Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel

TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012

MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ

4. A tananyagfejlesztés módszertana

1

Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

A kiadvány az „INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel” című,

TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 számú projekt keretében készült.

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg

Szerkesztette: Kiss Gábor Közreműködött: Kovácsné Szeppelfeled Erzsébet Major Mónika Lakatos Zsolt

- 2010 -

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés .............................................................................. 5

2. A munkakörelemzéstől a tananyagtartalomig .............................. 6

2.1 A DACUM módszer lényege....................................................... 6

2.2 A DACUM módszer alkalmazásának módszertana......................... 7

2.3 A DACUM módszer alkalmazásának bemutatása egy megvalósult

felnőttképzési program tapasztalatai alapján............................... 9

2.4 Már tudjuk, hogy mit kell megtanítanunk, de milyen tananyagok

állnak rendelkezésre? .............................................................11

3. A tananyag definíciója, a tananyagok csoportosítása ...................13

4. A tanulási útmutatók ..............................................................17

Az önellenőrző feladatlap: ...............................................................22

5. Az elektronikus tananyagok .....................................................24

Bevezetés .....................................................................................24

5.1 Elektronikus tanulás (E-Learning) .............................................24

5.2 Miért kell, hogy elektronikus tanulást használjunk.......................25

5.3 Megváltozott szerepek ............................................................26

5.4 Kihívások ..............................................................................26

5.5 Milyen feladatot jelent az elektronikus tananyagok alkalmazása a

pedagógusok részére..............................................................27

5.6 Tananyagok építőelemei..........................................................27

5.7 E-Learning tananyagok felépítése .............................................28

5.8 Pedagógiai és módszertani szempontok.....................................28

5.9 Technikai, szerkesztési szempontok ..........................................29

6. A távoktatáshoz használt technikai, technológiai háttér ...............30

6.1 A SCORM szabvány ................................................................30

6.2 LMS rendszerek .....................................................................32

6.3 Moodle .................................................................................33

6.3.1 A Moodle telepítése ........................................................35

6.3.2 Szerepek a Moodle-ben...................................................35

6.3.3 A Moodle használata.......................................................36

Bejelentkezés, regisztráció .........................................................36

6.3.4 Kurzusok, kurzusok létrehozása .......................................39

7. Tananyagszerkesztés..............................................................48

7.1 Tananyag szerkesztő alkalmazások...........................................48

7.2 eXe Learning program ............................................................48

3

7.3 Néhány szó a szerkesztő felületről. ...........................................53

7.4 Tananyag beillesztése a Moodle-be ...........................................56

8. E-Learning az EU-ban és Magyarországon..................................57

8.1 Az E-Learning Európai Unióban ................................................57

8.2 Az E-Learning Magyarországon ................................................58

9. Digitális tudásbázisok .............................................................59

9.1 A Sulinet Digitális Tudásbázis...................................................59

9.1.1 Tananyagelem, tananyagegység ......................................62

9.1.2 Az SDT használata .........................................................63

9.1.3 Tananyagok létrehozása .................................................63

9.1.4 A tananyagokhoz való hozzáférés.....................................63

9.1.5 Csoportos tananyagszerkesztés - munkacsoport.................64

9.1.6 Szerkesztés közben, munkacsoportban dolgozva ................64

9.1.7 Lejátszás közben, munkacsoportban dolgozva....................65

9.1.8 A használó pedagógusok értékelés ...................................65

10. Nyitott képzések – a digitális iskolák.........................................69

10.1 A nyitott képzéssel kapcsolatos alapfogalmak.............................69

10.2 A digitális képzés előzményei...................................................70

10.3 A digitális képzés jellemzői .....................................................70

10.4 A digitális szakmai képzés szervezeti keretei ..............................72

10.5 A nevelés-oktatás célok a nyitott képzésben ..............................72

10.6 A digitális képzés megszervezése és értékelési módszerei ............73

10.7 Az oktatásszervezés módja, színterei ........................................73

10.8 A digitális szakmai képzés és a Nemzeti Alaptanterv kapcsolódási

pontjai..................................................................................75

Irodalomjegyzék ............................................................................77

Elektronikus források ......................................................................79

Vonatkozó jogszabályok és az Európai Unió direktívái ..........................80

4

1. Bevezetés

Napjainkra alapvető követelménnyé vált a legkülönbözőbb társadalmi csoportok, foglalkozások körében az egész életen át tartó tanulás. Ennek az elvárásnak megfelelően át kellett, át kell alakulnia az oktatási rendszerünknek. Ez jelentős feladatot és egyben komoly lehetőséget is ad az oktatási intézményeknek.

A képzés minőségének, hatékonyságának fejlesztésében kiemelt jelentősége lehet a tananyagfejlesztés területén megvalósítható innovációnak.

A téma feldolgozása során folyamatosan szem előtt kell tartanunk, hogy a tananyagfejlesztés nem csak a hagyományos és elektronikus tankönyvek fejlesztése. A tananyagfejlesztés során meg kell tervezni

a képzési folyamat teljes és egységes tartalmát,

az iskolától származó hatásokat, amelyek célzottan az szükséges kompetenciák elérését szolgálják,

a tanulói tevékenységeket, cselekvéseket.

Az iskolák egy része, rendelkezik azzal a szellemi kapacitással és eszközrendszerrel, amely szükséges ahhoz, hogy aktív résztvevője a tananyagfejlesztési projekteknek.

A módszertani összefoglalóban azokkal a korszerű és mindennapi oktatási tevékenység során is hasznosítható jó gyakorlatokat kívánjuk bemutatni, amelyeket egy iskola is alkalmazhat a tanítási-tanulási folyamatokban.

A dokumentum összefoglalja a képzés tartalmának meghatározása során alkalmazható módszereket, az elektronikus tananyagok fejlesztésével kapcsolatos ismereteket, az elektronikus tanulási formák alkalmazásának lehetőségeit.

A rövid tematikus összefoglalók mellett egy-egy, általunk kiemelten fontosnak tartott témát részletesen is kidolgoztunk önálló dokumentumban, amely megtalálható a projekt honlapján.

Ilyen összefoglalás található például a Magyarországon a tananyag tartalom meghatározását szolgáló DACUM módszeréről, a Magyarországon működő digitális tudásbázisokról, illetve az egyik legelterjedtebb távoktatási keretrendszer (MOODLE) alkalmazásáról.

5

2. A munkakörelemzéstől a tananyagtartalomig

A képzés tartalmi tervezésének alapja a képzés céljának, a megszerzendő kompetenciáknak és a módszereknek a meghatározása. A szakmai képzések kompetencia-alapúvá válásával alapvető követelmény lett, hogy a képzésnek azokat a szakmai és személyes kompetenciákat kell fejleszteni, amire az adott munkakörben szükség van. Ennek megfelelően a képzések tartalmának megtervezése ma már általában munkakörelemzésre épül. Az elemzés meghatározza, hogy milyen ismeretekkel, képességekkel, készségekkel, jártasságokkal kell rendelkeznie a szakembereknek. Magyarországon a Világbanki Program keretében indult el először megalapozott egységes módszertan alapján munkakörelemzés a DACUM módszer alapján, amelyet később is alkalmaztunk a Phare és Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Programok keretében is.

2.1 A DACUM módszer lényege

Maga a DACUM a Developing A Curriculum-ból alkotott mozaikszó, amely a munkaerő-piaci képzésekben jól bevált curriculum-fejlesztés egyik módszere. A kompetencia alapú képzés tananyagfejlesztésének elsősorban Észak-Amerikában elterjedt módszere. A módszert a hatvanas évek közepén amerikai és kanadai szakemberek dolgozták ki, elsősorban a munkanélküli vagy alulfoglalkoztatott felnőttek szakképzését célzó képzési programok tanterveinek kifejlesztésére. A kedvező eredmények hatására gyorsan terjedő módszer, az USA-ban és Kanadában a hetvenes évek végére a közösségi kollégiumok (community colleges) alapvető általánosan alkalmazott tantervfejlesztési eljárásává vált.

A DACUM eljárás a következő három alapelvre épül:

1. Bármely foglalkozást hatékonyan és lényegre törően lehet definiálni az adott foglalkozást végző dolgozók által teljesített feladatok figyelembevételével. 2. Az adott munkakörben foglalkoztatott, munkájukat kiválóan ismerő dolgozók jobban le tudják írni, illetőleg meg tudják határozni feladataikat, mint bárki más. 3. Minden feladathoz kapcsolhatók olyan ismeretek, készségek és magatartásformák, amelyek a feladat pontos teljesítéséhez szükségesek.A DACUM módszer tehát a munkakör, szakterület elemzésének innovatív megközelítése, mely csoportmunkán alapul. A szakértői csoport (bizottság) tagjai az adott szakterület elismert képviselői, akik nagy munkatapasztalattal rendelkeznek az adott szakterületen, és képesek csoportban jól dolgozni. A szakértőknek előzetes felkészülésre nincsen szükségük, szakmai tekintélyük, munkatapasztalatuk a garancia a magas színvonalú eredmény elérésére, szakképzett, tapasztalt DACUM facilitátor segítségével. A munkát ötletroham technikához hasonlóan végezzük, azzal a különbséggel, hogy az eredmények bizottságbeli megegyezés alapján

6

születnek meg, tehát a véleményeket az ötletbörze technikától eltérően sok esetben indokolni kell. A szakértői munka nem könnyű, de nagyon érdekes, élvezetes, a jó munkalégkör és körülmények kialakításáért a műhely levezetője a felelős. A siker érdekében a szakértőknek folyamatosan jelen kell lenniük, nincs mód arra, hogy helyettesítő személyt kérjenek fel például a második napra. Mód van megfigyelőknek részt venni a műhelymunkán, azonban ők a folyamatba nem szólhatnak bele, tapasztalatot szerezhetnek a módszerről. Az eddig elért eredmények bizonyítják azt, hogy a DACUM módszerben sokoldalú lehetőségek rejlenek, és viszonylag rövid idő alatt magas színvonalú végeredmény születik. Bizonyítottan gyors, olcsó és eredményes módszer a kompetenciáknak vagy azoknak a feladatoknak a meghatározására, amelyeket egy adott munkakörben vagy foglalkozási területen alkalmazott személyeknek kell teljesíteniük.

2.2 A DACUM módszer alkalmazásának módszertana

A műhelymunka célja

A munka célja azoknak a kompetenciáknak (képességeknek) a meghatározása melyek egy adott szakterület, munkakör sikeres gyakorlásához szükségesek. A DACUM műhelymunka során meghatározzuk a kompetenciákhoz tartozó feladatokat is. Cselekvő igékkel fogalmazzuk meg azt, hogy az egyes feladatcsoportokon belül "MIT CSINÁL?" az adott munkaterületen sikeresen teljesítő dolgozó. A végeredmény a szakterületre, munkakörre vonatkozó kompetencia táblázat, mely a szakértői csoport előtt születik meg, a folyamat irányítója, a facilitátor útmutatása szerint.

Alkalmazási területek

Tananyagfejlesztés

Tananyag felülvizsgálat

Képzési szükségletek meghatározása

Kompetenciateszt készítése

Munkaköri leírások készítése

Folyamatelemzés

Menedzsment tanácsadás

Karriertervezés

Előnyei

A programfejlesztés,- és felülvizsgálat biztos alapjául szolgál

Kitűnő hatékonyságú

Gyors

Olcsó

7

Átfogó, mivel minden feladatot meghatároz, amit egy adott munkakör sikeres gyakorlásához szükséges

A műhelymunka résztvevői és szerepük

Munkaszakértők - a foglalkozás/munkakör elismert képviselői, ők határozzák meg a munkakör feladatcsoportjait és feladatait

Facilitátor - nem az elemzett szakma képviselője, az ő feladata a műhelymunka irányítása és levezetése, ő határozza meg, hogy mi kerüljön fel a kártyákra

Írnok, jegyző - ő írja fel a meghatározott feladatcsoportokat és feladatokat egy-egy kártyára a facilitátor utasítása szerint

DACUM koordinátor - az ő feladata a műhelymunka megszervezése

Megfigyelők - nem szólhatnak bele a műhelymunkába, ők lesznek a tananyagfejlesztők

A műhelymunka végeredménye

Foglalkozás/munkakör feladatcsoportjainak és feladatainak rendezett halmaza - kompetencia táblázatnak vagy DACUM táblázatnak is nevezik

Szervezeti ábra - a munkakör külső, belső kapcsolatai, alá és felé rendelt munkakörök

A szakma gyakorlásához szükséges alapvető ismeretek és készségek listája

Az elvárt magatartásformák listája A szükséges eszközök, felszerelések és anyagok listája A biztonsági és környezetvédelmi vonatkozások Jövőbeni tendenciák, problémák A használt szakmai rövidítések magyarázata

A műhelymunka szabályai

Nem számít a munkahelyi beosztás és a kor Valamennyi tag véleménye egyenlő fontosságú Szabadon megvitathatók az elképzelések Ne térjünk el a témától Ne kritizáljuk mások véleményét, tegyünk építő javaslatokat legyünk nyitottak mások véleményére Pontosan fogalmazzuk meg a feladatcsoportokat és feladatokat

A műhelymunka lépései

1. A csoport tagjainak bemutatkozása, célok meghatározása 2. A foglalkozás/munkakör áttekintése (ötletbörze, szervezeti ábra kidolgozása) 3. Feladatcsoportok (fő felelősségi területek) meghatározása

8

4. Konkrét feladatok meghatározása 5. Listák készítése

5.1. Alapvető ismeretek és készségek 5.2. Magatartásformák 5.3. Eszközök, felszerelések és anyagok 5.4. Biztonsági és környezetvédelmi vonatkozások 5.5. Jövőbeni tendenciák, problémák 5.6. Használt szakmai rövidítések magyarázata

6. Feladatcsoportok és feladatok áttekintése, pontosítása 7. Feladatok és feladatcsoportok sorrendbe állítása 8. Műhelymunka zárása és értékelése

A DACUM műhelymunka alapfogalmai

Feladatcsoportok: egymáshoz kapcsolódó feladatok együttese (munkakörönként 6-12).

Feladatok: konkrét értelmes munkaegységek (feladatcsoportonként (6-20), munkakörönként 75-125).

Lépések: Egy adott feladat elvégzéséhez szükséges konkrét elemek vagy tevékenységek.

A munkakörelemzés során elkészült DACUM táblázatot érvényesíteni, validálni kell. A validálás azt jelenti, hogy a szakma további képviselői egy kérdőív segítségével meghatározzák, hogy végzik-e a megadott feladatokat, milyen gyakran és mennyire tartják fontosnak és bonyolultnak. A visszaérkezett kérdőíveket és a DACUM táblát az oktatók elemzik és kiválasztják a képzési programba kerülő feladatokat. A következő lépésben a kiválasztott feladatokat oktatók és tananyagfejlesztők elemzik. Ezzel vége az elemző feladatrésznek, melyet a tervezés (képzési módszerek, tanulási célkitűzések, teljesítménymérési módszerek, képzési terv), fejlesztés (kompetencia profil, tanulási útmutató, tanulási segédeszközök, oktatási segédanyagok), végrehajtás (képzés, időközi értékelés, képzés dokumentálása) és a végső értékelés követ.

2.3 A DACUM módszer alkalmazásának bemutatása egy megvalósult felnőttképzési program tapasztalatai alapján

A PHARE program keretén a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium a Miskolci Egyetem konzorciumi partnereként a DACUM módszert választotta a rendszergazda képzés tananyagfejlesztésének alapjául. Egy két napos műhelymunka során az informatika elismert szakemberivel meghatároztuk azokat a fő felelősségi területeket és hozzájuk tartozó feladatokat, melyek elvégzésére egy kisvállalati rendszergazdának képesnek kell lennie. A tananyagfejlesztés iskolai, egyetemi és vállalati szakemberek közreműködésével történt, a kompetencia elvű képzési modellnek megfelelően, moduláris rendszerben.

9

A kisvállalati rendszergazda munkakör kompetencia táblázata:

A képzési program első modulja a „Számítástechnikai eszközök kiválasztása, telepítése, üzemeltetése, hibajelenségek kezelése” során elsajátítandó kompetenciák:

A modul elvégzése után a résztvevő képes lesz - a különböző alaplaptípusokat megkülönböztetni, az alaplapi külső és

belső csatlakozókat felismerni, és a beszerzés során a megfelelőt kiválasztani,

- a különböző processzortípusokat megkülönböztetni, alapvető működési elvüket megérteni, és a sebességüket befolyásoló tényezőket figyelembe véve az optimálisat kiválasztani,

- a különböző memória modulok között különbséget tenni, a helyes installálási folyamatot elvégezni,

- az adattárolókat csoportosítani, a felhasználási terület függvényében a megfelelőt kiválasztani,

- a különböző monitorkártyákat megkülönböztetni, alapvető működési elvüket megérteni, és a sebességüket befolyásoló tényezőket figyelembe véve, az optimálisat kiválasztani,

- a különböző hangkártyákat megkülönböztetni, alapvető működési elvüket megérteni, a felmerülő igényekhez az optimálisat kiválasztani,

- a hálózati kártyákat csatlakozási pontjaik alapján megkülönböztetni, és az alapvető kábeltípusokat elkészíteni,

- a különböző nyomtatótípusokat megkülönböztetni, alapvető működési elvüket megérteni, és a sebességüket, nyomtatási minőségüket, gazdaságosságukat figyelembe véve, az optimálisat kiválasztani,

- a különböző monitortípusokat megkülönböztetni, alapvető működési elvüket megérteni, és a megjelenített kép minőségét befolyásoló tényezőket figyelembe véve, az optimálisat kiválasztani.

