URÁNÉRC-BÁNYÁSZATI LEHETŐSÉGEK

MAGYARORSZÁGON

Barabás Andrásokl. geológus, ügyvezető

WildHorse Energy Hungary Kft.

Történeti áttekintés 1953 – A mecseki uránérctelep felfedezése 1956 – megindul az érctermelés az I. Bányaüzemben 1957 – a II. Bányaüzem termelésbe állítása 1961 – a termelés megkezdése a III. Bányaüzemben 1963 – elkészül az Ércdúsító Üzem 1971 – az I. Bányaüzem bezárása 1973 – termelésbe áll a IV. Bányaüzem 1983 – megindul a termelés az V. Bányaüzemben 1984 – bezár a II. Bányaüzem 1989. szeptember 22. – minisztertanácsi döntés a bányák bezárásáról 1991 – haladék a bezárásra, a MECSEKURÁN Kft. megalapítása 1994 – Kormányhatározat a bányászat befejezéséről 1997. november 1. – a bányászat befejezése

Termelési adatokTétel

megnevezéseExportált érc Vegyi

feldolgozás az ÉDÜ-ben

Perkolációs feldolgozás

Bánya-meddő

Összesen

Kőzet tömege, t 1 440 600 18 886 477 7 213 000 19 303 515 46 843 592

U-koncentráció, g/t 1 524 1 001,575 130,7 53,34

Urán tömege, kg 2 195 000 18 916 221 942 776 1 029 715 23 083 712

Meddővel visszamaradt urán,

kg1 384 534 393 941 1 029 715 2 808 190

Exportált urán, kg 2 195 000 17 534 987 545 594 - 20 298 500

A bányabezárás okai Az urán tartósan alacsony világpiaci ára a nyolcvanas évek

második felétől (20 USD/kg). Ezzel szemben a termelési költség a bezáráskor 60-65 USD/kg,

de hosszabb távon, reálisan 110-120 USD/kg. A viszonylag magas önköltség okai: Nemzetközi összehasonlításban közepes vagy annál gyengébb ércminőség. A telep lencsés kifejlődése miatt a bányászat nehezen gépesíthető, magas az

élőmunka-igény. A bányászat ugyan közvetlenül a felszín közeléből indult, de idővel az egyre

növekvő mélység miatt egyes munkahelyeket már hűteni kellett. A szilikátos uránásványok arányának növekedése miatt a feldolgozás költségei is

megnőttek.

Mi változott 1997 óta?

Az atomenergia nemzetközi megítélése.

Egyre erősödő igény a nyersanyagfüggőség csökkentésére.

Korszerű, olcsóbb, a környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelő bányászati technikák.

De legfőképpen: az urán világpiaci ára.

Az urán „szabadpiaci” (rövid lejáratú, spot) árának alakulása, 1970-2009

Forrás: Ux Consulting

A jelenlegi magas ár okai A leszerelésből származó készletek elfogyása.

A megelőző 15 év tartósan alacsony ára nem ösztönzött kutatásra, az érckészletek bővítésére.

Működési problémák néhány nagy bányában (Ranger, Cigar Lake - vízbetörés).

Számos új nukleáris projekt világszerte (főleg USA, Kína, India, Japán, Dél-Korea, Európa egyes országai).

A jelenlegi magas ár okai Jelenleg a világ

éves urántermelése kb. a fogyasztás 2/3-a → készletezési, felvásárlási láz.

Ennek ellenére 2008-ban nem nőtt, hanem csökkent a termelés 2007-hez képest!

1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 20050

10

20

30

40

50

60

70

80Thousand tU

0

50

100

150

200Million Pounds U3O8

ProductionCommercial UseMilitary Use

Forrás: TradeTech

Uránpiaci tendenciák A középtávú előrejelzések a jelenlegi 60 USD/lb U3O8

(144 USD/kg U) helyett 75 USD/lb (195 USD/kg) spot árat jósolnak.

Az uránkereskedelem kb. 85%-át adó hosszú távú szerződésekben foglalt ár már most is 70 USD/lb (182 USD/kg) körül mozog.

A rövidesen kialakuló kínálati hiány miatt a hosszú távú szerződéses ár akár 100 USD/lb (260 USD/kg) is lehet.

Magyarországi helyzet napjainkban

Ércesedési típusok, területek Ásványvagyon Kutatási területek, bányatelkek A kitermelés lehetséges módszerei Gazdaságossági kérdések

Ércesedési típusok és területek Magyarország területének kb. 30-40%-át érintették az

előző évtizedek uránkutatásai, de ipari minőségű telepek csak a Mecsek környékén fordulnak elő.

Hazánkban csak üledékes uránérctelepek vannak, ezek jellemzője a gyengébb minőség, de gyakran nagy kiterjedés. Hazai altípusok: homokkőben kialakult, rétegszerűen elhelyezkedő lencsék (Nyugat-

Mecsek, Máriakéménd-bári vonulat); fiatal, laza üledékekben, szerves anyagokhoz kötődően létrejött telep

(Dinnyeberki); fiatal, laza, homokos üledékben kialakult „roll front” (szalagszerűen,

hosszan kígyózó redox front) típus (Bátaszék).

Magyarország uránércvagyona Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás szerint (földtani

vagyon):

Ezek szerint a megkutatott ércvagyon fémurán-tartalma az eddig kitermelt mennyiség kb. 1,5-szerese, a reménybeli vagyon esetében pedig akár a háromszorosa is lehet.

Ismeretességi kategória

ÉrcMt

Az érc urántartalmakt

C1 0,75 0,848C2 26,02 30,525Összesen 26,77 31,373Reménybeli 61,81 ?

