Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Munkahelyi
Egészség és
Biztonság fejlesztése az
Oktatási ágazatban
2017 - 2018
Munkaegészségügy
az oktatási
ágazatban
/ oktatasbiztonsag.hu
Dr. Bereczki Edit
Munkaegészségügyaz oktatási ágazatban
GINOP 5.3.416201600011 – „A munkahelyi egészségés biztonság fejlesztése az oktatási ágazatban”
1
Kihez fordulhatok a biztonságos és egészséget nemveszélyeztető munkavégzéssel összefüggő jogaimés érdekeim képviselete érdekében?
A munkavédelem a munkahelyi érdekvédelem és érdekképviselet egyik legfontosabb területe. A munkavédelemről szóló 1993. éviXCIII. törvény (Mvt.) szerint a munkavédelmi képviselő jogosult amunkavállalók biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzéssel összefüggő jogainak és érdekeinek képviseletére. Amunkahelyi egészség védelmében, a munkavállalók legmagasabbfokú fizikai, mentális és szociális jóllétének előmozdításában és fenntartásában a munkavédelmi képviselőknek kitüntetett szerep jut.
Melyek a munkavédelmi képviselő főbbegészségvédelmi jogosultságai?
A munkavédelmi képviselő tanácskozhat a munkaegészségügyifeladatokat ellátó szolgáltatókról, a munkavédelmi információkról ésa munkavédelmi oktatás munkaegészségügyet érintő kérdéseiről.
A munkavédelmi képviselő meggyőződhet az egészség megóvására, a foglalkozási betegségek megelőzésére tett munkáltatóiintézkedések végrehajtásáról, valamint a munkavállalók egészségetnem veszélyeztető munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.
A munkavédelmi képviselő az ellenőrzése során az egészségetnem veszélyeztető munkavégzés biztosítása érdekében:
• tájékozódhat a munkavállalóktól,• tájékoztatást kérhet és javaslatokat tehet a munkáltatónak,• véleményezheti és kezdeményezheti a munkáltatói intézkedé
seket,• részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában,
2
• közreműködhet a foglalkozási megbetegedések körülményeinek feltárásában,
• munkavédelmi hatósághoz fordulhat és a hatósági ellenőrzéssorán közölheti észrevételeit,
• meghatározott feltételekkel szakértőt is igénybe vehet.
A munkavédelmi testület tagjaként a munkavédelmi képviselő értékelheti a munkavédelmi helyzetet és intézkedéseket, megvitathatja a munkavédelmi programot, állást foglalhat a munkavédelmetérintő belső szabályzatokkal kapcsolatban.
Mit jelent a munkahelyi egészségvédelema gyakorlatban?
A munkaegészségügy (a munkahigiéné és a foglalkozásegészségügy) a munkabiztonsággal együtt a munkavédelem része. A munkahelyi egészségvédelem az Mvt. továbbá a külön jogszabályokszerinti munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő ésegyéb feladatok végrehajtását jelenti. Kiemelten foglalkozik a kockázatértékelésen alapuló megelőző intézkedések megvalósításával(figyelembe véve a munkahelyi kémiai biztonság területén a különjogszabályban foglalt szempontokat), a helyes munkahelyi gyakorlattal, a döntően prevenciós ellátást nyújtó foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatás biztosításával és munkahigiénés (a munkahelyi légtérben jelen lévő és a munkavállaló szervezetébe bejutó vegyianyagok és hatásuk) vizsgálatával.
Mi a munkahigiéné és mire szolgálnaka munkahigiénés vizsgálatok?
A munkahigiéné a munkakörnyezet egészségi veszélyeivel foglalkozó (orvos)tudomány, amelynek célja a munkát végzők egészségének és jóllétének védelme és általában a közösség megóvása.
3
A munkahigiénés vizsgálatok a munkakörülményekből, a munkavégzésből és a munkakörnyezet kóroki tényezőiből adódó megterhelés mennyiségi meghatározására alkalmas olyan eljárások ésvizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető az egészségkárosító kockázatok kezelésére (csökkentésére).
Mit értünk munkakörnyezeti munkahigiénésvizsgálatok alatt?
A munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok kiterjednek:a) a munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aeroso
lok, porok okozta légszennyeződés) minőségi és mennyiségivizsgálatára;
b) a munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül a zajszint, azegész test és a kézkar rezgésterhelésének, a megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek, az elektromágneses térnek, amagas légköri nyomáson végzett munkának a vizsgálatára, azionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek meghatározására;
c) a zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezők meghatározására;
d) valamint a fizikai munka megterhelésigénybevétel vizsgálatára.
