A Balatoni Borvidéki Régió hosszú távú marketingstratégiája

1 A Balatoni Borvidéki Régió hosszú távú marketing stratégiája

Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum

Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony

2009

Molnár E. – Májer J. – Lakatos A. – Poór J. – Brazsil D.

2 Tartalomjegyzék

Előszó ......................................................................................................................................... 3

Vezetői összefoglaló ................................................................................................................. 4

Stratégiai elemzés ....................................................................................................................... 6

1.1 SWOT analízis ............................................................................................................. 6

1.1.1 Erősségek ............................................................................................................. 6

1.1.2 Gyenge pontok ..................................................................................................... 6

1.1.3 Lehetőségek .......................................................................................................... 8

1.1.4 Veszélyek ............................................................................................................. 8

1.2 STEP elemzés .............................................................................................................. 9

1.2.1 S – Sociological (társadalmi környezet) ............................................................... 9

1.2.2 T – Technological (műszaki fejlődés) ................................................................ 11

1.2.3 E – Economical (gazdasági helyzet) .................................................................. 12

1.2.4 P – Political (politikai stabilitás) ........................................................................ 13

2 A Balatoni Borvidéki Régió stratégiai víziója ................................................................. 15

3 A Balatoni Borvidéki Régió stratégiai missziója ............................................................. 15

4 A célok ............................................................................................................................. 15

• Versenyképesség ........................................................................................................... 15

• Fogyasztó orientáció ..................................................................................................... 15

• Értékmegőrzés és kommunikáció .................................................................................. 15

• Professzionalizmus ........................................................................................................ 15

5 A célok eléréséhez szükséges tevékenységek .................................................................. 15

5.1 Versenyképesség ....................................................................................................... 15

5.2 Fogyasztó orientáció .................................................................................................. 16

5.3 Értékmegőrzés és kommunikáció .............................................................................. 16

5.4 Professzionalizmus .................................................................................................... 16

3 5.5 A lehetséges termék portfólió .................................................................................... 17

5.5.1 Termékpiramis kialakítása ................................................................................. 17

4 ELŐSZÓ

A stratégia görög szó, azt jelenti, hadművészet. S mint a művészeteknél általában, a sikerhez,

a győzelemhez itt sem elegendő a tudás, a tapasztalat, meghatározó jelentőséggel bírnak a

készségek, az ösztönös beleérzés, a ráérzés képessége, az intuíció. Nem véletlen, hogy

emberi létezésünk, mindennapjaink legapróbb mozzanatainak vizsgálatát is a tudomány

szintjére fejleszteni igyekvő korunk a piacgazdaság működésében az emberi tényezők okozta

kilengések, látszólag véletlenszerű mozgások megszelídítésére, lebirkózására a stratégia

alkotást és a stratégiai menedzsment rendszerének tudatos alkalmazását adja varázspálcaként

a fogyasztók kegyeiért folytatott ádáz versenyben résztvevő piaci szereplők kezébe. Stratégiát

alkotni azonban manapság már sokkal inkább tudomány, mint művészet és minél nagyobb az

irányítandó közösség, vagy az üzleti impérium, annál jelentéktelenebb szerep jut az ösztön

hangjainak.

2005 június 3.-án hat borvidék egybehangzó akaratával létrejött egy közösség, mely a

földrajzi, társadalmi és gazdasági adottságok hasonlósága mentén felismerte szerves együvé

tartozását, a tájat uraló Balaton nevének vonzásában rejlő piaci lehetőségeket és azokat

gazdasági, szakmai célkitűzéseik összehangolásával, közös munkával és áldozatvállalással

tervezi minél hatékonyabban hasznosítani. A jelen munka e közös akarat első

megnyilvánulásaként, a Badacsonyi, Balatonboglári, Balatonfüred-Csopaki, Balatonmelléki,

Nagy-Somlói és Zalai borvidékek Hegyközségi Tanácsainak megbízásából jöhetett létre. Az

alapítás óta eltelt évek – bár látványos eredményeket nem hoztak – bizonyították a régiós

összetartozás és együttgondolkodás létjogosultságát és szükségességét. Időközben a hazai

Bormarketing Alap ill. a Magyar Bormarketing Kht. létrejöttével megteremtődött az a forrás,

amely a közös célok megvalósításához szükséges közösségi marketingtevékenységnek anyagi

hátteret biztosít.

Ezúton is köszönetünket fejezzük ki az említett borvidékek hegyközségi vezetőinek a

bizalomért, hogy Kutatóintézetünket választották a feladat végrehajtására és köszönet illeti a

Bormarketing Bizottságot, mely pozitív döntésével pénzügyi támogatásban részesítette a

projektet.

Badacsony, 2009. június 15.

Pannon Egyetem, Agrártudományi Centrum,

Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A magyarországi borrégiók létrehozását szakmai, gazdasági és marketing szempontok

egyaránt indokolták. A másodikként létrejött Balatoni Borvidéki Régió talán mind közül a

legtermészetesebb egységet alkotja és adottságai, termékszerkezete markáns karakterű piaci

megjelenésre, márka építésre predestinálják.

A kedvező adottságokat azonban számtalan – többnyire a hazai szőlő-bor ágazatra általánosan

jellemző – negatívum árnyékolja, továbbá mostanáig hiányzott a célok egységes

megfogalmazása, valamint azok eléréséhez szükséges közös akarat, és a megvalósítás lépéseit

meghatározó stratégia.

Felméréseink, elemzéseink egyértelműen azt tárták fel, hogy a fogyasztók szemében jelenleg is

népszerűek borvidékeink, azonban ezt a popularitást nem vagyunk képesek árainkban,

értékesítési mutatóinkban realizálni. Termékkínálatunkat a fogyasztó felületesen, bár de

ismeri, meglehetősen egyértelműen azonosítja a származási hellyel. Ugyancsak fel kell

azonban figyelnünk arra, hogy a fogyasztók hazai termékek iránti lojalitása csökkenő

tendenciát mutat, ill. hogy az újabb fogyasztói generációk nem „öröklötten” fordulnak egy-

egy régió termékei felé, hanem saját tapasztalataik határozzák meg preferenciáikat.

Mindezek alapján reálisan megfogalmazható elvárás, hogy a Balatoni Borvidéki Régió maga

is letisztult, markáns profillal, magas minőségi asszociációval, pozitív imázzsal rendelkező,

jól értékesíthető, versenyképes, márkázott termékké váljon, mind a hazai, majd a stratégia

által definiált külföldi borpiacokon, s ez az ismertségben, a borértékesítés relatív mennyiségi

és érték mutatóiban egyaránt érvényre jusson.

A kitűzött cél elérésében fő eszköz a borturizmus fejlesztése mellyel párhuzamosan

szükséges a versenyképesség javítása, a mindenre kiható, rugalmas fogyasztói orientáció, a

régióban fellehető értékek fellajstromozása, megőrzése és a célcsoportoknak megfelelő

üzenetek formájában való kommunikációja és mindenek felett a termeléstől a

kereskedelmen, a marketing kommunikáción át a pincei vendéglátásig, továbbá az

érdekérvényesítő tevékenységig az ágazat minden tevékenységi területét átható szakmaiság

elterjesztése.

6 Stratégiai elemzés

Ebben a fejezetben különböző módszerek (SWOT, STEP analízis) segítségével elemezzük a

Balaton körül elhelyezkedő borvidékek régiós szintű adottságait, helyzetét és lehetőségeit, a

hazai és nemzetközi környezet összefüggéseiben.

1.1 SWOT analízis

1.1.1 Erősségek

• természeti adottságok (domborzat, talaj, mikroklíma, Balaton vízfelülete)

• hagyományok (szőlő-, bortermelés gyökerei a római korba nyúlnak vissza, a filoxéra

vészt megelőzően jelentős borkivitel elsősorban Európa országaiba, közkedveltség a

királyi, cári, császári udvaroknál, stb.)

• borvidékek ismertsége (felméréseink szerint a hazai fogyasztó számára a borvidék

kevés jelentéssel bíró fogalom, azonban jellegzetesen olyan helyeken ahol a közvetlen

termőhely azonos a borvidék nevével, ott azt megjegyzik, pl. Badacsony,

Balatonfüred-Csopak)

• a régió ismertsége, elfogadottsága (kérdőíves felmérések tanúsága szerint a hazai

borrégiók között kedveltségben a 2-3. helyet foglalja el)

• viszonylagos fogyasztói lojalitás (ár/érték arány függvényében)

• kedvező idegenforgalmi adottságok

1.1.2 Gyenge pontok

• markáns balatoni termékkínálat hiánya

• nincs megfogalmazva a balatoniság mibenléte (szőlőfajták, bortípusok, borstílusok)

• hiányzik a balatoni termékpiramis

• balatoni arculat hiánya

• összefogás hiánya

7 • kevés a borértékesítésben egyre nagyobb szerepet játszó hiper-, szupermarketek

kiszolgálására alkalmas nagyságrendű termeléssel, logisztikai háttérrel rendelkező

vállalkozás

• alacsony szinten áll a termelési integráció, hiányoznak a szövetkezetek ill. a meglévők

sem működnek hatékonyan

• szinte teljes mértékben hiányoznak a kereskedelmi célú társulások

• áttekinthetetlenül sokszínű a kínálat

• sokan sodródnak

• nemzetközi tendenciák elkésett, viszont túlzó mértékű követése

• egyéni, vállalkozási stratégiák hiánya

• a kisebb pincészetekben kevés a felsőfokú szakképzettséggel rendelkező szakember

• idegenforgalmi szakképzetséggel rendelkezők szinte teljes hiánya

• a családi gazdaságok esetében a szőlő-, bortermelés többnyire kiegészítő

tevékenységként jelentkezik, ami nem biztosít kellő garanciát a minőségi termékek

előállítására

• idegenforgalom bonyolításához nélkülözhetetlen infrastruktúra hiánya (rossz

közlekedés [vasút, busz], autós megközelíthetőség gyenge)

• alacsony a nyelvtudással rendelkezők aránya

• kevés, ill. rossz eloszlású a Balaton mentén az igényes vendégek fogadására alkalmas

kereskedelmi szálláshely

• az idegenforgalmi szezonon kívül kevés a kiegészítő programkínálat ill. kevés az

egész éven át nyitva tartó kereskedelmi szálláshely és vendéglátó egység

• áttekinthetetlen, jelentősen felduzzasztott intézmény-rendszer (

• elavult, korszerűtlen és nagyon drágán működő borminősítési rendszer

8 1.1.3 Lehetőségek

• fogyasztók emlékezetében élő fajtákra alapozva jellegzetes balatoni termékkínálat

kialakítása

• az egyes hegyközségek területeihez igazodva, esetleg több hegyközséget egyesítő

termelői csoportok, értékesítési szövetkezetek kialakítása

• fiatal termelők megtartása

• borturizmus, helyben értékesítés

• szövetkezés egyéb idegenforgalmi programgazdákkal (egészségturizmus, fitnesz,

wellness, gyógy turizmus, sport turizmus [kerékpár, vitorlázás, sárkányrepülés, stb.]

horgászat, vadászat, falusi turizmus, hagyományőrző programok, gasztronómiai

turizmus, kulturális, egyházi turizmus

• Balaton névvel közös „márka” kialakítása (idegenforgalom + bor + egyéb élelmiszer

termékek + egyéb hagyományos termékek)

• Balatoni arculat – imázs kialakítása

• közösségi marketing tevékenység , marketing kommunikáció kialakítása

• együttműködés egyéb hazai borrégiókkal, borvidékekkel, elsősorban a balatonitól

eltérő kínálattal rendelkező dunántúli borvidékekkel.

1.1.4 Veszélyek

• szürkegazdaság

• nyaraló területek növekedése a szőlőterületek kárára

• fiatalok elpártolnak a munkaigényes és legjobb esetben is bizonytalanul jövedelmező

gazdálkodástól

• borértékesítésben Magyarországon is egyre inkább nő a hiper-, szupermarketek, hard

diszkont láncok részesedése, ahova a balatoni borvidékeket meghatározó kistermelők

be sem jutnak, vagy ha be is kerülnek, jelentős versenyhátránnyal rendelkeznek.

9 • növekvő import kínálat, elsősorban az alacsony és közép árfekvésű szegmensben. A

fogyasztó egyre inkább ár érzékeny, és hosszabb távon is várhatóan egyre inkább

figyel a kellő ár/érték arányra

• egyéb magyarországi borvidékek, régiók előretörése

• hazai áruk iránti fogyasztói lojalitás csökkenése.

1.2 STEP elemzés

1.2.1 S – Sociological (társadalmi környezet)

Ø A társadalom által preferált értékek, életstílus:

o A gazdasági válság hatására megfigyelhető a Balaton-parti

településeken épült és a rendszerváltás óta eltelt időben a

hozzáférhetővé vált és vonzóbb külföldi nyaralások által háttérbe

szorult üdülők, mint nyaralási lehetőségek felértékelődése. Ez a

folyamat együtt jár a helyi termékek (gyümölcsök, zöldségfélék, tej- és

hústermékek, ásványvizek, forrásvizek, borok) iránti érdeklődés és

kereslet növekedésével. A zömében városlakó közönség

kényelmesebbnek találja a helyi beszerzési lehetőségeket az esetleg

autóval elérhető, otthonról megszokott bevásárlóközpontoknál.

o A magasabb jövedelmi kategóriába tartozók pedig az egyedi kínálat, a

különlegesség okán, akár hajlamosak mélyebben a pénztárcájukba

nyúlva honorálni a megfelelő minőségű és presztízzsel rendelkező

lokális specialitásokat.

o A gazdasági válság okán beszűkült, ill. jelentősen átalakulóban levő

hitelezési gyakorlat és a „keserű ébredés” okozta sokk hatására

hosszabb távon is várható a nyaralási szokások tartós eltérülése a hazai

üdülési lehetőségek irányába, ami kedvez a borok helybeni

értékesítésének.

Ø Életmód és életmódváltozások:

o Megváltoztak a vásárlási szokások és a szabadidő eltöltésének módjai

is. Amint azt egyéb helyeken is tárgyalja a tanulmány a családok bor

10 beszerzéseinél is dominánssá váltak a hiper-, szupermarketek, a

diszkont áruházak. Ez a tendencia kedvezően hat egy erős Balatoni

márka értékesítési esélyeire. Feltétele a kiegyensúlyozottan jó

minőségű, mennyiségi borkínálat.

o Napközben az autózás szükségszerűsége miatt nullára redukálódik az

alkoholfogyasztás, a házon kívül elfogyasztott étkezésekhez is csak

kivételes esetekben fogyasztanak bort, vagy egyéb szeszesitalt. A

rendszeres borfogyasztás jellemzően az otthoni fogyasztásra

korlátozódik, ahol a választást elsősorban a megszokás motiválja.

Megfelelő kommunikációs alátámasztással (pl. „a nyaralás íze”) az erős

Balatoni márka a mindennapok kedvelt kísérőjévé tehető.

Ø Az évi egyszeri, hosszabb egybefüggő (1-2-3 hetes) szabadságot a dolgozó

korú felnőtt lakosság körében felváltották az évente többszöri hosszú hétvégék,

pár napos, maximum 1 hetes kikapcsolódások, melyeknél jelentős szerepet

játszik az élmény-turizmus. A jövőre nézve ez a folyamat tartósnak látszik,

részint, mert a munkahely-féltés, ill. az üzletektől való elesés aggodalma

határozza meg a rekreációs szokásokat. A balatoni borturizmus az élmény

jelleget kihasználva, szinte évszaktól függetlenül generálhat vendégforgalmat a

régióban, feltételezve, hogy kiépül a megfelelő infrastruktúra, és az üzenet

eljut a célcsoportokhoz.

