Társadalmi konzultációa Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatáról

és a Kvassay Jenő Terv elkészítéséről

A vízgazdálkodási politika nemzeti jövőképünk meghatározó alkotóeleme. A globális éghajlatváltozáshatásai sürgetővé tették, hogy kialakítsuk a hazai feltételekhez illeszkedő, a szélsőséges időjáráskihívásaira hatékony választ adó középtávú vízpolitikai stratégia dokumentumait. A 2014­2020­as EurópaiUniós programozási időszak tervezéséhez és végrehajtásához szükséges az EU2020 Stratégiacélkitűzéseinek valamint a hazai gazdaságfejlesztést segítő Kvassay Jenő Terv (KJT) elkészítése. A KJTkészítése szorosan kapcsolódik az Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) előírása szerintiVízgyűjtő­gazdálkodási Terv felülvizsgálatához (VGT2), amelyet Magyarországnak 2015. december 22­igel kell készíteni. A tervek tartalmáról országos fórumsorozat indult, amelyet Debrecenben 2015. július 27­én tartottak meg.

Folytatás a 3. oldalon.

23. évfolyam 2. szám 2015. július

2

Kiadja aTiszántúl i Vízügyi Igazgatóságe-mail : titkarsag@tivizig.hu

Felelős kiadó: Bara SándorSzerkesztő: Szegi AttilaGrafikai előkészítés:

Bartha András

Kérem, óvja a természetet, hanem szükséges, ne nyomtassa

ki ezt a kiadványt!

Fórum a Vízgyűjtő-gazdálkodásiTervről és az ÁrvízkockázatKezelési Tervről ............................. 3

Debrecenben rendezik az MHT201 6. évi vándorgyűlését ......... 4

A TIKEVIR projektről .................... 5

Közös vízfolyások,azonos feladatok .......................... 7

Térinformatikai oktatás aközpontban ................................... 7

Bemutattuk a Berettyó fejlesztésrészleteit .......................................... 8

Tartalomjegyzék Módszertani segédlet a települési vízkár-elhárításitervek készítéséhez

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4.§ (1) pontjában rögzíti atelepülési önkormányzatok vízgazdálkodással összefüggő feladatait, amelynekértelmében a település önkormányzatának dolga a helyi vízrendezés, ár­ ésbelvízelvezetés és a települési vízkárelhárítás ellátása.A 2013. évi rendkívüli árvíz elleni védekezés újból rávilágított a hazaiárvízvédelmi rendszer féloldaliságára, az állami és önkormányzati védekezés eltérőszínvonalára. A Kormány, felismerve az önkormányzati védekezés fejlesztésénekszükségességét, a vízkárelhárítás és az öntözés hatékonyságának növelésétbiztosító intézkedésekről szóló 1979/2013. (XII. 23.) Korm. határozatban az árvízáltal veszélyeztetett nyílt ártéri települések települési vízkár­elhárítási tervekelkészítését, illetve azok felülvizsgálatát az állami védekezésért felelős vízügyiigazgatási szerv feladatává tette. 2014­ben a Módszertani segédlet önkormányzativízkár­elhárítási védekezési tervek elkészítéséhez (2011)” című kiadvány alapjánmintegy 160 település esetében készültek el a dokumentációk.A tervek készítésének tapasztalatai szükségessé tették a módszertani segédletaktualizálását, amit az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízása alapján aMagyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának szakértőivégeztek el.A települési vízkár­elhárítási tervdokumentáció hangsúlyozottan taglalja a lakottbelterületek védelme érdekében szükséges információkat, utasításokat,rendelkezésre álló erőforrásokat, kapacitásokat és fejlesztési lehetőségeket. Csakérintőlegesen tartalmazza a település területén nem önkormányzati – például azelsőrendű árvízvédelmi vonalon történő védekezéssel, a lokalizációval kapcsolatostevékenységeket, valamint a belterületet nem veszélyeztető, külterületi elöntéseksorán végzendő vízkár­elhárítási feladatokat. A terv jogszabályi, eljárási ésműszaki információkat egyaránt tartalmaz a hatékony beavatkozásokhoz szükségesrészletezettség szintjén.A segédlet célja, hogy útmutatást adjon a települési vízkár­elhárítási terveketkészítő tervezők számára a célszerű dokumentáció felépítésének kialakításában: azelvárható tartalom megadásában, a szöveges leírásban, a mellékletek, és segédletekelkészítésében.A segédlet, a következő link alatt érhető el: www.ovf.hu/hu/segedlet