Melyek a munkahigiénés biológiai vizsgálatok?
A biológiai expozíciós és hatásmutatók1 (rövidítve: BEM és BHM)révén a vegyi anyagok és a szervezet közötti kölcsönhatásokmennyiségileg jellemezhetők. A BEM a vegyi anyag vagy metabolit
1 A biológiai expozíciós és hatásmutatók vizsgálata Magyarországon – az EUban alkalmazott 6070 vegyi anyaggal szemben – csak 24 vegyi anyagra nézve kötelező (anilin,arzén, benzol, dimetilformamid, etilbenzol, fenol, fluorid vegyületek, halotán, higany(szervetlen), kadmium, króm, kobalt, nHexán, nikkel, nitrobenzol, ólom (szervetlen),pentaklórfenol, szelén, szénmonoxid, szerves foszforsavészter tartalmú peszticidek,sztirol, toluol, triklóretilén, xilol).
4
jának (az anyagcsere során keletkezett bomlástermékének) koncentrációja a biológiai mintában (vizeletben vagy vérben), míg aBHM a szervezetet károsító hatására jellemző biokémiai paraméter.
Mi a különbség a munkakörnyezeti és a biológiaimonitorozás között?
A munkakörnyezeti monitorozás a munkatér levegőjében lévő vegyi anyagok koncentrációjának folyamatos, rendszeres vagy időszakos mérését, regisztrálását és értékelését jelenti. A veszélyes vegyianyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentrációjának (ÁKérték), és megengedett csúcskoncentrációjának (CKérték), illetőleg eltűrhető maximális koncentrációjának (MKérték) meghatározása, és megengedett határértékekkel való összevetése mutatja az adott munkatérben (légtérben) dolgozók védettségét.
A biológiai monitor a BEM/BHM mutatók meghatározott gyakorisággal történő mérését, regisztrálását és értékelését jelenti, a különböző expozíciós utakon (belégzéssel, bőrön át vagy a tápcsatornán keresztül) a munkavállaló szervezetébe bejutott vegyi anyagösszdózisának jellemzésére, a valós expozícióra jellemző paraméter.2 A mért értékeket összevetik a megengedhető (felső) határértékekkel. A biológiai monitorozás jelentősége elsősorban az expozíciós források felderítésében és megszüntetésében, a fokozott expozíciós esetek megelőzésében van.
Vegyi anyagok munkahelyi expozíciója esetén a munkakörnyezetiés a biológiai monitorozás egymás kiegészítésére szolgál, együttjelentik a foglalkozási mérgezések leghatékonyabb prevencióseszközét.
2 Fontos tudni, hogy a biológiai monitorozás során a (vizelet vagy vér) mintavétel rendje(például műszak előtt vagy után, munkahét után) is meghatározott. A vizsgálatba csakegészséges munkavállalók vonhatók be.
5
Melyek a munkaegészségügyi szaktevékenységnekminősülő feladatok?
A munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatokban való részvétel, közreműködés kiterjed az Mvt. szerint:
a) a veszélyes létesítmény, munkahely, technológia munkavédelmi üzembe helyezése előtt a munkaegészségügyi szempontúelőzetes vizsgálatra;
b) a rendeltetésszerű alkalmazás során a munkavállalók egészségét közvetlenül veszélyeztető egyéni védőeszköz, technológia soron kívüli munkaegészségügyi ellenőrzésére;
c) a munkavállalók egészségét veszélyeztető kockázatok becslésére, a kockázatok minőségi és mennyiségi kockázatértékelésére, valamint a kockázatkezelési feladatokra;
d) az egységes és átfogó megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kidolgozására;
e) az egyéni védőeszközjuttatás belső (munkahelyi) rendjénekírásos meghatározására.
Mi tartozik az egyéb munkaegészségügyi feladatokkörébe?
Az egyéb munkaegészségügyi feladatokban való közreműködés:
a) a veszélyeztetés elkerülésében (összehangolásról, kockázatokról, megelőző intézkedésekről szóló, a munkavállalóknak/képviselőiknek szóló tájékoztatás révén),
b) a veszélyek megelőzésében, a károsító hatások csökkentésében, a veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók hatásos védelmét szolgáló intézkedésekben (egyéni védőeszközök kiválasztása és rendeltetésszerű használatának oktatása),
c) a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezésifeltételeinek a biztosításában
6
való tevékenységeket öleli fel a foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgáltató részéről.
