MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK - mozaik.info.hu · – A hangképzô szervek megfigyeltetése, hangképzési gyakorlatok. A magán- és mássalhangzók tiszta ejtése. A hangok betûinek

TANMENET

MAGYAR NYELVKISISKOLÁSOKNAK

2–4. osztály

Készítette:DR. GALGÓCZI LÁSZLÓNÉ

gyakorlóiskolai szakvezetõ tanító

Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B.; Tel.: (62) 470-101Drótposta: [email protected] • Honlap: www.mozaik.info.huFelelõs kiadó: Török Zoltán • Nyomdai elõkészítés: Imosoft Kft.

Honlap: www.imosoft.hu • Grafikus: Deák Ferenc • Mûszaki szerkesztõ: Kovács AttilaKészült a Készült a Generál Print Nyomda Kft.-ben • 2000. szeptember • Raktári szám: MS-9843

© MOZAIK KIADÓ, 2000

3

BEVEZETÕA tanmenetjavaslatok a Magyar nyelv kisiskolásoknak és az Anyanyelvi gyakorló kisiskolá-

soknak címû átdolgozott könyvekhez készültek.

A tanítási órák száma a közoktatási törvény elfogadott tanítási napjaihoz igazodik. Ezekenbárki változtathat a helyi igényeknek (helyi tanterveknek) megfelelõen.

A Magyar nyelv kisiskolásoknak 1-2. és az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak címûkönyvek 1. osztályos anyagához nem készült tanmenet. Ez abból adódik, hogy az iskolák külön-bözõ programokkal tanítanak, s a könyvek használata így igazodhat az ismeretszerzés, illetve a gya-korlás anyagához.

A tankönyv és gyakorlókönyv 1. osztályos anyaga 2. osztályban is felhasználható.

Javaslom a könyvek mellett az ABC-ház tankönyvcsalád olvasókönyveit, mert azok nagyonjól egymásra épülve használhatók a nyelvhasználat fejlesztéséhez.

A tanmenetjavaslatok kreatív felhasználásához jó munkát kíván:a szerzõ.

4

TANMENETJAVASLAT

2. osztály

Heti óraszám: 3 óra

A 2. évfolyamon a tanév elején a Magyar nyelv kisiskolásoknak címû könyv 1. osztályosrészének ismétlése, illetve ennek a fejezetnek az áttekintése a tananyag része. Amennyiben elsõosztályban használták az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak címû könyvet, ebben elegendõfeladat található a tananyaghoz. Abban az esetben, ha 2. osztályban találkoznak a tanulók ezzela tan-, illetve gyakorlókönyvvel több gyakorlati feladat kerüljön megoldásra!

Az órák anyagát ki-ki a helyi tantervéhez igazítsa, bõvítse több gyakorlóórával, illetvecsökkentse azokat!

Óra Nyelvi ismeretek A helyesírási készség fejlesztésének feladataiA nyelvhasználat fejlesztése

1. Ismerkedés a Magyar nyelv kisiskolások-nak 1-2. c. tankönyvvel, az Anyanyelvi gya-korló kisiskolásoknak c. munkafüzettel.– Mit tanultál 1. osztályban?– Mit tartalmaz az elsõ osztályos fejezet?– Mit tartalmaz a gyakorlókönyv?

A könyv jeleinek magyarázata.Az idézet magyarázata.

2. Ismétlés – az 1. osztályban tanultakismétlése.– Mit jelent számunkra a magyar nyelv?– Mit kell tudnod anyanyelvünkrõl?– A beszédünk.

A beszédben a hangok tiszta ejtése.Nyári élmények eljátszása.Hasznos tanácsok lejegyzése füzetbe.

3. Az emberi és az állati kommunikációösszehasonlítása.

Az emberi kommunikáció kifejezõeszközei: beszéd, jel.Az állati kommunikáció: hang, viselkedés.Játékos gyakorlatok a tankönyv képeineksegítségével, egy-egy cselekvés eljátszása(állati-emberi viselkedés).

4. A szöveg– Szövegalkotás képrôl.

Beszédben a mondathangsúlymegfigyeltetése, gyakorlása. Hogyanolvassuk a szöveget?

5-6. Hogyan írjunk helyesen?A mondatok helyesírása.

A kijelentô, kérdô és felkiáltó mondathelyesírása.– Mondatkezdô nagybetû, írásjel.– Másolás.

7-8. A szavak helyesírása– A szavak felbontása szótagokra, betûkre.– Az ábécé betûi.

Másolással szócsoportok írása helyesírá-suknak megfelelôen.– Hosszú magánhangzók,

mássalhangzók, ly-os, j-s szavak.

5


9. A szótagolás, az elválasztás– Szótagokból szavak kirakása.– Szótagjátékok.

A szavak elválasztása.– A szótaghatárok tapsolása, jelölése

függôleges vonallal.– Másolás.

10. Szavak írásának gyakorlása az 1. osztályosszóanyag szavaiból.A magánhangzók idôtartamának megfigyel-tetése: rak - rák, ver - vér, talál - tálal stb.

Rövid szavak tollbamondása.Szabályjátékok.

11. Szavak, mondatok alkotása.Nyelvi játékok.

Rövid mondatok, szavak tollbamondása.

12. Tájékozódás a tanulók elsô osztálybanszerzett ismereteirôl. Tudásszintmérõfeladatlap alapján.

Rövid mondatok, szavak tollbamondása.Szavak kiegészítése betûkkel.

13. Ismeretek nyújtása a magyar nyelvrõlMit nevezünk szövegnek?– A beszélt szöveg.– Hangok a beszédben.

Szövegek befejezése, kiegészítése.A tiszta ejtés, a helyes hangsúlyozás.

14. A beszélt és az írott szövegMikor szöveg a szöveg?Az írás szerepe.

A mondatok helyes sorrendje a szövegben.– A szöveg összekevert mondatainak

sorbarendezése. Szövegjátékok.

15. Mit fejeznek ki a szöveg mondatai?– Képekhez történet (szöveg) alkotása

szóban.– Hogyan érzékeltethetô egy szöveg han-

gulata? Tankönyv 28-29. o. alapján.

A beszélt szöveg egy-két mondatánakleírása emlékezetbôl.– Mondathangsúlyok megfigyelése.– A kérdô mondat leírása másolással.

16. A mondat vizsgálata a tartalom (a beszélôszándéka) szerint.

A mondatok helyesírása, mondatkezdés,írásjel: . ? Másolás.

17. – A kijelentô és kérdô mondat megfigyel-tetése.

– A kérdô mondat helyes hanglejtésea beszédben.

A kérdõ mondatra válasz kijelentõmondatokkal.Párbeszédek eljátszása, leírása.

18. Hogyan kérdezzünk?– Kérdezzünk a mondat szavaira!– A kérdôszók megnevezése.– Kijelentô mondatokra kérdezés.

Pl.: Apu a szobában újságot olvas.Pl.: Mit olvas apu a szobában?

A kérdõ mondatok leírása másolással.3-4 kérdô mondat tollbamondása.

19. Az -e kérdôszó(cska) a kérdô mondatokban.A válaszoló mondatok.– Állító - tagadó mondatok.– A nem, se, sem használata.

Az -e kérdôszócska helyesírása.– Mondatok másolása.– A kérdô mondatok dallama.– Helyes hangsúlyozás, hanglejtés.

20. A kijelentô és a kérdô mondatok gyakorlása.Mondatkezdô betûk, mondatvégi írásjelekpótlása.

A szavak helyesírása a mondatban.A mondat helyesírása. Rövid kijelentô éskérdô mondatok tollbamondása.

6


21. Mikor tudunk meg többet a mondatról?Rövid kijelentô mondatok bôvítésekérdésekre válaszoló szavakkal.Pl.: Laci olvas. Mit olvas? Laci könyvetolvas.

Mondatok írása másolással,tollbamondással.

22. A felkiáltó mondat– Mit fejezünk ki a felkiáltó mondattal?

(öröm, fájdalom ...)– A mondatban a jaj, hû szavak utáni szó

írása: Jaj, leesett a polc! Hû, de melegvan!

A mondat helyesírása.Párbeszédekben a felkiáltó mondathasználata (hangsúly).

23. A felkiáltó mondat írása.A felkiáltó mondat felismerése szövegben.

Felkiáltó mondat írása tollbamondással.

24. Az óhajtó mondat– Mit fejez ki az óhajtó mondat? A vágy,

kívánság, ... kifejezése.– A mondatkezdés és a mondatvégi írásjel: !– De jó lenne ... , Ó, de jó lenne kezdések.

A mondat helyes hangsúlyozása a beszédben.Az óhajtó mondat helyesírása.– Mondatkezdés - mondatvégi írásjel.– De jó lenne ... szerkezetek helyesírása.

25. Az óhajtó mondatok a szövegben. Az óhajtómondatok használata a párbeszédben.

Mondatok másolása kiegészítéssel.Ó, de jó lenne elmenni ... stb.

26-27.

A tanult mondatfajták felismerése.Különbözô mondatok a beszédben.

Mondatok helyesírása. Az írásjelek helyeshasználata. A mondatok hangsúlyozása.

28-29.

A felszólító mondat– parancsolás, tiltás, kérés– A mondatvégi írásjel: (!).– A felszólítást kifejezô szavak megfi-

gyeltetése.– A ne menj ... és hasonló szerkezetek.

A mondat helyesírása.– A tiltást kifejezô felszólító mondat he-

lyesírása.– A felszólítást kifejezô szavak írása.

30. A kiejtéstôl eltérô helyesírású szavak a fel-szólító mondatban. A felszólító mondatgyakorlása: felismerés szövegben, mondat-alkotás.

Felszólító mondat alkotása .Párbeszédekbôl a felszólító mondat leírásamásolással, tollbamondással.

31. A kijelentô mondat szembeállítása a felszó-lító mondattal.

Mondatok átalakítása: Nem ülsz le a földre. - Ne ülj le a földre!

32. A mondatokról tanultak gyakorlása. Mondat-alkotások, kiegészítések, írásjelek pótlása.

A mondat helyesírása.

33. A mondatokról tanultak gyakorlása. Helyeskérdezés kérdô mondatokkal. Válaszokleírása emlékezetbôl. Kérdô mondatokírása szituációs helyzetekhez.

A kérdô mondat helyesírása.Az -e kérdôszócska helyesírása.Mondatok tollbamondása.

34. Mit tanultunk a mondatról? - Összefoglalás Mondatok helyesírása.

7


35. A mondatról tanult ismeretek felmérése.– Mondatvégi írásjelek pótlása, mondatok

kiegészítése.– Mondatok tollbamondása.

A mondatról tanult helyesírási ismeretekellenôrzése.