Ø A társadalmi osztályok helyzete:

o A rendszerváltás óta eltelt 20 évben jelentősen nyílt az olló az alacsony

és a magas jövedelmű rétegek között. A régebbi nyugati

demokráciákhoz hasonlóan a gazdasági válságból kikerülve is

várhatóan tovább nőnek a jövedelemkülönbségek, valamint ezzel

párhuzamosan szűkül a legtehetősebbek köre, de egyben lassul a

középrétegek leszakadása, stabilizálódik helyzetük. A régiós

márkanévvel forgalmazott, jellemzően a termékpiramis alsó

harmadában elhelyezkedő, közép-árkategóriájú borok ezáltal stabilabb

felvevő piacra találnak.

11 Ø Demográfiai helyzet:

o Balaton parton jellemző helyi lakosság elöregedése, betelepülők szintén

az idősebb korosztályba tartoznak (jellemzően a parti településeken

nyaralókkal rendelkezők döntenek a végleges letelepedés mellett, de

csak a nyugállományba vonulást követően) – borfogyasztásnak kedvez.

o A balatoni idegenforgalom fellendülése és a megcélzott piaci szegmens

igényei várhatóan munkahely-teremtéssel jár, bővíti a szakképzett

fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit a térségben.

1.2.2 T – Technological (műszaki fejlődés)

Ø A tudományos-technikai fejlődés hatásai:

o Alapvetően a kevésszámú közepes- ill. hazai mértékkel mérve

nagyvállalat engedhet meg magának nagyobb volumenű technológiai

beruházásokat. A kisebb pincészetek, családi vállalkozások csak a

támogatási rendszer fennmaradása esetén képesek technológiájuk

korszerűsítésére, azonban vélhetően nagy számban rá fognak

kényszerülni közös beszerzések eszközlésére, ill. a szükség fel fogja

értékelni – mint az Franciaországban, Olaszországban megfigyelhető –

az ún. kézműves borokat.

o Ugyancsak fontos a széles körben hasznosítható eredményeket

produkálni képes, állami, vagy egyéb közösségi finanszírozású

szőlészeti- borászati kutatóintézetek fenntartása, megerősítése.

Ø Az informatika, a számítástechnika hatásai:

o A termelésben, kereskedelemben, marketing területen egyaránt

kívánatos és támogatandó, ösztönzendő az informatika és

számítástechnika a jelenleginél általánosabb és hatékonyabb

felhasználása. A magyar szőlő- bor ágazatnak, így a Balatoni Borrégió

borvidékein működő vállalkozásoknak is létszükséglet az általánosan

hozzáférhető, a piac és a termelés között az információ oda-

visszaáramlását lehetővé tevő információs rendszer kialakítása.

12 Ø A környezetvédelem követelményei és hatásai:

o Agrárterületen hatványozottan fontos a környezet megóvásának

kérdése, mellyel a kutatóhelyeink, intézetünk is hosszú idő óta

foglalkozik. A világgazdaságban, így az európai közösségi

gazdaságpolitikában is kiemelt költségvetési támogatást élvező terület.

Ezt meglovagolva a régió termelői gazdálkodásuk korszerűsítéséhez

kaphatnak ílymódon hathatós pénzbeli és segítséget és szellemi

támogatást.

1.2.3 E – Economical (gazdasági helyzet)

Ø A gazdasági növekedés vagy a recesszió hatásai:

o A jelenlegi recesszió szűkíti a balatoni borok piacát is, elsősorban

azokat sújtja, akik nem rendelkeznek integrációs elkötelezettséggel

és/vagy kialakult piaci kapcsolatokkal, törzsvásárlói körrel.

o A balatoni borvidékeken is meggyorsul a termelői háttér szerkezeti

átalakulása: a kereskedelemhez hasonlóan a termelésben is

koncentrációs folyamatok indulnak be (nagyhal megeszi a kishalat).

o A recessziót követő stabilizálódás ill. várható enyhe növekedés

stabilizálja az alapanyag termelés bázisát (folytatódó

szerkezetátalakítás, ültetvények átlag életkorának csökkentése, új

telepítések).

Ø A kormányzat gazdasági politikája:

o A kormányzat (függetlenül a választások kimenetelétől)

gazdaságpolitikájának irányát az Uniós tagországokhoz való

felzárkózás, az Euró-zónához való csatlakozás feltételeinek teljesítése

jelöli ki, ami – az Európai Unió fennmaradásának és properitásának

függvényében – viszonylag megbízhatóan kiszámítható kereteket kell

teremtsen a vállalkozások működéséhez.

13 Ø Az infláció mértéke és alakulása:

o Magyarország Európai Uniós tagsága és az Euró övezethez való csatlakozásunk feltételeket szab a magyar gazdaság számára, az infláció tekintetében is. Ennek mentén a jelenlegi 5-5,5%-ról további csökkenés várható, ami a keresleti és a kínálati oldal felvevő- ill. teljesítő képességét egyaránt kedvezően befolyásolja.

Ø Árfolyamok, kamatlábak, adók alakulása:

o Az előzőekben is hivatkozott Euro-zóna csatlakozás, valamint a Forint

mint fizetőeszköz leváltása az Euróval az eddigi meglehetősen hektikus

árfolyamváltozásokat kiegyenlíti, ill. Uniós viszonylatban megszünteti.

Az inflációs ráta alacsony szintre való beállása logikusan magával

hozza a kamatlábak csökkenését, ami gazdaság élénkítő hatása révén

kedvezően hat a Balaton-környéki borgazdaságok fejlődésére is. A

stratégiai időhorizontot tekintve a jelenlegi központosított adórendszer

továbbra is fennmarad, azonban az adótételek szükségszerűen

mérséklődnek (munkahely teremtés, vállalkozás élénkítés, több adózó,

adópreferenciák, kedvezmények).

Ø A munkanélküliség alakulása:

o A munkanélküliség a stratégiai időhorizontot tekintve eleinte várhatóan

enyhén tovább emelkedik, majd igen lassan fog csak csökkenni. Ezáltal

a létfenntartáshoz nem szükséges áruk kereskedelme szenved károkat,

kivétel azonban az alkoholos italok, ezen belül a borok kereskedelme.

A munkahelyét, rendszeres jövedelmét elvesztett fogyasztó erről az

élvezeti cikkről hajlandó legutolsóként lemondani. Természetesen ez a

helyzet elsősorban a legalacsonyabb árkategóriába tartozó, tömegborok

forgalmát tartja életben.

1.2.4 P – Political (politikai stabilitás)

Ø Politikai helyzet, stabilitás, a törvényhozás és jogszabályalkotás hatásai:

o A gazdasági és politikai rendszerváltás után 20 évvel stabilitásról

ugyan még nem beszélhetünk, sem politikai sem törvényhozási,

14 jogszabály alkotási értelemben. Az Európai Unió bizonyos kényszerítő

hatása érvényesül, azonban a kreatív hazai jogalkotás, a politikai és

gazdasági csoportok közötti háttér-megállapodások képesek az

egyébként előremutató uniós direktívákat is eltéríteni. Sokszor

megfigyelhető a gazdasági logikától független, vagy épp ellentétes

kedvezményezés, bizonyos gazdasági szereplői csoportok arbitrális

kiemelése, vagy éppen háttérbe szorítása. A hazai szőlő- borágazat

szereplői, ideértve régiónk vállalkozásait is akkor tudják hosszú távú

fennmaradásukat biztosítani, ha naprakészen követik a szabályozás

változásait és kellő rugalmasságot tanúsítanak. Ehhez szintén

nélkülözhetetlen az előbbiekben vázolt információrendszer megléte és

működése.

Ø Érdekcsoportok támogatása:

o Az érdekérvényesítés nemcsak szakmánkban, de általánosan

gyermekcipőben jár Magyarországon. Épp ezért fontos, hogy a Régió

megalakuló szervezete a szigorúan vett szakmai feladatok mellett

aktívan részt vegyen a szőlő-bor szakmai érdekegyeztetés

folyamatában, valamint szükség szerint lobby tevékenységet végezzen,

vagy végeztessen.

Ø Nemzetközi kapcsolatok:

o A nemzetközi színtéren elsősorban a stratégiai szövetségek kialakítása

kell előtérbe kerüljön az elkövetkező években. Hasonló adottságú

borvidékekkel, borrégiókkal közösen érdemes a nemzetközi fogyasztói

tendenciákat kutatni, az új generációt megcélzó korszerű termékek

kialakításán dolgozni, valamint a hagyományok megőrzésére és

továbbvitelére, ill. a természeti környezet megóvása kapcsán felmerülő

kérdésekre megoldásokat keresni és találni.

o Borturisztikai szempontból elengedhetetlen a fogyasztói piacok, ill. ún.

küldő országok fogyasztói szövetségeivel, egyesületeivel való

kapcsolattartás az igények felmérésére és a kínálat kommunikálására.

15 2 A Balatoni Borvidéki Régió stratégiai víziója

A BBR a 21. század második évtizedének végére letisztult, markáns profillal, magas minőségi

asszociációval, pozitív imázzsal rendelkező, jól értékesíthető, versenyképes, márkázott

termékké válik elsősorban a hazai, majd a stratégia által definiált külföldi borpiacokon.

Magyarország legkedveltebb bortermő régiójává válik, s ez az ismertségben, a borértékesítés

relatív mennyiségi és érték mutatóiban egyaránt érvényre jut.

3 A Balatoni Borvidéki Régió stratégiai missziója

• Magyarország legkedveltebb bortermő régiójává válni, amely borai, egyéb

élelmiszertermékei, gasztronómiai különlegességei és a vidék által képviselt turisztikai

vonzerő, a rendelkezésre álló magas színvonalú fogadó kapacitás és programkínálat

együttese által szervesen beépül az igényes, hazai értékeinkre büszke, egészség- és

környezettudatos hazai közönség életmódjába.

• A külpiacokon, elsősorban az idegenforgalmi küldő piacokon a Balaton névhez az

igényes szabadidő eltöltés, rekreáció és regenerálódáshoz kapcsolódóan egyedi,

karakteres, de a nemzetközi gasztronómiába is illeszthető, nemzetközi ízlésbeli

trendeknek is megfelelő borkínálat társítása.

4 A célok

• Versenyképesség

• Fogyasztó orientáció

• Értékmegőrzés és kommunikáció

• Professzionalizmus

5 A célok eléréséhez szükséges tevékenységek

5.1 Versenyképesség

• termelési háttér korszerűsítésének támogatása (szőlő és bor)

• megfelelő technológiai eljárások fejlesztése, elterjesztése

• vállalkozások versenyképességének elősegítése

16 • termelési-, kereskedelmi-, marketing integráció támogatása

• innováció, K+F beruházások

5.2 Fogyasztó orientáció

• piaci információs rendszer létrehozása és működtetése

• különböző disztribúciós formák kialakítása és folyamatos tesztelése (Balatoni pontok

[borszaküzletek], autópálya, főközlekedési út mellett elhelyezkedő diszkont áruház,

webshop, direkt értékesítés, borklubok, MLM)

• új termékek létrehozása

• borturizmus fejlesztése, borturisztikai termékfejlesztés

• fogyasztói célcsoportokra szabott marketing kommunikáció

5.3 Értékmegőrzés és kommunikáció

• kulturális, történelmi, tájesztétikai, építészeti, gasztronómiai értékek feltárása és

védelme (bormúzeumok, „bor skanzen”, kiemelt szőlőterületek védelme,

gasztronómiai hagyományok életben tartása)

• hagyományőrző rendezvények szervezése, népszerűsítése

• a régió értékeit bemutató kiadványok, mozgóképes anyagok, tv-, rádióműsorok

készítése, terjesztése

5.4 Professzionalizmus

• termelői oldal folyamatos képzése (szakmai, marketing, borturisztikai, idegen nyelv,

tanulmányutak)

• értékesítésben résztvevők (kis- és nagykereskedelem, HORECA) folyamatos oktatása,

képzése

• fogyasztók számára ismeretterjesztő- és oktatóprogramok kidolgozása, működtetése,

népszerűsítése

• marketing kommunikáció referenciával rendelkező, borra szakosodott ügynökséggel

való végeztetése

17 5.5 A lehetséges termék portfólió

5.5.1 Termékpiramis kialakítása

• Saját márkák

• (Eredetvédett DHC)

• Borvidéki – OEM

• Balatoni – OFJ

• Dunántúli

Felméréseink szerint a borok terén némiképp tájékozott, borkedvelő magyar fogyasztó a

Balatoni névvel (21 megadott szőlőfajta közül) a következő fajtákat azonosítja:

Olasz rizling

Szürkebarát

Kéknyelű

Jellemző, hogy kékszőlő fajtákat csak jóval a fehéreket követően asszociál a régióhoz:

A Juhfark, Chardonnay és a különböző muskotályos fajták is jócskán megelőzik az első

helyen említett Merlot, majd a Kékfrankos és Cabernet sauvignon fajtákat.

18 Mellékletek

19 1. sz. melléklet

A Balatoni Borvidéki Régióba tartozó borvidékek bemutatása

20 1. A Badacsonyi borvidék

1.1. A borvidék általános jellemzői, ökológiai háttere

Veszprém megyében, a Balaton északi partján elterülő borvidék Balatonszepezdnél kezdődik

és egészen Szigligetig tart. A borvidék szőlői főleg a Badacsony, a Csobánc, a Szent György-

hegy, Ábrahámhegy, Őrsi-hegy és a szigligeti hegyek lejtőin helyezkednek el. A borvidék

szőlőhegyeit északról a Bakony magas hegyei védik, ami még kedvezőbbé teszi a

mikroklímát a szőlőtermesztésre. A Badacsonyi borvidék „tanú-hegyei” nemcsak az egykori

pannon kori térszintről és a harmadkori bazalt vulkánosságról tesznek „tanú-bizonyságot”,

hanem a több mint kétezer éves borkultúra révén, az ember és a természet egymásra

találásáról is.

A borvidék hegyközség szerinti területe: 1.643 ha

A 2001-2002-ik évi KSH összeírás szerinti területe: 1808 ha

A borvidékbe tartozó községek száma: 16 db

A borvidék termőhelybe sorolt területei: 4.263 ha

Az átlagos birtokméret a borvidéken: 0,3475 ha

A borvidék legfontosabb fajtái:

Fehér borszőlő fajták:

Olasz rizling, Szürkebarát, Rizlingszilváni, Ottonel muskotály, Kéknyelű, Rajnai rizling,

Chardonnay, Zöld veltelíni, Tramini, Sauvignon blanc, Pinot blanc, Budai

Vörös borszőlő fajták:

Pinot noir, Cabernet sauvignon, Zweigelt, Kékfrankos, Merlot,

A borvidék ökológiai jellemzése:

21 A Badacsonyi borvidék adottságai a tengerszint feletti magasság és a domborzati viszonyok

tekintetében rendkívül kedvezőek. A hő-, fény- és nedvesség viszonyok, valamint az ezeket

módosító környezeti adottságok: földrajzi szélesség, tengerszint feletti magasság, lejtők foka,

mind kedvezően befolyásolják a szőlő érési folyamatait.

A Balaton víztömegének hőmérséklet kiegyenlítő hatása, a „tanú hegyek” bazaltsapkájának

pótlólagos hőtárolása, a napsugarakat a hegyoldalra visszasugárzó víztükör, az országos

szinten legintenzívebb besugárzás együttesen garantálják a legkedvezőtlenebb évjáratokban is

a páratlanul magas mustfokot, a borok testes jellegét, íz- és zamatgazdagságát.

