8
A DÉLKELET-EURÓPAI MADARAK ELTERJEDÉSÉNEK HATÁRA ÉS ELTOLÓDÁSAI írta : TP. Makatsch (Bautzen) „Ha ma a Balkán félsziget madárföldrajzáról részletes képet akarnánk nyújtani''" írja Stresemann (1920) „Aalószínű, hogy rövidesen lényeges változtatásokat kellene rajta tennünk." Immáron 28 éve nyilvánította Stresemann ezt a véleményt, amely tel- jesen megállotta a helyét, meii az a kép, melyei annak idején adott, hogy a kelet-mediterrán fajok hogyan terjedtek Kisázsia partvidékéről az Aegei- szigeteken és Görögországon keresztül, Macedóniába és onnan Észak-Jugo- szláviába, ma valóban már idejét múlta, ugyanígy feltevése a közép- európai elemek délkeleti irányú terjeszkedése felől. Ilic, Makatsch, Pevs, Schranke és Wulf 1936 óta nem kevesebb, mint 30 új fészkelő fajt állapítottak meg Macedóniából. Visszatekintve az 1917— 1927 közt lefolyt kutatásokra, melyet a Prof. F. Doflein és Prof. L. Müller által vezetett bizottság, valamint Gengier, Staden, majd Fehringer végeztek, akkor ez a szám 37 -re emelkedik. Ez az állatföldrajzi kép előre várható volt : a Macedóniában felfedezett fajok nagy száma bizonyítja, hogy ez a terület átmenet a kelet-mediterrán és a közép-európai fauna-terület között. Mediterrán alakok még ma is előre- hatolnak Kisázsia partvidékéről a szigeteken keresztül mely terület még a pliocénben összekötő földnyelvként állott — északnyugat felé, és viszonl Közép-Európából hatolnak fajok délkelet felé. Ami áll Macedóniára, az többé-kevésbé az egész Balkán-félszigetre is áll. Reiser 1926 -ban megkísérelte leszögezni a Balkán-félsziget állatföldrajzi képét. Északi határának a Szávát és Dunát tekintette ; így Románia ki- esett a Balkán állatföldrajzi területéből. Ma már csaknem 25 év után ezt a határt a fajok egész sora lépte át, mint CalandreUa cinerea moreatica. Motacilla flava feldegg, Parus I. lugubris, Cettia c. cetli, Dryobates syriacus balcanicus, Falco n. naumanni, Accipiter badius brevipes és Streptopelia d. .decaocto. Azt is láthatjuk, hogy a Száva és Duna vonala nem áthatolha- tatlan akadály a közép-európai fajok részére. Az alábbiakban csak azokra a fajokra szorítkozom, melyek északnyugati irányba a Kelet-Mediterraneum felől nyomultak előre. Közismert, hogy sok faj ellenkező irányba is terjeszkedett lassabb vagy gyorsabb ütemben, azonban hogy mennyire történt ez napjainkban, vagy mennyire kerülte ki eddig a figyelmet, illetve mennyiben van szó egyes szigetszerű fészkelé- sekről, arról más helyen már beszéltem. 22* - 9-23 339

A DÉLKELET-EURÓPAI MADARAK ELTERJEDÉSÉNEK ...epa.oszk.hu/01600/01603/00052/pdf/Aquila_EPA-01603_1952...A DÉLKELET-EURÓPAI MADARAK ELTERJEDÉSÉNEK HATÁRA ÉS ELTOLÓDÁSAI írta

  • Upload
    others

  • View
    2

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

  • A D É L K E L E T - E U R Ó P A I M A D A R A K E L T E R J E D É S É N E K H A T Á R A

    É S E L T O L Ó D Á S A I

    írta : TP. Makatsch (Bautzen)

    „Ha ma a Balkán félsziget madárföldrajzáról részletes képet akarnánk nyújtani''" — írja Stresemann (1920) — „ A a l ó s z í n ű , hogy rövidesen lényeges változtatásokat kellene rajta tennünk."

    Immáron 28 éve nyilvánította Stresemann e z t a véleményt, a m e l y teljesen megállotta a helyét, meii a z a k é p , melyei annak idején adott, hogy a kelet-mediterrán fajok hogyan t e r j e d t e k Kisázsia partvidékéről az Aegei-szigeteken és Görögországon keresztül, Macedóniába és onnan Észak-Jugoszláviába, ma valóban már i d e j é t múlta, ugyanígy feltevése a középeurópai elemek délkeleti irányú terjeszkedése felől.

    Ilic, Makatsch, Pevs, Schranke és Wulf 1936 óta nem kevesebb, mint 30 új fészkelő fajt állapítottak meg Macedóniából. Visszatekintve az 1 9 1 7 — 1927 közt lefolyt kutatásokra, melyet a Prof. F. Doflein és Prof. L. Müller által vezetett bizottság, valamint Gengier, Staden, majd Fehringer végeztek, akkor ez a szám 37-re emelkedik.

    Ez az állatföldrajzi k é p előre várható volt : a Macedóniában felfedezett fajok nagy száma bizonyítja, hogy ez a terület átmenet a kelet-mediterrán és a közép-európai fauna-terület között. Mediterrán alakok még ma is előrehatolnak Kisázsia partvidékéről a szigeteken keresztül — mely terület még a pliocénben összekötő földnyelvként állott — északnyugat felé, és viszonl Közép-Európából hatolnak fajok d é l k e l e t felé.

    A m i áll Macedóniára, az többé-kevésbé az egész Balkán-félszigetre is áll. Reiser 1926-ban megkísérelte leszögezni a Balkán-félsziget állatföldrajzi képét. Északi határának a Szávát és Dunát tekintette ; í g y Románia k i esett a Balkán állatföldrajzi területéből. M a már csaknem 25 év után ezt a határt a fajok egész sora lépte át, mint CalandreUa cinerea moreatica. Motacilla flava feldegg, Parus I. lugubris, Cettia c. cetli, Dryobates syriacus balcanicus, Falco n. naumanni, Accipiter badius brevipes és Streptopelia d.

    .decaocto. Az t is láthatjuk, hogy a Száva és Duna vonala nem áthatolhatatlan akadály a közép-európai fajok részére.