36. A felmérés javítása, értékelés, a hiányos-ságok pótlása.

Egyéni és típushibák javítása.

37. Mibôl épül fel a mondat?– Szavak a mondatban.– Szórend a mondatban.– Szavakkal mondatalkotás különbözô

szórendben.

A szavak helyesírása a mondatban.A szórend.

38. Mit kell tudnunk a szavakról a mondatban?– A szavak különírása.– Tagolatlan mondat tagolása szavakra.– Nagybetû a mondaton belül.

A szavak különírásának gyakorlása.A helyes tagolás.Tulajdonnév, személynév, állatnév írásaa mondatban.

39. Hogyan használjuk a szavakat a mondatban?– Szavak toldalékolása a mondatban kér-

dések szerint.

A világos magyar mondat: a toldalékokszerepe.

40. Hogyan csoportosíthatjuk a szavakat?– Mondatok szavainak csoportosítása

kérdéseknek megfelelôen. Ki? Mi? Kit?Mit? Kivel? Mivel? ...

Szavak másolása.

41-42.

Versek, egyéb szövegek szavainak csopor-tosítása kérdôszók alapján. Egy szó többkérdésre válaszol. Gyakorlás: csoportosí-tások.

Szavak másolása. Szavak helyesírása kér-déseknek megfelelôen.

43. A szavak csoportosítása. Összefoglalás.

44. Felmérés. Mondat II.

45. Hangsorok - betûsorok jelentése - szavakTréfás szósorok összeállítása. Visszafeléolvasva is szó legyen! Pl.: merem, kerék, ...Betûkbôl szavak alkotása.

A szavak helyesírása másolással, tollba-mondással.

46. Mibôl épülnek fel a szavak? Mikor lesza betûsorból szó? A betûk rendje a szavak-ban.

A hangok tiszta ejtése. A betûk helyesírásaa szavakban.

47. Hány betû van?A magyar ábécé betûi az 1. osztályos isme-retek alapján. - A 44 betû.Az ábécé.– Hol van szükség az ábécére?– Szavak az ábécé betûivel.

Szavak írása az ábécé betûivel.Nevek írása ábécérendben.

48. Hogyan keletkeznek a beszédhangok?– A hangképzô szervek megfigyeltetése,

hangképzési gyakorlatok.

A magán- és mássalhangzók tiszta ejtése.A hangok betûinek lejegyzése, magán ésmássalhangzó.

8


49. Milyenek a magánhangzók?– A rövid és hosszú magánhangzók

jelölése a szavakban– Az ékezet jelentésmódosító szerepe: le - lé

Szavak magánhangzóinak helyesírása.

50. Szabályjáték a szavakkal. Mondatalkotásoka jelentés megfigyeltetésére. (sas - sás)

A sas ragadozó madár.Zizeg a sás a réten.

A magánhangzók helyesírása a szópárokban.

51. Mikor rövid, mikor hosszú a magánhangzóa szóban? a - á, e - é a szavakban: teve -tévé, talál - tálal ... Szógyûjtés.

Szavak írása másolással, tollbamondással.

52. Melyiket írjam? i vagy í?Szógyûjtés - mondatban az i - í megfigyel-tetése: irat - írat (Mondatalkotás)Nevekben az i.

Szavak írása.– Tulajdonnevek, személynevek

helyesírása, másolás, tollbamondás.

53. Mikor o - ó a szóban? (koros - kóros,borsot - borsót, ...) Szógyûjtés képekrôl,versekbôl az ó a szavak végén hosszú!Kivétel no, nono.

A szavak helyesírása: tiszta, pontos han-goztatás. Írás emlékezetbôl.

54. ö - ô a szavakban– Az -ó, -ô a szavak végén mindig

hosszú! Kivétel no, nono!– Szópárok gyûjtése: tör - tôr, ...– ó, ô végû szavak gyûjtése képrôl, ver-

sekbôl.

A szavak helyesírása.– Másolás, emlékezetbôl írás.– Csoportosítás.

55. Szógyûjtés: -o, -ó, -ö, -ô– A magyar helyesírás szabályai c. könyv

használata. Gyakorlás.

A szavak helyesírása, tollbamondás.

56-57.

u - ú, ü - û a szavakban– ú; -û a szavak végén. Csoportosítás.– Kivételek keresése A magyar helyesírás

szabályaiban

Szavak másolása.

58. Nyelvi játékok.A magánhangzók idôtartamánakhelyesírása.

A magánhangzók helyesírása.

59. A magánhangzók helyesírásának gyakorlása. Csoportosítás, magánhangzók pótlása,tollbamondás.

60. Felmérés– A magánhangzók idôtartamának jelölése.– Kiegészítés, betûpótlás, tollbamondás.

A magánhangzókkal kapcsolatoshelyesírási ismeretek ellenôrzése.

61. A felmérés értékelése, javítása, szóalkotás. A típushibák és az egyéni hibák javítása.

9


62. Milyenek a mássalhangzók?– Egyjegyû - kétjegyû - háromjegyû betûk.– Az egyjegyû mássalhangzók

hosszúsága írásban.– Szógyûjtés, csoportosítás szövegbôl.

A mássalhangzók idôtartamánakhelyesírása: az egyjegyû mássalhangzók.Másolás - betûpótlás:tol - toll, vasal - vassal, vet - vett, ...

63. Hogyan jelöljük írásban a kétjegyû más-salhangzók hosszúságát?Szógyûjtés - szóalkotás - csoportosítás.Kiejtés szerinti írásmód: asszony, füttyent stb.

A kétjegyû mássalhangzók idôtartamánakhelyes jelölése írásban.Másolás - emlékezetbôl írás.

64. Hosszú mássalhangzós szavak gyûjtése.Szavak csoportosítása kérdéseknekmegfelelôen halmazokban.Mikor ne hallgass a füledre?kisebb, meggyleves, egyes, bodza stb.

Szavak csoportosításakor a helyes másolás.Szavak helyesírása tollbamondás után.

65. Egy hang, két betû: j - ly– j-s és ly-es szavak megfigyeltetése ver-

sekben.– Mit írunk j-vel és ly-jel?– Az I. osztályban megismert szavak írása.

A j-s és ly-es szavak helyesírása.bagoly, varjú, héja, pulyka, majom, vaj,sajt, tej, tojás, jég, osztály, folyó, ...

66. A j-s, ly-es szavak csoportosítása képrôl,tollbamondással.Szógyûjtések, szóalkotások betûkbôl.

A j-s, ly-es szavak helyesírása.Szavakban j és ly pótlása.

67. A kiejtéstôl eltérô hangkapcsolatok írásaszótagolással: utca, barátja, folytatja ...

A szavak helyesírása. Másolás.

68. Nyelvi játékok. Mássalhangzók - magán-hangzók a szavakban.Szóalkotás - rejtvény, csoportosítás.Szabályjátékok - mondatalkotás.Pl.: szál-száll

A betûk helyes jelölése a szavakban.Mondatok helyesírása.Egy betû hogyan változtatja meg a szójelentését?

69. A mássalhangzókról tanult helyesírásiismeretek ellenôrzése.Mondatok szavaiban, szavakban betûkpótlása. Tollbamondás.

A mássalhangzók helyesírásánakellenôrzése.

70. Melyik szót írjuk nagy kezdôbetûvel?– Tulajdonnevek megfigyeltetése; falu,

város, folyó, ország, emberek, állatokneve.

Tulajdonnevek helyesírása, másolás.

71. Szavak írásának gyakorlása.Tulajdonnevek keresése szövegben.Csoportosítás.

A szavak kis- és nagybetûvel való írása.Betûk pótlása a szavakban.

10


72. Nyelvi játékok. Szóalkotás - szabályjáték -rejtvény. Játékos nerek, becenevek.Ladó János: Magyar utónévkönyv kereszt-neveibôl válogatás.

A szavak helyesírása. Másolás - tollba-mondás.

73. Melyik szót írjuk elôbb?– Szavak ábécérendben.– Az ábécérend szabálya a

magánhangzók esetében.

Nevek helyesírása, tulajdonnevek írása.

74. Szavak írásának gyakorlása ábécérendben.Versek tulajdonneveinek ábécérendbe soro-lása.

Tulajdonnevek helyesírása.

75. Tréfás nevek ábécérendben.Pl.: gyümölcsváros lakói.

Nyelvi kreativitás fejlesztése.Rajzos-játékos feladatok.

76. Mire bonthatók a szavak?– A szótagolás és az elválasztás.– Szavak szótagokra bontása.– Az egytagú szavak.– Elválasztás magánhangzók között.

Pl.: fiú, leány, dió stb.– Elválasztás magánhangzó és egy

mássalhangzó között pl.: óra, Éva.

A szótagok magánhangzóinak helyesírása.Elválasztás, másolás.

77. Elválasztás két különbözô mássalhangzóközött: ab-lak, Er-zsi.A hosszú mássalhangzós szavakelválasztása: kop-pan.A kétjegyû hosszú mássalhangzós szavakesetében az elválasztás: vesz-szô.

A mássalhangzók idôtartamának helyes ej-tése, írásban a helyes elválasztás. Másolás.Szólánc írása a helyes elválasztásokra: al-ma, ma-dár, dár-da, ...

78. Az összetett szavak elválaszt.: virág-váza ...Szóalkotás: szócsalád összeállítása.Gépjátékok: a szótagolásra, elválasztásra.

Az összetett szavak elválasztásának szabálya.Másolás - tollbamondás.

79. A szavak elválasztásának gyakorlása.Gépjátékok

A szavak írása emlékezetbôl.Szólánc készítése: ká-vé, vé-ka, Ka-ti, Ti-bor

80. Nyelvi játékok.– Szótagolás - elválasztás - szóalkotás.

Pl.: al-ma, ma-dár, dár-da, da-lol-ta,Ta-más ...

A szavak helyesírása.Az elválasztás gyakorlása.

81. Mit tanultunk a szavakról?– Összefoglalás, csoportosítás, kérdésekre

szavak írása.

A hangok idôtartamának helyes jelölése.Mondatokban szavak írása.

82. Mit tanultunk a szavakról?Összefoglalás - ábécérend.Szótagolás - elválasztás.

Szavak ábécérendben.Elválasztási gyakorlatok.

11


83. Felmérés– A szavak helyesírása.– Tollbamondás.– Szótagolás.

A helyesírási ismeretek ellenôrzése.

84. A felmérés értékelése, javítása. A hiányos-ságok pótlása.

Hibás szavak, mondatok javítása máso-lással.

85. A szavak jelentése. Az egy- éstöbbjelentésû szavak. A szavak keresésea Magyar értelmezô kéziszótárban.A szavak jelentése a mondatban;egyjelentésû!