A borvidék klimatikus mutatói:

Ø napfénytartalom: 1950 -2000 óra

Ø évi középhőmérséklet: 11-12 C0

Ø csapadékmennyiség a tenyészidőszak alatt: 410 mm

Ø éves csapadék: 640 mm

Geológiai és talajtani viszonyok:

A fizikai talajféleség, a talajtípus, a talajok kémiai és fizikai jellemzőin túl a borok minősége,

egyedi jellege szempontjából óriási jelentősége van az egyes szőlőtalajok geológiai

eredetének. Az alapkőzet, amin kialakult a talaj, valamint a talajképződést befolyásoló

geológiai hatások néha nagyobb mértékben meghatározzák a borminőséget, mint maga a

genetikai talajtípus. Olyan egyedi jelleget adnak a boroknak, amit hozzáadott értékként el

lehet ismertetni.

A vulkanikus hegyek lejtőit többnyire pannonhomok, pannonagyag és lösz takarja. Az

ezeken képződött meszes Rhamann-féle barnaföldek azonban mindig tartalmaznak

tetőtörmelékként bazaltot. Talajképző kőzetként a bazalt csak a hegyek felső régiójában

képződött erubáz talajok esetében játszik szerepet, de a bazalthatás a pannonagyag és

pannonhomokon képződött erdőtalajok esetében is rányomja a bélyegét a talajtulajdonságok

kialakulására. Elsősorban a bazalttörmelék mállása során felszabaduló K, Mg, Ca, és főleg a

mikroelemek szolgáltatásával járul hozzá a sajátos borminőség kialakulásához. Az ilyen

talajokon képződött borok tüzesek, testesek, zamatosak.

22 A pannonagyagon képződött talajokon termelt borok, általában kemények, karakteresen élénk

savúak. Savtartalmuk azonban harmonikus, étrendi hatásuk rendkívül kedvező.

A pannonhomok területek borai általában lágyabbak és illatosabbak, harmonikus

összbenyomást nyújtanak.

A Badacsonyi borvidék szőlőtermő területeinek talajképző kőzetei között meg kell még

említeni a savanyú pannon homokokat. Ilyen található pl. a diszeli Temető-hegy

ütetvényein is. Említést érdemel még az Őrsi-hegyen található permi vörös homokkő,

amelyen szintén savanyú kémhatású mészmentes talajok jöttek létre. Ezek szintén sajátos

karaktert adnak a rajtuk termelt boroknak, tovább növelik a borvidék borminőség tekintetében

tapasztalható sokszínűségét.

1.2. A borvidék története

Ásatási kutatások támasztják alá, hogy már 2000 évvel ezelőtt is felismerték elődeink e hely

csodálatos voltát. A szőlőkultúra már ekkor virágzott, de szervezett, nagyobb terjedelmű

telepítés Probus császár nevéhez fűződik. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres

hadiútja Aquincumba. A légiók békeidőben szőlőt telepítettek, hogy a Birodalomba vezető

utakat mindenhol gyümölcsösök szegélyezzék.

A szőlőültetvények túlélték a népvándorlás viharos éveit. A magyarok bevándorlása utáni

időszakból számos adományozó levél maradt ránk. Szent György-hegyét 1209-ben I. Endre

király SEBES Comesnek, főpohárnok-mesterének adta. A püspökségek és szerzetesrendek is

részesültek a területből, aminek következtében Badacsony jelentős része egyházi kézbe került.

A szerzetesek így elsajátíthatták a szőlőművelést, és ők maguk is szívesen fogyasztották „az

szőlőgyümölcsnek hamisítatlan kierjedt levét”.

A feudalizmus idején a szőlőbirtokok adományozása is az uralkodó iránti hűség jutalma volt.

Így az ősi nemesi birtokosok mellett egy-két nagy feudális arisztokrata is birtokhoz juthatott

Badacsonyban. A szőlészet virágkorát érte Mátyás király uralkodása alatt. Halála után

azonban a birtokosok jogait korlátozó rendelkezések visszavetették a szőlőtermesztést.

A török uralom, és az ország három részre szakadása mintegy két évszázadig nem hozott

változást. A Balaton-felvidék magasabban fekvő területeit a gazdák az állandó csatározások

miatt több évtizedig nem merték művelni. A XVI-XVII. században csak az erődítmények

melletti szőlőterületeket gondozták.

23

E hátráltató tényezők miatt a Badacsonyi borvidék borai csak a XVIII-XIX. században váltak

híressé határainkon túl. Badacsony szőlőhegyein álló régi épületek-pincék, présházak szintén

ekkor épültek.

A Balaton-felvidéken ekkor a kisbirtokok voltak uralkodóak, de Badacsonyban olyan

nagybirtokosok is foglalkoztak szőlőtermesztéssel, akiknek borai külföldre is eljutottak:

Ranolder, Gyulaffy, Ramasetter, Saáry, Bogyai, Esterházy.

A filoxéra 1875-ben ütötte fel a fejét hazánkban, és végzetes következményei voltak. Zala és

Veszprém megye 30 000 hektár szőlőültetvényének 65%-a elpusztult. A tönkrement

szőlőterületeket felvásárolták, és üdülő-településeket hoztak létre rajtuk. Ábrahámhegy és

Révfülöp is ekkor vált lakó-településsé. A Budapestet Tapolcával összekötő vasútvonal is

kiépült, ezáltal a települések fejlődtek, nőttek, és a területeket a házak, és nem a szőlő

foglalták el.

A támfalak a filoxéra vész után készültek. Építésükkel elsősorban az eróziós károk elhárítása

volt a cél, a kisbirtokosok szőlőjére átterelt víz ugyanúgy jelentős károkat okozott. A

rekonstrukció alatt a hercegi uradalmakon teraszokat építettek, amiket e támfalak vettek körül.

De e fejlődésnek véget vetett az I. világháború.

A trianoni döntés eredményeképpen a szőlőterületek kb. 66 %-a maradt csak az ország határai

között. A változatlan import és korlátozott export miatt túltermelés jött létre. A bor ára

lezuhant, ami az 1929-1933. évi gazdasági világválság következménye is volt. Mindezek

ellenére a Badacsonyi borvidéken nemcsak folytatták a szőlő- és borgazdálkodást, de nőtt a

megművelt területek nagysága is.

A II. világháború éveiben a szőlők elhanyagolttá váltak, nem művelték őket, egy részük el is

pusztult. 1945 után a badacsonyi hegyoldal jelentős része a Szőlészeti Kutató Intézet és az

Állami Gazdaság kezében összpontosult. Támfalrendszerek és vízelvezető hálózatok épültek,

amelyek a mai napig jó szolgálatot tesznek. 1949-ben megszűntek a hegyközségek, a

szőlőterületek gazda nélkül maradtak. A borkereskedelmet államosították, a felvásárlásokat

szintén államilag szabályozták.

24 A szőlőtermesztési válságból az 1960-as években a nagyüzemi telepítések mutattak kiutat. A

Badacsonyi borvidéken is az Állami Gazdaság és a tsz-ek telepítettek új ültetvényeket a hegy

„szoknyájára”, a régi szőlők alatti szántóföldekre.

Az eltelt évek lassú fejlődést hoztak. Az üdülés- és az idegenforgalom egyre nagyobb tért

hódít. A Balaton vonzza a hazai és a külföldi nyaralni vágyókat, látogatókat. 1990-ben a

szőlőtermesztés és borászat területén is megindult a privatizáció. Az állami területeket

kárpótlási területekké nyilvánították, és részben a volt vállalati dolgozók között

kiparcellázták. A tsz-ek birtokainak egy részét szintén kárpótlási területként használták fel, de

az ültetvények másik fele részarány tulajdonba került, így némely borászati üzemnek nem

jutott elég szőlőterület, és alapanyag felvásárlásra kényszerültek.

Ma a tradicionális és modern borászat egyaránt megtalálható e borvidéken. A badacsonyi

borosgazdák mindig jó vendéglátók voltak. 1999-ben alakult Badacsonyi Borút Egyesület a

borvidék borászataiból jött létre. A szervezet célja, a Badacsonyi Borút kialakítása volt. 2001-

ben szigorú kritériumok alapján 22 állomását jelölték ki. Ezek az állomások olyan présházak,

vendégfogadók, pincék, amelyek nemcsak borkóstoltatással és értékesítéssel foglalkoznak,

hanem esetenként éjszakára is szállást nyújtanak.

A borvidék remekül kihasználhatná a szép táj, és a finom borok e kettősét. Híres múltja és

ízletes borai határainkon kívül is elismertek A francia szaktekintély, Alexis Linchine híres

borenciklopédiájában e vidék vulkanikus talajának és különleges klímájának tulajdonítja,

hogy a legkiválóbb fehérborok teremnek errefelé. Ezért lehetett kezdetektől a Badacsonyi

borvidék a legrangosabb és legkedveltebb a történelmi borvidékeink között, mely immár

nemzeti parkként, különösen védett környezetet biztosít a szőlőművelésnek.

25 2. A Balatonfelvidéki borvidék


A borvidék a Keszthelyi-hegység és a Dél-Bakony lábánál, a hegyek közötti medencék

oldalain, köztük a Káli-medence lejtőin terül el. Az eltérő földrajzi, ökológiai és egyéb

adottságok miatt a borvidék három körzetre tagolódik, melyek a következők: Káli körzet 6

településsel, Balatonedericsi - Lesencei körzet 7 településsel és a Cserszegi körzet 10

településsel.


A 2001-2002-ik évi KSH összeírás szerinti területe: 1.505 ha






Olasz rizling, Chardonnay, Szürkebarát, Zöld veltelíni, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc,

Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres


Pinot noir, Zweigelt, Cabernet sauvignon, Kékfrankos

26 A borvidék ökológiai jellemzése:

A vidék Balatonra néző szőlőterületeinek klíma-adottságai kiegyenlítettek, más területei

védett lankákon helyezkednek el, ezért szélsőséges időjárási hatásokkal nem kell számolni. A

domborzatilag gazdagon tagolt tájban kedvező mikroklimatikus viszonyok alakultak ki.

A Balaton-parthoz hol lenyúló, hol attól néhány kilométerrel hátrébbhúzódó, meredek profilú

dombsorok védett tájékain különleges, a szőlőknek nagyon kedvező mikroklímák alakultak

ki. Egyedülálló éghajlati adottságokat teremt a borok termeléséhez az is, hogy a borvidék

minden fontos szőlőhegye hatalmas erdőrengeteg környezetébe ágyazott. Ezért a nyári napok

mediterrán ízű melegét estétől- a Balaton felé lengedező éjszakai szellő hatására- hűvös erdei

levegő váltja fel a szőlősorok között. A nappalok melege tüzessé, testessé, az éjszakai

hűvösség különlegesen gyümölcsössé, szépsavúvá, harmonikussá varázsolják a vidék érett

szőlőből született, minőségi borait. Az egész borvidék a Balaton-felvidéki Nemzeti Park

része, ezért is csak környezetbarát módon termelhető a szőlő és a bor. A táj mítosza rabul-

ejtő.







A Balatonfelvidéki borvidék változatos földtani szerkezetű. Rétegsorait túlnyomóan triász

tengeri karbonátos kőzetek építik fel. Uralkodó a felső triász mészkő és dolomit a Keszthelyi-

hegységben (Rezi, Balatonederics, Balatongyörök). Ezeken az idős kőzeteken pannon agyag

és homok települ. A Káli-medence peremén a pliocén bazalt láva és tufakőzetei is

megjelennek. Talajai is változatosak: a dolomiton, mészkövön, márgán rendzinatalaj alakult

ki, a pannon agyag és homokkő máladékán, valamint a pleisztocén löszön agyagbemosódásos

barna erdőtalajok, csernozjomos, barna erdőtalajok, kőzet-lejtőtörmelékes vályogtalajok

találhatók. A bazaltláva-bazalttufa felületén köves és földes kopárok, fekete nyirok (erubáz)

képződött (pl. Fekete-hegy).

27 Ami a természeti környezetet illeti, a borvidék keletibb fele mállékony, ezért a talajt ásványi

anyagokban különösen gazdaggá tevő vulkáni kőzetekre, a nyugatibb fele dolomitra alapozott

barna erdőtalajokkal borított.

A borvidék három jól körülhatárolható körzetre tagolt:

1. Káli körzet, amely teljes területén vulkáni kőzet a fontos talajalakító elem:

Monostorapáti, Hegyesd, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Köveskál, Balatonhenye.

2. Balatonederics – Lesencei Körzet, amelyet a Keszthelyi hegység keleti felének dolomit

alapú kőzetei jellemeznek: Balatonederics, Lesenceistvánd, Lesencefalu, Lesencetomaj,

Nemesvita. Geológiai szempontból azonban Sáska és Zalahaláp már vulkáni jellegű.

3. Cserszeg – Rezi körzet, a Keszthelyi dolomit hegység déli és nyugati fele:

Balatongyörök, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz – Egregy, Rezi, Várvölgy,

Vonyarcvashegy, Sümeg, Csabrendek.


A Balatonfelvidéki borvidéket nem egyedül a megkülönböztetésre érdemes, ellenőrzött

eredetű borainak sajátosságai, hanem a bennük is megtestesülő természeti környezetének,

történelmének, kulturális hagyományainak egyedisége együtt teszik különösen figyelemre

méltóvá, Európa kellős közepén. Mint Eötvös Károly írja: „A Balaton és Bakony ez a két

fönséges természeti tünemény egymást öleli át, egymásra árasztja fényét és sugarát,

hagyományait, költészetét.” A Balatonfelvidéki borvidék szőlőhegyei pedig értékes

gyöngyfüzérként mindenhol ott sorakoznak, ahol e két csodálatos tájegység ölelkezik. Apáról-

fiúra szálló ősi intelem: „A hegyek büszke magasán hagyjátok meg a magyar szőlőt!

Szűrjetek a magasban olyan bort, amilyen isteneknek, királyoknak, igaz embereknek való,

ünnepet nyújtó italként!” A borvidéken csillog Európa legnagyobb melegvizű tava, Hévíz.

A másik végén egy olyan bővizű ásványvízforrás tör fel a föld mélyéből, melyet már

Pannónia római lakói is kedveltek. Tehát a természet a mértékletesen fogyasztott

Balatonfelvidéki bor egészséget erősítő kedvező hatását további több, egészséget őrző,

természetes értékkel is kiegészíti.

A régészeket és a történészeket is meglepte- a föld mélyéből kiásott leletek és a történelmi

feljegyzések által tanúsítottan- a kultúrák egymásba növő folyamatossága, a békés

uralomváltások sorozata 3000 éven át. A földművelés eredete itt is régebbi, 6 évezredes és

ebben 2200 éve megszakítatlan, fontos helyet foglal el a szőlőművelés, a borkultúra. A

hagyományok tehát rendkívül milyen gyökereznek.

28 Ez az a magyar borvidék, ahol régészeti leletek és a Balaton-fenék pollen üledékei

dokumentálják a kelta szőlőtermesztést, annak folyamatosságát a római uralom idején, sőt a

népvándorlás teljes időszakában. Ez azért is fontos adat, mert ha a borvidék kelta-, római- és

középkori lelő- és lakóhelyeit összevetjük a mával, az a figyelemreméltó bizonyosság derül

ki, hogy valamennyi megegyezik valamelyik mostani településsel vagy majorsággal. Az is

kiderül, hogy több mint két évezreden át ugyanott voltak a kulturális és hatalmi központok,

ahol most. A vidéken a honfoglaló magyarok egyik török eredetű törzse telepedett le.

