6. tétel: A beszédhangok csoportosítása: a magánhangzók

és a mássalhangzók

Készítette: Verbovszki Réka

1/b, páros hét, szerda, 13:55-15:30

Forrás: A magyar nyelv könyve

A beszédhangok csoportosítása

Magánhangzók (vokálisok)Mássalhangzók (konszonánsok)

A különbségeket közöttük a következőképpen összegezhetjük:

magánhangzók mássalhangzók 1. a magánhangzóknak a mássalhangzók a

szótagalkotó erejük van; szótag szerkezetében magánhangzókhoz társulnak;

2. tiszta zöngehangok; vagy tiszta zörejhangok, vagy

a zörejhez zönge is társul

3. nyíláshangok; akadályhangok, képzésükkor

képzésükkor nyílás akadály képződik a gégefőben keletkezik a szájüregben vagy a szájüregben

A magánhangzók:

A magánhangzó olyan beszédhang, melynek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, majd akadály nélkül távozik a szájüregből.

Tiszta zenei hang: zönge; Harmonikus részhangok alkotják; A nyelv vízszintes mozgása szerint, a nyelv

függőleges mozgása szerint, az ajkak működése szerint osztályozzuk

Ezenkívül mennyiségi szempontból időtartam szerint is csoportosítjuk őket

A nyelv vízszintes mozgása szerint:

elöl képzettek (palatálisak): képzésükkor a nyelv előretolódik magas

hátul képzettek (velárisak): képzésükkor a nyelv hátrahúzódik mély

Magas magánhangzók: e, é, ö-ő, ü-ű, i-í

Mély magánhangzók: á, a, o-ó, u-ú

A nyelv függőleges mozgása szerint:

Legalsó nyelvállású:

Alsó nyelvállású:

Középső nyelvállású: e-é, ö-ő, o-ó

Felső nyelvállású: i-í, ü-ű, u-ú

A rövid változatok ejtésekor a nyelv izmai ernyedtebbek, a nyelvhát laposabb: ez a széles ejtés. A hosszú magánhagzók ejtésekor az izmok feszesebbek, a nyelvhát domborúbb: szűk ejtés.

Az ajkak működése szerint:

ajakkerekítéses (labiális) ajakkerekítés nélküli (illabiális) = ajakrésesek Mennél magasabb nyelvállású a magánhangzó, annál

erőteljesebb az ajakkerekítés.

Mennél alacsonyabb nyelvállású a magánhangzó, annál tágabb az ajakrés; a legtágabb ajakréssel képzett hang az á.

Ajakkerekítéses magánhangzók: a, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű

Ajakkerekítés nélküliek: á, e, é, i-í

Az ajakkerekítés végbemenetelekor az a döntő mozzanat, hogy az ajkak körkörös izmai összehúzódnak-e vagy sem.

A magánhangzók rendszere:

Kettőshangzók: kettőshangzónak vagy diftongusnak két magánhangzó egy szótagos kapcsolatát nevezzük. A kettőshangzókat aszerint osztályozzuk, hogy nyitódó vagy záródó jellegűek-e.

A nyitódó diftongusban az első magánhangzó zártabb, a második nyíltabb.

A záródó diftongusban az első magánhangzó a nyíltabb, a második a zártabb.

Diftongusok a magyar köznyelvben nincsenek, csak a nyelvjárásokban fordulnak elő.

A mássalhangzók:

A mássalhangzó olyan beszédhang, melynek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben akadályba ütközik.

Csoportosításuk: hangszalagok működése képzés helye képzés módja nyelvcsap és lágy szájpad működése mennyiség időtartam szerint

A hangszalagok működése szerint:

1. zöngések (hangszalagok rezegnek)

2. zöngétlenek (hangszalagok nem rezegnek)

Zöngés-zöngétlen mássalhangzó(párok):Ahogy a képen látható, a zöngés m,n,ny

orrhangoknak és az l,r,j folyékony hangoknak nincsen

fonéma értékű zöngétlen párjuk. Zöngétlen h-nak pedig zöngés

párja.

A képzés helye szerint:

Ajakhangok (labiális hangok) Foghangok (dentális hangok) Szájpadláshangok (palatális hangok) Gégehang (laringális)

A képzés módja szerint:

Zárhangok (plozívák) Réshangok (spiránsok) Zár-rés hangok (affrikáták) Pergőhangok (tremuláns)

1. Zárhangok: a) beszélőszervek összetapadnak, megakasztják a kitóduló levegőáramot. A levegő ezt a zárat felpattantja, így zörej keletkezik felpattanó zárhangok

b) a levegő nem pattantja fel a zárat, az orrüregen keresztül távozik a levegő orrhangú zárhangok

2. Réshangok: a) a beszélőszervek szűkületet alkotnak, és az ezen kitóduló levegő zörejt okoz

b) oldalsó réshang

3. Zár-rés hangok:

Képzésük záralkotással kezdődik, és résalkotással

fejeződik be. Ide tartozik a dz-c, a dzs-cs és a gy-ty.

A réselem jelenlétéről magunk is meggyőződhetünk,

ha kiejtjük egymás után az alábbi szópárokat:

add – adj ott – pötty

4. Pergőhangok:

Egyetlen ilyen hangunk az r. Ejtésekor a nyelv

hegye a felső fogsor mögött pereg.

A lágyszájpad és a nyelvcsap működése

szerint: szájhang (orális hangok)

orrhang (nazális hangok)

A szájhangok képzésekor a nyelvcsap elzárja az

orrüreget, az orrhangok képzésekor pedig szabadon

hagyja az orrüreg felé vezető utat.

A mássalhangzó osztályozásának egyéb

szempontjai is vannak. A szájüregbeli

artikuláció középső, ha a jellemző zár vagy

rés kb. a szájüreg középvonalán keletkezik,

pl.: a t,s ejtésekor.

Oldalsó, ha ettől eltér, pl.: az l esetében. Ekkor a rés

a nyelv széle és a felső zápfogak között formálódik.

A fonetikában bevett szokás az l és a j hangot

likvidáló, azaz folyékony hangnak nevezni.

Tulajdonképpen a magánhangzók és a

mássalhangzók között nincsen éles határ. A felső

nyelvállású magánhangzók után a likvidák és

nazálisok következnek, melyek nagyon közel állnak a

magánhangzókhoz képzésüket tekintve.

Magánhangzók rendszere térben ábrázolva:

Az ábra alapján jól szemléltethető a magánhangzók rokonsága. Az első függőleges sík a veláris hangoké,

a legalsó vízszintes sík a veláris hangoké, a legalsó vízszintes csík a legalsó nyelvállású

magánhangzóké. A magánhangzók rendszere elkülönül ugyan a mássalhangzókétól, kapcsolat

azonban van közöttük, méghozzá a

magánhangzórendszer sarkpontjai és a zöngés réshangok között.

Mássalhangzók rendszere térben ábrázolva:

Az első függőleges sík a zárhangoké,

a második a réshangoké, a harmadik a

zár-rés hangoké. Az l és az r

rokontalan hang, a zár-rés hangoknak

sincsen annyi rokoni kapcsolatuk, mint

a többieknek.

Köszönöm a figyelmet!