A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége

Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettesSzéchenyi István Egyetem, Győr

Felsőoktatás kihívásai• Új helyzet, új környezet• Tömegképzés, létszám növekedés, demográfia krízis• Több szintű képzés,elfogadottság, társadalom és gazdaság• Új képzési irányok, szakok, tudások, új tudásátadás• Fogyasztói igények és társadalmi igények eltérése • Verseny a hallgatókért, az intézmények között, nemzetközi szinten• Új típusú intézmények: köz, magán, nonprofit szektor• Új vezetési, menedzsment technikák: fogyasztó (hallgató)- egyetem –

vállalat, a vállalkozó egyetem• A gazdasági (piaci) szereplők elvárásai, gyorsan változó igények/ lassú

felsőoktatási szerkezetváltás• Belső gondok; ki minősít kit?, nemzeti stratégia, finanszírozás • Területi beágyazódás, kapcsolatok: regionális egyetemek, helyi

főiskolák

Kutatási irányok a felsőoktatás területi összefüggéseire

• Felsőoktatás és regionális fejlődés kapcsolatának általános jellemzői, egyetemek kutatási kapcsolatainak vizsgálata

• Intézményi szerkezet beágyazottsága egy centrumba, vagy térségbe (régióba)

• Verseny az intézmények között, piacok meghatározás, azok alakításának stratégiája

Előadás:- felsőoktatás területi szerkezetének változási irányai (1990-2009 között), - szempontok az különböző szintű fejlesztési stratégiákhoz (nemzeti, regionális, helyi, intézményi)

A területi szerkezet változásai• Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú

felsőoktatási szervezetek jöttek létre (integráció, szervezeti összevonások, egyesülések, új intézmények megjelenése)

• Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (Budapest, 1990: 44,7 %; Budapest 2009: 39,9 %)

• Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65 % külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc

• Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent, vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt)

L étszám (fő )

-1 0 01 0 1 -5 0 0

5 0 1 -

Á llam i egyetem

Á llam i fő isk o la

Á llam i in tézm . szék h elyen k ívü li k ara , fak u ltá sa

E gy h ázi eg yetem

E gy h ázi fő isk o la

E gy h ázi in tézm . szék h elyen k ívü li k ara , fak u ltá sa

Á llam i in tézm én y k ih elyeze tt ta g oza ta E gy h ázi in tézm én y k ih elyeze tt ta g oza ta

A felsőoktatás területi szerkezete, 1990/1991

Á lla m i egy etem

Á lla m i fő isk o la

Á lla m i in tézm . szék h elyen k ívü li k a ra , fa k u ltá sa

A la p ítv án y i eg yetem

A la p ítv án y i fő isk o la

A la p ítv án y i in tézm . szék h ely en k ív ü li k a ra , fak u ltá sa

E g y h áz i egy etem

E g y h áz i fő isk o la

E g y h áz i in tézm . szék h e lyen k ívü li k a ra , fa k u ltá sa

L étszám (fő )

G y u la

B ék éscsa b a

D eb recen

N y íreg y h á zaM isk o lc

E g er

S zo ln o k

V á c

P éce l

K ecsk em étS za rv a s

H ó d m ező v á sá rh e ly

S zeg edB a ja

K a lo csa

P écs

K ap osvár

P iliscsa b a

P á p a

G y ő rS o p ro n

D u n a ú jv á ro s

G y ö n g y ö sE szterg o m

Ta ta b á n y a

H a jd ú b ö szö rm én y

M o so n m a g y a ró v á r

S zek szá rd

N a g y k ő rö s

G ö d ö llőJ á szb erén y

S á ro sp a ta k

K eszth e ly

S zo m b a th e ly

Veszp rémM ező tú r

S zék esfeh érv á r

A felsőoktatás területi szerkezete, 2009/2010

A felsőoktatási intézmények székhelyen kívüli

képzési helyei, 2009.

G yu la

B ék éscsab a

D eb recen

N yíregyh ázaM isk o lc

E ger

S zo ln ok

V ác

P écel

K ecsk em étS zarvas

H ód m ezővásárh ely

S zegedB aja

K alocsa

P écs

K a p osvár

P iliscsab a

P áp a

G yőrS op ron

D u n aú jváros

G yön gyösE sztergom

Tatab án ya

H ajd ú b öszörm én y

M oson m agyaróvár

S zek szárd

N agyk őrös

Jászb erén y

S árosp atak

K eszth ely

S zom b ath ely

Veszp rém M ezőtú rS zék esfeh érvár

Á llam i egy etem

Á llam i fő isk o la

Á llam i in tézm . szék h ely en k ív ü li k a ra , fa k u ltá sa

A lap ítvá n y i eg y etem

A lap ítvá n y i fő isk o la

A lap ítvá n y i in tézm . szék h e ly en k ív ü li k a ra , fa k u ltá sa

E gy h á z i egy etem

E gy h á zi fő isk o la

E gy h á z i in tézm . szék h ely en k ív ü li k a ra , fa k u ltá sa

Á llam i in tézm . szék h ely en k ív ü li k ép zési h e ly e E gy h á z i in tézm . szék h ely en k ív ü li k ép zési h e ly e A lap ítvá n y i in tézm . szék h e ly en k ív ü li k ép zési h e ly e

S zék elyu d varh ely

S ió fok

O rosh áza

Z alaegerszeg

N agyk an izsa

B eregszász

P ü sp ök lad án y

M arosvásárh ely

B ácsa lm ás

R évk om áromB alassagyarm at

Tok aj

N agyvárad

Ó zdS a lgótarján

N yárád szered a

Z en ta

L étszám (fő )