Érdekesen cseng ezzel össze az, hogy az ősi magyar szőlészeti és borászati szakszavak

jelentős része ó-török eredetű. Ezt a törzset a honfoglalók papi és jogi fejedelme, a horka

vezette. Ő celebrálta a két törzset egy nemzetté egyesítő vérszerződést is, ami egy boráldás

volt. A székhelyét is a borvidék területén választotta meg, a Káli-medencében. Itt tehát a

hozott magyar, az örökölt római és a térítők által tanított nyugati technológia közvetlenül

ötvöződött.

Fontos tudni: A borvidék borait 40 éven át más borvidékek borainak javítására használták, így

az egykori nagy hírnév elfelejtődött. 5-6 éve indult újra az önálló bortermelés, nagyrészt kis

és közepes méretű szőlőbirtokra alapozottan.

29 3. A Balatonfüred-Csopaki borvidék


A Balatonfüred-Csopaki borvidék Veszprém megyében, a Balaton északi partján fekszik.








Olasz rizling, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Juhfark, Sauvignon blanc,

Chardonnay, Pinot blanc, Rizlingszilváni


Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Zweigelt, Merlot, Oportó


A borvidéket délről a Balaton, északról a Veszprémi fennsík, keletről a Mezőföld, nyugatról a

Káli-medence határolja.

Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli-délnyugati lejtőin

alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. Meg kell említeni a Tihanyi-félsziget sajátos

mikroklímáját, amit a Balaton víztömegének fokozott klímamódosító hatásának

köszönhetünk. Ezért kiemelkedően alkalmas ez a körzet vörösbor szőlőfajták termesztésére.

30 A téli fagyok előfordulása a borvidék védett fekvése és a Balaton közelsége miatt minimális.

A borvidékhez most csatlakozott Balatonfőkajár és Balatonvilágos térségében azonban

számolni kell ezzel a kockázattal is.







Almádi-Palóznak-Csopak térségében permi vörös homokkövön, Tihanyban bazalt tufán,

Balatonfüred térségében mészkövön kialakult barna erdőtalajokon, ill. litomorf erdőtalajokon

(erubáz, rendzina) folyik a szőlőtermesztés. Ez a geológiai változatosság, sajátos

borminőségekben ölt testet, ami a borvidék egyik „erősségének” számít.


A borvidék területén - annak alkalmas fekvése miatt - már a kelták is folytathattak

szőlőtermesztést, de erre nincs bizonyíték.

A római légiók ie. 12-ben foglalták el ezt a területet, amely időponttól bizonyítható e helyen a

szőlőkultúra megléte. A rómaiak isz. 8-ban szervezték meg Pannónia provinciát. Az 1906-ban

kezdődött Baláca-pusztai ásatások római kori villa maradványait tárták fel. Az isz. I. század

végén épült villa maradványai között görbe élű szőlőmetsző kés maradványaira bukkantak.

Ezt az eszközt évszázadokon át használták a szőlőművelésben. A középkorban ezt a kést egy

kis baltával kombinálták, ez az eszköz lett a borvidék egyik jelképe (a borvidék címerében is

megtalálható).

Domitianus császár isz. 92-ben (Lex Domitiana), az itáliai szőlőkultúra védelme érdekében,

korlátozza a szőlőművelést Pannónia provinciában. Probus császár

isz. 276-ban viszont elrendelte, hogy a római katonák - béke idején - szőlőt műveljenek itt.

A települések, a tóra lefutó völgyek és a „magna via” vagy „via regia” kereszteződésében

alakultak ki. Az első szőlők a Balaton tőzeg peremén, szigetein (bereg) jelennek meg.

31 A hunok közép-európai megjelenésével ugyan megmaradt a szőlőkultúra a területen,

színvonala viszont csökkent. Az avarok borfogyasztási hajlandóságáról (iszákosságáról) is

keringenek legendák, nyilván nem ok nélkül. A honfoglalás korában, a római hagyományokra

épült szőlőművelés fennmaradt a területen, de ekkor még nem ismert a bor hordós-pincés

tárolása (amforák).

A honfoglaló magyarok is magukkal hozhatták a szőlő és bor ismeretét, hiszen Etelköz és

Levédia igen közel fekszik a szőlő őshazájához. Az Árpád-korban királyi udvarnokok lakták e

területet. Legtöbb birtokkal az ATUSZ nemzetség rendelkezett területünkön. Ekkortól a

szőlőt dombokra telepítették (promontórium=szőlőhegy).

A középkorban kiemelkedő jelentőségű volt a szőlőtermesztés ezen a területen. Ekkortól

számíthatjuk a Kárpát-medencei MAGYAR szőlő és borkultúra kezdeteit. Szent István

királyunk, az 1018-ban alapított Veszprém-völgyi apácamonostor ellátásánál PALOZNAK

szőlőművelő falut említi. A borvidék területének egy része az I. Endre által alapított tihanyi

monostor birtokába került, a Bencés rend művelésére.

Az almádi monostornak is voltak szőlőterületei. Ez időtől szerepel az oklevelekben ÖRS

(Alsóörs, Felsőörs), ARÁCS, ASZÓFŐ, FÜRED (Kéki, Papsoka akkori faluk), DÖRGICSE,

ÖRVÉNYES, PÉCSELY, UDVARI, VÁSZOLY, ZÁNKA (Nivegy falu és völgy),

TAGYON, CSICSÓ, SZENTJAKABFA, VÖRÖSTÓ. CSOPAK-ot káptalani birtokként

említik az 1277-es oklevélben Paloznakkal összefüggésben. Kenesétől Zánkáig mindenütt

folyt szőlőművelés. Feladatuk volt a közeli Veszprém, királynéi, (megye-) ispáni, püspöki és

káptalani székhely ellátása borral. A gazdálkodók királyi udvarnokok, tárnokok voltak, akiket

szőlősöknek (szőlőművelők) és „bocsároknak” (bortárolók) neveztek. A szőlőmunkákat fél-

szabad szolgák végezték, de a várnépek is végeztek szőlőművelést. A XIV. századtól a

rendelkezések a szőlő telepítését a hegyoldalakra írták elő („promontórium, vinearium”).

A török hódoltság alatt ugyan csökkent a szőlőtermesztés, 1552-ben Veszprém vára is a török

tulajdonába került, a befolyt adók miatt az iszlám világbirodalom mégsem korlátozta a

szőlőművelést.

1670-es évektől az új nemesség kialakulásával megkezdődött a parlag területek újratelepítése.

A XVIII. században lassú (extenzív)növekedés volt jellemző az országban és e vidéken.

A Balaton-felvidéken 1840-ben palackoztak bort először a Magyar Kegyes Tanító Rend

32 (Piarista Rend) dörgicsei gazdaságában, a pántlikai kastélyban, AKALI-ban.

(Akali települést korábban Sárdörgicse néven említik, 1594-ben lakosairól még nincs adat. A

község neve később úgy jelenik meg egy oklevélben – 1785-ben 202 fő lakossal – mint a

fehérvári őrkanonokság birtoka.)

1897-től Magyarország bortermő területeit 21 borvidékbe sorolják. Ebből a 17. a

Balatonmelléki borvidék, amely az egész Balaton-mellékét magába foglalja. 1907-ben jött

létre a balatonfüredi járás, akkor még Zala vármegyében. A későbbi borvidék területe

gyakorlatilag megegyezik az akkori járás közigazgatási területével. 1924-ben a terület még a

Badacsonyi borvidékhez tartozik, de a Balatonfüred-Csopaki lehatárolás már megjelenik.

Ellátási területe Észak-Dunántúl és export Ausztriába.

A két világháború között magas színvonalú szőlőkultúra alakult ki a területen, a fürdőkultúra

fejlődésével párhuzamosan, balatonfüredi központtal. Ekkor vált maghatározó fajtává az

Olasz rizling. 1945-ben a járás (és így a borvidék) Veszprém megyéhez kerül. Ezt követően

visszaesés majd ismét fellendülés következik. 1959-ben jön létre az önálló Balatonfüred-

Csopaki borvidék. Ekkor kezd kialakulni a nagyüzemi szőlőkultúra. Ezt követi a

szőlőültetvények két nagy rekonstrukciója.

A rendszerváltást követően az ágazat tulajdoni viszonyaiban teljes átrendeződés következik

be. Az átalakulás kezdeti nehézségei után létrejönnek és megerősödnek a borvidék arculatát

meghatározó pincészetek (Figula, Jásdi, Salánki, stb.).

A hegyközségi rendszer kialakulása után, a borvidéki Hegyközségi Tanács javaslata alapján

két körzetre osztották a borvidéket úgy, mint: Balatonfüred-Csopaki- és Zánkai körzet. Ez a

felosztás napjainkban is jellemzi a borvidéket.

33 4. A Nagy-Somlói borvidék


A Nagy-Somlói borvidék Veszprém és Vas megyében, a Somló-hegy, a Ság-hegy és Kis-

Somlyó lejtőin terül el. A Somló-hegy minden oldalán, még az északi oldalon is

eredményesen lehet szőlőt termeszteni. Déli lejtőjén terem hazánk egyik legjellegzetesebb,

kitűnő illatú és zamatú bora.

Hazánk legkisebb, de egyik legjobb minőségű fehér bort adó borvidéke.

A borvidék hegyközség szerinti területe: 721 ha

A 2001-2002-ik évi KSH összeírás szerinti szőlőterülete: 692 ha

A borvidékbe tartozó községek száma: 10 (2004-ben)



Borvidéki települések:

Somlói körzet: Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely

Kissomlyó-Sághegyi körzet: Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó,

Mesteri, Sitke



Olasz rizling, Furmint, Juhfark, Chardonnay, Tramini, Hárslevelű, Rizlingszilváni, Rajnai

rizling

34 A borvidék ökológiai jellemzése:

A Nagy-Somlói borvidék az Észak-Dunántúli szőlőtermesztési tájba tartozik. A legutóbbi

KSH összeírás adatait alapul véve, ez a borvidék Magyarország legkisebb borvidéke, melynek

szőlőterületei túlnyomó többségben a Kisalföld és a Bakonyalja találkozásánál magasló

Somló-hegy lejtőin helyezkednek el. A Szent György-hegy mellett a Somló Magyarország

egyetlen olyan szőlőhegye, melynek az északi lejtőin is folyik szőlőtermesztés. Ezt a

borvidéket kiegyenlített, szélsőségektől mentes éghajlat jellemzi, viszont a terület

meglehetősen szelesnek mondható. Ennek köszönhetően a nyár csak mérsékelten meleg,

sokszor az őszbe nyúló, de a tél ugyanakkor enyhének mondható. Az éves napfénytartam

valamivel meghaladja az 1900 órát, a lehullott csapadék pedig 650-700 mm között alakul éves

szinten.

Klimatikus mutatók:

Ø napfénytartalom: 1900 óra felett

Ø évi középhőmérséklet: 9-10 0C

Ø csapadékmennyiség a tenyészidőszak alatt: 300-350 mm

Ø éves csapadék: 650-700 mm


A borvidék talajának kialakulására, mindhárom szőlőhegyen nagy hatással volt az egykor

még aktív vulkánosság. A bazalt és bazalttufa törmelékkel keveredett lösz és pannonhomok,

valamint a bazalttufán, mint alapkőzeten képződött barna erdőtalajok, és a kisebb területeken

előforduló fekete nyirok, és vasas agyagtalajok mind-mind hatást gyakorolnak a somlói bor

egyedülállónak mondható ízharmóniájának kialakításában. A Nagy-Somlói borvidéket

földrajzi helyzetéből adódóan a Marcal-medence két részre osztja. A Kissomlyó-Sághegyi és

a Somlói körzetre. Talajtani szempontból azonban mindkét körzet esetében jellemző a

bazalthatás. A geológiai jellemzők ugyanakkor a földrajzi távolság ellenére a Balaton –

felvidékhez (lsd. Badacsonyi borvidék, Káli-medence bazalt hegyei) is kötik a Nagy-Somlói

borvidéket, ami révén a közigazgatási, történelmi hagyományokkal együtt, tágabb értelemben

a Balatoni régióhoz is engedik sorolni a vidéket.

35


A Nagy-Somlói borvidék benépesülésében fontos szerepet játszott a Séd-patak, hiszen a

partjára már a bronzkorban is költöztek emberek. A vidék a keltáknak is kedvelt lakóhelye

volt. Az idő múlásával megjelentek a szőlőtermesztéshez is értő szőlőmunkások, és az alvó

vulkán oldalán feltételezhetően már a rómaiak idején megindult a szőlőtermesztés. A

honfoglaláskor a Lél, Szalók, Salamon, Ákus nemzetség telepedett le a környéken, ők már

szőlőt találtak itt. I. István király 1010 körül megalapította Tornán a benedekrendi

apácazárdát, amihez szőlőterület is tartozott.

Az első írásos bizonyíték 1093-ból való, mely igazolja a somlói bor meglétét. A várat és a

körülötte virágzó szőlőket I. László király korában kelt okirat is említi.

A borvidék egyik vezető fajtája – a Furmint – IV. Béla uralkodása alatt terjedt el a területen.

IV. Béla a tatárok okozta károk helyreállítására, 1242-ben Olaszországból, Moreából hozatott

be szőlőműveléshez értő szőlőtelepeseket és szőlővesszőket. A környék szőlőterületei értékes

birtokok voltak. ezért gyakran cseréltek gazdát. A XV. században a vár tulajdonosváltásai alig

követhetők nyomon.

A XVI. században olyan nagy becsben tartották az öreg vulkán oldalában fekvő szőlőket,

hogy az 1511-bõl származó hegytörvény kimondta, miszerint vidéki szőlőtulajdonos szőlőjét

szabadon csak osztatlan atyafiának adhatja el.

A várat 3 évi török megszállás után visszafoglalják (1566), s ezután a tipikus végvár szerepét

tölti be. A XIX. században a vár fokozatosan elenyészett, de a szőlők területe tovább bővült.

A borvidéken tradicionálisan termelt fajták közül ki kell emelni a Juhfark fajtát, melyet Zánka

térségét leszámítva csak itt termesztenek hazánkban számottevő területen. Az egykoron

méltán híres borvidék – a tokaji borokkal vetekedett hírneve egykoron – mára háttérbe

szorult. Igaz, aki egyszer kóstolta a somlói bort, az bármikor képes lesz felismerni azt a

jövőben. Fontos azonban megjegyezni, hogy az itt termett szőlőből nyert borok, nem éppen a

mindennapi, gyors fogyasztásra ajánlott italok közé tartoznak, nagy extrakt- és

alkoholtartalmuk miatt. Azt is szokták mondani, hogy a somlói bor a „bölcsek itala”. Mivel

tipikusan óbor, kétéves kora előtt nagyon keveset mutat. Ideális fogyasztása négyéves

fahordós érlelést kíván.

36 A környék borainak misztikus elnevezésére, a borvidék legendája szolgál, miszerint a Somlói

a „Nászéjszakák Bora”! Ennek a mondának az eredete az 1700-as évek derekára tehető,

ugyanis ezelőtt nem volt orvos a környéken, így minden betegséget borral kezeltek. A legenda

szerint az európai uralkodóházak tagjai is ezt fogyasztották nászéjszakáikon, hogy garantálják

a fiú trónörökös születését. Bár ez csak monda, mégis a több évszázados statisztika 25%-al

több fiúgyermeket tart számon az országos átlaghoz képest, a Somló-hegy környékén.

37 5. A Zalai borvidék


A Zalai borvidék Zala megyében, a Balatontól nyugatra, a Zala völgyében, ill. a Muravidék

magyarországi részén helyezkedik el. Földrajzi, ökológiai szempontból ezért két, egymástól

sok tekintetben eltérő körzetre, a Balatonmelléki és a Muravidéki körzetre osztható.








