A DOLGOZATÍRÁS TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI Tanulásmódszertan

A dolgozat jellege:• elemző, analitikus, vagyis a szakirodalomból feltárt tények alapján történik a téma

bemutatása, • fogalmak, jelenségek leírása, értelmezése és összehasonlítása útján

A dolgozatkészítés folyamata:

A probléma: az elemezni kívánt probléma kiválasztása, értékelése.

A. A probléma kiválasztásának forrásai: • A személyes gyakorlat, tapasztalat.

Pl.: saját tanulási gyakorlat, megfigyelt probléma, munkahelyi feladat.• Elméleti kérdések.

Pl.: a felnőttkori tanulási motivációk a felnőttoktatás elméletében, a felnőttoktatás kommunikatív elmélete és a tanulási módszerek.

• Szakirodalom. Pl.: a csoportos munka alkalmazásának lehetőségei a felsőfokú iskolarendszerű felnőttoktatásban.

B. A probléma értékelése.• A probléma kifejtése a dolgozat írója számára jelent-e új

ismereteket, azok a gyakorlatban hasznosíthatóak-e?• Van-e megfelelő szakirodalom a feldolgozáshoz?• A dolgozat írója számára megfelelő-e a probléma? • Érez-e a szerző kellő érdeklődést, rendelkezik-e megfelelő

ismeretekkel, kaphat-e szakmai segítséget, megvannak-e a szükséges feltételek, elegendő-e a rendelkezésre álló idő a dolgozat elkészítéséhez?

C. A probléma megfogalmazása. • A probléma megfogalmazása kérdés formájában történjen. A kérdés egy

tanulásmódszertani témára, vagy több összetevő kapcsolatának, összefüggésének feltárására irányuljon.

• A probléma ne legyen túlságosan tág (pl. Mi a csoportmunka szerepe?), se szűk (pl. Mi a funkciója a klasszikus zene hallgatásának a koncentrált figyelem fenntartásában művelődéstörténet tanulása során?).

Módszerek az irodalom feltárásához:- az irodalom minden fontosnak tartott gondolati egységét külön cédulára, olvashatóan,

a forrás pontos feltüntetésével, szó szerint és idézőjelbe csak a legfontosabb gondolatokat, definíciókat, neveket, statisztikákat írjuk,

- a cédulázás nem azonos a szó szerinti másolással, - szerepeljen a cédulán a kulcsszó, melyhez a jegyzet készült, rögzítsük saját

gondolatainkat és kommentárjainkat, - minden bibliográfiai adat külön cédulára kerüljön

A dolgozatkészítés folyamata:

A szakirodalom

Könyv bibliográfiai adatai: Szerző vezeték és utóneve: A mű címe. A kiadó, kiadás helye, a kiadás éve. Oldalszám –tól – ig.

Példa: Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról. AKG Kiadó, Budapest, 1997.

Tanulmány bibliográfiai adatai: Szerző vezeték és utóneve: A tanulmány címe. In: A kötet szerkesztőjének neve (szerk.): A tanulmánykötet címe. A kiadó, kiadás helye, a kiadás éve. Oldalszám –tól – ig.

Példa: M. Nádasi Mária: Az oktatás szervezési módjai. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. 368-391.

Folyóiratcikk bibliográfiai adatai: Szerző vezeték és utóneve: A cikk címe. A folyóirat címe, Évszám. szám. Oldalszám –tól – ig.

Példa:• Sinka Edit – Kalivoda Katalin: A tanulási képességek fejlesztése – a tankönyvek

tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 2001. július. 74-87. • www.pszi.computeria.hu/tanulasm.htm - 9k -

A dolgozat megírása

Főbb műveletek az elemző dolgozatban: leíró elemzés: a tények egy bizonyos szempont szerinti ismertetése, értelmező elemzés a tényeknek a téma egy aspektusával való összefüggésében történő megvilágítása, hangsúlyozva az ok-okozati összefüggéseket, az összehasonlító elemzés összevetést tesz különböző tényezők között. Megírás:

• A forrásokból nyert tényanyag alapján a problémára vonatkozóan következtetéseket fogalmazunk meg. A szakirodalom egyszerű ismertetése nem elegendő. A tényeket,megállapításokat értelmezni kell.

• Fel kell tárni a tények között az ok-okozati összefüggéseket. • Fontos a mondanivaló tagolása, osszuk bekezdésekre a szöveget.

Dolgozat javasolt tagolása:- bevezetés, a témaválasztás indoklása, a probléma megfogalmazása,- kifejtés (egy gondolatkör egy bekezdés)- összegzés- irodalomjegyzék- függelék.

Logikai felépítés:Kronologikus, időrendi (történelmi témák esetében)Tételes szerkezet – a résztémák mellérendelő kapcsolatban vannakOk – okozati kapcsolatok mentén (az egyik résztéma a másikból következik)Induktív logikai rend (egyestől az általánosig)Deduktív logikai rend (az általános összefüggésektől a konkrétumokig)

A dolgozat formája:Ajánlott: 12-es betűméret, jól olvasható betűtípus (pl. Times New Roman), 1,5-es sorköz, sorkizárásBekezdés: az első sorát 5 betűhellyel vagy 1cm-rel beljebb kell kezdeni, ne különítsék el sorkihagyások a bekezdéseket.

A címlap tartalmazza: ELTE-PPK Andragógia TanszékTanár neveTantárgyA hallgató neve, szakja, évfolyamA dolgozat címeÉvszám

Szó szerinti idézés szabályai:

Az idézet ne legyen túl hosszú. Hosszabb idézeteket a mellékletben kell megadni.A szó szerinti idézést jelölni kell, a forrást meg kell adni:Pl. „ … nem kérünk a posztmodern lebontási játékok nihilista paradicsomából. Mivel azonban minden cáfolatot le lehet bontani, arra sem vagyunk hajlandók, hogy kiselejtezzük a posztmodern gondolkodást.” (Leirman 1998 124.)

Tartalmi idézés szabályai:Ha saját szavainkkal megfogalmazva más szerző gondolatát közöljük, az átvételt jelölni kell.Pl.: Siebert, az andragógia szempontjából releváns posztmodern felvetések közül a következők józan megfontolását ajánlja: a pluralizmus, a különbözőségek iránti fogékonyság, a kontingencia (véletlenszerűség). (Siebert 1993 135-144.)

Az irodalomjegyzék:Allport, G. W. (1997): A személyiség alakulása. Kairosz, Budapest.Andorka R. (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest.Antons, K. (1973): Praxis der Gruppendinamik. Hogrefe, Göttingen.Apps, J. (1991): A felnőttek tanításának mestersége. In:Maróti A. (szerk.) (1997): Andragógiai szöveg-gyűjtemény II.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 71-88. Atkinson et al. (1994): Pszichológia. Osiris–Századvég, Budapest.