A BRDC elleni védekezés állathigiéniai és állomány-egészségügyi vonatkozásai

dr. habil Könyves Lászlóegyetemi ajunktus, PhD, Dipl. ECBHM

SZIE ÁOTK, Állathigiéniai, Állomány-egészségtani és Állatorvosi Etológiai Tanszék

Bovine respiratory disease (BRD) I.

Fő előfordulásai:fiatal, istállózótt, itatásos tejhasznú borjakban, általában 6-8

hetes korban, vagy ritkábban szoptatott, istállózott húshasznú/hízó borjú

állományokban,

Két elkülöníthető légzőszervi tünetcsoport:– krónikus vagy köhögéssel járó pneumonia (lassú,

alattomos/elhúzódó megjelenés)– enzoociás pneumonia (sin: borjú pneumonia, akut pneumonia),

hirtelen akut fellépés– Gyakran egyik átmegy a másik kórfomába

BRD oktanÖsszetett okú megbetegedések

Meghatározó tényezők:

• az állatokhoz köthető menedzsment tényezők• tartási környezet, klimatikus tényezők, alkalmazkodás• Kórorkozók, mikrobiológiai környezet, élőcsíra terhelés• Kórokozókkal szembeni ellenálló képesség

A BRD csoportba tartozó megbetegedések esetében a kórokozó profil szinte azonos, csak a menedzsment és a környezet tér el

Virusok

•Bovine respiratory syncytial virus (BRSV)•Parainfluenza virus III (PI3)•Bovine viral diarrhoea virus (BVDV)•Adenovirus types 2,4,6,10•Bovine herpes virus-1 (IBR)•Respiratory bovine coronavirus

Mycoplasmák

M. dispar•M. bovis•Ureaplasma spp.

Baktériumok

•Mannheimia (Pasteurella) haemolytica•P. multocida•Arcanobacterium (Actinomyces, Corynebacterium) pyogenes•Haemophilus somnus•Fusobacterium necrophorum

A BRD-ben résztvevő főbb kórokozók

Menedzsment tényezők szerepe a BRD megelőzésében

Célok, felnevelési betegségek előfordulása

(A. Brand és mtsai. 1995)

• Mortalitás %:– 0-24 óra– 1-30 nap– 31-60 nap

– 3-24 hónap

• Morbiditás % (gyakoriság/csoport)– hasmenés

– légzőszervi megbetegedések

– sántaság

<6<2<1<1

<20

<6

<5

Felnevelés és kapcsolódó management szakaszok

• Tenyésztés, fajtaválasztás• Vemhesség és előkészítés tehén/üsző • Ellés • Borjúnevelés I.: Colostrum itatás (1-3 nap)• Borjúnevelés II.: (4-60-90… nap, választásig)• Növendék nevelés (2-3 hó.-ivarérés-

tenyészérés-ellés)

Tenyésztés, fajta érzékenység

A Holstein-fríz és a Jersey borjak érzékenyebbek a légzőszervi fertőzésekre mint az Ayrshire vagy a Hereford-Holstein keresztezések (Roy, 1980).

Kék belga: aránytalanság az izomszövet mennyisége és a respirációs traktus kapacitása között hyperventilláció nagyobb mennyiségű kórokozó belégzése (Hoflack, 2004)

Vemhesség és előkészítés management

• Cél: Colostrum Ig• Üsző 7 hó. vemhesen kerüljön abba a környezetbe ahol

megellik Cél: állomány-specifikus immunstátus kialakítása(vásárolt üszőket 5-6 hó. vemhesen becsoportosítani: így normál esetben nem kell vakcinázni)

• Előrehaladottan vemhes állatok takarmányozása:2-3 hét prepartum: előkészítő csoport(10-12 kg sza.,70 MJ NEl, 1600 g nyersfeh., 1,2 Ca:P; alacsony abrak, ad

lib. rétiszéna, magas antioxidáns státus elérése) Tenyészkondíció (3,0-3,5) !, Könnyű ellés elérése• Vakcinázások• Stressz-szegény környezet

Ellető

Ellés• Cél: Könnyű ellés, magas vitalitású

borjú, jó colostrum felvétel• Ellető: kötetlen, kiscsoportos, stressz-

szegény, 10 m2/tehén, 3-5 állat/ csoport, száraz, világos, könnyen tisztítható, „all-in-all-out”

• Segítség nyújtás (kell-e?, higiénikus-e?)