Olasz rizling, Rizlingszilváni, Zöld veltelíni, Chardonnay, Zala gyöngye, Királyleányka,

Sauvignon, Cserszegi fűszeres, Kövidinka, Szürkebarát


Cabernet sauvignon, Zweigelt, Merlot, Kékfrankos, Oportó


Zala megye a szőlőtermeléshez ideális klimatikus viszonyokkal rendelkezik. A hőmérsékleti,

csapadékeloszlási, széljárási adottságok optimálisak a minőségi bor előállításához.

38 A klimatikus tényezők közül legfontosabb szerepet a hőigény biztosítottsága jelenti. A

borvidék területén az évi középhőmérséklet 9 - 11°C, a nyári hónapoké pedig 16 - 25°C

között mozog. A szélsőségesen nagy hideg (tartósan -15 °C alatti) és a nagy meleg (35 °C

feletti) - amely jelentősen károsítaná a szőlőt - ritkábban fordul elő. A nagyobb hőmérsékleti

ingadozásokat jelentősen tompítják a Zala menti ártéri területek, a Kovácsi-hegy lábánál a

kitermelt tőzegbányák vízfelülete, sőt a Kis-Balaton visszaállításával a közeli dombokon a

kiváló minőségű bor termelésének feltételei tovább javultak.





Ø éves csapadék: 650 -700 mm


A Zalai dombvidéket a pleisztocén korban képződött lösz borítja, melynek ezen a területen

egy érdekes fajtája a völgyi lösz található. Ily módon, mindazokon a területeken, amelyeket a

szőlőtermesztés szempontjából figyelembe lehet venni, a talajképző kőzet a lösz.

A borvidék területén elsősorban a barna erdőtalajok fő típusaiba tartozó talajok a

meghatározóak. Ezek közül az agyagbemosódásos barna erdőtalajok és barnaföldek, valamint

ezek altípusai fordulnak elő a leggyakrabban a szőlőtermő területeken.

A vidéken a dombok É-D-i irányban húzódnak, amelyeket NY-K-i irányú völgyek

szabdalnak, teret adva az eróziónak. A sűrű völgyhálózat következtében a talajpusztulás

helyenként jelentős.

39


A mai Zalai borvidék szőlőtermő területei a közelmúltban kapták vissza borvidéki rangjukat.

Hogy nem méltatlanul nyerte el ezt a státuszt a térség szőlőtermesztése, azt rangos történelmi

múltja is igazolja.

A mai Zala megye területéről származó első tárgyi emlék az I. századból származó kelta

ivóedény és boroskancsó „Da Bibere” felirattal, melynek jelentése: „Adj innom”. A sok

tárgyi bizonyíték közül való a fenékpusztai (Keszthely környéke) sírból előkerült római kori

díszláda is, melynek verete a szőlőistennek rendezett ünnepi tiszteletet ábrázolja. Ezek a

leletek is a szőlőkultúra meglétét bizonyítják e területen.

A szőlőtermesztés római tárgyi emlékei a mai napig megtalálhatók (metszőkések), sőt az

ókori szőlőkultúrát idéző bálványprésekhez hasonló borsajtókat helyenként még ma is

használják a Muravidékén.

A hun, majd az azt követő avar birodalom idején is folyt szőlőművelés ezen a területen. Az

i.sz. VIII. századból (avar kor) csupán egyetlen szőlőmag leletanyag maradt fenn, melyet a

Keszthelyi múzeum őriz. A Zala menti szőlőművelésről tesz említést egy 868-ból fennmaradt

oklevél is.

Következő szőlészettel kapcsolatos emlékünk már a honfoglalás utáni, első Árpád-házi

királyaink nevéhez fűződik. I. István és II. Endre a szőlőtelepítéseket különböző

kiváltságokkal ösztönözte a királyi birtokokon. Ezt az építőmunkát folytatta II. Endre fia,

Kálmán - Tótország hercege - is, aki például 1241-ben a zalai ispán fennhatósága alól kivette

azokat a várszolgákat, akik szolgáltatási kötelezettségeiket borban teljesítették és kimondta,

hogy csak ő vagy megbízottja ítélkezhet felettük.

A középkorban is virágzó szőlő-borkultúrája volt Zalának. Ezt bizonyítja, hogy a IV. László

által 1288-ban kiadott esztergomi vámtarifában zalai borok is szerepelnek. A zalai borok jó

minőségét bizonyítja ez, mert a megyének nem lévén vízi útja, elég nehéz és körülményes

volt innen a borszállítás, s mégis érdemes volt megtenni ezt a nagy utat Veszprémen és

Fehérváron át.

40

A vidék bortermelése az Anjou királyok idején is megőrizte jó hírét, hisz egy korabeli oklevél

szerint ”kedvelt borok voltak a zalai, balatonvidéki, Somogy, Vas, Győr, Esztergom,

Székesfehérvár, Baranya, Nógrád, Borsod, Szabolcs megyék területén termesztettek, de

leghíresebb a soproni volt.” Ez a hosszú felsorolás is mutatja a korabeli szőlőkultúra

elterjedésének nagyságát. Ebben az időben a zalai bor után hordónként egy garast kellett

fizetni.

Mátyás idején az akkori Magyarország Európába irányuló borkereskedelmében a

legnépszerűbb szerémségi borok mellett, a zalaiak is jó hírnevet vívtak ki maguknak.

A Mátyás halálát követő politikai zűrzavar - mint annyiszor történelmünk során - ismét

visszaveti az ország gazdasági fejlődését, így ezek a kedvezőtlen változások a szőlészetre is

kihatnak. Ezt a folyamatot tetézi be a török hódítás. Az ország három részre szakadása

teljesen átrajzolja hazánk politikai, kereskedelmi és mezőgazdasági térképét is.

A törökök által meg nem szállt területeken továbbra is folyt szőlőművelés, de ennek jellegét

meghatározta az, hogy főleg a háborúskodásban felmerült igényeket kellett kielégíteni. Az

általános hanyatlás mellett azonban néhány pozitívumot is meg lehet említeni, hisz a

hódoltsági területeken a török telepítések nyomán terjed el a csemegeszőlő, ami később a

Zala-völgyének szőlőtermesztésében is jelentős szerepet játszik majd.

A törökök kiűzése után, a megszilárdult Habsburg uralom alatt újabb fellendülés veszi

kezdetét.

A XVIII. században Zalában már a vörös bort adó szőlőket (fekete Rag, Oportó)

termesztették a legnagyobb sikerrel. Ebben az időben a vörösbort adó szőlők mintegy

60 %- ot tettek ki. A fehérbort adó fajták közül a termesztésben a legelterjedtebbek: a tót

szőlő- Lepovina, a Szlankamenka, a Cseke és a keresztes Rag fajták voltak. A borvidéket ma

is uraló Olasz rizlinget a XVIII. század második felétől kezdték el telepíteni.

A XIX. század első felében a mai zalai területeken, a borszőlő mellett már csemegeszőlőt is

jelentős felületen termesztenek. Főbb fajták: a Chasselas fehér és piros változata, a Duhamel,

a Wibert gyöngyszőlők, a Sárga mézes és a különböző muskotályok (közönséges, Hamburgi,

Alexandriai, Ottonel).

A Filoxéra-vész Zala megyében is kipusztította az addigi szőlőterületek nagy részét. Hatására

teljesen átalakult a szőlőtermesztés szerkezete, területi megoszlása. A megye egyes

területeiről teljesen eltűntek az európai fajták (Novai, Lenti járás), valamint a kötött talajú

41 borvidéken megindult a gyökeres oltványok telepítése. A Zala-völgyét övező dombokat – az

akkori piaci viszonyokhoz alkalmazkodva – zömmel csemegeszőlővel telepítették be. Ebben

az időben vált uralkodó fajtává a Chasselas és az Olasz rizling. A bécsi és a grázi piacon

értékesítették a csemegeszőlőt, míg a bort a nyugat-magyarországi borkereskedők, illetve az

osztrák kocsmárosok vásárolták fel.

Az 1893-as bortörvény az akkori Zala vármegye területét két borvidékre osztotta:

1. Badacsonyi Borvidék: magába foglalja Zala vármegye tapolcai járását, továbbá Meszes-

Györök községet és Keszthelyt.

2. Balatomelléki Borvidék: kiterjed Zala vármegye többi részére, Veszprém vármegye

veszprémi, enyingi, devecseri, továbbá Somogy vármegyének lengyeltóti, marczali és tabi

járásaira.

A mai megye szőlőtermesztésének akkori rangját jelzi, hogy 1874-ben a londoni

borkiállításon egy zalaszabari Rajnai rizling is rangos helyezést ért el.

A megye egyes területein, főleg a göcseji hűvösebb, csapadékosabb részeken azonban a

Filoxéra-vészt követő rekonstrukció direkttermőkkel történt meg. Az I. világháború utáni

kaotikus állapotok tovább sújtják a zalai táj szőlőtermesztését. Az 1923. évi törvény, a

direkttermők telepítésének tilalmával megpróbál gátat szabni ennek a kedvezőtlen

folyamatnak. A törvény azonban nem érte el a kívánt hatást, a direkttermők továbbra is

terjednek, főként Zala és Somogy megyében, tovább rontva a táj borainak ekkorra már amúgy

is megtépázott hírét.

Bár a Zala-völgye kitűnő adottságú területein direkttermő szőlőt soha nem termeltek, mégis a

köztudatban sokat azonosították e területeket a megye más elhíresült részeivel (Göcsej).

Ez a kedvezőtlen kép is hozzájárult ahhoz, hogy megtört a több mint 2 évezredes borkultúra

fejlődése a területen, így 1941-től a Zala-völgye bortermő helyei már nem tartoztak a

Balatonmelléki borvidékhez, ekkor Csemegeszőlő termelő körzeti besorolást kaptak.

A borvidék újraszervezése egybeesik a hegyközségi rendszer újraszervezésével. Az 1994. évi

hegyközségi törvény a korábban jó bortermőhelyi besorolású községek, nevezetesen:

- Nagyrada,

- Pakod-Zalabér,

- Pogányvár,

- Szentgyörgyvár,

42 - Zalakaros,

- Zalaszentgrót területét bortermőhelyként sorolja be. Ezeken a településeken a hegyközségi

szervezetek 1995. évben alakultak meg.

A hegyközségek a törvény értelmében a legközelebb megalakuló hegyközségi tanácshoz, a

Balatonmellékihez csatlakoztak. A hat zalai hegyközségi szervezet 1996. december 5-én

határozott a Zala-völgye borvidéki besorolásának visszaállítása ügyében, mellyel a

hegyközségi tanács egyetértett.

1997. január 28-án hat zalai hegyközségi szervezet kérelmet nyújtott be a Földművelésügyi

miniszterhez, hogy „számukra a borvidéki besorolást visszaállítani szíveskedjen”.

Ennek a kérelemnek helyt adva az 1997. évi CXXII. törvénnyel jött létre a Zalai borvidék,

ezen belül a Zalai Borvidék Hegyközségi tanácsa, Zalaszentgrót székhellyel. A kérelemhez

csatlakozott még két addig nem klasszifikált önkormányzati terület, melyek beékelődtek a

bortermőhelyi területekbe.

A kérelemmel párhuzamosan, de a borvidéki besorolást kezdeményezők tudta nélkül (!!!)

a Homokkomáromi, Letenyei, Muraszemenyei önkormányzatok területéhez tartozó

hegyközségek is bortermőhelyi besorolást kértek.

A 1997. évi CXXII. törvény értelmében a kérelmeknek helyt adva megalakulhatott az önálló

Zalai borvidék oly módon, hogy a Muravidéki bortermőhelyi besorolást kérő települések is a

megalakuló borvidékbe való átsorolásukat kérték. A borvidék Hegyközségi Tanácsa 1998.

június 19-én alakult meg.

• A borvidék alakuláskori területe: 2186 ha, s ekkor még három körzetre oszlik:

1. Csáfordi körzet (a Zala folyó kanyarulatában, Csáford, Zalakoppány környéke)

2. Szentgyörgyvári körzet (Keszthelytől délnyugatra, a Zalai-dombság keleti részén)

3. Muravidéki körzet (Nagykanizsától délnyugatra, a Zalai-dombság déli részén)

• 1999. május 22. óta a történelmi hagyományok alapján, miután a Balatonmelléki borvidék

visszakapta a Balatonfelvidéki nevet, Zala joggal kérte és kapta vissza a Zalai borvidék

nevét. A névváltozásra elsősorban azért volt szükség, mert az itt termett borokat Zalai

néven nem szívesen fogadták. Ebben az évben a bortörvény módosításával lett borvidéki

település Bérbaltavár, amely 1998-ban csatlakozott a Zalai borvidékhez.

A bortörvény módosításával a korábbi három körzetet két körzetté vonták össze:

1. Balatonmelléki körzet (a korábbi Csáfordi és Szentgyörgyvári körzet)

2. Muravidéki körzet

43 6. A Balatonboglári borvidék


A Balatonboglári borvidék a Balaton déli partján, Somogy megye északi dombos területeinek

lejtőin terül el. A szőlőhegyek déli lejtői lankásak, míg az északi oldalon meredek löszfalakat

találunk. Balatonboglár, Balatonlelle és Szőlősgyörök a legjelentősebb bortermelési központ a

borvidéken.








Chardonnay, Királyleányka, Zöld veltelíni, Olasz rizling, Irsai Olivér, Rizlingszilváni,

Sauvignon blanc, Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Tramini, Szürkebarát, Rajnai rizling,

Zenit


Merlot, Pinot noir, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Zweigelt, Kékoportó


Hasonlóan a többi Balaton közeli borvidékhez, itt is viszonylag egyedi mikroklímát alakított

ki a Balaton vízfelülete. Kiegyenlített éghajlatát a nem túl forró nyár és a havas, enyhe tél

44 jellemzi. A középhőmérséklet ennek tükrében évről - évre 10,2-10,4 Cº között várható. Az évi

napfénytartam rendszerint meghaladja a 2000 órát, éves csapadékösszege pedig a 670-700

mm közötti értéket mutat.


Ø napfénytartalom: 2000 óra felett

Ø évi középhőmérséklet: 10,2-10,4C0


Ø éves csapadék: 670-700 mm


A Balatonboglári borvidék Somogy megye északi lankáin, a Balaton déli partján terül el.

Nagy kiterjedése ellenére földtani szempontból meglehetősen egyveretű. A szőlőtermő

dombok fő tömegét a pannóniai-pontusi korszakban, a Pannon-beltóban leülepedett agyagos-

homokos üledék adja. A kihalt Congeria nemzetség „kecskeköröm” néven ismert kagylóhéjait

néha éppen a szőlőhegy oldalában találjuk meg. A Balaton mentén a pannon homokkövek

többnyire finom szemcsés, kötött talajokat képeznek és több-kevesebb meszet tartalmaznak.

Ez a mész a szomszédos meszes kőzetekből (márgákból, löszből) ered. Pleisztocén

futóhomok alkotja az észak-déli irányú somogyi homokhátságot. A homok apró szemcsés,

agyagos, nagyobb részben mésztelen. A savanyú homokon rozsdabarna erdőtalaj alakult ki. A

balatonboglári Kálvária-hegy és a fonyódi Vár-hegy felépítésében egy-egy apró pontusi-

pliocén bazaltvulkán is részt vett. A negyedidőszakban szélfútta lösz fedte be a tavi

üledékeket. A dombokat holocén folyóvízi kaviccsal, homokkal kitöltött völgyek szabdalják,

északon a tó felől homokturzások, tőzeglápok határolják. A szőlőhegyek déli lejtői itt

általában lankásak, míg északi oldalukon gyakran meredek leszakadások, löszfalak találhatók.