10

2.4 Már tudjuk, hogy mit kell megtanítanunk, de milyen tananyagok állnak rendelkezésre?

Ha meghatározásra került egy képzés tartalma, követelményrendszere, akkor hozzá kell rendelni a megfelelő tananyagot is.

A tananyag ellátás területén igen sokrétű kép alakult ki az elmúlt időszakban:

A nagy példányszámú tankönyvek kiadása és forgalmazása komoly üzleti lehetőség, így ezen a területen igen erős piaci verseny alakult ki, túlkínálat a jellemző.

A szakmai tankönyvkiadás – elsősorban a kisebb tanulói létszámmal megvalósuló szakmai képzések esetén – nem jelent komoly piaci lehetőséget, így sok szakmai képzésben évek óta nem jelentek meg új tankönyvek, így ezen a területen a hiány a jellemző.

Nagyon sok kezdeményezés indult el az egyetemi tudásközpontoktól a non-profit szféráig, az elektronikus tananyagokra épülő nyitott képzések területén. A létrejött e-learning tananyagok minősége is nagyon különböző.

Több országos digitális tudásbázis is létrejött, amelyekhez minden pedagógus és tanuló is szabadon hozzáférhet.

Magyarországon a tankönyvpiac a rendszerváltást követően (1989) jelentős változáson ment át. A korábbi központi rendszert, melyben az állami vállalatként működő tankönyvkiadó egyfajta végrehajtó szervként tevékenykedett, felváltotta egy modern, kissé szabályozatlan piac. A rendszerváltás a piacosodáson kívül tartalmi változást is hozott magával, hiszen az „átideologizált” könyveket teljes mértékben át kellett írni1. Sorra jelentek meg a kisebb kiadók, melyek aztán a szervezetekbe tömörültek. A tankönyvpiac szakmailag felkészült és tőkeerős új szereplőinek 1992-re sikerült elérniük, hogy könyveiket tankönyvvé minősítsék. Magyarországon a tankönyvvé minősítés egyben állami támogatást is jelent, gyakorlatilag csak az tankönyv versenyképes, amelyik ezt a minősítést megszerzi. A versenyhelyzetből következően a könyvek szakmai színvonala jelentősen javult. A közoktatási törvény 1996-os módosítása úgy rendelkezett, hogy a tanár a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével választja meg a tankönyveket. Jelenleg a tankönyvválasztás kulcsszereplői a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek. Az iskolák gyakran praktikus okok miatt (pl. ingyenes tankönyv biztosítása könyvtári állományból) sokszor tantárgyanként egy-egy kiadó tankönyvsorozata mellett hosszabb időre elköteleződnek. A szakmai szempontok mellet a döntést sok esetben a marketing tevékenység is erősen befolyásolja.

1 Új Pedagógiai szemle: 2001/01 - Müller András: A tankönyvpiac alakulásának főbb tendenciái

11

A különböző évfolyamokban a tankönyvek értékesítései alapján készített felmérés eredményei alapján elmondható, hogy az általános iskolás tankönyvpiacot jelenleg két nagy kiadó (Nemzeti Tankönyvkiadó és az Apáczai Kiadó) uralja, amelyek között felosztódni látszik a piac alsó és felső tagozat szerint2.

A szakmai képzés tankönyvellátásában sajnos a mai napig igen komoly hiányosságok vannak. Amíg például matematika tantárgy egy adott évfolyamának tankönyvéből több tízezer is eladható évente, addig egy szakmai tankönyv esetében lehet, hogy csak 200-300 példányra van igény egy tanévben. Ez a kis példányszám a profit érdekelt cégeknek általában nem jelent megfelelő piacot.

Változó képzési tartalma, változó tananyagok

A szakmai képzéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) alapvető átalakítására 2006-ban került sor, amikor a képzések modulrendszerűvé váltak. Akkor lehetett volna szakmai képzéseket érintő modernizációs program igazán sikeres, ha az új modulrendszerű képzés elindításának időpontjában már rendelkezésre állnak azok a szakmai tankönyvek, amelyek tartalma, stílusa megfelel az új rendszernek.

Ez igen kevés kivétellel sajnos nem valósult meg. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapján megtalálható, hogy az egyes modulokhoz a „hagyományos” tankönyvek melyik fejezeti használhatók. Ez nyílván hosszú távra nem lehet megoldás, hogy a képzésben résztvevőknek egy tananyagegység (modul) elsajátításához adott esetben négy-öt tankönyvet kell megvásárolniuk, amit 20-30%-ban tudnak használni.

Az iskolarendszerben és a felnőttképzésben jelentős problémát okoz, hogy a képzésben résztvevők naprakész információkat tartalmazó tananyagokat kapjanak. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy gyakran az oktatók végzik a „tananyagfejlesztést”, a pedagógusok állítják össze a hiánypótló tananyagrész összefoglalókat, vázlatokat, ábragyűjtemények. Ezeknek a tanulást támogató anyagoknak a sokszorosítása nem oldható meg költséghatékonyan, jó minőségben a képzőintézményekben. A képzés jellegétől és a képzésben résztvevők informatikai ismereteitől függően egyre gyakrabban alkalmazott megoldás, hogy a tanárok elektronikus formában adják át az elkészült anyagokat a résztvevőknek, vagy elhelyezik azokat a képző intézmény honlapján.

2 TÁRKI 2000 májusában készített felmérése

12

3. A tananyag definíciója, a tananyagok csoportosítása

A témakör tárgyalásához szükség van a tananyag definíciójára. A tananyag az oktatás és a tanulás kiválasztott, elrendezett tudásanyaga, amely tankönyvekben és egyéb taneszközökben jelenik meg.

A modern tanítási-tanulási folyamatban értelmezve a tananyag: A képzési folyamat teljes és egységes tartalma. A képzőtől (iskolától) származó tervezett hatások összessége, amely célzottan a kimeneti követelményeknek megfelelő kompetenciák elérését szolgálják.

Tanulói tevékenységek, cselekvések, illetve az ezeket leíró tanulói tevékenységformák.

A tananyagok csoportosíthatók különböző szempontok szerint:

Információhordozó szerint: Papír alapú Elektronikus (Online/Offline)

Tanulói aktivitás szerint: Közlő, leíró Interaktív, munkáltató

Az önállóság mértéke szerint: Tanórai keretekben használható Önálló tanulásra alkalmas

Az fentiekben megfogalmazott definíció szerint tananyagfejlesztési tevékenységként értelmezhetjük a képzési programok kidolgozását, a hagyományos tankönyvek és kiegészítőinek létrehozását és természetesen az elektronikus tananyagfejlesztést is.

Képzési programok fejlesztése

A képzés tartalmi tervezésének alapja a képzés céljának, a megszerzendő kompetenciáknak és a módszereknek a meghatározása. A szakmai képzések kompetencia-alapúvá válásával alapvető követelmény lett, hogy a képzésnek azokat a szakmai és személyes kompetenciákat kell fejleszteni, amire az adott munkakörben szükség van.

Ennek megfelelően a képzések tartalmának megtervezése ma már általában munkakörelemzésre épül3. Az elemzés meghatározza, hogy milyen ismeretekkel, képességekkel, készségekkel, jártasságokkal kell rendelkeznie a szakembereknek. A képzési programban az ehhez vezető utat kell megtervezni.

3 A témával a módszertani összefoglalók 2. fejezete, a „Modulrendszerű, kompetencia alapú képzés” foglalkozik részletesen.

13

Az akkreditált felnőttképzésben a programok leírására jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kerülnek kidolgozásra.

A képzőintézmények a helyi sajátosságoknak, igényeknek megfelelően dolgozzák ki részletes helyi programjukat4.

Ezen a területen a legfontosabb cél a szemléletformálás, a pedagógusok felkészítése a kompetencia-alapú képzési program fejlesztésének módszerére.

Tankönyv, tanulási útmutató és azok kiegészítői

A tananyagfejlesztés területén az elektronikus tananyagok divatja, térhódítása mellett a különböző képzések napjainkban is igénylik (igényelnék) a hagyományos tankönyveket is.

A tankönyvek, tanulási útmutatók fejlesztése több formában és különböző finanszírozással folyik Magyarországon:

A profitorientált tankönyvkiadók nagyon megalapozott üzleti elemzések alapján döntenek egy új tankönyv vagy sorozat megjelentetéséről. Egy új szakmai tankönyv kiadásakor nem feltétlenül kerül sor tananyagfejlesztésre, mert sok esetben külföldön már megjelent műveket adnak ki magyar fordításban.

Az egyes szakmai területekre specializálódott kiadók alapkoncepciója – megítélésünk szerint nagyon helyesen – az, hogy olyan szakmai könyvet kell megírni, forgalmazni, amelyek egyaránt használhatók az oktatásban tankönyvként és szüksége lehet rájuk egy gyakorlatban dolgozó szakembernek is. Erre az egyik legjobb példa az autószereléshez, autóelektronikához kapcsolódó, a legkorszerűbb ismereteket tárgyaló szakmai könyvek kiadása, amelyeket egyaránt nagy haszonnal forgatnak szakképzésben résztvevő tanulók és a napi szerviz gyakorlatban dolgozó szerelők is.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet koordinálásában jelenleg zajlik több szakmacsoport szakmai tankönyveinek megírása, amelyeknek a megjelenése a következő évben várható. Sajnos itt el kell azt mondani, hogy két-három évfolyam is úgy tesz szakmai vizsgát, hogy nem állt rendelkezésre tankönyv tanulmányai során.

A Térségi Integrált Szakképző Központok finanszírozásában, több helyszínen, decentralizáltan folyik több szakmai képzésben tananyagfejlesztés, amely során elsősorban tanulási útmutatókat fejlesztenek ki a szakemberek.

4 A témával a módszertani összefoglalók 3. fejezete, a „Pedagógiai program és helyi tanterv” foglalkozik részletesen.

14

Elektronikus tananyagok fejlesztése

Az elmúlt évtizedben a tananyagfejlesztéssel kapcsolatos kutatások, munkák középpontjában az elektronikus tananyagok fejlesztése állt. 10-15 évvel ezelőtt, ha elektronikus tananyagról beszéltünk, az általában egy tankönyv tananyagának feldolgozását jelentette power point-os formátumban szerény multimédiás elemekkel kiegészítve. Mára a hazai fejlesztések is igazodnak a nemzetközi szabványokhoz, lehetővé teszik az egyéni tanulási utak kialakítását, az önellenőrzést, és igen erős a multimédiás támogatottságuk.

Az elektronikus tananyagoknak két jellemző formájával találkozhatunk: Internet alapú elektronikus tananyagok. Ezek közül kiemelhető az Sulinet Digitális Tudásbázis5, amely első sorban az általános,- és középiskolai tantárgyakat (művéltségi területeket) dolgozza fel, de tartalmaz anyagokat néhány szakmacsoportos orientációhoz is.

A CD-n vagy DVD-n forgalmazott elektronikus tananyagok, amelyek igen különböző szakmai színvonalon jelennek meg egyre több területen:

− Szakmai képzések − Informatikai képzések − Nyelvi képzések − Adott munkakörben szükséges továbbképzések

A tananyagfejlesztéshez kapcsolódó pályázati projektek

2004-ben Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet az Európai Unió támogatásával megvalósuló pályázat6 keretében elindított egy projektet, amelynek egyik kiemelt célja az elektronikus tananyagfejlesztés volt.

A pályázat keretében kialakított honlapról letölthetők: − tanár-továbbképzési anyagok, − nyelvi képzéshez készült anyagok, − több szakmai képzés szakmai és vizsgakövetelményei, − a szakmát bemutató rövid motivációs filmek, − módszertani útmutató - tanári kézikönyv az e-learning tananyagok

felhasználásához, − bemeneti kompetenciákat mérő tesztek, − előzetes tudást mérő tesztek, − tanulási útmutatók.

5 Sulinet Digitális Tudásbázis elérhető a http://sdt.sulinet.hu címen6 Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program 3.5.1 – „Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása”

15

Szintén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet pályázataként7 indult 2008-ban "A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése" projekt. A kilenc alprojekt keretében új eljárásokat, módszereket, rendszerek kerülnek kidolgozásra az alábbi területeken:

o képzési kereslet növelése, o pályakövetés rendszere, o minőségbiztosítás, o vizsgarendszer fejlesztése, o tananyagfejlesztés, o mérés-értékelés, o szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók szakmai ismereteinek

fejlesztése, o idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése, o munkahelyi gyakorlati képzés ösztönzése.

Az országos nagy pályázatokon kívül sok projekt keretében zajlik tananyagfejlesztés. Többek között a Térségi Integrált Szakképző Központok kialakítását támogató programok is tartalmaznak ilyen elemeket. Ezek esetében általánosságban is megállapítható, hogy az egyes programok között nincs koordináció, sok esetben párhuzamosságok alakulnak ki. Nincs minden pályázó felkészülve módszertanilag és/vagy informatikailag, így nem mindig jönnek létre a nemzetközi szabványnak megfelelő tananyagok.

7 Társadalmi Megújulás Operatív Program 2.2.1-08/1-2008-0002

16

4. A tanulási útmutatók

A kompetencia alapon fejlesztett rendszerben a tanulási útmutató elkészítéséhez szükséges bemeneti információ a kompetenciaprofil, valamint a modultérkép.

A tanulási útmutató egy olyan dokumentum, amely alkalmas a modulrendszerű képzési programok résztvevői számára összefoglalja

a képzés (vagy modul) célját, az elsajátítandó kompetenciákat, az előzetes feltételeket, a képzés sikeres elvégzésének feltételeit, a szükséges tankönyveket, elektronikus tananyagokat, tanulási gyakorlatokra (önálló kisebb egységekre)

o a tanulás folyamatának bemutatását (milyen sorrendben, miből, mit tanulhat?),

o a témakör információinak összefoglalását, o a kiegészítő útmutatásokat, o az önellenőrző feladatsort,

a teljes képzésre vonatkozó kompetenciamérő lapot.

A megfelelően összeállított moduláris, projektalapú tanulási útmutató tartalmazza a tanulási folyamathoz a tanuló számára szükséges valamennyi információt.

A tanulási útmutatók napjainkra szinte „szabványossá” vált formátumát az Észak-magyarországi Regionális Képző Központ által a HEFOP 3.5.1.-K-2004 -10-0001/2.0 projektjének keretében kidolgozott PLC-programozó szakmai képzés, Elektrotechnikai alapok moduljának tanulási útmutatója alapján mutatjuk be. A képzés modultérképében az Elektrotechnikai alapok az SZM02 modul.

17

A tanulási útmutató röviden bemutatja az útmutató tartalmát. 1. sz. kompetencia: Elektrotechnikai alapfogalmak ismerete

Részcélkitűzések: A tanuló ismerje meg: • az elektromos jelenségeket ill. a villamos mennyiségeket, • az egyenáramú áramkörök jellemzőit, a villamos mennyiségeket ill. az áramköri elemeket, • a váltakozó áramú áramkörök jellemzőit, mennyiségeit ill. a váltakozó áramú áramköri

elemeket

2. sz. kompetencia: Elektromos mennyiségek méréstechnikájának ismerete

Részcélkitűzések: A tanuló ismerje meg: • az analóg és digitális műszerek működését, • a villamos mennyiségek mérésére szolgáló módszereket 3. sz. kompetencia: Elektronikai és vezérléstechnikai elemek ismerete

Részcélkitűzések: A tanuló ismerje meg: • a villamos áramkörök elektronikai elemeit • a villamos áramkörök vezérléstechnikai elemeit

4. sz. kompetencia: Villamos biztonságtechnika

Részcélkitűzések: A tanuló ismerje meg: • a villamos áram élettani hatásait, • az érintésvédelmi módokat, • az elsősegélynyújtás elemeit A bevezető összefoglalja a képzéssel kapcsolatos legfontosabb információkat: Ez a modulfüzet nem önálló tanulásra készült. Nem nélkülözheti az oktató előadását, a kontaktórákat, vagyis a hallgatóság részvételét az órákon.

A modulfüzet segít feldolgozni az ÉRÁK által szervezett PLC-programozó tanfolyamhoz kiadott könyvek ismeretanyagát. Azon elektrotechnikai és elektronikai ismereteket foglalja magába, amelyeket szükséges elsajátítani a PLC-programozó munkakörben dolgozónak. Kiegészítése az órákon elhangzottaknak és vázlatosan tartalmazza a tanfolyamhoz tankönyvként rendszeresített könyvek ismeretanyagát, melyek az alábbiak:

1. Elektrotechnikai ismeretek: Műszaki Könyvkiadó 2. Hübscher, Klaue, Pflüger, Appelt: Elektrotechnika, Westermann ESZT-Budapest

A tananyag megértését és elsajátítását segítik a tanulási tevékenységek, valamint a részcélkitűzésekhez tartozó önellenőrző feladatlapok ill. a feladatokhoz tartozó megoldások.

