Upload
quito
View
48
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A deviáns magatartásformák. A magatartászavar egyéb faktorai. Az alkohollal, droggal való visszaélés. Öngyilkosság, mentális zavarok. A viselkedészavar a családon kívüli kontextusokban Szegénység, hátrányos társadalmi helyzet kontextusa - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A deviáns magatartásformák
A magatartászavar egyéb faktorai.
Az alkohollal, droggal való visszaélés. Öngyilkosság, mentális
zavarok
A viselkedészavar a családon kívüli kontextusokban
Szegénység, hátrányos társadalmi helyzet kontextusa
Szegénység és kognitív képesség, iskolai teljesítmény, externalizáló viselkedés (fiúknál) összefüggése
Az összefüggés mechanizmusa:
Szegénység… stressz nevelés stílusának megváltozása
magatartászavar a gyereknél
Csak kisebbségi csoportnál nem jelentős (Guerra, 1995)
Ok: relatív szegénység (észlelt státusz) módosítja a kockázat nagyságát
Szomszédság, lakóközösség kontextusa
Nagyváros belső területein 2-szer nagyobb a vis.zav. aránya a külső területekhez képest /Anglia, Svédország/ (Rutter, 1975) szomszédság hatása?
Szomszédság kriminális cselekedete gyerekek viselkedészavarának bejóslásához hozzájárul
Mechanizmus? Gyermek életkorától függ
a) 10 éves kor alatt: családon iskolán keresztül közvetett hatás
b) Nagyobb gyereknél: közvetlen hatások
1. Kortársi kapcsolat
2. Szomszéd mint modell
Iskolai kontextus
Iskolai kudarcok viselkedészavar, bűnözés kialakulása
Iskolai klíma szerepe
Iskolai klíma kialakulása: tanári, és gyermeki oldal
Iskola hatása: kortársai kapcsolatokon keresztül is – direkt (társas) és indirekt (teljesítmény kudarcok)
mechanizmusok
A kortársi kapcsolatok kontextusa
Agresszió és társas kapcsolatok (elutasítás)
Agresszív (proaktív) gyerekeket elutasítja a csoport nagy a kockázata az antiszociális csoportba kerülésnek, későbbi bűnözésnek
Elutasított gyerek agresszíven viselkedik
Agresszió: oka vagy következménye az elutasításnak?
Dodge (1990): viselkedészavart mutató gyermeknél új csoportban is agresszív viselkedés csoport kizárja
Olson (1992): csoport agressziója is növekszik problémás gyermek agressziója fokozódik (evokatív genotípus – környezet viszony)
(a hírnév hatása a társaktól származó megítélésre)
Affiliáció
9-10 éves korban: saját társas csoportja alakul ki az agresszív gyerekeknek
Milyenek az antiszociális gyerekek baráti kapcsolatai?
Dishion (1995): 13-14 éves fiúk csoportjának vizsgálata
Barátok: szomszédságból
Aktivitásuk strukturálatlan
Sok negatív, kevés és meg nem erősített pozitív interakció
Kényszerítő, erőszakos interakció
Rövid ideig tartó barátság
Nem tanul meg proszociális viselkedést
Antiszociális csoport hatása az egyénre:
1. Attitűdök összeolvadása
2. Egyéni agresszió kifejezőeszköze
3. Konformizmus irányában történő nyomás
4. Antiszociális viselkedés irányába történő nyomás (önszabályozás megszűnése miatt)
Serdülők kapcsolódása a bandához (Cairns, et al., 1997):
1. Deviáns csoport vonzza az agresszív gyereket
2. Agresszív gyerek belesodródik a bandába
Mennyire vonzó a („jó”) gyerek számára a deviáns csoport?
A csoport befolyása a döntő? (=differenciális asszociáció teória)
Vagy: az agresszív személyiségű gyerek keres hasonló társakat?
