A belső ellenőrzés célja az iratkezelésben és az irattárazásban

A belső ellenőrzés célja az

iratkezelésben és az irattárazásban

Dr. Kenyeres István

Amiről szó lesz

• Az iratkezeléssel kapcsolatos előírások, követelmények

• Az iratselejtezéssel és levéltári átadással kapcsolatos követelmények

Jogszabályok

• 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendeleta közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről

• 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverrel szemben támasztott követelményekről

• 1995. LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről (Levéltári törvény)

335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet

a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános

követelményeiről

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

• A rendelet hatálya• a közfeladatot ellátó szervekre (államigazgatási, bírósági, rendészeti,

önkormányzati szervekre) és azok irattári anyagára terjed ki. • E rendelet határozza meg a közfeladatot ellátó szervekhez beérkező

és az ott keletkezett papír alapú és elektronikus köziratok • kezelésének egységes követelményeit,

• a központi államigazgatási szervek, az önkormányzati hivatalok és az önkormányzati társulások iratkezelési szabályzatai végrehajtásának ellenőrzési rendjét.

• A köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszter e feladatkörét a kormányhivatalok útján látja el.

Értelmező rendelkezések

• átmeneti irattár: a közfeladatot ellátó szerv által az iktatóhelyhez kapcsolódóan kialakított olyan irattár, amelyben az irattári anyag meghatározott időtartamú átmeneti, selejtezés vagy központi irattárba adás előtti őrzése történik;

• iktatás: az irat nyilvántartásba vétele, iktatószámmal történő ellátása az érkeztetést vagy a keletkezést követően az iktatókönyvben, az iraton és az előadói íven;

• iktatókönyv: olyan nem selejtezhető, hitelesített iratkezelési segédeszköz, amelyben az iratok iktatása történik;

• iktatószám: olyan egyedi azonosító, amellyel a közfeladatot ellátó szerv látja el az iktatandó iratot;


• iratkezelési szoftver: az iratkezelési alapfolyamatot támogató olyan informatikai alkalmazás, amely alapfunkcióját tekintve az e rendeletben foglalt iratkezelési műveleteket vagy azok egy részének végrehajtását támogatja, függetlenül attól, hogy ezek mellett egyéb funkciókat is ellát;

• irattári tétel: az iratképző szerv vagy személy ügykörének és szervezetének megfelelően kialakított legkisebb – egyéni irattári őrzési idővel rendelkező – irattári egység, amelybe több egyedi ügy iratai tartozhatnak;

• irattári tételszám: az iratnak az irattári tervben meghatározott tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását, selejtezhetőség szerinti csoportosítását meghatározó kód;

• irattárba helyezés: az ügyirat irattári tételszámmal történő ellátása és irattárban történő dokumentált elhelyezése, illetve kezelési jogának átadása az irattárnak az ügyintézés befejezését követő vagy annak felfüggesztése alatti átmeneti időre;


• központi irattár: a közfeladatot ellátó szerv több szervezeti egysége irattári anyagának selejtezés vagy levéltárba adás előtti őrzésére szolgáló irattár;

• levéltárba adás: a lejárt irattári őrzési idejű, maradandó értékű iratok teljes és lezárt évfolyamainak átadása az illetékes közlevéltárnak

• naplózás: az elektronikus iratkezelési rendszerben, a kezelt adatállományokban bekövetkezett események meghatározott körének regisztrálása;

• selejtezés: a lejárt megőrzési határidejű iratok kiemelése az irattári anyagból és megsemmisítésre történő előkészítése;

• ügyirat: egy ügyben keletkezett valamennyi irat,• savmentes doboz: lignint, savas adalékanyagot és színezéket nem

tartalmazó, papírból készített tárolóeszköz.

