� Délkelet-Ázsia legmeghatározóbb mûvészi kifeje -zésformája a textilmûvességben követhetô nyomon.Ahogy Fiona Kerlogue Délkelet-Ázsia mûvészetérôlírt kismonográfiájában (Arts of Southeast Asia. Thamesand Hudson, London, 2004) rámutatott erre, a tér ségmûvészetét textiljein, azok állandó változásban lévôtípusain, alapanyagain, technikáin, motívumkincsén

át lehet a leghitelesebben tanulmányozni. A délkelet-ázsiai területeken élô népek folyamatos mozgása, ván-dorlása magában hordozza a nehezebb megismerhe -tôséget. A Nágák, elefántok, madarak. Viseletek Délke -let-Ázsia szárazföldi térségébôl címû kiállítással az volta Hopp Ferenc Ázsiai Mûvészeti Múzeum célja, hogybetekintést adjon e térség és e népek mûvészeti anya -nyelvébe, megmutassa jellegzetes mûvészi megnyi lat-kozási formáikat, láttassa a textilmûvességen keresz -tül a változást és az állandóságot.

A tekercsképek, viseletek vagy a hétköznapi ház tar-tási textíliák felületén a „díszítés” egyértelmû jelen tésthordozó vizuális kódok sokaságát rejti. Óvó, védel me-zô jelképek, állatok alakját öltô mitikus lények, szel le-mek rajzolódnak ki a színpompás szövetek felü letén,amelyeken keresztül felfejthetô e területek budd hiz -musból és a helyi hitvilágból egyaránt táplálkozó hie -delemrendszere. Találkozhatunk nágákkal (a szanszk ritszó jelentése: kígyó; lao megfelelôje: nak vagy naak),az indiai mitológiából ismert kígyószerû lényekkel,akik igen változatos formákban jelennek meg Dél ke -let-Ázsia-szerte. Rendre feltûnnek a lao–tai (thai) ha -gyo mány kígyóistenségei (ngeuak, luang) és a mi ti kus,tarajukról és karmukról felismerhetô hong ma darak,de találkozhatunk a szerencsét hozó, ôsi napszim bó -lummal, a szvasztikával vagy vonuló elefántok ábrá -zolásával is a kiállításban.

A kiállítás többféle aspektusból – földrajzi, kro no -ló giai és antropológiai szempontból is – vizsgálja adélkelet-ázsiai textilek anyagát: a textilek típusainak,rituális szerepének és mintarendjének bemutatásátólkezdve az egyes népcsoportok jellegzetes viseleteinekés textiltípusainak ábrázolásán keresztül írja le a hie -delemvilág, az ünnepek és szokások jellegzetességeit.A Hopp Ferenc Múzeum, a Néprajzi Múzeum és ma-gángyûjtôk anyagából származó válogatás föld raj zikeretét Délkelet-Ázsia szárazföldi térsége jelentette,

K I Á L L Í T Á S 2 017 / 2 1 4 . o l d a l

Nágák, elefántok, madarakViseletek Délkelet-Ázsia szárazföldi térségébôl

– a Hopp Ferenc Ázsiai Mûvészeti Múzeum kiállítása

�

Elôkelô burmai nôhagyományos viseletben/ Elegant Burmesewoman in traditionalcostume[cca. 1890] albumin(Hopp Ferenc ÁzsiaiMûvészeti Múzeum,Adattár, Budapest) /albumin (Archives,Ferenc Hopp Museumof Asiatic Arts,Budapest)

�

Hódolat a huszonnyolcbuddha elôtt (részlet) /

Homage to the 28 Buddhas (detail)

Fotó

: Áme

nt G

ellér

t / H

opp

Fere

nc Á

zsia

i Mûv

észe

ti M

úzeu

m, B

udap

est

2 017 / 2 1 5 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

�

Szövet ikatolt mintákkal, szélein elefántokkal / Fabric with ikat

patterns, bordered with elephantsÉszak-India, 20. század, selyem (Hopp

Ferenc Ázsiai Mûvészeti Múzeum,Budapest) / North India, 20th c., silk

(Ferenc Hopp Museum of Asiatic Arts, Budapest)

Hódolat a huszonnyolc buddha elôtt /Homage to the 28 Buddhas

Thaiföld (Sziám), 1850–1870,pamutszövet, tempera (Hopp Ferenc ÁzsiaiMûvészeti Múzeum, Budapest) / Thailand

(Siam), 1850–1870, cotton, tempera(Ferenc Hopp Museum

of Asiatic Arts, Budapest)

