálkoznak, ezek között azonban levél-bolhafaj nem szerepel. Egy hazai vizsgálatban aparlagfüvön 73 fitofág rovarfaj fordult elôlegalább két példányban, ezek között azonbanszintén nem volt levélbolha (Benkô 1998, Sziget-vári és Benkô 2004). Mindezek alapján váratlanvolt, hogy a hazai parlagfûállományokban 2005-ben végzett fûhálós gyûjtéseink során a nagyobbegyedszámban elôforduló kabócák, levéltetvek,poloskák és földibolhákmellett mintegy 40 levél-bolha-imágót is fogtunk (Kiss 2006). Ezekrôladunk a következôkben áttekintést.

Anyag és módszer

A fitofág rovarok feltárását célzó vizsgála-taink során 2005. május 22. és október 3. közöttaz országban 10 gyûjtôhelyen végeztünk homo-gén parlagfûállományokban rendszeres fûhálósmintavételeket. Levélbolhák 3 gyûjtési helyenkerültek elô. Tapolca-Diszel mellett (Veszprémmegye), a Csobánc-hegy aljában egy 2 ha-ostáblán ismeretlen okból teljesen kipusztult ku-korica helyén alakult ki szinte egyöntetû par-lagfûállomány, amely az ôszi szántásig a táblánmaradt. A tábla közvetlen szomszédságában ga-bona, illetve legelô volt. A Heves város (Heves


HAZAI PARLAGFÛ ÁLLOMÁNYOKBAN ELÔFORDULÓLEVÉLBOLHA-FAJOK (HEMIPTERA: PSYLLOIDEA)

Ripka Géza1 és Kiss Balázs21Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, 1118 Budapest, Budaörsi út 141–145.2MTANövényvédelmi Kutatóintézete, 1022 Budapest, Herman O. út 15.

A szerzôk a magyarországi faunában két új levélbolhafaj, az Aphalara maculipennis (Löw 1887)és azAphalara avicularisOssiannilsson, 1981 elsô elôfordulásáról számolnak be. Egy, az ürömleve-lû parlagfüvön (Ambrosia artemisiifolia L.) végzett ízeltlábúfauna-felmérés során Hevesen, Eszter-gomban és Tapolca-Diszelen hálózással gyûjtötték a két fajt. A gyûjtés során az elôbbi fajokon kívülmég a Bactericera nigricornis (Foerster, 1848) és a Cacopsylla saliceti (Foerster, 1848) került elô.

megye) mellett található gyûjtôhelyünkön hiá-nyosan fejlôdô napraforgótáblában alakult kiegyöntetû parlagfûállomány, amihez valószínû-leg a fészkeseket kímélô gyomirtó szer alkalma-zása is hozzájárult. A tábla szomszédságában ittôszi búza és ôszi káposztarepce volt. Harmadikhelyszínünkön Esztergom és Kesztölc között(Komárom-Esztergom megye) egy nagyüzemiméretû gabonatábla mentén található mintegy 5méter széles, egyöntetû parlagfûsávban végez-tük a gyûjtéseket.

Az egyes gyûjtési helyeken 3×40 hálócsa-pást végeztünk, ugyanarra a helyre 2–3 hetentejutottunk vissza. A begyûjtött rovarokat elölésután nagyobb taxonómiai csoportokra válogat-tuk szét, és a faji meghatározásig etil-alkohol-ban tároltuk.

A kifejlett levélbolhákat dr. Pavel Lauterer(Moravian Museum, Brno-Slatina, Csehszlová-kia) azonosította.

Eredmények

A 2005. július 4-én, 18-án, augusztus 10-énés szeptember 7-én Tapolca-Diszelen gyûjtöttmintákban a Triozidae családba tartozóBactericera nigricornis (Foerster 1848) faj for-dult elô figyelemre méltó egyedszámmal(1. táblázat). Ugyanezt a fajt találtuk a 2005. jú-lius 26-án, Hevesen hálózott mintában is.A 2005. július 14-én Hevesen begyûjtött mintá-ban az elôbbi faj mellett a Psyllidae családba tar-tozó Aphalara maculipennis (Löw 1887) és a

szintén Psyllidae családba tartozó Cacopsyllasaliceti (Foerster 1848) fajokat azonosítottuk.2005. július 13-án Esztergomban, július 26-ánHevesen, szeptember 7-én pedig Tapolca-Diszelen gyûjtött mintákban az Aphalara avicu-laris (Ossiannilsson 1981) egyedei kerültek elô.Valamennyi fajt parlagfûvel egyöntetûen borí-tott területeken gyûjtöttük. Az összes példányimágó volt, nimfát nem gyûjtöttünk.

Földrajzi elterjedés

Az Aphalara maculipennis Európából(Nagy-Britannia, Hollandia, Németország,Ausztria, Svájc, Lengyelország, Csehország,Szlovákia, Olaszország, a korábbi Jugoszlávia),több volt szovjet tagköztársaságból, Kaukázus-ból, Közép-Ázsiából, Kazahsztánból, Indiábólés Mongóliából ismert palearktikus elterjedésûfaj. Magyarországról korábbanmég nemmutat-ták ki a jelenlétét. Az A. avicularis euroszibéri-ai faj, jelenlétét az egykori Csehszlovákia terü-letérôl is közölték. A B. nigricornis fajt Európaszámos országából, pl. Ukrajnából Kárpát-aljáról, Moldáviából, valamint Kazahsztánból,Kaukázusból, Törökországból (Anatólia) ésMongóliából közölték, tehát a Palaeark-tikumban él. A C. saliceti euroszibériai faj.Megtalálható Skandináviától Spanyolországig,a volt Szovjetunió európai területén, a Krím-félszigeten valamint a Kaukázus alatti területen(Hodkinson és White 1979, Gegechkori 1984,Lauterer 1993)


1. táblázat

Közönséges parlagfûrôl gyûjtött levélbolha-fajok

Levélbolhafaj Gyûjtés helye Gyûjtés ideje Hím (egyed) Nôstény (egyed)

Aphalara maculipennis Heves 2005. július 14. 1 –Aphalara avicularis Esztergom 2005. július 13. – 2Aphalara avicularis Heves 2005. július 26. – 1Aphalara avicularis Tapolca-Diszel 2005. szeptember 7. 1 –Bactericera nigricornis Tapolca-Diszel 2005. július 4. 17 5Bactericera nigricornis Tapolca-Diszel 2005. július 18. 1 1Bactericera nigricornis Tapolca-Diszel 2005. augusztus 10. 1 3Bactericera nigricornis Tapolca-Diszel 2005. szeptember 7. – 1Bactericera nigricornis Heves 2005. július 14. 2 –Cacopsylla saliceti Heves 2005. július 14. – 1

Életciklus és tápnövénykör

Az Aphalara maculipennis fajnak Gegech-kori (1984) szerint évente egy, Lauterer (1993)szerint viszont legalább két nemzedéke van.A Polygonaceae családba tartozó lágy szárú nö-vényeken (Polygonum amphibium, P. aviculare,P. carneum, P. hydropiper, P. lapathifolium, P.persicaria stb.) él, és gubacsot képez. Part men-ti és mocsaras, valamint antropogén hatásnak ki-tett élôhelyeken található meg (Gegechkori1984). Kifejlett egyedei telelnek át. Ürömlevelûparlagfûrôl mind ez idáig nem volt ismeretes azelôfordulása. Tápnövényköre alapján véletlen-szerû elôfordulásnak minôsíthetô a hevesi min-tában való jelenléte.

AzA. avicularis aPolygonum aviculare gyûj-tôfaj növényein él. Ruderális és taposott növény-állományokban fordul elô (Lauterer 1993).Ama-dárkeserûfûhöz kötôdô faj megjelenése ürömle-velû parlagfüvön véletlenszerû.Az A. avicularist– hasonlóan az A. maculipennis fajhoz – Ma-gyarországról korábban még nem közölték.

AB. nigricornisKözép-Európában az egyet-len ismert polifág levélbolhafaj. Mezôgazdasá-gilag mûvelt területeken, valamint olyan élôhe-lyeken fordul elô, ahol az emberi tevékenységhatása érezhetô. Lágy szárú tápnövényei azApiaceae (pl. Daucus, Petroselium), azAsteraceae (pl. Artemisia, Cirsium, Taraxacum,Tussilago), a Brassicaceae (pl. Brassica rapa), aPolygonaceae (pl. Rumex), a Solanaceae (pl.Solanum tuberosum), a Liliaceae (pl. Alliumcepa) és a Poaceae család fajaiból kerülnek ki.Évente 2–3 nemzedéke van, az imágói telelnekát (Vondracek 1957, Dobreanu és Manolache1962, Loginova 1964, Gegechkori 1984,Lauterer 1993). Termesztett növények közül pl.burgonyáról ismert, különösen a második nem-zedéke, de megtalálható több más kultúrnövé-nyen is. Ürömlevelû parlagfûrôl mind ez idáignem közölték e viszonylag gyakori faj elôfordu-lását. Figyelemre méltó, hogy Gegechkori(1984) a Kaukázus levélbolha-faunáját feldol-gozó munkájában az Asteraceae család növé-nyeirôl 32 levélbolhafaj elôfordulásáról számoltbe, amelybôl 10 monofág, 22 pedig oligofágtáplálkozású volt.

A C. saliceti fa- és cserjetermetû Salix-fajokon (Salix alba, S. caprea, S. purpurea, S.fragilis) él (Vondracek 1957, Dobreanu ésManolache 1962, Lauterer 1993). Egy nemze-déke van, kifejlett egyedei telelnek át. Hazaiadatok szerint fûzfajokon gyakori faj (Ripka1997). Az ürömlevelû parlagfüvön való elôfor-dulása véletlenszerûnek tekinthetô.

A kifejlett levélbolhák táplálkozásuk befe-jeztével általában valamely nyitvatermôre, leg-gyakrabban fenyôfélére repülnek át, ahol – a kö-vetkezô tavaszig tartó – nyári, ôszi és téli idôsza-kot töltik. Az áttelelt imágók tavasszal térnekvissza.

Gegechkori (1984) 35 faj magyarországi je-lenlétérôl tudott. Az Osztrák–Magyar Monar-chia területérôl 87,Magyarország jelenlegi terü-letérôl 56 levélbolhafajról tett említést Horváth(1907, 1915, 1918), ez utóbbiak közül jelenleg52 faj neve érvényes. Az utóbbi években azono-sított négy fajjal 56-ra nôtt a hazánkban megta-lált fajok száma.

A hazai levélbolha-fauna meglehetôsen hé-zagosan ismert. Az új fajok megtalálása továbbivizsgálatok elkezdését, illetve az elkezdettekfolytatását teszi indokolttá.

Köszönetnyilvánítás

A szerzôk megköszönik dr. Pavel Lauterer-nek (Moravian Museum, Brno-Slatina) a fajokazonosítását. A gyûjtéseket a GM által finanszí-rozott GVOP-3.1.1-2004-05-0111/3.0 számúkutatási program keretében végeztük. A kéziratelkészítésének idôpontjában Kiss Balázs azMTA Bolyai János fiatal kutatói ösztöndíjábanrészesült.

IRODALOM

Balás G. (1941): Pótlás „Magyarország gubacsai”-hoz(Cecid.). Borbásia Nova 6, (Szerzô kiadása) Buda-pest, Typhographia Univ., 1–197.

Benkô Zs. (1998): A közönséges parlagfûn (Ambrosia ela-tior L.) elôforduló rovaregyüttes vizsgálata. Diplo-mamunka, Szeged.

Dobreanu, E. and Manolache, C. (1962): HomopteraPsylloidea. Fauna Republicii Populare Romine


Insecta. vol. 8. Editura Academiei RepubliciiPopulare Romine, Bucuresti, 1–376.

Gál T.-né és Pénzes B. (1995): A Psylla melanoneuraFörster (Homoptera, Psyllidae) levélbolha elôfor-dulása Zala megyei almásokban. Növényvédelem,31: 405–409.

Gegechkori,A.M. (1984): Pszillidy (Homoptera, Psyllodea)Kavkaza. Akademija NAUK Gruzinszkoj SZSZR.Mecniereba, Tbiliszi, 1–296.

Harris, P. and Piper, G. L. (1970): Ragweed (Ambrosiaspp.: Compositae): its North American insects andthe possibilities for its biological control.Commonwealth Institute of Biological ControlTechnical Bulletin, 13: 117–140.

Hodkinson, I. D. and White, I. M. (1979): HomopteraPsylloidea. Handbk. Ident. Br. Ins. 2 (5 A). RoyalEntom. Soc. London. 1–98.

Horváth G. (1886): A magyarországi Psyllidákról. Math.Termész. Közl., 21: 292–320.

HorváthG. (1907): Pótlék aMagyar BirodalomHemiptera-faunájához. Annales Musei Nationalis Hungarici.V., 500–506.

Horváth G. (1915): Magyarországi új Psyllida. AnnalesMusei Nationalis Hungarici. XIII.

HorváthG. (1918): Fam. Psyllidae.Fauna Regni Hungariae,Hemiptera: Sectio Sternorhyncha. Kir. Magyar Ter-mészettudományi Társulat, Budapest, 8: 57–59.

Hudák K. és Pénzes B. (2005): A hagymafélék legújabbkártevôje a Trioza (Bactericera) nigricornisFörster. 51. Növényvédelmi Tudományos Napok2005, Budapest. Elôadások összefoglalói, 3.

Jenser G. (1968): A közönséges körte-levélbolha (Psyllapyri L.) gyakori elôfordulása üzemi körtésekben.Növényvédelem, 4: 93–97.

Jenser G. (1989): Levélbolhák – Psylloidea. In: JermyT. ésBalázs K. (szerk.): A növényvédelmi állattan kézi-könyve 2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 76–82.

Kiss B. (2006): Hazai parlagfûfogyasztó rovarok. 52. Nö-vényvédelmi Tudományos Napok 2006, Budapest.Elôadások összefoglalói, 17.

Kozár F. ésWalter B.-né (1982): Új veszély az alma-levél-bolha. Kert. és Szôl., 31(14): 6.

Lauterer, P. (1989):ACacopsylla parvipennis (Löw, 1877),Magyarország faunájára új levélbolha (Homoptera,Psylloidea). Fol. Entomol. Hung., 50: 170–171.

Lauterer, P. (1993): Psyllids (Homoptera, Psylloidea) fromthe area flooded by the Nové Mlyny reservoir sys-tem and its environs in southern Moravia. ActaMus. Moraviae, Sci. nat., 78: 165–200.

Lauterer, P. és Janicek, R. (1990): Trioza neglecta Logina,Magyarország és Bulgária faunájára új levélbolha(Homoptera, Psylloidea). Fol. Entomol. Hung., 51:163-165.

Loginova,M.M. (1964): Podotrjád Psyllinea – Pszillidü, ililisztobloski. In:Bej-Bienko, G. J. (ed): Opredelitelnaszekomüh evropejszkij csaszti SZSZSZR.Izdatelsztvo Nauka, Moszkva – Leningrád.

Moesz G. (1938): Magyarország gubacsai. (Die GallenUngarns.) Kir. Magyar Természettudományi Tár-sulat, Budapest, 1–110.

Rédei G. és Pénzes B. (2006): A selyemakác-levélbolha,Acizzia jamatonica (Kuwayama, 1908)(Sternorrhyncha: Psyllidae: Acizzinae) megjelenéseMagyarországon.Növényvédelem, 42 (3): 153–157.

Ripka G. (1997): Újabb adatok a díszfa- és díszcserjefajoklevélbolha-faunájának ismeretéhez (Homoptera,Psylloidea). Növényvédelem, 33 (6): 269–273.

Ripka G. (2003): A Cacopsylla pulchella (Löw 1877)(Homoptera: Psylloidea) megjelenése Magyaror-szágon és kártétele közönséges júdásfán. Növény-védelem, 39 (9): 453–456.

Szigetvári Cs. és Benkô Zs. R. (2004): Ürömlevelû parlag-fû (Ambrosia artemisiifolia L.). In: Mihály B. ésBotta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Ma-gyarországon Özönnövények. TermészetBÚVÁRAlapítvány Kiadó, Budapest, 337–370.

Vondracek, K. (1957):Mery – Psylloidea. Fauna CSR. vol.9.Nakladatelstvi. CeskoslovenskéAkademieVéd,Praha, 1–431.


PSYLLID SPECIES (HEMIPTERA: PSYLLOIDEA) OCCURRING ON COMMON RAGWEEDIN HUNGARY

G. Ripka1 and B. Kiss21Central Service for Plant Protection and Soil Conservation, H-1118 Budapest, Budaörsi út 141–145.2Plant Protection Institute,HungarianAcademy of Sciences, H-1022 Budapest, Herman O. út 15.

The authors report the first occurrence of Aphalara maculipennis (Löw, 1887) and Aphalara avi-cularis Ossiannilsson, 1981 on common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L., fam. Asteraceae) inHungary. In the faunal survey of arthropods living on common ragweed two other psyllid species e.g.Bactericera nigricornis (Foerster, 1848), and Cacopsylla saliceti (Foerster, 1848) were also collect-ed using sweeping net.

Érkezett: 2006. október 19.

A triterpenoid vegyületcsoportba tartozósesquiterpén-laktonok biológiailag nagyon ak-tív, toxikus vegyületetek, amelyek kristályosformában halmozódnak fel növényekben. Fôlega Compositae családba tartozó növényfajok le-velében, virágzatában találhatók, esetenkéntazonban trichomákban és az epidermisz kutin-rétegében is fellelhetôk. Mennyiségüket tekint-ve a levél vagy a virágzat szárazsúlyának 5%-átteszik ki. Vizsgálatukat megnehezíti, hogy elô-fordulásuk egyes génuszokban (pl. Ambrosia ésArtemisia) infraspecifikus variabiltású(Harborne és Baxter 1993).

Stevens és Merryll (1985) három Centaureafajból (C. picris, C. repens, C. solstitialis) 14sesquiterpén-lakton komponenst izolált, közü-lük azonban csupán négynek volt értékelhetôbioaktvitása.

E sorok írója a Centaurea diffusa és a C.sadleriana fajok oldószeres kivonatainak gyom-szabályozásra való alkalmasságát vizsgálva,mindkét extraktum esetében kiemelkedô haté-konyságot tapasztalt (Solymosi 1994, 1996,2001a). Kutatási szempontból már akkor jó lettvolna tudni, hogy ezt a kimagasló bioaktivitástmelyik sesquiterpén-lakton vegyület jelenléteidézte elô. E vizsgálatok kapcsán vetôdött fel a

gondolat, hogy érdemes lenne más hazai imo-lafajok allelopátiás hatékonyságát is megvizs-gálni, lehetôleg izolált vegyületek laboratóriumialkalmazásával. Az elképzelést tett követte.

Anyag és módszer

Növényanyag

Donorként négy imolafajt [Centaurea calci-trapa L., C. jacea L., C. pannonica (Heuff.)Simk. és C. biebersteinii DC.] használtunk.Az izoláláshoz szükséges növényanyagot üveg-házi körülmények között, tenyészedényekbenállítottuk elô Solymosi és Gimesi (1993) szerint,az ELTE Botanikus Kert maggyûjteményébôlszármazó termések felhasználásával.

Az allelopátiavizsgálatot kereskedelmi for-galomban kapható tesztnövényeken (Cucumissativus L. – CUCSA, Glycine max (L.) Merr., –GLYMA, Lactuca sativa L. – LACSA, Lensculinaris L. – LENCU és Sinapis alba L. –SINAL) végeztük.

Hatóanyag-elôállítás

Üvegházban nevelt, 10 leveles fejlôdési álla-potban lévô imolákból fajonként 10 darabot ta-


FITOHORMON HATÁSÚ SESQUITERPÉN-LAKTONVEGYÜLETEK CENTAUREA FAJOKBAN

Solymosi PéterMTAMezôgazdasági Kutatóintézete, 2462 Martonvásár, Pf. 19.

A szerzô laboratóriumi körülmények között tanulmányozta magyarországi Centaurea fajokból(C. calcitrapa, C. jacea, C. pannonica és C. biebersteinii) izolált solstitiolid és chlorohyssopifolinmetabolitok gyökérnövekedésre gyakorolt hatását. A két vizsgált sesquiterpén-lakton vegyület inten-zív, a fitohormonokéhoz hasonló hatékonyságú volt. Mind a solstitiolid, mind a chlorohyssopifolin20 ppm koncentrációban nagymértékben serkentette a gyökérnövekedést, e fölötti töménységben(40–80 ppm) viszont erôsen gátolta azt. A solstitiolid minden koncentrációban hatékonyabb volt,mint a chlorohyssopifolin.

lajszinten levágtunk, levegôn megszárítottunkés kalapácsos darálóval összezúztunk. Ebbôl ahomogenizált növényanyagból 2004-ben anali-zálás céljából fajonként 300 g mennyiségetküldtünk az USA-beli Berkeley-ben lévô „Wes-tern Regional Research Center”-be. Ebben azintézetben évek óta foglalkoznak természeteskörülmények között élô növényfajok fitokémiaivizsgálatával. A kapcsolatfelvétel után vállaltáka kiküldött növényminták elemzését és a bennüklévô hatóanyagok azonosítását. A vizsgálat

Stevens és Merryll (1985) általkidolgozott módszerrel, rutinsze-rûen történt, az ilyenkor szokásostechnikák (szilikagél-szeparáció,TLC-vizsgálat, proton NMR-spektroszkópia) alkalmazásával,amelyek részletezésétôl eltekin-tünk.

Az amerikai vizsgálat, az ál-talunk kiküldött imolamintákbana solstitiolid és a chlorohyssopi-folin vegyületeket azonosította.

Hatásvizsgálat

A Berkeley-bôl kapott izolálthatóanyagok (solstitiolid, chloro-hyssopifolin) allelopátiás hatásá-nak vizsgálatát 15 cm átmérôjûfedeles Petri-csészékben végez-tük, 4 ismétlésben. Minden Petri-csészébe 40ml 0,5%-os agar-táp-talajt mértünk. A táptalaj 0–80ppm koncentrációjú hatóanyagottartalmazott, amelyet alkoholosoldat formájában juttattunk a Pet-ri-csészékbe. A táptalajra, mindaz öt tesztnövény esetében, 20 dbelôduzzasztott termést helyez-tünk, egyenlô távolságra elosztva.A Petri-csészéket 18/25 °C-rabeállított termosztátba helyeztük.A hatásokat, 48 órával a kísérletbeállítása után, a radikula növe-kedésének, illetve gátlásánakmérésével állapítottuk meg.

A tanulmányozott sesquiter-pén-lakton vegyületek hormonhatásának bizo-nyítására, a LENCU tesztfajt indol-3-ecetsavval(IES) kezeltük, ugyancsak 0–80 ppm tömény-ségben.

Eredmények és megvitatásuk

A sesquiterpén-laktonok a növény és kör-nyezete közötti kapcsolatban szerepet játszóleggyakrabban izolált allelokemikáliák közétartoznak (Brückner és Szabó 2001). Ezek a ve-


1. ábra.ASolstitiolid és a Chlorohyssopifolin különbözôkoncentrációjának hatása a CUCSA radikulájának hosszúságára

2. ábra ASolstitiolid és a Chlorohyssopifolin különbözôkoncentrációjának hatása a GLYMA radikulájának hosszúságára

3. ábra. ASolstitiolid és a Chlorohyssopifolin különbözôkoncentrációjának hatása a LACSA radikulájának hosszúságára

gyületek a növényekben növeke-désszabályozóként mûködnek.Stevens ésMerryll (1985) szerinta egyes fészkes virágzatú fajok-ban a laktonok koncentrációjagyakran nagyobb 15 ppm-nél.

A két sesquiterpén-laktonvegyülettel kapcsolatos kutatásieredményeinket az 1–5. ábrá-kon mutatjuk be. A solstitiolid-és a chlorohyssopifolin-keze-lések 20 ppm koncentrációbanvalamennyi tesztnövényen fo-kozott radikulanövekedést idéz-tek elô, 16–81%-ban. A solsti-tiolid minden koncentrációbanhatékonyabb volt, mint a chlo-lorohyssopifolin. A növekedés-serkentés tekintetében nem csaka hatóanyagok aktivitásában,hanem az egyes tesztfajok érzé-kenységében is különbség mu-tatkozott: CUSCA (64, 44%),GLYMA (47, 21%), LACSA(81, 58%), LENCU (72, 52%),SINAL (61, 16%).

20 ppm feletti koncentráció-ban mind a solstitiolid, mind achlorohyssopifolin gátló hatásúvolt a tesztfajok radikulájánaknövekedésére. Kvantitatív össze-függés mutatkozott a radiku-lanövekedés gátlása és a ható-anyagok koncentrációja között(1–5. ábra).A gyökérnövekedés-gátlás 60 és 80 ppm koncentrá-ciónál volt a legerôsebb(45–82%), és különbség volt tapasztalhatómind atesztfajok, mind a hatóanyagok vonatkozásában:CUSCA 47, 45%; 70, 61%), GLYMA (47, 53%;65, 64%), LACSA (50, 48%; 82, 65%), LENCU(50, 48%; 62, 58%), SINAL (57, 50%; 82, 73%).

Összevetésként érdemes bemutatnunk azindol-3-ecetsav kezelésnek a LENCU radikula-növekedésére gyakorolt hatását, melyet a 6. áb-rán láthatunk. Ha összehasonlítjuk az 1–5 ábrákgörbéit a 6. ábráéval, szembetûnô, hogy a gör-bék alakja nagyon hasonlít egymáshoz, az IES-

kezelés azonban nem produkált olyan mérvû ak-tivitást, mint az izolált metabolitok. 20 ppm IESkezeléskor csupán 10%-os gyökérnövekedésvolt megfigyelhetô. Ugyanez a trend érvénye-sült a növekedésgátlás tekintetében is, itt is sok-kal kisebb gátlás (22–48%) mutatkozott, mint akét sesquiterpén-lakton vegyület esetében.

A szerzô korábban (Solymosi 2001b) hason-ló megfigyelést tett egy ugyancsak sesquiter-pén-lakton vegyület, a xanthinin allelopátiás sa-játosságainak vizsgálata során.


4. ábra.ASolstitiolid és a Chlorohyssopifolin különbözôkoncentrációjának hatása a LENCU radikulájának hosszúságára

5. ábra.ASolstitiolid és a Chlorohyssopifolin különbözôkoncentrációjának hatása a SINAL radikulájának hosszúságára

6. ábra.Az IES különbözô koncentrációinak hatása a LENCUradikulájának hosszúságára

IRODALOM

Brückner, D. J. és Szabó, L. Gy. (2001):Az allelopátia mo-dern értelmezése. Kitaib., VI/1, 93–106.

Harborne, J. B. and Baxter, H. (1993, eds): PhytochemicalDictionary. – A Handbook of BioactiveCompounds from Plants. Taylor & Frances, Lon-don–Washington DC.

Solymosi, P. és Gimesi, A. (1993): Gyomirtó hatású növé-nyi kivonatok elôállításának és alkalmazásánakmódszertana. Növényvéd., 32: 377–381.

Solymosi, P. (1994): Crude Plant Extracts as WeedBiocontrol Agents. Acta Phytopath. Entomol.Hung., 29: 361–370.

Solymosi, P. (1996): Gyomszabályozásra használható do-nornövények. Növényvéd., 32: 23–34.

Solymosi, P. (2001a): Herbicid hatású természetes vegyületa chlorohyssopifolin. Agrof., 12: 46–47.

Solymosi, P. (2001b): Parlagi rézgyomból (Iva xanthiifoliaNutt.) izolált xanthinin laboratóriumi vizsgálatá-nak eredményei. Növényvéd., 37: 477–481.

Stevens, K. L. and Merryll, G. B. (1985):Sesquiterpene Lactones and Allelochemicalsfrom Centaurea Species. In Thompson, A.C.(ed.): The Chemistry of Allelopathy. ACSSymp. Ser. 268.


PHYTOHORMONE-ACTING SESQUITERPENE LACTONE COMPOUNDSIN CENTAUREA SPECIES

P. SolymosiAgricultural Research Institute of the HungarianAcademy of Sciences, 2462 Martonvásár, P.O. Box 19.

The author has studied the allelopathic effects of isolated metabolits of HungarianCentaurea taxa(C. calcitrapa, C. jacea, C. pannonica and C. biebersteinii), such as solstitiolid and chlorohyssopi-folin. Both studied sesquiterpene lakton compounds showed intensive growing influence, as phyto-hormons. The solstitiolid, and chlorohyssopifolin in concentration of 20 ppm significant stimulatedfor root growing, but in higher concentration (40–80 ppm) that strong inhibited the root growing, Thesolstitiolid in all concentraton was more effective, then the chlorohyssopifolin.

Érkezett: 2006. április 30.

AMagyar Kultúra Napján – 2007. január 22-én –Hiller István oktatási és kulturális miniszter és Manherz Károly szakállamtitkár

a magyar felsôoktatás területén dolgozó iskolateremtô, nemzetközi elismertségûmunkát végzôknek

Szent-Györgyi Albert-díjat adományozott,

közöttük

GÁBORJÁNYI RICHARDNAK,a Pannon Egyetem egyetemi tanárának.

Gratulálunk:Szerkesztôbizottság

A SZABADFÖLDI TULIPÁNVÉDELME

Horváth Zoltán1, Kiss Tímea1, Lévai Péter1,Vecseri Csaba1 ésVörös Géza2

1Kecskeméti Fôiskola Kertészeti Fôiskolai Kar,6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1–3.2Tolna Megyei Szakigazgatási HivatalNövény- és Talajvédelmi Igazgatóság7101 Szekszárd, Keselyûsi u. 7.