    A z alábbiakban csak azokra a fajokra szorítkozom, melyek északnyugati irányba a Kelet-Mediterraneum felől nyomultak előre. Közismert, hogy sok faj ellenkező irányba is terjeszkedett lassabb vagy gyorsabb ütemben, azonban hogy mennyire történt ez napjainkban, vagy mennyire kerülte k i eddig a figyelmet, illetve m e n n y i b e n van szó egyes szigetszerű fészkelésekről, arról más helyen már beszéltem.

    22* - 9-23 3 3 9

  • Macedóniára és Görögországra vonatkozólag Stresemann három határt állít fel a terjeszkedést illetőleg : 1. Görög szárazulat. 2. A z Axios ( = Vardar) torkolat. 3. A Golesnica és Belasica planina déli lejtője a Djevdjelija-medence északi részén.

    Gyakor la t i szemszögből az Aegeistől észak Macedóniáig terjedő területet egy zónába foglalom össze, melyet Stresemann három szakaszra bontott, mivel egyes fajok terjeszkedése még tart, és mivel nincsenek még olyan pontos ismereteink egyes fajok legészakibb költési helyeiről, hogy elterjedésük északi határát biztosan megállapíthassuk.

    Stresemann ezen első szakasz jellemzésére a következő fajokat emeli k i : Emberiza caesia, Lanius nubicus, Hippolais olivetorum, Sylvia m. melano-cephala, Erythropygia galactotes syriacus, Hirundo daurica rufula, Clamator glandarius. Ezen fajok jelenlegi elterjedéséhez a következőket fűzhetem :

    Emberiza caesia egész dél Macedóniára jellemző fészkelő faj, amely i t t a száraz, csaknem növényzetmentes területeket lakja. Észak-Macedóniából eddig nem sikerült a rozsdás sármányt kimutatni . Lanius nubicus-t első ízben a vizsgált területen 1918-ban a Macedóniai Kutató Bizottság találta. Ma ez a faj Dél-Macedóniában és Thráciában rendszeresen, habár elég elszórtan költő faj. Ennek fészkelését Harrison térképen is bemutatta, és magam is részletesen megírtam. Stresemann a Hippolais olivetorum-ot is Clarké egy téves adata alapján Dél-Macedónia költő-madarának tartotta. Bár ez a geze eléri Dél-Dalmáciát északnyugati irányban, de Macedóniában még sohasem találták költve. Glegg, ak i utána járt a kérdésnek, Clarke-tö\ azt a választ kapta, hogy a közölt adat a halvány geze fészkelésére vonatkozik. A Sylvia m. melanocephala fészkelő területe éppen eléri még Dél-Macedóniát. Már Reiser megállapította, hogy a kucsmásposzáta sohasem távolodik el messze a tengerparttól. Én is főleg a macedón partvidéken találtam. Annál feltűnőbb Jordans megállapítása, hogy Bulgáriában a Rhopotamos hegység középső szakaszán 1938. V . 7-én 3 éneklő hímmel találkozott. Erythropygia galactotes syriacus még mindig csak Dél-Macedóniában fordul elő mint költő faj. Stresemann szerint a tüskebújó csak a Plaus és Belasica Planina legdélibb részeit lakja. Bizonyító példányok Djevdjelijá-ból származnak. Fehringer Kaluckovonál és Davidodonál is megállapított néhány költő-párt, magam a Dojran-tótól északra. Ezek ma az ismert legészakibb fészkelő pontok. M i n t több más dél-európai faj, a tüskebújó is Hercegovinán keresztül Dalmáciáig felhatol. Harrison a Hirundo daurica rufula elterjedéséről is adott térképet. Dél-Macedóniában ez a faj igen szórványosan költ, s ugyanezt állapította meg Ilic is Bi tol j vidékéről. Banzhaf-imk és Henrici-nek sikerült ezt a fecskét Veles környékén fészkelve találni ; ez az eddig ismert legészakibb költőhely. Végül a Clamator glandarius költését még nem sikerült Görögországból bebizonyítani, helyesebben mondva nem sikerült tojását egy madár fészkében sem megtalálni. Reiser szerint a szajkókakuk csak a keleti partvidéken jelent meg, mellyel szemben fekvő kisázsiai partokon rendszeres faj. 1927. V . 9.-én Fehringer és Henrid Velesnél láttak egy szajkókakuk-párt. E z az egyetlen adat Macedóniából, de a tojás rakását nem sikerült bebizonyítani.

    A második zóna Észak-Macedónia, mely övezetet Stresemann szintén ketté osztotta, egy délire Velesig, illetve a Golesnica píanináig ; az észak

    340

  • öv határa Skoplje vidéke, illetve a Sar planina déli lejtője. Stresemann szerint az észak-macedóniai övezetet elérik a következő fajok : Sitta n. neumayer, Phylloscopus bonelli orientális, Hippolais paliida elaeica,Sylvia hortensis crassirostris, Sylvia subalpina albistriata, Monticola s. solitaria, O^nan^ke hispinica melano'.eiica.

    Sitta neumayer Reiser szerint Macedónia sziklás területeinek igen jellegzetes alakja. Költés idején magam is megtaláltam Velesnél, ahol költési területének északi határa lehet. Min t már más fajoknál is említettem, a Balkán nyugati részén a szirticsúszka sokkal északabbra hatol fel Dalmáciába. Phylloscopus bonelli költ Görögországban, Macedóniában és Dél-Bulgariában, ahol egy nagyobb termetű alfaja, az orientális él. Már Stresemann feltételezte, hogy a hegyifüzike költ Skoplje környékén, és ezt a feltevését Karaman be is bizonyította. Hippolais paliida Stresemann munkájának megjelenése óta, messze előrenyomult északabbra Macedóniából és 1943-ban elérte Dél-Magyarországot is (Trischler). Sylvia hortensis Stresemann szerint a nyugati partok mentén messze északabbra hatol fel, mint a félsziget közepén. Gen gier ugyan Szerbia több pontján hallotta I V — V . hónapban énekét, de költését mindezideig nem sikerült bebizonyítani. Költési területének északi határa Veles lesz, ahol Banzhaf, Fehringer és Henrid több ízben találták költve. Sylvia subalpina-rsí ugyancsak a fentiek állnak, csakhogy ez a faj a félsziget belsejében is messzebb hatol északra, Skoplje vidékéig, ahol Gengier V I I . hónapban találta. A bajszos poszáta Macedóniában mindenütt a vértölgybozóttal benőtt hegyoldalakat lakja, ahol nem r i tka . Monticola solitaria Görögország és Macedónia költő madara, elterjedésének északi határa Veles. A Macedóniai Kutató Bizottság a kék-kövirigót a Veles melletti Topolka-szakadékban, Banzhaf, Henrid és én ugyancsak i t t a Babuna-szakadékban találtuk költési időben. Oenanthe hispanica Macedóniában igen elterjedt gyakori költő faj. Veles környékén még gyakori , Skoplje vidékén már valamivel ritkább. Karaman a Vodno lejtőin találta. Bulgáriában is költ, ellenben a nyugati partokon Dalmáciában a délihantmadár is sokkal északabbra nyomul fel.