A nyilvántartott ércvagyon problémái A készletszámítási területek az érces összlet ismert

előfordulásának csak egy részét fedik le.

A nyilvántartott ércvagyon problémái Az érctelep lencsés kifejlődése miatt a szokványos

geostatisztikai módszerek készletszámítási alkalmazása gondokat vet fel, ezért bevezették az „ércesedési koefficienst”, mely igen óvatos, konzervatív megközelítést jelentett.

Az így kiszámított ércvagyon rendre túligazolódott a bányászati kitermelés során:

Bányaüzem IgazolódásFém kg

Igazolódás%

I. Bányaüzem -613,519 -18,1

II. Bányaüzem +396,504 +6,8

III. Bányaüzem +1,694,423 +37,5

IV. Bányaüzem +3,408,960 +81,8

V. Bányaüzem +1,080,949 +84,8

A nyilvántartott ércvagyon problémái Mivel a nyilvántartott ércvagyont is az „ércesedési

koefficiens” használatával számították ki, jogos a feltételezés, hogy a tényleges készlet a nyilvántartott másfélszeresét is elérheti.

E probléma kiküszöbölésére jelenleg folyik a készletek leginkább perspektivikus részének újraszámítása, mely figyelembe veszi mind a külszíni fúrási adatokat, mind pedig a bányabeli tapasztalatokat.

Mindezeken túlmenően, az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás nem tartalmazza a kisebb, de már ismert előfordulások (Dinnyeberki, Bátaszék) érckészleteit sem.

Kutatási területek, bányatelkek Hazánkban jelenleg csak a 100%-os állami tulajdonú Mecsek-Öko Zrt.

rendelkezik uránércre megállapított bányatelkekkel. Rajta kívül még három cégnek vannak kutatási területei.

Kitermelési módszerek ISL technológia

(„helyben kioldás”, földalatti perkoláció): O2 és CO2 tartalmú víz cirkuláltatása az érces rétegen keresztül, majd a kioldott urán leválasztása az oldatból a külszínen. Magyarországon csak a bátaszéki ércesedésnél alkalmazható.

Kitermelési módszerek

Mélyművelés:a „hagyományos” föld alatti bányászat, a mecseki lelőhelyen csak ez alkalmazható, de egy mai bánya sok mindenben különbözne a régitől: sok függőleges akna helyett mindössze

egyetlen, külszínre nyíló lejtősaknapár, valamint esetleg két függőleges légakna;

aknaszállítás és csillés tárószinti szállítás helyett kizárólag dízelüzemű gépjárművekkel történő szállítás a lejtősaknán keresztül;

magasabb fokú gépesítettség a fejtésben;

a korábbihoz képest kb. kétszeres éves érctermelés;

megmaradó üregek helyett visszatömedékelés meddőkőzettel vagy ércfeldolgozási meddőzaggyal;

a visszatömedékelés miatt sokkal kevesebb, külszínen elhelyezendő meddőanyag;

egyetlen, kisebb területre koncentrált külszíni létesítmények.

Kitermelési módszerek

Ércfeldolgozás:a mélyműveléshez kapcsolódó feldolgozás is alapvetően más lenne, mint régen:

Savas feltárás helyett szódás feltárás – ez az urán mellett lényegesen kevesebb elemet, iont mobilizál a kőzetből.

Lehetőség szerint a meddőzagy visszatömedékelése a bányaüregekbe – jóval kevesebb külszíni zagyelhelyezés.

Száraz zagy technológia – a zagynak a bányaüregekbe vissza már nem juttatható, kisebb részét mindössze 20%-os nedvességtartalom mellett rakják a zagytározóba, ami a zagytározó sokkal nagyobb mechanikai stabilitását eredményezi, ugyanakkor jelentősen csökkenti az oldatelszivárgás lehetőségét, még a szigetelés sérülése esetén is.

Gazdaságosság és kutatási kockázat Máriakéménd-bári vonulat:

kutatási kockázat: magas, elsősorban a mélység tekintetében, de jelentős ásványvagyont eredményezhet;

beruházási és termelési költség: becslések még nem készültek, de bizonyosan magas lenne;

működés időtartama: bizonytalan.

Dinnyeberki és környéke: kutatási kockázat: magas, bár már ismert az ércelőfordulás, de

ennek mérete kicsi, és a korábbi kutatások nem találtak több telepet;

beruházási és termelési költség: becslések még nem készültek, de fajlagosan bizonyosan magas lenne a kicsi telepméret miatt;

működés időtartama: bizonytalan.

Gazdaságosság és kutatási kockázat Bátaszék:

kutatási kockázat: közepes, már ismert az ércelőfordulás, de teljes mérete még ismeretlen (a jelenleg ismert túl kicsi egy beruházáshoz);

beruházási és termelési költség: alacsony, valószínűleg 30-40 USD/lb U3O8 (78-104 USD/kg U) szinten tartható;

működés időtartama: az érctelep méretétől függően 10-20 év.

Mecsek: kutatási kockázat: kicsi, jelentős terület és ásványvagyon már kellően

megkutatott; beruházási és termelési költség: viszonylag magas, jelenlegi számítások

szerint kb. 70 USD/lb U3O8 (182 USD/kg U) ár felett lenne nyereséges a bányászat;

működés időtartama: minimum 25 év.

Összes többi terület: igen magas kutatási kockázatú, érctelepek megléte bizonytalan,

költségek még nem becsülhetők.

Gazdaságosság - konklúzió A mecseki lelőhelyben egyértelműen nagy

lehetőségek rejlenek, érdemes részletes megvalósíthatósági tanulmányt kidolgozni.

A többi területen a gazdaságosság a kutatási eredmények és az uránár alakulásának függvénye.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!