Mondatalkotás szavakkal.

86. Az azonos alakú szavak megfigyeltetése.Rajzoláskor mire gondolsz?A Magyar értelmezô kéziszótár használata.

A hosszú magánhangzók helyesírása a sza-vakban. Mondatok helyesírása.Nyúl, zár, sír

87. A rokon értelmû szavak megfigyeltetése.Egy vers rokon értelmû szavai(Pl.: József A.: Altató)A Képes diákszótár megismertetése.

A választékos beszéd megfigyeltetése.Rokon értelmû szavak használata párbeszé-dekben. Pl.: vásárlás, Ági segít ...

88. Mikor melyik rokon értelmû szót használjuk?Rokon értelmû szavak szólásokban,közmondásokban. Rövid szöveg szavainakjavítása rokon értelmû megfelelôivel.Egy-egy szó szinonimáinak összegyûjtése.

Mondatok helyesírása.A választékos beszéd szavai.O. Nagy Gábor: Magyar szólások és köz-mondások c. könyvének megismerése.A szavak másolása. Mondatok helyesírása.

89. Szöveg átalakítása, rokon értelmû szavakhasználata.

Szöveg írása.

90. Az ellentétes jelentésû szavak.Ellentétes jelentésû szópárokmegfigyeltetése.Szabályjátékok.Szópárokkal mondatalkotás.

A magán- és mássalhangzók idôtartamánakjelölése a szópárokban;rövid - könnyû, hosszú - nehéz stb.Mondatok helyesírása.

91. A szavak jelentése - gyakorlás.Egyjelentésû, többjelentésû, azonos alakú,ellentétes jelentésû, rokon értelmû szavak.Mondatalkotások. Mondásokban,szólásokban, közmondásban szavakpótlása. Szituációs játék szóláshoz. Pl.: Jó(különösen) mikor alszik. A könyökén jönki.

A mondatok helyesírása.A megfelelô szó helye a mondatban.Egy szóláshoz egy szituáció leírása 3 mon-datban.

92. Nyelvi játékok a szó jelentése körében. Kommunikációs helyzetgyakorlatok - az élôbeszéd szóhasználata.

12


93. A szavak szerkezete.A szavak vizsgálata: szótô + toldalék.A szavak elemzése.Melyik kérdésre, mely toldalékot kapjaa szó?Szótárakban - Magyar értelmezô kéziszó-tárban a szó vizsgálata; az alapszó jelentése.

A szóelemek helyesírása.A -t, -ban, -ben, -ba, -be toldalék.

94. A szavakhoz járuló -val, -vel toldalékA szavak elemzése. Toldalékok pótlásakérdésnek megfelelôen.

A -val, -vel toldalékos szavak helyesírása.A mondatok helyesírása.

95. Szóelemzések: szótô + toldalék.Hiányos szövegben a szavak toldalékosalakjainak pótlása.

A toldalékos szavak, a mondat helyesírása.A toldalékok helyes használata a beszédben.

96. Szószerkezetek toldalékolása.Rövid szövegek alkotása képekrôl. (Kisis-kolások anyanyelvi gyakorlókönyvében.)Szóelemzések.

Rövid szöveg leírása önállóan.A mondatok helyesírása.

97. A helyesírás alapelvei; a szóelemzés a he-lyesírásban. Szótô + toldalék; azt,fogadták: az + t, fogad + ták.

A szavak helyesírásában segít a szóelemzés(a szótô keresése) és a szótagolás.

98. Szavak helyesírása a szótô megkeresésével;nénje, bátyja, mondja.

A szavak másolása: szótô + toldalék.

99. Hogyan ejtjük? Hogyan írjuk? Írásban; dt,tj, dj, nj, nyj, tyj, de: higgye.Szóelemzések, szavak gyûjtése.

Szavak helyesírása, másolás:bátyja, hagyja, adja, látja, anyja stb.

100. A kiejtéstôl eltérô helyesírású szavakgyûjtése szövegbôl.Csoportosítások - halmazok.

A szavak helyes másolása.

101. A mondatokban hogyan változik a szavakírása?A kijelentô mondat és a felszólító mondatszavai: szóelemzés.

Szavak másolása, tollbamondása.Pl.: fut - fusson, lát - lásson.

102. Szóelemzések.Kijelentések átalakítása felszólításra.

Szavak helyesírása, tollbamondás.

103. Szavak csoportosítása helyesírásuk szerint. Szavak helyesírása a szóelemzéssegítségével.Másolás, tollbamondás.

104. Nyelvi játékok.Gépjátékok, halmazok, rejtvények.

A szavak helyesírása.

13


105. A szójelentésrôl, a szavak szerkezetérôltanultak összefoglalása.Szavak, mondatok írása kérdésekhez.Csoportosítások, szóelemzések.

A szavak és mondatok helyesírása.

106. Felmérés írása.– Szóelemzések.– Tollbamondás.

A helyesírási tudnivalók ellenôzése.

107. A felmérés értékelése, javítása. Hibák javítása másolással.

108. IsmétlésA mondatról tanultak ismétlése.A mondat a tartalom szerint.Tagolatlan szöveg tagolása.

A mondatkezdés, a mondatzáró írásjelhelyes használata. A szavak írása amondatban.Kisbetû, nagybetû.

109. Mit tanultunk a szavakról?A magán- és mássalhangzók helyesírásaa mondatban.Hibás szövegek javítása.

A hibás szövegekben a helyesírási hibákmegfigyeltetése, javítása.A szavak helyesírásában a magán- és más-salhangzó idôtartamának jelölése.

110. Szövegek tagolása mondatokra.Rövid szöveg alkotása képrôl.Szavak ábécérendben.

Mondatok helyesírása.

111. Mikor milyen szó illik a mondatba?Mondatok rokon értelmû szavakkal.Szöveg mondatainak kiegészítése kérdésalapján. Szavak csoportosítása kérdéseikszerint.

Megfelelô szóhasználat.A nyelvhelyességi hibák kiküszöbölése.A -suk, -sük elkerülése.

112-113.

Év végi felmérés a 2. osztály anyagából.– Feladatlap.– Tollbamondás.

A tanult helyesírási problémák ellenôrzése.

114. A felmérés értékelése, a hibák javítása.A hiányosságok pótlása.

A helyesírási hibák javítása másolással.

115. A tanév végéig gyakorlás.– Az osztály szintjéhez igazodó feladatok.– Másolás, tollbamondás a Kisiskolások

anyanyelvi gyakorlókönyvébôl. (Tollba-mondások fejezet)

– Nyelvi játékok.– Nyelvtani, helyesírási totó.

A nehéz helyesírású szavak gyakoroltatása.menjetek, álljatok, fonja, adja, vetítse, gyûjts, halljátok, edzés, lándzsa, ...

14

3. osztály

Heti óraszám: 3 óra

A 3. osztályban az alapszófajok megtanítására kerül sor. Az ige, a fõnév, a melléknév megis-merése a nyelvhasználat fejlesztését szolgálja. Ezek használatára kerül sor a tanulók fogalmazá-saiban.

A tanmenetben elmaradhatatlan az igeragozásnál azt hangsúlyozom, hogy csupán az alanyiragozás tanítása történik, de mindez a megnevezése nélkül.

A tanmenet a pedagógusnak készült, nem kell ragaszkodnia minden pontjához mereven.Változtathat rajta a helyi igényeknek megfelelõen. A névmások kiegészítendõ anyagként szere-pelnek (kivéve a személyes névmást). Ezeknek a nyelvhasználatban van szerepük (fogalmazás-kor) ezért kerültek a tanmenetjavaslatba.


1. Mit tanulunk a 3. osztályban?– Ismerkedés a 3. osztályos Magyar nyelv

kisiskolásoknak és az Anyanyelvi gya-korlókönyv kisiskolásoknak c.könyvvel.

– Ismerkedés a könyvek bevezetô fejeze-teivel, a könyv eleji idézetekkel.

Hogyan olvassuk a szöveget, hogy másokis megértsék?A helyes hangsúlyozás a szövegben.

2. Miért tanuljuk a magyar nyelvet? Kiktettek sokat nyelvünkért?Anyanyelvünk kincsünk. Szótárak bemuta-tása, használata. Magyar értelmezô kis-szótár, Magyar szinonimaszótár, O. NagyGábor: Magyar szólások és közmondásokc. könyve, A magyar helyesírás szabályaic. könyv

Nyelvünkrôl szóló idézetek pontos másolása.A szavak helyesírása.Képes diákszótár, Kiejtési szótár, Ablak-zsiráf.

3. IsmétlésBeszédünk és írásunkA szöveg, a mondat beszédünkben ésírásunkban.

A tagolatlan mondat tagolása mondatokra.A mondat tagolása szavakra.A mondatok helyesírása; mondatkezdés,mondatvégi írásjel.A szöveg funkciója.

4-5. A szavak a mondatban.A betûk rendje. Szóalkotási gyakorlatok.

A szavak helyesírása a mondatban.Összekevert betûkbôl helyes szó leírása.

6-7. A mondatról tanultak ismétlése.– A kijelentô és kérdô mondat.– A mondatok hangsúlya, hanglejtése és

dallama.– Mondatok alkotása, írása.

A mondatok helyesírása.Az -e kérdôszócska a kérdô mondatban.Párbeszédek.

15


8-9. A felkiáltó és az óhajtó mondat.Mondatok gyakorlása. Írásjelek,mondatkezdés pótlása.

A felkiáltó mondat hû, jaj szavainakhelyesírása. Az óhajtó mondatban a Jólenne ..., De jó lenne ..., Ó, de jó lenne ...helyesírása.

10-11.

A felszólító mondat.– A parancs, a tiltás a mondatokban.– A mondatok helyesírásának gyakorlása.

A felszólító mondat helyesírásának gyakor-lása. A Ne menj ... stb. kezdetû mondatok,a felszólítást kifejezô szavak helyesírása.Mondat tollbamondása.

12. A kijelentô mondat átalakításafelszólítóvá.A felszólítás megváltozott szavainakhelyesírása.

Ne suksükölj! A helyes nyelvhasználat gya-korlása. A felszólítás szavainakhelyesírása.A mondatvégi írásjelek helyesírása. Szavaktollbamondása.

13. A mondatokról tanultak gyakorlása. Mondatok tollbamondása.Írásjelek helyes használata.

14. Állítás - tagadásAz állítás, a tagadás kifejezése.

A nem, ne, se, sem szavak helyesírásaa mondatokban.

15. Foglaljuk össze!A mondatról tanultak összefoglalása.

A mondatfajták helyesírásának gyakorlása.A típushibák javítása szókiegészítésekkel.Mondatok kiegészítése önálló szavakkal.