Benda et al. (1995): nézetek kortárs választás jutalom bűnelkövetés
utánzás
Vitaro et al. (1997)
Mérsékelt agresszió esetén (serdülőkor): a csoporttal való kapcsolat bejósolta az agresszív viselkedést
Súlyos (korai) viselkedészavar esetén és átlagos (nem problémás) gyerekeknél: nem befolyásol a csoport (esetleg a súlyos vz-nél erősítheti a csoport az agr. viselkedést)
Tehát: 1. személyiségvonás közvetíti a csoporthatást
2. Csoporthatás erősebb lehet serdülőkorban kezdődő viselkedésnél, mint a gyerekkorban kezdődőnél
Folytonosság vagy változás az antiszociális viselkedésben
Folytonosság (rövid és hosszú távú vizsgálatokban): minek a számlájára írható?
Alapja: egyéni érzékenység
kezdési életkor: a kezdés időpontja
Egyéni érzékenység
Hiperaktivitás (temperamentum impulzivitás és motoros nyugtalanság komponensek) bejósolta a fiatalkorú bűnelkövetést
Neuropszichológiai deficit, kognitív és iskolai teljesítmény alacsony szintje: mérsékelt kapcsolat az VQ és a felnőttkori kriminalitás között (kommunikációs problémák miatt)
Intellektuális és figyelmi problémák alacsony isk. teljesítmény
(Maguin, Loeber, 1996) bűnözés
(csak korai kezdés esetén)
Kezdés időpontja
Korai kezdés: legerősebb előrejelzője a viselkedészavar folyamatosságának
Mofitt (1993): két fejlődési vonal:
1. Korai kezdés + sok kockázati tényező = viselk. zavar fennmaradás felnőttkorig
2. Serdülőkori kezdés + kevés korai kockázat = bűnözés: státusz frusztráció miatt + kortársak utánzása miatt
A stabilitás és változás mechanizmusai: személy környezet interakció
Szociális kogníció torzult jellege: felhalmozódó tapasztalatok
Self: (múltbeli tapasztalatok + önértékelés + jövőbeli elképzelések + személyiségjegyek); bűnöző fiataloknál nincs lehetséges self
Felerősítési hatás (Elder, Caspi, 1990): új tapasztalatok is a meglévő mintázatot erősíti meg; ok: stressz esetén régi belső cselekvési forráshoz tér vissza
Környezet kontinuitása
Környezet kiválasztása és formálása: korábbi életkorban evokatív hatás, későbbi életkorban aktív választás (kortárscsoport, élettárs választás, felnőtti szerep korai átvétele)
Alkohol és kábítószer használat
A következmények kumulálódása: egy fejlődési állomás kedvezőtlen fejlődési eredménye ugródeszkaként működik a még deviánsabb útvonal felé (ugródeszka hatás vagy kumulatív folytonosság)
Lánc megtörése:
pozitív felnőttkori tapasztalatok (házastárs, munka, új lakóhely)
Alkoholizmus és drogfogyasztás mint deviancia
Szenvedélybetegségek (addiktológia): bizonyos kémiai anyagok rendszeres fogyasztása, amelynek során dependencia ( elvonási tünet) alakul ki: nem tud lemondani a szer használatról, noha a testi, pszichés és szociális ártalmakat érzi a személy
Addikció fajtái: kémiai és viselkedési (impulzuskontroll, önszabályozás zavara)
Szerhez hozzászokás alakul ki (habituáció): szer iránti igény egyre nagyobb motivációs erővé válik (elvonási tünet a hozzászokás része)
Szer: tolerancianövekedést vált ki (várt hatáshoz egyre nagyobb mennyiség szükséges) és szenzitizációt (fordított tolerancia)
Milyen anyag okoz dependenciát? Örömérzetet, kielégülés érzését keltő anyagok
Különböző utakon érhető el:
1. Közvetlenül az idegrendszer belső jutalmazó rendszerére ható anyagokkal: klasszikus kábítószerek (endorfinokhoz hasonló hatás)