Az iratkezelés szabályozása

• A közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabályzata és irattári terve (= iratkezelési szabályzat) kapcsán felmerülő követelmények:• 1) Az irattári terv az iratkezelési szabályzat kötelező mellékletét

képezi, melyet évente felül kell vizsgálni, és az irattári tervet alkalmazó szerv (szervek) feladat- és hatáskörében bekövetkezett változás vagy az őrzési idő megváltozása esetén módosítani kell.• 2) A szerv vezetője a szerv szervezeti és működési

szabályzatában határozza meg az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket, továbbá kijelöli az iratkezelés felügyeletét ellátó vezetőt

Az iratkezelés felügyelete a szerven belül

• A közfeladatot ellátó szerv vezetője felelős:

• az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért,

• a szervezeti, működési és ügyrendi szabályok,

• az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások,

• az irattári tervek és iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért,

• az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért,

• az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, felügyeletéért


• A közfeladatot ellátó szervek iratkezelését úgy kell megszervezni, hogy a szervhez érkezett, ott keletkező, illetve onnan továbbított irat:

• a) azonosítható, fellelési helye, útja követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen;

• b) tartalma csak az arra jogosult számára legyen megismerhető;• c) kezeléséért fennálló személyi felelősség egyértelműen megállapítható legyen;• d) szakszerű kezeléséhez, nyilvántartásához, kézbesítéséhez, védelméhez

megfelelő feltételek biztosítva legyenek;• e) a beérkezett iratok megváltoztathatatlansága biztosítva legyen;• f) a rendszeres selejtezés elvégzésével az irattári iratanyag felesleges

felhalmozódása megelőzhető, a maradandó értékű iratok megőrzése biztosított legyen;

• g) az ügyintézéshez, a döntések előkészítéséhez, a szervezet rendeltetésszerű működéséhez megfelelő támogatást biztosítson.


• Az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető gondoskodik:

• a) az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséről, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetéséről, szükség esetén kezdeményezi a szabályzat módosítását;

• b) az iratkezelést végző, vagy azért felelős személyek szakmai képzéséről és továbbképzéséről;

• c) az iratkezelési segédeszközök (iktatókönyv, név- és tárgymutató, kézbesítőkönyv, iratminták és formanyomtatványok, számítástechnikai programok, adathordozók stb.) biztosításáról;

• d) az elektronikus iratkezelési szoftver hozzáférési jogosultságainak, az egyedi azonosítóknak, a helyettesítési jogoknak, a külső és a belső név- és címtáraknak naprakészen tartásáról, az üzemeltetési és adatbiztonsági követelményekről, és azok betartásáról;

• e) a hivatalos és személyes elektronikus postafiókok szabályozott működéséről


• (1) A közfeladatot ellátó szerv vezetője, illetőleg tevékenységi körében iratkezelési feladatokat ellátó vezető, ügyintéző, ügykezelő köteles gondoskodni az iratkezelési szoftver által kezelt adatok biztonságáról, s megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az üzembiztonsági, adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

• (2) Az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen.

AZ IRATTÁRI TERV - Az irattári tételek kialakítása

• Az ügyiratokat és a nem iktatással nyilvántartott egyéb irategyütteseket – a szerv ügyköreit az azonos tárgyú egyedi ügyekig lemenő részletességgel felsoroló jegyzék segítségével – tárgyi alapon kell tételekbe sorolni.


• Az irattári tétel egy vagy több tárgykör (ügykör) irataiból is kialakítható, annak figyelembevételével, hogy:

• a) egy irattári tételbe csak azonos értékű, levéltári megőrzést igénylő vagy meghatározott időtartam eltelte után selejtezhető iratok sorolhatók be


• Az egyes irattári tételekhez kapcsolódóan meg kell határozni, hogy melyek azok az irattári tételek, • amelyek iratai nem selejtezhetők, • amelyek iratait meghatározott idő eltelte után ki lehet selejtezni.

• A nem selejtezhető irattári tételek esetében meg kell jelölni azt is, hogy melyek azok, amelyek iratait• meghatározott idő eltelte után levéltárba kell adni, • és melyek azok, amelyek megőrzéséről az iratképző – határidő

megjelölése nélkül – helyben köteles gondoskodni.