16. Mit tudsz a szavakról?A szavak jelentése: egyjelentésû, többje-lentésû, azonos alakú, rokon értelmû,ellentétes jelentésû szavak, a hangutánzószavak.

A szavakkal mondatalkotás.Szójelentés, helyesírás gyak. Pl.: ér, vár, sír.A hosszú mássalhangzós szavakhelyesírása: kipp, loccs ...

17. Az összetett szavakSzócsalád különbözô szavakkal.A lyuk, hely szavakkal összetett szavakgyûjtése.

Az összetett szavak helyesírásánakgyakorlása. Az ly-jes szavak.Tollbamondás: összetett szavak különbözôfajta mondatokban.

18. Mit tanultál a szótagolásról és az elválasz-tásról?Szótagolási gyakorlatok.Szavak elválasztásának gyakorlása.

Az elválasztás gyakorlása: a hosszú más-salhangzónál, az összetett szavak, dz-s,dzs-s szavak elválasztása stb.Tollbamondás: szavak.

19. Év eleji felmérés a 2. osztály anyagából.A mondat, a szavak, elválasztás.

Tollbamondás.Feladatlap.

20. A felmérés értékelése, hibák kijavítása, hiá-nyosságok

Típushibák és egyéni hibák javítása.

21. Új ismeretek és a folyamatos gyakorlásanyagaHogyan csoportosítjuk a szavakat a 3. osz-tályban? Mit neveznek meg a szófajok?

A szavak helyesírása a kérdéseknek megfe-lelôen.

16


22. A fõnév - szófaj - névszóA fônév fogalma - konkrét és elvont fônév

A toldalékos fônevek helyesírásaegyszerûbb esetekben: -ba, -ban, -be, -ben.Magánhangzók a fônevekbem.

23. A fõnév fajtái: köznév, tulajdonnévA fogalom kialakítása.

A köznév és a tulajdonnév helyesírása.

24. A tulajdonnév fogalma.A tulajdonnevek fajtái:– A személynevek.

Ladó János Magyar utónévkönyvénekbemutatása. Nevek gyûjtése. A köznév ésa tulajdonnév megkülönböztetése a helyes-írásban.

A személynevek helyesírása.A nevek ábécébe sorolása.

25. Az állatnévÁllatnevek gyûjtése hozott könyvekbôl.

Az állatnevek helyesírásának gyakorlása.

26. A földrajzi név: ország, földrész, város,folyó, tájegység, hegy neve, utcák, terekneve.

A tulajdonnevek helyesírása.

27. Minek lehet még saját neve?Egyéb nevek: újság neve, könyvek címe,márkanév, égitest neve, intézmények neve.

A köznév és a tulajdonnév helyesírása.

28. A köznév és a tulajdonnév a szövegben.Tulajdonnév, köznév gyûjtése.Tulajdonnevek a környezetünkben.

A gyûjtött nevek helyesírásának gyakorlása.A tulajdonnevek helyes használata a be-szédben. Pl.; Nem a Jancsi, csak: Jancsi.

29. Összefoglalás– A fônévrôl tanultak összefoglalása.– Nyelvi játékok.

Köznév, tulajdonnév helyesírásaszóalkotással, tollbamondással,kiegészítésekkel.

30. A tanultak ellenôrzése; tollbamondás.A köznév, tulajdonnév keresése, gyûjtéseszövegbôl.

A fônevek helyesírása.

31. Milyen toldalékot kap a fônév?Az egyes és többes számú fônév.A többes szám jele: a -k.

A többes számú fônevek helyesírása.A tô végi magánhangzó változása: babák.Egyéb változások; híd - hidak.

32. Az egyes és többes számú fônevek felis-merése a szövegben.Az összetett fônevek gyakorlása szövegben.

Az ly-jes fônevek helyesírása.Az összetett fônevek írása.

33. A ragos fônevek. A -t ragos fônév. A -t ragos fônév helyesírása. Mindig: -t!

34. A -t ragos fônév felismerése a szövegben.Fônevek elemzése; szótô + ragA fônév -t ragjának felismertetése példákon.

A -t ragos fônév helyesírása.Tollbamondás.

35. Játék a fônevekkel.Egyes, többes-számú és -t ragos fônevek.Szó, szótagjátékok.

A fônevekben a magán- és mássalhangzókidôtartamának jelölése. Szótagjátékon elvá-lasztás gyakorlása.

17


36. A -ban, -ben, a -ba, -be ragos fônevekSzótô + rag

A -ban, -ben, a -ba, -be ragos fônevekhelyesírása, helyes használata.

37. A -ban, -ben, a -ba, -be ragos fônevek he-lyes használata, felismerése a szövegben.Szóalkotások.

A fônév ragos alakjainak helyesírása.A -ba, -be, a -ban, -ben ragok helyesírásaa mondatokban. Tollbamondás.

38. A -val, -vel, ragos fônevek.A szótô + rag - elemzés.

A -val, -vel ragos fônevek helyesírása.

39. A -val, -vel ragos fônevek megkülönböz-tetése más szavaktól.Pl.: vasal - vassal.

A mássalhangzó helyesírása a -val, -velragos fôneveknél a toldalék (-val, -vel rag)kapcsolásakor.

40. A -val, -vel, a -ban, -ben, a -t ragos ésa többes számú fônevek a szövegben.A szóelemzés, a felismerés gyakorlása.

A tanult ragos fônevek helyesírásának gya-korlása.

41. A tanult ragos fônevek felismerésének éshelyesírásának ellenôrzése.Szövegbeni felismerés - tollbamondás.

A helyesírás ellenôrzése, tollbamondás.

42. A hiányosságok pótlása.A hibák javítása.

A helyesírás típushibáinak, egyéni hibáinakjavítása.

43. Milyen ragokat és egyéb toldalékotkaphat a fônév?– A -ból, -bôl; -ról, -rôl; -hoz, -hez, -höz

stb. ragos fônevek.– Szóalkotás.– Szóelemzés.

A ragos fônevek helyesírása; -ból, -bôl,-tól, -tôl; -ról, -rôl.A -ban, -ben és a -hoz, -hez, -höz helyeshasználata: Hol? Orvosnál. Hová?Orvoshoz.

44. Nyelvi játékok a ragos fônevekkel.Szöveg kiegészítése; fônevekben ragokpótlása.

A fônevekhez járuló ragok helyesírása.Tollbamondás.

45. A szóképzés.A képzô; -ás, -és, -ász, -ész, -at, -et.Szóelemzés; szótô + képzô + rag.A rag lezáró szerepe.

A képzett fônevek helyesírása: vadász, va-dászat stb.

46. Szóalkotás: szóképzés gyakorlása, szó-elemzések. Az összetett fõnév.

A szavak helyesírása tollbamondással.

47-48.

A fônevek helyesírásának tudnivalói -ó, -ô, -ú, -û a fônevek végén.A kivételek: áru, apu, falu, kapu, eskü ...Szövegbeni felismerés. A magyarhelyesírás szabályaiból a kivételek leírása

A fônevek helyesírása.Az -ó, -ô, -ú, -û és a kivételek írása máso-lással.

49. Az -ó, -ô, -ú, -û végû (és a kivételek)fônevek gyûjtése szövegbôl, képrôl. Nyelvijátékok. Szóalkotás betûkbôl, szótagokból.

A magánhangzók helyesírása a fônevekben.Tollbamondás: szó, mondat.

erdô, hajó, hosszú, gyönyörû, ...

18


50. A j-s és ly-jes fônevek helyesírása.Szógyûjtés.A fônevek a szövegben.A ragos fônevek csoportosításánakgyakorlása kérdéseik szerint.

A -j-s és ly-jes fônevek, a ragos fônevekhelyesírása.

51. A fônevek gyakorlása.Nyelvi játékok. Rokon értelmû fônevek.Fônevek szólásokban, közmondásokban.

A fônevek helyesírása mondatban. A rokonértelmû fônevek helyes használata, írása.Helyesírási gyak.

52. A névutós fônév.Leggyakoribb névutók: alatt, alá, alól,fölött, fölé, mellett, mellé, között, közé.

A névutók helyesírása.A névutós fônév helyesírása.

53. A névutók helyes használata.Hol? ház mellett, ház fölött ...Hová? ház mellé, ház fölé ...

Szavak írása tollbamondással.Mondatok írása kiegészítéssel, tollbamon-dással.

54. A névelôk: a, az; egy.A névelôk szerepe.A névelôk helytelen használata a személy-nevek (földrajzi nevek) esetében.Pl.: Nem a Lacit, hanem: Lacit.Pl.: Nem az Egerben, hanem: Egerben.

A névelôk helyesírása a köznevek elôtt -szószerkezetekben a hosszú mássalhangzókhelyesírása.Pl.: az asszonynál, a madárfüttyöt.

55. A névelôs és névutós szerkezeteka szövegben. A fônevek felismerésénekgyakorlása.

A fônevek helyesírása: köznév, tulajdonnév.

56. Összefoglalás– A fônévrôl tanultak rendszerezése.

A toldalékos fônevek: köznév, tulajdonnévesetében, helyesírásuk.

57. A fônévrôl tanultak számonkérése.Felmérô dolgozat.

A helyesírásról tanultak ellenôrzése felmé-réssel.

58. A felmérés értékelése. Hibák javítása. Típushibák és egyéni hibák javítása.

59. Az ige. A szófaj.Az ige fogalma: cselekvés, történés.

A cselekvést, a történést jelentô igékbena mássalhangzók helyesírása: kiejtéstôleltérô igék: elszáradt, lehunyja.Ly az igében.

60. A ige létezést is jelent.A van, volt, lesz igék.A tagadást kifejezô igék: nincs, sincs.

A hosszú mássalhangzók helyesírása azigékben. Pl.: vannak, hallgatnak, állnak ...A lesz ige helyesírása.

61. Az igék csoportosítása jelentés szerintkérdések alapján.Igék gyûjtése, alkotása betûkbôl.

Igék helyesírása.Másolás - emlékezetbôl szógyûjtéssel.

62. Igék a beszédben. Igék írott szövegben.A rokon értelmû igék. A szinonimaszótárhasználata. Egy-egy ige szinonimáinaklejegyzése. Tanult versekben rokon értelmûigék keresése.

Az igék helyes használata a beszédben.A írásbeli fogalmazás igéi: - a rokon értel-mû igék vizsgálata, írása, szövegalkotás.Kommunikációs gyakorlatok.Szövegek átalakítása.

19


63. Az igék felismerése szövegben.A hangutánzó szavak.Az ellentétes jelentésû igék.Ige-e?Azonos alakú szavak: sír, zár, fog, nyúl,nevet magyarázata.