3

Magyarország első Vízgyűjtő­gazdálkodási Terve (VGT)2009­ben készült el. Ennek keretében meghatározták a kör­nyezeti célkitűzéseket és az elérésükhöz szükséges intézke­déseket az egyes víztesteken. Ezeken keresztül természetesena víztestek által alkotott alegységeken, részvízgyűjtőkön iskijelölték az intézkedési terveket, és így az egész országotlefedően. Jelenleg folyik a VGT felülvizsgálata, mely kere­tében társadalmi és szakmai fórumokon vitatják meg azérintett államigazgatási és az önkormányzati szervezetekképviselői, zöld szervezetek, a vízhasználók, szakmai szerve­zetek, valamint a szakemberek a terv legfontosabb témakö­reit, különös figyelmet szentelve a térségeket érintő jelentősvízgazdálkodási problémáknak.

Környezetünk állapota, a területhasználatok változása szüksé­gessé teheti a célkitűzések felülvizsgálatát, új intézkedésekmegfogalmazását. Ezért a Víz­Keretirányelv kötelezőenelőírja a Vízgyűjtő­gazdálkodási Terv 6 évente történő felül­vizsgálatát. Ennek a feladatnak első lépéseként a tervvégrehajtásában részt vevők elvégezték a víztestek állapot­értékelését és meghatározták a jelentős vízgazdálkodási kér­déseket. Az állapotértékelés keretében megállapították, hogyaz adott víztest elérte­e a jó állapotot, vagy további intéz­kedésekre van szükség.

A fórumon elhangzott: a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságműködési területén a szakemberek a folyóvizek minőségétvizsgálva hatot értékeltek jónak, 23­at mérsékeltnek, nyolcatgyengének, kettőt pedig rossznak. A felszín alatti víztestekesetében gyengébb minősítést területünkön a Hortobágy és aBihar északi részén, a Hajdúságban, valamint a Nyírség délirészén találhatók kaptak. Összességében elmondható: a hatévvel ezelőtti állapotokhoz képest javulás tapasztalható, demég sok a teendő.

A dokumentumokat nyilvánosságra hozták, és 6 hónapiglehetőség volt megismerni, hozzászólni az internetenkeresztül. Ezt követően a környezeti célkitűzések felülvizs­gálata, a jó állapot eléréséhez szükséges további intézkedésekelőzetes megfogalmazása történt meg. Ezen intézkedésijavaslatoknak a jóváhagyása előtt szükséges a társadalomaktív bevonása, kiemelten az érdekeltekhez legközelebb esőalegységek szintjén. Ennek az egyik legfontosabb eleme amost szervezett fórum, ahol az összes érdekeltnek, az őketképviselőknek lehetőségük volt véleményt formálni, akülönböző érdekeket ütköztetni. Fontos, hogy a tervvéleményezésének lehetősége ezzel nem zárult le, a hozzá­szólásokat meg lehet tenni az Interneten is: a www.vizeink.huhonlapon.

