6fuzet Layout 1 - Eötvös Loránd Universityködés valósult meg akár szuper-számítógépes éghajlati model-lezésről, akár a bölcsészeti tudományok társadalmi fontosságáról

Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE

Az Informatikai Kar alprojektje

Projektzáró kiadvány

6fuzet_Layout 1 2012.09.04. 19:48 Page 1


3http://kp.elte.hu

A mai – és talán mondhatjuk: az elmúlt 20 év – magyar közéleténekegy sarkalatos pontja a köz- és a felsőoktatás kérdése. Anélkül,hogy bármiféle értékítéletet fogalmaznánk meg ezen időszakmegoldási kísérletei kapcsán, tényszerűen kijelenthetjük: az egye-temek és főiskolák, illetőleg a hozzájuk köthető intézményi, ku-tatás-fejlesztési feladatok finanszírozása soha nem esett egybeaz e területeken jelenlévők igényeivel. Ebből kifolyólag a „kívülről”jövő támogatások szerepe rendkívüli módon felértékelődött; ekörben pedig különös jelentőséggel bírt, hogy Magyarország 2004.május 1-vel az Európai Unió tagjává vált, tudniillik tagállamkéntegy sor olyan forráshoz fért ezentúl hozzá, amely révén a fennállóproblémák – ha nem is mindegyike, de – egy része orvosolható.Az „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE” kutatóegyetemi projekt

pályázatának sikere, és az ennek révén megszerzett több mint 3 milliárd forintnyi támogatás ígyóriási lökést adott valamennyi, a projekt keretein belül dolgozó oktatónak, kutatónak, hallgatónak,hogy az egyébként elérhetetlennek tűnő kutatásokat, fejlesztéseket, programokat végigvigyék, deszélesebb kontextusban, az egyetem egészére vonatkoztatva is nagy jelentőséggel bírt. A figyelemreméltóeredmény, mely amellett, hogy objektív szempontokon alapuló, egyértelmű elismerése az ELTE kie-melkedő minőségű oktatásra-kutatásra alapozó stratégiájának, ugyanis kiváló lehetőséget teremtettarra, hogy a kutatásokba mind nagyobb arányban sikerüljön bevonni a hallgatókat, a doktoranduszokatés a posztdoktori kutatókat, ekképpen szolgálva a tehetséggondozást, s támogatva a fiatal tudósokat.

A minőségi oktatás kialakítása és fenntartása egy minden tekintetben összetett feltétel-rendszeren alapszik, a célkitűzések, illetőleg a kimeneti teljesítményelvárások pedig hasonlóankomplexek és szerteágazóak lehetnek. Össztársadalmi szempontból azonban kiemelkedik aza kívánalom, mely a nemzeti és a közösségi törekvések megvalósulásáért küzdő, magasanképzett szakembergárda képzését és kinevelését irányozza elő. Ezen óhaj beteljesülése nehezenképzelhető el a megfelelő pénzügyi háttér nélkül, a szűkmarkúság pedig nem kívánt és súlyoskövetkezményekkel járhat. Európában – mely nemcsak földrajzi értelemben, de közösségi-kulturális értelemben véve is az otthonunk – a tendencia az oktatás erősítésének és minőségalapúvátételének irányába mutat. Miután az ELTE-nek is ebben a térben és ebben a közösségbenlehet és kell sikeresnek lennie, érdemes lenne e tekintetben is európai léptékkel mérni.

Az Európai Unió támogatása és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása révén létrejöttprojekt számos eredménnyel büszkélkedhet. A gazdag publikációs adatbázis, amely a projekt tá-mogatásának köszönhetően megszületett alkotásokat tartalmazza, tényszerűen, mindennél ob-jektívebben mutatja a projekt által biztosított lehetőség nagyságát, és a megszületett eredményekkiválóságát. Mindezen tényezők önmagukon túlmutató jelentőséggel bírnak, hiszen alkalmasakannak érzékeltetésére, hogy egy-egy tudományterület mire képes a megfelelő infrastruktúrabirtokában – ez pedig kifejezetten ösztönzőleg hathat a további támogatások elnyerése szemszögéből.

Reméljük ezért, hogy a kutatóegyetemi projekt tapasztalata jó kiindulópontként szolgálmajd a felsőoktatásban jelenlévő kiválóság adekvát támogatási rendszerének kialakításakor.

Mezey Barnarektor


4 http://kp.elte.hu

Kedves Olvasó!

Nagy örömömre szolgál, hogy az „Európai Léptékkel a Tudásért,ELTE” kutatóegyetemi projekt zárókiadványát ajánlhatomÖnnek. Közel két évvel ezelőtt, a kutatóegyetemi projekt nyitó-rendezvényén Rektor úr köszöntőjében arról a lehetőségről ésfelelősségről beszélt, amelyet a több mint három milliárd forin-tos – az Európai Uniótól és az Európai Szociális Alaptól érkező– támogatás jelent Egyetemünknek. Úgy gondolom, hogy a lehe-tőséget megragadtuk, a feladattal együtt járó felelősséget pedigátéreztük.

Egyetemünk a kutatóegyetemi cím elnyerésével az ország leg-jobb felsőoktatási intézményei között megerősítette vezető sze-

repét, a címmel járó többlet-erőforrások pedig minőségi változást jelentettek a tudományosmunkában. Bár a kutatóegyetemi projekt beruházási-elszámolási időszakát lezárjuk, a prog-ramban megkezdett kutatások, a beruházások eredményeinek használata tovább folytatódik,az elkövetkező öt éves fenntartási időszakban is. Létrejött a Természettudományi Kar mul-tidiszciplináris kutatásait összehangoló ELTE Természettudományi Kar Központi Kutatóés Műszer Centrum (ELTE TTK KKMC), a Bölcsészettudományi Karon a nemzetközi kap-csolati hálózatokat integráló Doktori Kiválósági Központ. A Pedagogikum Központ élettanikutatásokat segítő laborrendszere, az Informatikai Kar számolásgyorsító és szoftverfejlesz-tői gépei hosszú távra határozzák meg a kutatások irányait.