    A kelet-mediterrán övezetet több faj Észak-Macedónia határát is túllépve nyomult Európába, így Stresemann szerint a Cettia cetti Vranje vidékéig, az Emberiza melanocephala, Calandrella cinerea, Lanius Senator X i s vidékéig, a Motacilla flava feldegg és Falco naumanni pedig Palanka vidékéig nyomult fel.

    Szerintem egyes mediterrán-elemek, melyek a Kárpát-medencében régi idők óta kimutathatók, mint Calandrella cinerea, Motacilla flava feldegg, Falco naumanni, Parus lugubris, Lusciniola melanopogon, szintén ezen az úton érték el Közép-Európát. Ugyanígy az újabb jövevény a Dryobates syriacus.

    A m i a terjedés iramát i l let i , az összes eddig ismertetett fajokat felülmúlja a Streptopelia decaocto terjeszkedése, mely rohamosan ellepte Jugoszláviát, Magyarországot, Ausztriát, Csehszlovákiát és ma már mélyen benyomult Németországba is Hannoverig (Stresemann).

    Igen érdekes a mediterrán fajok költési területének szemünk előtt lezajló kitágulását gondosan figyelemmel kísérni. Úgy tűnik, hogy egyes fajok, melyek a Kelet-Mediterraneumból északnyugat felé előtörtek, a ma

    341

  • eltért elterjedési határukat tartják. A klíma és az élettér adottságai nyilván gátat vetnek egyes fajok számára, hogy tovább tudjanak terjeszkedni. Másrészt azonban számolnunk kel l azzal, hogy más fajok tovább terjednek Közép-Európában. Ennek bizonysága a balkáni gerle terjedése Dél-Németországban. A kérdés csak az, hogy Németország többi részét dél felől, vagy pedig Csehszlovákia felől fogják-e elérni l

    Megjegyzés : W. Makatsch több éven át behatóan vizsgálta Macedónia madárvilágát, mely kutatásairól vaskos könyvben számolt be (1950). Kutatásai igen sokat mondanak a magyar ornithológusok számára, mivel felhívják figyelmünket, hogy mely fajok megjelenéséré kell számítanunk, melyek az 1925—1930 közt megindull nagyol)!) arányú madár-terjeszkedési mozgalom során elérhetik hazánkat. Makatsch egyes adataihoz azonban-hozzá kel l fűznünk, hogy a magyar irodalom már régen mint költő fajokat könyvelte el a Kárpát-medencéből a következőket : Calandrella cinerea (Hortobágy, Alduna), Parus lugubris (Erdély), Motacilla flava feldegg ( Bácska, Bánát), Lusciniola melanopogon (Velencei-tó, Kisbalaton, Fertő tó), Lanius Senator (főként a Dunántúl nyugati részein), Falco naumanni (Dél-Dunántúl. Bácska, Bánát, Dél-Erdély), Oenanthe hispanica (Alduna) stb. Különösen Lintia és Weigold munkáira kell utalnunk. I lyen fauna-elemek még a Falco cherrug, Aquila heliaca, Merops apiaster, Oxyura leucocephala, Locustella luseinioides. Monticola saxatilis, kócsagfajok etc. Ezektől élesen elkülönítendők részben újabb időkben terjeszkedésnek indult fajok (Streptopelia decaocto, Dryobates syriacus, Hippolais paliida), másrészt azok a fajok, melyek költési időn kívül kóborolnak fel a Kárpát-medence területére^

    Szerk.

    Verbreitungsgr.enzen südosteutopäischer Vogelarten und ihre Veränderungen

    v o n Wolfgang Makatsch ( B a u t z e n )

    , , K i n d e t a i l l i e r t e s o r n i t h o l o g r a p l i i s c l ies B i l d , d a s m a n h e u t e v o n d e r B a l k a n h a l b -i n s e l e n t w e r f e n w o l l t e " — s c h r i e b Stresemann 1920 i n s e i n e r „ A v i f a u n a M a c e d ó n i a i "

    - „ m ü s s t e s i c h o h n e Z w e i f e l b a l d e r h e b l i c h e A b ä n d e r u n g e n g e f a l l e n l a s s e n . " D i e s e v o r n u n m - h r 2S J a h r e a u s g e s p r o c h e n e V e r m u t u n g t r i f f t i n v o l l e m U m f a n g e

    z u u n d d i e A u f s t e l l u n g , d i e u n s S T R E S E M A N ( I S ) ü b e r d a s V o r d r i n g e n o s t m e d i t e r r a n e r V o g e l a r t e n v o n d e r k l e i n a s i a t i s c h e n K ü s t e h e r ü b e r d i e A c g a e i s n a c h G r i e c h e n l a n d u n d w e i t e r d u r c h M a c o d o n i c n b i s h i n a u f i n d a s n o r d ö s t l i c h e J u g o s l a w i e n g i b t , i s t h e u t e z . T . b e r e i t s ü b e r h o l t , e b e n s o d i e a n g l e i c h e r .Stel le g e m a c h t e n A n g a b e n ü b e r d a s V o r d r i n g e n m i t t e l e u r o p ä i s c h e r F a u n e n e l e m e n t e i n s ü d ö s t l i c h e r R i c h t u n g .