Fotó

: Áme

nt G

ellér

t / H

opp

Fere

nc Á

zsia

i Mûv

észe

ti M

úzeu

m, B

udap

est

Fotó

: Áme

nt G

ellér

t / H

opp

Fere

nc Á

zsia

i Mûv

észe

ti M

úzeu

m, B

udap

est

Fotó

: Áme

nt G

ellér

t / H

opp

Fere

nc Á

zsia

i Mûv

észe

ti M

úzeu

m, B

udap

est

K I Á L L Í T Á S 2 017 / 2 1 6 . o l d a l

Buddha királyi díszben/ Buddha dressed in royal costumeMianmar (Burma),18/19. század, fa,aranyozott, üveg- és tükörberakás (Hopp Ferenc ÁzsiaiMûvészeti Múzeum,Budapest) / Myanmar(Burma), 18/19th c.,wood, gilded, glass and mirror inlays (Ferenc HoppMuseum of AsiaticArts, Budapest)Fo

tó: Á

ment

Gell

ért /

Hop

p Fe

renc

Ázs

iai M

ûvés

zeti

Múz

eum,

Bud

apes

t

amely Kambodzsa, Mianmar, Thaiföld, Laosz és Vi -etnam területét foglalja magába. Idôbeli távolságát akhmer bi rodalom 12–13. századi szoboranyagától in -dulva fô ként a 19–20. századi, zömében terepen fel -gyûjtött textilek jelentik. Így a kiállítás bepil lantást

enged a délkelet-ázsiai mûvészet anyagának gyûj -tésébe is, rámutatva a 19. század végi gyûjtôi as pektusfôbb jellemzôire, a 20. század második felé nek gyûj -tési szokásaira, s az antropológus tudományos gyûj -tô- és kutatómunkáját jellemzô szempontokra.

2 017 / 2 1 7 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

Kék hmong nôi szoknya/ Blue Hmong women’s skirt

Laosz, 20. századharmadik negyede,

pamut, kender (Hopp Ferenc ÁzsiaiMûvészeti Múzeum,

Budapest) / Laos, third quarter of20th c., cotton, hemp

(Ferenc HoppMuseum of Asiatic

Arts, Budapest)

Fotó

: Áme

nt G

ellér

t / H

opp

Fere

nc Á

zsia

i Mûv

észe

ti M

úzeu

m, B

udap

est

KHMER EMLÉKEK

A szárazföldi Délkelet-Ázsia viseleteirôl a legkorábbiemlékek a régészeti leletekbôl ismertek, a 9–12. szá -zadi khmer birodalom területérôl származnak azon -ban olyan ábrázolások (épületek oldalfalain fenn ma -radt dombormûvek, szobrok), amelyekrôl megis mer -hetjük a ruhák, ékszerek viselésének mikéntjét, vagyakár a kor jellegzetes textilmintáit is. Az emlékek ta -núsága szerint a férfiak és a nôk egyaránt fedetlen fel -sôtesttel jártak és díszesen redôzött vagy egysze rûbbcsípôkendôt hordtak. Az elôkelôbbek könnyû indiai,nyomott, vagy ikatolt kelmét hordtak. A dombor mû -veken látható egyéb textilek: falvédôk, függönyök,napernyôk, legyezôk és állattakarók mintázata szin -tén az indiai textilekkel mutat rokonságot.

K I Á L L Í T Á S 2 017 / 2 1 8 . o l d a l

�

Thu (taidam) halottizászló darabja / Part of Tho (Tai Dam)funeral flagVietnam, 20. századközepe, pamut (Hopp Ferenc ÁzsiaiMûvészeti Múzeum,Budapest) / Vietnam,mid-20th c., cotton(Ferenc HoppMuseum of AsiaticArts, Budapest)

Fotó

: Áme

nt G

ellér

t / H

opp

Fere

nc Á

zsia

i Mûv

észe

ti M

úzeu

m, B

udap

est

Fotó

: Áme

nt G

ellér

t / H

opp

Fere

nc Á

zsia

i Mûv

észe

ti M

úzeu

m, B

udap

est

2 017 / 2 1 9 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

�

Jao nôi nadrág / Yao women’s trousersLaosz, 1980-as évek,hímzett pamut (Hopp Ferenc ÁzsiaiMûvészeti Múzeum,Budapest) / Laos,1980s, embroideredcotton (Ferenc HoppMuseum of AsiaticArts, Budapest)

Thu (taidam) halottizászló darabja (részlet)/ Part of Tho (Tai Dam)

funeral flag (detail)

Fotó

: Áme

nt G

ellér

t / H

opp

Fere

nc Á

zsia

i Mûv

észe

ti M

úzeu

m, B

udap

est

Az indiai kereskedôk már a Kr. u. 1. században fel -tûntek Délkelet-Ázsiában. Kézzelfogható bizonyíté -kok az indiai eredetû textilek jelenlétérôl és kiemeltszerepérôl a 11–13. századi mûvészetben maradtakfenn, például szentélyek falfestményein, dombormû -vein és istenségszobrain. A 15. századra az indiai tex -tilkereskedôk Afrikától Kínáig kiépítették kereske -del mi hálózatukat. Az indiai textilkereskedelmi for -galom fontosabb kereskedelmi központjai Gudzsarát,a Koromandel-part, valamint Bengál voltak.