A liliomfélék családjába (Liliaceae), és aLilioidea-alcsaládba tartozó jól ismert tulipán(Tulipa) nemzetség, mintegy 60 fajt ölel fel,amely eredetileg Közép-Ázsia mérsékelt égövividékein, valamint Kis-Ázsiában és Dél-Euró-pában volt ôshonos, de napjainkban a kultúrvál-tozatok tömegét termesztik évelô dísznövény-ként szerte az egész világon, óriási egyedszám-ban. A sziklakertekben sokfelé ültetett – és itt-ott kivaduló – vad tulipánfajok közül a Tulipasilvestris (=erdei tulipán) és a T. australis(=ausztrál tulipán) érdemelnek említést. A ne-mesített tulipán változatait, – amelyek közöttrengeteg hibrid is akad – a pompás tulipánnak(T. gesneriana) nevezett fajhoz szokták sorolni.Annyi mindenesetre tény, hogy Kr. u. 1000 kö-rül Elô-Ázsiában már ismerték a kerti tulipáno-kat, de Európába csak a XVI. század közepe tá-ján hozták be.

Európai termesztése 1636–37-ben érte el te-tôpontját. Ma Hollandia számít a tulipánter-mesztés fellegvárának. A fajtasokféleség jobbáttekinthetôsége végett a tulipánokat 15 külön-bözô osztályba sorolják, amelyek a vad és kertitulipánok – már említett – két nagy csoportjáravezethetôk vissza, és elsôsorban; a virág tulaj-donságai és a virágzás idôpontja szerint külön-bözteti meg a fôbb osztályokat. Ilyen többekközött: a „Duc van Tol”, a „Mendel-tulipánok”,a „Darwin-tulipánok”, a „Breeder-tulipánok”

vagy éppen a „Cottage-tulipánok” stb. gyûjtô-csoportja. Az utóbbi években számos új, vad fajkerült a köztermesztésbe. Így például a pamíriágas tulipán (T. praestans, 1. ábra), a tien-sanikétszínû tulipán (T. tarda), az iráni Clusius-tulipán (T. clusiana) vagy éppen a tigrisfoltos tu-lipán (T. greigii) stb.

A magyarság vándorlása során, a dél-oroszsztyeppéken megismert tulipán mind a népmû-vészetben, mind a hit- és hiedelemvilágbanmeg-határozó motívummá vált. Feltûnése a nyugat-európai kultúrákban (Észak-Itália, Svájc keletikantonjai, Franciaország stb.) a kalandozó ma-gyarság útvonalát, és – ennek kapcsán – szellemihagyatékát is jelzi. 1906-ban a vidéki-urbánusellentétek során, a vidéki társadalmi rétegek jel-képes növényévé, szimbolikájává vált (1. ábra).Ennek hatására 1906-tól kezdve ún. „tulipánszö-vetségek” jöttek létre. Jelvényük a tulipán volt,amelyet a szív fölött viseltek, és ez az 1000 évesfennállását nemrég ünneplô nemzet számára ahazaszeretetet, a magyar elôrehaladást, és a ma-gyar bizakodást jelképezte (Kiszely 1992).

A szakmai cikk, elsôsorban a szabadföldi tu-lipán védelmét részletezi, de hasznos informá-ciókat közvetít a hajtatott tulipán növényvédelmé-vel kapcsolatban is, felhasználva a hazai kutatók(Glits 1978, Glits és Folk 2000, Kienitz és RiederI.-né 1978, Kozár 2005, Martinovich 1975,Martinovich és Folk 1982, Müller 1968, valamintJenser 1960 stb.) ez irányú kiváló munkáit.

NEM FERTÔZÔ BETEGSÉGEK

Hagymabarnulás

A tulipánhagyma fehér, húsos pikkelyleveleia száraz fedôpikkelyek hervadásakor hamarosanmegbarnulnak.A barnulást minôségi romláskénttartja számon a kereskedelem, bár a hagymahasználhatóságát a barnulás nem befolyásolja.A könnyen leváló pikkelylevelek eltávolítását – ahagymaválogatásakor – növénykórtani szem-pontok is indokolják. A csupasz hagymákonugyanis a betegségek könnyebben észrevehetôk.

Védekezés:

– agrotechnikai: az optimális termesztési fel-tételek (ültetési mélység, sor- és tôtávolság,esetleg tôzeges talajtakarás stb.).


T EE CC HH NN OO LL ÓÓ GG II A

Tu li pán hagy mák vak sá ga

A hagy mák haj tá sa gyen gén fej lô dik. A le -ve lek több nyi re nem tud nak ki fej lôd ni. Hamégis ki fej lôd nek, bim bó nem kép zô dik. Rit kánelô for dul, hogy meg je le nik a vi rág is, de ilyen -kor a le pel le ve lek nem fej lôd nek ki ren de sen,jel leg ze te sen pa pír vé ko nyak, és csak igen sá -pad tan szí ne zet tek. A tu li pán hagy mák vak sá gátelôidéz he ti a hagy mák tö ké let len beéré se, a szá -raz ra for dult idô já rás, amely a le vél zet gyors le -szá ra dá sát ered mé nye zi. Más eset ben a sok csa -pa dék miatt meg nyú lik a ve ge tá ció, és ez kés lel -te ti a hagy ma vissza hú zó dá sát. Oko zó ja le hetmég a tá ro lóhely ma gas hô mér sék le te is. Ál ta lá -ban a hagy mák nak a fel sze dést kö ve tô – bár -mely ok ból be kö vet ke zett – föl me le ge dé se ki -vált hat ja a be teg sé get, de éppígy a ké sei ül te tés -kor vagy egyéb al ka lom mal szen ve dett gyö kér -sé rü lés és rész le ges gyö kérel ha lás is. Egyesszer zôk ezt az élet ta ni be teg sé get a tu li pán „pa -pír vi rá gú ság” kiala ku lá sa egyik fel té te le kéntem lí tik (lásd ott).

Vé de ke zés:

– ag ro tech ni kai: a hagy ma mé re té tôl füg gôop ti má lis ül te té si mély ség (5–10 cm), a ko raôszi fa gyo kat kö ve tôen a te rü let tô zeg kor pá -val v. érett is tál ló trá gyá val va ló te rí té se stb.

Fe hér vi rág csúcs vagy a le pel le ve lekfe hér he gyû sé ge

Ezt az élet ta ni be teg sé get töb bé-ke vés bé ki -ter jedt fe hér vi rág csú csok (2. áb ra) jel lem zik.Né ha a rügy el hal, és a levelek kö zött rejt ve ma -rad. A le pel le ve lek fe hér he gyû sé gét egyes faj tá -kon (pl. Cardinál C.) a haj ta tás alat ti elég te lenvíz el lá tás vált ja ki.

Vé de ke zés:

– szak sze rû hô ke ze lés a fel sze dés után. A haj -ta tás kor gon dos kod ni kell az op ti má lis víz el -lá tás ról, és óv ni kell a nö vé nye ket a túl trá -gyá zás tól.

A le pel le ve lek zöldhegyûsége

Zöldhegyû le pel le ve lek kép zôd het nek ak -kor, ha a hagy má kat idô elôt ti haj ta tás ra kész te -tik. A nyár vé gi nagy me leg és a hagy mák tö ké -

let len beéré se ked vez e rend el le nes ség ki fej lô -dé sé nek.

Vé de ke zés:

– szak sze rû hô ke ze lés a fel sze dés után. A haj -ta tás kor gon dos kod ni kell az op ti má lis víz el -lá tás ról, és óv ni kell a nö vé nye ket a túl trá -gyá zás tól,

– csak kel lôen beért hagy má kat hasz nál junkhaj ta tás ra. Ke rül jük a hagy mák meg fe le lôbeérés nél kü li „idô elôt ti” haj ta tá sát.

A tu li pán szár tö ré se

A haj ta tott tu li pá nok vi szony lag gya ko riélet ta ni be teg sé ge, ami kor a szár a csak nem ki -fej lett vi rág gal a ta laj kö zel ben hir te len meg tö -rik. Ha son ló tü net az ún. „nyak tö rés” is, ami kora vi rág szá ra köz vet le nül a vi rág alatt tö rik meg.

Vé de ke zés:

– az el sô tü net észlelésekor ke rül ni kell a haj -ta tás ban a hô in ga do zást, a túl zott mût rá gyá -zást és a pan gó vi zet. A má so dik tü net nél ke -rül ni kell a rend szer te len ön tö zést.

Hár tyás vi rág bim bó

A fia tal haj tás vagy „ül ve” ma rad, vagy cse ne -vé szen fej lô dik. Gya ko ri az ún. „hár tyás” vi rág -bim bó (3. áb ra) kiala ku lá sa, amely nek tü ne teiigen vál to za to sak, hol gyen géb bek, hol erô seb bek.

Vé de ke zés:

– haj ta tás ra csak jól beérett hagy má kat hasz -nál junk. A nem túl ko rai haj ta tás ra tö re ked -jünk. Ül te tés elôtt aján la tos a hagy mák hi deghô ke ze lé se, 5–6 na pon ke resz tül, 6–7 °C-oshô mér sék le ten.

Pa pír vi rá gú ságHaj ta tás kor a vi rág szá ron ap ró fej let len bim -

bók kép zôd nek, ame lyek ki nyí lás elôtt el szá rad -nak, el hal nak. Oka a túl ko rai haj ta tás, az erôshô in ga do zás és a gyö kér kép zô dés hiá nya.

Vé de ke zés:– a megelô zés re ala po zó dik. Csak jól be gyö -

ke re se dett hagy má kat haj tas sunk. Egyen le -te sen biz to sít suk az elôírt haj ta tá si hô mér -sék le tet.

72 NÖVÉNYVÉDELEM 43 (2), 2007

BETEGSÉGEK

VÍRUSOS BETEGSÉGEK

A tu li pán nek ró zi sa vagy Augusta-betegségeTobacco necrosis Necrovirus (TNV)

A be teg ség Ma gyaror szá gon gya ko ri.AzAugusta faj tán jel leg ze tes tü ne tek kel je lent ke -zik, ezért „Augusta be teg ség nek” is ne ve zik. Sokgaz da nö vé nye van. A dísz nö vé nyek kö zül azAntirrhinum, a Callistephus, a Campanula, aPhlox stb. A Tulipa fa jo kon ál ta lá no san elô for dul.A le vé len szá mos ap ró, kis sé be süllye dô vagy el -szórt, szür kés fe hér folt ta lál ha tó. Gya ko ri tü net acsík sze rû el ha lás a le ve le ken, rit káb ban a szá ronés a vi rá gon. A fia tal nö vény el hal. Az új ra nôtthagy má kon bar na, nekrotikus fol tok lát ha tók. Azilyen hagy má ból ki haj tott gyö ke rek gyen gén fej -let tek. Nö vény nedv vel és tu li pán hagy má val ter -jed, il let ve vi he tô át. A levelek érint ke zé sé vel ister jed. Kór oko zó ja a do hány nek ró zis ví ru sa(Tobacco necrosis Necrovirus, TNV).

Vé de ke zés:

– ag ro tech ni kai: ke rül ni kell a be teg sé gek refo gé kony nö vény fa jok, mint pl. – az elôb -biek mel lett – a Pelargonium, a Pri mu la, aVio la és a Zinnia fa jok kö zel sé gét,

– ké miai: a vá gó esz kö zök nát rium -hid ro xi -dos, il let ve for ma li nos ol dat tal, eset leg tö -mény szesszel tör té nô fer tôt le ní té se,

– me cha ni kai: a be teg tö vek kiásá sa és meg -sem mi sí té se.

A tu li pán tarkacsíkosság vagy szín tö rés ví ru saTulip breaking Potyvirus (TBV)

A be teg ség el sô tu do má nyos ér té kû leírá sá ra1933-ban ke rült sor. A be teg ség tü ne tei régóta,mintegy négy száz éve is mer tek kü lön bö zô bo ta ni -kai fel jegy zé sek bôl, de lát ha tunk be teg tu li pánvi -rá go kat Remb randt fest mé nyein is (in nét is mer -tebb ne ve a „Remb randt” tu li pán). A be teg ség ne -vét a szak iro da lom ban ko ráb ban „tu li pán mo -zaik”, ma a „tu li pán szín tö ré se” né ven is em lí tik.

A tu li pán tarkacsíkosság ví ru sa az egész vi -lá gon el ter jedt, könnyen felis mer he tô be teg ség,amely a tu li pán faj ták egyik leg fon to sabb jel -lem zô jét, a vi rág szí nét vál toz tat ja meg ál lan dó -

sult for má ban. Gaz da nö vé nyei a Tulipa nem zet -ség fa jai (T. fosteriana, T. gesneriana stb.), to -váb bá né hány Lilium faj is. A tu li pá non a leg jel -lem zôbb tü net a vi rág szir mo kon ki raj zo ló dó„toll sze rû” vagy tü zes láng ra em lé kez te tô min ta,vo nal vagy csí ko zott ság. Ez az alap szín tôl éle senelüt (4. áb ra) vi lá go sabb vagy sö té tebb szí ne zô -dé sé vel. A fer tô zött nö vé nyek le ve lei leg több -ször ki seb bek. A zöld alap szín ben el mo só dó sár -gás csí kok hú zód nak az erek kö zött, ame lyekátesô fény ben is mer he tôk fel leg könnyeb ben.A fer tô zött nö vé nyek egy hét tel ké sôbb vi rá goz -nak. A fer tô zé si for rás: a hagy ma és az át te le lôbe teg nö vé nyek. A ví rus nem vektorspecifikus,így szá mos le vél te tû vek to ra le het, töb bek kö -zött: a Myzus persicae, az Aphis fabae, az A.frangulae gossypii, az A. solani, a Macrosiphumeuphorbiae, az Aulacorthum circumflexum stb.és a tá rolt hagy má kon a Dysaphis (Anuraphis)tulipae.A ví rus vá gó esz kö zök kel is át vi he tô.

Vé de ke zés:

– ví rus men tes hagy mák hô ke ze lés sel kom bi -nált merisztéma sza po rí tá sa. A nö vény ház banés a hagy ma tá ro ló he lyi ség ben a le vél te tûvek to rok gyé rí té se és a me cha ni kai ter jesz tésmegaka dá lyo zá sa. Ér té ke sí tés elôtt a vi rá go -kat le he tô leg tör jük, ke zün ket lú gos, szap pa -nos ol dat ban több ször mos suk meg. Vá gó késhasz ná lat kor an nak több szö ri fer tôt le ní té seszük sé ges for ma lin nal, vagy tö mény szesszel,il let ve nát rium -hid ro xid-ol dat tal.

– a ví rus vek tor le vél tet vek el le ni fo lya ma tosvé de ke zés,

– tu li pánt ne ter messzünk gyü möl csös (pl.ôszi ba rac kos) kö ze lé ben,

– „Remb randt” vagy más, szín tö rés ví rus ál talin du kált „szín tö ré ses” tu li pá no kat – ill. asár ga és fe hér vi rá gúa kat – csak meg fe le lôtér be li izo lá ció ban, a töb bi faj tá tól kel lô tá -vol ság ra (500–1000 mé ter) ül tes sünk, éseze ket kü lön szed jük.

A tu li pán fe hér csí kos ság ví ru saTulip white streak ví rus (TRV)(Syn.: tobacco rattle Tobravirus)

A ví rus jel leg ze tes, pár hu za mo san fu tó fe hércsí kok for má já ban je lent ke zik a le ve le ken. Jel -lem zô még a nö ve ke dés gát lás és az ap ró ér ték te -len vi rág kép zô dése.


Vé de ke zés:

– a be teg nö vé nyek meg sem mi sí té se és a ter -mô hely meg vál toz ta tá sa.

EGYÉB VÍRUSOS BETEGSÉGEK

Ubor ka mo zaik ví rusCucumber mosaic Cucumovirus (CMV)

A ví rus ke rek vagy ív ala kú parás fol to katokoz a hagy ma pik ke lye ken. Ezek nem min dighaj ta nak ki, és rész ben torz nö vé nyek fej lôd nekbe lô lük.

Do hány mo zaik ví rusTobacco mosaic Tobamovirus (TMV)

A ví rus fer tô zé se kor a tu li pán le ve lein sza -bály ta lan mo zaik min ta ala kul ki, sú lyo sabbeset ben a fer tô zés torz vi rá got ered mé nyez.

A do hány gyû rû fol tos ság ví ru saTobacco ring spot Nepovirus (TRSV)

A fer tô zött tu li pán le ve lei a fer tô zés he lyénki fa kul nak, majd ezt kö ve tôen pár hu za mo sanfu tó fe hér csí kok ala kul nak ki. Erôs nö ve ke dés -gát lás és ap ró vi rág kép zés is meg fi gyel he tô.

A pa ra di csom bronz fol tos ság ví ru saTomato spotted wilt Tospovirus (TSWV)

A le ve le ken sár ga, egy ne mû vagy gyû rû ala -kú, majd sö tét bar na fol tok lát ha tók, ame lyeknekrotikusan el hal nak.

Arábisz mo zaik ví rusArabis mosaic Nepovirus (ArMV)

Ha tá sá ra a nö vé nyek le ve lei el hal vá nyul nak,erôs szí nû sár ga csí kos ság, majd nek ró zis je le -nik meg, a nö vé nyek pe dig tör pül tek ma rad nak.

Vé de ke zés:

– komp lex: az egész sé ges anya nö vé nyek ki -vá lasz tá sá hoz elen ged he tet len a ko rai –eset leg bio ló giai vagy sze ro ló giai ví rus ki -mu ta tás utá ni – felis me rés. A kü lön bö zôví rus vek to rok (le vél tet vek, fo nál fér gek)

el len rend sze res inszekticides per me te zés -sel és ta laj fer tôt le ní tés sel vé de kez he tünk.Ha té kony gyom sza bá lyo zás sal a ví rus for -rá so kat gyé rít het jük. A szabadföldön – dehaj ta tás ban is – a li liom fa jok tól el kü lö nít -ve he lyez zük el a tu li pánt. Aján la tos a szá -raz nö vé nyi ma rad vá nyok össze sze dé se éselége té se, a kéz, a vá gó esz kö zök és a ke ze -lô szer szá mok fer tôt le ní té se nát rium-hid -ro xi dos ol dat tal.

FITOPLAZMÁS BETEGSÉGEK

A tu li pán fitoplazmás vi rág zöl dü lé seAster yellows phytoplasma cso port

A kór oko zó nak szá mos éve lô gaz da nö vé nyeis mert. Ilyen töb bek kö zött a gladiolusz és a tu -li pán is. A be teg sé get Ma gyaror szá gon 1959-ben ész lel ték elô ször.

Ezt kö ve tô kár té te lé re a Bács ká ban fi gyel -tek fel a szak em be rek, az 1999 évi bô csa pa dé -kú év já rat ban. Azóta csak spo ra di kus a meg je -le né se. A kór oko zó torz, zöl des vi rág za to katké pez. Gya ko ri az egyes vi rág ré szek, így; a le -pel le ve lek, a por zók és a ter mô meg nyúlt, fo na -las kiala ku lá sa. Sok eset ben a le pel le ve lek zár -tak ma rad nak (5. áb ra). Gya ko ribb azon ban,hogy a vi rág szár csö ke vé nyes ma rad és csa va -ro dik. Be teg hagy ma kiül te té se kor szá mos rö -vid, hagy ma le vél sze rû, sár gás zöld haj tás fej lô -dik. A kór oko zó át te lel het az éve lô gaz da nö vé -nyein, vagy ezek hagy má ján, hagy ma gu mó jánis. Ka bó cák ter jesz tik. Mintegy har minc vek to -ra is mert.

Vé de ke zés:

– a be teg ség inkubációs ide je hosszú. A hagy -ma gu mó kat a kiül te tés elôtt me leg vi zes csá -vá zás sal hô ke zel jük, 50 °C-on 1–2 órán ke -resz tül. A ve ge tá ció so rán a be teg nö vé nye -ket el kell tá vo lí ta ni, és azon nal meg kellsem mi sí te ni. A kór oko zó ter je dé se a fito-plazmavektor ka bó cák gyé rí té sé vel mér sé -kel he tô.

– bur go nyát, pa ra di cso mot, pap ri kát és ôszi ró -zsát a tu li pán kö ze lé ben ne ter messzünk, aköztesgazda gyom nö vé nye ket (Convolvulusspp.) pe dig fo lya ma to san irt suk.


GOMBÁS BETEGSÉGEK

Botritiszes be teg ség v. tu li pán vé szes szi rom -fol tos ságBotrytis tulipae (Lib.) Lindsyn.: B. parasitica Schleid

Hol lan diá ban a leg ve sze del me sebb tu li pán -be teg ség. Ná lunk csak a be teg ség re ked ve zô,ned ves ta va szo kon jár vá nyos. Eny he eset ben azöld ré sze ken és a szí nes le pel le ve le ken ap ró,vi ze nyôs fol tok lát ha tók, majd a fol tok el szá rad -nak. Sú lyos eset ben a levelek hir te len el -fonnyad nak, vissza gör bül nek (6. áb ra) és el szá -rad nak. A be teg hagy mán és az el szá radt nö -vényi ré sze ken gom bos tû fej nagy sá gú fe ke teszkleróciumok je len nek meg. A szkleróciumokgyak ran a pik kely le ve lek kö zött is meg ta lál ha -tók. Sok eset ben ta vasszal a hagy mák ki semhaj ta nak, vagy a haj tás csú csát el bo rít ja a gombaszür ke, ne me zes be vo na ta. Ned ves, kö tött ta la -jo kon, hi deg, csa pa dé kos idô ben vá lik jár vá -nyos sá a be teg ség (nem vé let len te hát, hogy aszô lô pe ro nosz pó ra-jár vá nyo kat csak nem min -dig botritiszes jár vány elôz te meg a tu li pán táb -lá kon). Ezt a spon tán „elô re jel zést” al kal maz táka Bá csal más kör nyé ki szô lôs gaz dák már a XIX.szá zad vé gé tôl a szô lô so rok kö zé ül te tett tu li pá -nok kal.

A tu li pán faj ták kö zül a Dar win-hib ri dek aleg fo gé ko nyab bak. A kór oko zó a le ve le ken és ale pel le ve le ken ke rek, elein te fe hé res fol tok(„him lôk”) for má já ban tû nik fel, ame lyek ké -sôbb nagy, rot ha dó fol tok ká vál nak. Az így meg -tá ma dott nö vény hagy mái ap rók ma rad nak.A hagy má ban a hüvelylevelek alatt is mét meg -je le nik a szür kés bar na konídiumtartó-gyep.A vi rá gok még a bim bó ban fer tô zôd het nek.A bim bó ki sem nyí lik, el rot had. A vi rág szá ronfej lô dô fol tok a le ve le ken le vôk höz ha son lóak.

Vé de ke zés:

– ag ro tech ni kai: ke rül ni kell az egy ol da lú nit -ro gén-mût rá gyá zást és az öko ló giai haj la -mo sí tó té nye zô ket (kö tött, hi deg, mély fek -vé sû ta laj, zárt, nap fény ben sze gény kertstb.). A „le ter més” után a hagy má kat szá razidô ben szed jük fel,

– fi zi kai: fel sze dés után a hagy má kat me leg le -ve gô ára mol ta tá sá val gyor san meg szá rít juk,

majd meg tisz tít juk. A tisz tí tás so rán abotrítiszes hagy má kat el kell tá vo lí ta ni,

– ké miai: a tá ro lás elôtt a hagy má kat folpet ha -tó anyag gal csá váz zuk, majd a hagy má katmeg szá rít va szel lôs he lyen tá rol juk. Ta -vasszal, ha az áp ri lis, má jus na gyon csa pa dé -kos, a tu li pánt 10–14 na pon ként vinklozolin,iprodion, procimidon ha tó anyag-tar tal múfun gi ci dek kel per me tez zük.

Fe hér pe né szes rot ha dásSclerotium tuliparum Klebahnsyn.: Rhizoctonia tuliparum (Klebahn) Whetzelet Ar thur

Eu ró pá ban és Észak- Ame ri ká ban a tu li pán -hagy ma rot ha dá sát idé zi elô. A fer tô zés ha tá sá raa tu li pán hagy mák egy ré sze nem hajt ki ta -vasszal, vagy a ki bon ta ko zó nö vény sár gul, rot -had. Az „ül ve” ma ra dó hagy mák nya kán és a héjalatt, fe hé res vat ta sze rû gom ba szö ve dék fej lô dik,amely ben bar nás fe ke te te lep cso mók (szkleróci-umok) kép zôd nek. Az át met szett hagy má banszá raz rot ha dás ta pasz tal ha tó. Ha son ló kár té teltokoz a já cint, nár cisz, Crocus és Iris fa jo kon is.

Vé de ke zés:

– megegye zik a botrítiszes be teg ség nél leír -tak kal.

Fitoftórás rot ha dásPhytophthora cryptogea Pethybridge et Lafferty

A be teg sé get el sô íz ben a pa ra di cso mon ír -ták le 1914-ben Íror szág ban. Ké sôbb meg ta lál -ták Ang liá ban is, ahol a be teg ség a har ma dik év -ben már csak nem az egész pa ra di csom ül tet -vényt el pusz tí tot ta. Va ló szí nû leg ugyanez agomba okoz za Ang liá ban és Észak- Ame ri ká banaz Aster chinensis és egyes Petunia-fajok pusz -tu lá sát is. A tu li pá non a vi rág szár rot ha dá sát ésan nak le ko nyu lá sát okoz za, köz vet le nül a vi rágalatt. A vi rág ezt kö ve tôen el hal a szá ron.

Vé de ke zés:

– ag ro tech ni kai: be kell tar ta ni a 3–4 éves ül te -té si for gót. A for gó ba nem il leszt he tôk beazok a nö vé nyek, ame lye ket a kór oko zószin tén meg tá mad (Lycopersicon, Aster,Petunia stb.),


– ké miai: a tenyészedények fer tôt le ní té se for -ma lin nal (2%-os ol dat),

– fi zi kai: a föld és a tenyészedények fer tôt le ní -té se (gô zö lés).

Phytophthora cactorum (Lebert et Cohn)Schroeter

A tu li pán hagy má ját és szár tö vét fer tô zi.A meg tá ma dott nö vé nyi rész fe lü le tén fe hé respe nész gyep je le nik meg, amely nem más, mint agomba sporangiumtartóinak tö me ge. A kór oko -zó a tu li pán hagy má já nak rot ha dá sát okoz za.

Vé de ke zés:

– ag ro tech ni kai: le he tô leg azo nos mé re tû,érett hagy má kat tá rol junk. A fitoftórás hagy -má kat a tá ro ló ból tá vo lít suk el és sem mi sít -sük meg. Haj ta tás kor gyak ran szel lôz tes -sünk és rit káb ban ön töz zünk,

– ké miai: min den má so dik ön tö zô víz be cél -sze rû mankoceb, folpet vagy mefenoxam(=metalaxil M) ha tó anya gú fun gi ci det be ke -ver ni. E vé de ke zé si mód szer ter mé sze te sena Phytophthora cryptogea el len is ha té kony -nak bi zo nyul.

FenésedésGloeosporium thuemnii Fantrey

Ke rek ded, éle sen ha tá rolt, be süllye dô vilá-gos vagy bar na le vél fol tok, ame lye ket sö tét sze -gély vesz kö rül. A fol to kon fe ke tés spó ra te le pekkép zôd nek. A levelek idô elôtt el hal nak.

Vé de ke zés:

– fi zi kai: a be teg nö vé nyek össze gyûj té se ésmeg sem mi sí té se,

– ké miai: TMTD, cineb ha tó anyag-tar tal múfun gi ci dek kel (+ned ve sí tô szer) tör té nôtöbb szö ri per me te zés (10–12 na pon ként).

Gyö kér- és hagy ma rot ha dásPythium ultimum (Schenk) Trow

A kór oko zó ál tal fer tô zött tu li pán hagy magyen gén hajt ki. Az idô sebb gyö ke rek a csúcs tólkezd ve el rot had nak. A hagy ma kül sô hé ján szür -ke, sö tét bar na sze gé lyû rot ha dó fol tok ta lál ha -tók nagy szám ban.

Vé de ke zés:

– fi zi kai: a be teg hagy mák ki vá lo ga tá sa ésmeg sem mi sí té se. A hagy mák hû vös, szá razhe lyen tör té nô tá ro lá sa,

– ké miai: cineb, mankoceb, ele mi réz ésmefenoxam (= metalaxyl M) fun gi ci dek keltör té nô beön tö zés.

A tu li pán fuzáriumos be teg sé geFusarium oxysporum Schldl. Fr. f. sp. tulipaeApt

A be teg sé get 1958-ban az USA-ban ír ták leelô ször, majd a kór oko zó Eu ró pá ban is meg je -lent. Ma gyaror szá gon 1970-óta for dul elô. A be -teg ség azóta, fer tô zött hagy mák kal, az egész vi -lá gon el ter jedt. A tu li pán leg sú lyo sabb gom básbe teg sé ge, amely a ta laj ban is ak ku mu lá ló dik,ezál tal nagy te rü le tek vál nak ter mesz tés re al kal -mat lan ná.