45 6.2. A borvidék története

Somogy megye szőlő és bortermelésének évezredes hagyományai vannak. Az egykori

Pannónia urai a rómaiak terjesztették el a szőlőművelést a Balaton vidékén, erről a régészeti

leletek is tanúskodnak.

A honfoglalás után, már a XI. században tudunk szőlőről (Siófok-Kiliti). Somogy megye

címerét 1498-ban adományozta II. Ulászló király. Az adománylevél szerint „…ebben a

vármegyében olyan bőségesen van bor, hogy az országunk leggazdagabb vármegyéihez lehet

számítani”.

A XIV-XV. században a szőlő és bortermelés hazánkban is, Somogyban is jelentős mértékben

nőtt. Ezt a fejlődést azonban megszakította a 150 éves török megszállás. A hódoltság alatt a

lakosság nagy része elmenekült. A törökök a megmaradt lakosoktól must vagy szőlőadót

szedtek. Vallási szokásaik szerint bort nem ihatták -bár ezt gyakran megszegték -a mustot

savanyúságnak (tursi) vagy édességnek (pekmez) használták fel. A szőlőt gyümölcsként

fogyasztották.

A török uralom, a felszabadító háborúk és az azokat követő Rákóczi szabadságharc küzdelmei

megritkították az ország, közte Somogy megye lakosságát. A megye területén élők a

XVIII. sz. elején többnyire csak egyszerű állattartással és vadászat-halászat-gyűjtögetés útján

tudták eltartani magukat.

A növénytermesztés és ezen belül a szőlőtermelés nem tartozott az elsődleges megélhetési

formák közé. Az egyre nagyobb birtokkal rendelkező régi és új földesurak az elnéptelenedett

falvakba új lakosokat toboroztak, hiszen munkáskézre volt szükségük.

Az 1720-as években magyar, délszláv és német telepesek jöttek Somogyba, melynek

eredményeként nagy ütemben törték föl az ugar területeket. Mindez együtt járt a

szőlőtermelés feléledésével. 1767-ben lépett életbe a Mária Terézia féle úrbérrendezés, amely

szabályozta a jobbágyi szolgáltatásokat. Az úrbáriumok meghatározták a borkimérés jogát is:

a jobbágy Szent Mihály napjától (szept. 29.) Szent György napjáig (ápr. 24.) szabadon

mérhette ki saját termésű borát.

A szőlők egy-egy község határában zárt egységet képeztek. A hegyközségi szervezet

irányította az ott folyó munkák rendjét, megakadályozta a visszaéléseket, rendbontásokat.

Írott törvényei –articulusai- valamennyi szőlőbirtokra egyformán kötelezőek voltak. 1894-ben

országosan szabályozták a hegyközségek szervezetét, hatáskörét. Az 1800-as évek elején

46 tovább nőtt a szőlők területe, de a robotgazdálkodáson alapuló földesúri gazdaság csak a bor

mennyiségét növelte, a minőségét nem.

A kezdetleges termesztési és borkészítési eljárások következtében a jobbágyság és a városi

polgárság borai is meglehetősen silányok voltak.

A XVIII.-XIX. században a jelentősebb somogyi bortermőhelyek: Baglas-hegy, Kéthely,

Szőlősgyörök, Zamárdi, Endréd és Böhönye főként vörös, a déli Balaton-mellék a siller,

Gomba, Zákány és Szentmihályhegy a fehérborairól volt ismert.

Az 1848-as jobbágyfelszabadítás, majd az úrbérrendezés növelte a telektulajdonosok számát,

de szőlődézsma továbbra is megmaradt. Az 1850-ben eltörölt vámhatárok, a vasúthálózat

kiépülése, a korszak hadikonjunktúrája jól fizető termény-kereskedelmi lehetőséget nyújtottak

a nagybirtokosok számára. A mezőgazdaságba behatoló kapitalista termelési viszonyok

térhódítása, korszerűbb termelési módok, eszközök, gépek alkalmazását kívánta, melyre

különösen az 1867. évi kiegyezés után nyílt lehetőség.

A paraszti szőlőföldek a szőlődézsma eltörlésével (1868) váltak igazán szabaddá. Mindez a

szőlőtermesztés általános fellendülését eredményezte.

A filoxéra a megye szőlőit sem kímélte, a szőlők több mint fele elpusztult.

A századfordulón a megye mezőgazdaságát a szántóföldi termelés jellemezte, csak néhány

nagybirtokos fektetett nagyobb hangsúlyt a szőlőtermesztésre. A szőlők nagy része a kis

területtel rendelkező parasztság tulajdonát képezte.

A Balaton környéki fürdőkultúra a XX. sz. elejétől kezdve fokozatosan fejlődött. A tóvidék

mezőgazdasága azonban nem tudta előállítani az ellátáshoz szükséges, elsősorban keresett

kertészeti termékeket.

A szőlőtermesztés régi hagyományainak figyelembevételével az ötvenes évek elején alakult

meg a Balatonboglári Borgazdasági Részvénytársaság, akkori elnevezésében Balatonboglári

és Pusztaszentgyörgyi Állami Gazdaság. Az alakulás éveiben nem elsősorban a

szőlőtermesztés volt a meghatározó.

Az ötvenes évek elején azonban a Magyarországon meginduló szőlőrekonstrukcióhoz magas

biológiai értékű szőlő-szaporítóanyagot kellett előállítani, amely fontos állami feladattá vált.

47 Ennek keretében az ötvenes évek közepén települtek az első szőlőültetvények Bogláron, és

ettől kezdődően egy folyamatos és gyors irányú fejlődés indult be. Ez a fejlődés azt

eredményezte, hogy a boglári lett az ország egyik legnagyobb és legeredményesebben

gazdálkodó nagyüzeme, amely szőlőtermesztésre és borászatra specializálódott. A gazdaság

vezető szakemberei korán felismerték azt a tényt, hogy ha mi a borainkat a világ különböző

országaiban akarjuk értékesíteni, akkor a világ ízlésének kell megfelelni.

Hosszú utat tett meg a boglári borászat az első palackozású Chasselas boroktól a mai

barrique-érlelésű borokig. Az első lépést az úgynevezett világfajták behozatala és eltelepítése

jelentette. Ezeket a nemzetközi gyakorlatban már bevált szőlőfajtákat a külföldi

tanulmányutak hatására elsősorban Franciaországból és Németországból (Sauvignon,

Semillon, Chardonnay, Muscat Lunel, Tramini, Zöld veltelíni, Merlot) hozták be.

A Balatonboglári Borgazdasági Rt. az 1997-es tulajdonosváltás után a német Henkel és

Söhnlein Hungaria cégcsoport tagja lett. A borvidéken a kistermelőkön kívül a BB Rt. az

egyetlen olyan nagyüzemi cég, amely borászattal foglalkozik.

A XX. század első felében Kőröshegy, Látrány, Kéthely voltak a legjelentősebb szőlőtermelő

községek. Az utóbbi fél évszázadban a borvidéken kiegyenlített és megbízható minőséget adó

szőlőtermelés és borászat alakult ki. A megalapozója a Balatonboglári Állami Gazdaság, mai

nevén a Balatonboglári Borgazdasági Rt volt. Napjainkban tizenhat hegyközség területén

közel 4000 gazda termel szőlőt. Az elmúlt 10 évben a tulajdonszerkezet átalakult, kifejlődtek

a családi pincészetek, színesítvén ezzel a borvidék kínálatát.

Kitűnő feltételei vannak itt a könnyed, harmonikus muskotály borok és pezsgők, valamint

más fehérborfajták készítésének is. Elterjedtek azok a fehér szőlőfajták, amelyek alkalmasak a

ma oly kedvelt gyümölcs illatú, könnyű, elegáns borok, illetve pezsgők előállítására. Az egyes

évjáratok között nincsenek nagy különbségek, finomak a savak.

A vörösborok esetében inkább a burgundiai típusú gyümölcsillatokat, zamatokat adó

vörösborok készítésére alkalmas ez a vidék. A termesztett vörös borszőlőfajták: Kékfrankos,

Pinot noir, Merlot, Cabernet sauvignon. A vörösboraikra is a szép savak, illatok a jellemzőek

és kevéssé a fanyarság, testesség.

48 Magyarország történelmi borvidékei között ez a borvidék nagyságrendileg az ötödik helyen

áll, de ez a hely sokkal előkelőbb akkor, ha az értékesített borok és pezsgők palackszámát,

illetve árbevételét nézzük. A fehér boraik és a pezsgők minősége a korszerű, folyamatosan

megújuló borászati eljárásoknak köszönhetően meggyőzte a tapasztalt, igényes fogyasztót és

új szakértő barátokat nyer meg a fiatal nemzedékek köréből. A boraik visszatükrözik a

balatoni napfényt, pannon derűt sugároznak a családok asztalán.

49 2.sz. melléklet

Szemelvények Lichtneckert András Borászok titkai – titkok

gazdái, Források és szemelvények szőlészetünk és borászatunk

múltjából 1700-1871 c. munkájából

50 p. 84 Entz Ferenc – Gyürky Antal A hazai szőlészet 1868 „A Balaton melléke 1. Csopak

Csopakon először Ranolder veszprémi püspök úr szőlőjét látogattuk meg. (…) Elkülönített

ültetvényei: Chasselas blanc, furmint, szekszárdi öreg kadarka, budai tömött fürtű kadarka,

malaga, melyről azt állítja, hogy a vörösbort igen kellemessé teszi, továbbá badacsonyi

keverékből és traminiből állnak.”

p88 „Tagadhatatlan, hogy a magyar szőlőmívelés egyik legnagyobb hibáját a fajok kevertsége

képzi, s az országban csak igen kevés szőlősgazda van, ki ezen kapitális hiánynak horderejét

átlátván, annak költséggel járó reformjába bele merne vagy akarna kapni. Hazai borügyünk

szerencséjére a Balaton melléke éppen az, mely e tekintetben a legjobb példával jár elől, s a

rögtörők sorában az első Bogyai Lajos úr volt, kinek jól sikerült különültetései eleinte Zala

megye intelligentiáját, de több évek óta már a közönséges szőlősgazdákat is utánzásra

ragadták.”

p.89 „Bogyai úr fehér borai közt legkitűnőbb a kéknyelű bora, nem azért mivel akóját 50

forinton adta el, hanem azért, mivel ezen ritka kitűnőségű, nemes bor finomsága,

kellemessége s zamatosságánál fogva itt az a fehérborok koronáját képezi.”

„Göde pintér úr nagyon sajnálkozott azon, hogy Angliából megrendelt új gép még nem

érkezett! Ezen gép feladata leend: 1-ör összemuskolni a fürtöket, 2-or kirostálni a csutákat, 3-

or kirostálni utóbb a magvaknak legnagyobb részét is. (..) Ő tagadja, hogy a fehér jobb

borokban előforduló kesernyésség a nagyobb jelességnek jele volna, s azon véleményen van,

hogy zen kesernyésséget, azaz a csereny feleslegét csak azért tűri meg az óvatos pinczekezelő

a gyengébb és nyálkás fehér borokban, hogy meg ne nyúlósodjanak azok; de az igazi nemes

fehérbor, példának okáért a badacsonyi, épen nem szorul az ilyen kellemetlen ízű óvszerre.”

p. 90 „Több úri pinczékben készítenek muskatal bort is, a szőlőfaj, melyet erre felhasználnak,

jobbára lunel, mely e classicus tenyészeti körülmények alatt rendkívüli kifejlődés és csaknem

moschus aromával bír (..)

Aszúborok is fordulnak elő az úri pinczékben, finomak, jó édesek, de még a furmint vagy

szigeti után szűrt aszúban sem találni fel a tokajinak sajátos s kellemes dinnyeszerű zamatját s

illatját. Nem gondolnám, hogy a badacsonyi aszúbor piaczra tehetne szert a külföldön. (..)

Ramasetter Vincze úr sümegi pinczéjében szintén csak badacsonyi borok vannak, (..).

Legjelesebb borai az 1866-iki kéknyelű, furmint, rizling.”

51 p.91 „ Somlyó borvidéke (..) A somlyai úri szőlőhegyek majdnem kivétel nélkül szigeti és

sárfehérből állnak s csak a parasztok szőleiben találni ezen nemes fajok mellett leggyakrabban

bőtermősége miatt rakszőlőt is. Gróf Zichy Manó és Ramasetter szőleiben rizling, tramini és

kéknyelű ültetvények fordulnak elő(..).”

p.92 „(…) Ramasetternél igen jeles a somlyai, mert mesterileg van kezelve. (..) Zichy Manó

úr, ki csaknem a hihetetlenségig gyakran fejti le somlyai borait, melyek a Rajnáról került

rizling ültetvényekből készítvék (..) Borkészítési s kezelési módja a következő: a szőlőt

Somlyón csöbrökben muskolják muskoló fával és ugyancsak csöbrökben hordatik a

kisajtolásra. (..) A gróf taval óta már alul s felülről működő sajtó segítségével préseltet. (..) A

must a grófnál nagy, rendesen 100-150 akós hordókba kerül, mely nem a törkölyén és zártan

erjed. A szőlő leszemeltetik. A lefejtéskor mindig kisebb-kisebb hordókba ( 60-50-30-25-15)

akósokba fejtetik le. Az első évben 4-szer megy keresztül a lefejtésen, a következőkben 2-

szer, utóbb csak egyszer. Midőn pedig utóbb a bort 5-6 éves korában palaczkokba fejtik, újból

keresztül vezettetik egy 7-szeres lefejtési processzuson. (…) az 5-ik lefejtés előtt a 15 akós

hordó 1 lat vizahólyagot kap s megtisztulása után ismét lefejtetvén újra ½ lat vizahólyagot

adnak neki, s az utolsó lefejtés előtt még 1 lat gelatint is kap (..).

p.56. Gombás János: Jegyzések A ’ Nagy Somlyó Hegyéről és boráról, mellyeket Orvos

Doktor Tek. Zsoldos János Úr kértére írt, Nagy Szőlősi Plébánus Tisztelendő Gombás János

Úr, én pedig itt közlök az érdemes Közönséggel 1805

„Mindazáltal az én ítéletem szerént, nem elegendőképpen esméretes, nem tsak a’ külső

Tartományokban, de még Magyar Hazánkban (..) a’ mellyben pedig ezen megbetsülhetetlen

hegynek jó, illatozó, különös szamatú, egészség fenntartó, és egészség meghozó levével

élnek. (..)

Pedig az igazi Somlyainak temészetes színe zöld-sárga szokott lenni. Mondom: természetes

színe; mert mesterségesen több színt adnak néki, mint setét-sárgát és egyebet. Tudok ollyant,

a’ki, hogy setétebb sárga színt adjon Somlyai borának, és óbb színt mutasson, nyers tölgyfa

héjjat hány lefejtett borába, a’melly természet szerént nagyon setét-sárgává tészi. (..) A’ki

tehát igaz, természetes, zöld-sárga színű Somlyai bort akar készíteni: az ollyan ne halogassa

annak nyomását, prősölését, hordókba valótöltését; hanem kívül a szőlő gerézdek szedetnek,

belől a sajtó házban is folyjék a’ munka. (…)

52 Ennek tudása pedig főképpen megkívántatik a’ Somlyai bor esméretére, és külömböztetésére.

Ez abban áll, hogy egészen eperj virág szaga vagyon, még a’ mustnak is, midőn már

valamennyire kiforta magát; sőt még a pintze-is azzal a szaggal telik-bé, és úgy illatozik a’

forrás után mintha valami eperj virággal béterített mezőre menne az ember. Mikor pedig már

megérik és haszonvehetővé tétetik, mintha epret ett vóna az ember, olly ízt és szamatot érez

szaglásával, ízlésével. Ezt az ízt, ezt a’ szagot, ezt a’ szamatot pedig a’ szigeti szőlő leginkább

adja (…) Mennél magasabb és kövesebb (melly köveknek nagy része vasból látszik lenni) a’

földje a’ szőlőnek, annál nagyobb mértékben adja ki a’ jó illatozó Somlyai szamattyát; (…)

Ezek pedig a’ N. Somlyón levő tőkék (…) a’ többször nevezett Sziget tőkéken kívül: 1. Bajor

fehér. 2. Bajor fekete. 3. Bajor kolontár. 4. Bákor. 5. Fejér szőlő. 6. Fejér sár. 7. Fejér zöld. 8.