2. Az agyi jutalmazó rendszerre áttételesen ható szerek: szorongás, feszültség kikapcsolása révén (barbiturátok), idegrendszeri készenléti állapot fokozása révén (amfetamin, alkohol), vagy speciális gátlások leépítése révén (alkohol)
Veszélyesség oka: tolerancianövekedés (gyorsasága, a pozitív hatás nagysága, a prolongált hatás károsító következménye szerint változik a szerek veszélyessége)
Dependencia lélektani oldala: szer érték lesz, megszerzés vágya egyre erősebb; így elnyom minden más társas személyes, szociálisan kívánatos értéket, motivációt konfliktus a környezettelelidegenedés a környezettől
Személyiség: testi és idegrendszeri károsodások + tudatosodás, de nem tud ellene tenni: önkárosító örvény, öndestrukció, lassú öngyilkosság (örömérzet nagyobb érték az elkerülésnél, gyógyulásnál) = szenvedély
Ilyenkor már nem tud együttműködni a gyógyításban
Korábban nincs betegségtudata, nem fogad el segítséget
Szenvedélybetegség: abúzus (visszaélés) talaján alakul ki
nem táplálkozási vagy terápiás célból, nagyobb adagban történő, nem kulturálisan előírt módon, testi vagy pszichológiai hatás kedvéért történő fogyasztás
Szenvedélybetegség: elsődleges (átlagosan ép személyiségnél)
másodlagos (pszichiátriai betegség talaján kompenzációként)
Alkoholabúzus, alkoholizmus
Biztonságos alkoholfogyasztás mennyisége efölött káros
A magyarországi alkoholfogyasztás változása
Alkoholfüggőség kialakulása (5 fázis)
4.- 5. fázis átmenetének jellemzése: pszichológiai változások (az alkoholista karrier, alkoholos karakteropátia folyamata)
Idült alkoholizmus következményei:
Korsakow-szindróma: amnézia, kóros meseszövés (konfabuláció), tájékozódás zavara (limbikus rdsz. Károsodása)
Idegrendszeri szövődmények: polineuritisz, demencia
Pszichiátriai szövődmények: alkoholos paranoia, depresszió
Alkohollal szembeni veszélyeztetettség
Alkoholizmus kialakulásának pszichológiai tényezői (multifaktoriális betegség)
a) Családi hatások
1. A családi szocializáció (kórosan szoros kapcsolat, érzelmi kapcs. gyenge)
2. Családi deviáns minta (ivási szokások értékek)
3. Családi rejtett interakciós mintázat (kóros egyensúly: bűnbak képzéssel)
B) Családon kívüli hatások:
1. Másodlagos szocializációs csoportok (kultúra)
2. Stressz-fenntartó élethelyzet
3. Környezeti lehetőségek, elérhetőség
4. Címkézés, minősítés
(Nincs specifikus alkohollal kapcsolatos tényező)
Felnőttkori alkoholizmus fajtái gyermekkori előzmények
1. Antiszociális alkoholizmus
2. Fejlődéssel korlátozódó alkoholizmus vannak
3. Negatív érzelmi alapú alkoholizmus
4. Izolált abúzus
5. Epizodikus alkoholizmus nincsenek
6. A fejlődéssel kumulálódó alkoholizmus
Drogabúzusok
Drogfogyasztás és kultúra, szubkultúra, a drog mint szimbólum
Drogfogyasztás alakulása Magyarországon
Drogfajták és hatásuk1. Ópiát típusú (klasszikus) kábítószerek: morfinszármazékok
Révület, örömérzet (inkább pszichológiai dependencia), gyors hozzászokás, tolerancia gyorsan növekszik; a szer szedésének hosszabb távú hatásai; vénás beadás veszélye
2. Barbiturát típusú dependencia: (altatók, nyugtatók egy része is)
altató hatásású (kp-i idegr.); huzamos szedéskor: öröm, feszültség csökkenés, tudati beszűkülés, részegségszerű hangulat (függőség pszichológiai és organikus); toxikus mellékhatások (beszéd, kommumik., mozgáskoord. zavara)
3. Kokain, kannabis, marihuána dependencia