Milyen veszély, veszélyforrás, veszélyhelyzet,veszélyeztetés fordulhat elő a munkahelyeken?
A munkavállalók egészségére veszélyt jelenthetnek, veszélyforrásnak, veszélyhelyzetnek, illetve veszélyeztetésnek minősülhetnek:
1. a munkakörülmények (épületek, munkahelyek, berendezések,munkaeszközök, technológiák) jellegéből adódó kedvezőtlenhatások, kiemelten a balesetveszély, a tűz és a villamosveszély, a klímatényezők (zárt téri, szabadtéri, hideg, hőség, időjárás), a megvilágítás, a szellőzés és a szellőztetés, a klimatizálás, a veszélyes hulladék, a szociális és közegészségügyifeltételek;
2. a munkavégzés során a túlzott mechanikai (fizikai munka),élettani, idegi és lelki megterhelés okozhat problémát (példáula képernyő előtti szellemi munka, az eeszközök használatasorán), vagyis mindaz, ami nem optimális igénybevételt jelenta munkavállaló szervezetére nézve;
3. a munkakörnyezeti kóroki tényezők közül a fizikai (zaj, rezgés, sugárzás), a kémiai (veszélyes vegyi anyagok), a biológiai, az ergonómiai (az ember, a gép, a környezet nem optimális működése) és a pszichoszociális kóroki tényezők (anem megfelelően tervezett munkafeladat, munkaszervezés,munkakörnyezet és szociális feltételek stb.) káros hatásai.
Mi a különbség a veszély és a kockázat között?
A veszély és a kockázat nem azonos fogalmak. A veszély önmagában létező, de nem aktív, csak potenciális károsító hatást jelent,míg a kockázat aktív, cselekvéshez köthető. A kockázat alatt a veszélyhelyzetben bekövetkező sérülés vagy egészségkárosodás va
7
lószínűségének és súlyosságának együttes hatása értendő. Kockázat lehet valamilyen sérülés, munkabaleset, mérgezés vagyegészségkárosodás, foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció.
Mi a teendő a munkahelyi kockázatokkal?
A munkahelyi veszélyekből fakadó egészségi (és biztonsági) kockázatok értékelése3 (helyesen: becslése) a munka összes aspektusának szisztematikus, rendszerszerű vizsgálatát jelenti.
A munkahelyi kockázatkezelés (első szakasza a kockázatértékelés, amit kockázatcsökkentő intézkedés és folyamatos kockázatkontroll követ) során elsősorban a veszélyt kell megszüntetnivagy elfogadható szintre csökkenteni. Ha ez nem lehetséges, akkor a potenciális kockázatok elkerülésére, csökkentésére, folyamatos ellenőrzésére kell intézkedéseket hozni, majd megfelelőmódon kommunikálni (közölni) valamennyi érintettel a megelőzés érdekében.
A kockázatok munkaegészségügyi szempontú minőségi ésmennyiségi értékelése kiterjed a munkavállalók egészségét veszélyeztető valamennyi kockázatra (kiemelten: a veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő megterhelésekre, amunkahelyek kialakítására). Ennek során azonosítani kell a várhatóveszélyeket és a veszélyeztetettek körét, meg kell becsüli/mérni a
3 A kockázatbecslés magába foglalja a veszélyek azonosítását és jellemzését, az expozíció becslését és mérését, a kockázatok jellemzését is.Az EU legfőbb munkavédelmi „alaptörvénye”, a 89/391/EGK Keretirányelv a kockázatértékelést a megelőzés módszereként vezette be, de a végrehajtására időközben megjelent egyedi irányelvek (25 irányelv!) már a WHO kémiai biztonsággal kapcsolatoskockázatelemzés (kockázatbecslés – kockázatkezelés – kockázatkommunikáció) elvét alkalmazzák. A hazai Mvt. a kockázatértékelést nevesíti, ami tartalmilag kockázatbecslést és kockázatkezelést jelent, míg külön szakaszaiban a kockázatkommunikációra is kitér.
8
veszélyeztetettség mértékét és jellemezni a kockázatokat. Ennekegyik eszközét jelentik a munkahigiénés vizsgálatok.
Az Mvt. szerint munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő kockázatértékelés kiemelt jelentőségét azadja, hogy a munkahelyi egészségvédelem kulcsa és egyben amegelőzési stratégia alapja is.
