Életének néhány állomása

Érsekújvár

Győr

Budapest

Párizs (Ausztria, Németország, Belgium)

Bécs

MAGYAR AUTODIDAKTA ÍRÓ,

KÉPZŐMŰVÉSZ

Autodidakta = tudását saját erejéből szerezte, önképzéssel,

Hogyan lett író?

Petőfi

a Népszava (szocialista) költője, Csizmadia Sándor

részt vesz a munkásegyletek kulturális munkájában

Berzsenyi

Holnap (Juhász Gyula kezdeményezésére Nagyváradon kiadott irodalmi antológia)

⇒ olyan irodalmat kell létrehozni, amely a munkásságot képviseli, fejezi ki.

Hogyan lett író? „Mint megmunkálatlan fatuskó érkeztem ide, és néhány hónap

alatt megcsiszolódtam, érdeklődővé lettem a világ dolgai, az

emberi alkotások iránt. Most hallottam először Guillaume

Apollinaire-ről, Pablo Picassóról, Henri Rousseau-ról. Apollinaire

égig magasztalt verseihez nem tudtam hozzáférkőzni, de amit

hallottam róluk, az is elég volt, hogy mélyen felzaklasson, hogy

letérjek a járt utakról, s mint a vak elinduljak, mit tudom én,

merre, hová. [...] Picasso képeit egy műkereskedés külön

szobájában (nem termében) láttam, Rousseau két képével pedig

valami üzlethelyiség kirakatában találkoztam. [...] Éreztem, hogy

percek alatt más emberré lettem, következésképpen hinni

kezdtem a magam zöldülő kis tehetségében is. Ezekben a

napokban született meg az első „szabad versem”, mely később a

Renaissance című folyóiratban jelent meg. Egy út végére értem,

s egy kapu kinyílt előttem.”

(Az izmusok története. Magvető Könyvkiadó, Bp., 1972. 166. o.)

Simon Jolán (1885 – 1938) nemcsak Kassák Lajos kitartó és

állhatatos segítője, műveinek szavalója volt, hanem művészi

ambíciókat is dédelgetett. Színi tanodát végzett.

Az avantgárd szerzők

műveinek különös hangú,

egyéni stílusú előadójává vált.

Kórusokat vezetett.

Toborozta azokat

az embereket, művészeket,

akik hajlandóak voltak

támogatni A Tett és

a Ma folyóiratot és annak

rendezvényeit.

A ló meghal és a madarak

kiröpülnek c. hosszúvers a

gyaloglás történetét mutatja

be.

A hosszúvers - az avantgárd

jellegzetes műformája

(„ötszáz sornál hosszabb”).

Kassák folyóiratai

(1915-1916) (1916-1919,

1920-1925)

(1926-1927) (1928-1938)

Kassák ismertebb művei

Kassák: Mesteremberek

Megfigyelési szempontok:

1. Egy jelzőt többször megismétel. Vajon melyiket?

2. Ki volt az a költő, aki a századelőn szintén gyakran

használta verseiben ezt a szót?

3. A műben található városnevek milyen

többletjelentéssel rendelkeznek?

MesteremberekMi nem vagyunk tudósok, se méla, aranyszájú papok

és hősök sem vagyunk, kiket vad csinadratta kísért a csatába

s akik most ájultan hevernek a tengerek fenekén, napos hegyeken

és a ménkővert mezőkön szerte, szerte az egész világban.

A kék firmamentum alatt most bitang vérben fürdenek az órák...

De mi már távol vagyunk mindentől. Ülünk a sötét bérkaszárnyák alján:

szótlanul és teljesen, mint maga a megbonthatatlan anyag.

Tegnap még sírtunk s holnap, holnap talán a mi dolgunkat csodálja a század.

Igen! Mert a mi csúnya tömpe ujjainkból már zsendül a friss erő,

s holnap már áldomást tartunk az új falakon.

Holnap azbesztből, vasból és roppant gránitból életet dobunk a romokra

s félre az államdekorációkkal! a holdvilággal! és az orfeumokkal!

Hatalmas felhőkarcolókat építünk majd és játéknak az Eiffel-torony mását.

Bazalt talpú hidakat. A terekre új mithoszokat zengő acélból

s a döglött sínekre üvöltő, tüzes lokomotívokat lökünk,

hogy ragyogjanak és fussák be a pályát, mint az ég szédületes meteorjai.

Új színeket keverünk s a tenger alá új kábeleket húzunk

és megejtjük az érett, pártalan asszonyokat, hogy új fajtát dajkáljon a föld

s örüljenek az új költők, akik az idők új arcát éneklik előttünk:

Rómában, Párizsban, Moszkvában, Berlinben,

Londonban és Budapesten.