    S e i t 193(5 s i n d n u n t a t s ä c h l i c h i n M a c e d o h i o n n i c h t w e n i g e r a l s 30 V o g e l a r t e n a l s neue B r u t v ö g e l v o n Ilic (6), Makatsch (9, 10), Pens (15) , Scharnke u n d Wolf (15) n a c h g e w i e s e n w o r d e n . W e n n w i r a u f d i e J a h r e v o n 1917 b i s 1927 zurückgre i fen , i n d e n e n zunächs t d i e M a z e d o n i s c h e L a n d e s k u n d l i c h e K o m i s s i o n u n t e r P r o f . Dr. Franz Doflein u n d P r o f . Dr. Lorenz Müller, s o w i e Gen gier, Staden u n d spä te r n o c h Fehringer M a z e d o n i e n t ä t ig waron , - so e r h ö h t s i c h d i e A n z a h l d e r für u n s e r G e b i e t n a c h g e w i e s e n e n A r t e n s o g a r a u f 37 .

    D i e s e V e r ä n d e r u n g e n a u f b i e r g e p g r a p h i s c h e m G e b i e t w a r e n z u e r w a r t e n : d i e g rosse Z a h l d e r n e u e r d i n g s für M a z e d o n i e n n a c h g e w i e s e n e n A r t e n b e w e i s t , d a s s d i e ses G e b i e t i n t i e r g e o g r a p h i s e h e r H i n s i c h t e i n Uebergan

  • v o n d e r k l c i n a s i a t i s c h e n K ü s t e her, die n o c h a m E n d e des P l i o z ä n d u r c h e i n e L a n d -b r ü c k e — d i e A e g a e i s — m i t G r i e c h e n l a n d v e r b u n d e n w a r , m e d i t e r r a n e F o r m e n übe r d i e I n s e l n n a c h N o r d w e s t e n v o r u n d v o n M i t t e l e u r o p a w a n d e r n h i e r b e h e i m a t e t e F o r m e n n a c h d e m S ü d o s t e n e i n .

    W a s für M a z e d o n i e n g i l t , t r i f f t a u c h m e h r o d e r w e n i g e r für d i e g e s a m t e Balkanh a l b i n s e l z u . Reiser (14) h a t 1926 v e r s u c h t , d a s t i e r g e o g r a p h i s c h e B i l d d e r B a l k a n -h a l b i n s e l f e s t z u l e g e n u n d h a t t e S a v c u n d D o n a u a l s n ö r d l i c h e B e g r e n z u n g a n g e n o m m e n ; R u m ä n i e n w u r d e so a u s d e r R e i h e d e r B a l k a n l ä n d e r a u s g e s c h l o s s e n . H e u t e , nach n u n m e h r 25 J a h r e n , i s t a u c h diese g r e n z e v o n e i n e r A n z a h l v o n A r t e n übe r sch r i t t en w o r d e n , i c h n e n n e n u r Calandrella cinerea moreatica, Motacilla flava feldegg, Parus 1. lugubris, Cettia c. cetti, Dryobates syriacus balcanicus, Falco n. naumanni, Accipiter badius brevipes u n d Streptopeliad. decaocto. F e r n e r s e h e n w i r , d a s s a u c h i n u m g e k e h r t e r R i c h t u n g S a v e u n d D o n a u k e i n u n ü b e r w i n d l i c h e s H i n d e r n i s fü r d a s V o r d r i n g e n m i t t e l e u r o p ä i s c h e r A r t e n n a c h dem Südosten d a r s t e l l e n .

    I n d e r v o r l i e g e n d e n A b h a n d l u n g b e s c h r ä n k e ich m i c h d a r a u f , d i e V e r s c h i e b u n g der V e r b r e i t u n g s g r e n z e n a u s d e m o s t m e d i t e r r a n e n R a u m i n N o r d w e s t l i c h e r R i c h t u n g k u r z z u b e s p r e c h e n . W i r wissen, d a s s viele A r t e n v o n M i t t e l e u r o p a h e r a u c h d e n u m g e k e h r t e n W e r e i n g e s c h l a g e n h a b e n u n d m e h r o d e r w e n i g e r s c h n e l l n a c h d e m S ü d o s t e n v o r g e d r u n g e n s i n d . I n w i e w e i t es s i c h d a b e i t a t s ä c h l i c h u m E i n w a n d e r e r a u s j ü n g s t e r Z e i t , u m v i e l l e i c h t b i s h e r ü b e r s e h e n e B r u t v o r k o m m e n o d e r i s o l i e r t e B r u t p l ä t z e h a n d e l t , s o l l h i e r n i c h t e rö r t e r t w e r d e n . I c h b i n a u f d i e s e F r a g e b e r e i t s a n a n d e r e r S t e l l e aus füh r l i ch e i n g e g a n g e n (11) .

    F ü r d a s V o r d r i n g e n o s t m e d i t e r r a n e r A r t e n n a c h N o r d w e s t e n u n t e r s c h i e d Stresemann, s o w e i t es G r i e c h e n l a n d u n d M a z e d o n i e n b e t r i f f t , d r e i A b s c h n i t t e u n d z w a r g a b e r für d a s Vordringen d e r e i n z e l n e n A r t e n d i e f o l g e n d e n d r e i L i n i e n a n :

    1. d a s g r i e c h i s c h e F e s t l a n d , 2. d i e A x i o s - ( = V a r d a r ) M ü n d u n g u n d 3. d e n S ü d a b h a n g dos G o l e s n i c a - u n d B e l a s i c a p l a n i n a a m N o r d r a n d des B e e k e n s

    v o n D j e v d j e l i j a . A u s p r a k t i s c h e n G r ü n d e n fasse i c h d i e ses v o n d e r K ü s t e d e r A e g a e i s b i s z u r

    N o r d g r e n z o S ü d m a z e d o n i e n s r e i c h e n d e G e b i e t , d a s v o n Stresemann i n d i e o b e n g e n a n n t e n d r e i A b s c h n i t t e u n t e r t e i l t w u r d e , z u e i n e r Z o n e z u s a m m e n , d a j a d a s V o r d r i n g e n d e r e i n z e l n e n A r t e n n o c h anhä l t u n d w i r n i c h t i n a l l e n F ä l l e n so g e n a u ü b e r d i e j e w e i l s n ö r d l i c h s t e n B r u t p l ä t z e e i n e r A r t o r i e n t i e r t s i n d , u m d i e N o r d g r e n z o i h r e s V e r b r e i t u n g s g e b i e t e s e i n w a n d f r e i f e s t l e g e n z u k ö n n e n .

