A MÉRNÖKI FELELŐSSÉG -- ESETEK

9. óra

Egy projekt szereplői

Beruházó

Tervező

Kivitelezők

Szakhatóságok

Szakértők

Felhasználók

K

Ö

R

N

Y

E

Z

E

T

K

Ö

Z

Ö

S

S

É

G

Üzemeltető

Műszaki ellenőr

Nincs tudatában az etikai szakmai vétségnek (Etikailag jóhiszeműen jár el – nem

akar rosszat --, de sem etikailag, sem szakmailag nem helyesen!!)

Hanyagság (pl. kansasi Hyatt Hotel lásd 1. óra)

Tévedés, figyelmetlenség (Citicorp Center N.Y.C.)

Tudatosan etikátlan magatartás

Egyszerű csalás, sikkasztás, vesztegetés (pl. tervek jogosulatlan felhasználása)

Érdek- és értékkonfliktusok etikátlan megoldása (Ezt nehéz etikailag helyesen

megoldani!) pl. Challenger

(A határok nem élesek, és több is előfordulhat egyszerre.)

Az etikai és szakmai hibák osztályozása

A szereplők között:

Beruházó – tervező

Tervező – kivitelező

Beruházó – kivitelező

Beruházó – közösség – környezet

Stb.

A szereplő szervezeteken belüli egyes funkciók között:

mérnök – menedzser

vezető – beosztott

Stb.

Érdekkonfliktusok

„The Fifty-Nine-Story Night Crisis”. The New Yorker Magazin. 1995.05.29. 45-53.

o. (http://www.duke.edu/~hpgavin/ce131/citicorp1.htm és

http://en.wikipedia.org/wiki/Citigroup_Center

http://www.crosscurrents.org/kremer2002.htm)

Magasság: 279 m

Iroda alapterület: 120 000 m2

Átadás: 1977, N.Y. C., Manhattan

Beruházási ktg.: kb. 200 m$

A szerkezet tervezője: William LeMessurier

Az eset arra példa, hogyan kell a hibát kezelni.

Eset: Citicorp Center I.

Eset: Citicorp Center II.

LeMessurier számára egy

évvel később kiderül:

A 45 fokos szélnyomás 40%-kal

nagyobb a korábban

számítottnál.

A kivitelezés során a pillérekre a

konzolokat az eredeti hegesztett

kötések helyett felcsavarozták.*

Következmény:

110 km/h szél már komoly

károsodást okoz, ilyen 16 évente

várható N.Y.C.-ben

Mit tenne Ön?

Eset: Citicorp Center III.

Lehetőségek: 1. hallgatni, 2. javítást kezdeményezni (3. harakiri)

Alkalmazzuk a korábban tanult racionális etikai döntési eljárást!

Kizáró feltétel: 1.-et kizárja, hogy több száz (ezer) emberéletet ilyen mértékben nem

kockáztatunk. (Amilyen egyszerűnek tűnik, olyan gyakran hagyják figyelmen kívül.

Lásd később!)

A hasznosság számítása: Az érdekes az, hogy csak a tervező számára is

hasznosabb és etikusabb 2. mint 1.. Az összes szereplő szempontját tekintetbe

vevő összes várható hasznosság pedig nyilvánvalóan sokkal magasabb 2.-ben mint

1.-ben.*

Ellenőrzés: 1. egyetlen kérdés szerint sem fogadható el.

Eset: Citicorp Center IV.

Kritérium Súly Hallgatni

Várható érték

Javítást kezdeményezni

Várható érték

Költség (kárt. a

beruházónak +

saját munka)

-200 m$ < -10 m$

Reputáció -Teljes hátralevő árbevétel < -50% árbev. 2 évig

Szégyen -A1 < -A2

Jogi, etikai

következmények

Kártérítés (anyagi lásd a

ktg.nél) a sérülteknek

Elzárás, büntetés

< (anyagi kártérítés lásd a ktg-

nél) max etikai felelősségre

vonás

Lelkiismeretfur-

dalás, önvád

-B1 < -B2

Összesen: <

Eset: Citicorp Center V.

A következmények várható hasznossága CSAK a szerkezet tervezője szempontjából

Mit tett LeMessurier?

Beszélt az ügyvédeivel és a biztosítójával

A Citicorp alelnökével, elnökével, akik támogatták a javítási tervet

N.Y.C. építési hatóságaival

Érzékelőket szereltek az épületre

Megszervezték a meteorológiai figyelő szolgálatot

Értesítették a katasztrófavédelmet, és kiürítési tervet készítettek

A munkatársaknak és a sajtónak nem szóltak

Hegesztett acél fülekkel erősítették meg a csatlakozási pontokat éjszaka.

Szerencséjükre nem szivárgott ki, sajtó sztrájk volt N.Y.C.-ben

Eset: Citicorp Center VI.

Mit lett az eredmény?

Az átalakítás becslések szerint 8 m$-ba került.

Citicorp kártérítési pert indított az összegért, de megállapodtak 2 m$-ban, ami éppen

LeMessurier cége felelősségbiztosításának felső határa. A biztosító fizetett

LeMessurier helyett.

LeMessurier reputációja és megrendelés állománya nőtt.