A tü ne tek a hagy mán jel leg ze te sek. A szá razpik kely le vél alatt, a leg kül sô hú sos pik kely le vé -len be süp pe dô, vi ze nyôs bar na fol tok ke let kez -nek. A fol tok ban la za fe hér mi cé lium, majd10–20 mm nagy sá gú kiemel ke dô mézgacsepp -halmaz vá lik ki. A fol tok össze foly nak, a mi cé -lium az összes pik kely le vél re át nô. A hú sos pik -kely le ve lek meg pu hul nak fôtt gesz te nyé re em -lé kez te tôen –, lisz tes ál lo má nyú vá vál nak, fe lü -le tü kön és a pik kely le ve lek kö zöt ti üre gek ben isdús, fe hér vat ta sze rû mi cé lium fej lô dik (7. áb -ra). A tu li pán hagy ma jel leg ze tes édes kés, fû sze -res, ún. „ba nán” il la tú. Vé gül a hagy ma ro ha -mo san össze töp ped, csör gô szá raz zá szá rad,kéz zel könnyen szét mor zsol ha tó. A be teg hagy -mák kiül te té se kor hiá nyos gyö kér ze tû, tor zultnö vé nyek fej lôd nek, ame lyek a ki haj tást kö ve -tôen rö vi de sen el pusz tul nak.

Vé de ke zés:

– ag ro tech ni kai: a tu li pán hagy mát a bio ló giaiérett ség ál la po tá ban szed jük fel (a szá rí tásutá ni tisz tí tás so rán a be teg hagy má kat el tá -vo lít juk),

– ké miai: a be tá ro lás elôtt a tá ro lót fer tôt le nít -jük, majd a hagy má kat csá váz zuk. Ezt kö ve -tôen a hagy má kat hût ve tá rol juk (a tá ro lásso rán a be teg hagy má kat fo lya ma to san el tá -vo lít juk).


Penicilliumos be teg ség v. zöldpenészes hagy ma kor ha dás, me sze se désPenicillium corymbiferum WestlingPenicillium cyclopiumWestmayerPenicillium expansum (Link) Tho mas

Az éret len hagy mák csúcs rü gyén, a hú sospik kely le ve le ken gyak ran ta lál koz ha tunk e gom -bák zöl des kék konídiumtartó-gyepével (8. áb -ra). A haj ta tott tu li pán szá rán, a vi rág ter més kez -de mé nyén is lát ha tunk – fényszegény, nyir koskö rül mé nyek kö zött – penicilliumos rot ha dást.

Más kor – szap ro fi ta ként –, el sô sor banfuzáriumos fer tô zést kö ve tôen ta lál koz ha tunkfémeskék konídiumtartó-gyepével a pik kely le -ve le ken. A kül sô hú sos pik kely le ve le ken kez -det ben vaj szí nû, ké sôbb sö tét bar na fol tok ke let -kez nek, sár gás bar na ud var ral ha tá rol va. A fol tokössze foly nak. A hagy mák szá raz idô ben szi va -csos ál lo má nyú vá vál nak, és bar nán el rot had -nak, majd mu mi fi ká lód nak. Ned ves idô ben ahagy ma le ve lek „el me sze sed nek”. A fer tô zéssza bad ban vagy a tá ro ló he lyen se be ken ke resz -tül kö vet ke zik be, de éret len, kel lôen meg nemtisz tí tott, és le nem szá rí tott hagy má kat is fer tôz -het. Ho mo kos ta la jon rit káb ban ká ro sít.

Vé de ke zés:

– ag ro tech ni kai: az egész sé ges, érett hagy má -kat szá raz, szel lôs tá ro ló ban tá rol juk.A penicilliumos hagy má kat a tá ro lókból tá -vo lít suk el és sem mi sít sük meg. Haj ta tás korgyak ran szel lôz tes sünk, és rit káb ban ön töz -zünk,

– ké miai: folpet ha tó anya gú fun gi cid del csá -vá zás és beön tö zés.

EGYÉB GOMBÁS BETEGSÉGEK

ÜszögUstilago henfleri Fuckel

Vi szony lag rit kán elô for du ló be teg ség.A Tulipa silvestris le ve lén 1 cm nagy sá gú, kis sémeg nyúlt teliospóra-telepeket lát ha tunk, szét-porzódó, ko rom sze rû teliospórákkal.

Fómás be teg ségPhoma tulipae Hol lós

Leg gyak rab ban a tu li pán szá rán és a ter mé -sén okoz fe ke te, éles ha tár vo na lú fol to kat.

Diplodinás szár fol tos ságDiplodina tulipae Hol lós

Ha son lóan a tu li pán szá rán okoz el mo só dottszé lû, eny hén zónált, jel leg ze tes fol to kat. A fol -tok ban a sö tét bar na piknídiumok ké zi na gyí tó -val is jól lát ha tóak.

Tu li pánrozs daPuccinia tulipae Schroeter

A tu li pán le ve lén, több nyi re an nak fonákánjel leg ze tes té li, sötétszínû, ún. teleutótelepekethoz lét re. El sô sor ban a Tulipa gesneriana és a T.suaveoleus ér zé ke nyek e kór oko zók ra.

Vé de ke zés:

– az elôbb fel so rolt kór oko zók több nyi renem okoz nak epi de mi kus fer tô zé se ket,ezért el le nük kü lön nem szük sé ges vé de -kez ni.

KÁRTEVÔ ÁLLATOK

TALAJLAKÓK, TALAJSZINTBENKÁROSÍTÓK

Fo nál fér gek (Nematoidea)

Nár cisz-fo nál fé regAphelenchoides subtenuis (Steiner et Buhrer)Szár-fo nál fé regDitylenchus dipsaci (Kühn) FilipjevGu mó ron tó fo nál fé regDitylenchus destructor ThorneTörpesztô fo nál fé regTylenchorhynchus dubius (Bütschli) Filipjev

A nár cisz-fo nál fé reg kár té te lé nek ha tá sá raa tu li pán le ve lei sár gul nak, el halt fol tok ke let -kez nek raj tuk. A hagy mán szin tén bar na fol -tok mu tat koz nak, és gya ko ri eset, hogy ahagy ma kü lön bö zô kór oko zók (pl.Penicillium spp.) meg te le pe dé se kö vet kez té -ben el pusz tul.


A szár-fo nál fé reg kár té te lé nek ha tá sá ra aszártô meg duz zad, a levelek el szí ne zôd nek,fod ro sod nak, fel hó lya go sod nak. A gu mó ron tófo nál fé reg a tu li pán nö vé nyek föld alat ti ré szeittá mad ja meg, fer tô zé sé nek tü ne tei is azo konlát ha tók. A föld fe let ti ré sze ken nem lá tunkszimp tó má kat, leg fel jebb annyit ész le lünk,hogy a növény fej lô dé sé ben vissza ma radt.A dísz nö vé nyek (tu li pán, nô szi rom) hagy mái -ban igen nagy ká ro kat okoz hat. Eze ken ahagy má kon sár gás fol tok és csí kok je len nekmeg, ame lyek ké sôbb meg bar nul nak. Ha egyilyen hagy mát keresztbevágunk, ab ban kör kö -rö sen, gyû rû sze rûen el he lyez ke dô bar na fol to -kat lá tunk. A meg tá ma dott nö vé nyek vissza -ma rad nak fej lô dé sük ben. A le du gott hagy má -ból sem mi vagy csak csö kött növé nyke bú jikki. A törpesztô-fonálféreg a haj szál gyö ke rekcsú csa kö rül ta nyá zik tö me ge sen, és száj szu -ro nya se gít sé gé vel szív ja a gyö kér ned ve ket.A meg sé rült haj szál gyö ke rek fel szí vó ké pes sé -ge erô sen csök ken, és a nö vény vissza ma radfej lô dé sé ben, tör pe nö vé sû ma rad. A dísz nö -vé nyek kö zül leg gyak rab ban a tu li pánt ká ro -sít ja.

Vé de ke zés:

− ag ro tech ni kai: a fo nál fé reg re ér zé keny nö -vé nyi kul tú rák 3–4 éven be lül nem kö vet he -tik ön ma gu kat a ve tés for gó ban. Az át me ne tiidô szak ban csil lag fürt, bü dös ke és ke resz tesvi rá gú dísz nö vé nyek (mint pl. es ti ke) ve té seaján lott,

− ké miai: po pu lá cióik spe ci fi kus nemati-cidekkel gyé rít he tôk.

Készletatkák (Acaridae)

Liszt at kaAcarus siro LinnaeusKö zön sé ges gyökératkaRhizoglyphus echinopus (Fumouze et Ro bin)Virághagyma-gyökératkaRhizoglyphus callae (Oudemans)CsiperkeatkaTyrophagus similisVolgin

A mindössze 0,3–0,4 mm nagy sá gú liszt at kaa sze mes ga bo nán és ôr le mé nye ken kí vül mint

pantofág ro var faj még az el halt nö vé nyi ré sze -ken meg je le nô pe nész gom bá kon is ké pes fenn -ma rad ni. Ha zai vi szo nyaink kö zött fuzáriumostu li pán hagy mák ban min dig elô for dult a csi -perkeatkával együtt, bár ez utób bi faj min dig na -gyobb mennyi ség ben lep te el a be teg tu li pán -hagy má kat.

A kö zön sé ges gyökératka koz mo po li ta faj.Hagy más és gu mós nö vé nyeink, to váb bá a csi -per ke gom ba egyik leg gya ko ribb és leg ve sze -del me sebb ká ro sí tó ja ha zai és vi lág vi szony lat -ban egyaránt. A ta pasz ta la tok alap ján fon tossze re pet ját szik a dísz nö vé nyek (pl. tu li pán,já cint, ama ril lisz, nár cisz, kard vi rág stb.)hagy mái – de az ét ke zé si hagy ma – kór oko zói -nak ter jesz té sé ben is. A hoz zá ha son ló mor fo -ló giá jú és élet mó dú virághagyma-gyökératkaa ha zai ta pasz ta la tok sze rint a tu li pán-, já cint-és nár cisz hagy mák ban egyaránt meg ta lál ha tó.Leg ked vel tebb táp nö vé nyé nek a nár cisz bi zo -nyult. El sô sor ban a sé rült és be teg hagy má konte lep szik meg. Mind a négy faj a Fusariumspp. köz ve tett ter jesz té sé ben vesz részt.

Vé de ke zés:

− a hagy mák fel sze dé se után rak tá ri kö rül mé -nyek kö zött kell vé de kez nünk. A sza bad föl -di vé de ke zés a mai na pig tisz tá zat lan. A fel -sze dett hagy mát gon do san át kell vá lo gat ni,a sé rült, fer tô zött hagy mát kü lön kell vá lasz -ta ni, és meg kell sem mi sí te ni.

− ké miai: a pin cé ben és a rak tár he lyi ség bentöb bek kö zött klórpirifosz-me til, il let ve apirimifosz-me til ha tó anya gú inszekti-cidekkel vé de kez he tünk megelô zô jel -leggel.

Gubacsatkák (Eriophyidae)

Tulipán-gubacsatka vagy hagy ma le vél-at kaAceria tulipae (Keifer)Syn.: Eriophyes tulipae

A meg nyúlt pot ro hú, fé reg sze rû at kát az el sôleírt gaz da nö vé nye alap ján tulipán-levélatkánakne vez ték el. A 0,2–0,25 mm nagy sá gú tulipán-gubacsatka jó for mán egész Eu ró pá ban és Észak-Ame ri ká ban el ter jedt. A li liom fé lék hagy má játká ro sít ja. Ma gyaror szá gon is több íz ben ta lál táktu li pán- és vö rös hagy má ban.


Az at kák a hagy ma bel sô ré te gei ben él nek.Kár té te lük kel a hagy ma szá ra dá sát okoz zák,ezért a fajt „szá raz hagymaatka” meg je lö lés selis il le tik. El sô sor ban rak tá ri, il let ve kész let kár -te vô. A kár te vô el sô sor ban a be tá rolt tu li pán ésmás li liom fé lék hagy má já ban te lel át, ahol a na -gyobb hô mér sék le ten egész té len át ké pes sza -po rod ni. A tá ro lás alatt egy-egy hagy mán többszáz ál lat is elô for dul kü lön bö zô fej lô dé si ala -kok ban. A fok hagy ma mo zaik ví rus (garlicmite-borne mosaic virus, GMbMV) egyik leg -fôbb ter jesz tô je. A fer tô zött tu li pán pik kely le ve -lein az at kák szí vo ga tá sá nak ha tá sá ra li lás pi ros,antociános fol tok je len nek meg. Erôs fer tô zés -kor a hagy ma vagy egyál ta lán nem, vagy csakna gyon gyen gén hajt ki. Ta vasszal az at kák apik kely le ve lek re ván do rol nak, és azok tövén ki -sebb-na gyobb te le pe ket al kot va szí vo gat nak.

Vé de ke zés:

− L. a készletatkáknál.

Zen gô le gyek (Syrphidae)

Holdfoltos hagymalégyEumerus strigatus (Fallén)Nár cisz ron tó légy Eumerus tuberculatus (Rondani)

A mintegy 5–7 mm hosszú sá gú, zöl des,bron zos szí nû holdfoltos hagymalégyimágókpot ro hán 3 pár vé kony, fél hold ala kú világos szí -nû, ham vas csí kot vi sel nek. Ma gyaror szá gonmin de nütt elô for dul, de nem gya ko ri. A ha zaiiro dal mi ada tok ból is mert táp nö vé nyei: a tu li -pán, a nô szi rom, a té li sar ja dék hagy ma (Alliumfistulosum var. bulbiferum), a sár ga ré pa, az ama -ril lisz és az ét ke zé si hagy ma, a nár cisz, aHippeastrum stb.

Lár vái a tu li pán föld alat ti ré szét, a hagy mátká ro sít ják. A fer tô zés elô re ha lad tá val a levelekel hal nak. A hagy ma a gyö kér táj tól kez dô dôenfo ko za to san el hal. Az imá gók jú nius vé gén, jú -lius ele jén raj za nak. A nôs tény to já sait a tu li pánhagy má já ra vagy a ta laj ba, a nö vény kö ze lé behe lye zi. A lár vák egy hó nap alatt fej lôd nek ki.Szí nük a szennyessárgától a zöl desszür kéig vál -to zik. Egy-egy hagy má ban oly kor 8–10 lár va iská ro sít. Kár té te lük nyo mán ned ves, bû zös rot -ha dás (Erwinia sp.) in dul be. A lár vák a nö vény

kö rül a ta laj fel sô ré te gé ben vagy a hagy má banbá bo zód nak.

Ha son ló ká ro kat okoz nak a nár cisz ron tólégy lár vái is, ame lyek a tu li pán hagy má kon kí -vül az amarillishagymákban is sú lyos pusztítástidéznek elô. Ká ro sí tá sát e faj a tá ro lók ban isfoly tat ja.

Vi rág le gyek (Anthomyiidae)

HagymalégyDelia antiqua (Meigen)

A mintegy 6,0–6,5 mm hosszú sá gú, ha mu -szür ke légyfaj az egész palearktikumban ésÉszak- Ame ri ká ban elô for dul (9. áb ra). Ál ta lá -ban a csa pa dék ban gaz da gabb vi dé ke ken lép felrend sze re sen és tö me ge sen. Táp nö vé nyei a li -liom fé lék – el sô sor ban a vö rös hagy ma –, de elô -for dul a pó ré hagy má ban, a fok hagy má ban és atu li pán hagy má já ban is.

A lár vák (10. áb ra) a tu li pán hagy ma fe jé bentáp lál koz nak, en nek ha tá sá ra elôbb a tu li pánbel sô, ké sôbb a kül sô le ve lei is sár gul ni, majdlan kad ni, fonnyad ni kez de nek. Ezt kö ve tôen ahagy ma fej rot ha dás nak in dul, és az egész nö -vény el pusz tul. A hagymalégy fia tal lár vái fe lül -rôl ha tol nak be a hagy ma fej be (a holdfoltoshagymalégy nyü vei vel el len tét ben).

Iga zi le gyek (Muscidae)

Korhadéklégy v. is tál ló légy Muscina stabulans Fallén

A 3,5–5,0 mm hosszú, hamuszürke légyfajkár té te le a hagymalégyéhez ha son ló. A lár vák atu li pán hagy ma fe jé ben táp lál koz nak. Et tôl el té -rôen e faj – kü lö nö sen a fagy kárt szen ve dett –bim bók ban okoz kárt. A ha zai nö vény vé del miiro da lom ban a nô szi rom, il let ve a tu li pán kár te -vô je ként em lí tik.

Elô ször az 1900-as évek ele jén nô szi romrot ha dó bim bói ból ne vel ték, majd 1957-ben rot -ha dó tu li pán hagy má ból is, a holdfoltos hagy-maléggyel együtt. A nô szi rom el sôd le ges kár te -vô je ként kell te kin te ni, bár az is le het sé ges,hogy mind a nô szi rom, mind a tu li pán ese té bena már más ok ból rot ha dás nak in dult (Botrytissp., Fusarium sp.) nö vé nyi ré sze ken má sod la go -


san je le nik meg. Tá ma dá sá ra el sô sor ban köz vet -le nül istállótrágyázott vagy hu musz ban, szer vesanyag ban gaz dag ta laj ban kell szá mol nunk.

Vé de ke zés:

– L.: a ta laj fer tôt le ní tés nél leír tak nál.

Púposlegyek (Phoridae)

Phorbia spp.

A fuzáriumos és botrítiszes rot ha dó tu li pán-hagy mák ban több – máig meg nem ha tá ro zott –Phorbia sp. faj is ká ro sít. A nyü vek bar na, ürü -lék kel te li já ra to kat rág nak a hagy mák ban.

A LEVÉL ÉS A SZÁR KÁRTEVÔI

Via szos pajzstetvek (Pseudococcidae)Phenacoccus avenae (Borchsenius)

Ve szé lyes, üveg há zi kár te vô, amely Ma -gyaror szá gon még nem je lent meg. A tu li pán le -ve lét és szá rát tá mad ja.

Rövidfarkú viaszospajzstetûPseudococcus viburni Signoret

A Viburnum-fajok mel lett a tu li pán nak is fon -tos üveg há zi kár te vô je. Ma gyaror szá gon ed digBu da pes ten, il let ve Sió fok tér sé gé ben ke rült elô.

Va ló di le vél tet vek (Aphididae)

Ubor ka-le vél te tûAphis gossypii GloverFol tos üveg há zi-le vél te tûNeomyzus circumflexus (Buckton)Fol tos bur go nya-le vél te tûAulacorthum solani (Kaltenbach)Csí kos burgonya-levéltetûMacrosiphum euphorbiae (Tho mas)Zöld ôszi ba rack-le vél te tûMyzus persicae (Sulzer)Rak tá ri hagy ma-le vél te tûMyzus ascalonikus (Doncaster)Feketefoltos pin ce-le vél te tûRhopalosiphoninus latysiphon (Davidson)

Az is mer tebb levéltetûfajok (ubor ka-le vél -te tû, zöldfoltos bur go nya-le vél te tû, csí kos bur -go nya-le vél te tû) kö zül a zöld ôszi ba rack-le vél -te tû ké pes tö me ge sen fel sza po rod ni a tu li pánle ve lén és szá rán. A feketefoltos pin ce-le vél te tû1961-óta is mert Ma gyaror szá gon. Fo lya ma tosszûz nem zés sel (anholociklikusan) sza po ro dó,fény ke rü lô faj. El sô sor ban a pin cék ben él kü -lön fé le rak tá ro zott nö vé nye ken (ré pa, pet re zse -lyem, zel ler, ká posz ta stb.) így a rak tá ro zott tu -li pán és gla dió lusz hagy má kon is. Újab ban ahajtató házakban is meg ta lál ták, ahol a tu li pánle ve lét és szá rát ká ro sít ja. Kár té te le a haj-tatóházakban igen je len tôs le het, mind a szí vásokoz ta köz vet len kár, mind a ví rus be teg sé gekter jesz té se ré vén.

Ha son ló ká ro kat okoz a pin cék ben tá rolt tu -li pán hagy mák ban a rak tá ri hagy ma-le vél te tû,amely koz mo po li ta faj (Eu ró pa, USA, Ka na da,Új-Zé land, Auszt rá lia, Ja pán stb.); fô kép penpin cék ben va la mint hajtatóházakban ká ro sít éste lel át, de kár té te lét a sza bad ban is meg fi gyel -ték. A zöld ség tá ro lók ban, pin cék ben tu li pán- ésgla dió lusz hagy má kon, va la mint me té lô hagy -mán át te le lô né pes sé gé nek szár nyas nôs té nyei aleg kü lön bö zôbb nö vény fa jo kon (Cineraria,Geranium, Chrysanthemum, Achillea,Stellaria, Caltha, Vio la stb.) ala pí ta nak te le pe -ket. Ha son ló élet mó dot foly tat a feketefoltospin ce-le vél te tû is.

Tu li pán-gyö kér te tûDisaphis tulipae (Boyer de Fonscolombe)

A gya ko ri nak szá mí tó levéltetûfajok mel lettegy re na gyobb nö vény vé del mi je len tô sé gû az1977-ben hajtatóházi tu li pá non ta lált, a ma -gyaror szá gi fau ná ra néz ve új levéltetûfaj, aDisaphis tulipae. Csak nem vi lág szer te el ter jedtfaj, amely a sza po rí tó anya gok ré vén nem csak atró pu so kon ta lál ha tó, ha nem már a mér sé keltég öv or szá gai ban is el ter jedt. A ki fej lett ál la -pot ban is vi szony lag kis ter me tû (1,5–2,2 mm)le vél te tû szí ne hal vány sár ga, ame lyet a tes tetbo rí tó fi nom viasz por szür ké vé szí nez. A faj nakje len leg csu pán a szûz nem zés sel sza po ro dóalak ja is me re tes. A fo lya ma tos szûz nem zés selfenn ma ra dó né pes sé gek a tu li pán hagy mák nyu -gal mi ál la po tát ugyan csak nyu gal mi ál la pot talhi dal ják át, en nek fo lya mán a hagy mák pik -


kely le ve lei alatt rej tôz nek. A nö vé nyek fej lô dé -sé vel egy idô ben a le vél tet vek sza po rod ni kez -de nek. Kez de tben a le ve le ket, ké sôbb a szá rat iská ro sít ják, idô elôt ti szi rom hul lást okoz va.A faj több ví rus be teg ség, így a li liom látens mo -zaik ví rus (Lily latent mosaic virus), de leg fô -kép pen a tu li pán szín tö ré ses ví rus (Tulip break-ing potyvirus, TBV) át vi vô je, ezért je len tô sé gejó val na gyobb, mint ame lyet a köz vet len szí -vás kár ré vén ál ta lá ban ne ki tu laj do ní ta nak.

Vé de ke zés:

− ké miai: a „fel szí nen” ká ro sí tó le vél te tûfa jokel len a dimetoát, az ali fás zsír sav, pimet -rozin stb. ha tó anya gú inszekticidekkel vé -de kez he tünk ered mé nye sen, a pin cé ben ká -ro sí tó fa jok el len pe dig a klórpirifosz-metil,il let ve a pirimifosz-metil ha tó anya gúinszekticidekkel vé de kez he tünk pre ven -tíven.

Le vél bo ga rak (Chrysomelidae )

Hagy ma bo gárLilioceris merdigera (Linnaeus)

Az imá gó 6–7,5 mm hosszú, fény lô na -rancs vö rös szí nû le vél bo gár. Csáp jai, tér dei,láb fej ízei, ha sá nak nagy ré sze, és – egyes vál -to za to kon – a fej pajzs is fe ke te. Táp nö vé nyeifô ként a li liom fé lék (Liliaceae). Így a gyöngy -vi rág (Convallaria majalis), de elô for dul li -liom (Lilium), sa la mon pe csét (Polygonatum),hagy ma (Allium) és gyöngyike (Muscari) fa jo -kon is. Feketetorú vál to za ta 2005-ben a tu li pánle ve leit, a bim bó kat és a vi rág ré sze ket ká ro -sítot ta.

Nô szi rom-föl di bol haAphthona semicyanea (Allard)

Az imá gó 3–4 mm hosszú, szí ne ké kes zöld(11. áb ra). Fran ciaor szág tól Szi bé riáig meg ta -lál ha tó. Ha zánk ban gya ko ri. Táp nö vé nyei anô szi rom (Iris) fa jok kö zül ke rül nek ki. Az imá -gó a le ve le ket ká ro sít ja úgy, hogy a csú csok tólle fe lé há moz gat ja a le ve let tel jes szé les sé gé ben.Az ilyen le vél ré szek be sod ród nak és el szá rad -

nak. Az imá gók áp ri lis vé gén má jus ele jén kez -de nek táp lál koz ni. A lár vák a gyö ke re ken él -nek. Kár té te le oly kor je len tôs is le het. 2006. 04.23-án Bá csal má son a ve gye sen ül te tett nô szi -rom- és tu li pán ágyá sok ban „át vál tott” a tu li -pán ra. Ott jel leg ze tes há moz ga tást, oly korlyug ga tást vég zett.

Vé de ke zés:

− ké miai: flufenoxuron, pimetrozin, aceta m -iprid stb. ha tó anya gú inszekticidekkel.

A VIRÁG KÁRTEVÔI

Szöcs kék (Tettigoniidae)

Pon to zott re pü lô szöcs kePhaneroptera na na na na (Fieber)

Pontusi-mediterrán faj. Ma gyaror szá gon1947-ben a Ti ha nyi-fél szi ge ten mu tat ták ki,azóta szá mos hely rôl elô ke rült. Má jus ele jé tôlok tó be rig lát ha tó gaz da nö vé nyein. Táp lá lé katúl nyo móan nö vé nyi ere de tû. El sô sor ban két -szi kû nö vé nyek kel táp lál ko zik. Nap ra for gón1981-ben, tu li pá non (12. áb ra) 2000-ben ész -lel ték. Kár té te le el sô sor ban a le pel le ve le ken le -het je len tôs, esz té ti kai ér té ket ron tó té nye zô.Rá gá sa fod ro san lyug ga tó kár ké pet ered mé -nyez.

Üveg há zi szöcs keTathycines asynamorus Adelung

A 11–15 mm hosszú, erô sen dom bo rú há tú,igen hosszú lá bú és csá pú szöcs ke faj. Ere de tiha zá ja Ke let-Ázsia (Kí na, Ja pán). Eu ró pá ba1892-ben ke rült be dísz nö vény anyag gal. Ná -lunk csak üveg ház ban kár te vô. Fô leg a haj ta totttu li pánt ká ro sít ja. A haj ta tott tu li pán haj tá sát ata laj fe lett ol dal ról be rág ja, il let ve kiüregesíti.A kár té tel kö vet kez té ben a nö vény idô vel el dôl,majd ki pusz tul. A le pel le ve le ken lyug ga tó, il -let ve karéjozó rá gás ké pet okoz.

Vé de ke zés:

− ké miai: acetamiprid, flufenoxurom,alfametrin stb. ha tó anya gú inszekti-cidekkel.


Cse re bo ga rak (Melolonthidae)

BundásbogárEpicometis hirta (Poda)Sok pettyes vi rág bo gárOxythyrea funesta (Poda)Su ta vi rág bo gárValvus hemipterus (Linnaeus)

A bundásbogár az eu rá zsiai-kon ti nenspalearktikus ré gió já nak la kó ja. Ha zánk ban min -de nütt elô for dul, de a kö töt tebb ta la jo kon gya -ko ri. A 8–13 mm hosszú sá gú, feketésszürke szí -nû imá gók a tu li pán generatív vi rág ré szeit (por -tok és ter mô) fo gyaszt ják. Nin cse nek tô le biz -ton ság ban a szabadföldön ter mesz tett és a haj-tatóházban ne velt tu li pá nok sem.

Ha son ló ká ro kat okoz – sôt sok szor ve leegyütt ká ro sít – a sok pettyes vi rág bo gár és a su -ta vi rág bo gár imá gó ja is (13. áb ra). Ez utób bigaz da sá gi je len tô sé ge még nincs kel lôen tisz táz -va. Két ség te len, hogy az imá gó a bundásbogár-ral együtt kü lön fé le gyü mölcs fák és vi rá gok„ne mes” ré szeit ká ro sít ja. Az is bi zo nyos sá vált,hogy olyan tö meg ben mint a bundásbogár, nemszo kott fel lép ni. En nek el le né re a tu li pánt ká ro -sí tó ro va rok kö zé kell so rol nunk. 2006. áp ri lisvé gén Észak- Bács ká ban je len tôs ká ro kat oko -zott a szán tó föl di és ker ti tu li pán nö vé nye ken is.

Vé de ke zés:

− méh kí mé lô tech no ló giá val fel hasz nál ha tó éski jut ta tott inszekticid ha tó anyag gal(acetamiprid) gyé rít he tô.

A TULIPÁN NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIÁJA

Ki haj tás

A kór oko zók (pl. Sclerotium tuliparum, aBotrytis tulipae, Pythium ultimatum, Fusariumssp. stb.) ál tal fer tô zött nö vé nyek nem vagy csakgyen gén haj ta nak ki. Az ered mé nyes vé de ke zésalapja – ha az áp ri lis, má jus na gyon csa pa dé kos –a 10–14 na pon ként megis mé telt vé de ke zés,

elsô sor ban a botrítisz el le ni fun gi ci dek kel(azoxistrobin, vinklozolin, kresoxim-metil,propa mokarb, benomil, Streptomycesgriseoviridis su gár gom ba, Trichoderma harza-nium T-39 törzs stb.)