A projekt keretében minőségellenőrző monitoring-rendszert építettünk ki és működtet-tünk: folyamatos, egységes rendszerű, írásbeli kutatási jelentésekkel, koordinációs értekez-letekkel, interdiszciplináris egyeztetésekkel és rendszeres kutatócsoport-látogatásokkalfejlesztettük az Egyetem belső kutatásellenőrző- és irányító rendszerét. Az ELTE rendezé-sében és vezetésével havonta biztosítottunk alkalmat az öt kutatóegyetemi és öt kiváló egye-temi címet elnyert egyetemek, fejlesztési és kutatási stratégiáiért felelős vezetőinek,projektvezetőinek egyeztető megbeszéléseihez, megalapítottuk a Tízek Klubját: együttmű-ködés és párbeszéd alakult ki a partneregyetemek között.

A Támogatási Szerződésben vállalt tudományos publikációk és eredmények nyilvántartá-sára létrehozott adatbázisban elektronikus formában gyűjtjük a projekt eredményeit. A rend-szer illeszkedik, sőt alapját biztosította a jelenleg kialakítás alatt lévő Egyetem publikációsadatbázisának, amely az Egyetemi Könyvtár új szolgáltatása lesz, továbbá kompatibilis azakadémiai MTMT-formátummal is.

Bízom abban, hogy az infrastruktúra fejlesztése, az egyetemközi és ipari partnerkapcso-latok erősítése meghatározhatják az Egyetem jövőjét. Ezt a célt tükrözi az Egyetem intéz-ményfejlesztési programja is, amelyben a kutatóegyetemi projekt eredményeinek,eszközeinek, módszereinek és a kialakított projektkezelő rendszerének továbbvitele kiemeltcélként szerepel.

Engedjék meg, hogy megragadjam az alkalmat, hogy a projekt minden résztvevőjének éstámogatójának köszönetet mondjak az elvégzett munkáért.

Szabó Gergelyprojektigazgató


5http://kp.elte.hu

Az ELTE kutatóegyetemi kiválósági programja 2010-2012

Egyetemünk hazai dominanciája, széles nemzetközi ismert-sége kiemelkedő tudós személyiségeinek kvalitásaira, a köréjükszerveződő tudományos iskolákra épül. Az elmúlt két év kuta-tóegyetemi programja éppen őket ébreszthette rá a tematiku-san rokon vagy a kiegészítő módszerű eljárásokat alkalmazótársakkal való együttműködés előnyeire. A tudományos és tár-sadalmi érdeklődés középpontjában álló nagy komplexitásúkérdéskörök vizsgálatában fokozott tudományközi együttmű-ködés valósult meg akár szuper-számítógépes éghajlati model-lezésről, akár a bölcsészeti tudományok társadalmifontosságáról volt szó.

Különösen izgalmasak voltak a több kutatócsoport és külföldiegyüttműködő partnereik együttes rendezésében szervezett

műhelyek, amelyeken kutatóink és a meghívott szakemberek az elért eredményekből tovább-lépve számos új közös projekt tervét fogalmazták meg. Európai és hazai pályázatokra majdnemszáz olyan pályázatot adtak be az elmúlt két évben, amelyek a kutatóegyetemi program tovább-fejlesztését szolgálják. A Magyar Tudományos Akadémia és az OTKA elmúlt két évben meghir-detett pályázatai nyerteseinek névsorában meghatározó a kutatóegyetemi programrésztvevőinek a jelenléte, nagy értékű infrastrukturális fejlesztéseink számos együttműködésiszerződést eredményeztek fejlesztői vállalkozásokkal is.

A kutatómunka eszmecserére, kooperációra hangolása különlegesen intenzívvé vált a kutatóiutánpótlás szintjén. A bölcsészettudományi Doktori Kiválósági Központ több, mint húsz mes-terkurzusra hívott meg kiemelkedő tudósokat. Újjászervezték a pedagógiai szakkollégium tudo-mányos programját. Információtechnológiai részprogramunk hallgatói csoportokból alakítottki fejlesztői egységeket. Az aktivitás spektruma diákköri pályamunkáktól (212 dolgozat) az el-készült PhD-értekezéseken át (29) a bölcsészeti és jogtudományi monográfiák szerzői között he-lyet kérő fiatalok névsoráig terjed.

A záráshoz közeledve egyre többször tesszük fel a kérdést: mi épül be e két év tapasztalata-iból és eredményeiből egyetemünk stratégiájába? Remélem, hogy fiatal posztdoktori munka-társak számára az egyetem megteremt egy legalább 100 fős, két-hároméves alkalmazástbiztosító keretet. Hasonlóan fontos felismerés, hogy nemzetközi érdeklődést keltő eredmé-nyek eléréséhez többféle kutatás világszínvonalát szolgáló kísérleti eszközökből felépítettnyílt programú laboratóriumra van szükség. Végül, az alapkutatásaink színvonalához méltat-lan bürokrácia hangos elutasítása mellett fel kell ismernünk, hogy a rendszeres és tételes ku-tatási beszámoló, a tudományos eredmények nyilvántartása és az egyetemi tudományosportál naprakész gondozása mind hasznos tényezői a modern tudományos kommunikációbanelvárt jelenlétnek.