• A nem selejtezhető és levéltárba adandó irattári tételek, továbbá a selejtezhető irattári tételek esetében meg kell jelölni az irattári őrzés időtartamát.

Az irattári terv szerkezete és rendszere

• (1) Az irattári terv szerkezetét és rendszerét a címmel ellátott irattári tételek csoportosításával, továbbá a szerv ügykörei között meglévő tartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezéssel kell kialakítani. Az irattári tételeket különböző főcsoportokba, azon belül pedig csoportokba és alcsoportokba kell besorolni

• (2) Az irattári tervet két részre kell osztani:

• A) általános rész: a szerv működtetésével kapcsolatos, több szervezeti egységet is érintő irattári tételekre

• B) különös rész: a szerv alapfeladataihoz kapcsolódó irattári tételek, a főcsoportok szervezeti egységenként is kialakíthatók

• A címmel ellátott és rendszerezett irattári tételeket megfelelő azonosítóval (irattári tételszámmal) kell ellátni.

AZ IRATOK KEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI - Az iratok

rendszerezése• Ügyiratiság elve: A közfeladatot ellátó szerv feladat- és

hatáskörébe tartozó ügyek intézésének áttekinthetősége érdekében az azonos ügyre – egy adott tárgyra – vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni. A több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak (ügydarabnak) minősülnek.

• Az ügyiratokat – még irattárba helyezésük előtt – az irattári tervben meghatározott irattári tételekbe kell sorolni.

Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása

• Az iratot hiteles módon vezetett papír alapú vagy elektronikus iktatókönyvben, iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni).

• Iratkezelési Szoftvernek meg kell felelnie a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló együttes rendeletben meghatározott követelményeknek

• Az iratok iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen.

Az iratkezelés megszervezése

• 1) A közfeladatot ellátó szerv adottságainak és igényeinek megfelelően az iktatást

• a) központilag, egyetlen szervezeti egység vagy személy feladataként,

• b) osztottan, az ügyeket intéző szervezeti egységnél, vagy

• c) vegyes rendszerben, az a) és b) pontban foglaltak együttes alkalmazásával

• szervezheti meg.

• (2) A szerv az elintézett ügyek iratait irattárában helyezi el.

Az iratkezelés megszervezése - elektornikus iratok

• Az iratkezelési szabályzatban az iratkezelés minden fázisára meg kell határozni azokat az előírásokat, amelyek biztosítják a papír alapú és az elektronikus iratot egyaránt tartalmazó ügyiratok egységének megőrzését, kezelhetőségét és használhatóságát.

• Az iktatott elektronikus iratnak az irat megnyitása nélkül is azonosíthatónak kell lennie.

AZ IRATKEZELÉS FOLYAMATA - 1. A küldemények átvétele

• Az Iratkezelési Szabályzatban meg kell határozni az adott szervhez érkezett küldemény – levél, távirat, fax, csomag stb. – átvételére való jogosultságot és az átvétellel kapcsolatos teendőket.

• Az átvevő a papír alapú iratok esetében a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri.

• Elektronikus úton érkezett küldemények esetében az átvevő a feladónak automatikusan elküldi a küldemény átvételét igazoló és az érkeztetés sorszámát is tartalmazó elektronikus visszaigazolást (átvételi nyugtát).

• Amennyiben iktatásra nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át az iratot, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb az érkezést követő első munkanap kezdetén a címzettnek vagy az illetékes iktatóegységnek iktatásra átadni.

• Az elektronikusan érkezett irat átvételét meg kell tagadni, ha az biztonsági kockázatot jelent a fogadó szerv számítástechnikai rendszerére.

AZ IRATKEZELÉS FOLYAMATA - 2. A küldemény felbontása és érkeztetése

• Meg kell határozni, hogy ki bonthat fel és mit

• A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell a jelzett mellékletek meglétét és olvashatóságát.

• Az elektronikusan érkezett iratot iktatás előtt megnyithatóság (olvashatóság) szempontjából ellenőrizni kell.