18

A képzésben résztvevő gyakorlatias használati utasítást is kap a dokumentum alkalmazásához: A modulfüzetben az alábbi ikonokat alkalmazzuk a tanulás segítése érdekében:

Fontos kérdések, összegzés, definíció Tanulási feladat

Ajánlott szakirodalom Önellenőrző feladat

Ajánlott irodalmak:

• Klaus Beuth-Olaf Beuth: Az elektrotechnika alapjai. I. Villamosságtan • Klaus Beuth-Olaf Beuth: Az elektrotechnika alapjai. II. Félvezetők • Klaus Beuth-Olaf Beuth: Az elektrotechnika alapjai. III. Digitális áramkörök • Kerékgyártó László: Elektrotechnika (Nemzeti Tankönyvkiadó-Tankönyvmester Kiadó,

Budapest Meghatározza a modul célját: • A PLC-programozó tudja alkalmazni az általa üzemeltetett berendezések, folyamatok, és

technológiákhoz nélkülözhetetlen elektrotechnikai ill. elektronikai ismereteket. • A PLC-programozó tudja alkalmazni az általa üzemeltetett berendezések, folyamatok, és

technológiákhoz nélkülözhetetlen villamos méréstechnikai ismereteket • A PLC-programozó tudja alkalmazni az általa üzemeltetett berendezések, folyamatok, és

technológiákhoz nélkülözhetetlen elektronikai és vezérléstechnikai elemeket. • A PLC-programozó tudja balesetmentesen és biztonságosan üzemeltetni a gondjára bízott

berendezéseket, felügyelni a folyamatokat és a technológiát. Megfogalmazza a részcélkitűzéseket: A tanuló ismerje meg: • az elektromos jelenségeket ill. a villamos mennyiségeket, • az egyenáramú áramkörök jellemzőit, a villamos mennyiségeket ill. az áramköri elemeket, • a váltakozó áramú áramkörök jellemzőit, mennyiségeit ill. a váltakozó áramú áramköri

elemeket, • az analóg és digitális műszerek működését, • a villamos mennyiségek mérésére szolgáló módszereket, • a villamos áramkörök elektronikai elemeit,

19

• a villamos áramkörök vezérléstechnikai elemeit, • a villamos áram élettani hatásait, • az érintésvédelmi módokat, • az elsősegélynyújtás elemeit Meghatározza az előzetes feltételeket:

• Az I. sz. kompetencia megszerzéséhez a tanuló rendelkezzen a Munka, - tűz, és balesetvédelmi modul eredményes elvégzésével, valamint a belépési szintnek megfelelő fizikai ill. matematikai ismeretekkel.

• A II. sz. kompetencia megszerzéséhez a tanuló rendelkezzen az „Elektrotechnikai alapfogalmak ismerete” nevű kompetenciával.

• A III. sz. kompetencia megszerzéséhez A tanuló rendelkezzen az „Elektrotechnikai alapfogalmak ismerete” és az „Elektromos mennyiségek méréstechnikájának ismerete” nevű kompetenciákkal.

• A IV. sz. kompetencia megszerzéséhez nem szükséges előzetes feltétel. Tanulási gyakorlatokba szervezve leírja a tanulás menetét:

A tanulás folyamata

TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK, SEGÉDLETEK

Hallgassa meg az oktató elektromos jelenségekkel, ill.a villamos mennyiségekkel, kapcsolatos előadását és készítsen feljegyzéseket!

Az előadás időigénye: 6 óra.

Olvassa el az 1.sz. „Elektrotechnikai alapismeretek” című tankönyv idevonatkozó fejezeteit, miközben ellenőrzi feljegyzéseit!

1.sz. tankönyv 3-14 oldal. A feladat időigénye: 6 óra

Olvassa el és dolgozza fel a következő „TUDNI KELL” fejezetet! A feladat időigénye 6 óra

Dolgozza fel az önellenőrző feladatlap segítségével az előadás anyagát. Használja a jegyzeteit ill. a tankönyvét!

lsd. 1.2.1 sz. Önellenőrző feladatlapot!

Javítsa ki az önellenőrzés folyamán észlelt hibákat, majd koncentráljon a következő részcélkitűzésre!

lsd. 2.sz. részcélkitűzés!

20

Amit tudni kell Kiegészítő útmutatások,

segédletek A villamos áram

Vezetékekben a szabad elektronok áramlását villamos áramnak nevezzük A villamos áram a töltések egyirányú áramlását jelenti, melyet a feszültség okoz. Iránya a negatív pólustól a pozitív pólus felé mutat. A villamos áram jele: I, mértékegysége: A

I = Q / t

A villamos ellenállás A villamos töltéshordozók mozgását akadályozó ellenhatás a villamos ellenállás. A villamos ellenállás jele: R, mértékegysége: Ω A fajlagos ellenállás az 1m hosszú 1 mm2 keresztmetszetű vezeték ellenállása 20 oC-on.

lsd. 1. sz. tankönyv: 8-10 oldal.

lsd. 1. sz. tankönyv: 11-14 oldal.

21

Az önellenőrző feladatlap:

Utasítás: Figyelmesen olvassa el a feladatokat, és a tanultak alapján válaszoljon a kérdésekre! Munkáját ellenőrizze a tankönyv, ill. a jegyzetei segítségével.

Helyesen oldotta meg? Ssz. Feladat

igen nem 1. Írja fel a villamos töltés képletét!

2. Írja le a villamos töltés mértékegységeit!

3. Írja fel a villamos feszültség jelét!

4. Írja fel a villamos feszültség mértékegységeit!

5. Írja fel a villamos áram képletét!

6. Írja fel a villamos áram jelét!

7. Írja fel a villamos áram mértékegységeit!

8. Írja fel a villamos ellenállás jelét!

9. Írja fel a villamos ellenállás mértékegységeit!

10. Írja fel a fajlagos ellenállás jelét!

11. Írja fel a fajlagos ellenállás képletét!

Az összefoglaló tudásszint felmérő a munkakörben alkalmazandó gyakorlatias tudást méri.

Egy példa a villamos méréssekkel kapcsolatos ismeretek mérésére:

Tanulmányozza az oszcilloszkóp kezelőszerveit és számítsa ki az oszcillogramon látható jelalak amplitúdóját és frekvenciáját! Az oszcilloszkóp beállításai a mellékelt fotók szerint a kezelőszervekről leolvasható.

22

A tanulási útmutató rögzíti az összefoglaló tudásszint mérés értékelését is:

ÉRTÉKELÉS

A teljesítmény szintjeinek meghatározása Szintek

A feladatlapot 91-100%-os teljesítménnyel megoldotta 5 jeles

A feladatot 81-90% -os teljesítménnyel megoldotta 4 jó

A feladatlapot 61- 80 %-os teljesítménnyel megoldotta 3 közepes

A feladatlapot 50 -60%-os teljesítménnyel megoldotta 2 elégséges

A feladatlapot nem sikerült legalább 50%-os teljesítménnyel megoldani

1 elégtelen

A Világbanki program keretében több mint harminc szakmai képzésre dolgoztak ki tanulási útmutatókat, de az iskolarendszerű oktatásban szinte sehol nem terjedt el. Igen gyakran alkalmazzák viszont az átképzésben, felnőttképzésben, akol az önálló tanulásban motivált felnőttek tanulnak belőle.

23

5. Az elektronikus tananyagok

Bevezetés

Az informatika és az internet fejlődésével együtt folyamatosan jelentek és jelennek meg újabb és újabb oktatási anyagok és ehhez kapcsolódó oktatási technológiák, módszertanok. Ezek egyben nagy lehetőségek a pedagógus társadalom számára, de emellett nagyon nagy kihívás is. Mindenképpen szükség van mindenki részéről egy jelentős szemléletváltásra. Ez nem csak az informatikához köthető tárgyakra vonatkozik, hanem minden másra is (közismereti tárgyak, műszaki és szakmai tantárgyak). Jelentős fejlődésen ment át a képzési struktúra, amit a tankönyvkiadás nem tud követni. Nagyon sok esetben elavult, idejétmúlt könyvekből tanítanak a pedagógusok. Ez hátrányos a tanár és a diák számára is. A tankönyvírás átfutási ideje nem tudja követni a megváltozott követelményeket. A „modern” tananyagok megjelenése nagyon régre tehető. Szinte minden pedagógus használt (használ) írásvetítőt a praxisában. A fóliákat először saját kézzel írták, rajzolták, majd a számítástechnika térhódításával nyomtatták. Ez az eszköz már valamilyen szinten képes volt követni a követelmények változását, de nem volt az igazi. Nagy terhet rótt a készítőkre a manuális tevékenység. Ezután következtek az un. technológia alapú tananyagok. Ennek a csoportnak a legjelentősebb képviselője a multimédiás CD, DVD. Ezek a hordozók is zárt tananyagokat tartalmaznak. A módosítás gyorsabban, egyszerűbben kivitelezhető, mint a tankönyvek esetében, de a változásokhoz új hordozót kell előállítani. Ennek az előállítási költsége és ideje ugyan kisebb, mint a nyomtatott könyvek esetében, de még mindig költséges és időigényes a terjesztés. Mindezekkel szemben áll az internet, mint információhordozó és közvetítő eszköz. Az internet segítségével az aktualizálás és terjesztés azonnal megoldható.

5.1 Elektronikus tanulás (E-Learning)

Mi az E-Learning? Ennek a fogalomnak többféle értelmezése is fellelhető. Egy definíció: „Az E-Learning olyan, a számítógépes hálózaton elérhető nyitott – tér- és időkorlátoktól független képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot megszervezve, hatékony, optimális, ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, az oktató – tanuló kommunikációt, valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert, egységes keretrendszerbe foglalva, a tanuló számára hozzáférhetővé teszi.”8

8 FORGÓ S.: Agria Media 2002. Oktatástechnológiai és információtechnológiai konferencián elhangzott előadás

24

E-Learning alatt olyan tanulási folyamatot értünk, amely speciális technológiával és módszertannal van alátámasztva, és a tanár és diák közötti kapcsolat számítástechnikai eszközök –jellemzően internet – segítségével jön létre. A tanár fogalma is átértékelődik ebben a módszerben. A tanár inkább mentor, tutor szerepet tölt be. Nincs hagyományos frontális oktatás. Sok esetben az oktató személyesen nem is találkozik a tanítványaival, a kapcsolat a virtuális térre korlátozódik. Ennek ellenére viszonylag ritkán beszélhetünk tisztán elektronikus tanításról. Az esetek nagy százalékában ez a módszer keveredik a hagyományos oktatási módszerekkel. Ezek az un. kontaktórák. A hallgatók a teljes óraszám kis részében – jellemzően 20-40%-ában – hagyományos tantermi oktatásban vesznek részt.

5.2 Miért kell, hogy elektronikus tanulást használjunk

Ennek többféle oka is van. A távoktatásban helytől és időtől függetlenül bárhol és bármikor részt lehet venni. Megszünteti azokat a korlátokat, melyeket a hagyományos tanórai foglalkozások szabnak. A tanulói csoportok összetétele teljesen vegyes lehet. Megfelelő tananyag esetén a nyelvi korlátok is leomlanak. Tantermi korlátok Nincsenek tantermi korlátokból adódó létszámproblémák. Mindegy, hogy 5 vagy akár több száz fő vesz részt a képzésben. Eltérő haladási ütem

Könnyedén megoldható az eltérő haladási sebességből adódó problémák. Mindenki a saját tempójában tudja az anyagot feldolgozni és az eredményekről valamilyen formában beszámolni a mentornak. Előzetes tudás elismerése

Egyszerűvé válik az előzetes tudás felmérése és beszámítása. Megfelelően kialakított szintfelmérőkkel és azok teljesítésével a tanuló a képzés bármely szakaszába be tud kapcsolódni.

Mérés-értékelés

A mérés-értékelés tárgyszerű és objektív. Ha a tananyaghoz helyesen összeállított tesztek kapcsolódnak, akkor azoknak az értékelési folyamata szinte teljesen automatizálható. Megszűnnek a szubjektivitásból adódó viták és problémák. A tanárnak szinte csak az oktatási folyamat levezénylésére kell koncentrálnia.

25

Teljes interaktivitás.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulók számára nagyon fontos az azonnali visszajelzés.

Eredmények figyelemmel kísérése.

„Egy kattintással” követhető minden tanuló haladási üteme, elért eredményei. Ez nagyfokú rugalmasságot biztosít a tutor(ok) számára. Azonnal be lehet avatkozni, ha egy vagy több diáknál problémák adódnak.

Kommunikációs lehetőségek.

A beépített eszközök (fórum, chat, e-mail) segítségével nem csak az oktató-diák, hanem a diák-diák kapcsolat is kiterjeszthető.

Személytelenség- anonimitás

Sok tanuló számára (nem csak a fiatalabb korosztályban) nagyon nagy problémát okoz a megnyilvánulás nagyobb hallgatóság előtt. Az interneten viszont mindenki csak egy "nick" és ennek a leple mögött bátrabban kérdeznek, beszélnek a billentyűzet segítségével. Az esetleges kudarcélmények lecsökkenek, mert nem kell szoronganiuk amiatt, hogy mi lesz a társaik véleménye a produktumáról.

Költséghatékonyság

Nincs oktatótermi költség. A normál oktatótermek bérlése is tetemes pénzt emészt fel egy tanfolyam esetén. Az egymástól távoli hallgatók esetében nincs utazási és szállás költség. Emellett persze nem elhanyagolható az a tény is, hogy nincs, vagy csak sokkal kisebb a munkaidő kiesésből adódó veszteség.

5.3 Megváltozott szerepek

Az elektronikus tanulás bevezetésével kapcsolatban mindenképp fel kell mérni azt a nem elhanyagolható tényt, hogy nagymértékben átalakulnak a hagyományos szerepek. Megszűnik a hagyományos frontális, tanár központú oktatás, és helyébe lép a tanulásközpontú hallgató centrikus oktatás. Jelentősen veszít szerepéből a tanár, átalakul mentorrá, segítővé. A feladata leginkább a tanulási feltételek megteremtésére, iránymutatásokra korlátozódik. Jelentősen változik a diák szerepe is. Az eddig ismert hallgató szerepből át kell alakulnia valódi tanulói szerepbe. Meg kell tanulnia tanulni. Az önálló (segítség nélküli) tanulás sok diáknak hatalmas problémákat okoz. Pontos önértékelésre van szükség. Mivel a számonkérés nem személyes, később vagy egyáltalán nem derülnek ki a hiányosságok. A tanuló a felmérőket önállóan tölti ki, nem lehet kontrollálni, hogy az ott lemért tudás az a sajátja, vagy segítséget vett igénybe a megoldáshoz.

5.4 Kihívások

Az E-Learning-ben résztvevő tanárok előtt hatalmas kihívások állnak. Ezek:

26

Technikai felkészültség: meg kell tanulnia az oktatáshoz kapcsolódó minden technikai eszköz készség szintű használatát. Ez vonatkozik mind a tananyag készítő, mind pedig a tananyagot közzé tevő alkalmazásokra.

Kommunikáció: Kezelni, és rutinszerűen kell használnia az internet adta kommunikációs eszközöket. Nagyon kevés lehetősége lesz a személyes kontaktusra. A hagyományos didaktikai modell szerint a tanár napi szinten kommunikál személyesen a tanítványaival. Kérdésekre válaszol, problémákat próbál megoldani, stb. A diák az elektronikus oktatási formában is elvárja a gyors – akár azonnali – reagálást a tanártól.

Képzés: a leendő tutoroknak részt kell venniük képzésekben, amelyek a technológia és tantárgyi változások követését szolgálják. Mivel az informatika rohamosan fejlődik a folyamatos önképzés elengedhetetlen.

A képzés indítása előtti feladatok: tananyagok megfelelő összerendezése, mérés-értékelés kialakítása. A technikai környezet ellenőrzése és tesztelése. Ha szükséges a hallgatói adatok beszerzése, rögzítése.

Képzés befejezése után: vizsgaeredmények gyors közzététele, értékelési szempontokkal együtt. Nem megengedhető, hogy a kitöltés után napokig, vagy akár hosszabb ideig ne legyen eredmény. A diák elvárja a szinte azonnali reakciókat.

5.5 Milyen feladatot jelent az elektronikus tananyagok alkalmazása a pedagógusok részére

Az elektronikus oktatás (távoktatás) mindenképp megköveteli új tananyagok készítését, összeállítását. Nem megengedhető az a forma, hogy a meglévő tankönyveket, munkafüzeteket digitalizáljuk valamilyen formában és azokat változatlanul tegyük közzé. Az új technika alkalmazása a használt anyagokban is merőben új módszertani követelményeket támaszt. Ez persze terhet ró azokra a pedagógusokra, akik valamilyen formában részt vesznek az ilyen jellegű képzésekben. Ennek a kompenzálása és honorálása feszültségekhez vezet. Ez egy nehéz és fáradságos folyamat. Nem működhet az adott intézmény vezetőségének teljes támogatása nélkül. Minden támogatást – technikai és humánerőforrás – meg kell adni a kollégák számára. Emellett rá kell világítani arra, hogy ha elkészül egy ilyen anyag, akkor abból mindenki – beleértve a készítőt is – csak profitálni fog.

5.6 Tananyagok építőelemei

Az elektronikus tananyagok tartalma nagyon sokrétű lehet. Általában a következő elemekből épül fel:

• szöveges tartalom • álló kép • mozgó kép • animáció

27

• hang

Mindegyik tartalmi formára szigorú formai szabályokat kell bevezetni. Ez különösen fontos abban az esetben, ha egy nagyobb egységet többen szerkesztenek.

5.7 E-Learning tananyagok felépítése

A képzéseket lehetőség szerint a következő tagozódásban kell felépíteni9: Kurzus

Ez a hagyományos értelemben vett tanterv, vagy tantárgy, amin a diáknak végig kell haladnia. Mérete és szerkezete a feldolgozandó anyagtól függően sokféle lehet. Tartalmazni a kell a kurzusra vonatkozó bevezetést és legalább egy záró tesztet, amivel a kurzus teljesítése igazolható (vizsga).

Modul

A kurzus építőkövei. Szerkezete hasonló (megegyezik) a kurzuséval: bevezetés, teszt.