Mondatokban az igék helyesírása.Szövegben igék, mondatokban betûkpótlása.Mondatalkotási gyakorlatok azonos alakúszavakkal.

64. Az igék helyesírása.Az -ul, -ül végû igék; szógyûjtés, szóalkotás.

Az -ul, -ül végû igék helyesírása szavak-ban. Mondatokban kiegészítések a helyes-írás gyakorlására.

65. Az -ít végû igék helyesírása.Az -ul, -ül, és -ít, mint képzô fogalma.Szóképzés, szóelemzés.

Az -ul, -ül, -ít képzôs igék helyesírása.Szavak, mondatok tollbamondása.

66-67.

Mássalhangzók, j és ly az igékben.Igék felismerése és gyûjtése szövegbôl.Igék csoportosítása helyesírásuk szerint.Az igék helyesírásának gyakorlása.

A hosszú mássalhangzók, a kiejtéstôl eltérôhelyesírású j-s és ly-jes igék írása.Igékben betûk pótlása, szövegben igékpótlása.

68. Az igék helyesírásáról tanultak ellenôrzése.Az igék felismerése szövegben.

Szavak, mondatok tollbamondása.

69. Az ige ragozásaAlanyi ragozás - az igékhez járulószemélyragok. A cselekvô személye: én, te,ô, mi, ti, ôk.A személyes névmások.

Az igék helyesírása. Szavak.

70. Az igei személyragok kifejezik a cselekvôszámát, személyét. Igeragozás gyakorlása,a szövegben az igék felismerése.

Önálló igeragozáskor a helyesírásgyakorlása.

71. Az ige ideje.Az igeidôk megközelítése.A jelen idejû ige. A jelen idô jele: ∆.Szóelemzés: igetô + ∆ illetve személyrag.Igeragozás jelen idõben.

A magánhangzók helyesírása az igékben. -ul, -ül; -ít képzôs igék: merül, merít, repül,repít.Magánhangzó az igetôben: húz, ír, vív, szúr.

72. A múlt idejû ige.A múlt idô jele: a -t!Szöveg elemzése.

A múlt idejû igék helyesírása.– Mássalhangzó után: -t.– Magánhangzó után: -tt.

73. A múlt idejû ige -t jele és a fônév -tragjának megfigyeltetése. Múlt idejû igékés -t ragos fônevek a szövegben.

A múlt idejû igék és a -t ragos fônevek he-lyesírása.

74-75.

A múlt idejû igék ragozása.A létezést jelentô igék múlt ideje.Szóelemzés.

A lett ige helyesírása.

20


76. Az ige jövô idejének kifejezése.A fônévi igenév -ni képzôje, a fog szerepe.A jövô idô: fônévi igenév + fog.A majd + jelen idejû alak.A mondaton belüli jelentés: mire utala mondat igéje - a mondat szerkezete.

A lesz ige, a fônévi igenév mássalhangzó-jának helyesírása. Pl.: hinni fogok.

77. Az igeidôk felismerése szövegben: Szövegátalakítása különbözô igeidôben.

Az igeidôk helyesírásának gyakorlása: múltidô jele: -t, -tt.A mondatok helyesírása.

78. Nyelvi játékok az igékkel.Szólások, közmondások igéi.Rejtvények, találos kérdések.

Igék helyesírása emlékezetbôl.A hangok idôtartamának helyes jelölése.

79. Az igék helyesírásának gyakorlása.A múlt idejû igék, j-s, ly-jes igék.

Szöveg tollbamondása.Szövegben betûk pótlása.

80. Az igekötôs igék.Az igekötô jelentésmódosító szerepe.Hol áll az igekötô?

Az igekötôs igék helyesírási tudnivalóinakmegismerése. Igekötôs igék másolása a he-lyesírásuknak megfelelô csoportba.

81. Igekötôs igék a szövegben. Az igekötôsigék helyesírása.Igék gyûjtése:– igekötô az ige elôtt,– igekötô az ige után,– az igekötô és az ige között más szó is van.

A magyar helyesírás szabályai c. könyvhasználata.

Szöveg igekötôs igéinek helyesírása.

82. Az igekötôs igék elválasztása.Az igekötôs ige összetett szó, ezért a szó-összetételnél választjuk el.

A helyes elválasztás.

83. Az igekötôs igék gyakorlása.Szólásokban, közmondásokban, szövegbenaz igekötôs igék.

Az igekötôs igék helyesírása a képzettigékben (-ul, -ül; -ít).

84. ÖsszefoglalásAz igérôl tanultak rendszerezése.

Az igék helyesírására vonatkozó ismeretekelmélyítése.

85. Az igérôl tanultak felmérése.Igék felismerése.Szöveg tollbamondása. Elválasztás.

Tollbamondás.Helyes másolás - igék a szövegben.

86. A felmérés értékelése. Hibák javítása. A helyesírás hibáinak javítása.

21


87. A melléknév - szófaj: névszóA melléknév fogalma: milyenséget, tulaj-donságot jelöl.A ragos melléknevek.A milyen? kérdésre válaszolandó szó nemmindig melléknév.

A melléknevek helyesírása.

88. Melléknevek beszédünkben, írásunkban.– A rokon értelmû melléknevek.– Melléknevek a szövegben.

A melléknevek helyesírása: hosszú mással-hangzók (rossz), j-s, ly-es melléknevek.Fogalmazásokban melléknév keresése,ezek használata.

89. Melléknevek felismerése szövegben.A ragos melléknevek.Melléknevek gyûjtése, alkotása.

A ragos melléknevek helyesírása. Magán-hangzók helyesírása a melléknevekben: új,jó, rossz.

90. Az -ú, -û végû melléknevek.Szógyûjtés. Szövegben melléknevekkeresése.

Az -ú, -û a melléknevek végén mindighosszú.

91. Az -i képzôs melléknév.– A földrajzi nevekbôl képzett -i képzôs

melléknevek.– Szóelemzés.

A földrajzi nevek és az -i képzôsmelléknevek helyesírása.

92. Nem csak földrajzi, hanem egyéb névbôlképzett -i képzôs melléknév van.Pl.: mocsári élet, nádi csibeNem minden -i végû szó melléknév: fiai,nénjei.

A tulajdonnevek, köznevek és az -i képzôsmelléknevek helyesírása.A kiejtéstôl eltérô helyesírású fônevek.

93. A melléknevek fokozása.– Alapfok: nincs jele.– Középfok jele: -bb.– Felsôfok jele: leg + -bb.– Szóelemzések.– A jó, szép melléknevek fokozása.

A fokozott melléknevek helyesírása.– kisebb, lassúbb, könnyebb stb.

94. Az -s végû melléknevek fokozott alakjai.Az -ú, -û, végû melléknevek fokozása.A fokozott melléknevek a szövegben.A fokozás gyakorlása.

Az -s végû; az -ú, -û végû melléknevek he-lyesírása.– friss, frissebb, savanyú, keserû, ...

95. A melléknevek a szólásokban, közmondá-sokban.Helyesírás: betûpótló feladatok.

Mondatok helyesírása.Mondatokban a melléknév fokjelének,a betûknek: -ú, -û, -j -ly pótlása.

96. Nyelvi játékok.Állítások, tagadásokban melléknevek.Melléknevek alkotása betûbôl, szótagból.

A melléknevek elválasztása.

22


97. A melléknevek felismerésének éshelyesírásának gyakorlása.Rokon értelmû, ellentétes jelentésû mellék-nevek. Egy-két melléknév szinonímáinakösszegyûjtése a Képes diákszótárból.

A rokon értelmû melléknevekváltozatainak helyesírása. Mondatokban amelléknevek tollbamondása.

98. Rendszerezés.A melléknévrôl tanultak összefoglalása.

Mellékneves szerkezetek, mondatok írása.

99. A melléknévrôl tanultak ellenôrzése felmé-réssel. Szövegben melléknevek keresése.Szöveg tollbamondása.

A helyesírási ismeretek számonkérése.

100. A számnévA számnév fogalma.A határozott és a határozatlan számnév.

Számneves szerkezetek írása.

101. A számnév fajtái, a fogalom pontosítása.A határozott számnév: tô-, sor-, törtszámnév.Mit ír A magyar helyesírás szabályaic. könyv a számok írásáról?Hogyan írjuk a sorszámnevet, számjegyet?

A számok helyesírása.A sorszámnév helyesírása.

102. A számnevek helyesírásának gyakorlása.A magyar helyesírás szabályai c. könyvsegítségével. Ragos számnevek. Keltezésírása.

Számnevek írása betûvel és számjeggyel.A ragos számnevek helyesírása.A napi keltezés írásának változatai.

103. A számnevek a szövegbenCsoportosítás. - A számnévi kérdô névmás.Számnevek szólásokban,közmondásokban.

A számnevek helyesírása.Mondatok tollbamondása.

104. Játék a számnevekkel. A fokozottszámnév: sok, kevés.Betûkbôl számnevek alkotása.Számnevek pótlása szövegben.

A sorszámnevek helyesírása szövegben.A fokozott számnevek helyesírása.

105. Számnév vagy névelô?Az egy mikor számnév, mikor névelô?

Az egy számnév ragos alakjainak és az egynévelô helyesírásának gyakorlása, szószer-kezetekben, mondatban.

106. Összefoglalás.Mit tanultunk a számnévrôl?

A számnevek helyesírása.

107-108.

Felmérés a számnevekbõl. Helyesírás, felismerés, kiegészítés.

109. A ragos névmások.A mutató névmások.A névmások szerepe beszédben.

A ragos névmások: ezt, azt, ezzel, azzalhelyesírása.

23


110. A szófajokról tanultak összefoglalása.Szófajok: ige.Névszók: fônév, melléknév, számnév.A nyelvi tudnivalók összefoglalása.

A helyesírásra vonatkozó ismeretek gyakor-lása.Az összetett szavak, igekötôs igék elválasz-tása.

111. A szófajok rendszerezése táblázatsegítségével.

A szófajok helyesírásának gyakorlása.

112-113.

Tanév végi felmérés: a szófajok felismerése.A szófajok helyesírása, szövegtollbamondása.

A szófajokra vonatkozó helyesírásiismeretek ellenôrzése.

114. IsmétlésA szövegrôl, a mondatról tanultak ismétlése.A mondat a tartalom szerint.

A mondatok helyesírása a szövegben.A felszólító mondat írása.

115. A szófajokról tanultak ismétlése. Nehezebb helyesírású szavak gyakorlása.Elválasztási gyakorlatok.

24

4. osztály

A tanmenetjavaslat A és B változatban készült. Javasolt óraszám mindkét változatnál 2,5 óra,illetve a fogalmazás (szövegalkotás) 1,5 órájával variálhatóan a tanítási ciklus felénél:

fogalmazás: 2 óraanyanyelv: 2 óra

Illetve:fogalmazás: 1 óraanyanyelv: 3 óra

A tanmenetjavaslat A variációjában sok iskola kérésére, helyi tantervéhez igazodva mondat-tani ismereteket is tartalmaz.