Mit kell tudni a munkahelyi prevencióról, az egységesés átfogó megelőzési stratégiáról?
A munkahelyi primer prevenció a kollektív védelem elsőbbségemellett a műszaki, a munkaszervezési intézkedések és az egyénivédőeszközök együttes alkalmazását jelenti, amelynek az a célja,hogy az egészségkárosító hatások ne vagy csak hatástalan állapotban érjék el a munkavállalókat. Az elsődleges megelőzés klinikai,orvosszakmai megvalósítása főként az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatok és a munkakörhöz kötött védőoltások révénvalósul meg.
A munkahelyi szekunder prevenció (másodlagos megelőzés) azidőszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok során felismert foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kezelésemellett célzott orvosi szűrővizsgálatokat is jelent (kiemelten: vastagbéldaganat, emlőrák, méhnyakrák, kardiovaszkuláris megbetegedések).
A biológiai monitorozás is a szűrővizsgálatok körébe sorolható, mivel az intézkedést igénylő (fokozott) expozíciókra hívja fel a figyelmet.
A munkahelyi tertier prevenció (harmadlagos megelőzés) körébea gondozási tevékenység és a rehabilitációval kapcsolatos egyéb
9
tevékenység értendő. A megváltozott munkaképességű (mozgáskorlátozottsággal vagy egyéb testi fogyatékossággal élő) munkavállalók foglalkoztatása során szükséges adaptációs intézkedések (afizikai környezet illesztése az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz) is ebbe a körbe sorolhatók.
A munkahelyi kockázatok megelőzésére vagy csökkentésére tettvalamennyi intézkedés megelőzésnek minősül. Az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása kiterjed a munkafolyamatra,a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására is.
Kinek a feladata a munkaegészségügyi követelmények megvalósítása a munkahelyen?
A munkavédelmi, így a munkaegészségügyi feladatok megvalósítása is a munkáltatók felelőssége és feladata, amely kiterjed:
a) a munkavégzés egészséget nem veszélyeztető feltételeire;b) a munkavégzés egészségi követelményeinek biztosítására,;c) a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos előírások telje
sítésére,d) a munkavállalók munkahelyi egészségvédelemmel kapcsola
tos elméleti és gyakorlati oktatására is.
A munkáltatók a munkaegészségügyi feladatok megvalósításához (az Mvt. szerint meghatározott) munkaegészségügyi szakértőkés a foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatók(segítő) közreműködését kötelesek igénybe venni, továbbá a munkahigiénés (munkakörnyezeti és biológiai) vizsgálatokról is intézkedniük kell.
10
Milyen megelőző szolgáltatásokat nyújta foglalkozásegészségügyi alapszolgálat?
A foglalkozásegészségügyi alapszolgálat elsősorban preventív szolgálatot jelent, mivel a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyása mellett közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában és az egészségkárosodásokmegelőzésében, valamint a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatok megvalósításában.
A foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálattevékenysége a szabályozás és a funkciók tekintetében elkülönülorvosszakmai, főleg klinikai jellegű tevékenységekre és a munkahigiénés (és egyéb) feladatok ellátására.
a) Egészségügyi jellegű feladatok: munkaköri (előzetes, időszakos, soron kívüli, záró) és egészségi alkalmassági vizsgálatokvégzése, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciósesetek felkutatása, bejelentése és kivizsgálása, orvosi beutalás, védőoltások beadása, felvilágosítás és tanácsadás;
b) Munkahigiénés jellegű tevékenységek elsősorban a munkáltatók kockázatkezelési és kockázatkommunikációs feladataihozkapcsolódnak, mint például a munkahigiénés vizsgálatok értékelése, a munkahelyi munkaegészségügyi üzemhigiénésszemle és vizsgálat végzése, amely a közegészségügyi és higiénés feltételek ellenőrzését is magába foglalja.
Mire terjed ki a foglalkozásegészségügyi szolgálatokkommunikációs kötelezettsége a munkahelyi érdekegyeztetés során?
A szolgálatok tájékoztatási, felvilágosítási, tanácskozási, konzultációs és egyéb kötelezettsége az alábbi kérdésekre terjed ki:
11
• a munkavégzés és a munkakörülmények egészségkárosítóhatásai,
• a munkahelyi üzemhigiénés szemlék tapasztalatai,• a munkaköri alkalmassági és egyéb vizsgálatok rendje, eljárá
sa,• az egyéni védőeszközök kiválasztása, használata és viselése,• a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós ese
tek,• a munkakörhöz kötött (és egyéb) védőoltások,• a foglalkozási gondozás, a rehabilitáció, az egészségmegőr
zés,• az elsősegélynyújtás megszervezése (illetve biztosítása),• a munkavédelmi hatósági ellenőrzések tapasztalatai.