Júh farkú. 9. Kadarka fekete. 10. Kék nyelű. 11. Ketske tsetsű. 12. Leány szőlő. (…) 14.

Muskota fehér.”

53 3.sz. melléklet

Egyéb szemelvények

54 Az 1929 : X. törvénycikkel kiegészített, illetve módosított 1924 : IX. törvénycikk a bor

előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról,

valamint

az ezek végrehajtása tárgyában kiadott 2.000/II. 1929. F.M.Sz. rendelet

p.35.

„35. §. A fokozottabb védelemben részesülő borfajták megállapítása.

A Btn. 6. §-ában nyert felhatalmazás alapján azokat a fokozottabb védelemre szoruló

borfajtákat, amelyeknek származását a hatósági ellenőrzés során származási

bizonyítványokkal kell igazolni, az alábbiakban állapítom meg:

a) „Soproni veltelini”,

b) „Móri ezerjó”,

c) „Somlyói furmint”,

d) „Badacsonyi rizling”,

e) „Badacsonyi kéknyelű”,

f) „Badacsonyi auvergnas”,

g) „Badacsonyi furmint”,

h) „Badacsonyi muskotály”,

i) „Szekszárdi kadarka”,

j) „Villányi-(pécsi) kadarka”,

k) „Gyöngyösi-(visontai) kadarka”,

l) „Egri kadarka”, „Egri bikavér”,

m) „Tokajhegyaljai szamorodni” és végül

n) „Tokajhegyaljai aszú” (puttonyszám megjelölésével, vagy anélkül).

Szőlészeti-borászati zsebkönyv 1942 (A Borászati lapok kiadása, Budapest, 1942, pp 152)

p.25.

A borvidék beosztása

(…)

55 4. Somlyói borvidék, amely magában foglalja Veszprém vármegye Solyóvásárhely,

Somlyójenő, Somlyószőlős és Doba községeinek határában fekvő hegyiszőlőket.

5. Badacsony-Balatonfüred-Csopaki borvidék, amely magában foglalja Zala vármegye

Badacsonytomaj és Nemestördemic községei határában fekvő „Badacsonyhegy”, a

Kisapáti, Raposka, Gyulakeszi, Tapolca és Hegymagas községek határában fekvő

„Szigligethegy” lejtőin fekvő hegyiszőlőket. magában foglalja továbbá Zala vármegye

Kővágóörs, Révfülöp, Kisőrs, Rendes, Ábrahámhegy, Balatonszepezd, Akali,

Alsódörgicse, Felsődörgicse, Balatonfüred, Balatonarács, Csopak, Balatonkövesd,

Paloznak, Lovas és Felsőörs községeinek határában fekvő hegyiszőlőket.

6. Balatonmelléki borvidék, amely magában foglalja Zala vármegye Keszthely, Gyenesdiás,

Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Lesenceistvánd, Nemesvita, Lesencenemesfalu,

Lesencetomaj, Raposka, Hegymagas, Balatonederics, Zalahaláp, Tapolca, Gyulakeszi,

Káptalantóti, Nemesgulács, Nemestördemic, Díszel, Salföld, Szentantalfa, Balatonhenye,

Szentbékála, Köveskála, Mindszentkála, Zánka, Tagyon, Vászoly, Nemespécsely,

Balatonszőlős, Aszófő, Örvényes, Balatonudvari, és Tihany, továbbá Veszprém vármegye

Balatonalmádi és Vörösberény községeinek határában fekvő hegyiszőlőket.

(…)

10. Dunántúli borvidék, amely magában foglalja az ország Duna jobbparti részén fekvő

mindazokat a hegyi szőlőket, amelyek a jelen § 1–9. pontjai alatt felsorolt borvidékekbe

besorolva nincsenek.

(…)

Az egyes borvidéken ültethető szőlőfajták

4. Somlyói borvidéken: furmint, hárslevelű, rajnai-rizling, juhfark, rakszőlő, sárga-

muskotály.

5. Badacsony-balatonfüred-csopaki borvidéken: furmint, hárslevelű, olasz-rizling, kéknyelű,

budai zöld, Auvergnas-gris, Madeleine-angevine, Csabagyöngye, Mathiász Jánosné

muskotály, Cegléd szépe, hamburgi-muskotály.

9. Balatonmelléki borvidéken: mézesfehér, olasz-rizling, ezerjó, járdovány, tramini, kadarka,

nagyburgundi, kékfrankos, Csabagyöngye, Mathiász Jánosné muskotály, Szőlőskertek

királynéja, Chasselas-félék, hamburgi-muskotály.

A Szőlőmívelésről és borkezelésről.

56 Készítette Parragh Gábor

Pest, Nyomt. Boldini Róbertnál 1860. (pp. 121.)

pp.119-121. Utószó Bortermesztőinkhez általában, különösen a Balatonmelléki

bortermesztőkhöz

(…) „Szőlőszetünk és borászatunk ügye, országosan kifejlése, világszerte kiterjedésének

alapja; egyedül csak önmagunkban, szőlőszeink ismereteiben, határozottan kitartó akaratában

és borászaink becsületes munkájában van letéve; saját hasznunk és hitelünk érdekében, ön

magunknak kell ügyünk vezetésének élére állni, hogy szőlőmívelésünk, borkezelésünk

általánosan kifejlése hátterébe ne szoruljanak.

„A ki magát elhagyja, Isten se segíti azt,” ne várjuk senkitől, hogy értünk dolgozzék, – ne

nézzük zsebre dugott kézzel, hogy áldott földünk terményeit potom áron kupeczek elhordják

ravasz eszélyességgel felhasználják, – ne higgyük, hogy mások anyagi jólétünket

felvirágzásunkat előmozdítják.

ha egyesek gyengék, erőtlenek vagyunk, nagyobb czélok kivitelére a kereskedés elláthatlan

nagy mezején; egyesüljünk valahára ezredéves Nemzeti átkunk ellenére. Elég példa van már

előttünk országos kincsünk – borunk érdekében; de mégis kevés arra, hogy mind benn, mind

künn a pezsgő élet által országos hatása meglátszhatnék.

A Balaton mellékén 37000 Catastr. hold földön mível szőlőt s termeszt bort a vidék

lakossága. 1260-dik év óta már végrendeleti okmány (a Györffy család irattárában) bizonyít e

vidék szőlőmívelése mellett: íly hosszú idő óta ébredés nélkül nézi azt, hogy néhány vidéki

korcsmáros, egy két kereskedő, és a jó Steyer szomszédok szabta ár mellett elhordják azt,

saját javuk előmozdítására, hagyván a termesztőknek sanyaru tengődhetést a jövő termésig.

pedig e bor nagy borunk, nagy részben világ kereskedésre természetileg alkalmas országos

kincsünk.

Mikor ébredsz öntudatra!!!

Dolgozván magunkért, ne feledkezzünk meg a közös anyáról soha.”

Szilárd Gyula Szőlőművelés és borgazdaság (Harmadik átdolgozott és lényegesen bővített

kiadás) pp. 316.

Országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1908

V. Fejezet

57 Szőlőtelepítés.

p. 41. (…) ”Ugyanezt tanácsolhatom a nemes fajták megválasztására nézve is és ezt a tanácsot

megszerzem azzal a figyelmeztetéssel, hogy kerüljük sokféle fajtának ültetését. Több

különböző fajta termesztése mellett évről-évre egyforma minőségű bort nem lehetséges, mert

egyik évben egyik, másik évben másik fajtának kedvez az időjárás és így minden évben más

ízű bort nyerünk. Már pedig valamely vidéknek bora csak akkor lesz igazán kelendő, csak ugy

fog jó hírnek örvendeni, ha a borkereskedők tudják, hogy ott minden évben és minden

pinczében közel egyforma ízű borokat találnak. természetesen különös tekintettel kell lenni a

borvidék jellegére és igy mindig az illető helyen már régóta tenyésztett és bevált jó fajtákat

illeti az elsőség.”

58 4. sz. melléklet

A 2009. májusi omnibusz kutatás értékelése

59 1 A kutatás vázlata

Célcsoport: 15-69 éves lakosság, mely reprezentálja a hazai lakosságot

Módszertan: 1000 fős omnibusz megkérdezés

2 A kutatás háttere, célja

A Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet a Balatoni

Borvidéki Régió marketingstratégiájának elkészítésén dolgozik. Ehhez szükség van néhány

információra a hazai lakosság borfogyasztásával kapcsolatban.

3 A kutatás módszere

Olyan reprezentatív kutatás szükséges, mely a magyar lakosság lehető legteljesebb körét

átöleli. Épp ezért a megkérdezés módszeréül a hazai lakosságot reprezentáló, 1000 fős mintán

futó omnibusz kutatást ajánljuk. Az omnibusz kutatás az egyik legrégebben alkalmazott ad

hoc piackutatási módszer. Legnagyobb előnye, hogy a GfK Hungária több ügyfele együtt, egy

adatfelvétel keretei közt végezhet személyes megkereséssel kérdőíves megkérdezést, így a

kutatás költségeinek jelentős részét megosztják egymás között. Ezzel a módszerrel olyan

rövidebb (néhány percestől 15-20 percesig terjedő) kérdőívek is költséghatékonyan

lekérdezhetők, melyek egy önálló kutatásban indokolatlanul nagy költséggel járnának.

3.1 Az adatfelvétel módja

Az adatfelvétel módja személyes megkérdezés a válaszadók otthonában. A megkérdezéseket

minden esetben számítógéppel támogatott módon, azaz CAPI módszerrel (Computer Assisted

Personal Interview) végezzük. A módszer lényege, hogy a kérdezőbiztos egy laptop

segítségével dolgozik, melyre egy célszoftver segítségével kerülnek a kérdőívek

leprogramozásra. A soron következő kérdések a laptop képernyőjén jelennek meg, így

biztosítható, hogy a kérdezőbiztos a kérdéseket megfelelő módon, megfelelő sorrendben tegye

fel, illetve mindig a megfelelő válaszokat rögzítse. A kérdésekhez képeket is tudunk mutatni a

számítógépen. A kérdezői hibák száma ezzel a módszerrel minimálisra csökkenthető. A

60 kérdezőbiztosok online kapcsolatban állnak a GfK Hungáriával, modemen keresztül töltik le a

kérdőíveket és küldik fel a lekérdezett adatbázist. Ezáltal az adatfelvétel időtartama jelentősen

lerövidül.

3.2 A minta mérete, a mintavétel módja

A GfK Hungária omnibusz kutatásainak mintanagysága egységesen ezer fő. Az alapsokaság a

15-69 éves magyar lakosság. A mintavétel módja kétlépcsős rétegzett mintavétel. A

mintakeretet a Központi Népességnyilvántartó Hivatal adatbázisa jelenti. A minta nem, kor,

településnagyság és régiók szerint arányos a magyar lakosságra vonatkozóan.

A kérdezőbiztosok a megadott konkrét név és cím alapján keresik a célszemélyeket a

háztartásban. Válaszmegtagadás, vagy egyéb okból meghiúsuló interjú esetén, a kérdezők a

véletlen séta módszerével keresnek a főcímmel megegyező nemű és korú válaszadót.

Az adatfelvételi folyamat során, a mintán esett kisebb torzításokat többdimenziós súlyozással

állítjuk helyre oly módon, hogy ennek eredményeképpen az adatbázis súlyozott jellemzői

híven tükrözzék a társadalom valós differenciálódását a legfontosabb szociodemográfiai

jellemzők mentén.

A vizsgálat hibahatára a teljes populáció adatainak elemzésekor dichotóm (például igen /

nem) változók esetén nem haladja meg a 3,2%-ot.

3.3 A kérdőív

4 zárt jellegű kérdés, melyből 3 egyszerű (igen/nem) kérdés, illetve 1 bővebb (5

válaszlehetőségig terjedő) kérdés.

3.4 Az adatok kiértékelése, elemzési szempontok, módszerek

A borfogyasztási szokásokra vonatkozó kutatásunk részét képezi egy 956 fős országos,

reprezentatív minta. A feltett kérdések amellett, hogy vizsgálták a fogyasztás rendszerességét,

a BALATONI BOR ismertségére, és a vásárlásával kapcsolatos körülményekre koncentráltak.

61 A minta egyedeit illetően kilenc ismérv vonatkozásában vizsgálódtunk. A főbb ismérvek

szerint a minta megoszlása a következőképpen alakult:

A borfogyasztás rendszerességének vizsgálatakor az életkor, az iskolai végzettség, valamint a

havi nettó jövedelem mutatta a legnagyobb befolyásoló erőt a felsorolás sorrendjében. Az

életkort tekintve az 50-59 éves korosztály aránya több mint kétszer nagyobb a napi

rendszerességgel fogyasztóknál, mint a mintasokaságban. Ugyanez tapasztalható a 60 év

felettieket illetően is, 29,4 %-kal részesednek a naponta fogyasztóknál. A 30-49 éves

korcsoportra a heti rendszerességű fogyasztás a jellemző, de nem markáns az eltérés a

mintabeli részesedéshez képest. A legfiatalabbak esetében pedig a „Soha, inkább sört vagy

más szeszes italt fogyasztok” válasz volt az inkább jellemző; 10%ponttal magasabb az

arányuk ennél a válaszlehetőségnél.

Az iskolai végzettséget illetően vizsgálataink alapján a következő megállapításokat tehetjük: a

magasabb iskolai végzettségűek a heti rendszeres vagy alkalomszerű fogyasztást illetően

mutattak magasabb arányt, előbbinél közel 10, utóbbinál 3 százalék körüli értékkel. A

szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők aránya a napi rendszerességgel fogyasztóknál

több mint 13 %-kal magasabb.

Végül a jövedelemkategóriák szemszögéből vizsgálva a borfogyasztási szokást, az alacsony

jövedelműek (80 ezer forint alattiak kategóriája) mintasokaságbeli részesedéséhez képest -

62 mely ha a nem válaszolóktól eltekintünk 45,6%-os – 70,4%-os arányt jeleznek a napi

rendszerességgel fogyasztók csoportjában. A közepes és magasabb (120 ezer forint feletti)

jövedelemkategóriával jellemezhetők esetében a heti rendszerességű fogyasztás a

meghatározó, arányuk 10%ponttal magasabb a mintabelinél.

A speciálisan a BALATONI BOR ismertségével foglalkozó kérdésnél a 956 főből 80

nyilatkozott úgy, hogy még sehol nem találkozott BALATONI BORral, illetve 68-an jelezték

azt, hogy nem emlékeznek rá, hogy hol is találkoztak vele. A válaszadók e csoportjaira

jellemző, hogy a legfiatalabb vagy a legidősebb korcsoport tagjaiból kerülnek ki, alacsony

jövedelmi kategóriába tartoznak vagy nincs saját jövedelmük, alacsony iskolai végzettségűek,

a keleti országrész kistelepüléseinek lakói.

