Vendég ódái, szekér ódal,Járjad holmid, járjad ! (Aaftidi nita.)

Előfizethetni a kiadó-hivatalban : Budapest, Fereneziek-tere 8. sz. Előfizetési díj : Egész évre 8 frt. — Félévre 4 frt. — Negyedévre 2 frt.E gyes szám 16 k r,

Budapest, január 28. 785. (4.J szám. XVI. évfolyam. 1883.

ÖRS SZEM JANKÓK E C S K E M É T I F A R S A N G .

— Pás de trois a la Kinizsi. —

B o r s s z e m J a n k ó . Január 28. 1883.

ját ez mi istencsodája?Szavunk sincsen magyar rája. Mint a »krach «-nak veszett neve. Némettől jött ez is ide!

Magyar klérus ! A nevedre Földobog a honfi keble.A te örök dicsőséged Följegyezte a történet.

O! mert mindég úgy imádtad. Mint az istent, a hazádat.Az imádság végeztével Szolgáltad őt piros vérrel.

Honod ellen sohse láta A zsoldjában semmi pápa. Fordult jóra, fordult roszra — Sorsod volt a nemzet sorsa.

Mátyás dicső idejében Ragyogtál pompában, fényben. De Mohácsnak bús terére Csorga a hű főpap vére.

Magyar most is szíved, elved, Gondolatod, tetted, nyelved. Vagy — és ne is légy más soha A magyarság apostola.

Neki s neked egykép igy j ó ;S hogyha akad benned kigyó,A kinek »kulturkampf« kéne, Tiporj magad a fejére!

Gonosz, ki azt fölidézi,Bűnös, a ki tétlen nézi;Nincsen abban semmi virtus, Verje meg a Jézus Krisztus!

Országgyűlési makáma.Meg volt hát — az angyalát — a nagy

hecz ::— a jakhecz —■ vita a házban, — antise- miták lázban — a zsidók meg páczban, — Istóczy, Szalay — Ónody, Vérhasovay — speechelnek nagyba — s ütik a zsidót agyba — kutya náczió — nem kell az emanczipáczió — nem kutyabőr de nyulbőr neki — egye feki — és tallu a hátára — nem a kalapjára — földje, háza — mit összekuporásza — hogy a hideg kirázza — tatik-tetik — tőlük elvétetik — és tetik-tatik — antisemiták közt szétosztatik — nem kell sok buta — disputa — toldás-foldás — ez a legegyszerűbb megoldás!

SzélM i körjáték.— Népszokás. —

(Ötvös Karika, Mocsáry Laji, Helfi Náczi és más füg­getlenségi gyerek kört képez, közepében Vérhasovay Gyulicza, Ónody Gézátska, Szalay Imrus állnak és antisemita ligában fogózva össze, dalolnak.)

Antiszemiták.Zsidó, zsidó, rongyos zsidó,Nem kell emanczipáczió,Elveszszük azt amit adtunk,Jeruzsálembe szalajtunk.

(Forognak.)

Szélbali kör.Jó a zsidó választónak,Választásra kerül hónap.Ha megkeserítjük sorsát Majd Tiszára adja voksát.

Azért hess te,Mars ki innen,

Nem lehetsz tag Köreinkben.

(Kikergetik az antiszemitákat s ismét forognak)

Antiszemiták. ik ív ü I.)

Mi i s vagyunk függetlenek,Kiktől Tisza Kálmán remeg,Tudjuk a tagdijt fizetni,Van jussunk a körben lenni.

(A többi karjai alatt ismét bebújnak a körbe és tovább forognak.)

Szélbali kör.Istenem nekünk irgalmazz !‘A zavarból egész halmaz.Mars, titeket mi kicsukunk Mert különben nagyot bukunk !

*

Pá

ter

G—

cs.

Türt

őzte

sd m

agad

fia

m! N

e m

ég,

aran

yos

Reb

ekám

! Elő

bb m

int

kere

szté

ny m

agve

tő,

hadd

em

elje

lek

mag

amho

z.

4 B o r s s z e m J a n k ó . Január 28. 1882.

fRSZÁGGYÜLÉSI JUDÓSITÁS.— From our own. —

(Pápista sérelmek. Tapolcza.)

Gömböcz Benedek (a szó legkerekebb értelmében föl­kerekedik, s mint az ecclesia militans katonája, gömbölyű kezeit gombócczá kögiti. Praczlimonium Petri.) Nagy a baj, rettentő nagy. A katholikusok iszonyúan el vannak nyomva a zsidók által. (Derültség.) Ne tessék ezen ne­vetni, ez úgy van. Velünk akarnak egybe kelni! Vérü­ket a mi vérünkkel össze vegyíteni! Előbb megisszák a vérünket, s aztán belénk akarják oltani. Szörnyű vér­keringés. Börzei vérforgalom Börzesztó! (No, no !) Mi eddig összekevertünk úri és polgári, paraszt és iparos vért, papit és nem papit — csak épen a keresztény meg a zsidó vért nem kevergettük össze. S most ezt csele- kedjiik ? Az egész ország Puszta-Kevermes legyen ? Uj vérszerződés, melyről Pusztaszeren semmit sem tud­tak ? A magyar vér joviális, szeret adomázni és kártyázni, kvaterkázni és kurizálni, fess vér, mulató vér. (Derültség.) A zsidó vér pedig maga a métely. Próbát tettem mind a kettővel. Volt egy jókedvű béresem, Palkó, a ki mint fölötte becsületes, tisztességes, jámbor ember volt isme­retes. Egy gombostűt bele szúrtam az ujjába, abból né­hány csöpp vért kieresztettem. ( E g y h a n g : Katholikus sakter!) Jézusom! Soha! Csak experimentum kedvéért! hát, hol is hagytam el ? — hát aztán egy tálban felfog­tam a vérit. Viszont elhittam a zsidó korcsmárost, a vásott, Nyakafáj Jehudát — bocsánat, ez volt a keresztneve. ( H a n g o k : A zsidónak keresztneve ? Te Benezi!) Azaz, hogy a becsületes neve. . . . (Derültség. A zsidónak becsü­letes neve ?) . . . Pardon gráczia, ha igy megzavarnak, nem csoda ha bolondot beszélek . . . hogy is volt csak ?... úgy igaz: elibém idéztem a zsidót, adtam neki 2 frtot, azért ő is megengedte, hogy vérét vegyem. — (H a n g o k : Arbuez! Torqueinada !) Krisztusom, ne ijesztgessenek ily szörnyű vádakkal! (H a n g o k : Dezavuálja az inquisitiót ? Pogány !) Isten anyja, könyörögj érettem ! . . . Nem úgy értettem . . . liogy is volt ? . . . Hát a joviális magyar vért egy kanál vízben föleresztve beadtam a zsidónak, a a zsidóvért meg a magyarnak. Afféle virement volt. (B ö r z e v i c. z y : Tán uérement ?) No már ez szörnyűség !... No lett aztán heccz és mulatság! A korcsmáros azonnal oly becsületessé vált, hogy összes adósainak elengedte a tartozásukat, a borát ingyen mérte ki, és csupa becsüle­tességből két hét alatt tönkre jutott. Ugyanez idő alatt a magyar béresből a legzsarolóbb liunczut vált, és eredeti­leg egy lyukas hatosból álló vagyonát uzsorával száz forintra emelte, kibérelte a korcsmát és azóta gazdag ember lett. Már nemességért is folyamodott. Ilyen kü­lönbség van a magyar és zsidóvér közt, minélfogva a polgári házasságot elvetem. Különben nem akarok semmiféle czivakodást u. n. kulturharczot, de kultus- harezot sem —- ammenn 1 Dixi et szalvaládi animam meam! (Helyére gurul.)