Patkós András, a projekt szakmai vezetője


6 http://kp.elte.hu

„EURÓPAI LÉPTÉKKEL A TUDÁSÉRT, ELTE”

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem sikerrel szerepelt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség általkiírt Társadalmi Megújulás Operatív Programban, melynek célja az egyetemi kutatási potenciálfejlesztése. A kutatóegyetemi cím elnyerésével Egyetemünk hivatalosan is az ország öt legjobbintézményének egyike lett.

Az Európai Unió által támogatott, a nemzetközi versenyképesség megerősítését, az oktatásiés kutatási minőség javítását célzó projekt 2010. június 1-jén kezdődött, hivatalos nyitóren-dezvényére 2010. október 20-án került sor.

A kutatóegyetemi projekt a reáltudományok, a bölcsészeti- és jogtudományok, a társadalom-tudományok, illetve a pedagógiai és pszichológiai tudományok területén, nemzetközileg elis-mert kutatóink szakmai irányításával, interdiszciplináris, karközi együttműködésekbenvalósult meg.

Az elmúlt két év során az Egyetem vezetése által elfogadott, a kutatóegyetemi koncepcióhozkapcsolódó fejlesztések valósultak meg; a stratégiai dokumentumot 2010 őszén fogadta el azEgyetem vezetése. A fejlesztésekhez kapcsolódó Jövőkép-dokumentum 2012 tavaszán elké-szült.

A projekt 2012. május 31-i záródátuma a szakmai munka és az indikátorok teljesítésének ér-dekében 2012. augusztus 31-re módosult.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnagyobb, uniós forrásból megvalósuló projektjénekzárórendezvényét 2012. május 17-én rendeztük.


7http://kp.elte.hu

1. Nagy rendszerek a természettudományokban és számítógépes szimulációjuk (Természettudományi Kar – Társadalomtudományi Kar)

2. Szubmikroszkópos anyag- és élettudományi kutatások (Természettudományi Kar)

3. Elosztott és sokmagos rendszerek szoftvertechnológiai kérdései (Informatikai Kar)

4. Kultúrák közötti párbeszéd (Bölcsészettudományi Kar – Állam- és Jogtudományi Kar)

5. Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere (Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Tanító- és Óvóképző Kar, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar)

NYOLC KAR – ÖT ALPROJEKT – HETVENÖT KUTATÓCSOPORT


INFRASTRUKTÚRA – KONCENTRÁLT FEJLESZTÉS –

Természettudományi Kar

A projekt keretében beszerzett négy világszínvonalú nagyberendezés képezi a 2011 novemberé-ben alakult ELTE Természettudományi Kar Központi Kutató és Műszer Centrum (ELTE TTKKKMC) alapját. A Centrum koordinálja az eszközökön folyó kutatásokat, összehangolja a Karonfolyó multidiszciplináris kutatásokat

• A kétsugaras pásztázó elektronmikroszkóp(SEM/FIB) elektron- és ionforrással is rendelkező beren-dezés, amely nagyfelbontású mikroszkópi kép készítéséreés az anyagminta megmunkálására is alkalmas. A rendszerdetektorainak száma minden eddiginél kiterjedtebb nano-technológiai irányultságú anyagfizikai, kémiai-anyagtudo-mányi, biológiai és interdiszciplináris kutatásokra nyújtlehetőséget.

• A transzmissziós elektronmikroszkóp (TEM) egyiklegfontosabb tulajdonsága, hogy képes nagy fényerő éskontraszt mellett is jó felbontást elérni. A kapcsolódóCCD-kamera az automatikus exponálást és az elektroni-kus képkezelést is lehetővé teszi. A lehetséges vizsgálatokszáma nemcsak minőségi, de mennyiségi értelemben is je-lentősen javul.

• A magmágneses rezonancia spektrométer (NMR)korszerű elektronikájú, szupravezető mágnessel működő700 MHz-es berendezés, amellyel fehérjemolekulák tér-szerkezetét, gyógyszerhatóanyagok és kisebb szerves mo-lekulák kémiai szerkezetét vizsgálják. A berendezésanyagtudományi kutatások végzésére is alkalmas.

• A fluoreszcenciával aktivált sejtszortírozó (FACS) ajelenleg rendelkezésre álló részecske-és sejtanalízisre, il-letve szortírozásra alkalmas berendezések legújabb verzió -ja. Az eszköz egyedi sejtenként akár 18 függetlenparamétert képes regisztrálni, és ez a sejtbiológiai és az im-munológiai kutatások számára óriási előrelépést jelent.

8 http://kp.elte.hu


9http://kp.elte.hu

VILÁGSZÍNVONAL

Bölcsészettudományi Kar

A Doktori Kiválósági Központ a kiválósági doktorioktatás és a kutatás fellendítését szolgálja. A ku-tatószobákkal, vendégprofesszori szobákkal és elő-adótermekkel kialakított Központ az a kapcsoló-dási pont, amelyen keresztül a doktori oktatásprogramjai a nemzetközi hálózatokba integrálód-nak. A korszerű médialabor mobil videostúdiót ismagába foglal.

Pedagogikum Központ

A beszerzett kutatási eszközökkel olyan berende-zések és technikai lehetőségek állnak a kutatókrendelkezésére, amelyek a korszerű kutatási mód-szerek alkalmazását teszik lehetővé.

Az új eszközök nyomán három olyan kutatólabo-ratórium jött létre, amelynek eddig csak csírái lé-teztek:

• A Kognitív Pszichológiai Laborban egy 128csatornás, kisgyerekekre optimalizált EEG-ké-szülékkel a csecsemők emlékezeti fejlődésénekvizsgálata mellett olvasási, beszédfejlődési éskategorizációval kapcsolatos kísérletek is zajla-nak.