Lecke

Az internet alapú oktatás alapeleme. A modul része és lehetőség szerint kb. egy oldalból álló feldolgozandó ismeretet kell, hogy tartalmazzon. Az elején mindenképp szerepelnie kell egy röviden megfogalmazott célkitűzésnek. Ez a korszerű kompetencia elvűségben: a tudni kell, a tanuló képes lesz fogalmakat kell, hogy körülölelje. A fő rész a lecke, ismeretek leírása, figyelemfelkeltő eszközök. Lehetőség szerint a lecke végén legyen önellenőrző kérdéscsoport, aminek segítségével a tanuló meggyőződhet arról, hogy sikerült e elsajátítatni az ismereteket. Törekedjünk arra, hogy a leírt anyag 10-20 perc alatt feldolgozható legyen.

Tesztek

A mérésnek nagyon széles a tárháza. Többféle tesztet alkalmazhatunk a tananyagokban: feleletválasztós (egy vagy több jó válasszal), szabadszöveges (ennek az értékelése nehézkesebb, mint a többi), szókiegészítős, stb.

5.8 Pedagógiai és módszertani szempontok

• A tananyagnak pontos követelményeket kell tartalmaznia. Ezeket a követelményeket a célokban kell megfogalmazni.

• A tanulási tevékenységek biztosítsák az előírt készségek, képességek elsajátítását.

• Tegye lehetővé az egyedi ütemben való haladást. 9 Dr. Ludik Péter: doktori értekezés (2006)

28

• A segédletek, leírások maximálisan biztosítsák és támogassák az egyéni tanulás folyamatát.

• Tartalmazzon lehetőséget az előzetes tudás elismerésére és mérésére lehetőségeket.

• A szerkezet tegye lehetővé azt, hogy bármelyik ponton be lehessen kapcsolódni a képzésbe.

• Önellenőrző kérdések, tesztek segítségével biztosítsa a visszacsatolás lehetőségét.

• A kiválasztott keretrendszerhez (LMS) és annak sajátosságaihoz pontosan illeszkedjen.

• Adjon lehetőséget a keretrendszer segítségével statisztikák, elemzések készítésére.

• A nyelvezete legyen egyszerű, megfogalmazása tömör és lényegre törő. Kerüljük a terjengősséget, bonyolult, idegen szavakkal teli fogalmazást. Természetesen abban az esetben, ha szükséges, használjuk a témához illő szakszavakat, de különösen kezdő szinten ezekhez adjunk magyarázatot, szószedetet.

5.9 Technikai, szerkesztési szempontok

• minél több médiumot tartalmazzon (kép, hang, videó) • a használt médiumok mérete, formátuma legyen egységes • a használt elemek könnyen felismerhetőek legyenek • a navigációs lehetőségek biztosítsák a könnyű eligazodást • a használt színek legyenek egymással összhangban • használjunk jól olvasható betűtípusokat

29

6. A távoktatáshoz használt technikai, technológiai háttér

A távoktatásban a legfontosabb eszköz az alkalmazás (kiszolgáló), amely a kurzusokat, leckéket továbbítja a hallgató felé, megvalósítja a mérés-értékelést. A piacon ma nagyon sokféle LMS10 rendszer érhető el. Sokféle fizetős és sokféle ingyenes eszközre találhatunk az interneten. A választást, mint sokminden más esetben, legjobban a pénztárca határozza meg. Egy dologról nem szabad megfeledkezni. Csak olyan rendszert válasszunk, amely támogatja a SCORM szabványt. A szabványosság előnyei:

• a tananyagelemek újrahasznosíthatóak • hordozhatóság • a rendszerek (intézmények rendszerei) közötti átjárhatóság

6.1 A SCORM szabvány

Mit jelent a betűszó? Sharable Content Object Reference Model - Megosztható Tartalmi Objektumok Hivatkozási Modellje. Jelenleg a SCORM 2004-es verzió a legutolsó, amit használnak a piaci szereplők. Ismereteink szerint a SCORM 1.2 az a változat, amelyet minden LMS rendszer ismer és elismer. A szabvány fejlődéstörténete:

• 2000. január — SCORM Version 1.0 • 2001. január— SCORM Version 1.1 • 2001. október — SCORM Version 1.2 • 2004. január — SCORM 2004 (1st Edition) • 2004. július — SCORM 2004 (2nd Edition) • 2006. október — SCORM 2004 (3rd Edition) • 2009. március — SCORM 2004 (4th Edition)

Mint a felsorolásból is látható a szabvány fejlesztése – fejlődése – folyamatos. A folyamatosság biztosítja, hogy mindig belekerüljenek a legújabb technikai és technológiai fejlesztések eredményei. Miért előnyös a SCORM-ot használni?

10 Learning Management System – Oktatási keretrendszer

30

Napjainkban ez a legelterjedtebb és elfogadottabb E-Learning szabvány. Mind a piaci (profitorientált) és a non-profit szféra előszeretettel használja, alkalmazza. Tartalmazza mindazokat az elemeket, melyek szükségesek és elvárhatóak egy korszerű tananyag elkészítéséhez. Önmagába integrál sok egyéb előírást, ajánlást, melyeket a világ egy-egy részén fogalmaztak meg. A felépítése nagyon hasonlít a programozásból ismert objektív orientál modellre. Ennek az az előnye, hogy könnyedén testre szabhatóak a tananyagok, és a bejárási útvonalak. A SCORM használatának megfelelőségére garancia az a szervezet, amely mögötte áll: Advanced Distributed Learning (ADL). Ezt a szervezetet az USA védelmi minisztériuma hozta létre 1997-ben, azzal a céllal, hogy biztosítson szabadon hozzáférhető szolgáltatások a kapcsolati rendszerébe tartozó akadémiai, egyetemi, vállalati szektorba tartozó cégek számára.

A SCORM felépítése

• Tartalomegyesítő modell (Content Aggregation Model, a továbbiakban: CAM)11

• Futtatási környezet (Run Time Environment, a továbbiakban: RTE) • Besorolás és navigálás (Sequencing and Navigation, a továbbiakban:

SN)

A CAM három specifikációból áll.

1. Tanulási tartalom leírására szolgáló elemek jegyzéke. Ezek az elemek foglalják magukban a tartalmat, a tartalom tulajdonosát, a hozzá kapcsolódó képzési célt, műszaki követelményeket, esetlegesen az árat stb.

2. A fenti elemek (meta adatok) XML jelölőnyelvben való leírását előíró specifikáció. Ez a specifikáció biztosítja a tartalmak (emberi/gépi) olvashatóságát.

3. A tartalom becsomagolásának mikéntjét előíró specifikáció. Egy-egy becsomagolt tartalom a tanulási objektumoknak és ezek meta adatainak a gyűjteménye, kiegészítve a tartalom felhasználó részére való átadási módjának a leírásával. Az így becsomagolt tanulási tartalmat a rendszerek egymás között szabványosan tudják kicserélni. A gyakorlatban ez az összes információ egyetlen XML-állományban való leírását jelenti.

A tanulási környezetek az ily módon átvett tartalmak csomagolásából tudják, hogy mikor milyen ismeretet kell átadni a tanulóknak.

Az RTE a SCORM azon összetevője, amely a tartalommal összefüggő információkat közvetíti a tanuló és a tanulási környezet között. Ezt egy programfelület biztosítja, amely szabványos kommunikációt biztosít a 11 forrás: http://www.tok.u-szeged.hu/scorm.html

31

tanulási környezettel. Ez a felület javascript programnyelven, a böngészőkbe beépített parancsértelmező nyelven fut.

Az SN feladata az egymástól független egységek tanulási célnak megfelelő összerendezése és a közöttük való navigálásnak, azaz az ismeret elsajátítási útvonalainak a meghatározása.

6.2 LMS rendszerek

Elvárások a távoktatási rendszerekkel kapcsolatban: • platform független, lehetőleg WEB alapú legyen • alkalmas legyen szinkron és aszinkron kommunikálásra • könnyen használható legyen mind a tanár, mind pedig a diák

számára • moduláris felépítésű, a későbbi továbbfejlesztésekhez,

módosításokhoz • a karbantartás ne kössön le nagy humán erőforrást • költséghatékony legyen

Az LMS rendszereknek két fő feladatot kell ellátniuk: 1. Adminisztráció. Nyilvántartja és kezeli a felhasználókat, a hozzájuk

kapcsolódó jogosultságokat 2. Tananyagterjesztés: Tárolja és terjeszti a tananyagokat a tanulók

számára

Néhány ismertebb LMS rendszer és fontosabb jellemzőik WebCT

• fizetős, nagyon drága • nem támogat E-Learning szabványt • könnyedén testre szabható • egyszerűen használható kezelőfelület

mySAPCooSpace • körülményes kezelés • LCMS-LMS kommunikációja bizonytalan • saját tananyagszabvány • nagy hardver igény • tanárok-tanulók nem kedvelik • fizetős

Moodle • ingyenes, Open Source, Open GL • egyszerű, könnyedén testre szabható • teljes SCORM támogatás • nagy fejlesztői háttér • akár önállóan is továbbfejleszthető • kis hardver igény

32

DokeOS • ingyenes, Open Source, Open GL • egyszerű, könnyedén testre szabható • SCORM támogatás

Európában és Amerikában az ingyenes elérhető rendszerek használati aránya jelentős. Emellett természetesen sokan használják a fizetős rendszereket is, de nem elhanyagolható a szerepe a saját (egyedi) fejlesztésű rendszereknek. A legtöbb rendszer már nem csak LMS, hanem LCMS is. Az LCMS-ek rendelkeznek tananyag szerkesztő modullal is. Ezekben a modulokban komplett tananyagok és tesztek készíthetőek el nagy hatékonysággal.

6.3 Moodle

Az itt felsorolt rendszerek közül leggyakrabban a Moodle rendszert használják azok, akik ingyenes platform mellet teszik le a voksukat. A világon jelenleg 42837 site van regisztrálva12, és ezen felül még kb. 7000 site jelezte a használatot, de anonimitást kért. A következő kép a földrészenkénti elterjedtséget mutatja

1. ábra

A Moodle elterjedtsége A térképre elhelyezett sárga pöttyök mutatják a bejegyzett Moodle oldalakat. Jól látszik, hogy a legnagyobb penetráció Észak-Amerikában és Európában van.

12 forrás: http://moodle.org/sites/

33

Néhány ország adata: Magyarország: 235 regisztrált site Szlovákia: 147 regisztrált site Románia:122 regisztrált site Németország: 2120 regisztrált site Véleményem szerint emellett nagyon jelentős azon oldalak száma, amelyek nincsenek regisztrálva. Az előbb felsorolt számokból is látszik, hogy a Moodle elterjedtsége nagyon magas. Ennek az okai a következők lehetnek:

• könnyű hozzáférhetőség • ingyenesség • egyszerű telepítés • egyszerű menedzselhetőség • könnyű használat • viszonylag kis erőforrás igény

Az erőforrás igény egy meglehetősen csalóka dolog. Maga a keretrendszer nem igényel különlegesen erős és fejlett hardvert. Azt viszont mindenképp meg kell jegyezni, hogy a tartós és nagytömegű használathoz üzembiztos és jó hardver szükséges. Ez nem elsősorban a Moodle miatt van, hanem a mögötte álló webszerver miatt. Ha egyszerre sok TCP kapcsolatot kell kiszolgálnia a szervernek, és ez még fájlok letöltésével is párosul, az nagy processzor és memória terheltséget okoz. A tervezési fázisban ezt alaposan kell mérlegelni: mire, milyen terheléssel fogjuk használni a Moodle-t. Szoftver kívánalmak a telepítéshez: A Moodle futtatásához, használatához a következő összetevőkre van mindenképpen szükség13:

• Webszerver: a legismertebb az Apache, de bármelyik webszerveren futtatható, amely képes a PHP futtatására (pl.: IIS Windows alatt)

• PHP: legalább 4.1-es verzió, de már a Moodle 1.4 is támogatja a PHP5-öt

• Adatbázis szerver: a legegyszerűbb és ajánlott vagy a MySQL, vagy pedig a PostgreSQL használata.

Az itt felsorolt összetevők egytől egyig ingyenesek. A GNU GPL licensz alatt futnak, tehát a támogatásuk, javításuk és továbbfejlesztésük garantált.

13 forrás: http://docs.moodle.org/hu/Alapok: A_Moodle_telepítése

34

6.3.1 A Moodle telepítése

A legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha a LINUX szervert készítünk elő a Moodle számára. Ebben az esetben letöltjük a telepítő csomagot a hivatalos terjesztési helyről - http://download.moodle.org/ - és ezt használjuk. A kicsomagolás után egy böngésző programot használva kell indítanunk az install.php állományt. Pl.: http://szerverem/moodle/install.php. Ez a telepítő teljesen végigvezet minket azokon a lépéseken, melyek szükségesek a Moodle üzembe helyezéséhez. A telepítés során működő internetkapcsolatra lesz szükségünk, mert pl. a nyelvi fájlokat menet közben tölti le. A telepítő angol nyelven indul, de a nyelvválasztás után a kiválasztott nyelven folytatódik. A rendszerhez jelenleg 85 féle nyelvi fájl tölthető le, melyek között megtalálhatóak a legegzotikusabb nyelvek is. Alapesetben a telepítéshez és üzembe helyezéshez nincs szükség programozói és szerver ismeretekre, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy jobb ezt szakemberekre (rendszergazdákra) bízni.

6.3.2 Szerepek a Moodle-ben

Három alapvető és előre definiált szerep található a rendszerben. Ezek a következők: tanár, tanuló, adminisztrátor. A Moodle a következő modulokkal rendelkezik:

• A tanuló munkáját segítő részek (kurzus, lecke, chat, fórum) • Tanári modulok: tananyagok, tesztek létrehozása, tananyagírás • Adminisztráció: be és leiratkozás, naplózások, statisztikák

35

6.3.3 A Moodle használata

A Moodle használata a legtöbb esetben bejelentkezéshez kötött. Néhány nagyon ritka esetben a portálok megengedik az un. vendég felhasználóknak a hozzáférést bizonyos kurzusokhoz. Ez azonban mindenképp biztonsági kérdéseket vethet fel. A legjobb és leghatásosabb az, ha csak a regisztrált és ellenőrzött felhasználóknak biztosítjuk a hozzáférést. A cím beírás után általában egy ilyen képernyő fogadja a látogatót:

Bejelentkezés, regisztráció

2. ábra

Kezdő képernyő Ha már regisztrálva vagyunk, akkor a baloldalon kell megadnunk a felhasználó nevet és jelszót. A jobb oldali „Most van itt először” rész csak akkor látható, ha az oldal adminisztrátora ezt engedélyezte. Az alapértelmezett beállítása az a rendszernek, hogy nem lehet önállóan regisztrálni az oldalra. Ennek, hasonlóan a vendégfiók tiltásához, leginkább biztonsági okai vannak. Ha nem, akkor a jobb oldalon található

36

„Új fiók létrehozása” gombra kattintva a következő ablakot láthatjuk magunk előtt:

3. ábra Önregisztráció

Minden mező kitöltése kötelező. Az e-mail cím mezőben egy valódi és élő címet kell megadnunk, mert a rendszer ide küld egy üzenetet, aminek a segítségével meg kell erősíteni a regisztrációnkat. Megjegyzés: a telepítésnél ügyeljünk arra, hogy legyen elérhető a Moodle számára egy levelező szerver, aminek a segítségével pl. a regisztrációs leveleket ki tudja küldeni. A másik módszer a felhasználói fiók létrehozására a manuális eljárás. Ehhez adminisztrátori jogokra van szükség.

37

4. ábra

Felhasználó kézi felvétele Ha a rendszerünk fel van töltve felhasználókkal az előbb ismertetett módszerek bármelyikével, akkor nekikezdhetünk az érdemi munkának. A felhasználók típusai:

• tanuló: a legkisebb jogokkal bír, hozzáfér a számára kijelölt tananyaghoz, módosíthatja a saját profilját (jelszó, avatar, e-mail, stb.)

• tanár: ők felügyelik az adott kurzus oktatási folyamatát. Ellenőrzik a teszteket, értékelnek, stb.

• szerző: ők hozhatják létre a kurzusokat, és akár tanári szerepet is betölthetnek rajta.

• rendszergazda: a site működéséért felel, bármit megtehet az oldalon. Bizonyos adminisztrációs feladatok csak ezzel a jogosultsági szinttel hajthatóak végre.

• vendég: azonosítás nélküli felhasználó, szinte semmihez nincs joga. Lehetőség szerint tiltsuk le. Nem igazán tudok olyan esetet mondani, amikor szükség lenne erre a fiókra.

38

6.3.4 Kurzusok, kurzusok létrehozása

A felhasználók után a következő fontos lépés a kurzusok meghatározása és létrehozása. A Moodle-ben a kurzusok száma tulajdonképpen végtelen. Az eligazodást segítendő próbáljunk meg minél kevesebb kurzussal operálni.

Kurzus típusok: Heti forma A tantermi oktatáshoz leginkább hasonló, ezért annak támogatására a legalkalmasabb. A Moodle egy kezdő dátumtól tetszőleges számú hetet határoz meg. Minden héthez külön-külön tehetünk megjegyzéseket, ami a lapon meg fog jelenni. Tematikus formátum A tematikus formátum esetén a dobozok nem időponthoz, hanem témához kötöttek. Az egyes témák hosszabb-rövidebb időt ölelhetnek fel, illetve akár párhozamosan is futhatnak. Használata távoktatási kurzusok esetén javasolt.

Fórum formátum

A fórum formátumban a tanfolyam egy fórum köré szerveződik, mely a főablakban jelenik meg. Ebben a formátumban nem helyezhetünk el egyéb tananyag elemeket. Használata a tantermi oktatás kiegészítése esetén javasolható, illetve akkor, amikor a képzést a fórum köré kívánjuk szervezni. Scorm formátum Ebben a formában egy SCORM fájlból töltünk be mindent. Az tartalmazza a kurzus összes adatát. Nem ajánlott a használata.