Jánossy János. Nemcsak a zsidó okoz bajt. Az egész világ istentelen. Házasságok közt több a vad a szelídnél. Leinni magát kedveltebb szórakozás, mint szomjan halni.

Milyen világ! Vasárnap inkább otthon alusznak a hívek, mint templomban az én prédikáczióm alatt. Reverzális- nak szagától is irtóznak az emberek. Ezen segíteni kel­lene egy kis egészséges reakczióval pápista értelemben. Adassék át vagy tiz évre Magyarország egyházi admi- nisztráczió alá. Meglássák, ha papok lesznek a szolga- birák és a test helyett a lélek huzatik deresre, akkor Magyarország idvezül és megszentesedik. (B ö r z e v i c % i : Lesz belőle Magyar Állam. — Feun!)

MoCSáry j (Quartettet adnak elő ily czimmel: » ÉljenIrányi \ a liberalismus !« — Erre szavazás ; kell-cíUgrón / Gömböcz vagy sem ? Általános fölkelés,Tisza ) még Jánossy is ellene van.)Gömböcz. (Derültség.) Leszavaztak; de vigasztal,

hogy vota non numerantur, séd ponderantur.Istóczy. Ezekért a derék tapolezaiakért valamit

tenni kell. Tapolcza figyelmezteti a hazát az emanczipa- czióból folyó veszélyekre és felhijja, hogy törölje le magá­ról ezt a bélyeget. Amely község ily szolgálatot tesz a hazának, az jutalmat érdemel. Nem hiányoznak példák az őskorból. Róma a kapitoliumi ludak iránt, kiknek gágogása a várost megmentette, hálás volt, jutalomkép dupla porczió kukoriczát utalványozott számukra. Ha­sonlót várok én Magyarországtól azokért, akik a tapol- czai kérvényt aláírták. Holtig tartó szabad asztalt, la­kást és tökéletes eltartást egy e czélra külön építendő Akropolisban — az építkezés, valamint az összes eltartás

'költségei egy a bazai zsidóságra kivetendő országos sarczból lévén födözendők. Különben az emanczipáczió egy tollvonással eltörlendő. A vonáshoz a tollal díjtala­nul szolgálok a kapitóliumi ludak szárnyából Aztán or­szágszerte megeredhet a libaczió s a játék. Leszek szí­vesen hűli magister. ( B ö r z e v i c z y : Gewalt!)

Vérhasovay. Istóczy álláspontja általam sem he- lyeseltethetik. Maradjon meg az emanczipáczió, nehogy az ország szabadelvüségén csorba ejtessék, de következő­ket proponálok:

1. Hogy a zsidók társadalmilag türhetőkké válja- ' nak, minden zsidó mellé egy polgári biztos állíttassák, ki őt folyton kisérgeti, tetteinek gentlemanlikságát ellen­őrzi és esténként egy »Központi zsidóellenőrző iroda« czimü hivatalban jelentést tesz, hol aztán viseletéről dupla könyv vezettetik. Minden zsidó magánál tartozik e könyv kivonatát viselni s ha egy kereszténynyel találkozik, azt előmutatni.

2. A zsidó zugiskolák eltörlendők, illetőleg feleke­zeti költségen egyetemekké valtoztatandók, melyekben Istóczy, Onody, Simonyi Iván, Szalay Imre s én vagy magunk vagy tanítványaink által a sákternövendékek magasabb kiképzését ellátjuk. (3— 65. Mind ilyen bölcs.)

Hermann Ottó (első fellépése, mint photographus. Be­mutatja Mózses, Reb Hillel és Istóczy kabinetképeit és kisüti, hogy Hillel és Istóczy ikertestvérek.)

VidoVÍCS (katholikus pap létére lutherános beszédet mond, hogy ne koplaljon a pap s jóllakjék a szélbalog kép­viselő.)-

Jókai Mór (ornithologikus értekezést ad elő azon ludról, mely után a középkori zsidótildözök indultak s melyben a mai

Január 28. 1888. B o r s s z e m J a n k ó .

antisemiták is ludasok. Végül bengáli világítás mellett szel­lemi serczcnet a váltóról és Megváltóról. B ö r z e v i c z y : Éljen Ludasi Mór !)

Magyar János plébános. T. ház! Pap vagyok és a zsidókról akarok beszélni. (Ouody, Istóczy, Simouyi: éljen ! halljuk!) Tudományos kutatásaim a zsidóság különböző rétegeiben arra vezettek, hogy a sémi jelleg — görbe orr és kaszaláb — nem akadálya a becsületesség­nek. (Ouody, Istóczy Simouyi csalódva összenéznek.) Azon zsidók, kiket én ismertem, igen tisztességes emberek. (Onody, Istóczy, Simouyi hajuk szálai égnek kezdenek állani.) Nem is szipolyozzák a népet, sőt működésűk hasznos, mert sok pénzt hoznak helybe és híveimnek keresetet nyújtanak.

Ónody. Kérem megvizsgáltatni, nem visel-e Magyar János tisztelendő ur a reverendája alatt sakterkést!

Apró l\irek._L A rajztanárjelöltek báljáról a »Főv. Lap.« el­

felejtette jelenteni, hogy a szeretetreméltó bálanyát tussal fogadták. Pedig hát ez piktor bálon piktor nejé­vel magától értetődik. Valamint az is, hogy nehány asszony és sok kisasszony (következik a névsor) gyönyörűen festett.

□ Tisza Kálmán nem jó direktor. Nem tudja, hogy lehetne elérni azt, hogy mindig tele házai legyenek. Pedig csak legyenek vig tori — akkor vvhig és tory mind be fog rajzani, ha nem is az országgyűlésbe, de legalább a szalonjaiba.

> Statisztika. Budapesten 596 hordár közt 414 zsidó. Szalay Imre ezentúl maga fogja czepelni a hol­miját, ha uem akarja, hogy azt mondják: z s i d ó k é z r e k e r ü l t .

A Lembergben néhány nap előtt a j e z s u i t á k templomát, a közönség bátorságára való tekintetből, hatóságilag bezáratták. Helyes! De hátmért csak Lem­bergben s mért nem már nehány évszázaddal előbb P

□ Tökéletesített torpedót bronzból rendelt meg a kiuai kormány Fiúméban. Hát azzal a bronz torpedóval a g y o n a b b lehet lőni az embereket?

4- A keztyütelen női kéz kezd most divattá válni a bálokban. A nők szívesen hódolnak az újításnak. Legalább az ifjú a maga valóságában láthatja meg azt a kezet, melyet meg akar kérni.

* * * Egy fiatal embert vittek a Rókus-kórház meg­figyelő szobájába, mert szerelmes Mária Valéria király- kisasszonyba. Már hogy volna az bolond, aki ebbe a kedves kis teremtésbe bele szeret ?

X Csakugyan eljárták a kecskeméti antiszemita bálban a »Verhovay-csárdást.« Miért ne? Ebbe a láb ki nem ficzamodik, csak a józan ész.

fflRÁLYUTCZAI JERS.— A Hermann Ottó orasághoz. —

Országház korzotán Én is megliolgotám

Sok szót,Melyben volt Ün s mások Zsidónak tonácsot

Osztók.