• Amennyiben az irat a rendelkezésre álló eszközökkel nem nyitható meg, úgy a küldőt az érkezéstől számított három napon belül értesíteni kell a küldemény értelmezhetetlenségéről, és a közfeladatot ellátó szerv által használt elektronikus úton történő fogadás szabályairól.


• Minden beérkezett küldeményt érkeztetni kell.

• nyilvántartásban kell rögzíteni minimálisan:• a küldemény sorszámát,

• küldőjét,

• az érkeztetés dátumát és

• könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai azonosítóját.

• Az érkeztetés dátumát és az érkeztető azonosítót a küldemény elválaszthatatlan részeként fel kell tüntetni.

• elektronikus ügyintézés során az érkeztető azonosító szám képzése a külön jogszabályban foglaltak szerint történik.

• A kizárólag érkeztetendő iratok körét, amelyeket nem kell iktatni, az iratkezelési szabályzatban kell meghatározni.


• Az elektronikus iraton szereplő elektronikus aláírás érvényességét ellenőrizni és az ellenőrzés tényét az iktatásban rögzíteni kell.

• Az elektronikus iratot gépi adathordozón (hajlékony lemez, CD ROM stb.) átvenni vagy elküldeni csak papíralapú kísérőlappal lehet.

• Az adathordozót és a kísérőlapot mint iratot és mellékelt iratot kell kezelni. • A kísérőlapon a címzés adatai mellett fel kell tüntetni:• a számítógépes adathordozón lévő irat(ok) tárgyát, • a fájlnevét, fájltípusát, • rendelkezik-e elektronikus aláírással és • az adathordozó paramétereit.

• Átvételkor ellenőrizni kell a kísérőlapon feltüntetett azonosítók valóságtartalmát.

AZ IRATKEZELÉS FOLYAMATA – 3. Iktatás

• Iktatás céljára évente megnyitott, hitelesített iktatókönyvet kell használni. Az iktatókönyvnek kötelezően kell tartalmaznia az alábbi adatokat:• a) iktatószám;

• b) iktatás időpontja;

• c) küldemény érkezésének időpontja, módja, érkeztető száma;

• d) küldemény elküldésének időpontja, módja;

• e) küldemény adathordozójának típusa (papír alapú, elektronikus), adathordozója;

• f) küldő megnevezése, azonosító adatai;

• g) címzett megnevezése, azonosító adatai;

• h) érkezett irat iktatószáma (idegen szám);

AZ IRATKEZELÉS FOLYAMATA – 3. Iktatás

• i) mellékletek száma;

• j) ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző megnevezése;

• k) irat tárgya;

• l) elő- és utóiratok iktatószáma;

• m) kezelési feljegyzések;

• n) ügyintézés határideje, és végrehajtásának időpontja;

• o) irattári tételszám;

• p) irattárba helyezés időpontja.

• (3) Az iratot el kell látni iktatószámmal és az irat egyéb azonosító adataival.

Az iktatószám felépítése

• a központi ügyiratkezelés esetén: • főszám – alszám/év/;

• osztott vagy vegyes ügyiratkezelés esetén: • iktatóhely azonosítója/főszám – alszám/év/egyedi azonosítás.

• A főszám – alszám/év/ egy egységként tekintendő azonosító. A főszám és alszám folyamatos sorszám, amelyet a szoftverben beállított számláló automatikusan képez. Az évszám az aktuális év négy számjegye. Az iktatóhely azonosítóját (szám és betű kombinációja) az adott szervezet – igényeinek megfelelően – alakítja ki (nem osztott iktatás esetén ez az adat lehet az iktatókönyv betű és számkombinációs azonosítója).

• Egyedi azonosítási jelölés alkalmazása nem kötelező. Az iktatóhely azonosítókat az iratkezelési feladatok felügyeletét ellátó felelős vezető adja ki és tartja nyilván.

Az iktatószám képzése

• (1) Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyilvántartani.