A kereskedelmi forgalomba kerülô textilek közöttkülönösen nagy értéke volt a kötözéses festés techni -kával készült ikat selyemanyagnak, különösen a kettôsikatnak vagy patólának, amelyet a lánc- és vetülék fo -nal szövés elôtti megfestésével állítottak elô. A patólatextilek jellegzetes, keretes szerkezetû mintája a dél -kelet-ázsiai rituális textíliák alapformájává vált, kö -zép sô mezôjében nyolcszirmú virágokból kialakítottgeometrikus mintával, illetve egymást metszô körök -bôl álló, úgynevezett gyémántmotívummal.

BURMAI ÉS SZIÁMI UDVARI VISELET

Délkelet-Ázsiában már a Krisztus utáni idôktôl lét re -jöttek az indiai mintára alakuló államok, és megje -len tek Indiából származó vallások: a hinduizmus és abuddhizmus.

Sziám uralkodói az Ajutthaja-kortól (a 15–18. szá -zadtól) bódhiszattva rangúnak tekintették magukat (abuddha-állapot várományosa, vagy olyan megvilá go -sodott lény, aki másokat segít a megvilágosodás felévezetô úton). Az uralkodó isteni voltát külsôségek:buddhista szentélyekre emlékeztetô királyi trónus,valamint a koronás Buddha-ábrázolások uralkodóivi selete is hangsúlyozta. Az uralkodó feleségének öl -tözete alacsonyabb rangú istenségeket és szárnyalómennyei lényeket (apszaraszokat) idézett.

A 18. században alakult ki Burmában a koronás,úgynevezett Dzsambupati Buddha-ábrázolás, aholBuddha királyi díszben – a 18. század végétôl burmaiudvari ruházatban, tornyos, sztúpára emlékeztetô fej-dísszel, díszes váll-lapokkal, rangjelzô díszekkel jelentmeg. A legenda szerint Buddha ilyen fényes udvarimegjelenésével kívánta megtéríteni Dzsambupati fe -jedelemség uralkodóját.

K I Á L L Í T Á S 2 017 / 2 2 0 . o l d a lFo

tó: Á

ment

Gell

ért /

Hop

p Fe

renc

Ázs

iai M

ûvés

zeti

Múz

eum,

Bud

apes

t

2 017 / 2 2 1 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

A kiállításban látható nagy méretû buddhista temp-lomi tekercsképek egykor a jeles mûgyûjtô, DelmárEmil (1876–1959) gyûjteményéhez tartoztak. A párásés nedves trópusi éghajlaton gyorsan pusztuló fest -mé nyek ritka példái e mûvek, melyeknek színgazdag -sága és változatos buddhista témái közelrôl mutatjáka sziámi udvar buddhista hitvilágát és a buddhiz mus -hoz kapcsolódó tárgykultúráját.

DÉLKELET-ÁZSIA NÉPEINEK VISELETEI

A térség népcsoportjai hagyományos viseletük alap -ján jól megkülönböztethetôk egymástól; mintakin -csük megjeleníti a helyi hitvilág alakjait, de utalhateredetmítoszukra, történetükre is. A hmongokat a kí -nai krónikák több mint kétezer évvel ezelôtt említikelôször. Eredeti lakhelyükrôl, Kína középsô részérôl,a Jangce folyó völgyébôl kínai nyomásra fokozatosanhúzódtak délre a mai Dél-Kína, valamint Laosz, Thai-föld, Burma és Vietnam hegyei közé. A hmong viseletjellegzetes darabjai a kabát, a rakott szoknya, a kö tényés a turbánkendô. Minden asszony elkészíti önmagaés férje teljes, a hétköznapi viseletnél jóval díszesebbhalotti öltözékét is. Ennek megléte nélkülözhetetlenahhoz, hogy a klánhoz tartozó ôsök az elhunytat fel -ismerjék és befogadják.