Fórum a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervről és az Árvízkockázat Kezelési Tervről2015. július 27-én, a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában

Szép számú érdeklődő látogatott el a fórumra

Lossos László osztályvezető

Sándor Attila osztályvezető

4

Az EU a Víz­Keretirányelv elfogadása után, annak a figye­lembevételével fogadta el a 2007/60/EK direktívát azÁrvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről. Ennek fontoscélja, hogy az árvizek, mint elkerülhetetlen természetijelenségek haláleseteket, kitelepítéseket okozhatnak, károsít­hatják a környezetet, súlyosan veszélyeztethetik a gazdaságifejlődést, valamint akadályozhatják az adott közösséggazdasági tevékenységeit. Ezen hatások megelőzése, csök­kentése, lehetséges kiküszöbölése érdekében ÁrvízkockázatiKezelési Tervet kell készíteni, ami szintén most zajlik.

A Vízgyűjtő­gazdálkodási Tervek és az Árvízkockázatikezelési tervek az integrált vízgyűjtő­gazdálkodás részétképezik, ezért az intézkedéseket, figyelemmel a Vízgyűjtő­gazdálkodási Terv keretében megfogalmazott környezeticélkitűzésekre, össze kell hangolni. Ennek először ad teret aVízgyűjtő­gazdálkodási Terv felülvizsgálata, mivel mostkészül először Árvízkockázati Kezelési Terv. A Vízgyűjtő­gazdálkodási Terv lakossági fórumán ismertetett környezeticélkitűzéseket és az esetleges intézkedéseket természetesen azÁrvízkockázati Kezelési Tervben megfogalmazott intézke­dések környezeti célkitűzésekre gyakorolt hatásainak afigyelembevételével határozták meg.

A 2014­2020­as programozási időszak tervezéséhez ésvégrehajtásához szükséges az EU2020 Stratégia célkitűzé­seinek, valamint a hazai gazdaságfejlesztést segítő KvassayJenő Terv (KJT) elkészítése.

A vízpolitikai stratégia megalkotásának fő célja a vízgaz­dálkodás fejlesztési irányainak illetve erre épülő céljainakmeghatározása Magyarország vízügyi adottságaira és avízgazdálkodás szakmai­szervezeti hátterére építve.A stratégia megvalósítását szolgáló intézkedések a 2014­2020közötti programozási időszakban valósíthatók meg EU­s társ­finanszírozásban.A KJT alapelve, hogy csak a társadalom által ténylegesenigényelt, de a fenntarthatóság követelményeinek megfelelővízügyi beavatkozásokat szabad megtenni az elkövetkezőévekben. A dokumentum az alkotmányos alapelvekhez, ahazai és EU szabályozáshoz, a már elkészített egyéb straté­giákhoz, tervekhez, programokhoz (pl. Nemzeti Környezetvé­delmi Program, Nemzeti Vidékstratégia, Új Széchenyi Terv,EU Duna Régió Stratégia, stb.) illeszkedik.

Az „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázat­kezelési terv készítése” című fórumot az „Árvízi kockázatitérképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése” címűKEOP­2.5.0/B/09­12­2013­0001 projekt keretében szervezteaz Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Tiszántúli VízügyiIgazgatóság.„A Vízgyűjtő­gazdálkodási Terv felülvizsgálata ” címűfórumot „A Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő­gazdálkodási terv felülvizsgálata” című KEOP­7.9.0/12­2013­0007 projekt keretében szervezte az Országos VízügyiFőigazgatóság és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság.

A Magyar Hidrológiai Társaság a Magyarhoni Földtani Tár­sulat 1917­ben alakult hidrológiai szakosztályának, valaminta Magyar Mérnök és Építész Egylet Vízépítészeti tagozatának1949­es egyesüléséből jött létre. Az MHT közhasznúszervezet. Tagjai a víz­ és környezetügy különböző területérőlegyéni szakértők (tervezés, kivitelezés, területi és központiadminisztráció, oktatás, közszolgáltatás, egyéb termelő vállal­kozások szakemberei), valamint jogi tag szervezetek (kutató­helyek, tervező vállalatok, oktatási intézmények, közigazga­tási szervezetek, stb.). A társaságnak mintegy 3000 egyéni éskörülbelül 150 jogi tagja van.