Tót, német, oláh, ráczt: Mind nyokra-fíire látsz

Olvad­ni be. Mind lesz magyar, Csak zsidó nem akar —

Ölj vad !

Hát ez is koltórharcz l Olvastam ma e svarcz

Aul weiszt.Ka nadjon érdekes Sémita k é r d é s ez:

„Wie lieiszt

Morczoli, Kiss, Kármán, Bánóczi — mindnyáján

/ Zs i dó k .Folyt, Babes, Modron,Az csopa m a d j a r hon-

Fiók !

Schiilverein, Moticza, Dákó-Roinánicza,

Omla-l)ina — kétség felett Hű madjar testület

Tolna 2

Mondta a Kégikám,Hojd igy nem verik ám

Zsidót!És — kit ógy szeretek — Az a Árpád jerek

így szólt:

„Ha hiszi eztet Ün,Akkor liát eczeriin

Az áll,Hojd csak edj nem haza- Fias ! Melyik 2 Az a

Kagál!

És Ün is a saktert,Mint bigat, vad embert,

Leránt 2Mukker, jezsóito,Pópa — mind persze to-

Leránt!“

Edj jünge asszonyka Volt, a ki ezt mondta,

S véleEdj akas kis rebe — Arpádkám, ki igy be-

Széle.

Üntííl ez a logik,Bár hodj okoskodik,

Forcsa!De őzért Ünt az ég Százötven évet még

Tartsa!

Mert Ün edj liomános, Tiadjon todományos

Férfi,Pókot és kígyókat,No meg a zsidókat

Védi.

Szivit lágyitson meg,S ne haragítson meg

Ily czikk.Kíván jót, sok szépet A megállatvédett

Spitzig

ischmeretesch liozoplii éscli tscholádapa.

B o r s s z e m J a n k ó . Január 28. 1883.

A H Ó G O L Y Ó .

icv

P asqninv. — Jó azt megakadályozni, fölséges uram; de még jobb volna megakadályozni a képződését.

Január 28. 1888. B o r s s z e m J a n k ó .

fOKÁNY |ERCZIa d o m b s z ö g i k a s z i n ó b a n .

— Dzsentri. — Maskarádé. —

Czuruk!Ne bántsa a ma­

gyar dzsentrit az a gubacslétiil megkeve­redett nímet filozófia!

Még aszongya ki­fogyott belőlünk az ősi szusz, mely tül mög- röngött a hajdani Ejurópa, mikor mink vótunk a jupiteri bi­kája.

Főforr bennem az úri flegma, hólya­got vet nömös mely- lyembe jaz míreg. Egy magam állok elejibe annak a nyavalyás czibilizáczijónak és meggyőződéssel kur­jantok oda neki: ab- fáren! Mer száz má­

zsa gyapjút elemelni egy genge blatton, egész földbirto­kot oda vágni egy kártyára: oda csak erő kell ?

Van is bálá istennek, feszül még a mócsing, ser- czeg még a jó kedv, szortyan még a kedilesség! Fölöttem szűz dohány, körültem szűz lány karikázik; szóll a pipa, puska, politika ; van még czigány hosszi nótás, van még jordány apró pízes — oda se hát neki!

Mondok, legyík eccző Dombszögön maskara bál is. De ne jaz hölgyi cselédek czinczogjanak a fülembe. Hanem legyék macska parádé. let nem szappanyoztak még a pesti redutba se. Osszefogatom a portámon a hány négylábú czicza vót — a két lábú magátú gyün — a fejükbe hú- zattam a maszka pofát, a Muki czigányommal zsákba gyürettem ükét, úgy möntünk el a patyikusékhol.

— Szőröztem nassádkájimnak e’kkis farsangi mu­latságot zsákba, mondom, a patyikusné előtt gavalléros- san pönögtetve össze ja sarkantyúmat. Zsákban rejlik a meglepetés.

— Mi is az ? sipíjja a Herbatheodolinda lyányasz- szony, a patyikus Ferdi nyakába száradt harminczkét esztendős tulipán testvírje. Zsákban macskát árul ?

Lupi bácsi mögöttem csak sunyított..— Már húgom asszony, — (mé ne spricczöjem meg

a fonnyadt virágszálat ezzel aharmatos megszóllítással ?) már hulgám, alyig ha e nem trafáta. Afféle mutácziós egérfogók, mondok.

Mer úgy is rám vallottak a karmos dögeji, a viny- nyogásukkal. A Muki se nagyon birta mán,mer az egyik czirmos bele jásta vót az ujját a czigányom nyakába.

— Hoczi a zsákot! Ezzel kijódom.

— Abrnyaú! mondta az egyik macska és nagyot ugrott.

— Mák — pfffú! a másik, utánna az elsőnek.— Sssmrrrnyaúcz! a harmadik, átal szökve a két

pajtását. Valamennyit meg a Szellőm hajkorászta.No vót erre rijadalom! ügy kaczagtam, most se

jérzem az ódalom. Az egyik neki a tömzsi patyikus Treszkának, akinek a szoknyáját nízte mentsvárnak, mer alája bujt.Nem roszsz gusztussá van ennek az oktalan

j állatnak. ATerlca tantikája, a Herbatheodolinda föl- ; borútt ijedtibe, pedig nem vót érdemes a fáradságra.

Naszszerűen szukczédát az úri tréfa, mégis mögne- heztőtek érette. Mán csak megkérlelem ükét. Ha szere­nádét csapatok nekik, eldunsztol a haragjok. Hamar

1 azt a czigányokot! Hát a kutyák oda vótak Köpibe J Agnyest köszönteni. Csak a kilenczedik banda maradt

itthon, annak is csak a kontrássa, annak is köszvényes I vót a keze. A Rudi borbéjt hivattam elő, hogy gitárszó

mellett gargarizálja ki az érzelmes dallajit. Hát hogy tróbábul a pitarba hasba csipegeti a zengő szerszámját, a hidegtül összeragad az ujja, oszt, hogy rágyújtana az dalijára, akkorákat trüszszent mint a gőzkocsi. Bele jiitött a nátha, kehes lett, szaladna bele a patyikus medveczukorja hig korába.

—- Mi lösz mán, Bérezi öcsém ? kérdi Lupi bácsi.I Az asszonyokat hogy kérleled meg ?

B o r s s z e m .T a n r Január 28. 1988.

— Hejeliujaréka! rikkantottam el magam a vín Pityogórás nyomán. Megvan!

Szaladok át a Réz fenekű zsidó árendásomhol, zör­getek, ütöm sarkamval a kis kaput, hogy ott rekedt a fél sarkantyúm. Fölér ez a jebi.

— Grevalt! Micsoda larment ez éczaka? Rabló, jilkos! kajátja a jordi.

— Ne orgonáljon Mendli szomszéd! Szükségem van a muzsikáló órájára. Hamarossan akaszsza le, a Sári szó- gálóval megkűdjeki. De kikűdje ám, mer bemenek, oszt az asszonytól kérem el a micsodáját, a muzsikáló óráját.

Erre nagyot nyihantott, egy minutával kísübb mán ölbe hozta ki a Sári a zengő bélü masinát, a Muki nya­kába kanyaritottam és tiz pörüzenettel azután ott ter­mettünk a Ferdiék ablakja alatt. Szípen sütött a hód- világ én mög möghuztam az óra madzagját. Oan gyön­gyin Milánóba se szót a Radeczky/ mars, mint a hogy ez a külföldi mív elpöttyöngette. En meg hozzá stim- mölve úri füttyömöt, oan naktmuzikot csaptam a patyi-

!

i

í

í

kuséknak, hogy még' a két rudas-hölgy is bele ifju- j hodott.