5. ábra

Új kurzus létrehozása első képernyő

39

6. ábra

Új kurzus létrehozása második képernyő

Megjegyzés: az első képen látható egy beviteli mező melynek a neve: maximális feltöltési méret. Itt lehet beállítani, hogy a tanulók milyen méretű fájlokat tölthetnek fel a rendszerbe. Ez a beállítás azonban nem önmagában működik. A Moodle adminisztrációjában és a PHP beállításaiban is kell ehhez módosítani. Az utóbbi beállítás elvégzéséhez alapos PHP és szerver ismeretek szükségesek. A második képernyőn látható beiratkozási kulcs mezőnek az a szerepe, hogy ne tudja mindenki felvenni a kurzust. A tanár csak azoknak a tanulóknak adja oda a kulcsot, akiknek csatlakozniuk kell. Ezzel elkerülhető az az eset, hogy mindenki felvegyen olyan kurzusokat, amikre nincs is szüksége. Az adatlap elején található adatok érdemes nagy alapossággal kitölteni s kezelhetőség és egyértelműség elősegítésének érdekében. Egy példaképernyő, ahol jól vannak kitöltve a kurzus adatok.

40

7. ábra

Moodle kurzusok

A kurzus(ok) elkészítése után elkezdhetjük azt tartalommal feltölteni. A következő elemek, tevékenységek vehetők fel egy kurzushoz. Az itt következő felsorolás korántsem teljes, amint a lenti képeken látható eléggé sok elem rendelhető a kurzushoz. Ha a beépített elemek nem volnának elegendőek, vagy megfelelők, akkor bővíthető a lista az internetről letöltött modulokkal. Természetesen a keretrendszer megengedi, támogatja, hogy több elemet is rendeljünk a kurzus egy-egy pontjához (pl. egy héthez)

Chat

Egy web alapú csevegést lehetővé tevő alkalmazás. Használata külső alkalmazás telepítését nem igényli. A tanár beállíthatja a csevegés rendszerességét, időpontját, melyről a hallgatók értesítést kapnak. A Moodle eltárolja az „elhangzottakat” így a csevegésből kimaradók is felzárkózhatnak.

Egyszerű választás

Az egyszerű választás segítségével a tanár gyors szavazásokat, felméréseket rendezhet. Segítségével egy feleletválasztós kérdés tehető fel, illetve nyomon követhetők, táblázatos formában megjeleníthetők a hallgatók válaszai. A

41

tanár finoman szabályozhatja azt is, hogy az egyének válaszai a hallgatók számára anonim módon, vagy szabadon jelenjenek meg.

Feladat (online-offline)

Egy feladat során a tanár rögzítheti a pontos feladatkiírást, és a határidőt. A feladat lehet off-line, azaz bármilyen a rendszeren kívüli feladat. Ez esetben a tanár a határidő eljövetele után értékelheti a rendszeren belül a tanulók munkáját, valamint osztályozhatja azt.

Amennyiben a feladat valamilyen fájl elkészítésével jár, online feladatot is megadhatunk, ekkor a Moodle képes fogadni a beadott fájlt, majd azt a tanár számára javítandóként felajánlani.

A feladatok értékelését a Moodle automatikusan e-mailben is elküldi a tanulóknak. Az adott osztályzat bekerül a naplóba. A fájlok feltöltésénél képes kezelni az újratöltéseket, korlátozhatjuk a fájl méretét, sőt megadhatjuk azt is hajlandók vagyunk-e fogadni a határidő után késve beadott megoldásokat.

Fórum

A Moodle-ban egymással párhuzamosan több fórumot is létrehozhatunk egy tanfolyamon belül. A fórumok tetszőleges számú témát, és ahhoz hozzászólásokat tartalmazhatnak. A fórum hozzászólásokat a feliratkozottak, a javításra biztosított alapesetben 30 perc után, e-mailben is megkapják. Ez igen jól ösztönzi a tanulókat arra, hogy maguk is hozzászóljanak.

Speciális fórum a kurzus, illetve a teljes weboldal hír fóruma. Erre minden érintett automatikusan felíratásra kerül, és beállítható, hogy ezen fórumok hozzászólásai automatikusan megjelenjenek a nyitó képernyőn.

A fórumok definiálásakor megadható, hogy a tanulók hozzászólhatnak-e az adott fórumhoz, nyithatnak-e új témát, kívánjuk-e értékelni a hozzászólásaikat, illetve értékelhetik-e egymás hozzászólásait. Definiálható olyan fórum is, ahol minden hallgató 1 témát köteles megadni, a tanár a téma moderálását értékelheti.

Kérdőív

A Moodle tartalmaz pár beépített kérdőívet, melyek az eredeti kutatási témához lettek kidolgozva. Ezek egyszerű felvitelére szolgál a kérdőív típus. A kérdőívek angol nyelvűek, és módosításuk egyenlőre csak PHP programozás útján volna lehetséges, ezért használatuk nem javasolt.

Gyors kérdések feltételére az Egyszerű választás, összetettebb teszt feladatok kiadására a Kvíz elem használható.

Napló

A Napló elem elnevezése talán kicsit megtévesztő, a jegyzet szó jobb fordítás volna. (Mivel a Moodle jól támogatja a fordításokat, ezért nincs akadálya átnevezni ezt az elemet.) A Napló tanár és tanuló közös jegyzetfüzete,

42

melyet hosszabb időn keresztül használhatnak. Tartalmát mindketten látják, a tanár értékelheti a naplóba (jegyzetbe) írtakat. A napló definiálásakor a tanár egy témát jelölhet meg, melyről a napló szólni fog, és megadhat egy határidőt, ameddig a tanulók módosíthatják a naplóba rögzítetteket. (Képek és szövegek felvitelére van lehetőség.)

Kvíz

A kvíz segítségével önértékelő és számonkérő jellegű teszteket állíthatunk össze. A kvíz jellegének kiválasztása után a Moodle web felületén keresztül vihetjük fel a kérdéseket. A Moodle csak az automatikusan kiértékelhető kérdéseket ismeri azaz:

• feleletválasztós tesztkérdés

• többfelelet-választós tesztkérdés

• pontos válasz (szöveges)

• pontos válasz (számérték)

• párosítás

A kérdéseket a Moodle közös adatbázisban tárolja, így megoszthatjuk azokat a kurzusok között, a kérdések újra felhasználhatóak.

Tananyag

A Moodle-ban tananyagként tehetjük közzé tanulásra szánt anyagainkat. A Moodle tananyagai lehetnek előre létrehozott fájlok, a webfelület segítségével létrehozott elektronikus anyagok, illetve internetes hivatkozások. A tananyagokhoz rövid ismertető fűzhető, a fájlok feltöltését webes fájlkezelő segítségével egyszerűen lehet elvégezni.

A Moodle nyomonköveti, melyik tanuló, mikor és hányszor nézte meg az adott tananyagot.

Workshop

A workshop segítségével olyan projekt alapú oktatási feladatok támogathatók, ahol a cél különböző fájlok létrehozása. A tanár előre definiálhatja a munkafázisokat, az elkészült munkákat a tanulók feltölthetik értékelésre, illetve egymás produktumait is értékelhetik. A jelenleg letölthető 1.1-es verzióban a workshop még nincs magyarítva.

43

8. ábra

Tananyag elemek hozzáadása a kurzushoz A tananyagok közül a leggyakrabban használt elem a szöveges oldal szerkesztése. Itt lehet szabadszövegesen leírni az elsajátítandó tartalmat.

9. ábra

Szöveges tartalom hozzáadása Amint a képen látható ez egy nagyon egyszerű, mondhatnánk puritán szövegszerkesztő. Igazából a hosszú tananyagokat nem itt szoktuk szerkeszteni. A másik gyakori tananyagforma az IMS csomag.

44

10. ábra

IMS csomag beillesztése Ebben az esetben szükségünk van egy előre összeállított IMS tartalom csomagra. Ezt elkészíthetjük valamilyen tananyag szerkesztő program segítségével. Tulajdonképp ez az eset az, amikor SCORM kompatibilis csomagot állítunk össze. A Moodle ezt a csomagot feltölti és kicsomagolja a saját fájlrendszerébe. Innentől kezdve már használható a tananyag elem. Az, hogy milyen tevékenység formákat rendelünk a kurzushoz, azt nagyban meghatározza a kurzus témája.

45

11. ábra

Tevékenység hozzáadása a kurzushoz Fájl feltöltés A leggyakoribb a feladatok választása. Itt lehetőséget adhatunk a hallgatóknak fájlok feltöltésére.

12. ábra

Fájl feltöltése

46

Amint az ábrán is látható jól testre lehet szabni a feltöltési feladatot. Nézzük részletesen a beállításokat:

• Pont: a feladat teljesítésével elérhető maximális pontszám. Ez itt már része a Moodle mérés-értékelési folyamatának.

• Elérhető ekkortól: Lehetőség van arra, hogy a feladat ne legyen azonnal aktív, hanem csak a beállított dátum és idő után.

• Határidő: Meghatározhatjuk, hogy mi az a dátum, amíg be kell adni a feladatot.

• Kései leadások megakadályozása: Ha ezt igen-re állítjuk akkor a Moodle nem enged a határidő után semmit sem feltölteni.

• Maximális méret: a feltöltendő file maximális mérete. Figyelem! Mint korábban már említettem ez nem csak a Moodle beállításaitól függ. Ha nem tudja nagyobbra állítani, akkor kérjen segítséget a rendszergazdától.

• Törlés engedélyezése: a tanulónak megadjuk-e a lehetőséget, hogy a saját fájljait törölje a rendszerből. Ahhoz, hogy módosítsa a beadott feladatát, nem kell törlési jog. A rendszer automatikusan felülírja az előző állományt, ha ismételten elindítjuk a feltöltést.

• Feltöltött állományok maximális száma: ennél a pontnál meghatározhatjuk, hogy hány darab állományt tölthet fel a tanuló. Abban az esetben ha ezt a tevékenységet választjuk, hogy egyetlen állomány feltöltése (amely szintén a tevékenységek között található), akkor ez a pont nem jelenik meg.

• Megjegyzések engedélyezése: Bekapcsolása esetén a résztvevők megjegyzéseket írhatnak egy szöveges mezőbe. Ennek segítségével lehet kapcsolatot tartani az oktatóval.

• Leírás elrejtése az elérhetőség időpontjáig: Ennek kiválasztásakor a teljes leírás csak az elérhetőségi dátumtól látható a kurzusban. Előre elkészíthetünk feladatokat és a határidők beállításával automatikusan megjelennek a diákok számára.

• Tanárok figyelmeztetése e-mail-ben: Minden leadott feladat után egy automatikus üzenetet kap a kurzus tanára, vagy tanárai, amely tartalmazza a diák nevét, kurzusát, leadás tényét és időpontját. Képes elárasztani a fiókunkat levéllel, óvatosan bánjunk vele.

• Elküldés osztályozásra: Ezzel a gombbal a felhasználók jelezhetik a pontozók számára, hogy végeztek egy feladattal. A pontozók eldönthetik, hogy a feladatot visszaminősítik-e piszkozattá (ha pl. azon tovább kell még dolgozni).

47

7. Tananyagszerkesztés

A rendszer üzemeltetésén kívül a legfontosabb feladat a tananyagok elkészítése. Ebben nagyon fontos szerep hárul az adott tárgyat tanító pedagógusra. Jól átgondoltan kell mindenkinek dolgoznia. Az esetek egy részében a tananyagfejlesztés folyamatát részekre bontjuk. Tananyag író: az az adott pedagógus, szakember, aki az adott

témakörben jártassággal bír. Szükséges, hogy informatikai ismeretekkel bírjon, de valószínűleg elegendő egy szövegszerkesztő alkalmazás ismerete.

Tananyag szerkesztő: az elkészült anyagokat „fordítja” elektronikus formára. Ismernie kell a választott tananyagszerkesztő program működését, felépítését, de tisztában kell, hogy legyen a pedagógiai szempontokkal is. Magas fokú informatikai felkészültség várható el tőle.

7.1 Tananyag szerkesztő alkalmazások

A piacon rengeteg féle alkalmazás található, Nem feltétlenül van ilyenre szükségünk, mert a Moodle (és más LMS rendszerek is) rendelkeznek beépített szerkesztővel. Az esetek többségében azonban egyszerűbb egy külső program használata. Az elvárás az a szerkesztő programokkal, hogy képesek legyenek a kimenetükön SCORM csomagokat prezentálni. Továbbá nagyon fontos a minél egyszerűbb használat. Szerkesztő programok:

• eXe Learning XHTML editor: ingyenes használható, több platformon is elérhető tananyag szerkesztő alkalmazás. Elérhetősége: http://eXe-Learning.org/

• Reload editor: az egyik legrégebben létező és - független források szerint- legjobb tananyag szerkesztő program. Elérhetősége: http://www.reload.ac.uk/. Az előzővel szemben bonyolult a használata. Tisztában kell lenni a SCORM csomagok felépítésével, részeivel. Az oldalon található egy SCORM 1.2 player nevű alkalmazás (http://www.reload.ac.uk/new/scormplayer.html ). Ennek segítségével az elkészült tananyag a szerkesztő/fejlesztő gépén is kipróbálható, lejátszható. Ki lehet vele szűrni a hibákat még az előtt, hogy feltöltenénk az LMS rendszerbe.

7.2 eXe Learning program

Az egyszerűbb használat miatt az eXe Learning tananyag szerkesztő programot ajánljuk használatra. A program Windows operációs rendszerre kétféle változatban tölthető le

48

• Telepítő: az alkalmazás feltelepül az operációs rendszerre és bármikor használható.

• un. Portable: a program készítői szerint: Ready to Run. Ez egy olyan változat melyet nem kell telepíteni, tehát akár egy USB kulcson is magunkkal vihetjük, és bármely számítógépen könnyedén használhatjuk. Ennek pusztán annyi a hátránya, hogy az alkalmazás indítása egy kissé több ideig tart.

Megjegyzés: A most következő bemutató a hordozható változatra épül. A program számos nyelven elérhető. Az indításkor az operációs rendszer nyelvét ismeri fel és veszi alapul, de ez természetesen módosítható. A módosítást a Tools-Preference (Eszközök-Beállítások) menüpont alatt tehetjük meg.

13. ábra

eXe Learning nyelvválasztás

49

A program indításakor a következő képernyő fogadja a tananyagkészítőt:

14. ábra

eXe kezdőképernyő A képernyő bal oldalán található elemekből lehet a tananyag részeit kiválasztani, és a felettük található nyilakkal akár a sorrendjüket is módosítani.

15. ábra

Tananyag elemek

50

Ezek közül a következők használata „kötelező”:

• Célok • Előismeret • Esettanulmány

Ahogyan már korábban is szó volt róla, minden tanagyag elemet be kell, hogy vezessen egy jól megfogalmazott cél. Itt írjuk le, hogy a tanuló mire lesz képes a tananyag elsajátítása után.

16. ábra

eXe Learning Célok Az előismeret pont pedig az előzetes tudás beszámítása miatt fontos. Tudatnunk kell a tanulókkal, hogy ahhoz, hogy elvégezzék – megtanulják – az felsorolt ismereteket.

17. ábra

eXe Learning Előismeret Az esettanulmány az a rész, ahol magát az ismeretet leírjuk, ismertetjük.

51

18. ábra

eXe Learning Esettanulmány Az egyes részek szerepei14

Történet: az esetleírásnak az a célja, hogy a megfelelő eljárás kialakulását elősegítsük. Tevékenység: azokat az utasításokat kell itt megadnunk, melyek a tanulót rávezetik a probléma megoldására. Visszajelzés: segíti a visszacsatolást, a későbbiekben az értékelési folyamatot. Ahogyan haladunk lépésről lépésre előre a tananyag kialakításában azt láthatjuk, hogy azok a részek, amikkel már készen vagyunk „összecsukódnak”. Mindig csak az aktuálisan szerkesztett elem van kinyitva a képernyőn. Természetesen a későbbiekben ezek a részek még tovább szerkeszthetőek.

14 forrás: eXe Learning Súgó

52

19. ábra

eXe Learning Több elem a képernyőn

7.3 Néhány szó a szerkesztő felületről.

20. ábra

eXe Learning Szövegszerkesztő ikonok

Az itt látható és használható elemek jó része ismerősnek tűnhet annak, aki használ bármilyen szövegszerkesztő programot. Ezeknek a funkciója és működése teljesen megegyezik pl. az MS Word-el. Általában azért a lehetőségek tára kisebb, mint egy drága programban. Azonban ezek a funkciók teljesen elegendőek egy tananyag összeállításához. Amitől

mindenképpen említést kell tennünk az a következő ikon: Ez akkor kap(hat) nagy szerepet, ha a nyers szöveg már rendelkezésre áll MS Word formátumban. Ha a szöveget a Word-ben kijelöljük és vágólapra másoljuk, majd az eXe-ben beillesztjük, akkor érdekes dolgok fordulhatnak elő. Az elvárás az volna, hogy módosulatlanul és lehetőleg a formátumok jó részét megtartva kerüljön át a szöveg. Ezzel szemben a szöveg „összetöredezik”, elveszíti minden beállítását, igazítását a másolás

53

során. Ellenben ha a Word beszúrása eszközt használjuk az eredmény az elvárt lesz.

21. ábra

eXe Learning Word tartalom beszúrása A folyamat nagyon egyszerű.

