A bányászati tevékenységhez kapcsolódó szabályozási rendszer ellentmondásai

Dr. Mike KrisztinaXVI. Bányászati Szakigazgatási Konferencia

Zalakaros, 2012. május 17.

A téma felvetésének indoka

A bányászati tevékenység gyakorlása során a bányatörvény és végrehajtási rendelet mellet számos más jogszabály előírásainak is meg kell felelni.

A jogalkalmazás során azonban sajnálatosan azt tapasztalhatjuk, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések számos esetben nem koherensek, konzisztensek egymással, sok joghézag és ellentmondás nehezíti, ill. terheli a jogszabályoknak való megfelelést.

Jogrendszer: egy adott államban egy adott időpontban-hatályban lévő jogszabályok összessége, rendszere.

A jogalkotással szemben támasztott követelmények:

► A jogrendszer egysége és áttekinthetősége- Koherencia (értelmi egység)- Konzisztencia (logikai egység)

► Túlszabályozás és az indokolatlan szabályozás elkerülése

► Jogszabályok hatékonyságának biztosítása ► Világos és közérthető (a magyar nyelv szabályainak

megfelelő) megfogalmazás ► Állampolgári részvétel

Jogi alapvetések

Jogi alapvetésekA jogforrási rendszer alapelvei:

1. Lex superiori derogat inferioriAz alacsonyabb szintű jogforrás nem ellenkezhet a magasabb szintű jogforrással.

2. Lex posteriori derogat prioriUgyanazon tárgykörben a később keletkezett jogforrás lerontja a korábbi jogforrást.

3. Lex specialis derogat generaliUgyanazon szinten, ugyanazon tárgykörre vonatkozóan elhelyezkedő jogforrások közül, ha van egy általános és egy speciális, akkor mindig a speciálisat kell alkalmazni.

Jogi alapvetések1. Jogértelmezés:

- Nyelvtani értelmezés: a jogszabály nyelvtani szerkezetéből, a szavak értelmezéséből állapítja meg a jogszabály mondanivalóját. - Logikai értelmezés: a jogszabály előírását a formális logika törvényeinek figyelembevételével, a szöveg logikai összefüggésének vizsgálatával tárja fel:

- maiori ad minus - többről a kevesebbre következtetés- minus ad maius - kevesebből a többre következtetés- contrario - ellenkezőből való következtetés- absurdo - lehetetlenből való következtetés

- Rendszertani értelmezés: a jogszabály tartalmát úgy deríti fel, hogy a vizsgált jogszabályt egybeveti más jogszabályokkal, a jogszabályok egész rendszerével. - Történeti értelmezés: úgy állapítja meg a jogszabály értelmét, hogy tanulmányozza a jogszabály keletkezésének

körülményeit, de figyelembe veszi a megváltozott körülményeket

2. Analógia

Elhelyezési szolgalomBt. 38. § (3) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények, szállítóvezetékek, a kutatási műveletekhez szükséges berendezések elhelyezése céljára - megállapodás hiányában - a bányavállalkozó az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, szolgalom alapítását igényelheti. Az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. …

Probléma: ”elhelyezési szolgalom” megnevezés

Üzemeltetési szolgalomBt. 38. § (3) … Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények és szállítóvezetékek üzemeltetése - beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is - időtartamára a bányavállalkozó, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében, szolgalmi jog alapítását igényelheti.A törvény hatálya alá tartozó létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges eszközök, különösen energiaellátó, adatátviteli, katódvédelmi eszközök, technológiai célú csővezetékek és egyéb eszközök elhelyezése, üzemben tartása céljára a bányavállalkozó a biztonsági övezet mértékében, az ingatlantulajdonosnak fizetendő kártalanítás ellenében, szolgalom alapítását igényelheti.

Tevékenység végzéseBt. 38. § (4) A szolgalom alapján a bányavállalkozó jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, különösen ►ellenőrzés, ►javítás, ►karbantartás, ►kapacitásfenntartás és -bővítés, ►az üzemelés, ►a biztonság fenntartása, ►az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására.