    Stresemann g i b t für d i e s e e r s t e Z o n e f o l g e n d e A r t e n a n : Emberiza caesia, Lanius nübicus, Hippolais olivetorum, Sylvia m. melanocephala,

    Erythropygia galactotes syriacus, H/ruudo daurica rufula u n d Clamator glandarius. ("bor d i e j e t z t i g e V e r b r e i t u n g v o r s t e h e n d e n g e n a n n t e r A r t e n is t f o l g e n d e s zU

    s a g e n : Emberiza caesia ist e i n für d a s g a n z e s ü d l i c h e M a z e d o n i e n c h a r a k t e r i s t i s c h e r

    B r u t v o g e l , d e r h i e r d i e t r o c k e n e n , fas t v e g e t a t i o n s l o s e n H ä n g e b e w o h n t . I n N o r d m a z e d o n i e n k o n n t e d e r G r a u e O r t o l a n b i s h e r n o c h n i c h t f e s t g e s t e l l t w e r d e n . Lanius nubicus w u r d e 1918 e r s t m a l i g v o n d e r M a z e d o n i s c h e n K o m m i s s i o n a l s B r u t v o g e l für u n s e r e G e b i e t n a c h g e w i e s e n . H e u t e ist d i e A r t i n S ü d m a z e d o n i e n u n d T h r a c i e n e i n rege lmäss iger , w e n n a u c h r e c h t spä r l i che r B r u t v o g e l . Harrison (5) v e r ö f f e n t l i c h t e e i n e V e r b r e i t u n g s k a r t e d e s M a s k e n w ü r g e r s , i c h s e l b s t b e h a n d e l t e s e i n V o r k o m m e n n G r i e c h e n l a n d b z w . M a z e d o n i e n b e r e i t s aus führ l ich a n a n d e r e r S t e l l e (11). Strese-mi»n g a b a u c h Hippolais olivetorum a u f G r u n d e i n e r M i t t e i l u n g v o n Clarké (2) i r r t ü m l i c h e r w e i s e a l s B r u t v o g e l für S ü d m a z e d o n i e n a n . W e n n a u c h d a s B r u t g e b i e t des O l i v o n s p ö t t e r s i n N o r d w e s t e n b i s n a c h S ü d - D a l m a t i e n r e i c h t , so i s t d o c h d i e A r t b i s h e r n o c h n i c h t a l s B r u t v o g e l für M a z e d o n i e n n a c h g e w i e s e n w o r d e n . Glegg. d e r s i e h a u f G r u n d d i e s e r M i t t e i l u n g a n Clarké w a n d t e , e r h i e l t v o n d i e s e m d i e M i t t e i l u n g , d a s s es s i c h u m e i n N e s t v o n Hippolais pallida elaica g e h a n d e l t h a b e . D a s B r u t g e b i e t v o n Sylvia m. melanocephala r e i c h t e b e n n o c h b i s S ü d m a z e d o n i e n ; s c h o n Reiser (13) h a t d i e B e o b a c h t u n g g e m a c h t , d a s s s i c h d i e S c h w a r z k o p f g r a s m ü c k e n i e w e i t v o n d e r Meeresküs te e n t f e r n t . A u c h i c h t r a f i n M a z e d o n i e n d i e A r t v o r w i e g e n d i n küns ten-n a h e n G e b i e t e n a n . U m s o a u f f a l l e n d e r i s t i h r E r s t n a c h w e i s für B u l g a r i e n d u r c h V . Jordans (7) , d e r and 7< -Y» 1938 a m m i t t l e r e n R h o p o t a m o s d r e i s i n g e n d e r? cf a n t r a f .

    3 4 3

  • Erythropygia galactotes syriacus is t a l s B r u t v o g e l n o c h i m m e r a u f S ü d m a z e d o n i e n b e s c h r ä n k t . N a c h Stresemann dü r f t e d e r H e c k e n s ä n g e r „ n u r d e n süd l i chs t en T e i l d e r P l a u s - u n d B e l a s i c a p l a n i n a b e w o h n e n . " B e l e g e x e m p l a r e l i e g e n für D j e v d j e l i j a v o r , Fehringer (3) s t e l l t e , d i e A r t , , i n e i n i g e n w e n i g e n B r u t p a a r e n " b e i K a l u c k o v o u n d D a v i d o v o fest, i c h s e l b s t n ö r d l i c h des D o j r a n - S e e s . D a s s i n d d i e z . Z t . nö rd l i ch s t en b e k a n n t e n B r u t p l ä t z e . W i e v i e l e , a n d e r e s ü d o s t e u r o p ä i s e h e A r t e n g e h t a u c h d e r H e c k e n s ä n g e r i n N o r d w e s t e n ü b e r d i e H e r z e g o v i n a b i s n a c h D a l m a t i e n h i n a u f . A u c h v o n Hirundo daurica rufula g i b t u n s Harrison i n e i n e r o b e n e r w ä h n t e n A r b e i t (5) e i n e V c ^ b r e i t u n g s k a r t e . I n S ü d m a z e d o n i e n i s t d i e A r t e i n r e c h t spä r l i che r B r u t v o g e l , d a s G l e i c h e g i l t n a c h Ilic für d i e U m g e b u n g v o n B i t o l j . Banzhaf (1 ) u n d Henrid g l ü c k t e es, d i e R ö t e l s c h w a l b e b e i V e l e s b r ü t e n d f e s t z u s t e l l e n ; d a s i s t d a s b i s h e r a m nö rd l i c h s t e n ge l egene B r u t v o r k o m m e n . S c h l i e s s l i c h se i n o c h Clamator glandarius e r w ä h n t . D e r H ä h e r k u c k u c k w u r d e b i s j e t z t n o c h n i c h t a l s B r u t v o g e l i n G r i e c h e n l a n d n a c h g e w i e s e n , o d e r , r i c h t i g e r ge sag t : s e i n e E i e r o d e r J u n g e n w u r d e n b i s h e r n o c h n i c h t i n d e n N e s t e r n s e i n e r W i r t s v ö g e l g e f u n d e n . N a c h Reiser (13) w u r d e e r b i s h e r n u r i n d e n G e b i e t e n a n d e r Os tküs t e G r i e c h e n l a n d s f e s t g e s t e l l t ; i m g e g e n ü b e r l i e g e n d e n K l e i n a s i e n k o m m t e r r e g e l m ä s s i g v o r . A m 9. V . 1927 b e o b a c h t e t e Fehringer u n d Henriéi b e i V e l e s e i n B a a r H ä h e r k u c k u c k e . D a s i s t m . W . d i e e r s t e u n d e i n z i g e B e o b a c h t u n g d i e s e r A r t i n N o r d m a z e d o n i e n u n d lässt d e n S c h l u s s z u , d a s s Clamator glandarius a u c h i n S ü d m a z e d o n i e n v o r k o m m t . E s dü r f t e n u r e i n e F r a g e d e r Z e i t s e i n , d a s s e r e i n m a l a l s „ B r u t v o g e l " i n M a z e d o n i e n bes tä t ig t w i r d .