1. Jelöljük ki a beilleszteni kívánt szöveget a Word-ben

2. Kattintsunk az eXe Word beillesztés ikonjára 3. A megjelenő képernyőn nyomjuk le a CTRL-V billentyűzet

kombinációt 4. Kattintsunk az Insert feliratra

Az eredmény valami ehhez hasonló kell, hogy legyen

22. ábra

eXe Learning A beillesztett Word tartalom

54

Amint a képen látható megmaradt például a felsorolás, számozás formázása a beillesztés után. Ha nem ezt a módszert alkalmazzuk, akkor az eredmény ilyen lesz:

23. ábra

eXe Learning Rosszul beillesztett Word tartalom

Amint látható a formázási beállítások elvesztek a beillesztés során. Az eXe Learning tesztelemeit nem javasolt használni. Ugyan a Moodle képes beilleszteni az itt létrehozott teszteket, de az értékelési folyamat nem lesz teljesen korrekt. Inkább a Moodle saját tesztíró környezetét kell használni. Az elkészült tananyag mentése a File – Save (Fájl – Mentés) ponton történhet. A program az elkészült anyagokat a saját formátumában menti el (ELP kiterjesztés). Ahhoz, hogy ezt be tudjuk illeszteni egy LMS rendszer kurzusába el kell készítenünk belőle egy SCORM kompatibilis csomagot. Természetesen erre is meg van a lehetőségünk. Válasszuk a File – Export – SCORM 1.2 pontot.

24. ábra

eXe Learning SCORM export

55

Ennek hatására létre fog jönni egy ZIP kiterjesztésű fájl, amely mindent tartalmaz ahhoz, hogy az LMS tudja használni a tananyagot.

7.4 Tananyag beillesztése a Moodle-be

A tananyag beillesztése a következő módon történik. Válasszuk a „Tananyag hozzáadása…” legördülő menüből az IMS-csomag hozzáadás pontot.

25. ábra

Moodle - SCORM csomag beillesztése

A megjelenő képernyőn látható adatokat célszerű pontosan és értelemszerűen kitölteni, mert a tanulók ennek alapján tudnak tájékozódni, keresni a feltöltött tananyagok között.

26. ábra

56

Moodle - SCORM csomag adatlap Az „Állomány kiválasztása vagy feltöltése” gomb segítségével ki tudjuk tallózni az elkészült csomagunkat és a Moodle azt feltölti a saját rendszerébe. Az első használatkor figyelmeztetést kapunk, hogy még nincs a tananyag használatba véve, kívánjuk e megtenni. Igent válaszolva az LMS kicsomagolja a csomagban található állományokat és kezdődhet a tanulás.

8. E-Learning az EU-ban és Magyarországon

8.1 Az E-Learning Európai Unióban

Az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban tartott csúcstalálkozóján megfogalmazott célkitűzés értelmében az Európai Uniónak növekvő foglalkoztatottság mellett a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell válnia 2010-re. Ezt a kijelentést az a tény sarkallta, hogy az Egyesült Államok E-Learning fejlettsége jóval meghaladta az Európai Unió-ét. A lisszaboni E-Learning Kezdeményezés megvalósításában kiemelt szerepe van az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT). A 2002-ben megfogalmazott eEurope 2005 terv konkretizálta a 2006-ig terjedő teendőket. A program a digitális írástudás terjesztését, az egyetemi virtuális campusok és az eTwinning iskolai együttműködési keretrendszer létrehozását tartalmazza. Ezen felül az alapvető szélessávú internet és a Grid technológia (hálózatba kötött számítógépek közös számítási kapacitásának kiaknázása) szükségességét is számba vették a felsőoktatás és az E-Learning kapcsán. Ekkor született meg az E-Learningeuropa.info portál is. Az európai uniós távoktatási politikák következő prioritásai a következők15:

• az esélyegyenlőség biztosítása, a technológia fejlődéséből adódó szociális kizáródás elkerülése, mint cél,

• az „európai dimenzió”, azaz a hozzáadott érték hangsúlyozása, • a munkanélküliség leküzdésének előtérbe helyezése, • a módszertani megalapozottság fontossága, a tanulási folyamat

kutatása, megismerése, • a megvalósult fejlesztések folyamatos vizsgálata és elemzése

(monitoring), a tapasztalatok visszacsatolása, a minőség folyamatos elemzése és biztosítása.

Az EU komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy a Lisszabonban megfogalmazottak megvalósuljanak. Az E-Learning programokhoz vezető úton az alapdokumentumok jelentik a mérföldköveket – amelyekben egymáshoz képest fokozatosan erősödött és artikulálódott a tartalom, a 15 forrás: E-Learning és felnőttképzés Magyarországon és Európában, NFI kutatási anyag

57

módszertan, a technológia és a szociális dimenzió (a hozzáférés biztosítása).

8.2 Az E-Learning Magyarországon

Magyarországon (és az Unió többi újonnan csatlakozott államában is) nagyon nagy volt a lemaradás az E-Learning terén. Ez az oktatási forma kb. 2000 táján kezdett el megjelenni az országban. Az újonnan csatlakozni kívánt országok az EU eEurope programjához az eEurope+ programmal csatlakoztak. Ehhez a programhoz kapcsolódóan rengeteg kormányzati intézkedés történt az információs társadalom fejlesztésének érdekében. Ezen intézkedések ellenére a fejlődés nem volt az elvárt mértékű. Ennek az okai a következők lehettek:

• viszonylag alacsony egyéni vásárlóerő • magas telekommunikációs és számítógépárak • meglehetősen költségérzékeny E-Learning piac.

Gátat szabott még a fejlődésnek – terjedésnek – az oktatási intézmények elutasító magatartása. A magas fokú konzervativizmus társult még egy jelentős forráshiánnyal is. Az utóbbi két dologban 2010-re sem történt jelentős változás. A forráshiány nem csak a technikai oldalt érinti, hanem a humán erőforrást is. Jelentős összegeket kellene invesztálni a pedagógus továbbképzésbe. Önmagától senki sem tudja megtanulni azt a folyamatot, amivel egy sikeres E-Learning projekt levezényelhető. Ezek a fejlesztési folyamatok a tanórákon kívüli időkben kellene, hogy lefolyjanak. Természetesen, mint a legtöbb ember, a pedagógus is szeretne pénzt kapni a külön munkáért, erre azonban központi forrás nincs. Az egyetlen esély jelenleg az EU-s pályázati források. Ezek kihasználása viszont még nem túl jó az iskolákban. Szükséges volna, hogy az E-Learning a különböző oktatási szektorokban, az alapfokú köz- és szakoktatástól a felsőfokú tanulmányokon át a vállalati képzésekig átlépje azt a kritikus tömeget, amikor a technológiai előnyök gazdaságosan kihasználhatók. Természetesen szükséges a megújulás is. Leginkább a pedagógus társadalom módszertani megújulása várat magára. Amíg ez nem következik be, addig az új technikáknak, technológiáknak mindig lesznek kerékkötői. A második Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013, kiemelt prioritásként kezeli az aktív társadalom, okos társadalom és információs társadalom megteremtését. Ezen a következőket érti: foglalkoztatás, az élethosszig tartó tanulás, képzés, oktatás, tudomány, informatika, kutatás, fejlesztés.

58

9. Digitális tudásbázisok

Az elmúlt években az internet ellátottság és sávszélesség javulásával több digitális tudásbázis is létrejött. Ezeken a portálokon az állami forrásból és az Európai Unió támogatásával létrejött fejlesztések keretében szabadon hozzáférhető tananyagok találhatók. Ezek a tudásbázisok a korszerű elektronikus tananyagfejlesztés elveinek megfelelően lehetővé teszi az előzetes ismeretekhez igazodó egyéni tanulási utak bejárását, az önellenőrzést. A tananyagok egyre több és jobb minőségű multimédia elemet tartalmaznak, amely igen fontos a napjaink vizuális kultúráján felnövő fiataloknak.

9.1 A Sulinet Digitális Tudásbázis

A Sulinet Digitális Tudásbázis (továbbiakban SDT) eszköz független LCMS (Learning Content Management System / tananyagkezelő rendszer), amelyet az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság üzemeltet.

A tudásbázis a www.sdt.sulinet.hu honlapon érhető el.

Az alkalmazás hardver/szoftver szükségletek:

Multimédiás számítógép konfiguráció min. Internet Explorer 6 böngésző vagy min. Firefox 2.0 böngésző Java virtuális gép Flash lejátszó az animációk megjelenítéséhez MathPlayer a szövegelemekben szereplő képletekhez Adobe SVG lejátszó az SVG formátumú képek, a tananyagvázlatban található fogalomgráfok és a fogalomkereső eredményének megjelenítéséhez

59

A tudásbázisban földolgozott műveltségi területek, tantárgyak

A Nemzeti Alaptanterv szerint az alábbi műveltségi területek: o Magyar nyelv és irodalom o Élő idegen nyelv o Matematika o Ember és társadalom o Ember a természetben o Földünk és környezetünk o Művészetek o Informatika o Életvitel és gyakorlati ismeretek o Testnevelés és sport

Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott 18 szakmacsoport

Az SDT rendszer egy olyan komplett, a műveltségi területeket minden iskolai évfolyamon lefedő elektronikus tananyag-adatbázis és tartalomkezelési eszköz, amely az iskolai oktatás egyre jobban elterjedő, korszerű eszköze.

A létrehozott adatbázis minden elemében leképezi az iskola tantervét a különböző műveltségi területeken, és konkrét felhasználási útmutatókat, tananyagokat és újrahasznosítható tananyagelemeket nyújt a pedagógusok és a tanulók részére.

Az elemeire bontott tartalmakból elkészülnek a NAT követelményeinek megfelelő tananyagegységek, vagyis például egy műveltségi terület egy tantárgyának adott évfolyamra vonatkozó elektronikus törzsanyaga. Az így megkapott tartalmak egységes rendszert alkotnak, lefedik a 7-12 illetve a 9-12 évfolyamok törzsanyagát.

A pedagógusok a központilag létrehozott törzsanyagokon kívül a már meglévő és/vagy általuk létrehozott új elemekből saját tananyagegységeket is készíthetnek, amelyeket a rendszer megjelenítő felületén vagy abból exportálva más felületeken is használhatnak az órán.

A rendszer létrehozásában jelentős szerepet kapott az oktatás valamennyi szereplője, tehát a pedagógusok, a diákok, a szakmai szervezetek stb. Az SDT komplett tankönyvek digitalizált (az informatika minden lehetséges eszközével, interaktív feladatokkal, szimulációkkal, tesztekkel támogatott) változatát, egy vagy több tanórát felölelő foglalkozásokat, otthoni elsajátításra készült anyagokat, valamint a mai magyar lehetőségeknek legjobban megfelelő 5-15 perces elektronikus blokkokat kínál a hagyományos tanítást kiegészítésére.

Korosztály/iskolai osztály:

7-12 évfolyamok, illetve szakmai képzésben 10-15. évfolyamok.

60

Követelmény a tanulókkal szemben:

Alapvető infokommunikációs ismeretek

Számítógép használat Böngészők kezelése Multimédia elemek lejátszása, értelmezése

Felhasználók száma:

A felhasználók száma elvileg nem korlátozott:

Egyéni Hálózati, csoportos munka

o Tananyagszerkesztők csoportmunkája belső üzenő, e-mail, chat, fórum, hirdetőtábla használatával

o Diákok csoportmunkája egy projekten vagy hosszabb feladat megoldásán

Tutori funkció

Lehetséges a tanár, konzulens valós vagy hálózati jelenléte, de nem feltétlenül szükséges.

Az SDT kiemelt célja, hogy a digitális tananyagokat minél többször és minél tovább fel lehessen használni, vagyis az újrafelhasználhatóság és az értékállóság.

• A technikai értékállóságot - azt, hogy az alkalmazott technológiáktól lehetőleg ne függjön az anyag elavulása - úgy tudjuk biztosítani, hogy a tananyag szerkezetét a lehető legjobban függetlenítjük a megjelenítésre használt eszköz(ök)től. Így a tananyag felépítése nem függ attól, hogy valamilyen böngészőben, egy LMS (Learning Management System / elektronikus oktatási keretrendszer) segítségével vagy pdf állományként látjuk. Az SDT az anyagokat egy eszközfüggetlen tárolóban tárolja, amelyből különböző csatornák felé (web, LMS) publikálunk. Ezzel a módszerrel elérhető, hogy ha a jövőben új eszköz válik használatossá a tanulásban, akkor sem kell a meglévő anyagainkat átírni, csak egy új publikációs csatornát kell fejleszteni. Ezt az eszközfüggetlen tárolót LCMS nek (Learning Content Management System / tananyagkezelő rendszer) nevezzük. A technikai értékállóságot úgy is növelhetjük, ha a jelenlegi technikai fejlettségtől (hálózat sávszélessége, monitorok felbontása) függetlenül az összes média elemet (kép, mozgókép, hang) az elérhető legjobb minőségben (tömörítés nélkül, nagy felbontásban) is tároljuk.

• Az újrafelhasználhatóság követelménye miatt a tananyagokat a lehető legkisebb önálló értelemmel bíró elemekre kell felbontani. Minél kisebb elemekből építünk fel egy házat, annál többféle módon tehetjük azt meg. A kis építőkockákat tananyagelemeknek nevezzük. Az újrafelhasználhatóság (szétbonthatóság)

61

követelményéből következik az is, hogy egy tananyagelem nem hivatkozhat (utalhat) más, az SDT-ben lévő anyagra, hiszen ha hivatkozna, akkor nem lehetne attól függetlenül felhasználni.

9.1.1 Tananyagelem, tananyagegység

A tananyagelem tehát a legkisebb építőelem, amiből az SDT anyagai felépülnek. A tananyagelemekre jellemző, hogy médiaelem-típusonként csoportosítjuk őket (pl.: kép, szöveg, hang, mozgókép tananyagelem). Tároljuk az adott elem legjobb minőségű ún. forrásállományát, a meglévő csatornákra optimalizált egyéb állományokat, illetve az adott elem fontos tulajdonságait. Ilyen tulajdonság például a típus (hang esetében: zene/ének, zaj/zörej, beszédhang...) vagy felbontás.

Az elemekből felépített nagyobb egységeket tananyagegységeknek nevezzük. A tananyagegységek logikailag - valamilyen tematika köré - "összerendezett" elemekre mutató hivatkozásokat tartalmaznak. A tananyagegységek lejátszásakor ezek a hivatkozások meghívják a tananyagelemek megfelelő állományait (pl. egy kép típusú elem webre optimalizált megjelenítése vagy "preview" jellegű megjelenítés stb.) vagy a forrásállományt (pl. egy videoállomány).

Tananyagegységek alapvetően foglalkozásokat jelentenek, melyek egy adott, jól behatárolható, kisebb méretű (általában 10-40 perc alatt feldolgozható) tananyagot tartalmaznak. A foglalkozásokba szervezett tartalom csomópontokba szervezhető, a csomópont általában megfelel egy képernyőképnyi tartalomnak. Egy csomópont tartalmazhat önálló elemeket (pl. animációt), de elem, "összeszerkesztett" egysége is lehet (pl. több szöveg elem, amelybe képeket, képleteket, külső internetes linkeket illesztettek).

A csomópontokhoz különböző pedagógiai jellegű tulajdonságok rendelhetőek:

• A tananyag műveltségterület szerinti besorolása • Célrendszer (fejlesztendő képességek) • Tevékenységformák • Az anyag elsődleges célcsoportja (évfolyam) • stb.

A foglalkozásokból témákat lehet létrehozni, ezek már valamilyen hosszabb, összetettebb egységek. A témákból újabb hierarchikus témák hozhatók létre. A témákhoz is megadhatók azok a tulajdonságok, amelyek a foglalkozásokhoz.

Az SDT tehát olyan rendszer, amely rendelkezik egy tananyagelemeket és tananyagegységeket tároló, karbantartó, kezelő tárolóval (LCMS) és több csatolóval, amelyekkel a tananyagokat más és más megjelenítők felé publikálhatjuk. Az SDT maga is rendelkezik webes publikációs felülettel, amely szabványos technológiákat alkalmaz.

62

9.1.2 Az SDT használata

Az SDT ben tárolt anyagokat jelenleg webes felületen tudja megjeleníteni, lejátszani. Az anyagok közötti gyors eligazodást, keresést az SDT több eszközzel támogatja.

A tananyagok sokrétűen kereshetők

• műveltségi terület/tantárgy/témakör/altémakör szerint, • szabad szöveges kereséssel, • a tananyagelemek, tananyagegységek fontosabb tulajdonságai

szerint. • Az SDT t magába foglaló portál kiemeli a legnépszerűbb anyagokat

(toplista), • az egyszer már megtalált anyagokhoz könyvjelzőt rendelhetünk, így

bármikor, egy kattintással újra használhatjuk őket, • a felhasználók értékelhetik, véleményezhetik az SDT anyagait, így a

tényleges felhasználók véleményére is támaszkodhatunk.

9.1.3 Tananyagok létrehozása

Az SDT kiemelt célja, hogy ne csak meglévő, mások által készített anyagokat lehessen lejátszani, hanem bárki készíthessen digitális tananyagokat. Ezért az SDT a tároló és publikáló modulokon kívül tananyagszerkesztő modullal is rendelkezik.