• (2) Egy iktatókönyvön belül a főszámokat folyamatos sorszámos rendszerben kell kiadni.

• (3) Az ügyirathoz tartozó iratokat az iktatási főszám alatt folyamatosan kiadott alszámokon kell nyilvántartani.

• (4) Az iktatószámnak tartalmaznia kell – osztott iktatás esetén az iktatóhely azonosítóját – az iktatási főszámot, az alszámot, valamint az iktatószám kiadásának évét.

• (5) Ha az ügyintézés szakmai követelménye ezt szükségessé teszi további szám, illetve betűjel alkalmazható, amelyek jegyzékét a közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabályzatában kell rögzíteni.

• (6) A fentiektől eltérően a rendvédelmi szerveknél, bíróságoknál és ügyészi szerveknél a különböző években, de ugyanazon ügyben keletkezett iratokat is egy főszámon lehet nyilvántartani. A különböző években, de ugyanazon ügyben keletkezett, egy főszámon nyilvántartható ügyek körét a Magyar Nemzeti Levéltárral, illetve az illetékes szaklevéltár és a miniszter egyetértésével az iratkezelési szabályzatban kell meghatározni.

Iktatás – tárgy- és névmutatózás

• Az ügyirat tárgya, illetőleg az ügyfél neve és azonosító adatai alapján név- és tárgymutató könyvet kell vezetni.

• Vagy:

• Az elektronikus iktatókönyvben biztosítani kell az e szempontok szerinti visszakeresés lehetőségét (név- és tárgymutatózás).

• A gyorsabb keresés érdekében az iratokhoz a tárgy jellemzői alapján tárgyszavakat kell rendelni, és biztosítani kell a tárgyszavak és azok kombinációja szerinti keresés, valamint a találatok szűkítésének lehetőségét.

Iktatás – iktatókönyv lezására, hitelesítése

• Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után le kell zárni.• A kézi iktatókönyv esetében az iktatásra felhasznált utolsó számot

követő aláhúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követően aláírással, továbbá a körbélyegző lenyomatával hitelesíteni kell. • Iratkezelési szoftver alkalmazása esetén biztosítani kell, hogy zárás

után a rendszerbe az adott évre, az adott iktatókönyvbe ne lehessen több iratot iktatni. Az iktatókönyvek végleges zárásának részeként el kell készíteni – külön jogszabályban meghatározott formátumban – az iktatókönyv időbélyegzővel ellátott, hiteles elektronikus változatát.

Iktatás

• Az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni.

• Az elektronikus úton érkezett irat iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézőről és hivatali elérhetőségéről – az érkeztetési számra hivatkozással – a küldőt, ha ezt kérte, a beérkezéstől számított három napon belül elektronikus úton értesíteni kell.

Iktatás

• Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani:• a) könyveket, tananyagokat;• b) reklámanyagokat, tájékoztatókat;• c) meghívókat;• d) nem szigorú számadású bizonylatokat;• e) bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat;• f) pénzügyi bizonylatokat, számlákat (külön szabályozás szerint);• g) munkaügyi nyilvántartásokat;• h) anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat;• i) közlönyöket, sajtótermékeket;• j) visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat.

Iktatás – hitelesség, naplózás

• A kézi iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad.

• Elektronikus iratkezelési rendszer alkalmazása esetén az utólagos módosítás tényét a jogosultsággal rendelkező ügyintéző/ügykezelő azonosítójával és a javítás idejének megjelölésével naplózni kell.

AZ IRATKEZELÉS FOLYAMATA –4. Szignálás

• Az iratkezelő az érkezett iratot köteles az illetékes szervezeti egység vezetőjének vagy a vezető megbízottjának átadni, aki kijelöli az ügyintézést végző személyt (szignálás).

• Az Iratkezelési Szabályzat rendelkezhet úgy, hogy bizonyos, jól meghatározott iratcsoport esetén szignálás nélkül ahhoz az ügyintézőhöz kell továbbítani az iratot, aki illetékes az ügyben eljárni, az iratkezelési feljegyzéseket megtenni.