Tudnivalók és teendők a prevenciós feladatokról az oktatásiágazatban
Az egészségvédelmi követelmények megvalósítása során az oktatási ágazat valamennyi területén az adott munkahely veszélyeinek,a várható kockázatoknak és a megelőzés lehetőségeinek az ismerete jelenti a legfőbb támpontot a jobb munkakörnyezet kialakításához, a foglalkozási egészség és a munkavégző képesség megőrzéséhez és fejlesztéséhez, a foglalkozási megbetegedések megelőzéséhez, de a jó munkahelyi közérzet, jóllét (wellbeing) megteremtéséhez, végső soron az életminőség javításához is.
A legfőbb veszélyforrások, az általuk kiváltott kockázatok és a megelőzés lehetőségei, a teendők az alábbiak szerint vázolhatók:
12
Veszélyek(forrásai és jellege)
Kockázatok(tünetek
és betegségek)
Megelőzés(módszerekés eszközök)
A (szellemi) munkavégzés túlzottidegi és lelki megterhelései (készenléti feszültség, információsés érzelmi megterhelés);A munkakörnyezetpszichoszociáliskóroki tényezői(állandósuló konfliktus, válságosélethelyzet, egyénihajlam);A szervezet irányításából, vezetéséből és kapcsolatrendszeréből adódó problémák (anem megfelelőentervezett munkafeladat, feltétel, folyamat, szociálisés fizikai munkakörnyezet);Ergonómiai kórokitényezők (a berendezések, aképernyő előtti
A hosszan tartó éstúlzott munkahelyistressz, a distressztünetei:viselkedési zavarok;a koncentrációsképesség romlása,az érdeklődés elvesztése, a motiváció csökkenése, acsaládi és barátikapcsolatok leépülése, abúzusok;Pszichés tünetek:túlzott érzékenység, szorongás,depresszió, kiégésszindróma;Pszichoszomatikuskórképek: alvászavar, fejfájás, kimerültség, szívés érrendszeri panaszok, magas vérnyomás, nyak vállés hátfájdalom,gyomor és bélpanaszok;Szervezeti problé
A pszichoszociális kockázatok értékelése az emberi tényezőalapján;Kockázatkezelésa fokozott fizikai,idegi és lelki terhelés mérsékléseérdekében;Megelőző intézkedések a munkakörülmények, amunkavégzésifeltételek, a munkakörnyezeti tényezők javításarévén;Stresszmonitorozás és stresszkezelés két szinten(szervezeti ésegyéni);Konfliktuskezelés(tréningek, oktatás);Diszkrimináció tilalma, esélyegyenlőség;A szervezeti és
13
munka nem megfelelő feltételei);Egyéni rizikódiszpozíció (képesség,képzettség ésgyakorlat hiánya,betegség);Munkahelyi erőszak és zaklatás(belső/ külső);
mák: növekvő hiányzás és fluktuáció, fegyelmi gondok, elégedetlenség, baleset és betegség;Munkahelyi distressztünetek: pályaelhagyás;
intézményi kultúra fejlesztése;A munkahelyi lelkiterror megakadályozása a szabályozás, a képzés,a tájékoztatás révén;Személyes segítség;
A munkavégzés jellege (ülő, képernyőelőtti, vagy állvajárkálva végzettmunka, beleértve afizikai megterhelést,a kézi tehermozgatást, gyermekgondozást is);Rossz munkaszervezés (a túlóra, az időkényszer, az elégtelenpihenőidő);Ergonómiai tényezők (berendezés,munkaszék, megvilágítás);
Mozgásszervirendellenesség(MSDs):ujj és kézínhüvelygyulladás, kéztőalagútszindróma,nyak, váll és hátfájdalom, gerincpanasz, ízületi problémák;Látórendszeri panaszok:égő, száraz, vörösszemek, fejfájás,szédülés;Munkahelyi stressztünetei: megegyeznek a pszichoszo
A túlzott fizikai ésszellemi megterhelés mérséklése,kedvező munkakörülmények ésergonomikus kialakítás biztosítása, a túlmunkakorlátozása, elegendő pihenőidőbiztosítása;Szemészeti vizsgálat, szemtorna,éleslátást biztosító eszköz;Munkahelyi tornabevezetése;Stresszmonitoro