Lehetőség van arra, hogy a meglévő elemek, egységek felhasználásával, azok módosításával, új tartalmakat hozzunk létre, illetve teljesen új anyagokat készítsünk. A támogatott szerkesztői tevékenységek a következők:

• Meglévő elem (pl. kép, szöveg) módosítása • Meglévő egységben lévő elem, egység módosítása (pl. egy

foglalkozásban lévő kép módosítása, vagy akár egy témában lévő foglalkozás módosítása, elemek vagy egységek kicserélése)

• Új elem létrehozása (meglévő - a rendszer által támogatott formátumú - forrásállományt felhasználva)

• Új egység létrehozása (már meglévő elemek, egységek felhasználásával, vagy a szerkesztés során létrehozott elemek egységek alkalmazásával)

9.1.4 A tananyagokhoz való hozzáférés

• A rendszerben már hitelesített, ellenőrzött tartalmakat csak az adott jogosultsággal rendelkező egyén (pl. az adott tartalmat létrehozó szerző, az adott tantárgyi területért felelős tartalmi lektor, adminisztrátor) módosíthatja.

• A létrehozott, módosított anyagok között lehetnek olyanok is, amelyek nem felelnek meg az elvárásoknak, akár technikai akár tartalmi szempontból (pl. diák által létrehozott tartalmak - digitális

63

házifeladat), - ezért nem minden keletkező anyag válik publikussá, illetve csak ellenőrzés után válhatnak publikussá az anyagok.

• Ha a tananyag létrehozója nem vagy csak kevés emberrel akarja megosztani az általa készített tananyagokat, lehetőség van arra, hogy csak a "meghívottak" lássák azokat.

A publikusság, azaz a láthatóság szintjei:

• Privát: Csak az adott tartalom létrehozója látja. • Publikus privát: A létrehozott tartalom csak a szerző által megadott

munkacsoport(ok), felhasználó(k) számára elérhető. • Közkincs: Minden SDT felhasználó láthatja. A közkinccsé minősítés

során tartalmi és technikai ellenőrzés történik. Ide tartozhatnak a diákok által létrehozott, mások számára értékes munkák is.

• Értékes közkincs: Minden SDT felhasználó láthatja, tartalma szaklektorok által ellenőrzött, minősített tartalom. Ez a minősítés az anyag megbízhatóságát jelzi.

9.1.5 Csoportos tananyagszerkesztés - munkacsoport

A SDT rendszerben lehetőség van arra, hogy több felhasználó közösen hozzon létre tartalmakat. A munkacsoportos tevékenység során kollaborációs tevékenységek öt fajtáját támogatja az SDT rendszer:

• Belső üzenő (az adott felhasználó kontaktlistáján szereplő személyeknek)

• E-mail • Chat • Fórum • Hirdetőtábla

Az alapvető használati esetek a következők:

• Szerkesztés közben, munkacsoportban történő tevékenység • Lejátszás közben, munkacsoportban történő tevékenység

9.1.6 Szerkesztés közben, munkacsoportban dolgozva

Diákcsoport dolgozik együtt egy feladat megoldásán. A tanórán a tanár kis csoportokra bonja az osztályt. Minden csoport kap egy feladatot, pl.: Lengyelország éghajlatát dolgozzák fel közösen. A feladat megoldása során létrejöhetnek kisebb tananyag-tartalmak, illetve támogatni kell a munkacsoportos kommunikációt. A feladatmegoldás eredménye digitális produktum, egy tananyagegység vagy elem, amely a rendszerbe kerül.

A feladat megoldása közben a következő tevékenységeket végzik:

• A feladat elvégzéséhez a tanár létrehoz egy munkacsoportot az együtt dolgozó diákok számára.

• A diákok a munkacsoporton belül valós időben üzeneteket váltanak egymással. Üzeneteket küldhetnek az egész csoport és bármely csoporttag(ok) számára.

64

• A diákok átküldhetik egymásnak a részfeladatok eredményeit e-mailben.

• A tanár figyelemmel kísérheti a megoldást, illetve a megoldás közben folytatott diskurzust (mentésre kerül a munkacsoporton belül).

Néhány diák együtt dolgozik egy projekten vagy hosszabb feladat megoldásán A diákok a feladatot egy hosszabb időszakra - néhány nap, hét vagy hónap - kapják. A megoldás közben a következőket végzik:

• Délután a csoportból 2-3 diák együtt dolgozik online, közben beszélgetnek. A beszélgetés tárolódik, így a csoport többi, esetleg offline tagja is elérheti később.

• Egy diák otthon, önállóan dolgozik a feladaton, majd munkája eredményéről tájékoztatja a munkacsoport többi tagját. Erre a munkacsoport tagjai reagálhatnak.

• A diákok az elkészült anyagról véleményt írhatnak, ezt a csoport többi tagja elérheti és válaszolhat rá.

9.1.7 Lejátszás közben, munkacsoportban dolgozva

Diákcsoport dolgozik együtt egy tananyagegység feldolgozásán A tanórán a tanár kis csoportokra bonja az osztályt. Minden csoport kap egy feladatot, pl.: Jószef Attila korai pályaszakaszának feldolgozását, amit közösen kell megoldaniuk. A tevékenység során nem jön létre új tartalom, egy kész tananyagegységet kell feldolgozniuk, illetve munkacsoportos kommunikációt használnak. Természetesen lehet, hogy az adott tananyagegységben vannak pl. olyan tesztfeladatok, melyet az SDT rendszer támogatásával kell megoldaniuk, de új tartalom nem jön létre. A feladat megoldása közben a következő tevékenységeket végzik:

• A feladat elvégzéséhez a tanár létrehoz egy munkacsoportot az együtt dolgozó diákok számára.

• A diákok a munkacsoporton belül valós időben üzeneteket váltanak egymással. E Üzeneteket küldhetnek az egész csoport és bármely csoporttag(ok) számára.

• Üzenetváltás közben a diákok egymástól függetlenül haladhatnak az adott tananyagegység feldolgozásában.

• A feladatot kiadó tanár a megtekinti a megoldást, illetve a megoldás közben folytatott diskurzust (ami mentésre kerül a munkacsoporton belül).

9.1.8 A használó pedagógusok értékelés

A tudásbázist a használó pedagógusok tapasztalatai alapján értékeltük (az iskolában megszokott 1-5 osztályzatokkal 1: elégtelen, 5: kitűnő).

65

Értékelési szempont Értékelés

A képernyőn megjelenített információ világos, jól szervezett, egyértelmű és könnyen olvasható?

5

A megjelenítést és működést a mindenkori konzisztencia (állandóság és következetesség) jellemzi?

5

A működés és látvány kompatibilis a felhasználói hagyományokkal és feltételezésekkel?

5

Mindenkor világos és informatív jelzést ad a felhasználó tevékenységeivel és azok eredményével kapcsolatban?

5

Működése és struktúrája egyértelmű a felhasználó szempontjából?

5

Viselkedése találkozik a felhasználó elvárásaival, amikor az végrehajt egy műveletet?

5

Kellőképpen flexibilis a felhasználó tevékenységeiben, hogy szükségletei és elvárásainak megfelelően irányíthassa azt?

4

Gondoskodik a hibák elkerüléséről, azok kijavíthatóságáról és ellenőrzéséről a feldolgozás végrehajtása előtt?

4

A felhasználó számára informatív, könnyen használható és megfelelő útmutatót és tájékozódást biztosít?

5

Pontos és megbízható?

(Néhány esetben nem működő honlapokra linkel)

4

Aktuális információkat tartalmaz? 5

Előítéletektől mentesen nézetek és média elemeket tartalmaz?

5

Objektíven és kiegyensúlyozottan prezentálja az információt?

5

Helyes a nyelvezete? 5

A szóhasználat és stílus a célirányos korosztálynak megfelelő?

4

A tanulás céljai pontosan megfogalmazottak-e? 5

Az anyag teljes és kellőképpen lefedi az irányzott témát a megcélzott felhasználói kör szemszögéből?

4

Az anyag logikailag jól következik egymás után? 5

A részek könnyen azonosíthatóak? 5

A tevékenységek sokrétűek és opcionálisan használhatóak különböző komplexitással?

5

66

Szükséges-e külföldi nyelv ismeret? Nem szükséges

Az anyag tartalmáról világosan fel lett tüntetve, hogy milyen szerzői jogok védik vagy engedélyezik a szabad vagy szabályozott használatát?

5

Tartalmazza a megfelelő hardver és szoftver követelményeket?

5

Tartalmazza a megfelelő leírást a használathoz? 5

Tartalmazza a szükséges leírásokat a keresés és Segítség jellegzetességeire?

5

Létezik telefonon, Interneten keresztüli segítségnyújtást?

(A nyitóoldalon a felhasználói kézikönyv sem nyitható meg)

2

Kellőképpen érdekli, motiválja-e, és kihívást jelent-e a tanuló számára, melynek során megfelelő ideig le tudja foglalni a cél elérése érdekében?

4

Ad-e valami pluszt a hagyományos médiumokhoz képest? 5

A. Mind passzív, mind pedig aktív reakciót feltételez-e a felhasználótól, melynek során számára releváns módon egy magasabb szintű felhasználói aktivitásra készteti őt?

5

B. Mennyire teszi lehetővé a tanulás során a külső és belső reprezentációk közötti interakciókat?

4

Kellőképpen személyre és hardverkörnyezetre szabható és így hozzáférhetőbb a felhasználói csoport számára?

5

A médiaelemek keveréke jól működnek a tanulási célnak megfelelően és egymáshoz igazodva?

(A médiaelemek minősége, összetétele nagyon függ attól, hogy melyik műveltségi terület tananyagfejlesztő csoportja hozta létre)

4

Figyelemmel kíséri-e a felhasználó teljesítményét, lehetőséget adva annak felmérésére, illetve a tanuló saját magának felmérésére és ez ad-e támogatást és ösztönzést az aktivitásra?

(A teljesítményértékelés alapvetően felelet választós tesztekre, kisebb mértékben animációkat tartalmazó „játékos” feladatokra alapozódik)

4

Vannak beépítve mesterséges intelligencia elemek a tanuló haladásának és támogatásának elősegítése érdekében?

3

Biztosítja-e a megfelelő és szükséges eszközök (pl. szótár, kalkulátor, térkép, speciális kiegészítő eszköz) elérését és egyszerű csatolását?

5

67

Megfelelően használható a különböző tanulási felállásokhoz? 5

Lehetőséget ad-e a tárgynak és a célnak megfelelő értelmezhető információ összegyűjtését különböző szemszögből?

5

Általános szakértői vélemény

Erősségei:

Igen sok műveltségi területre kiterjed

Több évfolyamon is használható Az informatika minden lehetséges eszközével, interaktív feladatokkal, szimulációkkal, tesztekkel támogatott

Újrafelhasználható elemekből áll

Technikailag értékálló

Sokrétű kereshetőség Önállóan létrehozható tananyagok

Publikusság szabályozása

Csoportos tananyagszerkesztés

Gyenge pontok:

A médiaelemek minősége, összetétele nagyon függ attól, hogy melyik műveltségi terület tananyagfejlesztő csoportja hozta létre

Munkaidőben a letöltések sebessége gondot okozhat a tanórákon

A tanulói teljesítmény felmérése leginkább az egyes tananyag elemek esetén valósul meg

Egyértelműen javaslom a használatát minden pedagógusnak, illetve megismertetését a diákokkal az önálló tanulás támogatása érdekében.

Tapasztalataink szerint a tanórák 15-30%-ban, a prezentáció igényes témák feldolgozásában lehet nagyon eredményesen használni.

Igen jól alkalmazható a kompetencia alapú, illetve projekt típusú oktatásban.

68

10. Nyitott képzések – a digitális iskolák

10.1 A nyitott képzéssel kapcsolatos alapfogalmak

A témakör tárgyalásának megalapozásához nélkülözhetetlen a digitális iskolához kapcsolódó alapfogalmak tárgyalása.

A nyitott képzés olyan oktatási forma, amely figyelembe veszi a résztvevők igényeit, körülményeit, alkalmazkodik a képzésben résztvevők előképzettségéhez vagy előzetes tudásához, tapasztalataihoz. A nyitott formában szervezett képzés olyan info-kommunikációs technológiákra, taneszközökre és ismeretátadási-tanulási módszerekre épül, amely feltételezi az oktató és a képzésben részt vevő interaktív kapcsolatát, és önálló munkán alapuló tanulást tesz lehetővé.

A nyitott képzés egyik fontos eleme az atipikus tanulás. „Az atipikus tanulás – nem kötődik feltétlenül oktatási intézményhez, nem jelent előre megalkotott órarendet, vizsgarendet, nem a hagyományos értelemben vett tanítási órák, előadások, szemináriumok jelentik az alapját. Az atipikus tanulásban a tanulmányokat folytató egyén dönt szándéka, céljai szerint tanulmányi környezetének kialakításáról. Az egész életen át tartó tanulás egyik formája az atipikus tanulás. A felnőttek munka melletti tanulása és családi elfoglaltságai nem feltétlenül teszik lehetővé az iskolaszerű oktatásban (formális oktatás) történő részvételüket. A formális oktatáson (iskolarendszeren) kívül zajló tanulási formákon, informális tanuláson túl az atipikus tanulás mindazon módszereket (távoktatás, nyitott tanulás) magában foglalja, melyek a kognitív megismerés által az egyén intellektuális és fizikai fejlődésére hatást fejtenek ki.”16

Az e-learning első sorban az internet nyújtotta új lehetőségeket használja ki, alkalmazva az egyre kifinomultabb internetes technológiákat.

A témakör szakértői megegyeznek abban, hogy a leghatékonyabb nyitott képzési forma a blended learning. Ez olyan oktatási módszer, amely a hagyományos és virtuális képzési formákat ötvözi. A személyes és távolsági konzultáció biztosításával, nyomtatott- és elektronikus tananyagok segítségével magas-színvonalú info-kommunikációs eszközök (IKT) révén a tananyagot változatos módszerekkel, egyénre szabott formában teszi hozzáférhetővé. Lehetőséget biztosít a képzésben résztvevők egyéni előrehaladási ütemének ellenőrzésére, értékelésére.

A nem informatikai képzések is elengedhetetlenné teszik a számítógép alkalmazását. A Computer-based Learning (CBL) a teljes tanulási folyamatnak a számítógép-használat köré történő szervezését jelenti.

16 Dr. Benedek András honlapja (2008. október 26.) http://benedekandras.blogspot.com - Letölthető publikációk – Atipikus tanulás

69

10.2 A digitális képzés előzményei

A Földes Ferenc Gimnázium, a Miskolci Egyetem és az INNOCENTER Innovációs Központ Kht. konzorciumi együttműködésével, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával 2003. szeptemberétől kezdődően hátrányos helyzetű, elsősorban roma közösséghez tartozók levelező tagozatos gimnáziumi képzése indult.17

A felnőttoktatás keretei között létrehozott kísérleti program olyan felnőttek számára jött létre, akikben megvolt a képesség, a fogadókészség és a szándék arra, hogy érettségi vizsgát szerezzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy például közlekedési nehézségeik, munkaidő-beosztásuk miatt a hagyományos képzésszervezési megoldások mellett erre nem lettek volna képesek. A képzés oktatásszervezési kereteit a hagyományos esti munkarendben zajló képzésekre vonatkozó jogszabályi környezet teremtette meg.

A program folyamatosan működik, a 2007/2008-as tanév 1. félévében, 4 évfolyamon, 14 osztályban több mint 500 hátrányos helyzetű felnőtt tanuló végezte középfokú tanulmányait a Digitális Középiskola esélyegyenlőségi programjának keretében.

A közoktatási törvény 2007. évi módosítása lehetőséget teremtett az ismeret elsajátítás és számonkérés, valamint a pedagógus és a tanuló közötti rendszeres kapcsolattartás távközlési eszközök beiktatásával történő képzés szervezés sajátosságait figyelembe vevő kerettanterv jóváhagyására.

A törvény meghatározta ezen oktatási formára vonatkozó, kerettantervvel kapcsolatos tartalmi elvárásait18.

10.3 A digitális képzés jellemzői

A digitális képzések a közoktatási törvény szabályozása alapján alternatív iskolaként kerülnek meghatározásra, mivel oktatási módszerük alapjaiban tér el az általános szabályok alapján működő oktatási formáktól, de megőrzik a közoktatási közszolgáltatásoktól elvárt képzési minőséget, értékeket.

17 www.digitaliskozepiskola.hu (2008. október 26.) 18 Ktv. 131. § (5) Ha a tananyagot elektronikus adathordozóra történő rögzítés céljára feldolgozzák és a rögzített tananyag közvetítésére, az elsajátított ismeretek számonkérésére, a pedagógus és a tanuló közötti rendszeres kapcsolattartásra távközlési eszköz beiktatásával kerül sor az (1)- (4) bekezdésben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kerettantervben meg kell határozni a távközlési eszközön való kapcsolattartás rendjét, a távközlési eszköz közbeiktatásával szervezett tanórai foglalkozások rendjét, a konzultációs tanórai foglalkozások rendjét, b) az oktatás munkarendje esti, levelező, illetve más sajátos munkarend lehet, figyelembe véve a közvetlen konzultációs tanórai foglalkozásokat és a távközlési eszköz útján megtartott olyan tanórai foglalkozásokat, amelyeken részt kell vennie a pedagógusnak és a tanulónak, feltéve, hogy a tanulói teljesítmény vagy részvétel központi nyilvántartása és ellenőrzése megoldott, c) a tanuló félévkor és év végén osztályozó vizsgán ad számot a tudásáról. Az osztályozó vizsga vizsgabizottság előtt folyik, amelynek elnökét a közoktatási feladatkörben eljáró hivatal jelöli ki az Országos vizsgáztatási névjegyzékről.

70

A kísérleti programban a blended (kevert) oktatási formát alkalmazták, amelyben megvalósul a személyes jelenlét és a távoktatás is. Módszertanában jelen van a csoportos képzés és az egyéni felkészülés. Az internet és az újszerű keretrendszer, tanulási környezet biztosítja a képzés hatékonyságát.