AZ IRATKEZELÉS FOLYAMATA –5. Kiadmányozás

• Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a szervezeti és működési szabályzatban, ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá.

• Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani.

AZ IRATKEZELÉS FOLYAMATA –5. Kiadmányozás

• a) az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja,

• vagy a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés szerepel, a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, továbbá

• b) a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel

• c) minősített elektronikus aláírással

AZ IRATKEZELÉS FOLYAMATA –6. Expediálás

• A szervezeti egység iratkezelőjének ellenőriznie kell, hogy a hitelesített iratokon végrehajtottak-e minden kiadói utasítást, és a mellékleteket csatolták-e. E feladat elvégzése után dokumentálni kell a nyilvántartással, továbbítással kapcsolatos információkat.

• Az elektronikus irat elküldése időpontját dokumentálni kell.

• Elektronikus levélben iratot csak akkor lehet küldeni, ha a címzett a kérelmet elektronikusan küldte be, vagy azt – az elektronikus levélcíme megadása mellett – kifejezetten kéri.

AZ IRATKEZELÉS FOLYAMATA –7. Irattározás

• Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni. • Irattárba helyezés előtt az ügyintézőnek az ügyirathoz – ha eddig

nem történt meg – hozzá kell rendelnie (papír alapú irat esetén rávezetnie) az irattári tételszámot.• 1. Átmeneti irattár• Átmeneti irattárba lehet elhelyezni az elintézett, további érdemi intézkedést

nem igénylő, kiadmányozott, irattári tételszámmal ellátott ügyiratokat.

• Az átmeneti irattár az iratkezelési szabályzatban rögzített ideig őrzi az iratokat, ezt követően azokat selejtezi vagy átadja a szervezet központi irattárának. A központi irattár gondoskodik a maradandó értékű iratok levéltári átadásáról.


• 2. Központi irattár

• Be kell vezetni az iktatókönyv megfelelő rovatába az irattárba helyezés időpontját, és el kell helyezni az irattári tételszámnak megfelelő gyűjtőbe.

• A központi irattárba csak lezárt évfolyamú, segédkönyvekkel ellátott ügyiratok adhatók le.


• Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használatát a selejtezési idő lejáratáig vagy levéltárba adásáig biztosítani kell.


• Kölcsönzés• A kölcsönzést utólagosan is ellenőrizhető módon, dokumentáltan

kell végezni.• Kölcsönzés SZMSZ-ben vagy ügyrendben meghatározott

jogosultságok alapján.• Papír alapú iratok esetében az irattárból kiadott ügyiratról

ügyiratpótló lapot kell készíteni, amelyet mint elismervényt az átvevő aláír. Az aláírt ügyiratpótló lapot a kölcsönzés ideje alatt az irattárban az ügyirat helyén kell tárolni.• Elektronikus iratok esetében a jogosult felhasználók naplózás

mellett tekinthetik meg az iratot.

AZ IRATKEZELÉS FOLYAMATA –8. Selejtezés

• Az ügyiratok selejtezését az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével

• Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és a szerv körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet iktatás után az illetékes levéltárhoz kell továbbítani, a selejtezés engedélyezése végett.

• [Nincs bejelentési kötelezettség!]• A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a

selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi.

• A megsemmisítésről a szerv vezetője az adatvédelmi és biztonsági előírások figyelembevételével gondoskodik.

AZ IRATKEZELÉS FOLYAMATA –9. Levéltárba adás

• 65. § (1)

• A levéltár számára átadandó ügyiratokat az ügyviteli segédletekkel együtt nem fertőzött állapotban, levéltári őrzésre alkalmas savmentes dobozokban az átadó költségére az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, annak mellékletét képező átadási egység szerinti (doboz, csomag stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni.

• A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kell készíteni.

• Az átadási jegyzéket és a visszatartott iratokról készített jegyzéket – a levéltárral egyeztetett módon – elektronikus formában is át kell adni.