Hát csak ien a ki igaz dzsentri gyerek. Lovagijas, muzsikába, élelmes. Kutyabaja az hazának, ammég mink vagyunk az gáton. Agrár kérdés a kormányé, agár kérdés a mienk. Azt fújja föl Apponyi, ezt szellőztesse a Szellőin, mer ti se soványabb ám.

Naktmuzsika és csöndes — hadd is szójjék min- desmindétig, azon is túl két hétig!

— Mr. Ooquelin legújabb monológja. —

n f in , kissé meguntam Páriát És az öreg Palais ltoyalt.Menjünk keletre ! — szólék, s máris Monsieur de Glaser készen állt.Eladtam neki lelkem, testem,0 vitt . . . . nos, annyit mondhatok Előre is, hogy Budapesten Monologot ne tartsatok !

Es brrr ! . . . — utaztunk messze, távol, Hol még csak a nagy Sarah já rt;Hol beaft esznek a ló húsából És termesztik a kaviárt.Ez la bas van, — ettől keletre Laknak a barbár magyarok . . . .Ha elvetődtök Budapestre Monologot ne tartsatok !

En ott valék. Kezembe' Tissot:»Vad nép ez, ám de jó balek.«Mond Glaser : »Itt elég lesz tíz szó,Hogy kincsekkel fizessenek !«» Szerződünk ?« — Oui, de meg nem vesztein, Hogy megtartsam ; — a magyarokJó gyerekek.......... ó BudapestenMonologot ne tartsatok!

Január 28. 1883. B o r S S Z F. M J \ N K Ó.

Fölleptem este. Áll a színház Kidőlt-bedőlt kunyhók között A publikum, — megvolt a külnuiz —Ma estére felöltözött.Máskülönben a szittya testeBrand’bourg atillában ragyog ................0 lia eljutattok Budapestre Monologot ne tartsatok !

Elmondtam szépen monológom,Hallgatta is nehány magyar . . .Mr. de Glaser bármi módon Velem holnap szökni akar.»Fourquoi?« — >:Mert Becsben jobb gesoftre Van alkalom.« — »Bon, kész vagyok ! « . . . . Ha el vetődtök Budapestre Monologot ne tartsatok !

De a rendőrfőnök, Mi’aszna,Kikémleld e plánnmot.lís vad haraggal megriasztva :Mi ez, hát rendet nem tudok ?Hisz én magam leköteleztem,Hogy másnap matinéét adok Jótékony czélra . . . . Budapesten Monologot ne tartsatok !

Én minden szerződést tagadtam.Nos és ezt tette Glaser is, •Titokban jóizüt kaczagtam S ezt tette ő is, a hamis.De mert ily állítat kerestem,Bűnhődtem, — most is jajgatok . . . .0 francziák’ ti Budapesten Monologot ne tartsatok!

Mert, — o quelle barbarie ! — egy szittya Gonosz jótékonyczélu férj —Repült felénk, mint egy parittya ;Sötét a lelke, mint az éj —»Fogd e l ! . . . . En protestálni kezdtem, Mi’aszna nyakon ragadott, —Glasert is . . . . ó csak Budapesten Monologot ne tartsatok!

Nehéz bilincsekbe vérének,S a börtönbe czipeltek ők.S bősz harczi dalt üvöltözének A vad jótékonyczélu nők.Aztán lehúztak a deresre,S kaptunk huszonötöt, nagyot . . . .Ha elvetődtök Budapestre Monológot ne tartsatok !

A börtön előtt nagy tűz égé,S testünkre vart egy hosszú nyárs.Nagy volt a rút tömegnek éhe . . . .Fölfalnak, jaj, en papricache !

O mig e borzalmat lefestem Mindkét szemem könyben ragyog; ■*—Nem is csoda . . . . oh Budapesten Monologot ne tartsatok !

De im e: most a tűz elalva,— Egy erős szufla futta ki —Megmentésünkre jött rohanva A hős monsieur de Futtaki.Futónk mi majd kétségbeesten,Rejtett ösvényeken gyalog Páris felé . . . . ah Budapesten Monologot ne tartsatok !

S ami a tüzhalálnál rémesb :Megsarczolák a nagy színészt!Mert leszuratni sokkal édesb,Mint szúrni le váltsági pénzt.Babért távol mért is kerestem ? . . . .O uf! — csakhogy ismét itt vagyok !0 soha, soha Budapesten Monologot ne tartsatok!

Börzevicxy W. M. élczei.

— Veresagin, Vere- schagin, Verescsagin — melyik az igazi? Hogy lehet egy olyan képes kép­írónak olyan képtelen ne­ve ? (Unerscliöpflieh !)

— Bécsben hochquellenwassert isznak, mig mi hoch- wasserquellét iszunk. (Essen snllen se ti so lcennen !)

— Én is hadd tűnődöm egyszer. Azon tűnődöm ugyan­is, hogy a Kerepesi ut egyik mükertjében fügefa alatt érik a pálma Ízes gyümölcse. (Nücbt söhr deuílich, aber angenöhm!)

— Egy feun betürejtvényt adtam fel a héten egy soiréeban : ff). Mi ez ? (Gambetta, verszeuh'!)

— A honvédbálban a grófnők a chaine anglaise alatt nem fogtak kezet a polgári nőkkel. Igazi chiH'on-kasten- geust! ( Würd ii.hr/en starlc aufluegen !)

— Schütz Miksa a »Faust« zenésitéséröl olvasott a ke­reskedő ifjak körében. Mért épen a kereskedőknek ? Bizonyo­san annak kimutatása végett, welches CapiiaIdieComponisten aus dönt »Faust«-sujet geschlagen. (Geschlagen sollen se werdn!)

TD O _Paraszt ember. Megkövetem alássan, tisztesség nem

esik szólván: megvan itt az Ónody téns ur »Tisza-Eszlár« czimü könyve ?

Könykereskedő. Tessék!Paraszt ember (miután sokáig forgatta.) Aztán mi

az ára ?Könyvk. i frt 5o kr.Parasztéiul). (Leteszi a könyvet.') Nagyon drága. Veszek

én a ponyvárul 5 kron különb rabló-históriát.

10 B o r s s z e m J a n k o. Január 28. 1883.

Lám megmondtam!...megmdodtam Göndöcs páter,

Maradj a kaptárnál;Zümmögő kis méheid közt ,Csajul soh'se járnál.

Lám megmondtam Göndöcs páter,Maradj csak régésznek;Pusztaszeri romjaid közt Gúnnyal le nem néznek.

TAm megmondtam Göndöcs páter,Maradj disz-czipész le ■Czipészek közt csizmadiát Fogó soh'se lész te.

Lám megmondtam, Göndöcs páter,Maradj joviális,Nemes magyar lelki atya,,Békés liberális.

Nem hajtottál Göndöcs páter Szómra, — s mi a vége é Egy egész ország kegyetlen,Elénk derültsége.

TönődésekS e i f f e « . s t e i : n . e r S o l o r a o n t ó l .