    E i n e z w e i t e Z o n e u m f a s s t N o r d m a z e d o n i e n ; a u c h d i e s e r R a u m w u r d e v o n Stresemann i n z w e i A b s c h n i t t e u n t e r t e i l t : d e r s ü d l i c h e r e i c h t e b i s V e l e s b z w . b i s z u r G o l e s n i c a p l a n i n a , d e r n ö r d l i c h e b i s S k o p l j e b z w . b i s z u m S ü d a b h a n g d e r S a r p l a n i n a . D i e s e z w e i t e N o r d m a z e d o n i e n u m f a s s e n d e Z o n e h a b e n n a c h Stresemann f o l g e n d e A r t e n e r r e i c h t :

    Sitta n. neumayer, Phylloscopus bonelli orientális, Hippolais pallida elaeica, Sylvia hortensis crassirostria, Sylvia subalpina albistriata, Monticola s. solitarius u n d Oenanthe hispanica melanoleuca.

    Sitta n. neumayer i s t , w i e Reiser s c h r e i b t : „ e i n e äussers t c h a r a k t e r i s t i s c h e V o g e l g e s t a l t für d i e f e l s ige G e g e n d e n d e r m e i s t e n T e i l e des L a n d e s " . Z u r B r u t z e i t f a n d i c h d e n F e l s e n k l e i b e r n o c h b e i V e l e s : h i e r dür f t e d i e N o r d g r e n z e s e i n e r V e r b r e i t u n g v e r l a u f e n . W i e b e i a n d e r e n A r t e n — i c h n e n n e n u r Hippolais olivetorum u n d Erythropygia galactotes syriacus — r e i c h t a u c h b e i m F e l s e n k l e i b e r d a s V e r b r e i t u n g s g e b i e t i m N o r d w e s t e n w e s e n t l i c h w e i t e r u n d z w a r b i s h i n a u f m u h D a l m a t i e n . D e r Be rg laubsän ger i s t B r u t v o g e l i n G r i e c h e n l a n d , M a z e d o n i e n u n d S ü d b u l g a r i e n u n d w i r d h i e r d u r c h d i e g rössere R a s s e Phylloscopus bonelli orientális v e r t r e t e n . B e r e i t s Stresemann v e r m u t e t e , d a s s d i e s e R a s s e des B e r g l a u b s ä n g c r s n o c h b e i S k o p l j e „ a l s B r u t v o g e l v o r k ä m e " . D i e s e A n n a h m e h a t d u r c h d i e F e s t s t e l l u n g e n Karamans (8) i h r e Bes tä t i g u n g g e f u n d e n , d e r d e n B e r g l a u b s ä n g e r h i e r a l s B r u t v o g e l f a n d . E i n e A r t , d i e u n t e r d e s s e n d i e G r e n z e n N o r d m a z e d o n i e n s w e i t ü b e r s c h r i t t e n h a t u n d w e i t e r n a c h N o r d w e s t e n v o r g e d r u n g e n i s t , i s t Hippolais pa/lia elaeica. D i e A r t b e w o h n t Südos t e u r o p a u n d i s t i n M a z e d o n i e n e i n häu f ige r B r u t v o g e l . W i e Trischler m i t t e i l t e , h a t d e r B las s - spö t t e r 1943 i n S ü d u n g a r n geb rü t e t . Sylvia hortensis crassirostria i s t „ e i n e j e n e r A r t e n " — s c h r e i b t Stresemann (18) — „ d i e a n d e r W e s t k ü s t e d e r B a l k a n h a l b i n s e l w e i t n a c h N o r d e n h i n a u f g e h e n , j e d o c h n i c h t t i e f i n s I n n e r e des L a n d e s v o r g e d r u n g e n s i n d " . Gengier (4) hö r t e z w a r E n d e A p r i l u n d i n M a i O r p h e u s g r a s m ü c k e n a n e i n i g e n P l ä t z e n S e r b i e n s s i n g e n , e i n B r u t n a c h w e i s l i e g t j e d o c h n i c h t v o r . D i e N o r d g r e n z e des V e r b r e i t u n g s g e b i e t e s dür f t e b e i V e l e s l i e g e n ; h i e r w u r d e d i e A r t m e h r f a c h v o n Banzhaf, Fehringer u n d Henriéi a l s B r u t v o g e l bes tä t ig t . A e h n l i c h w i e b e i d e r v o r h e r g e h e n d e n A r t l i e g e n d i e Ve rhä l tn i s se a u c h bei Sylvia subalpina albistriata. I m G e g e n s a t z z u r O r p h e u s g r a s m ü c k e g e h t d i e s e A r t a b e r a u c h i n s I n n e r e des L a n d e s ; d i e n ö r d l i c h e V e r b r e i t u n g s g r e n z e dür f t e b e i S k o p l j e l i e g e n , d a s ie Gengier (4) h i e r M i t t e J u l i v e r e i n z e l t a n t r a f . I n M a z e d o n i e n b e w o h n t d i e W e i s s b a r t g r a s m ü c k e v o r a l l e m d i e m i t K e r m e s e i c h e n g e s t r ü p p b e s t a n d e n e n B e r g h ä n g e u n d i s t h i e r n i c h t s e l t e n . Monticola s. solitaria i s t B r u t v o g e l i n G r i e c h e n l a n d u n d M a z e d o n i e n ; h i e r dür f t e d i e N o r d g r e n z e i h r e s V e r b r e i t u n g s g e b i e t e s g l e i c h f a l l s b e i V e l e s v e r l a u f e n . V o n d e r M a z e d o n i s c h e n K o m i s s i o n w u r d e d i e B l a u m e r l e i n d e r b e i V e l e s l i e g e n d e n T o p a l k a -S c h l u c h t s o w i e v o n Banzhaf. Henrici u n d m i r i n d e r e b e n f a l l s b e i V e l e s g e l e g e n e n B a b u n a - S c h l u c h i z u r B r u t z e i t a n g e t r o f f e n . Oenanthe hispanica melanoleuca g e h ö r t