• (2) Az elektronikusan tárolt ügyiratok átadását a külön jogszabályban meghatározott formátum szerint kell elvégezni.

Levéltári ajánlás irattári helyiségekre

irattárban a levegő előírt nedvességtartalma: 45-65 %

a belső hőmérséklet szempontjából az állandó 16-20 Celsius közötti állapot a legjobb

a levegő szénmonoxid-tartalma nem haladhatja meg a 0,03 %-ot

Levéltári ajánlás irattári helyiségekre

kerülni kell a vízcsövek, csatorna-, elektromos és fűtésvezeték elhelyezését, mert ezek repedése és más időszakos, de mindig váratlan meghibásodása komoly károkat okozhat

sötét és nedves pincehelyiségben ne engedjünk iratokat elhelyezni és tartósan ott tárolni

Amit nem szeretnénk látni – minisztériumi iratok egy

lépcsőházban…

Amit nem szeretnénk látni – pusztuló egészségügyi iratok…

Amit nem szeretnénk látni – beázott önkormányzati irattár

és következményei…

És amit inkább szeretnénk

De leginkább ezt…

Mi is a selejtezés? Jogi meghatározások

Ltv. 9. §

„A közfeladatot ellátó szerv köteles

– f) irattári anyagának selejtezhető részét, az irattári tervben megjelölt irattári őrzési idő letelte után, a szerv nem selejtezhető iratainak átvételére jogosult (illetékes) közlevéltár engedélyével kiselejtezni”

A selejtezési eljárás a 335/2005. Korm. rend. 64. §-a

alapján (1) Az ügyiratok selejtezését az iratkezelés felügyeletével

megbízott vezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével.

(2) Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és a szerv körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet iktatás után az illetékes levéltárhoz kell továbbítani, a selejtezés engedélyezése végett.

(3) A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi.

(4) A megsemmisítésről a szerv vezetője az adatvédelmi és biztonsági előírások figyelembevételével gondoskodik.

A selejtezési jegyzőkönyv adatai

a szerv neve;a selejtezést végző és azt a szerv részéről ellenőrző

személyek (selejtezési bizottság) neve;a selejtezés megkezdésének és befejezésének

időpontja;az iratok elbírálásához alapul vett jogszabály vagy

selejtezési terv címe, száma;a selejtezés alá vett iratok címe (irattári terv, avagy

szervezeti egység és tárgy szerinti), évköre, terjedelme,

a kiselejtezett iratanyag csoportjainak címe, évköre, terjedelme.

tételszámos iratok esetén: a tétel címe (tárgya), a tételbe tartozó iratok évköre és mennyisége. Iktatott iratoknál meg kell jelölni – tételenként – az első és utolsó iktatószámot is

a selejtezésért felelős személy(ek) aláírása

Az iratselejtezés közlevéltári ellenőrzése a 10/2002. NKÖM

rendelet 9. §-a alapján A közlevéltár ellenőrzi az illetékességi körébe tartozó

szervek iratainak selejtezését, és a maradandó értéket nem képviselő, selejtezésre kiválogatott iratok megsemmisítését a hozzá legalább két példányban megküldött selejtezési jegyzőkönyvek záradékolásával engedélyezi.

A közlevéltár az irattári anyag selejtezésének ellenőrzése során

a) megvizsgálja, hogy a selejtezésre javasolt irattári tételek között szerepel-e olyan tétel, amely a szerv irattári terve szerint maradandó értékű iratokat tartalmaz;

b) abban az esetben, ha a szervnél végzett ellenőrzései során az irattári terv használatával kapcsolatban hibákat, hiányosságokat tárt fel, vagy a selejtezési jegyzőkönyv alapján kétsége támad a selejtezés szabályszerűségét vagy szakszerűségét illetően, úgy a helyszínen végzett vizsgálat alapján győződik meg arról, hogy a kiselejtezésre javasolt iratok között valóban nincs maradandó értékű irat.