— Ed bizcmos Kán Ágoston oraság kitózte edprémiom annak, aki fültonálja ed összeköttetést a hold meg f üld közötte. — Todok én ennél edj prémiomra érdeme­sei) dalag: áthidalni az űrt a zsidók meg a kereszténgyek kü- zütt.

— Nem értek a páter Gön­döcs et kanzortesz oraságokat! Hojdha ük nekünk onnyira ojál-

gotják kürüsztény religiónt, mért nem vesznek fü l ük maguk a s z e r e t e t vallását ?

— Forcsa! Antiszemitok okorják z s i d ó ozsora- türvén, z s i d ó kacsmatürvén, z s i d ó házasságtürvén és még sak más z s id ó tűrvén és mégis vádolják má­sokat, hóid elzsidósifjak a mogyor türvénhazás.

— Naczerő jerek a herr fűn Istóczy ! A Dániel Irányi áll fölötte olejan mogosan, hóid fül nem érte. De mit sinál a herr fűn Istóczy? F ü l k ü p ö t t hozzá!

— Ndlonk izraelitáknál, ha okorjuk foganatosán imádkozni az úristenhez, kel legoláb tiz ember ( minjan)

— és az Istórzy oraság kilenczet sem todja összehozni. De hiszen jölölni egy is elég, szeretni száz is kevés, mandja edj űsmeretlen nadj kültü.

lyen ejtéssel s milyen bohókás ferdítésekkel szavalja egy angol. Egyik napilapunk szerint pláne inemes egyszerűséggel, finoman és keresetlenül* mondta el. Persze hogy úgy ! »Si vos párlez fran- Qais, ne óvres pás le bouche. Parceque cette langue, il est trés dif- ficile por nőse, mondaná rá a tanulságot a derék angol. — F. A. A »Nmzt« tudósitója is csak véges elméjű férfiú ; s meglehet az is, bogy a részvét könnyeitől homályos szemekkel látta »lefelé* folyni a Rábczát s a fővárosban »szépen* apadni a Dunát, pedig még csak tavaszon fog virág fakadni abból a szemétből, melyet a Duna ott lerakott s amelyet természetesen tavaszkor sem fog­nak onnan elhordani. — Don Rbns. Lehet belőle valami. — R. E. A szerdai küldemény nem mondott volna csütörköt, ha pén­teken érkezik is. — F. D. Az első már benne volt lapunkban, amidőn Lánczi Gy. képv. mint skiváló* férfiú volt bemutatva. A másodikra nézve meg különb zsidót választunk W.-nál. — P. M. Az utolsó bevált. — Kllsztsz. S ön képesnek hiszi lapunkat az ilyenek közlésére? Még ha a refrain legalább uj volna. De hiszen azt dr. Harnpel József, az ó-budai ásatásoknál, mint nagyon is ócskát, félre lökte. — F. M. Hatással fog járni a közlése. — Hstr. A máso­dik, bár a formáját már nagyon elhasználták, rá fog csábítani arra, hogy megrajzoltassuk. — K. E. Kissé tom pa; deazértvállalkoznánk a kiköszörülésóre, ha sEisen* volna, mint a bécsi mondja, és nem »P.lech«, mint a berlini mondja. — Gylfhvár. Azon, hogy a polgár- mesterüket erdészből választották, könnyen segíthetnek : tegyenek meg egy jogászt erdésznek. Ha amaz a sok paragrafustól nem fogja meglátni az igazságot, ez meg a sok fától nem fogja látni az erdőt. De azt, hogy egy ottani emberséges szürszabót meg akarnak tenni városi bábának, már csak nem hisszük el. — Sz. J. A fulánkját kivesszük és a páterkának az orrába eresztjük. Ha kissé neki göm- bölyödik ez is, mint egyéb testi része, foganatját látandjuk méhei iparkodásuuknak. El fogja ismerni a joviális pusztaszerző atyus és igy nem veszünk tőle reversálist. — Ödg. Több része bevált. — J. J. Jóízű dolog. — R. H. Nem bírtunk rajtok megvigaszta- lödni. Ha már neveket közöl, a teljes neveket közölje. Ha bizik diskrécziónkba, akkor a kezdőbetűknek semmi értelmök. Ezt csak amúgy elvileg, nehogy azt gondolja, hogy ismerni kívánjuk azo­kat a jeles férfiakat. — F. A katona életből vigabbakat is közöl­hetne. — Érd. Mit érünk vele, mikor a mulatságos része közöl - hetlen ? — Dr. H m br. A tekintetes urnák tökéletesen igaza van. — Ftr. Csodálatos találkozás ! A megelőző üzenet önnek is szól. — V. S. Hja, Verhovay urnák arra is van privilégiuma, hogy letegye az imádott nemzetet, is. Lapjának jan. 20. számában, a Coquelin ügy alkalmából, igy emlékezik meg a magyar hazáról: »Hogy is kivánhatnánkilyet« (hogy t. i. elejébe juruljanak az Írók) amikor Coquelin sem tarokkozni, sem makaózni nem jött Magyar- országba. « Mert hát itten egyébhez sem értenek. — Dr. Szntklr. A kívánt felvilágosítással nem szolgálhatunk. De ha módunkban volna sem tennők : tiltja a szerkesztői tisztesség. Annak helyre­igazítását azonban, hogy ön a szeretet krisztusi tana ellen nem vétett, szívesen közöljük. — J. « . Sikerült. — F. F. Váljon Lova- gonkai Szt. Antal a begyült prenumeraczionális mise-pénzekből mondatott-é vagy egyet az Ur méltó haragjának megengesztelésóre is, azt mi honnan tudhassuk ? Elég az, hogy lapját még nem félti a requiemtől, pedig bizony ráférne.

Felelős szerkesztő . C S I C S E R I B 0 R S.

gCTKKíSXTŐi ÜXENSTJÍK.

Claudim . Mi is észrevettük hogy sokan nem vették észre, Coque-

" , lin mit is akart voltakép a jó Lafon-

H í R D E T É S E K .Caáaz. k. kizár, szakad, újonnan ja v íto tt

r v L g 'a . n . j r o s s é r T r l s ö t ő l r .A legújabb találmány a Bogand,

amerikai tudor után újonnan javí­tott ruganyos sérvkötö Politzértől, ép úgy urak, valamint nők és gyer­

mekek számára ; rugók nélkül, tiszta g u m m ib ó l művészileg szer­kesztve, b azon czélja vau hogy még a legidültebb sérveket is a leg­rövidebb idő alatt egyiorma hely­zetbe hozza, és ép úgy nappal, a 1 egeröfeszitöbb munku vagy sok jár- el alvásnál is használható a nélkül,

hogy a sérvben szenvedő hivatásában a legkevésbé is akadályozva lenne. Nagy haszonnal jár, ha éjjen át is a testen marad, miután akkor kiválóan jó és kellemes nyomást eszközöl a szenvedő részekre.

Arak : egyszerű 6—7 í r t ; kettős 10— 15 fr t ; gyermekeknek felével olcsóbban.

Nagy raktár angol és franczia aczól sérvkötökből, suspenso- riumokból, szőve, gu m in ib ó l valamint szarvasbörböl is. A szarvas- bőr és gummi suRpensoriumoknak az a czcljok, hogy a terjedést meg­gátolják. — Méhfecskendök, légpárnák, ágybetétek, hónapszám-erszé­nyek, óv-készülékek, gummi harisnyák és minden gummiáru-czikkek.- Sérvkötöknél megjelölendő, ha jobb, vagy bal felöli vagy kettős

'egyen-e, úgy szintén a derék bősége Is. 232149 Megrendeléseket utánvét mellett, postafordultával eszközöl

P O L L I T Z E R M Ó R I C Z ,cs. kir. kötelék-készítő Budapesten, Deák Ferenez-utcza.