Igazgatóságunk lesz a házigazdája aMagyar Hidrológiai Társaság 201 6. évi vándorgyűlésének

A Magyar Hidrológiai Társaság 2015. július 1­3. közötttartotta Szombathelyen a XXXIII. Országos Vándorgyűlését.Itt vált véglegessé, hogy az MHT jövő évi országosvándorgyűlésének szervezésére a társaság a TiszántúliVízügyi Igazgatóságot kéri fel. A TIVIZIG jövőreDebrecenbe várja az MHT tagjait. Igazgatóságunk egy rövidbemutatkozó film segítségével hívta meg a 2016. évivándorgyűlésre az idei rendezvényen részt vett mintegy 360vendéget.

5

KEOP 7.2.2.1 -2008-0003 Tisza-Körös völgyiEgyüttműködő Vízgazdálkodási Rendszer rekonstrukciója –

TIKEVIR (V. alprojekt: Vezérlő-szabályozó rendszer)

Az Alföldön a mezőgazdasági termelést, a piaci árutermeléslehetőségét jelentősen meghatározza az időjárás. Amezőgazdaság megfelelő jövedelemtermelő képességéhezelengedhetetlen az öntözési lehetőségek által biztosítotttermésbiztonság. A térségben – a lehetőségek nem teljeskihasználása mellett is – igen jelentős az öntözésesgazdálkodás, halastavi haltermelés. Az Alföld nagyobb váro­sainak ivóvízellátása részben már felszíni vizekből történik ésjelentős az ipari vízhasználat is.Az alföldön kiépült öntöző­, vízellátó rendszereknek a korkövetelményeinek megfelelő működtetését a folyamatos fej­lesztéssel, korszerűsítéssel lehet és kell biztosítani.

Hamarosan befejeződik a TIKEVIR* Vezérlő­szabályozórendszer kivitelezése. A projektben a területén megvalósultlétesítményeket a próbaüzem után a TIVIZIG átvesziüzemeltetésre.*A TIKEVIR rendszer Magyarország legszárazabb, keletirészén helyezkedik el. Kiterjedése 15 000 km2 (az országterületének ~16 %­a). A TIKEVIR kulcseleme a Tisza víz­készlete, mert innen történik a vízellátás, vízpótlás, amely aTisza duzzasztott tereiből (Tiszalök, Kisköre), a Keleti­ és aNagykunsági­főcsatornába, illetve azokon keresztül a térségfolyóiba (Kőrösök, Hortobágy­Berettyó), öntöző­ és bel­vízcsatornáiba juttat vízkészletet.

Az alprojekt célja: A három igazgatóságot (TIVIZIG,KÖTIVIZIG, KÖVIZIG) érintő Körös­völgyi vízgazdál­kodási rendszer (vízhasznosítás, ár­ és belvízvédelem)monitoring hálózatának fejlesztése és a területről érkezőinformációk egységes megjelenítésének biztosítása.

A vezérlő­szabályozó rendszer segíti az integrált vízkészlet­gazdálkodás folyamatát, lehetőséget nyújt az összehangoltbeavatkozásokra, mind aszályos, mind belvizes időszakban.

Az alprojekt főbb elemei

Vízrajzi monitoring hálózat fejlesztés:

Célja: megbízható és kellő gyakoriságú vízrajzi (vízállás,vízhozam) és vízminőségi adatok előállítása a rendszerműködtetését meghatározó pontokon.