Veszélyek(forrásai és jellege)
Kockázatok(tünetek
és betegségek)
Megelőzés(módszerekés eszközök)
14
Veszélyek(forrásai és jellege)
Kockázatok(tünetek
és betegségek)
Megelőzés(módszerekés eszközök)
Kedvezőtlen munkakörülmények(szabadban, műhelyben, laborban);Egyes kóroki tényezők (pszichoszociális, zaj, rezgés stb.) együtteshatásai;
zás és stresszkezelés;Orvosi szűrővizsgálatok, szakvizsgálatok;Egyéni védőeszközök, felszerelés;
Az oktatás–képzésspeciális jellegébőlszármazó hatások:kémiai és biológiailaborgyakorlatok,műhelyekben ésszakmai képzőhelyeken végzettgyakorlatok,testnevelés, sportés szabadidős tevékenység;
Veszélyes vegyianyagok, expozíciója miatti (balesetszerű) mérgezések;Biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések;Munkabalesetekmiatt bekövetkezőkorai vagy későiegészségkárosodás;
A kockázatok oktatása;Szabályozás, házirend;Közegészségügyiés személyi higiénés feltételek(kézmosás, magatartás, tilalmak);Munkafeltételekjavítása (szellőztetés, világítás,klíma, elsősegély);Munkahelyi ellenőrzés;
A kockázatok oktatása;Személyi higiéné,helyes kézmosás;
Légúti betegségek;Hasmenések;Fejtetű, rühatka;Bőrbetegségek.
Biológiai kóroki tényezők:fertőzések a közösségben
ciális kockázatokkapcsán leírtakkal.
15
Veszélyek(forrásai és jellege)
Kockázatok(tünetek
és betegségek)
Megelőzés(módszerekés eszközök)
A kockázatok oktatása;Egészségi ellenőrzés – felmérésa panaszokról;A zajterhelés mérése;Zajexpozíció értékelése;Audiometriai szűrések;
Zajvédelmi intézkedés, szükségesetén egyénihallásvédő eszközök;
Zaj okozta, nemhallórendszeriegészségi panaszokhatárérték (85 dbA)alatti zajszintekesetén: 4065dBAzajszint pszichéshatású, nyugtalanságot vált ki, romlika fizikai aktivitás ésa koncentráció –zavarja a tanulást;6585 dBA zajszintfőként a vegetatívidegrendszerre hat(alvás, egyensúly,emésztési zavar),munkahelyi stresszkiváltó, rontja a beszédmegértést és a
Fizikai kóroki tényezők:külső környezetizajok,hangos beszéd,kiabálás, zsibongás;
Gépek, berendezések, járművekzajterhelése;
(tanulóktól, kisgyermekektől);
Védőoltások ésegyéni védelembiztosítása;Takarítás, munkahelyi rend, fertőtlenítés, irtószerek, karbantartás(klímaberendezések);
16
Veszélyek(forrásai és jellege)
Kockázatok(tünetek
és betegségek)
Megelőzés(módszerekés eszközök)
Hasznos tudnivalók, mint• Munkavédelmi (EU, ILO és nemzeti) jogszabályok• Munkavédelmi Képviselők Fóruma• Munkavédelem Nemzeti Politikája• EUOSHA Nemzeti Fókuszpont közleményeiről.
megtalálhatók az alábbi honlapon: www.ommf.gov.hu
A munkahely rosszkialakítása, karbantartás hiánya,baleset, tűz ésvillamosveszély,klíma, megvilágítás, emberi mulasztás és hibázás.
Balesetek miatt kialakuló egészségkárosodások: rándulás, ficam, törés,esések, égés,áramütés és panaszok (MSDs, légző, látószervi).
Munkafeltételekjavítása;A biztonsági kockázatok és az elsősegély oktatása;Balesetmegelőzési programok(gyakorlati bemutatók).
teljesítményt (feladatmegoldást),baleset kiváltója lehet;Fokozott zajexpozíció vagy munkahelyi zaj okoztahalláskárosodás.
Hallásvédelmiprogramok bevezetése;
Oktatás – képzés– tájékoztatás;
A kötet aGINOP 5.3.416201600011 – „A munkahelyi egészség
és biztonság fejlesztése az oktatási ágazatban”c. projekt keretében készült
Konzorciumvezető:Magyar Iparszövetség
ISBN 9786150013046
Kiadó:Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)
Minden jog fenntartva.
2018.