• A Pozitív Pszichológia Labor mobil EEG-ké-szülékeinek segítségével a flow-élményt átélőember agyi aktivitására jellemző mintázatok fel-tárása zajlik.

• A Sportpszichofiziológiai Labor terhelés-mérő, illetve mobil EKG-rendszerével személyiegészség-, illetve sportteljesítmény profilokatkészítenek, mérési protokollokat alakítanak ki.


10 http://kp.elte.hu

NAGY RENDSZEREK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOKBAN ÉSSZÁMÍTÓGÉPES SZIMULÁCIÓJUK(Természettudományi Kar – Társadalomtudományi Kar)

1.ALPROJEKT


11http://kp.elte.hu

KUTATÁSI PROJEKTEK

TáTK Rudas Tamás – Statisztikai módszerek fejlesztése szakpolitikai dönté[email protected] Endre – A határ, mint komplex rendszer – [email protected]

TTK Biológiai IntézetKovács Mihály – Kommunikációs útvonalak DNS-kötő fehérjékben – [email protected] Ádám – Anyagcsere hálózatok kialakulása – [email protected]álnási-Csizmadia András – Molekuláris kölcsönhatási ujjlenyomatok – [email protected] László – Molekuláris felismerés lineáris motívumokkal: szerkezeti termodi-namikai és kinetikai alapelvek – [email protected]

TTK Fizikai IntézetFrei Zsolt – Extragalaktikus asztrofizika – [email protected] Gábor – Komplex rendszerek vizsgálata – [email protected] Tamás – Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok statisztikus fizikai modelle-zése, klaszterezése es dinamikája – [email protected]

TTK Földrajz- és Földtudományi IntézetBartholy Judit – Regionális éghajlatszimulációk ENSEMBLE típusú klímamodell-együttesekkel – [email protected] Kristóf – Kozmikus struktúrák térbeli es időbeli felbontása és modellezéseűrcsillagászati mérések felhasználásával – [email protected]ár Gábor – Geofizikai áramlási és hullámterjedési modellek – [email protected] Tamás – Skálafüggő időjárási es szennyezőanyag-terjedési folyamatok modellezé[email protected]

TTK Kémiai IntézetCsászár G. Attila – A kvantumkémia negyedik es ötödik korszaka – [email protected] Péter – Molekulák elektronszerkezetének megértése – [email protected]ányi Tamás – Reakciókinetikai szimulációk nagy méretű reakciómechanizmusok-kal gyorsan és pontosan – [email protected]

TTK Matematikai IntézetFaragó István – Matematikai módszerek a nagy rendszerek vizsgálatá[email protected] Vince – Nagy hálózatok, mint a nagy rendszerek alapjai – [email protected]

Alprojekt-menedzsment

Málnási-Csizmadia András – alprojektvezető – [email protected]ász László – az alprojekt szakmai vezetője – [email protected] Balázs – alprojektvezető-helyettes – [email protected] Dániel – alprojektvezető-helyettes – [email protected] Szamosvölgyi Kitti – kutatási asszisztens – [email protected]é Szepeshelyi Krisztina – pénzügyi asszisztens – [email protected]



„Az ELTE-n a különböző tudományterületeken kiváló kutatók és kutatócso-portok vannak, de ezek eléggé elszigetelten dolgoznak még az egyetemen belülis. A projekt egyik legfontosabb célja véleményem szerint az volt, hogy ezeketa kutatócsoportokat és munkáikat megismertessük egymással, és ezáltal egy

integráltabb intézményi struktúrát építsünk fel. Azt gondolom, hogy ezen a területen elégnagy lépést tettünk előre azáltal, hogy létrejött egy komoly webfelület, ahol látjuk egymásteljesítményét és munkáját.”

(Málnási-Csizmadia András, az alprojekt vezetője)

A tudományok fejlődése szinte minden területen elvezetett a nagy hálózatok és struktúrák ku-tatásának és megértésének igényéhez: az alprojekt kutatócsoportjai a komplex rendszereketvizsgálták. A csoportok munkájába külföldi vendégprofesszorok is bekapcsolódtak.

Az elmúlt két évben számos nemzetközi konferenciát és workshopot rendeztek, a kialakulószakmai kapcsolatok konkrét projektekben és publikációkban is megnyilvánultak.

A belső kapcsolatok megerősítésével integráltabb intézményi struktúra alakult ki, az alpro-jekt közös tanácskozásai remélhetőleg hagyományt teremtenek.

Az alprojekt kutatási portfóliója rendkívül széles, hiszen tizennyolc kutatócsoportban fog-lalkoztak biokémiai, geo-és asztrofizikai, meteorológiai-éghajlattani, fehérje- és reakciókine-tikai kutatásokkal, illetve statisztikával, gráfelmélettel és hálózatkutatással is.

Indikátorok


13http://kp.elte.hu

Mutatók neve Érték (db)

A hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent cikkek száma 211A megjelent hazai és külföldi monográfiák száma 6A (magyarországi vagy nemzetközi) szabadalmi kérelmek (szabadalom, oltalom) száma 1Az alprojekt keretébentámogatott K+F projektek száma 15

Az alprojekttel kapcsolatos hírek ahttp://kp.elte.hu/nagy-rendszerek, míg az alprojekt publikációi ahttp://kptab.elte.hu/?page=alprojekt&ap=1 címen ér-hetők el.