• Újszülött elkülönítése–profilaktórium v. egyedi ketrec

(Kovács Kincső Dalma felv.)

Profilaktórium

• 0-3-5 napos borjak elkülönítése – „hőtartó képesség” kialakulásáig, téli hideg

időjárás esetén ajánlott– 15-18 oC, <0,2 m/s légmozgás, <75% relatív

páratartalom, <0,01 tf. % NH3, <0,2 tf. % CO2

– Egyedi állás, száraz alom v. rácspadozat, helyi v. általános fűtés

– TÖBB légtér, váltott üzemmód

Colostrum ellátás I.Jelentőség:Maternális immunitás,A syndesmochorialisplacentán fehérje (Ig)transzport nincs

Colostrum: a tejmirigy szekrétuma az ellés utáni néhány napban:

1. nap: Colostrum,2-3 nap: „átmeneti tej”

A colotsrum összetétele(Foley és Otterby, 1978)

Alkotó 1. fejés 3. fejés ÁrutejFajsúly 1,056 1,035 1,032Sz. a. % 23,9 14,1 12,9Fehérje % 14,0 5,1 3,1Casein % 4,8 3,8 2,5IgG mg/ml 48,0 15,0 0,6Zsír % 6,7 3,9 3,7Laktóz % 2,7 4,4 5,0

Colostrum összetétele IV

• IgG : 20-100 mg/ml (>50 elfogadható)– Szerep: Általános és helyi immunitás

• IgA, IgM (főként helyi immunitás)• Nem specifikus antibakteriális faktorok

– Szerep: helyi immunitás– Lysosime, Lactoferrin, Laktoperoxidase system

Colostralis immunitás függ:

A. Colostrum Ig koncentrációja(Csoportosítás, vakcinázás, előkészítés)

B. Colostrum felvétel idejeellés után mielőbb ( az első 2 órán belül)

C. A felvett colostrum (Ig) mennyisége– Meghatározó az „A” pont. – >= 100 g IgG az első 2 itatáskor– testtömeg 10%-a az első napon– A colostralis ellenanyagok perzisztenciája 1-6 hónap

között változik függően a kezdeti koncentrációtól D. Ig transzport (rennin szerepe)

Colostralis immunitás(Tuboly nyomán, Porter-Logan séma)

0

20

40

60

80

100

120

Ellés

6 óra

12 ór

a24

óra

48 ór

a72

óra

1 hét

2 hét

3 hét

4 hét

5 hét

6 hét

IgG

Colostr. IgGFelszívódásSzérum IgG

Colostrum ellátás ellenőrzése I.•Colostrum Ig tartalmának mérése

• Fajsúlymérés Colostrometer-rel>=50 mg/ml IgG esetén fajsúly >1,045 g/l

•Nátrium-szulfit precipitációs próba•Glutáraldehid koagulációs próba•Radialis Immunodiffózió (RID),•ELISA•Refractometer:

•(serum protein és gammaglobulin konc. között szoros korreláció (r=0,87))

Colostrum ellátás ellenőrzése II.

Serum Igmg/ml 14%

Na2SO216% 18%

>15 Jó + + +10-15 Szubopt. + +< 5, Hiányos - - +

•Na2SO2 precipitációs próba (Pfeiffer 1977)

• 2-3 napos borjak vérsavójából 0,1 ml-t az oldatba cseppenteni, 60 sec. után bírálni.• +: opaleszkáló zavarosodás, csapadék-képződés

Colostrum ellátás ellenőrzése III.• Glutáraldehid koagulációs próba

Elve: A glutáraldehid a szérum fehérjékkel (pl. Ig) keresztkötéseket létesítve gélt képez

– 2-3 napos borjú vérszérumból– 0,5 ml szérum + 0,05 ml 10%-os glutáraldehid– + (jó): teljes koag., félrebillentve nem mozdul– +/- : félig gélesedett, félrebillentve elmozdul– - (alacsony): nincs változás

1. A borjak vérsavójának maternális IgG koncentrációja maximumát a születést

követően eléri erre az időpontra:

a. 6 órán belülb. 12 órán belülc. 72 órán belüld. 1 héten belül

2. A borjak az első napon legalább ennyi colostrumot vegyenek fel a testtömegük

%-ában:

a. 1%b. 5%c. 10%d. 20%

Tartástechnológia és

Környezetigény

Hőszabályozás I.