Az Atlienaeum könyvkiadó hivatalábanBudapesten (Ferencziek tere 3. sz.)

megjelent s általa minden könyvkereskedésben kapható :

A kik kétszer halnak meg.Regény.

Irta J Ó K A I M Ó R .Mégy k ötet, ára 4 frt.

Sokszor vádolták Jókait, hogy egészen phantasiájának működésében bízik regényei részleteinek s a mese ataíFageának leírásánál is. E regénye nyílt czáfolatot képez. Meséje hazánk felföldjének északnyugati részén játszik s nagyobbrészt szabad­ságharczunk ideje alatt. Jókai felföldi utazása után irta e regényt s annak bevezető sorai, valamint egyes tájleiró s népet jellemző részei közvetlen az életből vannak véve. Mondanunk sem kell különben, hogy e specziális tanulmányok eredményei, valódi kis gyöngyszemek, a mese keretébe oly vonzóan van­nak beleillesztve, minőre csak Jókai tolla képes. Maga a mese oly érdekes s változatos, minőt mégJókai műveiben is ritkán találunk. Hőse jellemben s észtehetségben gazdag férfiú, ki egymaga intézi a legválságosabb pillanatokban ezrek sorsát, szabad kézzel egész rablósereget ver szét s egy más csopor­tot elfog, de mindezért elismerést s jutalmat nem vár, sőt a sértésekért is nemes szivűleg jótékonysággal fizet. Két növel hozza össze sorsa. Az egyik, előkelő szellemes hölgy, társadalmi állásának s előítéleteinek áldozza fel őt s egy hohócznak lesz jegyese, ki azonban egy színésznő háló­jába kerül s őt cserben hagyja. Az előkelő hölgyet eléri a nemezis büntetése, mély bánatában ólő halottá teszi magát. A hős más utón is elnyeri jutalmát. A másik nő, kitől félre értés miatt vált meg, angyali szeretetének egész nagyságával

> jutalmazza. Nagy tetteiben, szenvedéseiben s boldogságában egyaránt kimagasló alak ez az Illavay, a magyar gentry kiváló példánya, különösen ellentétben az aristokratia képviselőjével Temetvényivel, kinél misem emlékeztet többé arra, hogy a Bozgonyiak, s Csákok utódja s örököse. Nemzeti érzelmeiből ki van vetkőztetve, tehetetlenségében egy közönséges gonosz­tevő hálójába kerül, minden tette s lépése hazugság s jótevő- jétkész anyagi érdekekért elveszteni. Hogy a regényben humo- ristikus részek sem hiányzanak, Jókainál magától érthető. A bolond báró s mentora, a táblabiróból tábornok s majd pósta- juesterré lett Gorombolyi ezenkívül uj s igen jól sikerült humo­ros alakok, meglepő tanúságai annak, hogy nagy regóny-irónk humorja még mindig kiváló teremtő erővel bir. Mellék alak­jai nélkül is nagy, feltűnést keltett volna e regény minden iro­dalomban, e mellék alakokkal s érdekesebbnél érdekesebb epi- sodokkal pedig még Jókai regényei között is a leggazdagab­bak közé tartozik. A regényt szerző első résznek nevezi s hősei életének további részét is megírja, de igy önmagában e négy' kötet teljes egészet képez úgy a művészi alkotást, mint a köl­tői igazságszolgáltatást tekintve.

Regény.Irta: J Ő K A I M O R .

Folytatása az kik kétszer halnak meg" regénynek.Három kötet. — Ára 3 frt.

A G y u l a i Pál által szerkesztett »Budapesti szemle* ez évi januári füzetében részletesen ismerteti J ó k a i Mór »A kik kétszer halnak meg* czimű regényét s többek közt azt ál­lítja róla: »Ez talán legjobb műve az »Új földesúr* óta, a pban- tasztikus vagy paradox elem nem kerekedik a cselekvóny fölé. Múzsája itt földi lakó, ki nem himbálódzik a jövő század dyna- mitos léghajóin. Személyei megragadják szeretetünket, mint cselekvónyei érdekünket.* E méltán dicsért s a közönség által is kiváló tetszésben részesült regény folytatását képezi * A ma*. Nagyrészt ugyanazon személyekkel találkozunk bennök ismét — másfél évtized múlva. A regény első része a szabadságharcz, e második rósz az 1863-ki politikai forrongás idejében játszik. A kor nem volt többé oly jelentékeny, mint az előtt. Az első halál már bekövetkezett. Meghalt a nagy korszak a maga nagy embereivel, meghalt erkölcsileg a szereplő egyének nagy része is ; most következett a második élet s második halál. A regény első felében bizonyos tekintetben még hiányzott a költői igaz­ságszolgáltatás, itt megtörténik ez is s az alakok jelleme teljes befejezést nyer. Temetvényi gróf tönkremegj' s pozsonyi sír­boltjába zárkózott leányának kegyelméből ól, Opatovszky életét tönkreteszi neje s maga a döblingi tébolydába vonul s mig a nő leányával kóborgó életet folytat, a család férfi ivadékát ismét a nemes lelkű Illavay veszi pártfogása alá. Minden sze­replőnek jelleme az első rósz, eseményeivel áll összeköttetésben s még nagyjában is meg van a korvázlat, azzal a különbséggel, hogy e » másodvirágzás* idejében a szabadságharcz csak kalan­dorok s ábrándozók tervezgetése s a harcz kezdetét az illavai fegyenczek akarják megindítani. D e a m ű e l s ő r é s z é n e k s z é p s é g e i i t t i s f e l t a l á l h a t ó k . Nagy események helyét idylli s humorisztikus rajzok foglalják el. Már az első fejezetek, midőn a pozsonyi házban magát önkénytes élő-ha­lott szerepre kárkoztatott Pálma grófnő életmódját rajzolja s tovább leírja az Opatovszky báró kis gyermekeinek helyzetét, kik szemfényvesztésre s közönséges csalásra vannak kárhoz­tatva, mert éheznek, nemcsak a kópzelmet ragadják meg, de egyúttal odaadó meleg érdeklődést keltenek fel az olvasóban, ki önfeledten merül el e bűbájosán rajzolt, s egymást tarka változatosságban követő képek élvezetében. Ily részleteket ma nemcsak irodalmunkban, de külföldön sem képes más Írni, mint épen Jókai. S ha ismételjük, hogy e regény a szigorú kritika szerint is Jókai legjobb regényei közé tartozik, úgy hisszük, felesleges több szót szólanunk annak ajánlatára.

FRIDÉNYI BANKJA.Regény két kötetben.

IrtaACSÁDY IGNÁCZ.A lc é t k ö t e t á r a 3 f o r i n t .