    344

  • i n M a z e d o n i e n z u d e n w e i t v e r b r e i t e t e n , häu f ige ren B r u t v ö g e l n . I n X o r d m a z e d o n i o n k o m n i t d e r G i l b s t e i n s c h m ä t z e r n o c h b e i V e l e s h ä u f i g v o r , w i r d j e d o c h s c h o n i n d e r U m g e b u n g v o n S k o p l j e s e l t e n e r . Karaman (8) t r a f i h n h i e r a n d e n H ä n g e n des V o d n o a n . F ü r B u l g a r i e n w u r d e d i e A r t g l e i c h f a l l s a l s B r u t v o g e l n a c h g e w i e s e n . W ä h r e n d d e r G i l b s t e i n s c h m ä t z e r n ö r d l i c h v o n S k o p l j e n o c h n i c h t f e s t g e s t e l l t w e r d e n k ö n n t e , g e h t e r w i e v i e l e a n d e r e h i e r b e s p r o c h e n e A r t e n a n d e r W e s t k ü s t e G r i e c h e n l a n d s b i s D a l m a t i e n h i n a u f .

    A u s s e r d e n o b e n b e r e i t s e r w ä h n t e n B l a s s s p ö t t e r h a b e n e i n i g e A r t e n b e i i h r e m V o r d r i n g e n a u s d e m o s t m e d i t e r r a n e m R a u m n a c h N o r d w e s t e n d i e N o r d g r e n z e N o r d m a z e d o n i e n s b e r e i t s übe r sch r i t t en . Stresemann g i b t für d a s V o r d r i n g e n d e r A r t e n d r e i L i n i e n a n : Cettia c. eetti h a t d a s G e b i e t u m V r a n j e , Emberiza melanocephala, Calandrella cinerea moreatica u n d Lanius Senator h a b e n d a s G e b i e t u m N i s u n d Motacilla flara feldegg s o w i e Falco n. naumanni d a s G e b i e t u m P a l a n k a e r r e i c h t .

    E s s c h e i n t m i r , d a s s e i n i g e o s t m e d i t e r r a n e E l e m e n t e , d i e s e i t f rüheren Z e i t s c h o n a u s d e m K a r p a t h e n - B e c k e n b e k a n n t w a r e n , -wie Calandrella cinerea, Motacilla flara feldegg, Falco naumanni, Parus lugubris, Luscinia melanopogon M i t t e l e u r o p a d u r c h d e n s e l b e n W e g e r r e i c h t h a b e n , e b e n s o w i e j ü n g s t Dryobates syriacus balcanicus.

    W a s d i e S c h n e l l i g k e i t i h r e s V o r d r i n g e n s a n b e t r i f f t , so w e r d e n j e d o c h a l l e b i s h e r b e s p r o c h e n e n A r t e n v o n Streptopelia d. decaocto ü b e r t r o f f e n . D i e A u s b r e i t u n g d e r T ü r k e n t a u b e i s t v o m B a l k a n h e r i n e i n e m g e r a d e z u s t ü r m i s c h e n T e m p o v e r l a u f e n ; i n n e r h a l b d e r l e t z t e n J a h r e n w u r d e s i e i n g r o s s e n T e i l e n des n ö r d l i c h e n u n d d e r n o r d w e s t l i c h e n J u g o s l a v i e n , i n U n g a r n , O e s t e r r e i c h , T s c h e c h o s l o v a k e i u n d D e u t s c h l a n d a l s B r u t v o g e l f e s t g e s t e l l t u n d n e u e r d i n g s i s t d i e A r t a u c h i n S ü d s c h w e d e n b e o b a c h t e t w o r d e n , s i e h e Keve, Niethammer (12) u n d Stresemann (19) .

    J e d e n f a l l s i s t es n i c h t u n i n t e r e s s a n t , d i e V e r ä n d e r u n g e n d e r V e r b r e i t u n g s g r e n z e n m a n c h e r A r t e n , d i e s i c h h e u t e v o r u n s e r e n A u g e n v o l l z i e h e n , z u b e o b a c h t e n u n d a u f m e r k s a m z u v e r f o l g e n . E s h a t d e n A n s c h e i n , a l s o b e i n i g e des a u s d e m o s t m e d i t e r r a n e n R a u m n a c h N o r d w e s t e n v o r g e s t o s s e n e n A r t e n d i e h e u t e e r r e i c h t e n V e r b r e i t u n g s g r e n z e n i n n e h i e l t e n : K l i m a u n d d i e B e s c h a f f e n h e i t des L e b e n s r a u m e s s i n d o f f e n b a r S c h r a n k e n , d i e m a n c h e A r t e n n i c h t w e i t e r v o r d r i n g e n l a s s e n . A n d e r se i t s k ö n n e n w i r d a m i t r e c h n e n , d a s s a n d e r e A r t e n i n d e n k o m m e n d e n J a h r e n n o c h w e i t e r n a c h M i t t e l e u r o p a v o r d r i n g e n w e r d e n . D a s b e w e i s t u n s d a s V o r k o m m e n d e r T ü r k e n t a u b e i n D e u t s c h l a n d .