• Fejlett fizikai hőszabályozás: Az újszülött borjú a száraz hideget jól tűri:– testtömeghez képest kis testfelület– szőrtakaró puffer-levegő szigetel– bőr vérellátása (hatékony A-V hőcsere)– fizikai hőszabályozás idegi irányítása gyorsan

fejlődik

Hőmérséklet ingadozás hatása egy napos borjak és malacok testhőmérsékletére

(Kovács F. nyomán)

3233343536373839

- fázis + fázis - fázis + fázis

MalacokBorjak

4 órás időtartamok

MalacokBorjak

o C

Hőszabályozás II.Életkor

Újszülött termoneutrális zóna: 15-18 oC– hatékony tak. bruttó E - termék E konverzió

• 2 hetes borjú alsó kritikus hőm.: +7 oC• 10 hetes borjú alsó kritikus hőm.: -8 oC( huzatmantes fedett helyen száraz alomszalmán Mitchell

1976)

Hőszabályozás III.Padozat, alom hatása

(Mitchell 1976)• Alsó kritikus hőmérséklet istállózott, jól

táplált borjaknál, huzatmentes helyen:

• Száraz szalma: -13 oC• Nedves szalma: -10 oC• Farács padozat: -10 oC• Száraz beton: -2 oC

Hőszabályozás VI.Nedvesség, légáramlás

Nedves hidegre kifejezett érzékenység:• Szőrköntös átnedvesedése jelentősen növeli

a hőveszteséget60-75 % relatív páratartalom mellett

szaporodik legkevésbé a legtöbb potenciális patogén csíra

• alacsony légmozgás (0,1-0,2 m/s) kívánatos• Rel. páratartalom- hőmérséklet

Környezeti hőmérséklet csökkenéseGyakran jelentkeznek légzőszervi tünetek hirtelen lehűlést

követő 24-72 órán belül.

Okok: A légző szervrendszer védekező mechanizmusainak

gyengülése.

• A hideg csökkenti mucociliaris rendszer és az alveolaris macrophagok aktivitását.

• A hideg levegő hatására a hőtartás érdekében csökken a légzésszám, ezáltal romlik a tüdő átszellőzöttsége

A viselkedési hőszabályozás miatt (összebújás) a fertőzési lánc „összekapcsolódása”

30

IgG concentration of control and cold stressed calves

-505

1015202530354045

0 2 5 8 14 26 38 50

Age, hours

IgG

, mg/

ml

ControlCold stressed

A hidegstressz hatása a borjak szérum IgG koncentrációjára

(Rafai nyomán)

Levegőminőség• Légzőkészülék káros gázokra érzékeny• [NH3 ] légzésszám nyh. irritáció , Mucocilliaris rendszer bénulása

• < 0,2 tf % CO2 < 0,01 tf % NH3

• portartalom <50/ml• összcsíra < 250/l• fajtánként eltérések lehetnek: pl. Kék belga:

aránytalanság az izomszövet mennyisége és a respirációs traktus kapacitása között hyperventilláció)

Dräger kézi mintavevő készülék:

Tesztcsövek elérhetőek NH3; H2S; CO stb.meghatározására

(Különböző érzékenység)

Értékek kifejezése: térf.% 20 oC-on

1013 mbar (760 Hgmm) nyomáson.

Kézi pumpa

tesztcső

Gáz-specifikus indikátorokat tartalmaz

Automata Dräger mintavevő istállógázok meghatározására

Érzékelő egység

interface

Bio-aeroszolok mint fertőzést közvetítő vektorokaz istálló levegőjében (Rafai nyomán)

a) Inhomogén eloszlásb) méret: 10-4 – 102 μmc) Növekvő páratartalom agglomeráció

növekvő kiülepedés

Részecske méret kb.10μm

Részecske méret >20μm Részecske méret <5 μm

kiülepedés:néhány perc kiülepedés:

<25 perc

kiülepedés:Lassú, >1.5 óra

sebesség: > 30cm/s sebesség: kb. 30 cm/s

Bio-aeroszolok mint fertőzést közvetítő vektorok,

Behatoló képesség a légutakba

Légcsere I.

• Az istálló hőegyensúlya befolyásolja• ventillációs kapacitás méretezése: pl. az

istállóban tartott borjak össz. tt. alapján: – 0,5-1,0 m3 /tt.kg /h (átlag 0,75)

• Légmozgás sebessége:– 1 m/s légsebesség a beáramlás helyén– 0,2 m/s az állatok szintjén

Légcsere II.kor, hőmérséklet (Bates 1985)

• Ventillációs ráta 2 hetes korig:– télen 0,4 m3/ perc– tavasszal, ősszel 0,9 m3 / perc– nyáron 1,4 m3 / perc

• Tenyész üszőknél:– hideg idő 0,6-0,8 m3 / perc– semleges idő 1,7-2,2 m3 / perc– meleg idő 3,6-5,0 m3 / perc

Légcsere III.