SZUBMIKROSZKÓPOS ANYAG- ÉS ÉLETTUDOMÁNYI KUTATÁSOK(Természettudományi Kar)

2.ALPROJEKT


15http://kp.elte.hu

KUTATÁSI PROJEKTEK (A VEZETŐ TESTÜLET TAGJAI)

TTK Fizikai IntézetHavancsák Károly - Anyagtudomány, SEM/FIB-laboratórium (14 részprojekt)[email protected]

TTK Földrajz- és Földtudományi IntézetSzabó Csaba – Földtudomány, SEM/FIB-laboratórium (6 részprojekt)[email protected]

TTK Biológiai IntézetMárialigeti Károly – TEM-laboratórium (12 részprojekt)[email protected]

Matkó János – FACS-laboratórium (16 részprojekt)[email protected]

TTK Kémiai IntézetRohonczy János – NMR-laboratórium (12 részprojekt)[email protected]


Lendvai János – alprojektvezető – [email protected]ák Károly – alprojektvezető-helyettes – [email protected] Tamás – kutatási asszisztens – [email protected]érné Karsai Barbara – pénzügyi asszisztens – [email protected]



„Az alprojekt eredményeihez a Karról közel kétszáz oktató és kutató járulhozzá. Ezek közül a kollégák közül sokan már korábban is nagyon jó nemzet-közi és hazai kapcsolatokkal rendelkeztek. Ezek sok esetben erősödtek, új irá-nyokban bővültek az új laboratóriumok belépésével megnyílt lehetőségek

révén. Nagyon nagy segítséget jelentettek a konferenciák, hiszen az ilyen jellegű nem-zetközi és hazai rendezvények az új kapcsolatok felvételének leghatékonyabb fórumai.Több külföldi kutatóintézettel alakult ki új, együttműködési szerződésekben is dokumen-tált kutatási kapcsolat.”

(Lendvai János, az alprojekt vezetője)

Az alprojekt fejlesztéseinek köszönhetően új kapuk nyíltak meg: a kísérleti eszközökkel olyantartományokat vizsgálhatnak a kutatók, amelyekre eddig csak külföldi laboratóriumokban voltlehetőség. A pályázati támogatással beszerzett eszközök az ELTE Természettudományi KarKözponti Kutató és Műszer Centrum (ELTE TTK KKMC) alapeszközeit jelentik.

A közép-magyarországi régióban páratlan berendezések jelentős fejlődést eredményeztekaz akadémiai és az ipari partnerkapcsolatokban is.

A nanotechnológia, a fehérjekutatás, az immunológia, a régészet és a földtudomány területéntett felfedezések eredményeiről a nyilvánosságot az alprojekt szakmai napján – kiegészítve egykülönleges kiállítással – is tájékoztatták.


17http://kp.elte.hu 17http://kp.elte.hu

Indikátorok


A hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent cikkek száma: 149

A (magyarországi vagy nemzetközi) szabadalmi kérelmek (szabadalom, oltalom) száma: 1

A kapcsolódó elnyert projektjavaslatok száma (OTKA, MTA-Lendület, MTA-kutatócsoport, ERC, egyéb): 19

Az alprojekt keretében kötött külső szerződések száma: 9

Az alprojekttel kapcsolatos hírekhttp://submicro.elte.hu, míg az alprojekt publikációi ahttp://kptab.elte.hu/?page=alprojekt&ap=2 címen érhetők el.



ELOSZTOTT ÉS SOKMAGOS RENDSZEREK SZOFTVERTECHNOLÓGIAI KÉRDÉSEI(Informatikai Kar)

3.ALPROJEKT


19http://kp.elte.hu

KUTATÁSI PROJEKTEK

Fekete István – Közelítő algoritmusok és alkalmazá[email protected] Kiss Attila – Adatbá[email protected] Tamás – Háló[email protected] Gábor – Osztott algoritmusok és nagy hatékonyságú számelméleti számítá[email protected] Sándor – Matematikai modellek fejlesztése szoftvertechnológiai alkalmazá[email protected] Tamás – Imperatív programok elemzése és transzformáció[email protected] Horváth Zoltán – Funkcionális programozás többmagos és elosztott gé[email protected] László – Modellvezérelt szoftverfejlesztés verifikációs problémái elosztott kö[email protected]őrincz András – Humán-számítógép interakció[email protected]ányi-Szabó Márta – Tartalomfejlesztés a kiterjesztett valósá[email protected]ús Reyes Nunez – Nagyméretű térképészeti adatbázisok és a tematikus kartográfia informatiká[email protected]


Kozsik Tamás – alprojektvezető – [email protected]áth Zoltán – alprojektvezető-helyettes – [email protected] Beáta – kutatási asszisztens – [email protected] Adrienn – pénzügyi asszisztens – [email protected]



„A projekt jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy erősödjenek a kompe-tenciáink azokon a területeken, amelyeken ipari, szakmai partnereinkkel tu-dunk együttműködni. A kutatások eredményeire és a felhalmozott tudásraalapozva képesek vagyunk kutatási, fejlesztési, innovációs szolgáltatásokat

nyújtani partnereink számára. A projektet megelőzően is számottevő volt az együttmű-ködés, de a lehetőségeink tovább bővültek. Ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti, a hazaikörnyezet mellett nagy figyelmet fordítunk az európai színtérre is.”

(Kozsik Tamás, az alprojekt vezetője)

Napjaink infokommunikációs iparának jelentős szegmense az elosztott és sokmagos architek-túrákat célozza meg. A nagy mennyiségű számítást igénylő tudományos kutatások erőteljesenépítenek a párhuzamosságot támogató architektúrákra, így egyre jelentősebbek a kapcsolódószoftverfejlesztési kérdések is. Az alprojekt kutatócsoportjai az ipari és gazdasági szereplőkszámára rendkívül fontos területen végeztek kutatásokat.

A kémiai informatikában, a kriptográfiában, a diagnosztikai automatizálásban elért eredmé-nyek, illetve a robotika, a digitális térképészet, az arcfelismerés és a virtuális környezetek te-rületéhez kapcsolódó új fejlesztések a jövőben a mindennapok részévé válhatnak.