A jao közösségek Kína középsô részébôl vándorol -tak Dél-Kínába, és a 13. század táján szorultak Viet -

nam, Laosz, Thaiföld északi részének magas he gyeiközé. A nôk idejük nagy részét a viselet elkészí téséveltöltik. A motívumkincsbôl minden hímzô maga ál -lítja össze a viseletet díszítô mintákat. A mo tí vumokegy része jól értelmezhetô: emberek, álla tok, ma -darak, növények, de vannak közöttük erôsen stili -záltak is.

A tai nyelvû népesség a legnagyobb létszámú Dél-kelet-Ázsiában; Thaiföldön és Laoszban váltak állam-alkotóvá. Eredetük nem teljesen tisztázott, feltehetô -leg a mai Dél-Kínából és Észak-Vietnam területérôltöbb hullámban vándoroltak délebbre. A legtöbb taiközösség még ma is maga készíti ruháit, valamint aháztartásban használt textilek többségét. A hagyomá -nyos tai viselet szerkezete, valamint a textilek min ta-kincse, amely megôrizte a helyi hitvilág alakjait, egészDélkelet-Ázsiában meglepôen egységes.

A textileknek kiemelt szerep jut az élet minden sza-kaszában (születéskor, az esküvôi szertartásban, te -metéskor), hiszen a lakótérben vagy a szertartásokkörnyezetében is textileket használnak a rituális térkörbekerítésére.

Különösen szemléletes a textilek óvó-bajelhárítószerepének megfigyelése a gyógyító emberek ruha -da rabjain, akik a szertartásokon viselt szellem szok -nyáikon, turbánkendôiken bajelhárító motívumokso kaságát hordják.

Ezek a minták a mindennap használt textíliákon (ta -karókon, szúnyoghálókon, ajtófüggönyökön), va la -mint a viselet darabjain (szoknyákon, turbánkendô kön,vállkendôkön) ugyancsak jelen vannak. A leggyak rab-ban elôforduló védelmezô minták: a nága és más kí -gyószerû lények, a hong madár, szárnyas ló, elefánt,szellemhajó, ôsök és szellemek alakjai. Az animistahitvilág néhány alakját, például a vizekért felelôs kí -gyóistenségeket a buddhista taiok is használják, és abuddhista történetekben szereplô nágával azonosít ják.

ÉKSZEREIK

Délkelet-Ázsia szárazföldjén többségében kínai öt -vösmesterek dolgoznak, üzletük rendszerint a piacokközelében található. A falusi ékszerészek az év egyikfelében földmûveléssel vannak elfoglalva, csak a me -zôgazdasági munkák elvégzése után jut idejük ék szer-

�

Taideng vállkendô / Tai Daeng shawlLaosz, 20. századharmadik negyede,selyem (Hopp FerencÁzsiai MûvészetiMúzeum, Budapest) /Laos, third quarter of 20th c., silk (Ferenc HoppMuseum of AsiaticArts, Budapest)

Taideng vállkendô(részlet) /

Tai Daeng shawl(detail)

Fotó

: Áme

nt G

ellér

t / H

opp

Fere

nc Á

zsia

i Mûv

észe

ti M

úzeu

m, B

udap

est

készítésre. A helyi ötvösök saját készítésû eszközökethasználnak, öntôformáikat is maguk állítják elô. A la -kosság a Mekong folyó egész hosszában foglalkozikaranymosással, az aranynak hagyományosan mégiscsak az udvari arisztokrácia életében van szerepe, ahelyi közösségek ékszerei ezüstbôl készülnek.

Az ékszer díszként szolgál, és a család gazdag ságá -nak mutatója is egyben. Bô termés után a család újékszereket készíttet vagy vásárol, szükség esetén azon-ban az ékszer bármikor eladható vagyontárgy. A több-féle fémbôl összesodort ékszereknek gyógyító, tisz tí tóhatást tulajdonítanak, a ruhákra varrott ezüstla po kat– a díszítésen túl – bajelhárítónak tartják.

Vannak jellegzetesen bizonyos népcsoportokhozköthetô ékszerek, ilyenek a hmong nyakékek, a jaofüggô ezüstdíszek, az ékszerek többségét azonbantöbb népcsoport is hordhatja. A nyakpántot és kar pe -recet mindkét nem tagjai viselik, a fülbevaló, a gyû rû,valamint a hajtû a nôi viselet része.