Bim bó zás

E fe no ló giai stá dium ban to vább ra is abotrítiszes be teg ség je len ti a vé de ke zés alap ját.El le ne a már is mer te tett hatóanyagokal (azoxi -strobin, kresoxim-metil + metiram, propa -mokarb, vinklozolin, Trichoderma harzaniumT-39 tör zse stb.) vé de kez he tünk ered mé nye sen.Az e fenofázisban meg je le nô egyéb le vél be teg -ség, mint pl. a Gloeosporium thuemnii okoz tafenésedés el len, a TMTD-hatóanyagú fun gi ci de -ket is si ke re sen al kal maz hat juk. Ek kor je len nekmeg a tu li pán le ve lén és bim bóin a kü lön bö zôlevéltetûfajok pri mer te le pei. Ugyan csak ek kortá mad ják a nô szi rom-föl di bol ha és a hagy ma bo -gár imá gói, va la mint a pon to zott re pü lô szöcs kelár vái is. El le nük a flufenoxuron, a pimetrozin,alfametrin, deltametrin, aceta miprid, eszfen-valerát, dimetoát és a malation ha tó anyag-tar-tal mú inszekticidekkel vé de kez he tünk ered mé -nye sen.

Szárbaindulás és vi rág zás

E fenofázisban rot haszt ja el a vi rág szá rat afitoftórás rot ha dás (Phytophthora cryptogaea)kór oko zó ja. Torz, sok szor csa va ro dott szár kép -zést okoz a botrítiszes be teg ség kór oko zó ja,amely mind a bim bó kon, mind a szí nes le pel le -ve le ken is jel leg ze tes vi ze nyôs, ap ró, úgy ne ve -zett „him lô” fol to kat okoz. Eze ken ned ves, csa -pa dé kos idô szak ban sû rû, por zó, ne mez sze rûkonídiumtartó-gyep kép zô dik. Sú lyos eset benaz egész bim bó és vi rág is fer tô zôd het. Ugyan -csak ek kor le pi el a szá rat a penicillium fa jokzöl des kék konídiumtartó-gyepe, amely – kü lö -nö sen fényszegény, nyir kos kö rül mé nyek kö zötthaj ta tott tu li pá no kon – a vi rág ra is rá ter jed het.El le nük a vi rá got nem szennye zô, azon le he tô -leg „ma ra dan dó” vegy szer fol tot nem oko zó ké -szít mé nyek kel vé de kez he tünk, amit szük ségsze rint egy hét el tel té vel megis mé tel he tünk.


A kár te vôk kö zül e fenofázisban lyug gat jáka le pel le ve le ket a pon to zott re pü lô szöcs ke lár -vái, haj ta tás ban pe dig az üveg há zi szöcs ke lár -vái és imá gói. To vább foly tat ják a táp lál ko zást ale vél tet vek, és új kár te vô ként meg je len nek abundásbogár, a sok pettyes vi rág bo gár, va la minta su ta vi rág bo gár imá gói is. Mind há rom faj pol -len evô, de a su ta vi rág bo gár a ter mô kön is mélylyu ka kat rág. El le nük ek kor már csak a 0 napmun ka-e gész ség ügyi vá ra ko zá si ide jû ro var ölôsze rek, mint pl. a pimetrozin ha tó anya gú inszek-ticid jö het szá mí tás ba.

A hagy mák fel sze dé se után

Az ered mé nyes tu li pán ter mesz tés alapja azegész sé ges, kór oko zók tól és kár te vôk tôl men -tes tu li pánhagy ma. Ezért a tu li pán hagy má kataz el vi rág zás után (má jus ele je–kö ze pe), a lev-elek le szá ra dá sát kö ve tôen, a hagy mák „be hú -zó dá sa” után (má jus kö ze pe–vé ge), azok tel jesbio ló giai érett sé gé ben, le he tô leg szá raz idô benszed jük fel. Ez zel lehetôvé tesszük, hogy a táp -anya gok a le vél bôl a hagy má ba ván do rol ja nak,ezál tal az élet ké pes tu li pán hagy ma fel té te lei isadot tak.

A tu li pán hagy mák fel sze dé se után aján la tosa hagy má kat fél ár nyé kos he lyen „meg szik kasz -ta ni”. Ez egy részt elô se gí ti a ta laj la kó kár te vôkál tal elôidé zett se bek-sé rü lé sek gyó gyu lá sát,más részt a pri mer és sze kun der kór oko zók(Botrytis tulipae, Sclerotium tuliparum,Pythium ultimum, Fusarium spp., Penicilliumspp. stb.) meg te le pe dé sét is kés lel tet het jük. 1–2na pos „szik kasz tá sos” (v. me leg le ve gôs ára -mol ta tás) után a fel sze dett hagy má kat vá lo gas -suk át. A már ilyen kor jól lát ha tó fer tô zött és sé -rült hagy má kat kü lön kell vá lasz ta ni. Az erô senfer tô zött, il let ve a készletatkák ál tal tá ma dotthagy má kat meg kell sem mi sí te ni, el kell éget ni(a fél ár nyé kos he lyen tör té nô 1–2 na pos szik -kasz tás után az at kák egy ré szét is „ki fut tat hat -juk” a hagy ma le ve lek kö zül).

Az át vá lo ga tott, tisz tí tott és meg szá rí totthagy má kat jól zá ró dó lá dá ban vagy pa tent zá rasmûanyag hordókban, eset leg fó lia alatt magnéz-ium-foszfid, il let ve alumínium-foszfid gá zo sí tószer rel fer tôt le nít sük (mind két ha tó anya got ki -

zá ró lag egész ség ügyi gáz mes te rek al kal maz hat -ják!). A fer tôt le ní tést kö ve tô szel lôz te tés után, ahagy má kat sö tét szá raz hely ség ben vagy pin cé -ben 10 cm vas ta gon ré te gez zük fel. Az alj za tot,il let ve a fal fe lü le tet aján la tos deltametrin vagyklórpirifosz-metil ha tó anya gú inszekticid + fun -gi cid, vagy Streptomyces griseoviridis su gár -gom ba-ké szít mény szuszpenziójával fer tôt le ní -te ni.

A kiül te té sig (au gusz tus kö ze pe–vé ge, szep -tem ber ele je) 10 °C kö rül le gyen a tá ro ló tér hô -mér sék le te. A re la tív pá ra tar ta lom ne ha lad jameg a 75%-ot. Tá ro lás után (vagy azt megelô -zôen) aján la tos a hagy má kat folpet vagy vinklo-zolin ha tó anya gú fun gi cid del csá váz ni, majd ahagy má kat a kiül te té sig (au gusz tus vé ge, szep -tem ber ele je) meg szá rít va, szá raz, szel lôs he -lyen cél sze rû át vá lo gat ni, és ideig le ne sen tá -rolni.

Kiül te tés

A tu li pán hagy mák kiül te té se so rán ke rül nikell azo kat a te rü le te ket, ame lye ket fris sen szer-vestrágyáztak. E táp anyag ban gaz dag – és több -nyi re nit ro gén túl sú lyos – ta laj ban ugyanis la zaszö ve tû hagy mák fej lôd nek, ami ked vez agyökératka, il let ve a szu ro nyos is tál ló légy lár-vakártételének, va la mint a ta laj ból tá ma dó kór -oko zó gom bák nak. A ta laj la kó kár te vôk el len akiül te té sét megelô zôen a talajt fertôtleníteni kella dazomet, a fenitrotion + malation, a metám-ammónium, a metám-nátrium stb. ha tó anya gokva la me lyi ké vel (ez utób biak ál ta lá nos ta laj fer -tôt le ní tôk is egy ben!).

Kö szö net nyil vá ní tás

A szer zôk ezúton mon da nak kö szö ne tetHor váth Zsu zsan na ad junk tus asszony nak(Kecs ke mé ti Fô is ko la Ker té sze ti Fô is ko lai Kar)az ér té kes adat szol gál ta tá sért és a tech ni kai hát -tér meg te rem té séért.

Kü lön kö szön jük a szö veg szer kesz tés ben ésa tech ni kai hát tér meg te rem té séért nyúj tott se -gít sé get Ju hász Henriettnek.



JAVASOLTVÉDEKEZÉS

A NÖVÉNYFEJLÔDÉSMENETE

Fo nál fér gek

Ta laj la kó gom bák és kár te vôk

Készletatkák

Tu li pán-gyö kér te tû

Rak tá ri hagy ma-le vél te tû

Feketefoltos pin ce-le vél te tû

Hagy ma levélatka

Hagymalégy

Le vél tet vek

Nô szi rom-földibolha

Pon to zott re pü lô szöcs ke

Bun dásbogár és vi rág bo garak

Ví ru sos be teg sé gek

Botrítiszes be teg ség

Fe hér pe né szes rot ha dás

Fuzariumos be teg ség

Penicilliumos be teg ség

I–III. IV. – V. VI–VII. VIII–IX.

A TULIPÁN VÉDELME

Károsítók

1. 2. 3. 4. 5.

Forg. IntegráltVéde- Ajánlott Dózis kate- növény-

MegjegyzésN° kezés Fenológia Károsítók készítmény (kg–l/ha, %) gória védelmiideje besorolás

1. Áp ri lis ele je – lomb le vél- botrítiszes, fuzáriumos Amistar 0,75–1,0 l/ha III. –kö ze pe nö ve ke dés és penicilliumos be teg ség, Discus DF 0,02% II. S

fe hér pe né szes rot ha dás, Discus Top 1,2 kg/ha II. SPrevicur 607 SL 0,15% III. –Ronilan DF 0,15% II. ZAstra 0,2–0,3% III. ZrézoxikloridNordox 75 WG 0,14–0,2% III. ZTrichodex WP 2,0 kg/ha III. S

ta laj kár te vôk, Mycostop 0,1 g/m2 III. – 3000 l/hahagymalégy vízmennyi-

séggel

Nemasol 510 120 ml/m2 I. –




A táblázat folytatása

2. Áp ri lis Bim bó- botrítiszes be teg ség, Amistar 0,75–1,0 l/ha II. –kö ze pe- meg je le nés, fe hér pe né szes Discus DF 0,02% II. Své ge nö ve ke dés rot ha dás, le vél - Discus Top 1,2 kg/ha II. S

be teg sé gek, Previcur 607 SL 0,15% III. –fuzáriumos és Ronilan DF 0,15–1,0% II. Zpenicilliumos Trichodex WP 2,0 kg/ha II. –be teg ség, Mycostop 0,1 g/m2 – 3000 l/ha vízzel

Buvicid F 0,25% II. SFolpan 80 WDG 1,0–1,25 kg/ha II. SFolpan 50 WP 0,15–0,2% II. SFolpan 48 SC 1,6–2,4 l/ha II. SPerthiram 500 SC 30 ml/m2 II. S

le vél tet vek, Cascade 5EC 0,1–0,2% III. Zhagymalégy, Chess 50 WP 0,05% II. Snô szi rom-földibolha, Mospilan 20 SP 0,2–0,4 kg/ha II. –le vél tet vek, Sumi Guard 0,012–0,015% II. –hagy ma bo gár, Alphafuard 100 EC 0,012–0,015% II. –pon to zott Lemagard 100 EC 0,012–0,015% III. Zre pü lô szöcs ke Bio-Sect 10–20 l/ha II. S

3. Má jus ele je vi rág zás botrítiszes Ridomil 0,2% III. Sbe teg ség, Gold Plus 42,5 WPle vél be teg sé gek,fitoftórás rot ha dás,fuzáriumos és penicilliumos be teg ség,

le vél tet vek, Chess 25 WP 0,1% III. Zbun dás- és vi rág bo ga rak, Chess 50 WG 0,03% III. Z Zárt termesztô-pon to zott berendezésbenre pü lô szöcs ke, Ripcord 20 EC 0,2–0,4 kg/ha III. –pajzs tet vek Mospilan 20 SP 0,2–0,3 l/ha II. S

4. Má jus vé ge, ter més fej lô dés botrítiszes be teg ség, Buvicid F 0,15–0,25% II. SJú nius ele je fuzáriumos és Folpan 50 WP 0,15–0,25% II. S

penicilliumos be teg ség,

Pythium sp., Topsin-M 70 WP** 1,0 kg/t III. Sfehérrothadás, Ronilan DF 0,15–1,0% II. Z

hagy ma-levélatka, Degesch 2–5 db/t I. –készletatkák, Mag to xingolyó*tu li pán-gyö kér te tû, Degesch 1–2 kg/ I. –rak tá ri hagy ma és Mag to xin lap* 30–33 m3 –feketefoltos pin ce- Degesch 4–10 db/t I. Sle vél te tû Phostoxin golyó*

Actellic 50 EC 1–2 ml/m2 III. –Reldan 40 EC 1 ml/m2 II. –Mycostop 0,1 g/m2 III. –Basamid G 250 g/m3 III.

Szi rom fol tos ság(Botrytis) el len is, ta laj ke ze lés

Ned ves csá vá zás salvagy áz ta tás sal másha tó anya gú (pl. vinklo-zolin, propamokarb) fun gi ci dek kel kom bi -nál vaCsá vá zás, ese ti en ge déllyel

Gá zo sí tó szer

Gá zo sí tó szer Lég tér ke ze lés Gá zo sí tó szer

Tá ro ló tér fe lü le té re, lá -dák ra,lég tér ke ze lés re.




A táblázat folytatása

5. Jú lius hagy mák botrítiszes Basamid G 50–60 g/m2 III. – Kiül te tés elôttkö ze pe – vissza - fuzáriumos Buvatox 5G 30–40 kg/ha III. – Kiül te tés elôttau gusz tus hú zó dá sa és penicilliumos Ipam 40 80–200 ml/m2 II. P Kiül te tés elôttele je be teg sé gek,

ta laj la kó kár te vôk, Mycostop 0,1 g/m2 III. – beön tö zés selgyom mag vak, 3000 l/hahagy ma-levélatka, vízmennyiséggeltu li pán gyö kér te tû

Meg jegy zés: * ki zá ró lag egész ség ügyi gáz mes te rek al kal maz hat ják!** csak eseti engedéllyel használható

AJÁNLOTT IRODALOM

Balás G. és Sár in ger Gy. (1982): Ker té sze ti kár te vôk. Aka -dé miai kiadó, Bu da pest

Bu dai Cs., Kiss F.-né és Regôs A.-né (1999): A fok hagy manö vény vé del me. Nö vény vé de lem, 35 (4):153–158.

Bu dai Cs., Regôs A.-né és Szeredi A. (1997): A hagyma-levélatka (Acaria tulipae Keifer) elô for du lá sa fok -hagy má ban. Nö vény vé de lem, 33 (2): 53–56.

Gáborjányi R., Né meth né Ko vács A., Spilák K., Sza bó P.és Var ga A. (1997): A vö rös hagy ma nö vény vé del -me. Nö vény vé de lem, 33 (2): 81–93.

Glits M. (1978): Nö vény kór tan. II. rész. Ker té sze ti Egye -tem, Nö vény vé del mi Tan szé ke (egye te mi jegy zet).Bu da pest, 390–395.

Glits M. és Folk Gy. (2000): Ker té sze ti növénykórtan.Mezô gaz da Kiadó, Bu da pest.

Jenser G. (1957): Né hány adat a gla dió lusz és a tu li pán kár -te vôi nek is me re té hez. Ann. Acad. Hor ti- etViticulturae, Bu da pest, 21: 3–20.

Jenser G. (1960): Az Aceria (Eriophyes) tulipae (Keifer) ama gyaror szá gi hagy más nö vé nye ken. A nö vény vé -de lem idô sze rû kér dé sei, 1: 48–50.

Jenser G., Mé szá ros Z. és Sár in ger Gy. (1998): Szán tó föl -di és ker té sze ti nö vé nyek kár te vôi. Me zô gaz daKiadó, Bu da pest.

Jermy T. és Ba lázs K. (1994): A nö vény vé del mi ál lat tanké zi köny ve 5. Aka dé miai Kiadó, Bu da pest.160–181.

Kienitz K.-né és Rieder I.-né (1978): Botrytis tulipae (Lib.)Lind. el le ni vé de ke zés. Nö vény vé de lem, 14 (11):509–512.

Kiszely J. (1992): Hon nan jöt tünk? (El mé le tek a ma gya rokôs ha zá já ról). Ha to dik síp ala pít vány. Új man dá tumkönyv kiadó. 223–224.

Kozár F. (2005): Pajzs te tû fa jok le lô he lyei Ma gyaror szá -gon. MTA Nö vény vé del mi Ku ta tó in té ze te, Bu da -pest.

Lé vai P. (1998): Dísz nö vény ter mesz tés I. (má so dik át dol go -zott kiadás). Fô is ko lai jegy zet (KF. Ker té sze ti Fô is -ko lai Kar, Kecs ke mét). 185–189.

Martinovich V. (1975): Dísz nö vény vé de lem. Me zô gaz da -sá gi Kiadó, Bu da pest. 464–478.

Martinovich V. és Folk. Gy. (1982): Dísz nö vé nyek gyó gyí -tá sa. Me zô gaz da sá gi Kiadó, Bu da pest. 226–231.

Mül ler, E. W. (1968): Dísz nö vé nyek vé del me. Me zô gaz da -sá gi Kiadó, Bu da pest. 277–286.

Szalay-Marzsó L. és Kuti S. (1977): Tu li pá non ká ro sí tó újle vél te tû faj (Disaphis tulipae Bojer deFonscolombe) meg je le né se Ma gyaror szá gon. Nö -vény vé de lem, 13 (6): 283–284.

A 90 ÉVES DR. DR. h. c. JERMY TIBOR AKADÉMIKUS KÖSZÖNTÉSE

Aki va la mennyi re is jár tas az egyes tu do -mány sza kok tör té ne té ben, az tud ja, hogy a tu do -má nyok ug rás sze rû fej lô dé se min dig egy-egynagy egyé ni ség fel tû né sé hez kö tô dik. Az ál ta lá -nos fel fo gás sal el len tét ben még azt a ki je len téstis meg me rem koc káz tat ni, hogy ma gát az em -be ri tör té nel met is a nagy ál lam fér fiak for mál -ták, il let ve for mál ják, a tö me gek nek csak má -sod la gos sze re pük van.

A mi tu do mány sza kunk, a nö vény vé del miál lat tan több mint 100 éves tör té ne te is vi lá go -san mu tat ja, hogy je len tôs fej lô dés min dig egy-egy ki vá ló sze mély mun ká já val és mun ká já nakki su gár zá sá val van kap cso lat ban.

A 19. szá zad kiemel ke dô egyé ni sé ge dr. Hor -váth Gé za (1847–1937) volt, majd az azt kö ve tôszá zad ’20-as évei nek vé géig dr. JablonowskiJó zsef (1863–1943), a ’30-as évek tôl az öt ve nesévek vé géig dr. Szelényi Gusz táv (1904–1982),az ’50-es évek tôl, mind a mai na pig dr. Jermy Ti -bor a Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mia ren destag ja, a meg ha tá ro zó sze mély a nö vény vé del mientomológia ha zai fej lô dé sé ben.

Mie lôtt mind a ma gam, mind pe dig a pá lya -tár sak ne vé ben szív bôl gra tu lál nék és to váb biered mé nyes mun kát kí ván nék a Ju bi láns nak, en -ged tes sék meg, hogy mint e so rok író ja, aki többmint ne gyed szá za dot dol goz hat tam ve le együtt,né hány tö re dé kes szó ban felidéz zem alak ját.

Dr. Jermy Ti bor 1917. ja nuár 31-én szü le tettLô csén (ma Szlo vá kia). Édes ap ja mér nök voltaz Ál lam épí té sze ti Hi va tal ban. A tria no ni bé ke -szer zô dés után Za lae ger sze gen ka pott ál lást,majd Bu da pest re ke rült. A szü lôi ház lég kö remeg ha tá ro zó volt szá má ra olyan vo nat ko zás -ban, hogy ott hon né me tül be szél tek, az ut cánszlo vá kul, majd az ele mi is ko lá ba ke rül ve ma -gya rul. Kö zép is ko láit a bu da pes ti Tol dy Fe rencreá lis ko lá ban vé gez te (1928–1935). Dr.

Reichart Gá bor, az 1979-ben el hunyt kol lé -gánk nak reá lis ko lai osz tály tár sa volt, aki sze mé -lye sen me sél te ne kem, hogy Jermy Ti bor mind -vé gig emi nens ta nu ló volt, ez azt je len tet te,hogy nem csak a nyel vek ben, ha nem az iro da -lom ban, a ma te ma ti ká ban és fi zi ká ban iskiemel ke dô tel je sít ményt nyúj tott. Érett sé gitkö ve tôen, ezt már Tô le tu dom, hogy né mi töp -ren gés után nem a Mû egye tem re, aho va édes ap -ja sze ret te vol na, ha nem az ak ko ri Páz mányPéter Tu do mány egye tem ter mé szet rajz-vegy tansza ká ra irat ko zott be, mert kis gyer mek ko ra ótavon zó dott a ter mé szet hez, mely nek rej tel mei beanyai nagy ap ja ve zet te be, aki a Sze pes ség ben(ma Szlo vá kia) er dô mér nök volt. Az egye te mendr. Dudich End re, az ál lat rend szer tan aka dé mi -kus pro fesszo ra szug gesz tív egyé ni sé gé nek ha -tá sa alatt vá lasz tot ta szak te rü le téül a zoo ló giát.An nak el le né re, hogy szü lei Bu da pes ten lak tak,fel vet ték, a ma nap ság annyit em le ge tett hí resEöt vös Kol lé gium ba. A Kol lé gium egy ko ri fran -cia iro da lom ta ná ra (La Fontaine, Montaigne,Vil lon, Bal zac, Flau bert, Proust, Gi de stb. mun -kái nak ma gyar ra for dí tó ja) Gyergyai(Schlesinger-Szegô) Al bert pro fesszor, falum-béli lé vén, az 1950-es évek ele jén azt kér dez te


A FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJELSZTÉSI MINISZTÉRIUMKITÜNTETETTJE

tô lem, nyá ri va ká ció ját tölt ve a So mogy me gyeiNagy ba jom ban, hogy hol dol go zom. Mond tama pro fesszor úr nak, hogy Bu da pes ten, a Nö -vény vé del mi Ku ta tó In té zet Ál lat ta ni Osz tá -lyán, egy ko ri Eöt vös kol lé gis tá val. Kér de zi tô -lem, hogy hív ják? Mon dom, dr. Jermy Ti bor.Most szó sze rint idé zem Gyergyai pro fesszorsza vait: „óh, a Jermy Ti bor a ki vá ló nö ven dék”.Ez azt je len tet te, hogy Gyergyai fran cia nyelv -kur zu sain is ki tûnt nyelv kész sé gé vel.

Egye te mi ta nul má nyait 1940-ben fe jez te be,ami kor kö zép is ko lai ta ná ri ok le ve let ka pott. APá ri zsi Sor bonne Egye tem re el nyert ösz tön dí já -val azon ban a há bo rús ese mé nyek miatt márnem utaz ha tott Pá rizs ba. 1942-ben „Rend szer -ta ni ta nul mány a ma gyaror szá gi Plesioceraták -ról” cí mû ér te ke zé sé vel egye te mi dok to ri cím repá lyá zott. 1947-ben, az egye tem gyû rû jé vel„Sub laurea Almae Matris Dr. phil. (Zoologia)”avat ták dok tor rá.

Az egye tem el vég zé se után, zoo ló gu si ál lásnem lé vén, az Or szá gos Szô lô- és Bor gaz da sá giKí sér le ti In té zet ben mint bor ve gyész ka pott ál -lást (1940–1948).

1942-ben tény le ges ka to nai szol gá lat ra hív -ták be, és mint lég vé del mi tü zér, 1945. már cius31-én orosz ha di fog ság ba esett. A Szov jetunió -ban töl tött fog sá gá ból 1947. jú lius 10-én tért ha -za, majd ko ráb bi mun ka he lyén foly tat ta te vé -keny sé gét.

1948-ban a Nö vény vé del mi Szol gá lat hozke rült, majd 1949-be tel je sült ré gi vá gya, ugya-n is a Nö vény vé del mi Ku ta tó In té zet Ál lat ta niOsz tá lyán ka pott ku ta tói ál lást, ahol mint zooló-gus-entomológus dol goz ha tott. Te hát már 31éves, ami kor nö vény vé del mi entomológiávalkez dett fog lal koz ni. Eb ben az In té zet ben bon ta -ko zott ki ki vá ló te het sé ge. Mint az In té zet 1969és 1978 kö zöt ti igaz ga tó ja, in nen vo nult nyug -díj ba 1978 feb ruár já ban.

Tu do má nyos mun ká ja kez det ben a ter mesz -tett nö vé nye ket ká ro sí tó ro va rok rend szer ta ná -nak, bio ló giá já nak és az el le nük va ló vé de ke zésmód sze rei nek ki dol go zá sá ra ter jedt ki. Már pá -lyá ja kez de tén meg mu tat ko zott, hogy új mó donkö ze lí tet te meg a ku ta tá si felada to kat. Ez az újmód szer az öko ló giai, eto ló giai irá nyo kat he -lyez te ku ta tá sai nak kö zép pont já ba.

A bur go nya bo gár ma gyaror szá gi meg je le né -sét (1947) kö ve tô évek ben le he tô ség nyí lott új be -ru há zá sok ra. Így szü le tett meg, ter vei alap ján aNö vény vé del mi Ku ta tó In té zet Keszt he lyi La bo -ra tó riu ma (1957), ahol az öko ló giai ku ta tá sokszá má ra, kor sze rûen fel sze relt la bo ra tó rium tet tele he tô vé az újabb nál újabb ku ta tá si ered mé nyekeléré sét. 1967-ig rend sze re sen Keszt he lyen töl -töt te a te nyész idô szak je len tôs ré szét (má jus tólszep tem be rig). Tu do má nyos ered mé nyein vé gig -te kint ve, a keszt he lyi évek meg ha tá ro zóak vol takdr. Jermy Ti bor tu do má nyos oeuvre-jé ben.

En ged tes sék meg, hogy a tel jes ség igé nyenél kül, csu pán cím sza vak ban fel so rol jam a nö -vény vé del mi entomológián be lül azo kat a fôbbte rü le te ket, ame lyek ben nem zet kö zi leg is fel tû -nést kel tô ered mé nye ket ért el: a bur go nya bo gár,az ame ri kai fe hér med ve lep ke és az al ma molydia pau zá ja; a hô mér sék let és a fej lô dé si se bes -ség kö zöt ti össze füg gés ta nul má nyo zá sa az al -ma fa észa ki és dé li ol da lán fej lô dô al má ban élôalmamolylárvákkal; a szá raz föl di bio cö nó zi sokpro duk ció bio ló giá já nak el mé le ti kér dé sei; a vi -lá gon el sô ként tet te kri ti ka tár gyá vá a „bio ló giaiegyen súly” fo gal mát; nö vény evô ro va rok táp lá -lék spe cia li zá ció já nak kér dé sei nek ta nul má nyo -zá sa so rán elért ered mé nyei vel a té ma nem zet -kö zi szak te kin té lye lett; a fénycsapdahálózatkiépí té sé vel meg ve ti a fény re re pü lô kár te vô po -pu lá ciók prog nosz ti ká já nak alap jait, nem is be -szél ve a fény csap da faunisztikában be töl tött po -zi tív sze re pé rôl; a sze lek tív vé de ke zé si mód sze -rek vizs gá la tá val új ku ta tá si te rü le tek szá má ranyi tott le he tô sé get (antifeedingek, szexattrak-tánsok, stril-hím tech ni ka stb.); a bio ló giai vé de -ke zés rôl, ma gyar nyel ven el sô ként össze fog la lóköny vet írt; ki dol goz ta az in teg rált vé de ke zé simód sze rek ha zai prog ram ját; ku ko ri cás ban ésal más ban megin dí tot ta az agroökoszisztéma-ku ta tá so kat (1976); nagy szá mú kí sér le ti ered -mé nye, va la mint a vo nat ko zó iro da lom kri ti kaifel dol go zá sa alap ján megal kot ta a ro var és agaz da nö vény kap cso la tá nak koevolúciós el mé -le tét; kül föl di szak kö rök fel ké ré sé re össze fog la -ló ta nul mány ban fej tette ki a nö vény evô ro va rokkö zöt ti kompetícióról val lott né ze teit stb.

Az em lí tet tek ben csak a fôbb ku ta tá si te rü le -te ket so rol tam fel, ame lye ken kiemel ke dô ered -


mé nye ket ért el. Pub li ká ciós lis tá ját szem lél veki tû nik, hogy szin te alig van a nö vény vé del mientomológiának olyan te rü le te, ame lyet mun ká -ja so rán ne érin tett vol na. Én, aki ab ban a sze ren -csés hely zet ben vol tam, hogy 15 évig egy szo bá -ban ül het tem ve le, el mond ha tom, hogy ami hezhoz zá nyúlt, ahogy én szok tam kol lé gáim nakmon da ni, „arannyá vált a ke zé ben”.

Fel ve tôd het a kér dés, va jon mi le het en neka si ke res élet pá lyá nak a tit ka? A ró mai köl tôsza vá val tu dok vá la szol ni: Philosophus non fitsed nascitur. Agy struk tú rá já ban egye sít ve vanaz ana li zá ló és szin te ti zá ló ku ta tó tí pus egysze mély ben, azért krea tív em ber a ja vá ból.Olyan em ber, aki zász ló vi vô je tu do má nyá nak.Hi he tet len lé nyeg lá tás sal ál dot ta meg az Is ten,ami nem csak szak te rü le tén va ló elô re ha la dá -sá ban se gí tet te, ha nem az élet szür ke hét köz -nap jai ban is.