A B változatban annak az igénynek kíván eleget tenni, ahol az iskolák helyi tanterve a he-lyesírási készség, a nyelvhasználat fejlesztésének alapos elmélyítését tartja fontosnak. A tanulókegyéni képességének fejlesztésére, a gyengébb képességûek felzárkóztatására nyújt több lehetõ-séget ez a tanmenetjavaslat.

Mind az A és B változatnál javaslom a gyakorlókönyv Játékok c. fejezetétõl a kreatív felhasz-nálást. A B változat esetében az egyes tananyaghoz javasolt feladatok is szerepelnek. A Magyarnyelv kisiskolásoknak c. könyv rövidítése: Tk., míg az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak: Mf.

A változat


1. IsmétlésMit tudsz anyanyelvedrôl?Ismerkedés a tankönyvekkel.

Anyanyelvünk helyesírásának ismeretefontos minden magyar ember számára.A tájnyelv értéke.

2. Nagyjaink vallomása a nyelvrôl.Idézetek felolvasása.Szótárak forgatása.

A magyar helyesírás szabályainaklapozgatása.Egy-egy helyesírási tudnivaló megkeresése.

3. Mit tudsz a szövegrõl? A szöveg funkciója.Különbözô kommunikációs helyzetgyak.

4. A mondatok a szövegben.A mondat a tartalom szerint: kijelentô,kérdô, felkiáltó, felszólító, óhajtó.


5. Szöveg- és mondatalkotási gyakorlatok.

6-7. Mit tudsz szavakról?A szavak jelentése: egyjelentésû, többje-lentésû, rokon értelmû, azonos alakú.

A hangutánzós szavakban a hosszú mással-hangzók helyesírása.Szójelentések megfigyelése különbözõhelyzetekben.

8-9. Mire bonthatók a szavak?– Szótagolás - elválasztás.– Az ábécé betûi.– A magán- és mássalhangzók.

Az elválasztás gyakorlása.A magánhangzók ékezetének, a mással-hangzóknál a jelentésváltozásra mondatokalkotása.Pl.: bab-báb, gépel-géppel.

25


10. Szavak csoportosítása: szófajok.Szavak a szófajok halmazában.

A szavak helyesírása: -ít, -ul, -ül képzôsigék, j-s, ly-jes szavak.

11. A fônevek: köznév, tulajdonnév, ragos fô-nevek. A nevek ábécérendben.

A köznév, tulajdonnév helyesírása. Régiescsaládnevek írása: Széchenyi, Eötvös ...

12-13.

A fônevek– Az összetett fônevek, a névutós

fônevek.– A ragos fônevek - A szóelemek.– Szótô– A -val, -vel, ragos fônevek.

A névutók helyesírása.Az összetett fônevek és ragos fônevekelválasztása, helyesírása.Szószerkezetek, mondatok tollbamondása.

14. Nyelvi játékok.Szóképzés. A fônevek helyesírásiismereteinek gyakorlása.

Az -ó, -ô, az -ú, -û és a kivételek: áru, eskühelyesírása.j - ly a fônevekben.

15. A melléknév.– A fokozott melléknevek.– Melléknevek a szövegben.

Az -ú, -û végû melléknevek.A j-s, ly-jes melléknevek helyesírása.

16. Az -i képzôs melléknevek.A tulajdonnévbôl -i képzôs melléknévképzése.Szóelemzés.

A tulajdonnév és az -i képzôs melléknévhelyesírása.

17. Melléknevek alkotása.Melléknevek használata szövegben:a rokon értelmû melléknevek

A mondatok helyesírása.Tollbamondás.

18. A számnév.– A tô-, sor-, törtszámnév írása.– A számnév fokozása: sok, kevés.

A számnevek helyesírása.A magyar helyesírás szabályai c. könyvhasználata.

19. Számnevek a szövegben.Szólásokban, közmondásokban számnevekhasználata. O. Nagy Gábor: Magyarszólások és közmondások c. könyvébôlmagyarázatok.A páros testrészek megnevezése, ezekhelyes használata a szövegben.

Számnevek és helyes használatuk.Tollbamondás.

20. Nyelvi játékok az ismételt szófajokkal.Szóalkotás, totó, rejtvény.

Az elválasztás gyakorlása.Tollbamondás.

21. A névmás.A névmásról tanult ismeretek bôvítése.A személyes-, kérdô-, mutató névmásokragos alakjai.

A ragos névmások helyesírása: ezt, abban,errôl, ehhez, ilyennel ...

22. Névmások a szövegben.Szövegben a szóismétlés elkerülésenévmások használatával.

A névmások helyesírása és használataa szövegben.

26


23. Mit tudsz az igérôl?Cselekvés, történés, létezés.Igeidôk: múlt, jelen, jövôCsoportosítás: -t ragos fônév, múlt idejûige a szövegbôl.

A múlt idejû igék helyesírásának gyakorlása.A -t ragos fônevek és múlt idejû igék írásaa szövegbôl.

24. Az igék a szófajok között.Igék felismerése szövegben.

Az -ít, az -ul, -ül képzôs igék helyesírása.Szövegek átalakítása.

25. A szófajok felismerése, megnevezése.Az igekötôs igék. Igekötôs ige vagy nem?feladóvény, felad, bemondó, bemond.

26-27.

Az igék gyakorlása.Igeidôk: szöveg átírása különbözô ige-idôkbe. Az igék ragozása, helyesírása.

Az igék helyesírására vonatkozó felada-tokban a betûk (magán-, mássalhangzó),a múlt idô jelének pótlása. Tollbamondás.

28. A 3. osztályban tanult ismeretek felmérése.Szófajok a szövegben.

Tollbamondás.Elválasztás.

29. A felmérés értékelése.A hibák javítása.

Egyéni és típushibák.Szavak keresése a Helyesírási Szótárban.

30. Mit tanulunk az igérõl a 4. osztályban?Az igemódok. A kijelentô módú ige.Ideje: jelen, múlt, jövô. A kijelentô módjele: ∆

A j-s, ly-jes és hosszú mássalhangzós igékhelyesírása.

31. A feltételes módú ige.A feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né.Szóelemzés.

A feltételes módú igék helyesírása.

32. Milyen idejû ige lehet feltételes módú?A feltételes mód múlt ideje; múlt idejû ige+ volna segédige. A feltételes mód jelénekmegfigyeltetése. Szóelemzés.

A feltételes módú igék helyesírása.Szószerkezetek.

33. Hogyan ragozzuk az igét feltételes módban?Feltételes módú igék a szövegben.

Ragos igék helyesírása.

34. Hogyan használjuk a feltételes módú igéket?Kommunikációs gyakorlatok.

Feltételes módú igék a nyelvhasználatban.

35. Az ige felszólító módja.A felszólító mód jele: a j.Szóelemzés.

Az igék felszólító módjának helyesírásaazokban az esetekben, ahol megtalálhatóa j!

36. Az ige felszólító módjelének a nemléte; vál-tozása. Pl.: kergesd, kiálts, ûzd, mondd stb.A magyar helyesírás szabályaiban, helyes-írására vonatkozó tudnivalók.

A módjel változása hogyan jelentkezika helyesírásban?Az ige felszólító módjának a megkeresése,olvasása.

37. A felszólító módú igék a szövegben.A felszólító mód jelének megfigyeltetése.Szóelemzések.

A felszólító módú igék helyesírása - tollba-mondás.

27


38. Az igekötôs igék felszólító módja. A fel-szólító módú ige ideje. Kijelentô mondatátalakítása felszólítóvá.

A felszólító mondatok igekötôs igéinek he-lyesírása.

39. Igeragozás felszólító módban.Miért csak jelen idôben ragozható? A fel-szólító módú igék használata szövegben.

Tollbamondás. Szöveg felszólító módú igék-kel. A ragos igék helyesírása. A hosszúmássalhangzók írása. (mondd meg, olvass ...)

40. Az igemódok gyakorlása.Szöveg igéinek csoportosítása igemódszerint.

Az igemódokra vonatkozó helyesírási is-meretek gyakorlása. Mondatok tollbamon-dása.

41. Nyelvi játékok.Rejtvények, szabályjátékok, totó ...

Emlékezetbôl az igék helyesírása.Elválasztás.

42. Igék átalakítása különbözô idôbe és módba.A cselekvô száma, személye nem változik.ülök, ültem, ülni fogok, ülök, ülnék, üljek

A múlt idejû és a felszólító módú igék he-lyesírása.

43. Helyesírási gyakorlás.Típushibák javítása. Igék gyûjtése, csopor-tosítása, igemód, helyesírás szerint

Az osztályban elôforduló típushibák javí-tása másolással, tollbamondással.

44. Az igemódokról tanultak összefoglalása. Igekötôs igék helyesírása. Szószerkezetekírása. Mondatok átalakítása.

45. Az igérôl tanultak rendszerezése.Táblázat. Az ige ragozása.

46-47.

Az igérôl tanultak felmérése.Ellenôrzô dolgozat.Igék a szövegben. Helyesírás. Tollbamondás.

Az igérôl tanult helyesírási ismeretek ellen-ôrzése.

48. A dolgozat értékelése. A hibák javítása. Típushibák és egyéni hibák javítása.

49. A fônévi igenév.– A fônévi igenév képzése; ige + ni

képzô.– A fônévi igenév igei és fônévi tulajdon-

sága.Fogalom: A cselekvést fogalomkéntmegjelölô szavak fônévi igenevek.

A fônévi igenevek helyesírása.Az -ít; -ul, -ül képzôs igébôl képzett fônéviigenevek írása.

50. A fônévi igenév és az igekötôk.A jövô idejû igék: le fogok feküdni, meg isfogom enni.A fônévi igenév felismerése fônevek, másszófajok (melléknevek, igék) között.

Az igekötô és a fônévi igenév helyesírása.Szavak helyesírása: enni, Dani, Béni,venni, néni, balatoni stb.Tollbamondás.

51. A fônévi igenév a szövegben.Szóképzések. Pl.: kifehéríteni, elsajátítani.Mondatalkotások fônévi igenévvel.

A fônévi igenév helyesírásának gyakorlásaszógyûjtéssel; j és ly a fônévi igenévben.A mondatok írása.

28


52. A melléknévi igenév.A folyamatos: -ó, -ô képzôs, és a befe-jezett: -t, -tt-s melléknévi igenevek.Szóelemzés - a melléknévi igenév képzése.Mit fejez ki a melléknévi igenév?