A most megjelent regény tárgya és alakjai napjaink magyar társadalmi életéből vannak véve. Szerző egy nagy bankalapítás köré csoportosította elbeszélését. Az első kötet egy nagy bank alapítását, a második a bank szétbomlását mondja el. Az alapítási szédelgés s végül a bukás, a krach, va­lamint a könnyen, munka nélkül szerzett pénz visszahatása a társadalom különböző osztályaira erős vonásokkal, néha drá­mai elevenséggel vannak benne feltüntetve. De nemcsak a pénzvilág hősei lépnek elénk e regényben, szerző a modern po­litikai, irói és társadalmi élet tipikus alakjait is bemutatja s izgalmas szerelmi bonyodalmaival a folyton érdekes cselek­ményt még élénkebbé, változatosabbá és mulattatóbbá teszi. A cselekmény a fővárosban játszik le, s gyorsan, élénken és érdekfeszítően halad előre. A regény mélyen belenyúl társa­dalmi viszonyainkba s főleg ama világba vezeti az olvasót, mtlylyel regényíróink eddig kevesebbet foglalkoztak. A re­gény már e szempontból is megérdemli a figyelmet és az elolvasást.

TARGALLYAK.(elbe szél ésele,}

Irta :J ó k a i m ó r .

Kis 8-adréí, 312 lap. Ára 1 frt 50 kr.Jókai Mór számos nagy re­

génye mellett utóbbi időkben több rajzot és elbeszélést is irt, melyeket a fentebbi czim alatt gyűjtött össze. Nem kevesebb, mint tíz mű van itt, melyek a szerző régibb vállalataiban ̂ a »Magyar Nópvilág«ban és ^Üs­tökös*-ben jelentek megelőször Mily Nagybecsű e gyütemény, mutatja az a körülmény is,hogy „Az egy huszasos leány“elbeszélés, Jókai kisebb dolgo­zatai közt egyik legszebb darab, megjelenése óta német, franczia, angol és olasz nyelvre is lefor- dittatott. E darabon kívül még kettő különösen kiváló érdekű, a „Jedikulai rab,“ melynek ra­gyogó és változatos meséje egy nagy regény tartalmával felér és részleteiben is teljesen vissza­tükrözi éti Jókai merész phan, tasiáját és tündóries elbeszélő tárgyát és a „Dagöi torony“ a középkori regékre emlékeztető módjával és megragadó rajzá­val. Ha a többi Jókai egyénisé­gét és szellemi erejét szintén tanúsító darabokat nem is ven- nők figyelembe, maga e három mű elegendő volna, hogy e gyűjteményt Jókai minden tisz­telője siessen megszerezni. A többi darabok czimei: A haza­tért. Az utolsó kaczaj. A nyu- lak históriája. Boszniai huszár kaland. Keleti regék. Tisztelt ház, karzat s buffet. Az érdekes fiatal ember.

K É P E K .Bem honvéd-altábornagy dia­

dala 1849. ápril havában. Festette Böhm Pál . 1 frt.

Bonaparte Vlese Adél —(Tűri* István tábornok neje.) Kőnyomat . . . . 1 frt.

A zálogházban. MunkácsyMihály eredetije után kőre rajzolta Kollár Ferenc 1 frt.

Dobozy. 1525. Székely Berta­lantól. Szinnyomat . 1 frt.

Egri nők. 1552. Festette Szé­kely Bertalan. Színes kőnyo­mat .......................... 1 frt.

Guyon Rikárd honvédtábor­nok a n -szombati csatában 1848. dec. 18-dikán. FestetteOrlai Petrich Samu. Színes kőnyomat . . . . 1 frt.

Kont. Kőre rajzolta Grimm R u d o l f ..................... 1 frt.

Kossuth Lajos arcképe.Unger "William tanár rézkar­ca. Nyomatta Pisani. 1879- Kis ivrétü műlap vastag rajz* p a p íron .....................1 frt.

Továbbá :

P O R Z Ó

TÁRCZALEVELEI.Rajzok a társas életből, a csa­lád köréből, úti vázlatok stb.

A g a i a d o l f ."CJj o l c s ó k i a d á s .

2 kötet, 46 ív.Á r a 3 f o r i n t .

E csikkek felöl csak egy vé­lemény uralkodik: hogy azok úgy formában, mint tartalom­ban a legjobbak sorába tartoz­nak, mik a magyar szépiroda­lomban az utóbbi években meg­jelentek. Humor, gúny, költői melegség, finom részletezés szellemes játsziság, élénk szí­nezés, könnyedség, felületesség nélkül s végig szabatos, jóízű magyarosság, mely sehol sem válik póriassá — ezek azon tu­lajdonok, melyek e gyűjte­ménynek megadják sulyát és becsét.

A hét főbűn,Sue Jenő világhírű regénycyk- lusa (7 önálló regény) 17 kötet­ben 7 írtért kapható Dobrowsky és Franké könyvkereskedésében Budapesten egyetem-utcza. Ki­mentő könyvjegyzéket ingyen küldünk. 25 3—1

„Tarno“ szabadalmazott daráló ói őrlőmalom.Sokszorosan juta­lom-díjazott, euró­pai szabadalommal ellátva, teljesen va* és öntött aczétból,

*» munkaképességben felülmúlhatatlan,

-(naponta 600—1500 _________ "kilogramm) véghe-

tétlenül tartós. Az l-sö száma (kóz- oröre) 78 frt, a 2-tk (géperőre) 95 frt.) Kapható Krauss ÓS Társ. csász. kir. szabadalmazott gépgyárában. BÓCS,Wbivlftftl

A nekünk bemutatott számtalan megbízható hiteles köszönő ira­tok folytán ezen legöregebb és legelismertebb rendelési intézet

a legmelegebben ajánlható.

D r. L E 1 T N E B40 év óta fennálló

rendelési intézetébenPesten 3 dob-utcza 13. az., tit­kos, sőt idült betegségeket, az önfertőzésnek minden követ­kezményeit , tehetetlenséget, atricturákat, minden női beteg­ségeket, fehérfolyást és bőrba­jokat, rüht 2 óra alatt levélileg is, biztosan, alaposan és gyorsan gyógyít, anélkül, hogy a beteg hivatásában akadályozva vol­na és csak sikerült gyógyitás után fogad el tiszteletdijat. — Rendel naponkint d. n. 2—5-ig és este 7 — 10 óráig. 6

IH Ü L L E R J . Lillatszer- és pipereszappan-gyáros BUDAPEST,

G y á r : VII. HóttenMller-utasa 36. szám. a., saját ház.R ak tá r : IV . Koronah erczeg-uteza 2., a „Virág királynéhoz^.

Ajánlom saját gyártmányú illatszereimet- és pipere-szappanaimat, úgy nagybani eladásra, mint a t. fogyasztó közönségnek posta utjáni rendelésére. 2 fi

A z á l t a l a m k é s z í t e t t :MÜLLERJ. L.-féle

C S A L Á D I S Z A P P A N -.Dr. GEBHARDT LAJOS egyetemi tanár és Rókus-kórházi Igazgató ur által nekem ki­adott bizonyítvány szerint, a finom szappan fogalmának és minden ahoz kötött követel­ményeknek tökéletesen megfelel, s a bőrnek lágyságát és üdeségét Idézi elő. — Darabja

35 kr., 3 darab dobozban 1 frt

C Á R B Ó L S Z A P P A N .Dr. LENH0SSEK JÓZSEF kir. tanácsos és magy.

kir. egyetemi tanár ur nekem kiadott bizonyítványa szerint, kitűnő óvszer ragályos betegségek ellen és fer- tőztelenitő hatással bir s a bőrkiütegebet eltávolítja. — Darabja 40 kr., 3 drb dobozban 1 írt 10 kr.

POUDRE DE SERAIL LEGFINO­MABB ARCZPOR

BLAHA LUJZA (báró Splénylné) ö méltó­sága kedvelt arczpora és általa a következő sorokkal tfintettetett k i:Tiszteit DIÜLLER I. L. illatszerész urnák Budapesten.