Olyan tu dós egyé ni sé get kö szönt he tünk sze -mé lyé ben 90. szü le tés nap ján, aki nem köny vek -kel kö rül bás tyáz va és azo kat han gya szor ga lom -mal jegy ze tel ve ér te el ered mé nyeit, ha nem ha -tal mas in tuí ció kész ség gel megáld va, pil la na tokalatt felis mer te a dol gok lé nye gét. Ma gas ko rael le né re most is fo lya ma to san al kot ja to vábbélet mû vét.

Eh hez a rend kí vü li szel le mi arc hi tek tú rá hozpá ro sul ve le szü le tett kéz ügyes sé ge, gya kor la tiér zé ke, ami nagy ban se gí tet te ku ta tá si mód sze -rei nek ki dol go zá sá ban.

Ezek után ne hogy azt higgye va la ki, hogyJermy Ti bor ered mé nyei nek in terp re tá lá sá banmegállt a té nyek pusz ta rög zí té sé nél. Nem, mintgon dol ko dó, spe ku la tív em ber ösz tö nö sen is,va la mint az on to ló giai és episztemológiai tör vé -nyek is me re té ben a dol gok vég sô ér tel mét is ké -pes meg ra gad ni. Szá mom ra felejt he tet le nekazok a gyûj tô utak köz be ni pi he nôk, ami kor egy-egy fél mon da tá val, ne kem ad dig vég le ges nekhitt megál la pí tá sok bi zony ta lan sá gá ra és fo nák -sá gá ra mu ta tott rá.

Il len dô len ne szól ni még kül föl di út jai ról is,de ta lán csak annyit, hogy szin te a vi lág va la -mennyi je len tôs tu do má nyos hát tér rel ren del ke -zô or szá gá ban meg for dult, nem is egy szer, vagymeg hí vás ra szak ta nács adó ként vagy hi va ta loski kül de tés ben. Feleme lô ér zés volt lát nom 1980

au gusz tu sá ban a Japán-beli Kyotóban ren de zettXVI. Nem zet kö zi Entomológiai Kong resszuselôadói pul pi tu sán, ami kor az egész vi lág róloda se reg lett szak em ber gár da elôtt, vas lo gi ká valfej tet te ki né ze teit a fitofág ro va rok koevolú-ciójáról.

Fôbb mû vei: több mint 250 ma gyar és ide -gen nyel vû tu do má nyos dol go zat. Köny vei ésköny vek ben írt fe je ze tek: Jermy T. és Sár in gerGy. (1955): A bur go nya bo gár (Leptinotarsadecemlineata Say). Me zô gaz da sá gi Kiadó, Bu -da pest, 1–188. E köny vet le for dí tot ták né met,lengyel és orosz nyelv re is. Jermy T. (1967):Bio ló giai vé de ke zés a nö vé nyek kár te vôi el len.Me zô gaz da sá gi Kiadó, Bu da pest, 1–196; JermyT. és Nagy B. (1975): Ge ne ti kai vé de ke zé simód szer a nö vé nyek kár te vôi el len. In:Sumakov, E. M. és mun ka tár sai: Bio ló giai nö -vény vé de lem. Me zô gaz da sá gi Kiadó, Bu da -pest, 45–60.; Jermy, T. szerk. (1976): The host-plant in relation to insect behaviour and repro-duction. Symp. Biol. Hung., 16: 1–322.;Schoonhoven, L. M. and Jermy, T. (1977):A behavioural and electrophysiological analy-sis of insect feeding deterrents. In: McFarlane,N. R. ed.: Crop Protection Agents-theirBiological Evaluation. Academic Press, Lon -don, 133–146.; Jermy T. (1980):Me zô gaz da sá -gi ter mé keink vé del mé ben al kal maz ha tó bio ló -giai vé de ke zé si el já rá sok. In Dar vas B. szerk.:Kör nye zet kí mé lô sze lek tív nö vény vé del mi el -já rá sok. MÉM In for má ciós Szol gá lat, Bu da -pest, 26–39.; Jermy T. (1982): Autökológia.Kár te vôk né pes ség moz gal ma (gradológia). In:Balás G. és Sár in ger Gy. szerk.: Ker té sze ti kár -te vôk. Aka dé miai Kiadó, Bu da pest, 118–138,154–163.; Jermy, T. (1987): The role of experi-ence in the host selection of phytophagousinsects. In: Chapman, R. F., Bernays, E. A. andStoffolano, J. G. Jr. eds.: Perspectives inChemoreception and Behaviour. Sprin gerVerlag, New York, 143–157.; Jermy, T., Hor -váth, J. and Szen te si, Á. (1987): The role ofhabituation in food selection of lepidopterouslarvae: the example of Mamestra brassicae L.(Lepid., Noctuidae). In: Labeyrie, V., Fabres, G.and Lachaise, D. eds.: Insects-Plants. JunkPublishers, Dordrecht, 231–236.; Jermy T.


(1987):Gon do la tok a koevolúcióról. In: Tol nai,M. szerk.: Ér te ke zé sek és Em lé ke zé sek. Aka dé -miai Kiadó, Bu da pest, 1–44.; Jermy T. és Ba -lázs K. szerk. (1988–1990): A nö vény vé del miál lat tan ké zi köny ve. Aka dé miai Kiadó, Bu da -pest, 1. köt. (1988), 1–443., 2. köt. (1989),1–304.,3. köt. (1990), 1–673.; Jermy, T., Lá bos,E. and Mol nár, I. (1990): Stenophagy of phy-tophagous insects – result of constraints on theevolution of the nervous system. In: Maynard-Smith, J. and Vida, G. eds.: Constraints on theDynamics of Evolution. University of Man -ches ter Press, 157–166.; Szen te si, Á. and Jermy,T. (1990): The role of experience in host plantchoice by phytophagous insects. In: Bernays, E.A. ed.: Insect-Plant Interactions, Vol.2, CRCPress, Boca Raton, 39–74.; Jermy, T. (1991):Evolutionary interpretations of insect-plantrelationships – a closer look. In: Szen te si Á. andJermy, T. eds.: Insects – Plants ’89. Proc. 7th Int.Symp. on Insect – Plant Relationships, Bu da -pest, 1989. Symp. Biol. Hung., 39: 301–311.;Kozár F., Sa mu F. és Jermy T. (1992):Az ál la tokpo pu lá ció di na mi ká ja. Aka dé miai Kiadó, Bu da -pest, 1–163.; Jermy T. és Ba lázs K. szerk.(1993–1996): A nö vény vé del mi ál lat tan ké zi -köny ve. 4. köt. (1993), 1–831., 5. köt. (1994),1–376., 6. köt. (1996), 1–307.; Jermy, T. (1994):Hypotheses on oligophagy: how far the case ofthe Co lo ra do potato beetle supports them. In:Jolivet, P. H., Cox, M. L. and Petitpierre, E. eds.:Novel aspects of the biology of Chrysomelidae.Kluwer Academic Publishers, The Netherlands,129–139.; Schoonhoven, L. M., Jermy, T. andvan Loon, J. J .A. (1998): Insect-Plant Biology.From Physiology to Evolution. Chapman andHall, Lon don, XI+1–409.; Szen te si Á. és JermyT. (1998): Leguminosae-fajokon élô mag fo -gyasz tó rovar-guildek: kö zös ség szer ke zet ésköl csön ha tá sok. In: Fe ke te G. szerk.:A kö zös sé -gi öko ló gia front vo na lai. Scientia, Bu da pest,105–113. Borhidi A., Berczik Á., Fe ke te G.,Jermy T., Mahunka S. és Vida G. (2000): A ke -let-kö zép-eu ró pai öko ló giai ter mé szet vé del miku ta tó há ló zat ha zai tu do má nyos hát te re és esz -köz rend sze re. In: Borhidi A. és Botta-Dukát Z.szerk.:Öko ló gia az ez red for du lón I. Ma gyar Tu -do má nyos Aka dé mia, Bu da pest, 15–17.

Mun kái ra több száz kül föl di dol go zat éskönyv hi vat ko zik. Leg több hi vat ko zást, többszá zat, a Schoonhoven, L. M., Jermy, T. and vanLoon, J. J. A (1998), elôbb em lí tett köny vük rekap ták.

Je len tô sebb tu do má nyos ki tün te té sei: Hor -váth Gé za Em lék érem (1975); Frivaldszky Im reEm lék pla kett arany fo ko za ta (1976); Ál la mi Díj(1983); Aka dé miai Arany érem (1992).

Tu do má nyos tár sa sá gok ban be töl tött tiszt -sé gei: MAE Nö vény vé del mi Tár sa ság el nö ke(1969–1977, 1977-tôl tisz te let be li el nö ke);Ma gyar Ro var ta ni Tár sa ság el nö ke(1969–1972, 1977-tôl a vá laszt mány örö köstag ja); MTA Bio ló giai Tu do má nyok Osz tá lyael nök he lyet te se (1980–1987, 1987–1990 el nö -ke); American Philosophical Society, Phi la del -phia (1990-tôl kül föl di tag ja); The BritishEcological Society 1992-ben „unanimouslyand enthusiastically” tisz te let be li tag gá vá lasz -tot ta.

A Pan non Ag rár tu do má nyi Egye temGeorgikon Me zô gaz da ság-tu do má nyi Kar,Keszt hely, 1993. szep tem ber 1-jén tar tott ün ne -pi Egye te mi Ta nács ülé sén „Doctor HonorisCausa” (tisz te let be li dok tor rá) avat ta.

Nem zet kö zi szer ve ze tek ben be töl tött tiszt sé -gei: KGST Nö vény vé del mi Koor di ná ciós Köz -pont, Meg ha tal ma zot tak ta ná csá nak tag ja(1969–1977); IAEA, Technical AdvisoryBoard meg hí vott tag ja (1973–1984); IUBSMa gyar Nem ze ti Bi zott ság tag ja (1976–1992);UNESCO, Man and Biosphere Prog ram Ma -gyar Nem ze ti Bi zott ság tag ja (1976–1985);ESF, Network on Insect-Plant Interactions,Coordination Comittee tag ja (1990–1991);Entomologia Experimentalis et Applicata,Ams ter dam, Edit. Board tag ja (1988–1993);Annual Reviewof Entomology, Palo Alto,USA, Foreign Edvisory Board tag ja(1985–1988).

Vé ge ze tül mind a ma gam, mind a pá lya tár -sak ne vé ben le gyen ez a rö vid megem lé ke zés, a90 éves Jermy Ti bor aka dé mi kus nak, a szó ne -mes ér tel mé ben vett tu dós egyé ni ség nek ki já rósze re tet tel jes fô haj tás.

Sár in ger Gyu la


GÁBORJÁNYI RICHARDa Hor váth Gé za Em lék érem ki tün te tett je

A ne gye dik ne gye det élem. Ez ju tott eszem -be ak kor, ami kor nagy örö möm re tu do má som raju tott, hogy a MAE Nö vény vé del mi Tár sa ságve ze tô sé ge a Hor váth Gé za Em lék érem meg -szer zé sé re ter jesz tett fel. Ed di gi ta pasz ta la taimsze rint ezt a nö vény vé de lem ben leg ran go sabbtár sa sá gi ki tün te tést ed dig csak nagy te kin té lyûés idôs szak em be rek kap ták meg. Ezek sze rint:ma már én is nagy te kin té lyû let tem (amit két -lek), de idôs nek már elég idôs va gyok (ami, saj -nos tény). Te hát a ne gye dik ne gye det élem. Ide -je szá mot vet nem ar ról, ho gyan il lesz ke dett sza-k mai és közéle ti te vé keny sé gem az el múlt év ti -ze dek sod ró tör té nel mé be, van-e egyál ta lán va -la mi hor da lé ka an nak, amit ed dig tet tem, és miaz, amit örök re el mu lasz tot tam? Vissza te kint veed di gi élet utam ra, meg kí sér lem, hogy vi szony -lag reá lis, de egyút tal na gyon is ön val lo más sze -rû kö vet kez te té se ket von jak le éle tem ed dig el -telt négy (év szak ról) idô sza ká ról.

El sô ne gyed: a fel ké szü lés. Nincs sok ér tel -me, hogy fel so rol jam bu da pes ti gim ná ziu miévei met és egye te mi ta nul má nyai mat, ame lyetamúgy is már egy szer, a Linhardt em lék éremmeg szer zé se al kal má ból leír tam (Nö vény vé de -lem 1997). Nem ké szül tem tu da to san a nö vény -vé dô, kü lö nö sen nem a vi ro ló gus pá lyá ra, de azélô lé nyek kö zül csak a nö vé nyek von zot tak, el -sô sor ban szép sé gük, más részt ki szol gál ta tott sá -guk miatt. Hi szen a nö vé nyek nem me ne kül het -nek el a ká ros ha tá sok elôl, túlélé sü ket csak azal kal maz ko dás ból fa ka dó ver seny ké pes sé gükbiz to sít ja. Ugyanúgy, ahogy min ket, aki ket azak ko ri (öt ve nes és hat va nas évek) po li ti kai vi -szo nyai sem ke cseg tet tek sem si ker rel, sem azelô re ha la dás re mé nyé vel. Megad ták vi szont anyu gal mat, és a vi szony la gos biz ton ság ér ze tet,

ami fel té te le volt an nak, hogy azt csi nál hat tuk,amit sze re tünk. Ma is vég te le nül há lás va gyokBerend Istvának, apám egy ko ri gyer mek ko ri ba -rát já nak, ne kem atyai pat ró nu som nak, aki a pá -lya szép sé gét elô ször vil lan tot ta fel elôt tem,Ubrizsy Gá bor ra igaz ga tó úr ra, aki párt fo gá sá bavett és az Egye tem (ELTE TTK) el vég zé se utánle he tô sé get adott a ku ta tói pá lyán az elin du lás ra(Nö vény vé del mi Ku ta tó In té zet La bo ra tó riu ma,Keszt hely).

Má so dik ne gyed: a ki bon ta ko zás ide je.1970-ben nyílt meg az al ka lom ar ra, hogy a „tu -do mány sod rá sá ba” ke rül het tem, as pi ráns kéntKi rály Zol tán ak kor ala ku ló kór élet ta ni is ko lá já -ba (Nö vény vé del mi Ku ta tó In té zet, Bu da pest),megis mer ked ve a tu do mány leg je le sebb ha zaikép vi se lôi vel (nagy öre gei vel), akik pél da kéntél tek kö zöt tünk. Ez le he tett az iga zi ki bon ta ko -zás ide je, ami kor tu da tos ság ra ne vel tek, meg ta -ní tot tak ar ra, hogy a tu do mány nem zet kö zi, ésezen a té ren a nem zet kö zi meg mé ret te tés az el -sô, meg ha tá ro zó szem pont. Eb ben az idô benmég sen ki nem kért sem mit, be szá mo ló je len té -se ket, impakt fak to ro kat. Ered mé nyeink rôl (ku -dar caink ról) nem kel lett szá mot ad ni, és csakve ze tôink in tel li gen ciá ja ne velt min ket (pl. a„Király-féle óvo dát”) ar ra, hogy rend sze re senír junk, küzd jünk az el sô sé gért és a hi vat ko zá so -kért. Töb bünk, így Ba lázs Er vin, Bar na Ba lázs,


A MAE NÖVÉNYVÉDELMI TÁRSASÁG KITÜNTETETTJEI 2006-BAN

Ér sek Ti bor, Hor nok Lász ló, Szécsi Ár pád, SüleSán dor, Virányi Fe renc (hogy csak köz vet lenkol lé gái mat em lít sem) ki bon ta ko zá sát se gí tet teaz a po li ti ka men tes és tu do mányt sze re tô kö zeg,ami égisz ként bo rult ránk és vé del me zett min -ket. Las san ki nyílt az ed dig zárt ba rakk aj tó, vi lá -got lát hat tunk, kon fe ren ciá kon ve het tünk részt,és kül föld re is me het tünk. Szá mom ra a két évesku bai mun ka vál la lás (Centro de InvestigaciónesCientificas, La Habana 1974–1976) és az egy -éves ang liai ta nul má nyút (John Innes Institute,Norwich, 1981–1982) volt meg ha tá ro zó, igazkét egy más sal hom lokegye nest el len ke zô né zô -pont ból.

Har ma dik ne gyed: a füg get len ség évei.A po li ti kai rend szer fel la zu lá sa meg vál toz tat taegész éle tün ket. Új táv la tok nyíl tak meg, a ve ze -tô po zí ciók be töl té sé ben nem ér vé nye sül tek po -li ti kai szem pon tok. Így le het tem (az ak kor márMTA) Nö vény vé del mi Ku ta tó in té ze té nek tu do -má nyos igaz ga tó he lyet te se tíz évig, a MAE Nö -vény vé del mi Bi zott ság Nö vény kór ta ni Sza -kosz tály tit ká ra, majd el nö ke, ek kor ala kult füg -get len sza va zás út ján új já az MTA Nö vény vé -del mi Bi zott sá ga, amely nek tit ká ra, majd el nö keis le het tem. A tu do má nyos közélet megúju lá sá -nak idô sza ka volt ez! Ki tö rô öröm mel vet tük tu -do má sul az OTKA pá lyá za tok megin du lá sát, éstá mo ga tá si rend sze rét, ami az ak ko ri „ki já rá sos”pénz szer zé si mód sze re ket kor rekt pá lyá za tirend szer rel vál tot ta fel. Ak kor még az alap ku ta -tá so kat meg fe le lô mó don ho no rál ták, ami biz to -sí tot ta a tu do má nyos mû he lyek, ha nem is fel vi -rág zá sát, de fenn ma ra dá sát. Az alap tu do má -nyok je len tô sé gét, be csü le tét ak kor sen ki nemkér dô je lez te meg.

Ne gye dik ne gyed: az ok ta tás évei. Rész bennosz tal giám, rész ben Hor váth Jó zsef aka dé mi -kus hoz fû zô dô szo ros szak mai és ba rá ti kap cso -la taim ré vén több éves kap cso la taim fûz tekKeszt hely hez, a Georgikon Mezôgazdaság -tudományi Kar hoz. Vol tam meg hí vott elôadó,cím ze tes egye te mi ta nár, majd ma gán ta nár, ittha bi li tál hat tam. Ide kap tam meg hí vást a Nö -vény vé del mi In té zet ve ze tôi he lyé re; ezt a tiszt -sé get öt évig lát hat tam el. Keszt he lyen lett mó -

dom kiél ni ta ná ri am bí cióim, hi szen ta nár kéntmin dig von zott a ka ted ra, ahol sze mé lyes él mé -nyei met, örö mei met és ku dar cai mat egyarántmegoszt hat tam a hall ga tók kal. Saj nos el kö vet -tem a leg na gyobb hi bát is, új ra be lees tem az ad -mi niszt rá ció csap dá já ba, ami nek nap jain kigfog ja let tem. Bár a dé kán he lyet te si po zí ció banki vá ló kol lé gák kal és ba rá tok kal dol goz hat tamegyütt, a pa pír mun ka so ha sem csá bí tott. Von zottvi szont a ta ní tás, ahol a Kór élet tan és a Mo le ku -lá ris nö vény kór tan ta ní tá sá ra még nem volt ha -zai pél da, és a legújabb ered mé nyek bôl kellösszeál lí ta ni elôadá sai mat. Olyan tan tár gya katis ta ní tok, ahol a fel ké szü lés tíz szer annyi ideigtart, mint amennyit an nak leadá sa. Ta nul ni te hátmin dig le het, ta ní ta ni pe dig ér de mes, hi szen ahall ga tó ság fe le-har ma da fo gé kony az új ra. Ne -héz idô ket élünk.

Saj nos je len le gi tár sa dal mi éle tünk er köl csizül lött sé ge, a tu do mány le be csü lé se és nyílt bec-s mér lé se, a ha zai alap ku ta tá sok tá mo ga tá sá naklát vá nyos elapa dá sa, a pá lyá za ti pén zek elosz tá -sá nak ké tes tisz ta sá ga, az ok ta tá si rend szer el le -he tet le nü lé se meg ne he zí tik a tô lünk el vár ha tóku ta tá si és ok ta tá si szín vo nal meg tar tá sát.Mindezek el le né re, a nem zet ere jé ben bíz va, re -mé lem a ked ve zôbb vál to zá sok el jö ve te lét, azor szág gaz da sá gi ál la po tá nak fel len dü lé sét, a tu -dás és a ta ní tás nem csak sza vak ban meg nyil vá -nu ló meg be csü lé sét. „De ad dig, ad dig nincsmeg nyug vás, ad dig foly vást küsz köd ni kell”.....Ma gam ról pe dig leg ked ve sebb köl tôm sza vai valcsak azt mond ha tom:

„Az éle tet én meg jár tam, / Nem azt adott,a’mit vár tam,/ Né ha töb bet,/ Kér ve kell ve ke ve -seb bet........./ Ada czímet, bár nem kér tem,/ Stöbb a hír név, mint az ér dem:…..

Mily te mér dek mun ka várt még!...../ Milyke vés a mit beválték/ Fél be’- szer be’, / S hányre mé nyem ha gyott cser be’.....Egy kis füg get lennyu gal mat,/ Mely ben a dal meg fo gan hat, Kér -tem kér ve: / S ô halasztá évrül év re.”

(Arany Já nos: Epi ló gus 1877)


HORVÁTH JÓZSEFa Linhart György Em lék érem ki tün te tett je

A keszt he lyi Vaj da Já nos Gim ná zium banérett sé gi zett 1954-ben. A keszt he lyi Me zô gaz -da sá gi Aka dé mián 1957-ben ok le ve les ag ro nó -mus, az Ag rár tu do má nyi Egye te men 1960-banok le ve les me zô gaz da sá gi mér nök dip lo mátszer zett. Ösz tön dí jas gya kor no ki és tu do má nyosse géd mun ka tár si éveit (1957–1960) kö ve tôen abu da pes ti Nö vény vé del mi Ku ta tó in té zet be ke -rült tu do má nyos mun ka tár si, fô mun ka tár si,majd tu do má nyos ta nács adói, nö vény kór ta niosz tály ve ze tô he lyet te si, majd nö vény vi ro ló giaicso port ve ze tôi beosz tás ba. 1963–1965 kö zöttas pi ráns volt a Né met De mok ra ti kus Köz tár sa -ság ban. 1978-ban ke rült a keszt he lyi Pan nonAg rár tu do má nyi Egye tem re tu do má nyos ta -nács adói mun ka kör be, majd a rend szer vál tástkö ve tôen, 1990–2001 kö zött tan szék ve ze tôegye te mi ta nár és in té zet igaz ga tó volt az egye -tem Nö vény kór ta ni Tan szé kén és a Nö vény vé -del mi In té zet ben. 1995-ben – egye te mi stá tu szá -nak meg tar tá sá val – lét re ho zó ja és ve ze tô je voltaz MTA Nö vény vi ro ló giai Ku ta tó cso port nak.2003 óta meg hí vott egye te mi ta ná ra, je len legpe dig ku ta tó pro fesszo ra a Ka pos vá ri Egye tem -nek és Professor emeritus a Pan non Egye tem,Georgikon Mezôgazdaságtudományi Kar Nö -vény vé del mi In té ze té ben (Keszt hely).

Ku ta tá si te vé keny sé ge ki ter jed a nö vé nyekés a ví ru sok kö zöt ti kompatibilis és inkompati-bilis kap cso la tok ta nul má nyo zá sá ra, az in ter fe -ren ciá ra, az öko ló giai rend sze rek és epidémiákvizs gá la tá ra, va la mint a gaz da sá gi lag fon tos nö -vé nyek ben elô for du ló re zisz ten cia gé nek meg -ha tá ro zá sá ra és vírusrezisztens faj ták elôál lí tá -sá ra. A vi lá gon el sôk kö zött fog lal ko zott a ví zi-és mo csá ri nö vé nyek és makrofitonok ví rus fo -gé kony sá gá val és a tu do mány ra néz ve a vi lá gonel sô ként új ví ru so kat írt le. A Solanum,Capsicum, Phaseolus nem zet sé gek be tar to zóvad fa jok ví ru sok kal szem be ni re zisz ten ciá já -nak ta nul má nyo zá sa so rán a tu do mány ra néz veúj ví rus re zisz ten cia-for rá so kat ál la pí tott meg, éstárs ne me sí tôk kel új faj tá kat ál lí tott elô. A bur go -nya le vél sod ró dás ví rus sal szem ben re zisz tens

olyan új, nem gu mó kép zô Solanum brevidens-származékokat ál la pí tott meg, ame lyek szo ma ti -kus sejt fú zió val le he tô vé tet ték vírusrezisztensburgonyahibridek elôál lí tá sát. A Cucurbita ésCucumis nem zet sé gek vad nö vény fa jai ban kü -lön bö zô ví ru sok kal szem ben új re zisz ten cia for -rá so kat mu ta tott ki.

Ok ta tá si te vé keny sé ge kö zül kieme len dô aha zai növényorvosképzés meg szer ve zé se ésbein dí tá sa a keszt he lyi Pan non Ag rár tu do má nyiEgye te men. 1990–2000 kö zött ve ze tô je volt anö vény vé del mi szak mér nö kök poszt gra duá liskép zé sé nek. Ok ta tá si te vé keny sé ge ki ter jed azÁl ta lá nos és rész le tes nö vény kór tan, a Vi ro ló -gia, a Ví rus öko ló gia, a Fitoplazmatológia és aNö vény vé de lem c. tár gyak ok ta tá sá ra a Pan nonEgye tem, Georgikon MezôgazdaságtudományiKa rán, Keszt he lyen és meg hí vott elôadó ként aNyu gat- Ma gyaror szá gi Egye tem Me zô gaz da -ság- és Élelmiszertudományi Ka rán, Mo son ma -gyar óvá ron, va la mint a Ka pos vá ri Egye te men.

Is ko la te rem tô te vé keny sé gé bôl ki kell emel -ni, hogy a bu da pes ti Nö vény vé del mi Ku ta tó in -té zet ben 1966-ban – az in té zet tör té nel me so ránel sô ként – Nö vény vi ro ló giai Cso por tot ho zottlét re és ve ze tett. A keszt he lyi Pan non Ag rár tu -do má nyi Egye te men 1978-ban a ha zai ag rár tu -do má nyi egye te mek kö zött el sô ként – Nö vény -vi ro ló giai La bo ra tó riu mot szer ve zett, amelyalap ját ké pez te a tu do má nyos diák kö ri hall ga tókvi ro ló giai ex pe ri men tá lis mun ká já nak, majd ké -sôbb az ál ta la ve ze tett Dok to ri Is ko lá ban dol go -


zó vi ro ló gus je löl tek ku ta tó mun ká ját tet te le he -tô vé. Eb ben a La bo ra tó rium ban olyan tan szé kide monst rá to rok dol goz tak, akik az egye te mi ésor szá gos Tu do má nyos Diák kö ri Kon fe ren ciá -kon szá mos he lye zést ér tek el, vagy a Dok to riIs ko lá ban vég zett ku ta tó mun ká juk alap ján sze -rez ték meg a PhD fo ko za tot és az MTA dok to rací met.

A ha zai ag rár tu do má nyi (ker té sze ti, er dé -sze ti) egye te mek kö zül Hor váth Jó zsef kez de -mé nye zé sé re jött lét re (ame lyet tíz éven át ve -ze tett) Keszt he lyen a Pan non Egye te men az el -sô Nö vény kór ta ni és Vi ro ló giai Tan szék, ahol aVi ro ló gia c. tár gyat ma ga san kva li fi kált vi ro ló -gus ok ta tók ok tat ták. A Ku ta tó Diá ko kért Ala -pít vány fel ké ré sé re Hor váth Jó zsef, mint aka -dé mi kus men tor, vál lal ta a Keszt he lyi Vaj da Já -nos Gim ná zium két hall ga tó já nak be vo ná sát avi ro ló giai ku ta tá sai ba. Az egyik diák ja, ma abu da pes ti Sem mel weis Or vos tu do má nyi Egye -tem hall ga tó ja, és az Eöt vös Lóránd Tu do -mány egye tem Ge ne ti kai Ku ta tó cso port já bandol go zik.

A Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mia 1995-benHor váth aka dé mi kus ál tal ve ze tett Tan szé kenlét re hoz ta az MTA-PE Nö vény vi ro ló giai Ku ta -tó cso por tot. A Nö vény vi ro ló giai Ku ta tó cso portmeg szer ve zé se kor ko ráb bi ta nít vá nyai ra tá masz -ko dott, akik kö zött ma már az MTA dok to ra ésPhD fo ko zat tal ren del ke zô egye te mi ta nár, c.egye te mi ta nár és c. egye te mi do cens ta lál ha tó.

Több egye te mi hall ga tó ját és mun ka tár sát –ér de mei re te kin tet tel – tá mo gat ta ab ban, hogyha zai pá lyá za to kat (pl. Szé che nyi-ösz tön díj;Bo lyai-ösz tön díj; Békésy-ösztöndíj; Me ce na tú -ra pá lyá zat), kül föl di pá lyá za to kat (pl.Collegium Hungaricum ösz tön díj /Auszt ria/;Tempus ösz tön díj /Né metor szág/; Deutsche-Ungarische Gesellschaft, DUG-agrárkutatásidíj; Né met Gaz da sá gi és Tech no ló giai Mi nisz té -rium Bio ló giai ala pú nö vény vé de lem, ARF1)ad ja nak be, és ál lás he lye ket nyer je nek el.