Indikátorok


Folyóiratban és konferenciakiadványban megjelent publikációk száma: 289TDK-dolgozatok száma: 20Az alprojekt keretében kötött külső szerződések száma 2A kapcsolódó beadott, döntés előtt álló projektjavaslatok száma (OTKA, MTA-Lendület, MTA-kutatócsoport, ERC, egyéb) 8

Az alprojekttel kapcsolatos hírek ahttp://kp.elte.hu/szoftvertechnologia/szoftvertech-nologia-hirei, míg az alprojekt publikációi ahttp://kptab.elte.hu/?page=alprojekt&ap=3 címen érhetők el.


4.ALPROJEKT


KULTÚRÁK KÖZÖTTI PÁRBESZÉD(Állam- és Jogtudományi Kar – Bölcsészettudományi Kar)


23http://kp.elte.hu

KUTATÁSI PROJEKTEK (ELEMI EGYSÉGEK)Székely Gábor – Történelem – [email protected] László – Régészet – [email protected] György – Magyar irodalom – [email protected] Magdolna – Világirodalom – [email protected] Janusz – Nyelvészet – [email protected] Imre – Orientalisztika – [email protected]ár István – Filozófia – [email protected]ényi György – Művészettörténet – [email protected]

Dezső Márta – Alkotmányjog – [email protected]ér Balázs – Büntetőjog – [email protected] Zoltán – Jogszociológia – [email protected]ály Miklós – Nemzetközi magánjog – [email protected] István – Polgári eljárásjog – [email protected]árd Attila – Polgári jog – [email protected]


Kulcsár Szabó Ernő – alprojektvezető – [email protected] Gábor – szakmai vezető (BTK) – [email protected] Varga István – szakmai vezető (ÁJK) – [email protected] Gyöngyi – projektasszisztens – [email protected] Mária – pénzügyi asszisztens – [email protected]



Létrejött a Doktori Kiválósági Központ, amely nemzetközi mesterkurzusoknak és konferenciák-nak adott helyet. A pályázat lehetőséget teremt arra, hogy a Karok nemzetközi kutatási prog-ramokhoz, trendekhez csatlakozzanak, hangsúlyosabban jelenjenek meg a nemzetközifelsőoktatási térben és javítsák nemzetközi pozícióikat.

Az együttműködések élénkítésének érdekében folyamatosan érkeztek vendégprofesszorokEurópából és a világ vezető egyetemeiről is. A pályázat során a doktoranduszok így nemcsakterületük legjobb műhelyeit kereshették fel, hanem Budapesten tanulhattak a legjobb tudósok-tól. A nemzetközi jogi adatbázisokhoz való hozzáférés a kari kutatásokat a jövőben is nagymér-tékben segíti.

A megvalósuló kutatások a kultúrák párbeszédének történetiségével, nyelvi meghatározott-ságával, elméleti és filozófiai, illetve jogi hátterével foglalkoztak.

„Itt nemcsak arról van szó, hogy ilyen gyakorisággal évtizedek óta nem járt abölcsészkaron annyi kiemelkedő külföldi tudós és kutató, mint ebben az idő-szakban. Arról is, hogy egy-egy ilyen intenzív kurzus vendégelőadója épp ahallgatókkal való személyes találkozások során győződött meg arról, hogy az

ELTE bizonyos szakjainak néhány műhelyében nemzetközi mércével tekintve is kiemel-kedő munka, eredeti eredményeket hozó kutatás folyik. E világhírű professzorok közre-működésével a bölcsészkar kiemelkedő műhelyei így nemzetközileg is rangos külföldidoktoriskolákkal építettek ki szoros kapcsolatokat, közülük több is eljutott már azegyüttműködés intézményes, szerződésbe foglalt formáinak kidolgozásáig.”

(Kulcsár Szabó Ernő, az alprojekt vezetője)



Indikátorok


A hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent cikkek száma 266A megjelent hazai és külföldi monográfiák száma 63A kapcsolódó elnyert projektjavaslatok száma (OTKA, MTA-Lendület, MTA-kutatócsoport, ERC, egyéb) 34

Az alprojekttel kapcsolatos hírek ahttp://kp.elte.hu/kkp/kulturatudoma-nyi-hirek, míg az alprojekt publikációia http://kptab.elte.hu/?page=alpro-jekt&ap=4 címen érhetők el.



AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS TÁRSADALMI FOLYAMATAIÉS BIOPSZICHOSZOCIÁLIS HÁTTERE(Pedagógiai és Pszichológiai Kar – Tanító- és Óvóképző Kar– Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar)

5.ALPROJEKT


27http://kp.elte.hu

KUTATÁSI PROJEKTEK

I. pillér Kognitív, kommunikációs és idegrendszeri mintázatok és változások az élet-hosszig tartó fejlődésben (Győri Miklós)

Győri Miklós – Atipikus (kognitív) fejlődés: mintázatok, utak, eszközö[email protected]ár Márk – Öregedés (idegtudományi és társadalomtudományi vonatkozások)[email protected] Sándor – Öregedés (minőségi öregedés, élethosszig tartó tanulás)[email protected]ály Ildikó – A tanulás és megismerő folyamatok idegrendszeri korrelátumainak feltárá[email protected]