Megfigyelési szempontok:

1.új „Új színeket keverünk s a tenger alá újkábeleket húzunk

és megejtjük az érett, pártalan asszonyokat, hogy új fajtát dajkáljon a föld

s örüljenek az új költők, akik az idők újarcát éneklik előttünk:”

Az új világ költészete a Kassák-vers is.

Megfigyelési szempontok:

2. Ady: Új versek

Új vizeken járok (verscím)

Góg és Magóg fia vagyok én...

„De addig sírva, kínban, mit se várva

Mégiscsak száll új szárnyakon a dal

S ha elátkozza százszor Pusztaszer,

Mégis győztes, mégis új és magyar.”

Megfigyelési szempontok:

Róma: egyrészt az antikvitás emblémája, de e város a pápaságfővárosa is + a futuristák egyik szellemi központja (Marinetti)

Párizs: az új, avantgárd művészet egyik fővárosa, de emellettmint irodalmi központ az esztétizáló költészet fellegvára

Moszkva: Európa legkeletibb fővárosa, a legradikálisabbbaloldaliság is itt jelenik meg (munkásmozgalom, 1905-ös forradalom + a futuristák egyik szellemi központja)

Berlin: itt igen gyors a technikai haladás, a szervezettmunkásság igen szervezett

London: az első ipari forradalom óta ez a város a robbanásszerűen fejlődő kapitalizmus példaképe

Budapest: a magyar főváros, talán nem véletlen, hogy a felsorolt városok végén szerepel, tehát nem határozza meg a szöveg alkotóját a nemzeti szemlélet

⇒ nemzetköziség, a kiszolgáltatott munkásság egysége

A vers fogadtatása

„A vers megjelenése előtt legalább egy éve készenvolt. Több szerkesztőséget megjárt, mindigeredménytelenül. Odaadtam Osvátnak, a Nyugatszámára. A következő szavakkal utasította vissza: »Uram, ez nem vers, ez szekérdöcögés.« A Nyugattól a Népszavához vittem, az irodalmi rovatszerkesztője kijött a folyosóra, és ott kiabált velem; felolvasta a verset az összesereglő munkatársakelőtt, mint valami döbbenetes marhaságot éstermészetesen visszaadta.”

Kassák: Az izmusok története

A mű 1915-ben, a Tett harmadik számában jelentmeg.

A vers ellentétpárokra épül. Keress

minél többet a vers szövegéből, és

rendelj melléjük a versből

fogalmakat, kifejezéseket!

mi ↔ ők (tömpe ujjak ↔ tudósok, papok, hősök)

alkotás ↔ pusztulás (zsendülő erő ↔ bitang vér)

építés ↔ rombolás (felhőkarcoló, tüzes

lokomotív, hidak ↔ romok, döglött sínek)

múlt ↔ jelen (tegnap sírtunk ↔ orpheum)

jelen ↔ jövő (áldemokrácia, orpheum ↔ új

színek, új kábelek)

Orfeum Mi az orfeum?

Zenés szórakozóhely, amely énekes,

táncos színészek és artisták számaiból

álló műsort ad, miközben a

vendégeknek ételt és italt szolgálnak fel.

Táncosnők a párizsi Moulin Rouge-ban

Orfeum

Milyen értékrend jelenik meg az

orfeumok világában?

Hamis csillogás, bódító érzések

felébresztése, olcsó, elsősorban

búfelejtő szórakoztatás, a társadalom

gondjait nem megoldani akaró, felelős,

aktivizáló művészet, hanem azokat

feledtető felszínes szórakoztatás stb.

A vers szerkezete

I. A kulturális közösség által elfogadottmagatartásformák (tudósok, papok, hősök) elutasítása, nem a régi, polgári társadalom eszményképeit követi.

II. A szerep- és sorsbeteljesülés várakozóálláspontját fogalmazza meg.

III. Az építő (a régi értékek lerombolásávalegyütt járó) újrakezdés himnikusmegfogalmazása, melyben az alkotó, teremtő emberiség, a kollektíva, a közösség hangsúlyos szerepet kap.

A munkásosztály

Véleményetek szerint melyik társadalmi

csoporttal vállal közösséget a megszólaló?

A megszólaló által vállalt társadalmi osztály

ki van rekesztve a politikai életből, a

társadalmat formáló döntésekből!

A nyomor, éhezés, a véleménynyilvánítás

szabadságának hiánya határozza meg ezt

az embertömeget.

A Mesteremberek mint ars

poetica

újragondolja a művészet feladatát→Kassák szerint társadalmielkötelezettségűnek kell lennie

SZABAD VERS

EGYÉRTELMŰ JELKÉPEK

futurizmus, expresszionizmus

avantgárd himnusz

T/1. sz. - a költő személyisége háttérbe szorul, a művészet társadalmi tett