a TIVIZIG területén fejlesztés az alábbi vízrajzi állomásokontörtént:­ 180272 Ágota­Ágotai vészelzárómű felvíz ­ távjelzősvízszintregisztráló korszerűsítés, vízminőségi szondabeépítés, automatikus vízhozam mérés korszerűsítése­ 180274 Ágota­Ágotai vészelzárómű alvíz ­ távjelzősvízszintregisztráló korszerűsítés, nagyvízi vízmércetagáthelyezése­ 002561 Nádudvar híd (Kösely 6+705) ­ távjelzősvízszintregisztráló korszerűsítés, vízminőségi szondabeépítés, automatikus vízhozam mérés kiépítése­ 180511 Hortobágy­főcsatorna, Borsósi duzzasztó alvíz ­távjelzős vízszintregisztráló, zsilipnyitás érzékelés, távjelzéskiépítése­ 180107 Hortobágy­főcsatorna, Borsósi duzzasztó felvíz ­távjelzős vízszintregisztráló, vízminőségi szonda kiépítése­ 180499 K­V­3 lecsapoló mt. alvíz (Ventúri* mt. Felvíz) ­távjelzős vízszintregisztráló kiépítése­ 180102 K­VII. Ventúri* műtárgy, felvíz ­ távjelzősvízszintregisztráló kiépítése

K-VII ventúri műtárgy

Kivitelezés közben a Kösely-állomás

6

A Vízminőségi szondák az alábbi paramétereket mérik éstovábbítják az adatközpont felé:­ vízhőmérséklet,­ oldott oxigén,­ vezetőképesség,­ pH érték.

A K­V, K­VII műtárgyaknál és a Borsósi duzzasztónál végre­hajtott fejlesztések kalibrálás után lehetővé teszik az ittáthaladó vízhozamok automatikus meghatározást tetszőlegesgyakorisággal, ezért itt nem volt szükséges vízhozam mérőkbeépítésére.*A Ventúri műtárgyak sajátossága, hogy egyetlen vízállásadatból (felvíz) elő lehet állítani megbízható vízhozam adatot.A műtárgyak szerkezeti kialakítása biztosítja, hogy az alvízvisszahatása ne befolyásolhassa a vízhozamokat, illetve hogya kis vízhozamokat is pontosan lehessen meghatározni.

A megvalósult fejlesztések biztosítják a Tiszalöki Öntöző­rendszer öt meghatározó pontján a pontos vízhozam adatszol­gáltatást.

Üzemirányítási szoftver készítése:

A részprojektben egységes információ megjelenítő szoftverfejlesztettek ki, amely úgy a projektben megvalósuló vízrajzitávjelzőhálózatban szereplő állomásokról, mint a más módonelőállított és az OHM­ben (OHM = Operatív Hidrológiaimodul – a vízrajzi szolgálat által gyűjtött aktuális vízrajziadatok számítógépes adatbázisa) fellelhető adatokból azüzemeltetést végző valamennyi dolgozó részére (Igazgatóságiközpontok, szakaszmérnökségek) web­es felületen biztosítjaaz adatok elérhetőségét, felhasználhatóságát:­ Áttekintő térképen biztosítja a Körös­völgyi EgyüttműködőVízgazdálkodási rendszer főbb csomópontjain az aktuálisvízforgalmi adatok megjelenítését, lekérdezését­ Áttekintő térképen biztosítja a Hortobágy­Berettyópillanatnyi vízforgalmi adatinak megjelenítését, lekérdezését­ Lehetővé teszi valamennyi vízrajzi adat numerikus éstérképen (üzemelési rendszervázlaton) való megjelenítését,grafikonos megjelenítését paraméterezési funkciókkal:­ alrendszerekre való szűrés (belvízvédelmi szakasz,öntözőfürt, stb.)­ több vízhozam idősor grafikus vagy táblázatos megjelení­tését, összehasonlítását akár abszolút magasságban is­ biztosítja az összegyűjtött vízminőségi adatok megjele­nítését

Geodéziai felmérések, modellezés:

A rendszer egyes alrendszerei között vízkészlet átadástbiztosító főbb vízfolyásokon geodéziai felméréssel az aktuálismederállapotot tükröző adatbázist hoztak létre.A mederfelmérési adatokból 1 dimenziós (1D) hidraulikaimodell készült el, amely lehetővé teszi matematikaimódszerekkel az egyes üzemállapotok vizsgálatát, intézkedésitervek készítését feltételezett üzemállapotokra. A modellsegítheti az üzemirányítást végző munkatársaink felkészüléséta váratlan, szokatlan helyzetekre, vizsgálatokat lehet végeznia rendszer üzemeltetésének továbbfejlesztését szolgálóelképzelésekre, tervekre.A hidraulikai modell a US Army Corps of EngineersHydrologic Engineering Center HEC­RAS programjávalkészült, amelyet a hazai vízgazdálkodásban egyre több szak­ember ismer és használ napi munkájában.