A kiállítás utolsó egysége a hegyi törzsek világábakalauzol el, amely a legelszigeteltebb világ a délkelet-ázsiai népek sokaságában. A vietnami hegyek közöttélô brúk kiváló magyar antropológus kutatója, Var -gyas Gábor gyûjtötte fel az itt bemutatott anyagot. Abrúk 1930-as évekig meghatározó viselete a háncs ru -

ha volt. Ennek készítését kisfilmen is megtekinthetikaz érdeklôdôk. A textilek feltalálása vagy átvétele elôttveregetett faháncs ruhák szolgáltak az emberi test öl -töztetésére a trópusi világ nagy részén. A veregetettfaháncsot, polinéz eredetû – és szinte az összes eu ró -pai nyelvben elterjedt – nevén a „tapát” a világ szá -mos helyén máig ismerik és használják a textilek he -lyett vagy mellett. Délkelet-Ázsia szárazföldi részénazonban a szövés korai elterjedése majdnem teljesenkiszorította az „archaikus” veregetett faháncsot, amia 20. század elejére-közepére mindenütt eltûnt ahasználatból.

A kiállítás lezárásaként és összefoglalásaként múze -umpedagógiai bemutató látható az épület földszint -jén. A közönség által mozgásba hozható két mario -nettbábon kívül a délkelet-ázsiai viseletek babákonmegjelenô forgataga népesíti be a falat, ahol a leg elô-kelôbbek viseletétôl egészen az egyes népcsoportokünnepi viseleteiig számos típus felvonul. A kiállí tás -hoz kapcsolódó divattervezési pályázaton a résztve vôkmaguk is elkészíthetik saját babáikat a délkelet-ázsiaianyagban megismert viseletekkel felöltöztetve. A pá -lyázat nyertes munkái ugyanebben a kiállítási rész benkerülnek bemutatásra.

A kiállítás pop-up tárlatok formájában kortárs ma -gyar iparmûvészek munkáit is rendszeres idôközön -

K I Á L L Í T Á S 2 017 / 2 2 2 . o l d a l

�

Hmong nyakék / Hmong necklaceLaosz vagy Thaiföld,1970-es évek, ezüst(Hopp Ferenc ÁzsiaiMûvészeti Múzeum,Budapest) / Laos or Thailand, 1970s,silver (Ferenc HoppMuseum of AsiaticArts, Budapest)

Hmong karkötô /Hmong bracelet

Laosz vagy Thaiföld,1970-es évek, ezüst(Hopp Ferenc ÁzsiaiMûvészeti Múzeum,

Budapest) / Laos or Thailand, 1970s,silver (Ferenc HoppMuseum of Asiatic

Arts, Budapest)

Fotó

: Áme

nt G

ellér

t / H

opp

Fere

nc Á

zsia

i Mûv

észe

ti M

úzeu

m, B

udap

est

Fotó

: Áme

nt G

ellér

t / H

opp

Fere

nc Á

zsia

i Mûv

észe

ti M

úzeu

m, B

udap

est

2 017 / 2 2 3 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

ként beemeli a hagyományos délkelet-ázsiai tárgy -anyag mellé. Tíz iparmûvész (ékszer- és viseletter ve zô:Tóth-Vásárhelyi Réka, Mohácsi Anna, Nádai And rea,Zámori Eszter, Zámori Zsófia, Király Fanni, PáthiDiána, Gera Noémi, Lenzsér-Mezei Kata, Fejér-Székely Anna) új, friss, a kiállított anyagra reflektálómunkái láthatók másfél havonta váltakozó formában.

FAJCSÁK GYÖRGYIsinológus

(Nágák, elefántok, madarak. Viseletek Délkelet-Ázsiaszárazföldi térségébôl. Hopp Ferenc Ázsiai Mûvészeti Mú-zeum, Budapest, 2016. szeptember 29. – 2017. május 1.Kurátorok: Kardos Tatjána, Vargyas Gábor. A kiállítás -hoz tanulmánykötet készült magyar és angol nyelvû vál -tozatban, szerkesztette Fajcsák Györgyi – Brittig Vera,valamint egy a jellegzetes délkelet-ázsiai mintarenddelmegismertetô múzeumpedagógiai kiadvány is, szerzôjeHársvölgyi Virág.)

Nágák, elefántok,madarak – Viseletek

Délkelet-Ázsiaszárazföldi térségébôl

címû kiállítás (részlet) /Nagas, Birds and

Elephants. TraditionalDress from Mainland

Southeast Asia(exhibition photo)

Hopp Ferenc ÁzsiaiMûvészeti Múzeum,

Budapest, 2016–2017/ Ferenc Hopp

Museum of AsiaticArts, Budapest,

2016–2017

Fotó

: Józ

sa D

énes

/ Ho

pp Fe

renc

Ázs

iai M

ûvés

zeti

Múz

eum,

Bud

apes

t