II. pillér Életmód- és egészségfejlesztés (élettudományi és társadalomtudományi vonatkozások) (Bárdos György)

Bárdos György – Életmódfejlesztés és testkultúra - rekreáció és sport-pszichofizioló-giai laboratórium fejlesztése – [email protected] Mészárosné Darvay Sarolta – Egészségtudatos magatartásformálás [email protected]é Hős Ágnes – A 3-7 éves korú gyermekek egészségfejlesztésében a viselkedésfaktorok longitudinális vizsgálata – [email protected] Zsolt – A pszichoaktív szerek hosszú távú hatásának és a szerhasználatkialakulását és fennmaradását befolyásoló tényezők vizsgá[email protected] József – Pszichiátriai es addiktív zavarok klinikai es pszichoszociális jellem-zői fogyatékos emberek csoportjaiban – [email protected] Lajos – A személyes életminőség célok megismerésén keresztül fogyatékosemberek motivációjának javítása, eredményesebb bevonása saját rehabilitációjukfolyamatába – [email protected]áh Attila – Az egész életen át tartó tanulás és önkiteljesítés motivációs, személyiségbeliés emocioniális facilitátorainak elemzése pozitív pszichológiai megközelítés kereté[email protected]ózsa Sándor – Korszerű pszichodiagnosztikai eszközök a kutatásban és oktatá[email protected] Klára – Diagnosztikus es terápiás eljárások hatásvizsgálata és fejlesztése agyógypedagógiában – [email protected]


Bárdos György – alprojektvezető – [email protected]é Szokoly Mária – alprojektvezető-helyettes – [email protected] Pápai Adrienn – jogi referens – [email protected] Bartha Edit – pénzügyi ellenjegyző – [email protected] Nagy Edith – pénzügyi asszisztens – [email protected]



III. pillér A szocializáció társadalmi-környezeti húzóerői (Hunyady György)Ollé János – Infokommunikációs környezet/társadalmi szakadék áthidalá[email protected]ábri György – Infokommunikációs környezet/társadalmi szakadék áthidalása (A tudomány iránti fogékonyság felkeltése) – [email protected]árkus Éva – Az etnikai kulturális identitásfejlődés európai tá[email protected] György – Az etnikai kulturális identitásfejlődés európai távlatai (Reszocializáció és kultúrák párbeszéde az új vallásos mozgalmakban)[email protected] Luu Lan Anh – Az etnikai kulturális identitásfejlődés európai távlatai (A magyar fiatalok identitás-konstrukcióinak vizsgálata) – [email protected]ülöp Márta – Az etnikai kulturális identitásfejlődés európai távlatai (Pszichológiai Doktori Iskola „szocializáció és társadalmi folyamatok” program)[email protected]ó Klára – Az etnikai kulturális identitásfejlődés európai távlatai (Sikeres döntések – adaptív kockázatvállalás) – [email protected] Paszkál – Az etnikai kulturális identitásfejlődés európai távlatai (Csoportközi viszo-nyok, európai és nemzeti identitás összefüggésben a kultúrával és versenyképességgel)[email protected] György – A Pszichológiai Doktori Iskola, különös tekintettel a laikus jogtudatszociálpszichológiájára – [email protected]áczky Judit – Képzők továbbképzése – [email protected]

IV. pillér A pedagógusképzés tudáshátterének fejlesztése: a tanulás és tanítás tudományközi vizsgálata (Halász Gábor)

Németh András – A pedagógusképzést támogató történeti elemzé[email protected] Vámos Ágnes – A tanulás/tanítás kutatása és fejlesztése a közoktatásban [email protected] Halász Gábor – A tanulás/tanítás kutatása és fejlesztése a felnőtt- és felsőoktatá[email protected] Szabolcs Éva – Neveléstudományi Doktori Iskola fejlesztése – [email protected] Zászkaliczky Péter – Az iskolai és társadalmi inklúzió feltételrendszere és korlátai: a fo-gyatékosság társadalomtörténeti aspektusai: különös tekintettel az ellátórendszerkirekesztő mechanizmusaira és az inklúziót elősegítő tanulási/tanítási lehetősé[email protected] Lénárd Sándor – Szakkollégium fejlesztése – [email protected]

„A felsőoktatás-menedzsment, illetve a felsőoktatási szervezeti és módszertanifejlesztések egyik fontos, országos központjává vált a Pedagogikum; sok ered-mény született az „együttműködve versengés” témakörében, a gazdasági dön-tések mögött húzódó pszichológiai tényezők felderítésében és úttörő munkát

végeztek kutatóink a kisebbségi lét pszichológiájának és pedagógiájának területén is.”(Bárdos György, az alprojekt vezetője)



A Pedagogikum Központ három karánakújszerű, karközi kutatásmenedzsmentenalapuló alprojektje az élethosszig tartó ta-nulás jegyében az oktatásra és az egészség-fejlesztésre fókuszált.

A laborfejlesztések eredményeként a ku-tatók világszínvonalú eszközökkel dolgoz-hatnak. A doktori képzés fejlesztésemellett, szakkollégiumi keretben a tehet-séggondozást is érintették, illetve a képzőktovábbképzése révén a tanárképzés korsze-rűsítésével is foglalkoztak.

A nemzetközi kapcsolatok minőségi ja-vulást mutattak: az egyetemközi együttmű-ködések mellett a projekt résztvevői közültöbben is részt vettek az OECD különbözőbizottságainak munkájában. Az alprojektkiemelten kezelte a tudománynépszerűsí-tést, eredményeiket különleges rendez-vénysorozaton mutatták be az érdeklődők-nek.

Indikátorok


A hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent cikkek száma 89A megjelent hazai és külföldi monográfiák száma 15Az alprojekt rendezvényeinek száma 73A kapcsolódó elnyert projektjavaslatok száma (OTKA, MTA-Lendület, MTA-kutatócsoport, ERC, egyéb) 17

Az alprojekttel kapcsolatos hírek ahttp://kp.elte.hu/pedagogikum/pedagogikum-hirei, míg az alprojekt publikációi ahttp://kptab.elte.hu/?page=alprojekt&ap=5címen érhetők el.