A rendszer üzembe helyezése gyorsítja a nélkülözhetetleninformációk eljutását, eljuttatását az üzemeltetést végzővízügyi dolgozókhoz, biztosítja azok rendszerezett, grafikusfelületen is rendelkezésre álló megjelenítését, a gyorstájékozódást, biztosítva ezzel a döntések megalapozott ésidőbeni meghozatalát. Ezzel pedig elősegíti a vízgazdálkodásirendszer biztonságos üzemeltetését, a térség vízhasználóiszámára a kiszámítható gazdálkodást.

Hajdu Géza

K-VII ventúri műtárgy

7

Közös vízfolyások, azonos feladatok…Magyar-Román interkalibrációs vízhozam mérés a Berettyón

Térinformatikai oktatás a központban

Június 9­én már a Berettyó magyarországi szakaszán,Kismarjánál folytatódtak az egyidejű vízhozam mérések.Román vendégeinket szintén 4 fős delegáció képviselte. Amérési eredmények kiértékelése után a két nap végzetttevékenységről kétnyelvű jegyzőkönyvet készítettünk, illetvevégrehajtottuk a Vízügyi Bizottság által meghatározott 2014.évi vízrajzi adatok cseréjét.

Hajdu Géza

A Magyar – Román Vízügyi Bizottság előírásai alapján júniuselején megtartottuk az érintett vízügyi Igazgatóságokinterkalibrációs vízhozam mérését a Berettyó folyón, azországhatár két oldalán. A mérések román oldalon Szalárdvízrajzi állomásnál, míg magyar oldalon Kismarja állomásnáltörténtek.A találkozó során lehetőség nyílt a határ két oldalán zajlóvízrajzi tevékenység kölcsönös megismerésére, a mérőeszközök és technológiák összehasonlítására, a változásokkövetésére. A két fél mérési eredményeinekösszehasonlításából megállapíthattuk, hogy bár kisebbeltérések vannak ugyan a vízhozam számítás végrehajtásában,de az eredmények közötti eltérés minimális.Június 8­án Szalárd állomásnál hajtottuk végre a mérést ésközös adatfeldolgozást. A TIVIZIG Vízrajzi és Adattáriosztályát 4 fős küldöttség képviselte. A mérést követően avendéglátó Administraţia Bazinală de Apă Crişurilehetőséget biztosított a román vízrajzi hálózat más elemeineka megismerésére. Így bemutatták a Berettyószéplakiárvízcsúcs­csökkentő tározót, amellyel a romániai vízügyikollégák – bizonyos keretek között – szabályozni tudják aBerettyó vízjárását. Emellett megismertük a Bályoki és aMargitai vízrajzi állomásokat.

Továbbképzést szervezett a szakági osztályok munkatársaiszámára az Informatikai és Hírközlési Osztály. Az oktatásegyik célja az volt, hogy az utóbbi időben az igazgatósághozérkezett új kollégák számára bemutassák azokat atérinformatikai programokat, megoldásokat, amelyekkel amunkájuk során naponta találkozhatnak. Mindemellett atérinformatika területén számos újdonság jelent meg aközelmúltban, így az igazgatóságnál régebb óta dolgozómunkatársak számára is hasznos, új ismereteket mutattak be aképzés keretében (ArcGis térinformatikai szoftverhasználata). Egyik fontos eleme volt például az oktatásianyagnak az új technológiák, feldolgozási lehetőségekbemutatása a belvízi elöntések felmérésének területén(műholdas távérzékelési technika felhasználásával). Aképzésen résztvevők hallhattak emellett a legújabb légifelvételezési lehetőségekről: pilóta nélküli légi eszközök,ismertebb nevén drónok által készített légi távérzékelésitechnikákról, illetve az általuk készített képek felhasználásimódjairól a vízügyi területen. A térinformatikai oktatáson kétturnusban, 16­16 dolgozó vett részt a TIVIZIG központiegységéből.