A Poudre de Serail, melyet, ön feltalált, valóban kitűnő és nemében páratlan, mert nem csak az arczon láthatatlan és tartós, de egyszersmind rendes használat­nál ártalmatlansága által az arczra oly különös jóté­kony hatást gyakorol, a minőt még eddig semmiféle arczpornál nem tapasztaltam, mely kiváló tulajdon­ságáért jövőben mint kedvencz arczporomat kizárólag fogom használni és meg vagyok győződve, hogy felül­múlhatatlan jóságáért általános elismerésnek fog örven­deni. Tisztelettel BLAHA LUJZA.

A Poudre de Serail fehér, rózsa kapható. Egy doboz 60 kr, és 1 frt.

sárgaszinben

POMl*AJDOIJ K C R E I E .Ezen szer, m elylyel a híres Purnpa-

dour-asszony szépsépét késő agg koráig f önn tudta tartani, minőik öl. hogy az egészségének Ártott volna Általam erede­ti tisztasAglian Allittatik elő, s azt a tisz­telt hölgyvilágnak a leghatdsabban ajánlhatom . — Egy tégely 1 frt « 0 kr.

„ IX I A L Y S.“a legfinomabb és legkedveltebb illatszer, mely illatának, kellemessége és tartóssága által tűnik ki ; flagonja I frt

50 kr és 3 frt.,E A E 1>E t 'O E O O E -

saját gyArtmAnyoni kitűnő szer fej- és fogfájás ellen, nem csak a léjét és szem eket erősiti, hanem a bőrnek is puhaságot, és itdeséget kölcsönöz, az arcz gyengesége és a szem bajok meg­szűnt ettetnek. ha ezt vizzel vegyitetve aszem et m ossuk, vagy egy egy vele uieg- nedvesttett ruhácskával borogatjuk. K is üveg 4 0 k r. nagy üveg 8 0 krajézár. Továbbá a kővetkező kitünőbb illatszerek; jasmin fleurs d'Orang-Opoponax, Rézéda-rózsa, Tuba-rózsa, Fehér-rózsa, Moha-rózsa, Chypre, Fleurs de Mai, Heliotrope, Jacinthe, iocey-Club, Jasmin, Marachale, Miile fleurs, Muse. Newmown Hay (széna) Palchouly Sprinp flowers. Ylang-Ylang. Violette de‘ parme ; flaeonja

I frt 50 kr., és 2 frt 50 krajezár.Salicil szájvíz és fogpor.

K iválö hatással bir a beteg foghus meggyőgyulására s a ingákról az idegen alkatrszeket eltávolítja, Egy üveg szájviz 8 0 k r, kis üveggel 5 0 kr, egy do­boz íogpor 80 k r.

BRILL ANTINEfolyadék lágyságu kenőcs, mely a szakái és bajusz valamint a baj fényé: és lágyságát előidézi, s a kihul­lástól és törékenységtől is megóvja. — Egy kis üveggel

70 kr., nagy üveggel 1 frt.Minden itt fel nem említett pipere- és illatszer, valamint mindennemű pipere-

eszköz nálam nagy választékban kapható.I Postai megrendelések utánvétellel pontosan teljesíthetnek.

Árjegyzéket, kívánatra bérmentve küldök.Minden czikk ezen bejegyzett védjegygyei van ellátva, s valódiságát az bizonyítja.

F e n te b b i g y á r t m á n y o k ré sz b e n a * »lá h h je g :y j.e tt e lá r u s itá k iiá l k a p h a tó k :zá ra d : Tones F . és társa a fekete kutyá­

hoz. Ella- Ármin és Roz-nyai Mátyás. B r a s s ó : Steimer Frigyes.K o n y h á d : Kratrolini József. B á n f f y - H i i n y a d : Fáy Vilmos. H a j d ú - B ö s z ö r m é n y : Ray Lajos B é k é s c s a b a : Var^ágh B., Bablcs E. ( z e g l é d s Per.sav Sándor.D eb rec zen : Mlhajlovits István, Gölti

Nándor, dr. Rotschnek Emil.E g e r s Buzat Lajos, Kölnor Lórircz E p e r je s : Schmidt Károly. E s z t e r g o m : Nítter F. és társa G y ö n g y ö s : Vozári Tamás. Ha moh .1. G y ő r : Horváth Ignácz.H a tv a n : Sperlágh József. H ó d -M e z ő -V á s á r h e ly s Kiss Gyula. J á s z b e r é n y : Vogronits Kálmán. K a lo c s a : Horváth Károly. K a p o s v á r : Kecskési Tivadar, Augusz-

tin Ágoston, Laipczig Gy., BaDochai K. K a r c z a g : : S/ödi S.K a s s a : Hegedűs Lajos, Mégay Gusz­

táv, Jermy Káro v, Quirsfeld K.

K e c s k e m é t : MolnárJJános. K o lo z s v á r : W o’.f János, Csapó Sán­

dor, Bíró János.K o m á r o m : Kirchner Mihály.L é v a : Bolemann Ede.TiOSOliCz : Pliehta Lajos.M a r o s -V á s á r h e ly : Binder Károly. M e z ő -T a r : Bo l»ás istvá , 8pett Dezső. M is h o lc z Giiinwald Kt'e N agry-Atád : Pfszterer Károly. lY a g y -B e c s k e r e k : Menczer Lipót, N’« J ? y -K B i» lz s a : Bachraoh J. II. Sorú­

in er József.N a g y -K á r o ly : FMleki Pál. N a g 'y -K ik in d a : Brettner Ernő. N a g y v á r a d : Umerkirchner Ferencz,

Héring Sándor, Hnzella M., Schön Miksa.

N a g y b á n y a : Haraesek József és fia. N iag :y-R ó« z e : Nandrásy G. N y ir e g y h á /ió t : Kői á*iyi Imre, Szopkó

ATréd.O r o s h á z a : Sperlag Ignáez.O r s ó v á : Fi eylerlgnácz.P é c s : Zách K. C*crta Ignácz.

P o z s o n y : Bauer János.S .-A ’-U j h e ly : Pintér Ferenc/..S e g e s v á r : Sehaster Frigyes.S e lm e c z : Sztánkay Ferenc/.S z a b a d k a : Gálfy György.S z a r v a s : Medvec/.ky József. S z a th in á r : Dr. Lengyel M rton , Bö

rzö mónyi J., Bogain József.S z e g je d : Aigner L., Barosay Károly,

Fellmayer Antal, Kovács Albert, Arab- rozy Károly.

Szeg .szá rd : Salamon Ármin.S z é k e s fe h é r v á r : Szekerák ea 1 lór­

ii yanszky, Csikós Endre, Diabeli a György.S z e n te s : Várady Lajos.S z o m b a th e ly : F.ankl és Ledofszky.

Rudolf Alajos.S z is z e k : Gursky Ferdinand.T e m e s v á r : Jaromiesz Mihály, ootelner

Ferei ez.T o p o ly a : lladány Berta'an.V á c z : Millmann Géza.ZalH-Eg-erszeg- : Hollóssy Jó/.g*Z o m b o r : Gallé Emil, Michelli Gyula.Z ó ly o m : Steg Lajos.

Budapest, (1883.) Nyomtatja a kiadó tulajdonos: A t h e n a e u m irodalmi és nyomdai részvénytársulat.