LeMessurier ma tankönyvi példa az etikus mérnöki magatartásra

Eset: Citicorp Center VII.

A megrendelő – szállító, illetve a menedzser-mérnök konfliktusa

http://history.nasa.gov/sts51l.html

Rogers-jelentés: http://history.nasa.gov/rogersrep/genindex.htm

1986. 01. 28-án a kilövés után 73 mp-cel az űrsikló felrobban a gyorsító rakéta

egyik tömítőgyűrűjének meghibásodása miatt.

Eset: Challenger I.

A gyorsító rakéta (Rogers-jelentés)

Társadalmi háttér:

Háromszor elhalasztott indítás

A NASA-t kritizálják, hogy drága és nem elég hatékony az űrsikló program.

A költségvetés megkurtítása fenyeget.

Az ESA és az oroszok komoly riválisok, olcsóbbak, megbízhatóbbak.

Az alelnök, aki a NASA támogatója, a tervek szerint jelen lesz a kilövésnél.

Még a szokásosnál is jelentősebb PR esemény, mert az egyik első civil, egy tanárnő

repül.

Eset: Challenger II.

Előzmények a projektben:

Az O gyűrűs tömítéseknek nagy hőt, nagy hőingadozást és mechanikai igénybevételt

kell elviselni.

Korábban is voltak problémák az O gyűrűs tömítésekkel, mert a (mostani indítás

előtti) feltevések szerint a hidegben rideggé válnak és áteresztenek, továbbá a

meglazuló alkatrészek elnyírják őket.

A leghidegebb indítás korábban 12 C-ban történt.

Jan. 27-én északára és a kilövés napjára, 28-ra rendkívüli hideget várnak (-10, és -1

C)

A gyorsító rakéta műleírásában az szerepel, hogy -1 C –ig használható.

Eset: Challenger III.

Előző délután, este telekonferencia sorozaton döntenek a kilövésről. Résztvevők

(mások mellett):

Morton Thiokol (Utah), a rakéták gyártója (magáncég) részéről:

Jerald Mason vezérigazgató

Robert Lund műszaki igazgató

Alan McDonald a gyorsító rakéta fejlesztési projekt igazgatója

Joe Kilminster a gyorsító rakéta fejlesztési projekt műszaki vezetője

Roger Boisjoly, Arnold Thompson fejlesztőmérnökök

Marshall Space Flight Center (Alabama), a rakétahajtómű fejlesztéséért felelős

NASA egység részéről:

George Hardy tudományos és műszaki igazgatóhelyettes

Larry Mulloy mérnök, a gyorsító rakéta fejlesztési program vezetője

Stanley Reinartz, Shuttle Project Manager

Eset: Challenger IV.

A konferencia kritikus szakasza délután, este:

Boisjoly és Johnson (Thiokol) 1 órás prezentációban mutatják meg, hogy

1. a hideg veszélyezteti a tömítéseket, rideggé teszi őket és erodálódnak,

2. a korábbi kilövéseknél is a hideggel volt összefüggésben a tömítések fokozott

károsodása,

3. szerintük a kilövés 12 C alatt nem biztonságos, meg kell várni ezt a hőmérsékletet.

Lund összegzi a prezentációt, és javasolja a halasztást 12 C eléréséig.

Hardy (Marshall) „megdöbbentőnek” találja a halasztásra vonatkozó javaslatot.

Reinartz szerint működik a rakéta 1 C-ig. Mulloy (Marshall) kétségbe vonja, hogy

az adatok megbízhatóan alátámasztják 2-t. Kikéri Kilminster véleményét, aki kiáll

Biosjoly mellett.

Eset: Challenger V.

Thiokol képviselői megszakítják a telekonferenciát, és belső, válság

tanácskozást tartanak.

Ellenőrzik 2-t, az adatok tényleg nem egyértelműek, ennek ellenére Biosjoly és

Lund továbbra is kiáll a halasztás mellett.

Mason felszólítja Lundot, hogy „vegye le végre a mérnök sapkáját, és tegye fel a

menedzserit”.

Lund megváltoztatja álláspontját, és hozzájárul a fellövés folytatásához. Bár

hozzáteszi, hogy a hideg biztonsági kockázatot jelent, de a 2-re vonatkozó

adatok tényleg nem egyértelműek.

A NASA Űrsikló Projekt felső két vezetési szintjét, aki a kilövéssel kapcsolatos

döntéshozatalra jogosult, nem értesítik. A problémát a technikai szint (III és IV

vezetési szint) kezeli.

Eset: Challenger IV.

Eset: Challenger V.

Az adatok

(Rogers-jelentés, VI. fejezet)

Másnap tényleg hideg van.

Az indító állás:

Eset: Challenger VI.

Milyen etikai, szakmai, döntési problémák merültek fel?

Hogyan kell alkalmazni a racionális erkölcsi döntési módszert ebben az

esetben? Mi lenne az eredmény ezzel a módszerrel?

(Kizáró feltétel valószínűleg nem adódik, a döntési fa megmutatja a tétet, az

ellenőrző kérdések pedig rámutatnak, hogy a legfelsőbb döntéshozók nem

hagyhatók ki.)

Mit tettek volna másképpen?

(Persze utólag könnyű okosnak lenni.)

Eset: Challenger VIII.