A melléknévi igenév helyesírása.

53. A múlt idejû ige és a befejezettmelléknévi igenév megkülönböztetése.A szófaj a mondatban vagy múlt idejû ige,vagy melléknévi igenév. Mindig egy szó-tagú a szó a mondatban.Pl.: Elszáradt a virág. - elszáradt: igeAnyu levágta az elszáradt virágot.- elszáradt: melléknévi igenév.

Múlt idejû igék és befejezett melléknéviigenevek helyesírása mondatokban.A mondatok helyesírása.

54. A melléknévi igenevek a szövegben. A melléknévi igeneves szószerkezetesábrázolása, tollbamondása.

55. Rendszerezzünk!Mit tanultunk a szófajokról?Szavak szófaji felismerése.A szófajtani ismeretek gyakorlása.

A szófajok helyesírásának gyakorlása.

56. A szófaji rendszerTáblázat. Helyesírási emlékeztetõ.

A szófajok helyesírására vonatkozó isme-retek áttekintése.

57. Nyelvi játékok a szófajokból. A tipikus helyesírási hibát rejtô szófajokírásának gyakorlása.

58-59.

Felmérés a szófajokból.Szöveg szófaji elemzése, tollbamondás.

A szófaji helyesírási ismeretek ellenôrzése.

60. A felmérés értékelése, javítása. Típushibák és egyéni hibák javítása.

61. Mondattani ismeretekA mondat a tartalom és szerkezet szerint.Az egyszerû és az összetett mondat.

A mondat helyesírása.Mondatban felsorolás, tagmondathatár jelö-lése: , : ; .

62. Az egyszerû és az összetett mondat felis-merése. Szövegben mondatok keresése.

Szövegbôl egyszerû és összetett mondatokmásolása. Tollbamondás.

63. Az egyszerû mondat vizsgálata.A szófajok - mondatrészek.Mi a mondatrész? Hány szóból áll a mondat?Az egyszerû mondat két fô része: az alanyés az állítmány. (A - Á)Kérdése: Mit állítok? Ki? Kik? Mi? Mik?+ állítmány

A mondat helyesírása.A mondatrészek elemzése aláhúzással.Állítmány: Alany:

64. Mi az állítmány és az alany szófaja?Az igei és névszói állítmány.A mondatok elemzése, szerkezeti ábrája.

Az igei és névszói állítmányok helyesírása.

65. Az egyszerû mondat elemzése: a névszóiés igei állítmányok a mondatban.A halmozott alany, halmozott állítmány.

A mondatrészekre helyes kérdezés.Az igei állítmányok helyesírása.Mondatok kiegészítése.

29


66. A névszói - igei állítmány. A létezést jelentô igék, mint állítmányok,a névszók helyesírása. (lesz, lett, nincs, kéklesz, jobb lett)

67. Mi az alany?Az alany nélküli mondat - rejtett alany.Az igei személyrag szerepe. Mondattanielemzések.


68. A bõvítményekAz egyszerû és a bôvített mondat.A bôvítmények = mondatrészek: a tárgyA tárgy jelölése elemzéskor: - - - - -A mondat szerkezeti ábrázolása: -t .

A -t ragos fônevek, mint tárgyrag helyes-írása.

69. Milyen szófajú a tárgy?A tárgy ragja: ∆ és -t.

Tárgyrag pótlása. A mondat helyesírása.

70. Mondatelemzési gyakorlatok. A tanult mondatrészek helyesírása.

71. A mondatról és a mondatrészekrôl tanultakellenôrzése.Mondatelemzések, feladatlap kiegészítésea mondatról tanultak alapján.

Tollbamondás: mondatok.

72. Az ellenôrzô dolgozatban tapasztalt hiá-nyosságok pótlása.A határozók mint bõvítményekA határozók jelölése elemzéskor:

Helyesírási feladatok a hibákból adódóan.

73. A helyhatározó.– Mit jelöl?– Kérdése: Hol? Hová? ...– Szófaja, alaki jelölôje.– Elemzés.

A helyhatározó ragjainak (-ban, -ben, -ba,-be, -hoz, -hez, -höz, -tól, -tôl) helyesírása.

74. A helyhatározó mely mondatrész bôvítmé-nye? A mondat szerkezeti ábrázolása: hh.

A határozóragok és a névszók helyesírása.

75. A helyhatározó a szólásokban,közmondásokban. Mondatok elemzése.

A mondatok, mondatrészek helyesírása.A helyhatározók a beszédben.Szituációs játékok.

76. Az idôhatározó.– Az idôhatározó szófaja, alaki jelölôje.– Kérdései: Mikor? Mióta? ...– Elemzéskor:

Szerkezeti ábrázoláskor: hi.

A számnevek, mint idôhatározók helyesírása.Pl.: 1993-ban

77. Az idôhatározó keresése. Mondatok elem-zése, ábrázolása. Mely mondatrészbôvítménye lehet az idôhatározó?

Mondatbôvítési gyakorlatok.Pl.: Esett az esô. Tegnap esett az esô. Tegnap délután esett az esô.

30


78. A módhatározó.– A módhatározó szófaja, alaki jelölôje.– Kérdései: Hogyan? Mi módon? ...– Elemzéskor: m.– Szerkezeti ábrázoláskor: hm.

Az -n ragos melléknevek, mintmódhatározók helyesírása.

79. A határozók gyakorlása. Szólások, köz-mondások határozói. Elemzések, mondatokalkotása.

Mondatok helyesírása. Felszólító mondat,tollbamondás.

80. Az eszköz- és társhatározó.– Mikor eszköz, mikor társ?– Hogyan kérdezünk?

Társ: Kivel? Mivel? (együtt)Kivel? Mivel? - Minek a segítségével?

– Elemzéskor: t~ , e~ .Ábrázoláskor: ht, he.

– Mi a szófaja a mondatrésznek?Melyik mondatrész bôvítménye?

A társhatározó -val, -vel ragjánakhelyesírása.Szituációs gyakorlatok.

81. Az eszköz és társhatározó gyakorlása.Állítmány? Határozó? Elemzések.

A mondatrész helyesírása. Rendel - renddel,könyvel - könyvvel a mondatban.

82. A határozók keresése a mondatokban.Mondatelemzési gyakorlatok.

A szófajok, mint mondatrészek helyesírása.Mondatok kiegészítése határozókkal.Tollbamondás.

83. A jelzõkMit fejeznek ki a jelzôk? Mely mondat-részek bôvítményei? Jelzôs szerkezetek.A jelzôk jelölése elemzéskor: ...............


84. A minôségjelzô.– Kérdése: Milyen? Minô?– Mi a szófaja?– Jelölése: mi ............. Szerk. ábr.: jmi– Mely mondatrész bôvítménye?

A melléknevek, melléknévi igenevek, mintmondatrészek helyesírása.

85. A mennyiségjelzô.– Mit fejez ki?– Kérdése: Mennyi? Hány?– Mi a szófaja?– Jelölése: me ........... Szerk. ábr.: jme

A tô- és törtszámnév, mint mondatrész.A számnevek helyesírása, a fokozottszámnév.

86. A minôség- és mennyiségjelzô felismeré-sének gyakorlása az egyszerû mondatban.Versidézetek, szólások, közmondásokminôség-, meny-nyiségjelzôi.

A jelzôk helyesírásának gyakorlása.

87. A birtokos jelzô.– A birtokos jelzô szófaja, a mondat-

részek bôvítményei.– Kérdései: Kinek? Minek a ... ?– Jelölése: jb ................. Szerk. ábr.: jb.

A tulajdonnevek helyesírása.Pl.: Elnéztem a Tisza hullámzó vizét.

31


88. A jelzôk gyakorlása. Mondatelemzések.Mikor jelzô? Mikor más mondatrész?Pl.: édes, sok.

A mondatrészek, mint szófajok helyesírása.Melléknevek, számnevek. Szövegjátékok.

89. A mondatrészek felismerése. Mondatokelemzése, szerkezeti ábrázolások.

Mondatok helyesírása.

90. A mondatrészek felismerése. Játékos fel-adatok, hiányzó mondatrészek keresése,kiegészítés. Rejtvények, találós kérdések.Mondatelemzések.

Tollbamondás.Szövegek a nyelv funkciójában.

91. Rendszerezzünk!Mit tudunk a mondatról? A mondatrészek.

92. Ellenôrzô dolgozat a mondattan ismere-teibôl.Mondatrészek szófajának megnevezése,mondatok elemzése, ábrázolása.Helyesírási dolgozat.(Mondatok a szövegben.)

Tollbamondás.

93. A felmérés értékelése, javítása. Egyéni és típushibák javítása.

94. IsmétlésA szöveg és a mondat.

95. A szófajok.A szófajok: mondatrészek.A tanult ismeretek gyakorlása játékosan.Szótárak, könyvek használata, nyelvtani -helyesírási totó.

A szükséges helyesírási problémákgyakoroltatása.Szövegjátékok.

B változat


1. IsmétlésMit tudsz anyanyelvedrôl?Ismerkedés a taneszközökkel.Idézetek. Mf. 3-4.o., Tk. 3-6.o.

Anyanyelvünk helyesírásának ismeretefontos minden magyar ember számára.A tájnyelv értéke.

2. Napjaink vallomása a nyelvrõl.Idézetek olvasása, magyarázata.Szótárak forgatása. Tk. 5-6.o.

A magyar helyesírás szabályainaklapozgatása.Egy-egy helyesírási tudnivaló megkeresése.

3. A szövegA beszélt és az írott szöveg. Tk. 6-7.o.

Kommunikációs helyzetgyakorlatok.

4. A szöveg funkciója. Különbözõ szituációshelyzetekbõl adódó történet elõadása, befe-jezése. Mf. 5.o.

Helyes hanglejtés, hangsúly.Helyesírás.

32


5. Mondatok a szövegben. Tk. 6-7.o., Mf. 5.o.

6-9. A mondat – A mondat tagolásaMit tanultál a mondatról?A mondat a beszélõ szándéka (a tartalom)szerint: kijelentõ, kérdõ, felkiáltó, felszólító,óhajtó. Tk. 9.o., Mf. 7-8.o., 74-75.o.

A mondat helyesírása a szövegben.Írásjelek használata.Hangsúly, hanglejtés.Tagolatlan mondat szavakra bontása.Mondatalkotás, szövegalkotás képrõl.

10-14.

Mit tudsz a szavakról?– A szavak jelentése: többjelentésû, ro-

konértelmû, ellentétes jelentésû, azonosalakú szavak.Tk. 9.o., Mf. 7-8.o., 64.o.

A hosszú mássalhangzók helyesírásaa hangutánzó szavakban.A jelentés nyelvi funkciója, a szavakjelentésváltozása a mondatban.