A képzést Gulyás Éva Dóra térinformatikai rendszergazdavezette, mellette előadást tartott Tajti Tibor informatikairendszergazda is. A visszajelzések, és az egységek részérőljelzett érdeklődés következtében a közeljövőben a TIVIZIGszakaszmérnökségein is megrendezik a térinformatikaioktatást.

8

Bemutattuk a Berettyó fejlesztés részleteit

Mintegy 250 vendég részvételével rendezett majálist a TIVIZIG

Mintegy 250 vendég részvételévelrendezett majálist a TIVIZIG­nélműködő Tiszántúli Környezetvédelmiés Vízügyi Szakszervezet, az igazga­tóság támogatásával. A berettyóújfaluiMorotva Liget Rendezvényközpontterületén május 9­én találkoztak azigazgatóság dolgozói, családtagjaikkalegyütt, hogy a hétköznapi munka utánegy kis szabadidőt is közösen töltsenekel.A majális keretében megrendezték aTIVIZIG egységei közötti kispályáslabdarúgótornát, amelynek a PálfiIstván Rendezvénycsarnok volt a hely­

színe, a Ligetben található kis tavonpedig a horgászok versenyeztek. A napsorán emellett íjászbemutató volt, vala­mint mindenki kipróbálhatta ügyessé­gét akár a squash pályán is.

A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság mun­katársai a Berettyó folyón zajlóárvízvédelmi beruházás keretében, atársadalmi felelősség vállalást erősítőprogramként látogattak el két berettyó­újfalui általános iskolába, május 14­én.A szakemberek az igazgatóság mun­káját mutatták be a diákoknak ésszüleiknek, valamint beszéltek a 3 ésfél milliárd forintos beruházás kereté­ben megvalósuló fejlesztésekről.Az igazgatóság elsősorban ár­ és bel­vizek, vagy valamilyen vízminőségikárelhárítás kapcsán kerül a hírekközéppontjába, ugyanakkor a csendes

hétköznapokon minden munkatársunkazon dolgozik, hogy ezeknek a helyze­teknek a kialakulási lehetőségét mini­málisra csökkentse. Az Európai Unió ésMagyarország Kormánya támogatá­sával megvalósuló „Berettyó véd­töltések fejlesztése a Kis­sárréti és aBerettyóújfalui ártéri öblözetekben”című projekt célja is az, hogy növeljeaz árvízi biztonságot a térségben. Atöltéserősítési munkák, a műtárgy­felújítások és a gátőrházak renoválásamind­mind a térségben elő mintegy 70ezer ember élet­ és vagyonbiztonságátjavítja.

A berettyóújfalui II. Rákóczi FerencÁltalános Iskola és Alapfokú Művé­szetoktatási Intézmény, valamint aHunyadi Mátyás tagiskolájának diákjaiis érdeklődve, időnként kérdésekkelmegszakítva hallgatták az előadásokat.Május 26­án pedig településiönkormányzatok megbízottai számáratartott előadást a projekt részleteirőlVécsei Tibor szakaszmérnökség­vezetőa Katasztrófavédelem berettyóújfaluiközpontjában.

A labdarúgótornát a BerettyóújfaluiSzakaszmérnökség csapata nyerte, míga horgászok között – egy csaknem 5kilós csukával – Szász Tímea bizonyulta legjobbnak.