• Beáramló levegő:– huzattörő háló felhelyezése– épületen belüli eltérések a légáramlásban és

levegőminőségben • Légáramlás iránya:

– fiatalabbak felől az idősebbek felé!• Több légtér: a fertőzési lánc megszakítására

– minden specifikus védekezésnél hatékonyabb

3. Az újszülött borjak termoneutrális zónája:

a. 15-18 oCb. 5-10 oCc. 15-25 oCd. 0-10 oC

4. A légmozgás ajánlott sebessége a borjak szintjén zárt istállókban

a. 0,05 m/sb. 0,2 m/sc. 1.0 m/sd. 3,5 m/s

Tartástechnológia

Egyedi borjúketrec

Egyedi ketrec

– Telepítés elletőhöz és tejkonyhához közel– Betelepítés: születési sorrendben,

(munkafolyamatok sorrendje, itatóedények tisztítása)

– Alom: 0,5-1 kg szalma/nap (35-40 cm választásig)

– Kitelepítés: lehetőleg soronként egyszerre– utána tisztítás, fertőtlenítés, áthelyezés,

pihentetés

Egyedi borjúketrecek

Választás mint stresszor• Teljes átállás szilárd takarmányokra

– új tömegtakarmányok• Egyedi tartásból csoportos tartás

– keveredési stressz, szociális adaptáció– új kórokozók

A választás időpontja

• Több tüdőelváltozást találtak az 5 hetesen választott borjakban összehasonlítva a 14 hetes korban választottakkal (Roy et al., 1971).

• Ha abban az időpontban választanak, amikor a colostralis ellenanyagok szintje alacsony és még nincs jelentős aktív ellenanyag termelés, relatíve magas a különböző kórokozók inváziójának veszélye (Williams et al., 1975).

Csoportos tartás

• Választás előtt és után • kiscsoportos (5-10 borjú),

– Helyigény a korral nő (betelepítés) Példa pihenőtér igény változására:– 3-4 hó: 1,8 m2/ állat – 5-15 hó: 2,5-3,0 m2 /állat– 16-25 hó: 3,7 m2 /állat

Csoportos tartás

– több légtér, légáramlás <0,5 m/s fiatalabbak felől az idősebbek felé !

– Káros gáz, páratartalom mint profilaktórium– hőigény függ az életkortól, padozat típusától az

alomminőségtől és a nedvességtől(pl. alsó krit hőm. száraz szalmán -13 oC, száraz betonon

+2 oC)

– Kitrágyázás iránya: fiatalabbak felől az idősebbek felé !

Répcelaki Nagymező Mg. Szövetkezet 1976 előtti évekborjúveszteség >15% adenovírus, BVD-, IBR- és PI-3 vírus okozta légző- és

emésztőszervi betegségek 1974 –től vakcinázás, nem hozott eredménytBorjúnevelő átalakítás Vakcinázás továbbra sem

folyt, borjúveszteség <3% (Ballásh és mtsai, 1978, 1983)

Példa a környezeti feltételek javításának hatásáról a borjak légzőszervi

megbetegedéseinek előfordulására (Brydl nyomán, Ballásh és mtsai, 1978, 1983)

AZ EGYLÉGTERŰ BORJÚNEVELŐ ÁTALAKÍTÁSA

(Brydl nyomán, Ballásh és mtsai, 1978, 1983)

BORJÚELHULLÁS ÉS KÉNYSZERVÁGÁS ALAKULÁSA A BORJÚNEVELŐ ÁTALAKÍTÁSA ELŐTT ÉS UTÁN

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

I. IV. VIII. X. I. IV. VIII. X. I. IV. VIII. X. I. IV. VIII. X.

Vizsgált időszak (hónapok)

Bor

júel

hullá

s és -

kény

szer

vágá

s, % Átalakítás

(Brydl nyomán, Ballásh és mtsai, 1978, 1983)

5. Zárt istállókban az ammónia koncentrációjának ajánlott értéke

a. <0,005 térfogat %b. <0,01 térfogat %c. <0,5 térfogat %d. <1,0 térfogat %

Köszönöm a figyelmet!