15-18.

Mire bonthatók a szavak?– Szótagolás - elválasztás.– Az ábécé betûi.– A magán- és mássalhangzók.

Tk. 12-14.o., Mf. 9-10.o., 75.o.

Az elválasztás gyakorlása.A magánhangzók ékezeténekjelentésváltozása (bab - báb).A mássalhangzók idõtartamának változásaa szójelentésben (szelem - szellem,gépel - géppel).

19-20.

Felmérés a tanulók tudásából.Tollbamondás, szöveg kiegészítése, elvá-lasztás, mondatfajták írása.A felmérés értékelése, hiányok pótlása.

Helyesírási - nyelvi készségek felmérése.

21. A szavak csoportosítása: szófajok.Szavak a szófajok halmazában.Tk. 14.o., Mf. 11-12.o.

Szófaj, szójelentés mondatbeli szerepe.

22-23.

A fõnevek– A köznév és a tulajdonnév. Tk. 15.o.

A tulajdonnevek– A nevek ábécérendben. Mf. 16.o.

A köznév és a tulajdonnév helyesírása.Tollbamondás.

24. A köznév, tulajdonnév gyakorlása.Mf. 15-18.o.

Nevek kezdõbetûi.

25-26.

A fõnév toldalékai:– A többes szám jele.– ragok

Tk. 16.o., Mf. 13.o.

A ragos fõnevek helyesírása. Egyes-többesszám helyesírása. Pl.: ló - lovak, híd - hidak.Elválasztás.

27-29.

A szóelemzés, a szóelemek: szótõ,toldalékok.– Az összetett fõnevek.– A névutós és névelõs fõnevek.

Tk. 17-19.o., Mf. 15, 17-18.o.

A névutós fõnevek helyesírása.Az összetett fõnevek elválasztása.Tollbamondás.

30. Nyelvi játékok.Szóképzés.A fõnevek helyesírásának gyakorlása.

Az -ó, -õ, -ú, -û a fõnevekben.A j-s, ly-jes fõnevek helyesírása.

31. Tollbamondás.Fõnevek felismerése szövegben.

Helyesírásra vonatkozók ellenõrzése,elmélyítése.

33


32. A melléknév. Tk. 19.o., Mf. 19.o. Az -ú, -û végû melléknevek helyesírása.A j és ly a melléknevekben.

33. A melléknév fokozása. Tk. 20.o., Mf. 20.o.

34. Az -i képzõs melléknevek.Tulajdonnévbõl -i képzõs melléknév kép-zése. Szóelemzés. Mf. 20.o., Tk. 21.o.

A tulajdonnevek és az -i képzõs mellék-nevek helyesírása.

35-36.

Melléknevek alkotása, felismerése szöveg-ben. A szövegben rokonértelmû melléknévhasználata. Tk. 21.o.

A melléknév szerepe a szövegben.Szövegbeli funkciók.Tollbamondás.

37. A számnévA számnév fajtái:– határozott:

– tõ,– tört,– sor;

– határozatlanTk. 20-21.o., Mf. 21.o.

A számnevek helyesírásánál A magyarhelyesírás szabályai c. könyv használata.Sorszámnév helyesírása.Keltezés helyesírása.

38. A számnév fokozása.Ragos számnevek helyesírása.Pl.: 48-cal stb.Pl.: 1-jén.Keltezés írása. Mf. 21.o.

39-41.

Számnevek a szövegben.Szótárokban, közmondásokban számnevek.Páros testrészek megnevezése, ezek helyeshasználata szövegben. Mf. 22.o.

42. Nyelvi játékok a fõnévvel, melléknévvel,számnévvel.Szóalkotás, totó, rejtvény.

Helyesírási készségfejlesztés.Elválasztások, toldalékolások.Logikai játékok.

43-46.

A névmás– A személyes névmás.– A kérdõ és mutató névmás.

A névmások használata a szövegben.A névmások ragozása.Tk. 22-24.o., Mf. 23-25.o.

A névmás szövegbeni funkciójánakvizsgálata.A névmás helyettesítõ szerepe.A ragos névmások helyesírása.

47. Mit tudsz az igérõl?A 3. osztályban tanult ismeretekfelelevenítése. Mf. 26.o., Tk. 25-26.o.

Az ige szövegbeli szerepe.

48. Az igeidõk: jelen, múlt, jövõ.A jövõ idõ kifejezése: fõnévi igenév + fogsegédige.Igeidõk a szövegben. Tk. 26.o., Mf.26.o.

Az igeidõk nyelvhasználati funkciója.Helyesírási ismeretek, különösen a múltidejû ige és a fõnév -t ragjánakviszonyában.

49. Az igekötõs igék.Az igekötõ jelentésmódosító szerepe.Gyakori igeidõk. Tk. 26.o., Mf. 27., 48.o.

Az igekötõs igék helyesírása.

34


50. Az igekötõs igék és az igeidõk gyakorlása.Az igekötõs igék összehasonlítása másigékkel. Szóelemzés.Pl.: bemond - bemondó, feladta - feladat.Mf. 28.o.

Helyesírásra vonatkozó szabály alkalmazása.Az igekötõs igék helyesírása felszólítómondatokban.

51-53.

Az igeragozás és az igei személyragok.Tk. 26.o., Mf. 29.o.Az igék helyesírásának gyakorlása.Mf. 47.o.

Az igeragok szerepe a szövegben.Helyesírási ismeretek alkalmazása A ma-gyar helyesírás szabályai c. könyv haszná-lata. Az -it, az -ul, -ül képzõs igék helyes-írása.

54-55.

Igék a szövegben.Igeidõk: szöveg, mondat átírása különbözõigeidõkbe. Mf. 48.o.

j és ly az igékben.Az igeidõk helyes használata szövegben.Dialógusok. Tollbamondás.

56-57.

Az igék a szófajok között.Szóképzések: különbözõ szófajokból újszófajok. Mf. 30-32., 83.o.

A szófajok helyesírása.

58. A tanult szófajok összefoglalása.

59-60.

A tanult szófajok felmérése:– szövegben– helyesírás

Tollbamondás.A szófajok felismerése, megnevezése.

61. A felmérés értékelése.A hibák javítása.

Egyéni, tipushibák. Hibás szavak javításaa szabályzat segyítségével.

62. Mit tanulunk az igérõl a 4. osztályban?Az igemódok.A kijelentõ módú ige. Tk. 28.o.A kijelentõ mód jele: ∆.Szóelemzések különbözõ igeidõben.

Hosszú mássalhangzók az igében.

63. A feltételes módú ige.A módjelek: -na; -ne; -ná; -né.Szóelemzés. Tk. 29-30.o., Mf. 33-34.o.

A feltételes módú ige szövegbeli funkciója.Az óhajtó mondatok igéinek vizsgálata.Összefüggés a feltételes módú ige ésa mondatfajta között.

64-65.

A feltételes módú ige ideje.Jelen, múlt idejû igék feltételes módja.A feltételes módú múlt idejû igékelemzése: múlt idejû ige + volna segédige.A feltételes módú igék szövegbenkülönbözõ igeidõben. Mf. 35-36.o., Tk.34.o.

Az igemódok helyesírása.A feltételes módú igék idejének szövegbenifunkciója.

66. Igeragozás igemódokban.Hogyan használjuk a feltételes módúigéket? Mf. 36-38.

Kommunikációs helyzetgyakorlatok.Igék átalakítása.

67. Az ige felszólító módja.A felszólító mód jele: a j.Szóelemzés. Mf. 39.o., Tk. 33-34.o.

Az igék felszólító módjának helyesírása,ahol megtalálható a j!

35


68. Az ige felszólító módjának a nemléte;változása. Pl.: keresd, verd, olvass.Szóelemzés. Tk. 34-35.o., Mf. 39.o.

A módjel változása a helyesírás szempont-jából. A felszólító módú igék helyes ejtése,olvasása szövegekben.

69. A felszólító módú igék a szövegben.Helyesírás, mondatfajták.A felszólító mondatok igéinek vizsgálata.Mf. 48.o.

Összefüggés a mondatfajták és az igemó-dok között.

70. Az igekötõs igék felszólító módja.A felszólító módú igék ideje.Tk. 36.o., Mf. 49.o.

Az igekötõs igék felszólító módjánakhelyesírása.

71. Igeragozás felszólító módban.Csak jelen idõben ragozható.A felszólító módú igék használataszövegben. Mf. 47., 49.o.

Szövegek elemzése, párbeszédek felszólítómódú igékkel.Tollbamondás.

72. Az igemódok gyakorlása, felismerése.Szöveg igéinek csoportosítása.Mf. 40-41.o.

Igemódokra vonatkozó helyesírási ismeretek.Elválasztás, tollbamondás.

73-74.

Igék átalakítása, ragozása különbözõmódban, idõben. Mf. 42-46., 49-50.o.

Szövegátalakítások.Helyesírás: elválasztás, mondatfajták.

75-76.

Az igérõl tanultak rendszerezése.Tk. 37-38.o., Mf. 45., 47., 75.o.

Helyesírási tudnivalók rendszerezése.

77-78.

Az igérõl tanultak felmérése.Igék a szövegben, tollbamondás.

A tanult ismeretek ellenõrzése.

79. A dolgozat értékelése, javítása. Típus ésegyéni hibák javítása.

80-81.

A szóképzésA fõnévi igenév.A fõnévi igenév képzése: ige + ni képzõ.Fogalom: A cselekvést fogalomkéntmegjelölõ szavak fõnévi igenevek.Tk. 39-41.o., Mf. 51.o.

A fõnévi igenevek helyesírása.Az -ít; -ul; -ül képzõs igébõl képzett fõnéviigenevek.

82. A fõnévi igenév szövegben.Nem minden -ni-re végzõdõ szó fõnéviigenév. Pl.: hajdani, Béni.Szóképzések. Tk. 42.o.Szóelemzések. Mf. 52.o.

A fõnévi igenév helyesírása.

83. A fõnévi igenév és az igekötõk.Szóelemzés, helyesírás.Pl.: el kellene menni.Párbeszédekben egy-egy szituáció.

A nyelvi jelentések vizsgálata.Kommunikációs helyzetek.Helyesírási tudnivalók megfigyeltetése.

84. A melléknévi igenév:– folyamatos: -ó; -õ képzõs,– befejezett: -t; -tt-s.

Szóelemzések, szóképzések.Tk. 43-44.o., Mf. 53-54.o.

A melléknévi igenevek helyesírása.

Documents

MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK - mozaik.info.hu · – A hangképzô szervek megfigyeltetése, hangképzési gyakorlatok. A magán- és mássalhangzók tiszta ejtése. A hangok betûinek