Probléma: Mi a teendő, ha nincs szolgalom, vagy nincs bejegyezve, vagy az alapítás még folyamatban van?

Tfvt. 14. § (5) Időleges más célú hasznosításnak kell tekinteni a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, a vezetékjog, a vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlását is, amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi előírások betartását nem teszi lehetővé. Ezen időleges más célú hasznosítás nem engedélyköteles; a más célú hasznosítást az említett jog gyakorlásának megkezdésétől számított nyolc napon belül a jogosult köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Ugyanígy kell eljárni az azonnali intézkedés megtételét igénylő veszélyhelyzet (havaria) esetén történő időleges termőföld-igénybevétel során.

Tfvt. szabályozása

Tfvt. szabályozása

A Bt. és a Tfvt. szabályozása összhangban van ugyan, mégis …

Probléma: Csak az engedélyezési folyamat részletes szabályozása található meg a törvényben, a bejelentési eljárásé nem. Példa:► helyszíni szemle – 8 napos határidő► NTI szakhatósági állásfoglalás► engedély - tudomásulvétel

Etv. szabályozásaEtv. 77. § Az erdő igénybevételeb) az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény

elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (termelésből kivonás);

c) az erdő termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (időleges igénybevétel);

d) az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása - így különösen: villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése és fenntartása (rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel).

Etv. szabályozásaEtv. 78. § (1) Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, a (3) bekezdés kivételével kizárólag a közérdekkel összhangban lehet.

Vhr. 54. §. (2) A kérelemben az Evt. 78. § (1) bekezdésének megfelelően pontosan meg kell határozni a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangját, és alá kell támasztani annak indokoltságát.

Probléma: 1. A törvényben nincs megfogalmazva a közérdek.2. A megfogalmazott „összhang” és „indok” értékelése.

Etv. szabályozásaEtv. 79. § (3) Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez csatolni kell a tulajdonos hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot.Vhr. 54. § (1) c) az Evt. 79. § (3) bekezdés alkalmazásában az igénybevétellel érintett ingatlan tulajdonosának (tulajdonosainak) és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog, valamint teher jogosultjának (jogosultjainak) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az igénybevételhez való hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot,

56. § Az Evt. 79. § (3) bekezdése szerinti más jogcímen fennálló rendelkezési jogot közokirattal, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal kell igazolni.

Etv. szabályozásaProbléma: 1. Tulajdonosi és jogosulti nyilatkozatok

2. Más jogcímen fennálló rendelkezési jog

~ szolgalmi jog gyakorlása?

3. Ügyvédi ellenjegyzésInytv. 32. §. (3) A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog,

jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek

közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.

Etv. szabályozása

Etv. 84. § (1) Az erdő időleges igénybevételét az erdészeti hatóság legfeljebb ötévi időtartamra engedélyezheti. Az igénybevevő kérelmére az öt évnél rövidebb időtartamú engedély a lejárata előtt egy alkalommal, legfeljebb az ötéves időtartam végéig meghosszabbítható. Ugyanazon erdőt érintően ismételt időleges igénybevétel csak akkor engedélyezhető, ha az előző időleges igénybevétel óta legalább 10 év eltelt.

Probléma: A tiltás kapcsán nincs megfogalmazva sem törvényi kivétel, sem mérlegelési lehetőség.

Korlátozások érvényesítéseBt. 39. § (2) A bányavállalkozó a bányatelket vagy biztonsági övezetet érintő valamennyi építési vagy telekalakítási eljárásban ügyfélnek minősül. Probléma: A települési szabályozási tervek nem tartalmazzák valamennyi bányatelket és biztonsági övezetet. Vhr. 24. § (1) A biztonsági övezetben lévő ingatlan megosztása esetén a megosztás szerinti biztonsági övezetre vonatkozó szolgalmat, vezetékjogot, használati jogot érvényesíteni kell. A megosztási vázrajzot a jogosulttal ellen kell jegyeztetni. Az ellenjegyzést a jogosult nem tagadhatja meg.Probléma: 1. változási vázrajz2. területi mérték

KisajátításBt. 38. § (7) ... Egyéb esetben a bányászati célból történő kisajátítást a bányavállalkozó harmadik személy kisajátítást kérőként kérheti, a kisajátítással kapcsolatos kártalanítást, költségeket a bányavállalkozó köteles megfizetni. A kisajátított ingatlan mindkét esetben az állam tulajdonába kerül, a kisajátított ingatlanon - a bányászati jogosultság időtartama alatt - a bányavállalkozót megilletik az ingatlan birtoklására és ingyenes használatára vonatkozó jogok.