    L i t e r a t u r

    1. Banzhaf, W.: E i n B e i t r a g z u r A v i f a u n a M a z e d o n i e n s . ( J . f. 0 . , 79 , 1 9 3 1 , p . 3 1 9 - 3 2 3 )

    2. Clarké, G.: N e s t i n g i n M a z e d o n i a . ( I b i s , 1917, p . (340—643)

    3. Fehringer, 0.: D i e V o g e l w e l t M a z e d o n i e n s . ( J . f. O . , 70 , 1922, p . 8 9 — 1 2 3 )

    4 . Gengier, J.: B a l k a n v ö g e l . ( A l t e n b u r g , 1920)

    5 . Harrison, J. — Pateff, P.: A n o r n i t h o l o g i c a l s u r v e y o f T h r a c e , t h e I s l a n d s o f S a m o t h r a k i , T h a o s a n d T h a s o p u l o i n t h e N o r t h A e g e a n , a n d o b s e r v a t i o n s i n t h e S t r u m a v a l l e y a n d t h e R h o d o p e M o u n t a i n s , B u l g á r i a . ( I b i s , 1937 , p . 5 8 2 — 0 2 0 )

    6. Ilic, A . : D i e B r u t v ö g e l i n d e r U m g e b u n g v o n B i t o l j . ( M a n u s k r i p t , 1942)

    7. Jordans, A. V.: B e i t r a g z u r K e n n t n i s d e r V o g e l w e l t B u l g a r i e n s . ( M i t t e i l . N a t . W i s s . I n s t . S o f i a , X I I I . 1940, p . 4 9 — 1 5 2 )

    8. Kai-aman, S.: D i e V ö g e l d e r U m g e b u n g v o n S k o p l j e . ( B u l l . S o c . S c i e n t . S k o p l j e , V I . 1928)

    9. Makatsch, W.: E i n i g e n e u e B r u t v ö g e l M a z e d o n i e n s . ( O r n . M b . , 5 1 , 1934, p . 21 — 31)

    10. Makatsch, W.: W e i t e r e n e u e B r u t v ö g e l M a z e d o n i e n s . ( F e s t s c h r . P r o f . L . Mül ler , M ü n c h e n , 1948)

    3 4 5

  • I I . Makatsch, W.: D i e V o g e l w e l t M a z e d o n i e n s . ( L e i p z i g , 1950)

    I i i . Niethammer, G.: D i e B r u t d e r T ü r k e n t a u b e i n W i e n . ( J . f. O . , 9 1 , 1943 , p . 2 9 6 - 3 0 4 )

    13 . Reiser, 0.: M a t e r i a l i e n z u e i n e r O r n i s B a l c a n i c a . I I I . G r i e c h e n l a n d . ( W i e n , 1905) 14. Reiser, O.: D e r g e g e n w ä r t i g e S t a n d d e r o r n i t h o l o g i s c h e n B a l k a n f o r s c h u n g .

    ( J . f. O . . 74, 1926, p . 3 1 1 - 3 1 4 ) 15. Schranke, H. — Wolf, A.: Be i t r äg z u r K e n n t n i s d e r V o g e l w e l t B u l g ä r i s c h -

    M a z e d o n i e n s . '. ( J . f. O . , 86 , 1938, p . 3 0 9 - 3 2 7 )

    16 . Staden, A. G. L.: N o t e s o n B i r d s r e c e n t l y o b s e r v e d i n M a z e d o n i a . ( I b i s , 1917, p . 4 2 9 - 4 3 3 )

    17. Sladen, A. G. L.: F u r t h e r n o t e s o n t h e B i r d s o f M a z e d o n i a . ( I b i s , 1918 . p . 2 9 2 — 3 0 0 )

    18 . Stresemann, E.: A v i f a u n a M a z é d o n i c a . ( .München, 1920)

    19 . Stresemann, E.: D i e T ü r k e n t a u b e i n B a y e r n ; ( O r i o n , I I I , 1948 , p . 152)

    Bemerkung. Makatsch ha t d i e V o g e l w e l t M a z e d o n i e n s m e h r e r e J a h r e h i n d u r c h c i g e n h e n d e r f o r s c h t , v o r ü b e r e r u n s i n e i n e m , s t a t t l i c h e n B a n d e r e f e r i e r t ( 1950) . S e i n e R e s u l t a t e s i n d für a l l e O r n i t h o l o g e n des K a r p a t h e n - B e c k e n s v o n h ö c h s t e m I n t e r e s s e , w e i l s i e u n s a u f d i e M ö g l i c h k e i t des E r s c h e i n e n s w e i t e r e r A r t e n v o n Südo s t e n h e r a u f m e r k s a m m a c h e n , w e l c h e B e w e g u n g s e i t d e n J a h r e n 1 9 2 5 — 1 9 3 0 e i n e m b e d e u t e n d e n A u f s c h w u n g e r f u h r . Z u d e n A n g a b e n Makatsch's v o r l i e g e n d e r S t u d i e m ü s s e n w i r h inzu fügen , d a s s e i n i g e A r t e n s c h o n se i t l a n g e r Z e i t a l s B r u t v ö g e l a u s U n g a r n , b z w . a u s d e m K a r p a t h e n - B e c k e n b e k a n n t s i n d , so z . B . Calandrella cinerea ( H o r t o b á g y , K a s a n - P a s s ) , Pärus lugubris (S i ebenbürgen ) , Motacüla flava feldegg ( B á c s k a . Báná t ) , Lusciniola mclanopogmi ( V e l e n c e e r See, K i s b a l a t o n , N e u s i e d l e r s e e , Mezőséger S e e n g e b i e t i n S i e b e n b ü r g e r n ) , Laniits Senator ( b e s o n d e r s i n d e n w e s t l i c h e n T e i l e n P a n n o n i e n s ) , Falco riaumanni ( S ü d p a n n o n i e n , B á c s k a , Báná t , süd l i ches S i e b e n b ü r g e n ) , Oenanthe hispariica ( K a s a n - P a s s ) , u s w . W i r w e i s e n h i e r b e s o n d e r s a u f d i e S t u d i e n v o n Lintia, Weigold u s w . h i n . S o l c h e F a u n a - E l e m e n t e s i n d w e i t e r s Falco cherrug, Aqttilu heliaca, Meraps apiaster, Oxyura leueoeephala, LocitsteHa luseinioides, Monticola saxatilis E d e l r e i h e r u s w . S c h a r f z u u n t e r s c h e i d e n v o n d i e s e n s i n d j ene A r t e n , w e l c h e e r s t j üngs t v o r g e d r u n g e n s i n d (Streptopelia decaoeto, Dryobates syriactis, Hvppolais pallida), w e i t e r a u c h s o l c h e , d i e a u s s e r h a l b d e r B r u t z e i t i m K a r p a t h e n -B e c k e n e r s c h e i n e n , ü b e r w e l c h e a n a n d e r e r S t e i l e b e r i c h t e t w i r d .

    Red.

    3 16