Tu do mány szer ve zô te vé keny sé gei bôl a kö -vet ke zô ket ér de mes kiemel ni: 1977-ben azMTA el nö ke meg bíz ta a „Ví rus ku ta tás ak tuá lisprob lé mái nak meg vizs gá lá sá ra” lét re ho zott adhoc bi zott ság tit ká ri teen dôi nek el lá tá sá val.1979-ben tag ja volt a „Ma gyar Nö vény vi ro ló -

giai Ku ta tás” Koor di ná tor Tes tü le té nek. 1973-tól tag ja az MTA Ag rár tu do má nyok Osz tá lyaTa nács ko zó Tes tü le té nek és Osz tá lyá nak. 1973-tól az MTA Nö vény vé del mi Bi zott ság tag ja, tit -ká ra, majd 1990–1996 kö zött el nök he lyet te se,1996–2002 kö zött el nö ke. 1995-tôl a Pé csi Aka -dé miai Bi zott ság alel nö ke. 1997–2001 kö zöttel nö ke az OTKA Élet tu do má nyok Szak kol lé -gium Ag rár-3 zsû ri nek. 2001–2004 kö zött el nö -ke a Veszp ré mi Egye tem Nö vény ter mesz té si ésKer té sze ti Dok to ri Is ko lá nak és el nök he lyet te sea Veszp ré mi Egye tem Dok to ri Ta ná csá nak.2004-tól a Ma gyar Ag rár tu do má nyi Egye sü letNö vény vé del mi Tár sa sá gá nak el nö ke és a Ma -gyar Pro fesszo rok Vi lág ta ná csa Ag rár tu do má -nyi Szak bi zott sá ga alel nö ke. Tag ja to váb bá szá -mos ha zai tu do má nyos bi zott ság nak pl. MTATá mo ga tott Ku ta tó he lyek Há ló za ti Ta ná csa,MTA Kör nye zet és Egész ség Bi zott ság, Bo lyaiJá nos Ku ta tá si Ösz tön díj Bi zott ság Szak ér tôiKol lé giu ma, OTKA Élet tu do má nyi Szak kol lé -gium, Pan non Egye tem Dok to ri és Ha bi li tá ciósBi zott ság, Ma gyar Rek to ri Kon fe ren cia Bo lo -gna Bi zott ság (Ag rár Mun ka cso port) stb.

Hor váth Jó zsef ki ter jedt nem zet kö zi kap cso -la tai nak el sô ál lo má sa volt a Né met De mok ra ti -kus Köz tár sa ság (Leipzig, Ros tock, GrossLüsewitz), ahol 1963–1965 kö zött as pi ráns volt.1969-ben ösz tön dí jas ku ta tó a Wageningeni Nö -vény kór ta ni In té zet Vi ro ló giai Osz tá lyán. 1969-tôl az Eu ró pai Bur go nya ku ta tó Tár sa ság tag ja.1979-ben DAAD ösz tön dí jas ku ta tó a Bon niEgye tem Nö vény kór ta ni In té zet Vi ro ló giai Osz -tá lyán. 1974-tôl az In diai Bur go nya Ví rus ku ta tóTár sa ság tisz te let be li tag ja. 1975 óta tag ja azEu ró pai Pá zsit fû Ví rus ku ta tó Tár sa ság nak.1979-tôl az Eu ró pai Zöld ség nö vény Ví rus ku ta tóTár sa ság nak és a Nem zet kö zi Ker té sze ti Tu do -má nyos Tár sa ság nak tag ja. 2002 óta a Szlo vénNö vény vé del mi Tár sa ság tisz te let be li tag ja.Szá mos egye tem mel és ku ta tó in té zet tel (pl.Zág rá bi Egye tem, Hor vátor szág; Ljub lja naiEgye tem, Szlo vé nia; Braunschweigi Nö vény vi -ro ló giai In té zet, Né metor szág; ArcherslebeniFitopatológiai In té zet, Né metor szág; In diaiBur go nya ku ta tó Köz pont (Shimla), Pe rui Bur -go nya ku ta tó Köz pont (Li ma), Wageningeni Nö -vény vé del mi In té zet, Hol lan dia; Ame ri kai Re -


gio ná lis Bur go nya ku ta tá si Köz pont (SturgeonBay) tar tott fenn kap cso la tot, ku ta tá si együtt -mû kö dést.

Ku ta tói-ok ta tói pá lya fu tá sa so rán 1958–2006 kö zött egye dül és társ szer zôk kel írt 752(ma gyar nyel ven 410, ide gen nyel ven 342) tel -jes és rö vid pub li ká ció ja je lent meg, ame lyekkö zött 5 ma gyar nyel ven és 5 ide gen nyel ven írtkönyv, va la mint 4 egye te mi jegy zet ta lál ha tó.Aka dé miai és Me zô gaz da Kiadói ní vó dí jasköny vei nek szá ma há rom. Pub li ká ciói ra tör téntfüg get len kül föl di hi vat ko zá sok szá ma 1000 fe -lett van. Ed dig 115 kül föl di, nem zet kö zi kon fe -ren cián több mint 160 elôadás sal (és posz ter -elôadás sal) vett részt.

Hor váth Jó zsef 1963-ban a mezôgazdaság-tudomány dok to ra (Gö döl lô), 1967-ben a me zô -

gaz da sá gi tu do má nyok kan di dá tu sa (Ros tock-Bu da pest) és 1977-ben a me zô gaz da sá gi tu do -má nyok dok to ra (Bu da pest) tu do má nyos fo ko -za tot sze rez te meg. 1995-ben az MTA le ve le zôtag ja, 2001-ben az MTA ren des tag ja lett. Tu do -má nyos mun kás sá gáért Eöt vös Loránd-díjat(1978), Aka dé miai Dí jat (1991), Szent-Györ gyiAl bert-dí jat (1997), Hor váth Gé za-em lék ér met(1997), Szé che nyi-dí jat (1998), a Pé csi Aka dé -miai Bi zott ság ezüst ér mét (1999), Ipo lyi Ar -nold-dí jat (2005), Dísz dok to ri cí met (Doctorhonoris causa, 2006) és Georgikon em lék ér met(2006) ka pott.

Hor váth Jó zsef kül föl di is mert sé ge mel lett aha zai nö vény vi ro ló gia elis mert sze mé lyi sé ge,aki ku ta tói és ok ta tói te vé keny sé gét 1958-óta,azaz 49 éve, je len leg is ak tív mó don vég zi.


TA KÁCS AND RÁS PÉ TERa Vö rös Jó zsef Em lék érem ki tün te tett je

Deb re cen ben szü let tem 1974. jú nius 9-én.A ter mé szet tu do má nyok irán ti ér dek lô dé semmár ko rán meg nyil vá nult, kö zép is ko lai ta nul -má nyai mat a deb re ce ni Balásházy Já nos Me zô -gaz da sá gi szak kö zép is ko lá ban vé gez tem. Érett -sé gi után fel vet tek a Pan non Ag rár tu do má nyiEgye tem Georgikon MezôgazdaságtudományiKa rá ra, ahol ag rár mér nök ként és nö vény vé dômér nök ként vé gez tem 1997-ben. Egye te miéveim alatt ta nul má nyo kat és re zisz ten cia bio ló -giai ku ta tá so kat vé gez tem a Hum boldt Egye te -men Ber lin ben. Ku ta tó mun ká mat Hor váth Jó -zsef aka dé mi kus irá nyí tá sá val a dél- ame ri kaivad Solanum fa jok re zisz ten ciá já nak vizs gá la taté má ban vé gez tem. Ezen kí vül mo le ku lá ris ge -ne ti kai össze ha son lí tó vizs gá la to kat vé gez temkü lön bö zô bur go nya Y-vírus (Potato virus Y,PVY) izolátumokkal a Me zô gaz da sá gi Bio tech -no ló giai Ku ta tó köz pont ban Ba lázs Er vin aka dé -mi kus ku ta tó cso port já ban, Palkovics Lász ló út -mu ta tá sa alap ján. PhD-fokozatomat a Veszp ré -mi Egye te men 2001-ben véd tem meg sum macum laude ered ménnyel. Még ugyaneb ben az

év ben mér nök ta ná ri dip lo mát sze rez tem a SzentIst ván Egye tem Gaz da ság- és Tár sa da lom tu do -má nyi Ka rán, Gö döl lôn.

2000–2001 kö zött a Veszp ré mi Egye tem,Georgikon Mezôgazdaságtudományi Kar, Nö -vény kór ta ni és Nö vény vi ro ló giai Tan szé kénvol tam tan szé ki mér nök. 2001-tôl a Ma gyar Tu -do má nyos Aka dé mia Veszp ré mi Egye te menmû kö dô Nö vény vi ro ló giai ku ta tó cso port já nakmun ka tár sa va gyok. Je len leg a Solanaceae nö -vény csa lád ba tar to zó kul túr nö vé nyek és gyo -mok ví rus re zisz ten ciá ját és epi de mio ló giai je -

len tô sé gét vizs gá lom. Fon tos ku ta tá si te rü le tema kü lön bö zô nö vé nyek rôl be gyûj tött PVY-izolátumok mo le ku lá ris össze ha son lí tó vizs gá -la ta. Részt ve szek a ha zánk ban elô for du lóTospo vírusok ku ta tá sá ban, kü lö nös te kin tet telazok epi de mio ló giai je len tô sé gé re. Ed dig többmint tíz or szág ban vol tam hosszabb-rö vi debbideig tar tó ta nul mány úton, és vé gez tem azok -ban ku ta tó mun kát. Tu do má nyos ered mé nyei -met több mint 145 ma gyar és ide gen nyel venmeg je lent rö vid és tel jes pub li ká ció ban fog lal -tam össze.

Ku ta tó mun ká mat Békésy György poszt dok -to ri ösz tön díj jal, a MAE arany ko szo rús jel vé -nyé vel és Bo lyai Já nos Ku ta tá si Ösz tön díj jal is -mer ték el. Rend sze re sen részt ve szek az egye te -

mi ok ta tás ban és a nö vény vé dô mér nö kök to -vább kép zé sé ben, va la mint szá mos egye te mihall ga tó dip lo ma dol go za tá nak kon zu len se va -gyok. 2006-ben let tem a Pan non Egye tem cím -ze tes egye te mi do cen se.

Tag ja majd 2002-tôl tit ká ra va gyok a Pé csiAka dé miai Bi zott ság, Nö vény or vo si Mun ka bi -zott sá gá nak, a Veszp ré mi Aka dé miai Bi zott ságNö vény vé del mi Mun ka bi zott sá gá nak, az MTAköz tes tü le té nek, a MAE Nö vény vé del mi Tár sa -sá gá nak, a Ma gyar Mi ko ló giai Tár sa ság nak, aEuropean Association for Potato Research-nek,a International Society for HorticulturalScience-nak és az European Association forResearch on Plant Breeding-nek.

Nôs va gyok, egy fiú iker pár édes ap ja.


NAGY MAR GITaz Ujvárosi Mik lós Em lék érem ki tün te tett je

1960. no vem ber 24-én szü let tem Vásáros -naményban. Gye rek ko ro mat Gu lá cson, egy be -re gi, Ti sza men ti kis fa lu ban töl töt tem, ahol anö vé nyek vi lá ga már ek kor el va rá zsolt. Az új fe -hér tói gim ná ziu mi évek után a Ker té sze ti Egye -tem Kecs ke mé ti Fô is ko lai Ka rá nak gyü mölcs -ter mesz té si sza ká ra vet tek fel, 1982-ben vé gez -tem mint gyü mölcs ter mesz tô szak üzem mér -nök. Et tôl kez dô dôen dol go zom a Sza bolcs-Szat már-Bereg Me gyei Nö vény vé dô Ál lo má son,majd jog utód já nál a Nö vény- és Ta laj vé del miSzol gá lat nál, a gyom ir tá si szak te rü le ten. 1984-tôl szin tén a Kecs ke mé ti Fô is ko lán nö vény vé -del mi és táp anyag-gaz dál ko dá si szak mér nö kikép zé sen vet tem részt, 1986-ban vé gez tem.

1998–99-ben el vé gez tem a dr. Hor váth Ká -roly c. egye te mi do cens ál tal ve ze tett, dr.Ujvárosi Mik lós mód sze re sze rint ki dol go zottgyom is me re ti tan fo lya mot. Ezt kö ve tôen öröm -mel csat la koz tam a szak mai tár sa ság tag jai hoz.2000-tôl részt ve szek a Gyom men tes Kör nye ze -tért Ala pít vány ku ra tó riu má nak mun ká já ban.

Nö vény vé del mi herbológus mun ka kö röm -ben a gyom ir tó sze rek re giszt rá ciós vizs gá la tát,va la mint egyéb tech no ló gia fej lesz té si vizs gá la -

to kat vég zek. La bo ra tó riu munk 2004-tôl GLP(GOOD LABORATORY PRACTICE) el vei sze rint dol go -zik, ezért meg kap ta a GLP Certificate-t címhasz ná la tát, ami a jö vô ben is meg kö ve te li la bo -ra tó riu munk tól a fo lya ma tos fej lesz tést, a mi nô -sé gi mun kát, a la bo ra tó rium tár gyi fel té te lei nekmeg te rem té sét.

A Sza bolcs-Szat már-Bereg me gyé ben anagy üze mek meg szû né sé vel a me zô gaz da ság tu -laj don vi szo nyai ban alap ve tô vál to zá sok tör tén -tek. A szö vet ke ze tek sze re pét át vet te az ôs ter me -lôk és me zô gaz da sá gi vál lal ko zók igen nagy szá -ma (kb. 40 000 a re giszt rált ter me lô). Me gyénk

meg ma radt az egyik leg na gyobb gyü mölcs- észöld ség ter mô te rü let tel ren del ke zô tér ség nek.A nö vény vé dô szer-fel hasz ná lás – a nagy te rü let saz in ten zív nö vény vé del met igény lô kul tú ráknagy szá ma miatt – a me gyék kö zött kiemel ke -dôen a leg több.A gaz dál ko dók ré szé rôl fo lya ma tos az igény aszak mai tá jé koz ta tás iránt. Ezért rend sze re sentar tok szak mai elôadá so kat, me lyek ke re té ben azúj ké szít mé nye ket, új nö vény vé del mi tech no ló -giá kat is mer te tem. Gya kor ló ter me lôk szí ve senlá to gat ják az elôadá so kon kí vül a szak mai be mu -ta tó kat is, ahol ta pasz ta la to kat sze rez het nek az újgyom ir tó sze rek ha té kony sá gá ról, va la mint a leg -fris sebb in for má ciók ról ér te sül het nek. Év rôl év renô a szaktanácskérôk szá ma, akik sze mé lye sen,il let ve hely szí ni szem lé ken igény lik a szak mai út -ba iga zí tást.

Me gyei vizs gá la taim az al ma-, meggy-,kösz mé te ül tet vé nyek gyom ir tá sá ra ter jedt ki.Részt vet tem a IV. or szá gos szán tó föl di és az ül -tet vé nyek I. or szá gos gyom fel vé te le zé sé ben.Szol gá la tunk il le té kes sé gi te rü le tén kü lön bö zôtáj egy sé gek ta lál koz nak, ame lyek ben nagy mér -té kûek az öko ló giai el té ré sek. Ezek az el té ré seka gyom fló rák ban is nyo mon kö vet he tôk. Részt

ve szek a vál to za tos gyom fló rák fel tér ké pe zé sé -ben, va la mint fi gye lem mel kí sé rem a me gyé benaz újon nan meg je le nô ve szé lyes gyom fa jok el -ter je dé sét.

Fog lal koz tam a Lactuca serriola, Urticadioica el ter je dé sé nek fel mé ré sé vel, az el le nükva ló vé de ke zés le he tô sé gei nek ki dol go zá sá val.Szak mai cik keim je len tek meg az „Ag ro fó rum”,a „Nö vény vé de lem”, a „Ker té szet és Szô lé szet”,a „Gyom nö vé nyek, gyom ir tás”, az „Ôs ter me lô”c. la pok ban. A Nö vény vé del mi Tu do má nyosNa po kon, va la mint a deb re ce ni Ti szán tú li Nö -vény vé del mi Fó ru mon több té má ban tar tot tamelôadást („Szulfonilkarbamidok le bom lá sá nakvizs gá la ta lú gos ta la jon”, „Al ma vegy sze resgyom ir tá sa cse peg te tô ön tö zé ses ki jut ta tás sal”,„Lactuca serriolaTorn. /keszegsa lá ta/ el ter je dé -se Sza bolcs-Szat már-Bereg me gye al ma ül tet -vényei ben”, „Sza bolcs-Szat már-Bereg me gyealma ül tet vé nyei nek gyom össze té tel-vál to zá sai”stb.).

Mun kám mal a jö vô ben is sze ret ném Sza -bolcs-Szat már-Bereg me gye me zô gaz da ság bólélô la ko sait se gí te ni a kü lön fé le kul tú rák gyom -men te sí té sé ben, a kör nye zet ba rát mód sze rekter jesz té sé vel az egész sé ges ter mé kek elôál lí tá -


SZA BÓ RO LANDa Hu nya di Ká roly Em lék érem ki tün te tett je

1992-ben vé gez tem er dész tech ni kus kéntSze ge den, a Kiss Fe renc Er dé sze ti és El sôd le gesFa ipa ri Szak kö zép is ko lá ban. Volt is ko lám leg -na gyobb elis me ré sé ben ré sze sí tett, így 1992-ben Kiss Fe renc dí jat ve het tem át.

1997-ben nap pa li ta go za ton vé gez tem Szar -va son a Deb re ce ni Ag rár tu do má nyi Egye temMe zô gaz da sá gi Víz és Kör nye zet gaz dál ko dá siFô is ko lai Ka ron kör nye zet gaz dál ko dó ag rár -mér nök-te le pü lés üze mel te tô mér nök ként. Mégdiák ként, 1996-ban, Hód me zô vá sár he lyen „Azüszög tí pu sú be teg sé gek tör té ne ti át te kin té se”cí men tar tot tam elôadást, amely nek össze fog la -ló ja meg je lent a „DATE Tu do má nyos Köz le mé -nyek 5.” kiad vány ban.

Nap pa li ta go za tos ta nul má nyai mat a Gö döl -lôi Ag rár tu do má nyi Egye tem Kör nye zet és Táj -gaz dál ko dá si In té ze té ben foly tat tam, és ok le ve -


les kör nye zet gaz dál ko dó ag rár mér nök-nö vény -vé del mi szak mér nök ként az év fo lyam leg jobbered mé nyé vel vé gez tem 2001-ben.

2000-ben a Babes-Bolyai Tu do mány egye -tem Nö vény ta ni tan szé kén és a Ko lozs vá ri Fü -vész kert ben hall gat tam egy sze mesz tert.

2001 jú liu sá ban a Bács-Kis kun Me gyei Nö -vény- és Ta laj vé del mi Szol gá lat nö vény vé del mifelügye lô je let tem, majd a 2004. év so rán emun ka kö röm mel pár hu za mo san nö vény vé del -mi herbológusként is dol goz hat tam. 2001 és2005 kö zött több szak mai tan fo lya mon ésOKJ-s szak kép zé sen ok tat tam nö vény vé del meta Bács-Kis kun me gyei gaz dák nak és gaz dál ko -dók nak.

A szôlô- és gyü mölcs ül tet vé nyek el sô or szá -gos gyom fel vé te le zé sé nek Bács-Kis kun me gyeimun kái ban ak tí van vet tem részt a 2002–2004.évek ben.

2003. má jus 29-én a Dr. Ujvárosi Mik lósGyom is me re ti tan fo lya mot ab szol vál tam si ke -re sen.

2004-ben a Dr. Ujvárosi Mik lós Gyom is me -re ti Tár sa ság tag jai kö zé fo ga dott.

2005-ben lép tem be a Ma gyar Nö vény vé dôMér nö ki és Nö vény or vo si Ka ma ra Pest Me gyeiszer ve ze té be.

A Summit-Agro Hun gá ria Kft. te rü le ti kép -vi se lô je ként 2005-ben vál lal tam mun kát, s je -len leg is itt dol go zom a jel zett mun ka kör ben.

Az 51. Nö vény vé del mi Tu do má nyos Na pok(2005. feb ruár, Bu da pest) ke re té ben a „Gyom -nö vé nyek, gyom ir tás” szek ció tit ká ri teen dôitlát tam el. A Me zô hír szak lap: „Akik kel mégmeg gyûl het a bajunk! Trón kö ve te lô gyom nö vé -nyek” ro vat szer kesz tô je vol tam 2005 már ciu sá -tól 2006 már ciu sáig.

Elôadá saim

1997 aug. 18–19. Deb re cen: DATE, El sôNem zet kö zi Nö vény vé del mi Kon fe ren cia.

Az üszög gom ba-ku ta tás hely ze te Ma gyaror -szá gon szek ció ban „A Sporisorium reilianumgomba gyûj té se, izo lá lá sa és meg ha tá ro zá sa aDu na–Ti sza kö zén és a Ti szán tú lon Sorghumhalepensén” .

Össze fog la ló ja meg je lent: El sô Nem zet kö ziNö vény vé del mi Kon fe ren cia – Össze fog la lókkö te té ben

2004. feb ruár 24. Bu da pest, MTA: APerovskia atriplicifolia Benth. ha zai spon tánmeg te le pe dé sé rôl szá mol tam be az 50. Nö vény -vé del mi Tu do má nyos Na po kon.

2006. má jus 4.: „ A par lag fû ve szé lyei: jo -gok és kö te le zett sé gek” cí men tar tot tamelôadást Ceg léd ber cel köz ség jegy zô jé vel.

Köz le mé nyeim

Sza bó Ro land–Hor váth Ká roly (2005):Egy ázsiai faj (Perovskia atriplicifolia Benth.)a ma gyar fló rá ban”. Nö vény vé de lem, 41. évf.1. sz.

Sza bó Ro land (2005): Ceg léd ber cel bo ta ni -kai ér té kei, a tel jes ség igé nye nél kül c. cikk ben aCeg léd ber ce li Híradó áp ri lis 15. szá má ban 2 jö -ve vény (Dasypyrum villosumL. és a Chorisporatenella (Pall.) DC.) és egy Ceg léd ber cel rôl el -tûnt/ki pusz tult faj (Adonis vernalis L.) el sôleírá sát, ill. több rit ka és/vagy vé dett fajt kö -zöltem.

„A ve szé lyes 48 (Ve szé lyes, ne he zen irt ha tógyom nö vé nyek és az el le nük va ló vé de ke zés)”cí mû könyv ben az átok tüs ke (Cenchrus incertusM. A. Curtis) fe je ze tet dr. Kôrösmezei Csa ba(tech no ló gia) és én ké szí tet tük el (bo ta ni ka:Sza bó Ro land).

Az Agro Nap ló 2006/08. szá má ban a „Bi za -lom az ôszi ká posz ta rep cé nek, avagy

az olaj rep ce-ter mesz tés pers pek tí vá ja a rep -ce ter mesz tés múlt já nak fel tér ké pe zé sé vel” cí -mû cik kem ben a rep ce al föl di ter mesz té si le he -tô sé geit ele mez tem.

2005 már ciu sa óta több ál ta lam ké szí tettcikk és hir de tés je lent meg a Ma gyar Me zô gaz -da ság, az Ôs ter me lô ol da lain, a Bé kés Me gyeiHír lap Ag rár hír adó mel lék le té ben, il let ve aGya kor la ti Ag ro fó rum ban és az Agro Nap ló -ban.

Kon do ros nagy köz ség hon lap ján 2006. 05.18-án „Ada tok Kon do ros fló rá já nak bô ví té sé hez(Anchusa barrelieri /All./ Wittm.)” anya gom je -lent meg.


JENSER GÁBORa Balás Gé za Em lék érem ki tün te tett je

Az Ag rár tu do má nyi Egye tem Kert- ésSzôlôgazdaságtudományi Ka rá nak má sod éveshall ga tó ja ként, 1950-ben je lent kez tem az ak kormegala kult Ker té sze ti Ál lat ta ni tan szé ken szak -kö rös nek, Balás Gé za tan szék ve ze tô nél. Ér de -kes és fon tos évek kö vet kez tek. Részt ve het tema Tan szé ken fo lyó vizs gá la tok ban, az iro dal miada tok fel ku ta tá sá ban, rend sze re zé sé ben, az ok -ta tás hoz fel tét le nül szük sé ges de monst rá ciósanyag összeál lí tá sá ban. Eköz ben a ker té sze tinö vé nye ket ká ro sí tó ro va rok és at kák szé les kö -rû megis me ré sé re nyí lott le he tô sé gem. Fel kel -lett fi gyel nem ar ra is, hogy – bár a tan szé ki mun -ka ter mé szet sze rû leg a ter mesz tett nö vé nye kenelô for du ló ízelt lá búak mind ki ter jed tebb is me -re tét kí ván ja meg – cél sze rû va la mely ízelt lá búcso port tal be ha tób ban fog lal koz ni. Balás Gé zata ná csá ra szak kö rös ként a Thysanoptera ren detvá lasz tot tam. Nem volt könnyû az in du lás, hi -szen a II. vi lág há bo rú ban a ha zai Thysanoptera-gyûjtemény el pusz tult, össze ha son lí tó gyûj te -mény nem állt ren del ke zé sünk re és ak kor ez zela ro var rend del Ma gyaror szá gon sen ki sem fog -lal ko zott. Ta lán a ne he zen meg szer zett is me re -tek nek is kö szön he tem, hogy ér dek lô dé sem vál -to zat lan ma radt, és a mai na pig is szí ve sen fog -lal ko zom ez zel a cso port tal. Nem bán tam meg.A ker té sze ti nö vé nye ket ká ro sí tó Thysanopterafa jok ról ír tam szak dol go za to mat, és ez volt dok -to ri disszer tá cióm té má ja is.

Dip lo mám meg szer zé sét kö ve tôen a Ker té -sze ti Ál lat ta ni tan szé ken let tem ta nár se géd,1954 ja nuár já ban. Na gyon sze ret tem ok tat ni, ésköz ben ma radt idôm a thysanopterológia mû ve -lé sé re, és mi vel egy egye te mi ok ta tó lép ten-nyo -mon megol dat lan prob lé mák kal szem be sül,több más kár te vô elô for du lá sá nak kö rül mé nyei,

élet mód ja is fog lal koz ta tott. Nem szép be val la -ni, de így volt, az at ká kat na gyon nem ked vel -tem, és ha ar ra mód és le he tô ség nyí lott, ke rül -tem ôket.

Az ok ta tói szép évek nek vi szony lag rö vididôn be lül vé ge lett. Az 56-os for ra da lom ide jénta nú sí tott ma ga tar tá som miatt tá voz nom kel letta fel sô ok ta tás ból. Sze ren csés em ber nek tar tomma gam, az új mun ka he lye men, a Veszp rém-Zala Me gyei Ál la mi Gaz da sá gok gyü möl csö -sei ben a nö vény vé de lem fej lesz té sé vel fog lal -koz hat tam. Mi vel idô köz ben több ta kács at ka fajlett a gyü möl csö sök je len tôs kár te vô je, tet szett-nem tet szett, in ten zí ven kel lett ta nul má nyoz -nom élet mód ju kat, kár té te lük el há rí tá sá nak le -he tô sé geit. Vé gül is a pi ros gyü mölcs fa-ta kács -at ka lett kan di dá tu si disszer tá cióm té má ja, ésazóta is ér de kel nek az akarológiai prob lé mák.

A Veszp rém-Za la me gyei gyü möl csö sök benna gyon ér de kes idô szak ban vé gez het tem vizs -gá la to kat. Ku ta tó ként a gya kor lat ban szem be -sül tem a kló ro zott szén hid ro gén, majd a szer vesfosz for savész ter-ha tó anyagot tar tal mazó in -szek ticidek, va la mint a kü lön bö zô akaricidekrend sze res hasz ná la tá ból adó dott prob lé mák kal,és részt ve het tem a megol dás le he tô sé gei nek ke -re sé sé ben. Ez nem is volt olyan rossz kár pót lás afel sô ok ta tás kény sze rû el ha gyá sáért. Ezen a

mun ka he lye men né hány évig a két me gye ál la -mi gaz da sá gai nö vény vé del mé nek irá nyí tá sa isfelada tom volt, így to váb bi ér de kes, fon tos ta -pasz ta la to kat sze rez het tem. Ha nem is hi va ta lo -san, de köz ben a tripszekkel is fog lal koz hat tam.

Hosszabb ideig, 1963-tól 1985-ig dol goz tama volt Ker té sze ti Ku ta tó In té zet ben és an nak jog -utód jai ban. El sôd le ges felada tom to vább ra is agyü möl csö sök vé del mé nek kor sze rû sí té se volt,de emel lett a gyü mölcs fá kat ká ro sí tó ví ru so katter jesz tô ízelt lá bú- és fo nál fé reg-fa jok te vé -keny sé gét is ta nul má nyoz tam. Hol lan diai ta nul -mány utam ta pasz ta la tai alap ján öröm mel vet -tem részt a gyü möl csö sök új ra te le pí té si prob lé -mái val fog lal ko zó ku ta tó cso port mun ká já ban.Köz ben, sza ba di dôm ben, a Ter mé szet tu do má -nyi Mú zeum Ál lat tá ra ve ze tôi nek ha té kony tá -mo ga tá sá val, most már na gyobb ak ti vi tás sal,fog lal koz tam a tripszekkel, el sô sor ban a ha zainem ze ti par kok Thysanoptera-faunájával.

A Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mia Nö vény -vé del mi Ku ta tó in té ze te Ál lat ta ni osz tá lyá nak1985-ben let tem tag ja. Felada taim kö re szû kült,és ez le he tô vé tet te in ten zí vebb mû ve lé sü ket.A gyü möl csö sök in teg rált vé del mé nek le he tô sé -gei vel fog lal ko zó ku ta tó cso por ton be lül, ha máregy szer Za lá ban így hoz ta a sors, az egy kor nemna gyon ked velt ta kács at kák és ter mé sze tes el -len sé geik po pu lá ció nak köl csön ha tá sát ta nul -má nyoz hat tam, im má ron nagy ér dek lô dés sel ésél ve zet tel. Év ti ze dek után új ból „hi va ta lo san” isfog lal koz hat tam a tripszekkel. Ré gi el kép ze lé -sem vált va ló ra, ami kor be ha tóan vizs gál hat tam,hogy ha zai vi szo nyok kö zött a dohánytripszmennyi ben és mi ként ter jeszt he ti a pa ra di cso -mot, pap ri kát, do hányt és szá mos dísz nö vénytsú lyo san ká ro sí tó pa ra di csom bronz fol tos ságví rust. Hoz zájá rul hat tam an nak megis me ré sé -

hez, hogy kon ti nen tá lis kli ma ti kus vi szo nyokkö zött mi ként ér vé nye sül a pa ra di csom bronz -fol tos ság ví rus – a dohánytripsz-populációk – ater mesz tett és gyom nö vé nyek kö zöt ti köl csön -ha tás, mi ként elôz he tôk meg a je len tôs ter més -kiesé sek.

Fô ként a za lai gyü möl csö sök ben szer zett ta -pasz ta la tai mat fog lal tam össze az Üze mi gyü -möl csö sök vé del me c. köny vem ben. To váb bimun kás sá gom se gí tett a Gyü mölcs fák vé del me,A szán tó föl di és ker té sze ti nö vé nyek kár te vôi,az In teg rált nö vény vé de lem a kár te vôk el len c.köny vek szer kesz té sé ben, egyes fe je ze tei nekírá sá ban. A Tan szé ken kez dett mun kám alap jánké szí tet tem a Ma gyaror szág Ál lat vi lá ga so ro -zat ban a Tripszek – Thysanoptera kö te tet. Ed di -gi ku ta tá si ered mé nyei met 160 köz le mény benad tam köz re.

A köny vek, könyv ré szek írá sá ban, köny vekszer kesz té sé ben el sô sor ban az ag rár-fel sô ok ta -tás tö rek vé sei nek szol gá la ta ve zé relt. Ami korer re le he tô sé gem nyí lik, ma is szí ve sen ve szekrészt a nö vény vé de lem ok ta tá sá ban, a poszt gra -duá lis kép zés ben.

Az el múlt év ti ze dek ben 4 al ka lom mal szer -vez tem Nem zet kö zi Thysanopterológiai szim -pó ziu mot. En nek kö szön he tôen a thysanop tero -lógiával fog lal ko zó spe cia lis ták ez ideig a leg -több al ka lom mal Ma gyaror szá gon, Gö döl lônta lál koz hat tak.

Pá lya fu tá som so rán több, rész ben je len tô senel té rô ro var ta ni és nö vény vé del mi kér dés sel kel -lett és volt le he tô sé gem fog lal koz ni, és hogyeze ket ered mé nye sen mû vel het tem, ab ban igennagy sze re pük volt azok nak a ta ná csok nak, út -mu ta tá sok nak is, ami ket még szak kö rös kéntmajd ta nár se géd ként sipeki Balás Gé za tan szék -ve ze tô tôl kap tam.


MARCZALI ZSOLTa Rainiss La jos Em lék érem ju nior ki tün te tett je

1976. már cius 20-án szü let tem Sió fo kon.Kö zép is ko lai ta nul má nyai mat az Esz ter go miTe mes vá ri Pelbárt Fe ren ces Gim ná zium banfoly tat tam. A gim ná ziu mi évek so rán meg ked -velt ter mé szet tu do má nyok (bio ló gia és ké mia)sar kall tak ar ra, hogy 1994-ben je lent kez zem aPan non Ag rár tu do má nyi Egye tem GeorgikonMezôgazdaságtudományi Ka rá nak Ag rár mér -nö ki Sza ká ra.

1999-ben, a dip lo ma meg szer zé sét kö ve -tôen, fel vettek az egye tem le ve le zô PhD kép zé -sé re, a dr. Sár in ger Gyu la aka dé mi kus ál tal ve -ze tett „In teg rált nö vény vé del mi mód sze rek el -mé le ti alap jai” cí mû dok to ri fô prog ram ra.A PhD-képzéssel pár hu za mo san meg kezd temta nul má nyai mat az egye tem poszt gra duá lis Nö -vény or vo si Szak mér nö ki Sza kán is, ahol 2001-ben a „Meligethes fa jok vizs gá la ta Keszt he lyen”cí mû dip lo ma mun kám mal sze rez tem ok le ve let.2000-ben is mét fel vé te li vizs gát tet tem az egye -tem dok to ri kép zé sé re, aho vá ak kor már mintnap pa li hall ga tót vettek fel a „A ter mesz tett ke -resz tes vi rá gú nö vé nye ken élô Meligethes ésCeutorhynchus fa jok el ter je dé se és öko ló giá ja”cí mû mun ka ter vem mel. A nö vény vé del mi ál lat -tan, a ro var öko ló gia és ro var fi zio ló gia irán ti el -kö te le zett sé gem olyan sze mé lyi sé gek ha tá sá raala kult ki, mint dr. Sár in ger Gyu la aka dé mi kus,professor emeritus, dr. Var jas Lász ló egye te mima gán ta nár és dr. habil. Nádasy Mik lós egye te -mi do cens.

PhD-tanulmányaimat 2003-ban fe jez tem be.Ku ta tá si ered mé nyei met a 2006-ban „sum macum laude” mi nô sí tés sel meg vé dett disszer tá -cióm ban fog lal tam össze. El sô sor ban a rep cénká ro sí tó Meligethes és Ceutorhynchus fa jo katvizs gál tam. Megál la pí tot tam, hogy Keszt helykör nyé kén több Meligethes faj (M. virdescens,M. coracinus, M. picipes (nigrescens)) is ká ro sítrep cé ben. Vizs gál tam az egyes fa jok raj zá sá nak

ala ku lá sát, táp lál ko zá sát és a nôs té nyek ter mé -keny sé gét. Emel lett öko ló giai vizs gá la to kat (át -te le lé si és dia pau za) is vé gez tem a Meligethesaeneusszal. Az ér te ke zés té ma kö ré bôl mintegy20 ma gyar és an gol nyel vû pub li ká cióm je lentmeg.

Tag ja va gyok a Ma gyar Tu do má nyos Aka dé -mia Veszp ré mi Aka dé miai Bi zott ság, Nö vény -vé del mi Mun ka bi zott sá gá nak, va la mint a Ma -gyar Ro var ta ni Tár sa ság nak.

2003-ban fel vet tek a Georgikon Mezô gaz -daság tudományi Kar, Nö vény vé del mi In té ze té -be mint tan szé ki mér nö köt, ahol le he tô sé gemvolt ko ráb ban meg kez dett ku ta tá si mun kámfoly ta tá sá ra és be fe je zé sé re. Emel lett be kap cso -lód tam a Nö vény vé del mi Ál lat ta ni Tan szék ok -ta tá si és ku ta tá si feladatinak el lá tá sá ba is.

Je len leg a Pannon Egye tem GeorgikonMezôgazdaságtudományi Kar Nö vény vé del miIn té ze té nek Nö vény vé del mi Ál lat ta ni Osz tá -lyán dol go zom, in té ze ti mér nök ként. Részt ve -szek a Nö vény vé del mi ál lat tan, a Nö vény vé del -mi en cik lo pé dia tan tár gyi prog ram jai nak és ok -ta tá si anya gai nak összeál lí tá sá ban, to váb bá atár gyak elôadá sai nak és gya kor la tai nak tar tá sá -ban. Ön ál ló tárgy ként ok ta tom a Ro var öko ló giaés a Ro var fi zio ló gia tan tár gya kat, amely ben sokse gít sé get ka pok dr. Sár in ger Gyu la és dr. Var jasLász ló pro fesszor urak tól.


BASKY ZSUZSAa Szelényi Gusz táv Em lék érem ki tün te tett je

Or go vá nyon szü let tem 1946. jú lius 20-án.Ál ta lá nos is ko lai ta nul má nyai mat Or go vá nyon,az Alsójárási Ál ta lá nos Is ko lá ban kezd tem, ésKecs ke mé ten a Zrí nyi Ilo na Ál ta lá nos Is ko lá banfe jez tem be je les ered ménnyel.

1964-ben érett sé giz tem je les ered ménnyel aKecs ke mé ti Köz gaz da sá gi Kö zép is ko la Me zô -gaz da sá gi ta go za tán, ahol ké pe sí tett köny ve lô,vál la la ti ter ve zô és sta tisz ti ku si ké pe sí tést sze -rez tem.

Érett sé gi után si ke res fel vé te li alap ján a Ker -té sze ti Fô is ko lán, majd jog utód ján, a Ker té sze tiEgye te men foly tat tam ta nul má nyai mat. Dr.Bog nár Sán dor ki vá ló szak mai irá nyí tá sá val azôszi ba rac kon élô le vél tet vek po pu lá ció di na mi -ká já ból ké szí tet tem el szak dol go za to mat. 1969-ben jó mi nô sí té sû dip lo má val avat tak ker tész -mér nök ké.

1971-ben je les dip lo má val avat tak nö vény -vé del mi szak mér nök ké a Gö döl lôi Ag rár tu do -má nyi Egye tem Ter mesz té si Sza kán.

1969-tôl 1978-ig vol tam a Bács-Kis kun Me -gyei Nö vény vé dô Ál lo más ál lat ta nos szak -elôadó ja. A me gyé ben je lent ke zô nö vény vé del -mi ál lat ta ni vo nat ko zá sú felada tok megol dá samel lett ro var ölô sze rek en ge dé lye zé si vizs gá la -tai ké pez ték fal ada to mat. Ezek ben az évek bendr. Szalay-Marzsó Lász ló sze re tet tel jes irá nyí tá -sá val ké szí tet tem el 10 000 pre pa rá tu mot, hogytisz táz zam a ham vas szil va le vél te tû és ham vasôszi ba rack le vél te tû mor fo ló giai sa já tos sá gait.Eb bôl a té má ból ké szí tet tem el „A Hyalopterusfaj komp le xum alak ta na és táp nö vény-vál toz ta -tá si kész sé ge” cí mû egye te mi dok to ri ér te ke zé -se met, mely alap ján sum ma cum laude mi nô sí -tés sel avat tak egye te mi dok tor rá 1978-ban.

1978-tól a Zöld ség ter mesz té si Ku ta tó in té -zet ben Kecs ke mé ten a le vél tet vek ál tal ter jesz -tett ví ru sok jár vány ta ná val kezd tem fog lal koz -ni. Eh hez a mun ká hoz szük sé ges alap ve tô vi ro -ló giai is me re tek el sa já tí tá sá hoz dr. Hor váthJózsef tôl és dr. Beczner Lász ló tól kap tam ön zet -len szak mai és em be ri se gít sé get.

1984-ben kap tam meg a me zô gaz da sá gi tu -do mány kan di dá tu sa cí met az „Uborkapatogénví ru sok le vél te tû vek to rai és le küz dé sük újabbirá nyai” cí mû disszer tá cióm alap ján.

1990-tôl 1995-ig a Nö vény vé del mi Szol gá -lat Szol no ki In té ze té ben igaz ga tó he lyet te si ésnö vény vé del mi osz tály ve ze tôi felada to kat lát -tam el.

1995-tôl a Ma gyar Tu do má nyos Aka dé miaNö vény vé del mi Ku ta tó in té ze té ben az Ál lat ta niOsz tá lyán foly ta tom ví rus epi de mio ló giai ésaphidológiai mun ká mat.

2005-ben véd tem meg „Gaz da sá gi lag je len -tôs le vél te tû fa jok ak ti vi tá sa, kár té te le és a leg -fon to sabb nem-cirkulatív ví ru sok epi de mio ló -giá já ban ját szott sze re pe” cím mel aka dé miaidok to ri ér te ke zé se met.

A kan di dá tu si fo ko zat meg szer zé se óta(1984) in ter disz cip li ná ris te rü le ten, az aphi-dológia és ví rus epidelmiológia te rü le tén vé gez -


A DR. SZELÉNYI GUSZTÁV EM LÉ KÉ RE ALA PÍT VÁNY KI TÜN TE TETT JEI

tem tu do má nyos ku ta tó mun kát. Szí vó csap dá valvég zett le vél te tû-raj zás vizs gá lat alap ján ta nul -má nyoz tam el sô sor ban a ga bo na-le vél tet vekélet mód ját. Leír tam a fau ná ra új orosz bú za le -vél te tû Diuraphis noxia (Kurdjumov) Ma -gyaror szá gi meg je le né sét. Fel tár tam, hogy azorosz bú za le vél te tû-né pes ség ala ku lá sá ra na -gyobb ha tás sal van a Ma gyaror szá gon al kal ma -zott nagy ga bo na-ál lo mány sû rû ség (200/220kg/ha ve tô mag), mint a ter mé sze tes el len sé gekpo pu lá ciósza bály zó te vé keny sé ge. Megál la pí -tot tam, hogy a Ma gyaror szá gon ho nos orosz bú -za-le vél te tû a fo gé kony bú za faj ták hoz ha son lómó don ká ro sí tott 4 kü lön bö zô re zisz ten cia génttar tal ma zó dél- af ri kai, ill. ame ri kai bú za faj tát,ezál tal a kár te vô ag resszí vabb biotípusának je -len lé tét iga zol tam Ma gyaror szá gon.

Iga zol tam, hogy a le vél tet vek egyed szá maés vek tor ha té kony sá ga alap ján meg ha tá ro zottku mu la tív vek tor in ten zi tá si ér ték al kal mas abur go nya ve tô gu mó-ter mesz tô táb lák ra ne he -ze dô ví rus in fek ciós nyo más elô re jel zé sé re. Azelô re jel zés biz ton sá go sab bá té te lé re meg ha tá -roz tam a bur go nya Y ví rus PVYO és PVYN-törzsek transz lo ká ció já ban és le vél te tû-át vi te -lé ben je lent ke zô kü lönb sé ge ket. Epi de mio ló -giai vizs gá la to kat vé gez tem a le vél tet vek ál talnem cirkulatív mó don ter jesz tett plum pox ví -rus (PPV), cukkíni sár ga mo zaik ví rus(ZYMV) és a bur go nya Y ví rus (PVY) ese té -ben. A fel so rolt ví ru sok nak szá mos, a tu do -mány ra néz ve új levéltetûvektorát ír tam lemun ka tár saim mal.

2005-ben je lent meg a Me zô gaz da Kiadógon do zá sá ban Le vél tet vek cí mû köny vem,amely ben is mer te tem a le vél tet vek alak ta nát,kü lön le ges sza po ro dá si és fej lô dé si for máit, bo -nyo lult élet cik lu sát, a le vél tet vek és gaz da nö vé -nyeik vi szo nyát, táp lál ko zá si, re pü lé si szo ká sai -kat és ví rus vek tor sze re pü ket.

Két ga bo na-le vél tet vek hez kap cso ló dóOMFB pá lyá zat nak vol tam té ma ve ze tô je. Ma -

gyaror szá gi té ma ve ze tô je vol tam az USDAARS ál tal fi nan szí ro zott Ma gyar Ame ri kai pro -jekt nek, amely ben az orosz bú za-le vél te tû ter -mé sze tes el len sé gei nek ha té kony sá ga és a nö -vény-ál lo mány sû rû ség orosz bú za le vél te tû-po -pu lá ciók ra gya ko rolt ha tá sá nak vizs gá la tafolyt.

Az FVM ál tal éven te kiírt Bio ló giai Ala pokMegôr zé se és Fej lesz té se pá lyá zat ban 1993 ótavet tem részt té ma ve ze tô ként 2003-ig. A PVYvek tor levéltetûfajok ak ti vi tá sa és a bur go nyave tô gu mó ví rus fer tô zött sé ge kö zöt ti össze füg -gést vizs gá la ta ké pez te ku ta tá saim tár gyát az or -szág kü lön bö zô bur go nya ve tô gu mó-ter mesz tôkör ze tei ben.

Részt vet tem az Eu ró pai szí vó csap da-há -ló zat adat bá zi sá nak ki dol go zá sá ra lét re ho -zott EXAMINE EU pro jekt ben 2001-tôl2003-ig. Két OTKA pá lyá zat nak vol tam té -ma ve ze tô je.

1999–2002: A PVYO és PVYNTN tör zsei nekössze ha son lí tó vizs gá la ta le vél te tû-vek tor ha té -kony ság és -transz lo ká ció szem pont já ból.2003–2006: A ga bo na-le vél tet vek ha tá sa a bú zasü tô ipa ri mi nô sé gé re. Té ma ve ze tô ként vet temrészt a Szé che nyi-pá lyá zat ban 2000-tôl 2004-ig,majd 2004-tôl 2007-ig fu tó NKFP pá lyá zat banis té ma ve ze tô vol tam, il let ve va gyok.

Té ma ve ze tô je va gyok 2005–2007 kö zött a„Par lag fû lég kö ri pol len kon cent rá ció já nakcsök ken té se kör nye zet kí mé lô el já rá sok kal”GVOP EU pá lyá zat nak.

Tag sá gaim: MTA Köz tes tü le ti tag, MTA Nö -vény vé del mi Bi zott ság tag ja (1994-tôl), Ma gyarRo var ta ni Tár sa ság tag ja (1969-tôl), MAE Nö -vény vé del mi Tár sa ság Ál lat ta ni Sza kosz tály tit -ká ra (1990–2003), Royal EntomologicalSociety Fellow (1989-tôl), Aphidology Societyof In dia (1995-tôl)

Egy 36 éves, nôs köz gaz dász fiú édes any jaés egy más fél éves cso dá la tos kis lány boldognagy ma má ja va gyok.


DÉR ZSÓFIA a Szelényi Gusz táv Em lék érem if jú sá gi fo ko zat ki tün te tett je

1977. jú lius 29-én szü let tem Bu da pes ten.Kö zép is ko lai ta nul má nyai mat 1991 és 1995 kö -zött a Né meth Lász ló Gim ná zium ban ké mia-bio ló gia sza kon vé gez tem, majd 1995-ben fel -vet tek a Ker té sze ti és Élelmiszeripari Egye tem -re. Az egye te men har mad éves ko rom óta a Ro -var ta ni Tan szék szak kö rös és diák kö rös hall ga -tó ja ként te vé keny ked tem. 1998-ban Erasmusösz tön díj jal 3 hó na pot töl töt tem Né metor szág -ban, a ber li ni Hum boldt Egye tem Nö vény vé del -mi Tan szé kén. 2000 jú niu sá ban a Szent Ist vánEgye tem Ker té szet tu do má nyi Ka rán nö vény vé -de lem szak irá nyon vé gez tem. „Ha gyo má nyosnö vény vé de lem ben ré sze sí tett al ma- és kör te ül -tet vény ka bó ca együt te se” cí mû dip lo ma mun -kám el ké szí té sé ben, va la mint a ka bó ca ha tá ro zásel sa já tí tá sá ban nagy se gít sé get kap tam OroszAnd rás tól, a Ma gyar Ter mé szet tu do má nyi Mú -zeum Ál lat tá rá nak mun ka tár sá tól. A nö vény vé -del mi szak mel lett né met-ma gyar szak for dí tóiké pe sí tést is sze rez tem. 2000-tôl tag ja va gyok aMa gyar Ro var ta ni Tár sa ság nak.

2000 szep tem be ré ben fel vet tek a Ker té szet -tu do má nyi Dok to ri Is ko lá ba, így PhD-tanul-mányaimat a Ker té szet tu do má nyi Kar Ro var ta niTan szé kén foly tat tam. 2001–2004 kö zött „Po -ten ciá lis kór oko zó vek to rok: ka bó cák” cí men anö vény vé de lem szak irány ré szé re la bo ra tó riu migya kor la tot ve zet tem, va la mint „Ka bó cák ha tá -ro zá sa” cí men szak irá nyú hall ga tók ré szé re2004-ben pre pa rá lá si és ha tá ro zá si kur zust tar -tot tam.

A 2001 áp ri li sá ban meg ren de zett XXV. Or -szá gos Tu do má nyos Diák kö ri Kon fe ren cián azAg rár tu do má nyi szek ció NövényegészségügyiB ta go za tá ban kü lön dí jat kap tam. 2002-ben a48. Nö vény vé del mi Tu do má nyos Na po kon tar -tott elôadás sal el nyer tem a Szelényi Gusz távEm lé ké re Ala pít vány leg jobb if jú sá gi elôadóidí ját.

2003 szep tem be ré tôl 2004 már ciu sáig a Bu -da pes ti Közgazdaságtudományi és Ál lam igaz -ga tá si Egye tem, Ker té szet tu do má nyi Kar, Ro -var ta ni Tan szé kén dol goz tam mint tan szé kimér nök. 2004-ben egy el nyert ÖAD-ösztöndíj-jal 4 hó na pot töl töt tem az Oszt rák Egész ség- ésÉlelmiszerbiztonsági In té zet nö vény vé del mirész le gén, ahol a szô lô fitoplazmás be teg sé gei -vel és azok ka bó ca vek to rai val fog lal koz tam.2005-tôl a Nö vény- és Ta laj vé del mi Köz pon tiSzol gá lat, Ká ro sí tó Diag nosz ti kai La bo ra tó riu -mok Osz tá lyán dol go zom. Emel lett a Ro var ta niTan szék ku ta tó- és ok ta tó mun ká já ban most isak tí van ve szek részt, dip lo ma mun kák és tu do -má nyos diák kö ri dol go za tok résztémavezetôjeva gyok.

Dok to ri (PhD) ér te ke zé se met „Ker té sze tinö vé nyek ka bó ca együt te sei és sze re pük a fito-plazmák ter jesz té sé ben” cím mel, dr. Pén zes Bé -la té ma ve ze tô irá nyí tá sá val ké szí tet tem el, majdsum ma cum laude véd tem meg 2006-ban. Emun ka so rán fel mér tem a kaj szi, az ôszi ba rack,a szô lô, a mál na és a pa ra di csom ka bó ca együt te -seit, megál la pí tot tam az egyes fitoplazmás be -teg sé gek ter jesz té séért fe le lôs vek tor fa jo kat, va -la mint a ha zai ka bó ca fau ná ra néz ve két új faj je -len lé tét iga zol tam.

2006-ban a To ri nói Egye tem Ro var ta ni Tan -szé kén egy hó na pot töl töt tem el, ahol be kap cso -lód tam a szô lô fitoplazmás be teg sé gei vel ésazok ka bó ca vek to rai val kap cso la tos sza bad föl diés la bo ra tó riu mi kí sér le tek el vég zé sé be.


DR. BALÁS GÉ ZA (1914–1987)

Dr. Balás Gé za ve ze té sé vel 1949-ben az Ag -rár tu do má nyi Egye tem Kert- és Szôlôgazda ság -tudományi Ka rán, Bu da pes ten lé te sült a ker té -sze ti ál lat ta ni és ro var ta ni is me re te ket ok ta tó„Ál la ti kár te vôk Tan szék”. Balás Gé za a ker té -sze ti nö vény vé del mi ál lat tan ha zai ok ta tá sá nakmegala po zó ja és kiemel ke dô egyé ni sé ge. A ker -té sze ti nö vé nye ken gu ba csot oko zó hár tyás szár -nyúak, szú nyo gok és at kák ha zai ku ta tá sa te rü le -tén vég zett te vé keny sé gé vel út tö rô mun kát vég -zett. Nap jaink ban is ér vé nyes tu do má nyos meg -fi gye lé sei, a Ker té sze ti kár te vôk c. mun ká já banleírt ker té sze ti ro var ta ni is me re tek jól szol gál jáka me zô gaz da ság gya kor la tá ban dol go zó nö vény -vé del mi szak em be re ket és ker té sze ket.

A Balás Gé za ne vé vel fém jel zett em lék érema nö vény vé del mi ál lat tan te rü le tén ki fej tett si ke -res szak mai te vé keny ség elis me ré sé re szol gál. Aki tün te tés re ér de me sek mind azok a ku ta tók,ok ta tók, a nö vény vé de lem te rü le tén dol go zófel sô fo kú vég zett sé gû szak em be rek, akikszak mai és tu do má nyos te vé keny sé gük kel je -len tô sen hoz zá já rul tak a nö vény vé de lem ha zai

gya kor la tá nak megala po zá sá hoz és fej lesz té -sé hez.

A „Balás Gé za Em lék érem” ado má nyo zá sá -ra ja vas la to kat az Ál lat ta ni Sza kosz tály tag jai te -het nek. A ki tün te tés odaíté lé sé rôl a MAE Nö -vény vé del mi Tár sa ság el nök sé ge Ál lat ta ni Sza -kosz tály elô ter jesz té se alap ján dönt. A „BalásGé za em lék érem” ok le vél kí sé re té ben, a Nö -vény vé del mi Tu do má nyos Na pok ren dez vé -nyén ün ne pé lyes ke re tek kö zött, a ki tün te tett ér -de mei nek rö vid mél ta tá sa után ad ják ki.

DR. RAINISS LA JOS (1916–1974)

A nö vény vé del mi fel sô ok ta tás kiemel ke dôsze mé lyi sé ge. A bu da pes ti böl csész ka ron szer -zett ta ná ri dip lo má já val a kô sze gi gim ná zium -ban, majd a szé kes fe hér vá ri me zô gaz da sá gi kö -zép is ko lá ban ta ní tott. 1940-ben véd te dok to ridisszer tá ció ját a toll tet vek té ma kö ré bôl. Egye -dül ál ló gyûj te mé nye ké sôbb saj nos két szer is atûz mar ta lé ka lett. 1942-ben ka to nai szol gá lat ra


ÚJ KITÜNTETÉSEK

A Nö vény vé del mi Tár sa ság ve ze tô sé ge egy régóta ese dé kes dön tést ho zott az zal, hogy a – nö -vény kór ta ni, va la mint a gyom nö vé nyek, gyom ir tá si sza kosz tá lyi sze nior, il let ve ju nior ki tün te té sek -hez ha son lóan – az Ag ro zoo ló giai Sza kosz tály ré szé re is új ki tün te té se ket ala pí tott. A jö vô ben, sze -nior ka te gó riá ban a „Balás Gé za Em lék érem”, ju nior ka te gó riá ban pe dig a „Rainiss La jos Em lék -érem” ke rül kiadás ra. A sze nior ka te gó ria az ed dig jól be vált gya kor lat sze rint a 35 év fe let ti, a ju niorka te gó ria pe dig a 35 év alat ti kol lé gák szak mai te vé keny sé gét is me ri el.

hív ták be, mely bôl több évi ha di fog ság után,1947-ben ke rült ha za. Ek kor a mo há csi me zô -gaz da sá gi tech ni kum ba nyert ta ná ri ki ne ve zést,majd a du nán tú li szak felügye lô cso port ve ze tô jelett. 1954-tôl a Keszt he lyi Me zô gaz da sá gi Aka -dé mián, a me zô gaz da sá gi ál lat tant és a ro var tantok tat ta. 1957-ben több kol lé gá já val a Nö vény -vé del mi Ku ta tó In té zet keszt he lyi la bo ra tó riu -má ba ke rült, ahol gyom ir tó sze rek ku ta tá sá valés fo nál fér gek vizs gá la tá val fog lal ko zott.

Ok ta tó-ne ve lô mun ká já nak ze nit jét 1961-ben ér te el, ami kor lét re hoz va a Keszt he lyi Nö -vény vé del mi Fel sô fo kú Tech ni ku mot, az in téz -mény Nö vény vé del mi Tan szé ké nek ve ze tô jelett. 1970-ben az in téz ményt üzem mér nö ki vé

mi nô sí tet ték át, és a kép zé si idôt 3 éves re emel -ték fel. 1971-ben az Ag rár tu do má nyi Egye tem -hez in teg rál ták a Fel sô fo kú Tech ni ku mot, éssze mé lyi ál lo má nyá ból az egye tem Nö vény vé -del mi Tan szé ké vel egye sít ve, lét re hoz ták a Nö -vény vé del mi In té ze tet. En nek igaz ga tó ja lett dr.Rainiss La jos egye te mi do cens.

Ta nít vá nyai, a ké sôb bi nö vény vé del mi szak -tech ni ku sok, üzem mér nö kök sze ret ték, sôt ra -jong tak ér te. Kiemel ke dô pe da gó giai ké pes sé -gét a Nö vény vé del mi Ál lat ta ni Osz tály mun ká -já ban hasz nál ta fel, hir te len be kö vet ke zett ha lá -láig. Szak mai tu dá sát szá mos pub li ká ción kí vültan köny vei és re mek be ké szült fô is ko lai jegy ze -tei do ku men tál ják, ôr zik.