A Digitális Középiskolákban a tanulásszervezés egy speciálisan erre a célra fejlesztett digitális eszközrendszer, az úgynevezett oktatási portál biztosítja a hagyományos e-learning keretrendszerekhez képest hatékonyabb ismeret elsajátítást.

A tananyag-feldolgozás egyénileg, esetenként a „digitális szaktanárok” segítségével valósul meg, a személyes jelenléttel megvalósuló konzultációs órákon az ismeretek rendszerezése, az összefüggések elemzése történik. A Digitális Középiskola szervezeti rendszerének felépítését a 1. sz. ábra mutatja be19.

27. ábra: A Digitális Középiskola szervezeti rendszerének felépítése A digitális iskola a helyi tanterv szerint személyre szabott lehetőséget biztosít egyéni továbbhaladási ütemek meghatározására. A modulok/témakörök egyéni megválasztása, a szabályozott halasztási lehetőségek, és a választható kiegészítő képzések rendszere rugalmas lehetőséget biztosít az időlegesen jelentkező, az előrehaladást nehezítő körülmények áthidalására, a gyorsabb előrehaladásra.

19 Péterné Czakó Edit Digitális Középiskola, mint felsőfokú szakképzési modell Apertus Közalapítvány – www.apertus.hu (2008. novembre 10.)

71

A digitális képzések a hagyományos oktatásszervezési formákhoz képest jelentősen differenciáltabb tanügyigazgatási, adminisztrációs feladatot jelentenek, amelyből kiemelhető a résztvevők kontakt és távoktatási jelenlétének nyomon követése, a hiányzások pótlásának megszervezése.

Az internet alapú számonkérési rendszer, a vizsgákra történő felkészülés, a számonkérés eredményeinek feldolgozása, elemzése közvetlen beavatkozási lehetőséget teremt.

10.4 A digitális szakmai képzés szervezeti keretei

A hagyományos esti munkarendben zajló képzés, az érintett felnőtt korosztályok egy része számára igen jelentős életvitel átszervezési és közlekedési problémák megoldása esetén érhető csak el. Az esti munkarendben zajló képzés esetén a jogszabály20 előírásainak megfelelően biztosítani kell, hogy a tanórák mennyisége a nappali képzés óraszámának több mint 50 %-a legyen.

A digitális képzés a felnőttoktatás keretében, esti munkarendben zajló oktatási forma. A teljes óraszám a konzultációs órák és a kötelező egyéni digitális tanórák összes óraszáma. A kötelező digitális tanórák olyan igazolhatóan teljesített tananyag egységek, amelyek az oktatási portálon elérhető tananyag feldolgozásával valósulnak meg, melyet azonos módon és meghatározott, közel azonos idő alatt kell elvégezniük a résztvevőknek.

A esti munkarendben folyó digitális szakképzési filozófia gyakorlati megvalósulásával lehetőséget teremthet szakmai képesítés megszerzésére azok számára is, akik a hagyományos esti munkarend szerinti oktatásban sem tudnának részt venni.

10.5 A nevelés-oktatás célok a nyitott képzésben

A digitális képzés a személyközpontú, egyéni igényekre szabott tanulási program lehetőségét valósítja meg. A képzési program kialakítása során a tudásszint mérés elsődleges funkciója nem a képzésben résztvevők értékelése, hanem a folyamatos visszajelzés, amely lehetőséget ad a képzési utak korrekciójára. A legfontosabb nevelési cél a helyes önértékelés, a felelős felnőttként való gondolkodás, ügyintézési képesség kialakítása21. A célok elérése érdekében az alábbi kompetenciák fejlesztését szükséges a középpontba helyezni:

• a problémamegoldásra nevelés,

• az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés,

• a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése,

• az info-kommunikációs kompetencia fejlesztése,

20 Ktv. 21 Szűcs Erika – Kiss Gábor: Digitális szakközépiskolai alternatív kerettanterv a gépészet, illetve a kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport.

72

• az életvezetési, állampolgári feladatok megoldására való felkészítés.

10.6 A digitális képzés megszervezése és értékelési módszerei

A digitális képzésben a pedagógusok feladata a központosított és egyéni tanulásszervezés segítése, a megszerzett ismeretek rendszerezése, összefüggések feltárása, kritikus helyzetek feloldásának megkönnyítése.

Az alternatív képzési rendszerben az alábbi alapelveknek kell érvényesülni:

• Az egyéni előrehaladás lehetősége

A résztvevők az esti munkarendben zajló képzésben is osztálykeretben sajátítják el ismereteiket. E mellett meg kell teremteni az egyéni ütemben történő haladás lehetőségét is, mert minden résztvevő más előzetes ismerettel, tanulási képességgel, és kompetenciával rendelkezik. Az egyéni képzési program összeállítását, megvalósítását az oktatási portál szolgáltatásai minden részvevő számára biztosíthatják.

• A képzés megszervezésének alapkoncepciója

Az oktatás az adott szakmai képzésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményben és központi programban meghatározott előírásokat, irányelveket, célokat, fejlesztési követelményeket szem előtt tartva folyik. A félévi és év végi vizsgákra, valamint a szakmai vizsgára bocsátás feltétele az egyes tantárgyakból az előírt számú és tartalmú modul sikeres elvégzése. A modulok összetételét, tartalmát, óraszámát, sorrendiségét, ill. egymásra épülését, valamint a képzésben résztvevők továbbhaladási kritériumait az egyes tantárgyak helyi tantervei szabályozzák.

• Értékelés, vizsgarendszer

Az esti munkarendben zajló képzésben a résztvevők értékelése folyamatosan, az oktatási portál segítségével, különböző feladatok megoldásának nyomon követésével, az önellenőrzés és önkorrekció lehetőségének figyelembe vételével történik.

A tanulók félévkor és év végén a modulvizsgákon, vizsgabizottság előtt adnak számot tudásukról.

A félévi és év végi vizsgák célja az elsajátított ismeretekről történő beszámolás mellett a szakmai vizsgára való felkészülés, a vizsgarutin megszerzése. A vizsgaidőszakok lehetőséget teremtenek a korábban halasztott vizsgák pótlására is.

A vizsgabizottság 1-5-ig érdemjeggyel értékeli a vizsgázó teljesítményét. Ez kerül be a résztvevő bizonyítványába.

10.7 Az oktatásszervezés módja, színterei

Az oktatásszervezés infrastruktúráját a Digitális Középiskola működéséhez kifejlesztett oktatási keretrendszer, az oktatási portál biztosítja. Emellett az oktatási portál biztosítja a digitális szakmai képzés tanügy-igazgatási adminisztrációjának, a jelenlét, a digitális eszközökön zajló tanulási

73

tevékenységek, a kötelező feladatok és vizsgaeredmények nyilvántartásának technikai kereteit is.

Az oktatás színterei

Kontakt (konzultációs) óra

A kontakt óra a tanár és tanuló egyidejű, személyes jelenlétét igénylő elméleti, elmélet igényes gyakorlati, illetve gyakorlati óra. Ezek órarendileg meghatározott időpontokban zajlanak, az ezeken való részvétel kötelező22.

A kontakt órák feladata:

o Egy-egy modul előtt a témára való ráhangolás, melynek során a pedagógus ismerteti a tananyagegységek szerkezetét, a témakörök fontosabb összefüggéseit, más modulokkal való kapcsolatát.

o Az adott modulhoz tartozó digitális tananyagok egyéni feldolgozásának segítése, a problémák megbeszélése.

o A modul összefoglalása, a téma lezárása.

Tanári vezetéssel megvalósuló egyéni digitális tanóra

A tanári vezetéssel megvalósuló egyéni digitális tanóra – az oktatási portál közbeiktatásával –, a tananyag egyéni feldolgozására lehetőséget adó tanórai foglalkozás. Az egyéni digitális tanóra célja a tanuló életkörülményeihez, munkahelyi, családi elfoglaltságához igazodó tanulási lehetőség biztosítása. A digitális szakképzésben ez nem kiegészítő segédeszköz, hanem bármely tananyag tartalom megtanulásához szükséges intézményes lehetőség.

Az oktatási portálon minden résztvevő egyéni felülettel rendelkezik, melyet egyedi azonosítóval és jelszóval ér el, melyen a számára meghatározott tananyagtartalmak, feladatok jelennek meg.

A tanári vezetéssel megvalósuló egyéni digitális tanórai tevékenység mind mennyiségileg, mind minőségében mérhető. A portálon történő tanulási tevékenység időtartama regisztrálható, a digitális tanári interakció segíti a tanulási tevékenységet, a továbbhaladási feltételként meghatározott követelmények elérését a különböző tevékenységek értékelésével méri és visszacsatolja a résztvevők felé.

A feladatok lehetnek:

o Gyakorló feladatok, melyek többször megoldhatóak, az ismeretek rögzítésére szolgálnak. A gyakorló feladatok eredményei a részvevők számára a feladatok beadása után megjelennek. Ha a feladatok objektív típusúak, akkor a képzésben azonnal visszajelzést kapnak megoldásaik eredményéről. Az ún. szubjektív

22 A tanórai foglalkozásokon való részvételre, a jelenlétre és a távolmaradásra vonatkozó intézményi szabályokat a 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet 34 §. figyelembe vételével kell megállapítani

74

feladatok eredményei a digitális tanárok javításai után jelennek meg.

o Kötelező feladatok, melyek a begyakorolt ismeretek ellenőrzésére, a tanulói tevékenységek értékelésére szolgálnak. A kötelező feladatokat a részvevőknek az iskolákban, vagy az ún. Szolgáltatási Pontokban – felügyelet mellett – a megadott határidőre kell teljesíteniük. Ahhoz, hogy a képzésben résztvevő felnőtt a kötelező feladatait eredményesen tudja teljesíteni, szükséges, hogy a megadott határidőig megismerkedjen a tananyagtartalommal, megoldja a gyakorló feladatokat.

Az oktatás-nevelés személyi és tárgyi feltételei a nyitott képzésben

Tárgyi feltételek

A kontakt órákhoz az informatikai eszközökkel ellátott szaktanterem szükséges.

Ahhoz, hogy a tanári vezetéssel megvalósuló egyéni digitális tanóra követelményei teljesíthetők legyenek, a képzésben résztvevők számára biztosítani kell az elektronikus tananyagok otthoni, munkahelyi elérésének lehetőségét. Ha ez nem adott, akkor a szerződéses keretek alapján működő Szolgáltató Pontokat lehet igénybe venni, amelyek a kistelepülések iskolái, közösségi házai és egyéb közösségi feladatot vállaló intézmények.

Személyi feltételek

A digitális szakmai képzésben résztvevő pedagógus magas szintű informatikai kompetenciával rendelkező, az egyéni fejlesztést gyakorlatban megvalósítani képes, megfelelő motivációs eszközökkel rendelkező szakember.

10.8 A digitális szakmai képzés és a Nemzeti Alaptanterv kapcsolódási pontjai

A digitális képzés koncepciója illeszkedik a Nemzeti alaptanterv 2007. évi módosításában meghatározott irányelvekhez, célokhoz, fejlesztési követelményekhez.

A Nemzeti alaptanterv az alábbi kulcskompetenciákat jelöli meg:

o Anyanyelvi kommunikáció

o Idegen nyelvi kommunikáció

o Matematikai kompetencia

o Természettudományos kompetencia

o Szociális és állampolgári kompetencia

o Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

o Digitális kompetencia

75

o A hatékony, önálló tanulás

A digitális képzés a digitális kompetencia és a hatékony, önálló tanulás szintézisével valósul meg.

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A Digitális Középiskolában a digitális kompetencia kialakítása nem csak képzési cél, hanem az ismeret elsajátításának eszköze.

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

A digitális képzés keretében az önálló tanulás képessége is egyre hatékonyabbá válik.

76

Irodalomjegyzék

[ 1 ] Soós Roland, Fedor László, Balázs Tamás: A felnőttképzés módszertana 1-5. ÉRÁK-NFI, Miskolc, 2004.

[ 2 ] Dr. Forgó Sándor, Dr. Dobos László, Bratinkáné Magyar Éva, Kiss Gábor FELNŐTTKÉPZÉSI BÁZISKÖZPONTOK KIALAKÍTÁSA ÉS HÁLÓZATÁNAK FEJESZTÉSE AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN, Miskolci Egyetem, 2006

[ 3 ] Sz. Tóth János: Felnőttképzés az Európai Unióban. Kézikönyv az élethosszig tartó tanulásról, Bp., NFI - MNT, 2004. 571 p.

[ 4 ] Suhajda Csilla Judit: Új módszerek a felnőttképzésben. - Bp., Kontakt Alapítvány, NFI, 2004. - 122 p.

[ 5 ] Kovács Ilma: Új út az oktatásban; BKEFKI Budapest, 1997.

[ 6 ] Kovács Ilma: Nyitott képzések franciaországi példákkal; Nyitott Szakképzésért Közalapítvány Budapest, 1998.

[ 7 ] Koltai Dénes: Az informatika új kihívása: a virtuális tanár; In.: Felnőttoktatás az ezredfordulón (szerk.: Heribert Hinzen – Koltai Dénes; IIZ DVV–PTE FEEFI, Budapest 2000. 261–266 p.)

[ 8 ] Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek. OKKER Kiadó, Budapest,1997

[ 9 ] Bloom, B. S. – Hastings, J. T. – Madaus, G. F.: Handbook on formative and summative evaluation of student learning. New York, McGraw-Hill, 1971

[ 10 ] Csapó Benő (szerk.): Az iskolai tudás. Osiris Kiadó, Budapest,1998

[ 11 ] Csapó Benő: A tudás minősége. = Educatio, 8. évf., 3. sz., 1999, 473-487. p.

[ 12 ] Csapó Benő (szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest, 2002

[ 13 ] Csapó Benő: A pedagógiai értékeléstől a tanítás módszereinek megújításáig: diagnózis és terápia, Új Pedagógiai Szemle, 2003. 3. sz. p., 2003, 12-27. p.

[ 14 ] Csapó Benő: Az előzetesen megszerzett tudás mérése és elismerése. Budapest, NFI, 2005

[ 15 ] Cserné dr. Adermann Gizella: A korábbi tapasztalati tanulás elismerésének értékeléselméleti kérdései. Az előzetesen megszerzett tudás mérése. Budapest, NFI, 2004

77

[ 16 ] Falus Iván: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1996

[ 17 ] Göndör András: Az érzelmi intelligencia jelentősége a szakképzésben és a munka világában. Kézirat, 2004

[ 18 ] Gutassy Attila: Minőségmenedzsment a felnőttképzésben. TÜV Rheinland InterCert, Budapest, 2004

[ 19 ] Szerkesztőbizottság: Kézikönyv a szakmai vizsgák lebonyolításához NSZFI – Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, (2008)

[ 20 ] Kézikönyv az Európai Unió oktatási és képzési munkaprogramjának magyarországi megvalósításáról (2004). Budapest, Oktatási Minisztérium

78

Elektronikus források

[ 1 ] Dr. Koltai Dénes és Lada László: Az Andragógia korszerű eszközeiről és módszereiről, Tanulmánykötet, NSZFI, Budapest, 2006, https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/felnottkepzes_kutatas_2003-2007/fktanulmanyok/andragogia.pdf

[ 2 ] Köpeczi Bócz Tamás: Kutatás a felnőttoktatás-, és képzés nemzetközi cél-, és feladatrendszerének változásáról a korszerű piacgazdaság, illetve a tanuló társadalom fejlődésének tükrében, Tanulmánykötet, NSZFI, Budapest, 2005, https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/felnottkepzes_kutatas_2003-2007/2005pdf/07kopeczi.pdf

[ 3 ] Dr. Barta Tamás, Ambrus Tibor, Lengyel László, Lévai Zoltán: Felnőttképzésben oktató szakemberek kompetenciáinak meghatározása, Kutatási zárótanulmány NSZFI, Budapest, 2005, https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/felnottkepzes_kutatas_2003-2007/2005pdf/18bartha.pdf

[ 4 ] Bánhidyné Dr. Szlovák Éva, Makó Ferenc, Janák Katalin (8.fejezet): Az OKJ korszerűsítése az európai uniós csatlakozás figyelembevételével, NSZI, Budapest, 2003, https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/szakkepzes_kutatas_2003-2007/download.php?filename=Az_OKJ_korszerusitese_az_europai_unios_csatlakozas_figyelembevetelevel.doc&dir=szakkep_kutatas_files

[ 5 ] Zachár László: A felnőttképzés rendszere és főbb mutatói. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=felnottkepzes-Zachar-Felnottkepzes

[ 6 ] Dr. Benedek András honlapja: http://benedekandras.blogspot.com/

[ 7 ] Apertus Közalapítvány honlapja, http://www.apertus.hu/

79

Vonatkozó jogszabályok és az Európai Unió direktívái

[ 1 ] 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről

[ 2 ] 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

[ 3 ] 2001. évi CI. Törvény a felnőttképzésről

[ 4 ] 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről

[ 5 ] 1/2006. (VII. 5.) SZMM rendelet a szakmai és vizsgakövetelmények formai előírásairól

[ 6 ] 2/2006. (VIII. 8.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

[ 7 ] 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről

[ 8 ] 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól

[ 9 ] Memorandum az egész életen át tartó tanulásról. Forrás: Commission Staff Working Paper A Memorandum on Lifelong Learning. Brussels, 30.10.2000

[ 10 ] e-Learning – a holnap oktatásának megtervezése. Az Európai Közösség Bizottsága Brüsszel, 2000. május 24. COM (2000) 318 finalSEC (2000) 1832 Fordította és megjelenteti a Magyar Népfőiskolai Társaság

80