Pénzügyi adatok

A projekt teljes költségvetése 3 008 039 580 Ft, amelynek 94,96%-a uniós forrás, míg 5,04%-aegyetemi önrész.

• Infrastruktúra fejlesztése 30%• Humánerőforrás, illetve kutatási poten-

ciál fejlesztése 50%• Szakmai szolgáltatások (adatbázisok,

könyvkiadás) 8%• Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése,

konferenciaszervezés, továbbképzés,egyéb szolgáltatás 8%

• Tartalék 2%

Tehetséggondozás

A kutatóegyetemi projekt egyik legfontosabb újdonsága, hogy az elmúlt éveknél nagyobb mér-tékben vonhatók be a kutatásba hallgatók, doktoranduszok és frissen végzett posztdoktorikutatók is. A kiválóság fenntartása és a tehetséggondozás az Egyetem kiemelt célja, hiszen el-sősorban saját doktoranduszaink és hallgatóink sorából kerülnek ki a jövő oktatói és kutatói.

Munkaügyi adatok

Kutató: 121 fő

Oktató: 305 fő

Doktorandusz: 102 fő

Hallgató: 133 fő

Egyéb: 284 fő

Összesen: 945 fő


(a projektben foglalkoztatottak

átlag létszáma, 2012. május)

A PROJEKT SZÁMOKBAN – A TUDÁS KÖZÖSSÉGE


31http://kp.elte.hu

Ötven ország, háromszáz kiküldetés, több mint száz vendégelőadó

Az ELTE az egyik legszerteágazóbb kapcsolatrendszerrel rendelkező intézmény Magyarorszá-gon. A 320 európai Erasmus partneregyetem mellett mintegy 140 felsőoktatási intézménnyelápol kapcsolatot szerte a világban. A kutatóegyetemi projekt hatékonyan járult hozzá a kapcso-latok megerősítéséhez és új együttműködések létrejöttéhez is.

A projekt futamideje alatt több mint száz vendégelőadó járt Egyetemünkön, így például And-rea Seidler, Martyn Rady, Hans Ulrich Gumbrecht, Michael Pilling, Georg Gartner, HinnerkBruhns, Florian Hollfelder, Anna Klimova, Hanspeter Mössenböck, Jan Assmann, David L. Ha-milton, David van der Spoel és Katariina Raij is.

A projekt közreműködői egyetemközi együttműködéseket alakítottak ki, doktori partner-szerződéseket írtak alá – többek között – a következő intézményekkel: Wiener Universität, FreieUniversität (Berlin), Sorbonne, Stanford University, Universität Hamburg, Hebrew University,Universität Heidelberg, Universität Graz, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Uráli Állami Egye-tem, Ószakai Egyetem, Bordeaux-i Michel de Montaigne Egyetem, Jyväskyläi Egyetem, Hel-sinki Egyetem és a Fribourgi Egyetem.

A résztvevők közel ötven országba jutottak el, ahol bemutatták eredményeiket, konferenciákonvettek részt és szakterületük legjobb tudósaival dolgoztak együtt.

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK, HÁLÓZATOK



A kutatóegyetemi projekt eredményei folyamatosan megjelentek az Egyetem különböző ren-dezvényein, a Kutatók Éjszakáján, az Innovációs Napon és a Magyar Tudomány Ünnepén is.A közel harmincezer címre eljutó Egyetemi Hírlevélben külön rovatban szerepeltek a projekthírei.

Az alprojektek és kutatócsoportok által szervezett szimpóziumok, műhelyek és nemzetközikonferenciák ösztönzően hatottak a tudományos munkára. Néhány példa:

ESEMÉNYEK, KONFERENCIÁK

Nyitott rendszerek Az 1. alprojekt dobogókői konferenciáin közel130-an vettek részt, új típusú együttműködé-sek jöttek létre a kutatócsoportok között.

Centrumban a tudás A 2. alprojekt szakmai napján közel 200résztvevő látogatta meg az új laborokat és te-kintette meg a Tudomány és esztétika címűkiállítást.



Neumann-nap Az Informatikai Kar hagyományos rendezvé-nyének középpontjában a 3. alprojekt eredmé-nyei álltak.

Nemzetközi zárókonferenciaA 4. alprojekt rendezvényére tíz országbólérkeztek kutatók, akik a közel 40 kutató-egyetemi ösztöndíjas eredményeivel is meg-ismerkedhettek.

Kazinczy-esték rendezvénysorozatAz 5. alprojekt ismeretterjesztő előadásaintöbb száz érdeklődő előtt mutatkoztak bea kutatások.



Projekt megnevezése:TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003„Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE”A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül

Projekt időtartama:2010. 06. 01 – 2012. 08. 31.

Kedvezményezett:Eötvös Loránd Tudományegyetem1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.

A projekt támogatásának összege:3 008 039 580 Ft.

„A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg (a támogatás száma TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003).”

Felelős kiadó: Szabó Gergely projektigazgató

Borító, grafika: Posztós János

Szerkesztő: Bódai Zsuzsanna

A kiadvány adatai a 2012. június 30-i értékeket tükrözik.

Forrás: www.elte.hu, www.kp.elte.hu

Kapcsolat:Eötvös Loránd TudományegyetemKutatóegyetemi-pályázati Projektiroda1056 Budapest, Szerb utca 21-23. • Telefon: (+36/1) 381-2370Web: www.kp.elte.hu • E-mail: [email protected]




Documents

6fuzet Layout 1 - Eötvös Loránd Universityködés valósult meg akár szuper-számítógépes éghajlati model-lezésről, akár a bölcsészeti tudományok társadalmi fontosságáról