A 91/414/EEC irány elv I. mel lék le té refel ke rült ha tó anya gok:

• dimethoate• dimethomorph• glufosinate ammonium• metribuzin• phosmet• propamocarb

Eluta sí tott ha tó anyag:

• cadusafos• carbofuran• carbosulfan

• dimethipin• diuron• haloxyfop-R• monocarbamide dihydrogensul-

phate

El ha lasz tott ha tó anya gok:

• benfuracarb• 1,3-dichloropropene• ethoprophos• fipronil• methomyl• pirimiphos-methyl• o trifluralin

RÖ VID ÖSSZE FOG LA LÓ

az EU Élel mi szer lánc és Állategészségügyi Ál lan dó Bi zott ság, Nö vény vé dô szer-en ge dé lye zésJog sza bály al ko tó Szek ció 2006. no vem ber 23–24-i ülé sén ho zott ha tá ro za tok ról

For rás: FVM – Élel mi szer lánc-biz ton sá gi, Ál lat- és Növényegészségügyi Fô osz tály

2006. 11. 27.

274/2006. (XII. 23.) KORM. REN DE LET

a Me zô gaz da sá gi Szak igaz ga tá si Hi va tal lét re ho zá sá ról és mû kö dé sé rôl

A Kor mány az Al kot mány 35. § (2) be kez dé -sé ben megál la pí tott ere de ti jog al ko tói ha tás kö -ré ben, az Al kot mány 40. § (3) be kez dé sé benfog lalt feladat kö ré ben el jár va, a nö vény faj tákál la mi elis me ré sé rôl, va la mint a sza po rí tó anya -gok elôál lí tá sá ról és for ga lom ba ho za ta lá rólszó ló 2003. évi LII. tör vény 30. §-a (1) be kez dé -sé nek b) pont já ban, az ál lat te nyész tés rôl szó ló1993. évi CXIV. tör vény 49. § (2) be kez dé sé -ben, az ál lat egész ség ügy rôl szó ló 2005. éviCLXXVI. tör vény 47. § (1) be kez dé sé ben, az ál -la tok vé del mé rôl és kí mé le té rôl szó ló 1998. éviXXVIII. tör vény 49. §-a (3) be kez dé sé nek b)pont já ban, a nö vény vé de lem rôl szó ló 2000. éviXXXV. tör vény 65. §-a (1) be kez dé sé nek d)pont já ban, az élel mi sze rek rôl szó ló 2003. éviLXXXII. tör vény 20/A. §-a a) pont já ban, a ta -kar má nyok elôál lí tá sá ról, for ga lom ba ho za ta lá -ról és fel hasz ná lá sá ról szó ló 2001. évi CXIX.tör vény 18. §-a (1) be kez dé sé nek a) pont já ban, aszô lô ter mesz tés rôl és a bor gaz dál ko dás ról szó ló2004. évi XVIII. tör vény 57. § (3) be kez dé sé -ben, az er dô rôl és az er dô vé del mé rôl szó ló1996. évi LIV. tör vény 106. § (3) be kez dé sé ben,a vad vé del mé rôl, a vad gaz dál ko dás ról, va la -mint a va dá szat ról szó ló 1996. évi LV. tör vény100. § (2) be kez dé sé ben, a ha lá szat ról és a hor -gá szat ról szó ló 1997. évi XLI. tör vény 56. § (4)be kez dé sé ben, az ag rár gaz da ság fej lesz té sé rôlszó ló 1997. évi CXIV. tör vény 11. §-ában, az ag -rár pia ci rend tar tás ról szó ló 2003. évi XVI. tör -vény 32. § (3) be kez dé sé ben, a nem ze ti ag rár -kár-eny hí té si rend szer rôl szó ló 2006. éviLXXXVIII. tör vény 12. §-a (3) be kez dé sé nek b)pont já ban, a Nem ze ti Föld alap ról szó ló 2001.

évi CXVI. tör vény 21. §-ában, a ter mô föld rôlszó ló 1994. évi LV. tör vény 90. §-a (1) be kez dé -sé nek h) és i) pont já ban, a köz igaz ga tá si ha tó sá -gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lyai rólszó ló 2004. évi CXL. tör vény 174/A. § a) pont -já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zô -ket ren de li el:

A Me zô gaz da sá gi Szak igaz ga tá si Hi va taljog ál lá sa

1. § (1) A Me zô gaz da sá gi Szak igaz ga tá siHi va tal (a to váb biak ban: MgSzH) köz pon ti hi -va tal. Az MgSzH-t a föld mû ve lés ügyi és vi dék -fej lesz té si mi nisz ter (a to váb biak ban: mi nisz ter)irá nyít ja.

(2) Az MgSzH ön ál lóan gaz dál ko dó, az elô -irány za tok fe lett tel jes jog kör rel ren del ke zôkölt ség ve té si szerv.

(3) Az MgSzH-t el nök ve ze ti (a to váb biak -ban: el nök).

(4) A mi nisz ter irá nyí tá si jog kö ré bena) az el nök ja vas la ta alap ján ki ne ve zi és fel -

men ti az MgSzH kü lön bö zô szak te rü le te kért fe -le lôs el nök he lyet te seit (a to váb biak ban: el nök -he lyet te sek) és az MgSzH egyes te rü le ti szer veit(a to váb biak ban: te rü le ti szer vek) ve ze tô fô igaz -ga tó kat (a to váb biak ban: fô igaz ga tók),

b) jó vá hagy ja az MgSzH éves mun ka ter vét,c) jó vá hagy ja az MgSzH felada tai val össze -

füg gô elekt ro ni kus ügy in té zés és adat át vi tel fej -lesz té sét.

(5) Az MgSzH szék he lye Bu da pest.2. § (1) Az MgSzH felada tát Köz pont ja és a

te rü le ti szer vei út ján lát ja el. Az MgSzH Köz -pont ja és te rü le ti szer vei is ön ál ló jo gi sze mé lyi -ség gel ren del kez nek.

(2) Az MgSzH te rü le ti szer vei nek meg ne ve -zé sét, szék he lyét és il le té kes sé gi te rü le tét az1. szá mú mel lék let tar tal maz za.

(3) Az MgSzH Köz pont ja az egész or szág raki ter je dô il le té kes ség gel ren del ke zik, azMgSzH te rü le ti szer vei nek il le té kes sé gi te rü le te– amennyi ben jog sza bály más ként nem ren del -


R EE NN DD EE LL EE TT EE K

ke zik – a ne vé ben meg je lölt köz igaz ga tá si te rü -let re ter jed ki.

Az MgSzH szer ve ze te

3. § (1) Az MgSzH köz pon ti szer ve a Me zô -gaz da sá gi Szak igaz ga tá si Hi va tal Köz pont ja (ato váb biak ban: Köz pont).

(2) A Köz pont szék he lye Bu da pest.(3) A Köz pont ön ál lóan gaz dál ko dó, az elô -

irány za tok fe lett tel jes jog kör rel ren del ke zôkölt ség ve té si szerv.

(4) A te rü le ti szer vek rész ben ön ál lóan gaz -dál ko dó, pén zü gyi-gaz da sá gi te kin tet ben rész -jog kö rû költ ség ve té si szer vek.

(5) A te rü le ti szerv felada tai nak meg fe le lôel lá tá sá ra és ügy fél szol gá lat biz to sí tá sá ra kör ze -ti iro dá kat kell mû köd tet ni. A kör ze ti iro dá naknincs ön ál ló jo gi sze mé lyi sé ge. A kör ze ti iro dá -kat a szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály zat ban felkell so rol ni.

(6) Egyes is mét lô dô hely szí ni felada tok el lá -tá sá ra, a te rü le ti szerv ve ze tô je – az MgSzH el -nö ké nek jó vá ha gyá sá val – szer ve ze ti egy ség neknem mi nô sü lô ki ren delt sé get hoz hat lét re, il let veszün tet het meg. Az MgSzH el nö ke kü lön jog sza -bály ban elôírt spe ciá lis szak mai felada tok or szá -gos szin tû el lá tá sá ra ügy fél kap cso la tot nem le -bo nyo lí tó, a Köz pont köz vet len alá ren delt sé gé -ben mû kö dô ki ren delt sé get is lét re hoz hat.

(7) Az állategészségügyi, il let ve növény -egész ségügyi ha tár ki ren delt ség lét re ho za ta lá ra,meg szün te té sé re a kü lön jog sza bály ban fog lal -ta kat kell al kal maz ni.

4. § Az el nöka) köz vet le nül ve ze ti a Köz pon tot,b) ja vas la tot tesz a mi nisz ter nek az el nök he -

lyet te sek és a fô igaz ga tók ki ne ve zé sé re,c) – a ki ne ve zés és a fel men tés ki vé te lé vel –

gya ko rol ja a mun kál ta tói jo go kat az el nök he -lyet te sek és a fô igaz ga tók fe lett,

d) az MgSzH adott szak te rü le tért fe le lôs el -nök he lyet te sé nek ja vas la ta alap ján ki ne ve zi ésfel men ti a te rü le ti szer vek igaz ga tóit (a to váb -biak ban: igaz ga tó),

e) fe le lôs az MgSzH ré szé re jog sza bály ban,ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö zé ben, il let ve

megál la po dás ban meg ha tá ro zott feladat ha té -kony el lá tá sáért, amely rôl éven te be szá mol ami nisz ter nek,

f) fe le lôs az MgSzH feladat el lá tá sá nak mi -nô ség biz to sí tá sáért,

g) el ké szí ti és jó vá ha gyás ra a mi nisz ter eléter jesz ti az MgSzH éves mun ka ter vét,

h) ja vas la tot tesz a szer ve ze ti és mû kö dé sisza bály zat megal ko tá sá ra, il let ve mó do sí tá sá ra,

i) ja vas la tot tesz az MgSzH költ ség ve té sé -nek megál la pí tá sá ra,

j) fe le lôs az MgSzH költ ség ve té sé nek be tar -tá sáért,

k) mû köd te ti az MgSzH la bo ra tó riu mait,l) jog sza bály ban meg ha tá ro zott ke re tek kö -

zött ki dol goz za és – a mi nisz ter jó vá ha gyá sá val –fej lesz ti az elekt ro ni kus ügy in té zést és adat át vi -telt az MgSzH feladat el lá tá sá val össze füg gés ben,

m) jó vá hagy ja a te rü le ti szer vek ki ren delt sé -gei nek lé te sí té sét, meg szün te té sét, ha a lé te sí -tést, il let ve meg szün te tést nem jog sza bály ren -del te el,

n) sza bá lyoz za a kiadmányozás rend jét a te -rü le ti szer vek vo nat ko zá sá ban.

5. § Az MgSzH adott szak te rü le tért fe le lôsel nök he lyet te se

a) ja vas la tot tesz az el nök nek az igaz ga tókki ne ve zé sé re,

b) az MgSzH te rü le ti szer vé nek köz tiszt vi -se lô jét jog sza bály ban meg ha tá ro zott jár vány -ügyi vagy más kiemelt je len tô sé gû ok ból azon -na li in téz ke dést igény lô eset ben köz vet le nüluta sít hat ja feladat el vég zé sé re vagy mu lasz táspót lá sá ra, to váb bá je len tést kér het.

6. § A fô igaz ga tóa) köz vet le nül ve ze ti a te rü le ti szer vet,b) – a ki ne ve zés és a fel men tés ki vé te lé vel –

gya ko rol ja a mun kál ta tói jo go kat az igaz ga tókfe lett.

Az MgSzH el já rá sa

7. § (1) Ha jog sza bály más képp nem ren del -ke zik, az MgSzH ha tás kö ré be tar to zó köz igaz -ga tá si ha tó sá gi ügy ben el sô fo kon a te rü le tiszerv, má sod fo kon a Köz pont jár el.


(2) A Köz pont köz igaz ga tá si ha tó sá gi ügy -ben or szá gos il le té kes ség gel jár el. Dön té se el -len köz igaz ga tá si el já rás ke re té ben fel leb be zés -nek he lye nincs.

8. § Az el nök a hely szí ni el já rás ra jo go sultköz tiszt vi se lô ré szé re a 2. szá mú mel lék let benmeg ha tá ro zott min ta sze rin ti iga zol ványt ál lít ki.

9. § Az MgSzH alap te vé keny sé gé nek ve szé -lyez te té se nél kül és az zal össze füg gés ben, kü -

lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint ku -ta tá si, ok ta tá si, fej lesz té si, la bo ra tó riu mi, vizs -gá la ti, szak ta nács adá si, szak ér tôi, ter ve zé si ésegyéb felada to kat is el lát hat, vál lal ko zá si te vé -keny sé get foly tat hat.

For rás: FVM hon lap ja2007.01.02. 14:41


335/2006. (XII. 23.) KORM. REN DE LET

a nö vény vé del mi igaz ga tás szer ve ze té rôl

A Kor mány az Al kot mány 35. § (2) be kez dé -sé ben megál la pí tott ere de ti jog al ko tó ha tás kö ré -ben, az Al kot mány 40. § (3) be kez dé sé ben fog -lalt feladat kö ré ben el jár va, va la mint a nö vény -vé de lem rôl szó ló 2000. évi XXXV. tör vény 65.§-a (1) be kez dé sé nek d) pont ja alap ján a kö vet -ke zô ket ren de li el:

1. § (1) A nö vény vé de lem rôl szó ló 2000. éviXXXV. tör vény (a to váb biak ban: Tv.) 50. § b),d) és e) pont ja te kin te té ben a Kor mány nö vény -vé del mi szerv ként a föld mû ve lés ügyi és vi dék -fej lesz té si mi nisz tert (a to váb biak ban: mi nisz -ter) je lö li ki.

(2) A Tv. 51. § c)-n) pont ja te kin te té ben – azin téz ke dé sek meg té te lé re jo go sult – nö vény vé -del mi szerv ként a Kor mány a mi nisz tert je lö li ki.

2. § (1) A Tv. 51. § a)-b) fog lalt in téz ke dé sekmeg té te lé re jo go sult nö vény vé del mi szerv kénta Kor mány a Me zô gaz da sá gi Szak igaz ga tá si Hi -va tal (a to váb biak ban: MgSzH) te rü le ti szer vétje lö li ki.

(2) A zöld ség-, gyü mölcs- és dísz nö vény-el -lenôr zés sel kap cso la tos kü lön jog sza bály sze -rin ti felada tok el lá tá sá ra a Kor mány az MgSzH-tje lö li ki.

(3) A Tv. 35. § (1) be kez dé se te kin te té bennö vény vé del mi szerv ként a Kor mány a Föld mû -ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té rium Me -zô gaz da sá gi Gé pe sí té si In té ze tét je lö li ki.

3. § A Tv. 53. § (4) be kez dé se te kin te té ben aKor mány nö vény vé del mi szerv ként a te le pü lé siön kor mány za tot je lö li ki.

4. § Ha nö vény vé del mi szerv ként el sô fo kona jegy zô jár el, ak kor má sod fo kon az MgSzH te -rü le ti szer ve az el já ró ha tó ság.

5. § A Tv. 53. §-a (3) be kez dé sé nek n) pont -ja te kin te té ben – a Tv. 60. § (1) be kez dé sé nek b),c), va la mint a (2) be kez dé sé nek b), c) pont jaiese té ben, ha a cse lek mény bel te rü le ten va ló sulmeg – a Kor mány nö vény vé del mi szerv ként ajegy zôt je lö li ki.

6. § (1) A Tv. 14. § (2) be kez dé sé ben sze rep -lô en ge dé lye zé si el já rás so rán az Or szá gos Tisz -ti fô or vo si Hi va tal és az Or szá gos Kör nye zet vé -del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fô felügye -lô ség szak ha tó ság ként jár el. A szak ha tó sá gi ál -lás fog la lás megadá sá nak ha tár ide je 6 hó nap.

(2) A Tv. 37. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont já -ban sze rep lô en ge dé lye zé si el já rás so rán az Or -szá gos Tisz ti fô or vo si Hi va tal és az Or szá gosKör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz -ügyi Fô felügye lô ség szak ha tó ság ként jár el.A szak ha tó sá gi ál lás fog la lás megadá sá nak ha -tár ide je 3 hó nap. A vé de lem-e gyen ér té kû ségvizs gá la ta so rán a szak ha tó sá gi ál lás fog la lás ha -tár ide je 2 hó nap.

(3) A Tv. 37. § (2) be kez dé sé ben sze rep lôen ge dé lye zé si el já rás so rán az Ál la mi Nép -egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat il le té kesme gyei/fô vá ro si in té ze te szak ha tó ság ként jár el.

7. § Ez a ren de let 2007. ja nuár 1-jén lép ha -tály ba.

For rás: FVM hon lap ja2007.01.05. 07:58

MEZÔGAZ DA SÁ GI ÖKOTOXIKOLÓGIA

(szer kesz tet te: Dar vas Bé la és Székács And rás)

Ma gyar nyel ven elôször lá tott nap vi lá got amezôgaz da sá gi ökotoxikológia tárgy kö ré ben át -fo gó szak könyv: ez a 2006. utol só nap jai banmeg je lent, egye te mi tan könyv ként is al kal maz -ha tó ké zi könyv. A szer kesztôpá ros mind két tag -ja a ha zai nö vény vé del mi ku ta tás kiemelkedôsze mé lyi sé ge, akik az el múlt év ti zed ben gyak -ran hal lat ták hang ju kat szak cik kek, ismeretter-jesztô írá sok és elôadá sok for má já ban, elsôsor -ban a nö vény vé de lem ben hasz ná la tos ve gyianya gok kör nye ze ti koc ká za tait il letôen. Az ál -ta luk szer kesz tett könyv több éves igényt elé gítki, hi szen a ha zai agrár-felsôok ta tás ban, többhe lyen fo lyik ökotoxikológia (vagy ha son ló té -má jú) ok ta tás az MSc és a PhD kép zés benegyaránt, mos ta náig hasz nál ha tó, nyom ta tott ta n-a nyag nél kül. Ugyanak kor már az elsô ol da lakelol va sá sa után egyér tel mû, hogy ko ránt sem ki -zá ró lag ag rár ta na nyag ról van szó, a köny vetkör nye zet mér nök, bio ló gus, ve gyész vagy akáror vos tan hall ga tók, gya kor ló szak em be rek, ku ta -tók és ok ta tók egyaránt ér té kel ni fog ják.

A ké zi könyv egyik leg na gyobb eré nye, hogyaz adott té má kat min den eset ben jól megala po -zot tan, a szük sé ges ál ta lá nos is me re tek ma gasszin tû be mu ta tá sá val kez di, így az ol va só naknem kell ge ne ti kai vagy ál ta lá nos to xi ko ló giaitan köny vek hez vissza nyúl nia a tel jes megér tés -hez. A „Növényvédô sze rek felosz tá sa”, vagy amutagenitással fog lal ko zó fe je ze tek tu dás anya -ga alap ján akár egy növényvédôszer-ké miai, il -let ve ge ne ti kai kol lok vium ra is a biz tos si ker re -mé nyé ben in dul hat ne ki az ol va só. A szerzôktöbb sé ge a bio ló giai, ké miai, il let ve a mezôgaz -da sá gi ku ta tás és felsôok ta tás dol go zó ja, de több

fe je ze tet az or vo si és ál lat or vo si tu do má nyokkép vi selôi je gyez nek. A sok ré tû tu do má nyos is -me ret fel hasz ná lá sa elen ged he tet len a kör nye -zet tu do má nyok ezen gyor san fejlôdô, szer teága -zó ágá nak kellô mély sé gû be mu ta tá sá hoz.A szer kesztôi mun ka ered mé nyes sé gét mu tat ja,hogy 5 tu do mány ág 29 szerzôjének írá sát ol vas -hat juk anél kül, hogy a fe je ze tek és al fe je ze tekköz ti össze füg gé sek megér té se gon dot okoz na.

A könyv, az ál ta lá nos is mer tetôket tar tal ma -zó be ve zetô anya go kon túl, az aláb bi ré szek reta go ló dik:

– Ag ro ke mi ká liák fel hasz ná lá sa és en ge dé -lye zé se: a ku ta tói és ha tó sá gi ol dal ról ér -ke zett szerzôk a nö vény- és faanyag védôsze rek, mût rá gyák, biocidek és akeletkezô hul la dé kok fel hasz ná lá sát, va -la mint az en ge dé lye zés ha zai és nem zet -kö zi gya kor la tát mu tat ják be. Kü lö nö senhasznos, hogy az ökotoxikológia szá má raigen je lentôs, de ál ta lá ban nem tár gyaltál lat gyó gyá sza ti készítményekrôl is szóesik. Az örök ké elé ge det len ol va só a to -váb bi fe je ze tek so rán hiá nyol hat ja ezt a


K ÖÖ NN YY VV II SS MM EE RR TT EE TT ÉÉ S

te rü le tet, igaz a szer kesztôk nem is tö re -ked het tek egyet len kö tet ben a far ma ko ló -gia kér dé sei nek rész le tes tár gya lá sá ra.

– Növényvédô sze rek felosz tá sa és ha tás -me cha niz mu sa: Székács And rás gon do -san szer kesz tett áb rák kal, szer ke ze ti kép -le tek kel se gít a ha tó anya gok is me re té nekel mé lyí té sé ben. A növényvédô sze rekcso por to sí tá sa (ha tás spekt rum, majd ha -tás me cha niz mus és ké miai jellemzôksze rint) a ke ve sebb alap tu dás sal ren-delkezô ol va só szá má ra is ért hetô, denövény védô szak mér nö kök szá má raszin tén hasznos.

– Növényvédô sze rek ökotoxikológiai ér té -ke lé se: szá mos tudományterületrôl ér ke -zett szerzô írá sait a szer kesztôk há romrész re kü lö ní tet ték el, úgy mint:

Akut to xi ci tás: fôként a „ha gyo má nyos”to xi ko ló giai is me ret anya got tar tal maz za,ami nél kü löz he tet len az ag ro ke mi ká liákér té ke lé sé hez, ezen kí vül nagy se gít sé getnyújt a kü lön bözô, gyak ran za va ro san ér -tel me zett fo gal mak (NOEL, ADI stb.)megér té sé ben.

Kró ni kus to xi ci tás: gya kor ló növény -védô mér nö kök és a té má ban el mé lyül nikí vá nók szá má ra min den bi zonnyal aleg hasz no sabb al fe je zet. Rész le tes is me -ret anya got ta lá lunk a mutagenitás (Sza -bad Já nos), karcinogenitás (Tom pa An -na), a sza po ro dás bio ló gia (FónagyAdrien), a teratológia, az en dok ri no ló -gia, az im mu no ló gia (Kas sai Ti bor,Institóris Lász ló és Dé si Il lés), a neuro-toxicitás, va la mint hor mo ná lis ha tá sok -kal (Dar vas Bé la és mun ka tár sai) kap -cso lat ban, me lyek re épül a növényvédôsze rek konk rét kró ni kus mel lék ha tá sai -nak be mu ta tá sa. Ezen al fe je zet is me ret -anya gá val elôször ta lál koz ha tunk tan -könyv for má já ban, ami hosszú idô utánpó tol ja az egye te mi kép zé sek hiá nyos -ságait.

Kör nye zet ké miai és -bio ló giai pa ra mé te -rek: ta laj- és vízszennyezô növényvédôsze rek, szer ma ra dé kok prob le ma ti ká ja,ké szít mé nyek és ha tó anya gok szennye -zett sé ge, bioakkumuláció, biomagnifiká-ció. Mindez konk rét ese tek ben be mu tat -va, ami szin tén egye dül ál ló tu dás anyag aha zai ké zi könyv kí ná lat ban. A fe je ze tetkiegé szí ti a mût rá gyák és az ál lat gyó gyá -sza ti ké szít mé nyek rö vid ökotoxikoló-giai ér té ke lé se.

– Ge ne ti kai lag mó do sí tott nö vé nyek öko-toxikológiai ér té ke lé se: az ökotoxikoló-gus (Dar vas Bé la és Lövei Gá bor) és táp -lál ko zás tu do má nyi szak em be rek (Pusz -tai Ár pád és Bardócz Zsu zsa) ál tal írt fe -je ze tet ma nap ság a leg na gyobb közéle tiérdeklôdés öve zi, mely a transzgenikusnö vé nyek kör nye ze ti kap cso la tait, azokle het sé ges ha tá sait pró bál ja be mu tat ni, aje len leg köz ter mesz tés ben lévô elsôge -ne rá ciós (nö vény vé del mi cé lú) GM-növényekre fókuszálva. A fe je zethasznos kiegé szí té se a táp lál ko zás tu do -má nyi ha tá sok át te kintô elem zé se.

– Ag rár ke mi zá lás az ipar sze rûtôl az öko -ló giai ter mesz té sig: tény sze rû elem zés ahá rom je lentôs ter me lé si rend szer (ipar -sze rû, fenn tart ha tó, öko ló giai) alapvetôjellemzôirôl, és azok kör nye ze ti ha tá sai -ról, koc ká za tai ról, mezôgaz da sá gi ésbio ló gu si szem lé let tel.

– Mel lék let: a ké zi könyv szer ves ré szét ké -pezô kiegé szí té sek, a meg szo kott táb lá -za tok (kiemelkedô hasz nos sá gú a peszti-cidek mel lék ha tá sai nak jól át te kint hetôér té ke lé se), név- és tárgy mu ta tó kon túl,hasznos a szak te rü let hez tar to zó inter-netes adat bá zi sok ki vá ló, bár sok eset bengyor san avu ló be mu ta tá sa.

A könyv a l’Har mat tan Kiadó(http://harmattan.hu/books/oko.php) gon do zá -sá ban je lent meg.

Fe ke te Gá bor


TARTALOM

Váczy Kál mán Zol tán, Karaffa Le ven te, KövicsGyörgy Já nos és Sán dor Er zsé bet:Szürkerothadást oko zó Botrytis cinerea-populációk jel lem zé se mi ni sza tel lit-szek -ven cia vizs gá la tá val . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ripka Gé za és Kiss Ba lázs: Ha zai parlagfûál-lományokban elô for du ló levélbolhafajok(Hemiptera: Psylloidea) . . . . . . . . . . . . . . .

Solymosi Pé ter: Fitohormon ha tá sú sesquiter-pén-lakton ve gyü le tek Centaurea fa jok ban

Tech no ló giaHor váth Zol tán, Kiss Tí mea, Lé vai Pé ter,

Vecseri Csa ba és Vö rös Gé za:A sza bad föl -di tu li pán vé del me . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A FÖLD MÛ VE LÉS ÜGYI ÉS VI DÉK FEJ LESZ TÉ SI MI NISZ TÉ -RIUM KI TÜN TE TETT JE: Jermy Ti bor

Sár in ger Gyu la: A 90 éves dr. Jermy Ti bor aka -dé mi kus kö szön té se . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A MAE NÖ VÉNY VÉ DEL MI TÁR SA SÁG KI TÜN TE TETT JEIGáborjányi Richard . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Hor váth Jó zsef . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Ta kács And rás Pé ter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Nagy Mar git . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Szabó Roland . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Jenser Gá bor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Marczali Zsolt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A DR. SZELÉNYI GUSZ TÁV EM LÉ KÉ RE ALA PÍT VÁNY

KITÜN TE TETT JEI

Basky Zsu zsan na . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Dér Zsó fia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ren de let274/2006. (XII. 23.) Korm. ren de let . . . . . . . . . .335/2006. (XII. 23.) Korm. ren de let . . . . . . . . . .

KönyvismertetésFekete Gábor: Mezôgaz da sá gi ökotoxikológia

(szerk.: Dar vas B. és Székács A.) . . . . . . .

TABLE OF CONTENTS

Váczy, K., L. Karaffa, G.J. Kövics and Er zsé betSán dor: Genetic characterization of grape-infecting Botrytis cinerea populations usingMSB1 minisatellite sequence from the Egerwine region, Hungary . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ripka, G. and B. Kiss: Psyllid spe cies (Hemiptera:Psylloidea) occurring on common ragweed inHungary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Solymosi, P.: Phytohormone-acting sesquiterpenelactone compounds in Centaurea spe cies . .

Pest management programmesHor váth, Z., Tí mea Kiss, P. Lé vai, Cs. Vecseri and

G. Vö rös: Pest management in outdoor tulips

AWARDED BY THE MINISTRY OF AGRICULTURE AND RURAL

DEVELOIPMENT: Ti bor Jermy Sár in ger, Gy.: Congratulations to the 90-year-old

member of the Academy, dr. Ti bor Jermy . .

AWARDED BY THE PLANT PROTECTION SOCIETY OF MAE(HUNGARIAN ASSOCIATION OF AGRICULTURAL SCIENCES)

Richard Gáborjányi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Jó zsef Hor váth . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .And rás Pé ter Ta kács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Mar git Nagy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Roland Szabó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Gá bor Jenser . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Zsolt Marczali . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

AWARDED BY THE FOUNDATION IN MEMORY OF DR. GUSZ TÁVSZELÉNYI

Zsu zsan na Basky . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Zsó fia Dér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

LegislationGovernment Decree 274/2006. (XII. 23.) Korm.

ren de let . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Government Decree 335/2006. (XII. 23.) Korm.

ren de let . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Book review:Fekete, G.: Agricultural ecotoxicology (eds:

B. Darvas and A. Székács . . . . . . . . . . . . .


57

63

67

71

87

919395969799101

102104

107109

110

57

63

67

71

87

919395969799101

102104

107

109

110

Documents

43. ÉVFOLYA M * 2007. FEBRUÁR * 2. SZÁM · E-mail:[email protected] Megrendelhetô a Szerkesztôség címén, illetve elô-ﬁzethetô a Kiadó K&H 10200885-32614451 számú