Az iratselejtezés közlevéltári ellenőrzése a 10/2002. NKÖM

rendelet 9. §-a alapján• Az ellenőrzést követően a közlevéltár a jegyzőkönyv mindkét példányát az alábbiak szerint záradékolja, s az egyik példányt a szervnek visszaküldi:

a) ha a levéltár a selejtezést szabályszerűnek találta, azt záradékolja

b) ha a levéltár a selejtezés ellenőrzése során a selejtezésben hibákat talált és az észlelt hiányosságok egyes iratcsoportok (irattári tételek) egyszerű visszatartásával kiküszöbölhetők, a levéltár a jegyzőkönyvben *-gal jelöli meg azokat a tételeket, amelyek visszatartását szükségesnek tartja

c) ha az észlelt hiányosságok miatt az iratanyag egy részében a selejtezési eljárást meg kell ismételni, a levéltár a jegyzőkönyvben **-gal jelöli meg azokat a tételeket, amelyek visszatartását szükségesnek tartja

Levéltárba adás – jogszabályi előírások Ltv. 9 §-a alapján:

A közfeladatot ellátó szerv köteles a nem selejtezhető irattári tételekbe tartozó iratokat a kapcsolódó nyilvántartásokkal és segédletekkel együtt— saját költségén az illetékes közlevéltárnak átadni.

Levéltárba adás – jogszabályi előírások Ltv. 12. §-a alapján:

(1) A nem selejtezhető köziratok teljes és lezárt évfolyamait a keletkezés naptári évétől számított tizenötödik év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni.

(2) A nem selejtezhető köziratok átadásának-átvételének időpontjáról az átadó szerv és az illetékes közlevéltár közösen állapodik meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott átadás-átvételi határidő abban az esetben, ha a közfeladatot ellátó szervnek a nem selejtezhető iratokra ügyviteli szempontból még rendszeresen szüksége van, illetőleg akkor, ha az illetékes közlevéltár az iratok átvételéhez szükséges raktári férőhellyel nem rendelkezik, további öt évre külön engedély nélkül meghosszabbítható. Az átadási-átvételi határidő öt éven túli meghosszabbítását egy alkalommal, legfeljebb tíz év időtartamra a kultúráért felelős miniszter engedélyezi. Ennél hosszabb irattári őrzési időt csak jogszabály állapíthat meg.

Levéltárba adás – jogszabályi előírások Ltv. 12. §-a alapján:

(4) A közlevéltár tizenöt éven belül keletkezett közirat átvételére csak jogszabály alapján kötelezhető.

(5) A tizenöt évnél régebben keletkezett, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó, nem selejtezhető iratokat a minősítő által meghatározott érvényességi idő lejártát követő naptári év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni.

(6) Az iratokat őrző szerv kezdeményezésére az illetékes közlevéltár az érvényességi idő lejárta előtt is átvehet államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratokat, ha azok megfelelő őrzésének és kezelésének feltételeit biztosítani tudja.

Mi következik ebből?

A köziratoknak csak két típusa létezik:

– 15 éven belül kiselejtezhetők – levéltári engedélyezés mellett

– Legkevesebb 15 év elteltével levéltárba adandók

Mi az ami nincs?

– Olyan közirat, amely nem selejtezhető, de nem is kell előbb (legkorábban 15 év után) vagy utóbb levéltárba adni!!!

– Hn = Problematikus értelmezés: = határidő nélkül helyben őrzendő, de előbb-utóbb átadandó!)

Összegzés

• Iratkezelési Szabályzat megléte, jogszabályi megfelelősége (kormányhivatal, levéltár egyetértése adott-e?, szükséges felülvizsgálatok megtörténtek-e?)

• Iratkezelési Szoftver jogszabályi megfelelősége (tanúsítvány)

• Iratkezelési folyamatok ISZ-nek megfelelőek?

• Irattári elhelyezés, irattári főbb folyamatok (kölcsönzés, selejtezés, levéltárba adás) jogszabályi megfelelősége

Documents

A belső ellenőrzés célja az iratkezelésben és az irattárazásban