A legtöbb ember a BALATONI BOR-ral áruházban, üzletben találkozik, de meghatározó a

balatoni vendéglátóegységek arány is. A válaszadók 8,3 %-a egyedül a rendezvényeket jelölte

meg találkozási helyként, majd 6-8 % közötti azok aránya, akik az áruház, üzlet mellett a

Balatoni, illetve más vendéglátó egységet jelöltek meg, valamint a rendezvényeket és

borszaküzleteket. 5,7% azok aránya, akik csak és kizárólag áruházban, üzletben találkoztak

BALATONI BOR-ral.

Hol találkozott BALATONI

BORral? Arány, %

Áruházban, üzletben 43,0

Balatoni vendéglátó egységben

(szálloda, panzió, étterem..stb) 11,1

Rendezvényen 9,0

Vendéglátó egységben a

lakóhelyem közelében (szálloda,

panzió, étterem..stb) 8,6

Borszaküzletben 7,1

Termelői pincében 6,7

Sehol 5,1

Nem emlékszem 4,3

Más helyen 3,4

63 Benzinkútnál 1,6

A találkozási hely típusát tekintve a legmeghatározóbb jelentősége a régiónak van (C=0,20).

A dunántúli válaszadók közel 15 %ponttal magasabb arányt képviselnek lakóhelyhez közeli

vendéglátóegységeket, borszaküzleteket és a termelői pincéket illetően. Az áruházak szerepe

alapjaiban is meghatározó, de a nem dunántúli megyék esetében még nagyobb a jelentőségük

a BALATONI BOR ismertségét tekintve. Budapestet és Pest megyét illetően a balatoni

vendéglátóegységek szerepe is fontosabb, illetve a más helyeké.

Közel azonos fontossággal bír az iskolai végzettség és a jövedelemnagyság a találkozási hely

vonatkozásában (C~0,15). Azt korábban már kiemeltük, hogy az alacsony iskolai végzettség

jórészt jellemző azokra, akik még nem találkoztak BALATONI BORral, vagy akik esetében

ez a találkozás érdektelen volt (ugyanez figyelhető meg az alacsony jövedelműek esetében is).

Jellemző ezen túlmenően, hogy ők azok, akik nagyobb valószínűséggel találkoznak a

borokkal áruházakban. A magasabb iskolai végzettségűek aránya közel 10%ponttal nagyobb a

balatoni vendéglátó egységeknél, de jelentős a borszaküzletek, más vendéglátó egységek és

termelői pincészetek szerepe is.

Az alacsony jövedelműekre az áruházban, benzinkútnál, illetve más helyen való találkozás

jellemző, a közepes jövedelemkategóriába esők aránya a vendéglátóegységek, termelői

pincészetek, rendezvények, illetve balatoni vendéglátóegységek vonatkozásában magasabb; a

felsorolás elsőként a mintabeli arányhoz képesti legnagyobb pozitív eltérést jelzi. A

legmagasabb jövedelemkategóriába esők jelentősége a borszaküzletek (28,3%), balatoni

vendéglátó egységek (23,2%) és rendezvények (22,0%) esetén meghatározó, mivel arányuk

magasabb, mint a mintasokaságbeli 16,8%.

64

A borfogyasztás rendszeressége és borral való találkozás helye között gyenge a kapcsolat, de

kimutatható összefüggés. Az alkalomszerűen, illetve heti rendszerességgel fogyasztók

esetében balatoni vendéglátó egységek, termelői pincészetek, borszaküzletek szerepe

meghatározó, de a lakóhelyhez közeli vendéglátó egységek jelentősége sem mellékes.

Vizsgálatunk kiterjedt a BALATONI BORt vásárlók vásárlási céljára is. Azon 808 főt

illetően, aki már találkozott BALATONI BORral, illetve emlékezett rá, hogy hol, vizsgáltuk a

BALATONI BORral kapcsolatos vásárlási szokásaikat is, azaz hogy vásároltak-e, illetve

milyen célból BALATONI BORt.

A 808 főből 160-an nyilatkoztak úgy, hogy még nem vásároltak BALATONI BORt. A

maradék 648 főből a legtöbben ajándékba (414 fő), vagy magának, a családnak különleges

alkalmakra (264 fő) vásároltak. 100 feletti említettséget jelzett a magának, a családnak

különleges alkalmakra vagy ajándékba (178), illetve a balatoni nyaralás során (110)

válaszlehetőség.

65

A vásárlás célját legnagyobb mértékben az iskolai végzettség és a lakhely településnagysága

befolyásolja, bár a magyarázóerő még itt is gyenge (C=0,16). A magasabb iskolai

végzettségűeknél nagyobb a balatoni nyaralás említettsége, valamint a mindennapi, vagy

különleges alkalmakra történő vásárlás. A középfokú végzettségűeknél pedig az ajándékba

vagy egyéb alkalomra való vásárlás. Az 50000 főt meghaladó településnagyságok több mint

10%-kal magasabb részesedést jeleztek a mindennapi és egyéb alaklomra történő vásárlásnál.

Az 5000-50000 fő közötti kategóriában pedig a balatoni nyaralás és az ajándékba vásárlás

céljának jelentősége volt nagyobb.

A jövedelem befolyásoló ereje kismértékben kisebb csak csupán (C=0,14). A magasabb

jövedelműeknél a mindennapi vagy különleges alkalmakra történő vásárlás valószínűbb,

emellett a balatoni nyaralás és az ajándékba vásárlás is jelentős. A középfokú

végzettségűeknél ezzel szemben bár az előbbi két cél is meghatározó, de nagyobb jelentősége

van a balatoni nyaralásnak és az egyéb alkalomra történő vásárlásnak. A legalacsonyabb

jövedelemkategóriára vagy az a jellemző, hogy nem vásárolnak BALATONI BORt, vagy az,

hogy nem emlékeznek rá, hogy milyen alkalomra vásároltak, bár az ajándékba és egyéb

alkalomra történő vásárlásnak is jelentősége van.

A vásárlás céljánál a régiónak (C=0,09), az életkornak (C=0,08) és a háztartás nagyságának

(C=0,06) viszonylag elhanyagolható a szerepe. Azt tapasztaltuk, hogy a dunántúli megyéknél

valószínűbb a balatoni nyaralás során illetve ajándékba történő vásárlás, a Pest megyénél az

egyéb alkalomra vagy különleges alkalomra történő vásárlás, míg a többi megyénél jórészt

66 annak van nagyobb valószínűsége, hogy vagy nem vásároltak még BALATONI BORt vagy

nem emlékeznek rá.

Amennyiben a vásárlás célja és a fogyasztás rendszeressége közötti kapcsolatot vizsgáljuk,

azt tapasztalhatjuk a szeszesitalt, illetve a bort nem fogyasztókra jellemző leginkább, hogy

nem vásároltak még BALATONI BORt vagy nem emlékeznek rá, ugyanakkor a napi

rendszerességgel fogyasztóknál is jellemzőbb ennek a válaszlehetőségnek az említettsége.

Előbbi két fogyasztói csoportra meghatározó az ajándékba történő vásárlás is. Az

alkalomszerűen fogyasztóknál lényeges a különleges alkalomra vagy a balatoni nyaraláshoz

kötődő vásárlás, illetve az egyéb alkalomra vagy ajándékba vásárlás (a felsorolás sorrendje a

cél jelentőségét is jelzi).

Közepesen szoros kapcsolat jellemzi a találkozás helyét és a vásárlás célját (C=0,55). Az

áruházban vásárlók részesedése azon csoportokon belül magasabb, akik nem emlékeznek rá,

vagy még egyáltalán nem vásároltak BALATONI BORt, vagy ajándékba vásároltak. A

borszaküzleteknek, termelői pincészeteknek leginkább a balatoni nyaralás során vásárlók

körében van jelentőségük, illetve a mindennapi vagy különleges, egyéb alkalmakra

vásárlóknál.

67

A vásárolt bor árát tekintve a legnagyobb jelentősége a válaszadó jövedelmének van

(C=0,40). Eredményeink szerint érdekes módon a magasabb jövedelmi kategóriában a

legolcsóbb vagy a nagyobb kiszerelésű bor a kelendőbb. A mintasokaságban e csoport aránya

28,3%, mindeközben a 300 Ft alatti borokat (83,5%) illetve a nagyobb kiszerelésű borokat

(87,2%) tekintve jóval magasabb.

Milyen árkategóriájú 0,75 literes palackozott

BALATONI BOROKAT vásárolt már valaha? Arány, %

601-1000 Ft közötti 41,5

300-600 Ft közötti 30,0

1000 Ft feletti 19,6

nem emlékszem 4,4

300 Ft alatti 3,4

nagyobb kiszerelésű/kannás bort vásároltam 1,0

68

Az életkor 0,15-os, az iskolázottság 0,10-os magyarázóerővel bír (Cramer mutató). A

fiatalabb korosztály a drágább borkategóriákban szerepelteti nagyobb valószínűséggel magát,

míg az idősebb korosztály az olcsóbb árkategóriában. Az iskolázottságot tekintve pedig az

alacsonyabb iskolai végzettségűek az alacsonyabb, míg a magasabb iskolai végzettségűek a

magasabb árkategóriájú, valamint a nagyobb kiszerelésű borok vásárlói inkább.

Tekintve a vásárolt bor árkategóriáját és a fogyasztás rendszerességét, 0,14-os

kapcsolatvizsgálati mutatószám tapasztalható. A napi borfogyasztók egyértelműen az olcsóbb

árkategóriájú borokat fogyasztják, míg az alkalomszerűen fogyasztók inkább a közepes

árkategóriát választják. A bort nem fogyasztók esetében a vásárlásnál általában jellemzően

közömbös az ár, vagy a magasabb árkategóriájú borokat választják szívesebben.

69

A borral való találkozás helye vagy a vásárlás célja a vásárolt bor árkategóriájával nagyon

laza kapcsolatot jelez. A drágább borokkal borszaküzletekben, termelői pincészetekben,

illetve rendezvényeken, benzinkúton találkoznak inkább, míg az olcsóbb boroknál szintúgy

megjelenik a termelői pincészet, rendezvény megnevezés, de emellett a más hely, illetve a

balatoni és lakóhely közeli vendéglátóegységek is szerepelnek.

Amennyiben a vásárlás célja és a vásárolt bor árkategóriája közötti kapcsolatot vizsgáljuk, azt

tapasztalhatjuk, hogy nagyobb valószínűséggel vásárolnak drágább bort az emberek balatoni

nyaralás alkalmával, illetve egyéb alkalomra. A 600-1000 forint közötti kategória az

ajándékba, illetve a különleges alkalomra saját fogyasztásra történő vásárlásnak kedvez. A

70 legolcsóbb kategóriák a saját fogyasztásnál vagy egyéb alkalomból válaszlehetőségeknél

fordultak elő inkább.

71

Felhasznált irodalom

1) DARIN-SÉLLEI L. – DARIN S. Borfogyasztási és borturisztikai szokások

Magyarországon (2009) www.wineroads.eu 8p

2) MAGYAR BORMARKETING KHT. Közösségi Bormarketing Stratégia 2009-2013 (2009)

144p

3) GFK HUNGÁRIA PIACKUTATÓ INTÉZET Bor feltáró kutatás kivonat (2008) 49p

4) MOLNÁR E. A Balatoni Borvidéki Régió közösségi marketing programja 2008/2009

(tervezet) Lehetőségek a borturizmus terén (2008) Előadás – Elhangzott a LEADER

megbeszélésen, Szentantalfán 2008. 02. 06.-án.

5) LAKNER Z. – MOLNÁR E. Identitás és borturizmus (2008) Előadás – elhangzott a

Kéknyelű virágzás ünnepén, Badacsonyban 2008. 06.06.-án.

6) MOLNÁR E. Befektetés vagy áldozat? A Borvidéki Régió intézményi működésének

szerepe és lehetséges keretei a Balatont körülvevő borvidékeken (2008) Előadás –

elhangzott a Borászati szakmai napon, Badacsonyban 2008. 06.12.-én.

7) MOLNÁR E. A Borrégiók lehetőségei Magyarországon (2008) Előadás – elhangzott a XVI.

Balatonlellei Borhét – Országos Szőlőtermesztési és Borászati Tanácskozáson, 2008.

augusztus 6..-án, valamint a Zalai Borvidék Szőlőtermesztési és Borászati Tanácskozásán,

Nagyradán 2008. 08.07.-én.

8) MOLNÁR E. Egymásra utalva – A szőlő-, bortermelés és az idegenforgalom közös

fejlesztésének aktuális lehetőségei (2008) Előadás – elhangzott a Borászati konferencián,

Monoron, 2008. 10.04.-én.

9) MOLNÁR E. – MÁJER J. – LAKATOS A. A borvidéki régiók helye és jelentősége a

közösségi marketing területén (2008) Előadás – elhangzott az 50. Jubileumi Georgikon

Napok alkalmával, Keszthelyen, 2008. 09.25.-én.

10) THE SOUTH AFRICAN WINE AND BRANDY COMPANY (SAWB) The South African

Wine Industry Strategy Plan (2003) 56p

72 11) LICHTNECKERT ANDRÁS Borászok titkai – titkok gazdái Források és szemelvények

szőlészetünk és borászatunk múltjából 1700-1871. (Balatonfüred, 2007, LA könyvek) 224 p

12) LT CONSORG KFT. A balatoni turizmus fejlesztési koncepciója és programja (2005) készült a Balatoni regionális Idegenforgalmi Bizottság megbízásából 69p

13) AGRÁRMARKETING CENTRUM (2003): Borfogyasztási szokások Magyarországon – Tanulmány, www.amc.hu , 164p

14) AUSTRALIAN WINE AND BRANDY CORPORATION (2000): The Marketing Decade - Setting The Australian Wine Marketing Agenda 2000-2010 ; http://www.awbc.com.au

15) AUSTRALIAN WINE AND BRANDY CORPORATION (2005): Domestic Promotion Strategy, Final report, November 2005 ; http://www.awbc.com.au

16) AUSTRALIAN WINE AND BRANDY CORPORATION (2006): Corporate Plan 2006-2009, 2006. március, http://www.awbc.com.au

17) BOTOS ERNŐ PÉTER (2002): Nemzeti Borstratégia Tézisei, 14p

18) KISARI ISTVÁN-SIDLOVITS DIÁNA (2005): A magyar élelmiszerkereskedelem bor- és pezsgőválasztéka, Borászati Füzetek, Vol. 15. no. 1. pp 19-23.

19) Központi Statisztikai Hivatal elektronikus adatbázisai, http://www.ksh.hu

20) LAKNER ZOLTÁN-TOTTH GEDEON- TÓTH-HOFMEISTER ÁGNES (2005): Global challenges, national and entrepreneurial responses in wine economy of the World, EU Working Papers

21) MAGYAR TURIZMUS ZRT (2005): A magyar lakosság utazási szokásai – Gasztronómia 39p

22) RADÓCZNÉ KOCSIS TERÉZ-GYÖRE DÁNIEL (2006): A borpiac helyzete és kilátásai, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Tervezet, p 6-47. 142p.

23) TARJÁN BALÁZS: A Nemzeti Bormarketing Stratégia alapelvei, 2005

24) Szőlészeti-borászati zsebkönyv 1942, A Borászati lapok kiadása, Budapest, 1942, 152p

25) PARRAGH GÁBOR A Szőlőmívelésről és borkezelésről. Pest, Nyomt. Boldini Róbertnál

1860. 121p

26) SZILÁRD GYULA Szőlőművelés és borgazdaság (Harmadik átdolgozott és lényegesen

bővített kiadás) Országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadó Vállalata, Budapest,

1908, 316 p

Documents

A Balatoni Borvidéki Régió hosszú távú marketingstratégiája