KisajátításKst. 36. § (1) A kisajátítást elrendelő határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tulajdonjogát az állam, illetve a helyi önkormányzat szerzi meg.37. § (1) A tulajdonváltozást az ingatlanügyi hatóság a jogerős kisajátítási határozat vagy - a kisajátítási tervben szereplő ingatlan adásvétel útján történő megszerzése esetén - kérelem és adásvételi szerződés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.BtVhr. 23/A. § (8) Az állam javára kisajátított ingatlan tulajdonjogának, valamint a bányavállalkozót a Bt. 38. § (5) bekezdés szerint megillető használati jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a földhivatalnál a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kérelmezi.Probléma: Törvényi kötelezettség – kérelmezés

KisajátításKst. 3. § (1) Kisajátításnak akkor van helye, ha .. b) az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel útján nem lehetséges;(2) Az adásvételi szerződés megkötését meghiúsultnak kell tekinteni, ha a) a kisajátítást kérő ajánlatát a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtől számított harminc napon belül nem fogadja el, illetve arra nem nyilatkozik;

BtVhr. 23. § (5) Ha az ingatlan tulajdonosa a szabályszerűen megküldött vételi, bérleti vagy szolgalmi jog alapítási ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik, a bányavállalkozó kérelmezheti a kisajátítási, illetve szolgalmi jogi eljárás megindítását.

Probléma: 15 nap – 30 nap

Szolgalom alapításBt. 38. § (5) ... A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak az ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével, használójával) ajánlat megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó kérelmére a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. …

Probléma: A szolgalom alapítási eljárásban nem lehet teljes körű analógiával alkalmazni a kisajátítási törvény valamennyi rendelkezését

Javaslat►Bátran éljünk a jogértelmezési módszerekkel►Bátran hivatkozzunk a szakági jogszabályainkra►Tegyünk meg mindet a hatékony érdekérvényesítésért

Jat. 44. § A jogalkotó és a jogalkalmazó szerveknek figyelemmel kell kísérniük a jogszabályok alkalmazásának hatását, fel kell tárniuk az érvényre juttatásukat gátló körülményeket, és a tapasztalatokat a jogalkotásban is hasznosítani kell.

45. § (1) A szakminiszter feladata, hogy folyamatosan vizsgálja - az érdekelt minisztereknek és országos hatáskörű szervek vezetőinek bevonásával - a jogszabályok hatályosulását, és a vizsgálat eredménye alapján megtegye a szükséges intézkedéseket.

Bt. 38. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles tűrni, hogy a bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult szervezet az ingatlanon megfigyeléseket, méréseket végezzen, jeleket helyezzen el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységnek kell tekinteni a szeizmikus mérések helyszínére történő behajtást, a mérési pontok és nyomvonalak kitűzését, a mérések elvégzését, ideértve a több dimenziós szeizmikus méréseket és felvételezést is. A geofizikai mérések elvégzése nem minősül az ingatlan külön törvény szerinti ideiglenes más célú hasznosításának.

Tfvt. 10. § (3) A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet.

►Geofizikai mérések

Bt. vs. Tfvt.Probléma:Nem azonos fogalom használat:

ideiglenes – időleges

Megoldás:Jogszabály módosítás(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységnek kell tekinteni a

szeizmikus mérések helyszínére történő behajtást, a mérési pontok és nyomvonalak kitűzését, a mérések elvégzését, ideértve a több dimenziós szeizmikus méréseket és felvételezést is. A geofizikai mérések elvégzése nem minősül az ingatlan a termőföld védelméről szóló törvény szerinti időleges más célú hasznosításának.

Köszönöm a figyelmet!