Kellemes élmény, feszültségoldás, fáradtságérzés megszűnése, negatív szociális kikapcsolódása, révület, tudatbeszűkülés; viszonylag könnyű abbahagyni a használatát; (kristályos kokain = crack: gyors tudatváltozás, hozzászokás, agresszivitás veszélyes)
4. Amfetamin:
Fáradtságérzés csökken, tudati működés felgyorsul, általános késztetésfokozás, lebegésszerű, könnyű közérzet; gyors hozzászokás, tolerancianövekedés lassú;
Delíriumot, zavartságot, szorongást, hallucinációt, téveseszmét, percepciós zavart okoz, fizikai leromlás, fogyás, agyi károsodás is;
5. Hallucinogén és PCP típusú szerek:
Révületkeltő anyagok, egyes tudati folyamatokat kikapcsolnak, másokat felerősítenek: tudattágító, élményfokozó hatás; gyors hozzászokás, lassú tolerancia növekedés;
Személyiség dezintegráció, delírium veszély, erős toxikus hatás
6. Szerves oldószerek
Tudatbeszűkítő, révületkeltő hatás; lassú tolerancia növekedés;
Erős mérgező hatás, agyi károsodás, intellektuális hanyatlás;
Drogfogyasztók köre
Drogfogyasztás szekvenciája: legális illegális szerek
Drogfogyasztás és egyéb deviáns magatartás összefüggése
Szerfogyasztás környezeti előrejelzői:
1. Családi hatás
2. Szülők és testvér drogfogyasztása: modellhatás (?)
3. Kortársak szerepe
Családi és kortársi hatások összekapcsolódása
Öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet
Az öngyilkosságal kapcsolatos elméletek:
1. Biológiai: génmutáció
alacsony szerotonin szint
2. Szociológiai elmélet:
Durkheim: társadalmi integráció lazulása: egoista típusú
társadalmi integráció túl erős: altruista típusú
anómiás típusú
3. Szocializációs elméletek:
Gold (1958): társas környezetből utánzás és azonosulás során tanulja meg az agresszió levezetését
Henry, Short (1954): frusztrációra vezethető vissza (erős vagy gyenge társadalmi kényszert lát a frusztráció mögött)
4. Kommunikációs elmélet: öngyilkosság = üzenet
5. Wasserman (1985): 4 kommunikációs mód
verbális nonverbális
Direkt egyértelmű kijelentés gyakorlati előkészületek
Indirekt közvetett leírás, utalás társas izoláció
6. Pszichodinamikus elméletek
Freud: destruktív késztetés (szuperego) + halálösztön
Abraham (1927): introjektált szeretettárgy elleni támadás + önbüntetés
Horney (1961): öngyilkosság = az ego kudarca 4 alapélménye
(reménytelenség, szenvedés, elidegenedés, dicsőség keresése)
Magyarország: az öngyilkosság számának alakulása,
Öngyilkosság 3 kritériuma: tudatos szándék
módszer képzete
módszer megvalósítása
Öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet kapcsolata
Az öngyilkosság lélektani folyamata: preszuicidális szindróma (öngyilkossági triász) (Ringel)
1. Fokozódó dinamikus beszűkülés (több területen)
2. Agresszivitás gátlódása
3. Menekülés a fantáziavilágba
Öngyilkos személyisége
Rizikófaktorok:
1. Stresszkeltő helyzetek, események
2. Hangulat és gondolkodás változások
3. Alkohol és drog használata
4. Elmezavar
5. Modellkövetés
Az öngyilkosság okai Magyarországon (Buda, 1997)
1. Protestáns mentalitás
2. Modellhatás
3. Agresszió befelé fordítása (erőszakos bűncselekmények száma alacsony)
4. Közvélemény jellege
5. Elterjedt alkoholizmus
6. Társas kapcsolatok sajátossága
7. Magyar kultúra személyiségformáló sajátossága
8. Társadalmi változások hatása (urbanizáció, mobilitás, közösségek változása)
9. Családi változások a társadalmi hatások következtében
10. Szociálpolitikai támogatások elégtelensége
11. Pszichiátriai szolgálat fejletlensége