-1 0010 1-5 00

50 1-

G öd öllő

A területi szerkezet jellemzői

• Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi)

• Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %)

• Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65 % külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc

• Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent, vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt)

• Regionális szerkezet alapvetően átrendeződött (KD, DD, ÉM), szerkezeti különbségek, oktatói kar dinamikája (40 %)

A felsőoktatás regionális szerkezete, 1994, 2007

RégióÖsszes hallgató

Nappali tagozatos

hallgatók

Főállású

oktatókTanár Docens

1 000 főre jutó

összes hallgatók

száma

1994 2007 1994 2007 1994 2007 1994 2007 1994 2007 1994 2007

Nyugat-

Dunántúl 11 731 28428 8 442 16610 1 003 1261 106 205 242 474 11,73 28,45

Közép-

Dunántúl 5 789 27268 3 272 16983 517 1258 57 190 114 299 5,18 24,62

Dél-Dunántúl 11 416 37486 9 343 21827 1 552 2476 150 288 235 493 11,41 38,74

Közép-

Magyarország 68 803 172435 52 195 113709 8 251 10609 1 033 1592 1 806 2858 23,7 60,03

Észak-

Magyarország 11 340 39171 8 117 15414 1 008 1490 97 220 249 430 8,7 31,30

Észak-Alföld 17 395 50060 13 065 31385 1 965 2465 227 380 471 619 11,26 32,82

Dél-Alföld 19 729 42856 9 205 26965 2 075 2817 219 372 429 636 14,34 31,93

Magyarország 146 203 397704 103 639 242893 16 371 22376 1 889 3247 3 546 5809 14,16 39,51

A GDP és K+F regionális szerkezete (2001,2007)

Régió

GDP(%)

Kutató-fejlesztő helyek

(%)

Kutatók-fejlesztők

száma (%)

K+F ráfordítás(%)

MTA doktora címmel

rendelkezők(%)

2001 2006 2001 2007 2001 2007 2001 2007 2001 2007

Közép-Magyarország 44,1 47,2 51,3 48,4 57,7 58,3 69,2 66,0 62,2 60,5

Közép-Dunántúl 10,4 10,0 6,8 6,5 5,4 5,1 6,0 5,4 4,5 3,3

Nyugat-Dunántúl 10,4 10,0 6,4 7,6 5,1 5,6 5,0 6,2 2,8 4,2

Dél-Dunántúl 7,2 6,5 8,3 8,7 7,1 7,1 3,6 2,5 7,1 6,8

Észak-Magyarország 8,3 8,0 5,0 6,1 4,5 5,0 2,0 3,5 3,4 4,5

Észak-Alföld 10,1 9,6 10,7 11,8 9,1 9,4 6,8 8,5 10,0 10,5

Dél-Alföld 9,6 8,8 11,4 10,9 11,1 9,4 7,5 7,9 10,1 10,1

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

A területi szerkezet jellemzői• Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú

felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi)• Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de

hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %)• Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65

% külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc• Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent,

vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt)• Regionális szerkezet alapvetően átrendeződött (KD, DD, ÉM), szerkezeti

különbségek, oktatói kar dinamikája (40 %)• Térségi aktivitás eltér, székhely térség és szomszédok, holtterek, verseny

A felsőoktatásba (alapképzés, nappali tagozat) jelentkezők száma kistérségenként (fő), 2006.

A településről érkezőhallgatók száma (fő)

100

5010

Országhatár

NUTS 3 szint határa

A Széchenyi István Egyetem hallgatóinak lakhelye, 2009

A területi szerkezet jellemzői• Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú

felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi)• Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de

hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %)• Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65

% külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc• Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent,

vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt)• Regionális szerkezet alapvetően átrendeződött (KD, DD, ÉM), szerkezeti

különbségek, oktatói kar dinamikája (40 %)• Térségi aktivitás eltér, székhely térség és szomszédok, holtterek, verseny• Regionális és lokális beágyazottság

A felsőoktatás térségi/helyi hatásainak egyszerűsített modellje

• Forrás: Rechnitzer, Hardi, 2003.

Változások:•- Képzettség (+-)•- Új cégek•- Migráció (+-)•- Egyetemi-ipari kapcsolatok (+)•- forrás kihasználás (+)•- Háztartások, cégek telephelyválasztása (+)•- Kulturális és szociális lehetőségek (+)

EGYETEMFőiskola

Szellemi és társadalmi

tőke

Tudás

Vonzerő

Térségi és helyi üzleti élet

Helyi önkormányzat

Helyi háztartások

Változások:- Az üzlet volumene(+-)- Adóalap (+-)- Szolgáltatások (+-)- Jövedelem (+)- Foglalkoztatottság (+)- Fogyasztás (+-)

INPUTOKOUTPUTOK

Előremutató kapcsolatok

Visszacsatolások

Kiadási hatások

Tudás hatások

(+-) pozitív és negatív hatások

V

Beszállító 75%

Ügyfél 74%

Más cég 74%

K+F magán 26%Egyetem 24%

InnovációsIntézmény 21% K+F állami 8%

Régió

Ország többi része

Külföld

Max. 20%-os arány

21-40%-os arány

41-50%-os arány

60% fölötti arány

Az innovatív cégek együttműködési kapcsolatainak területi jellemzői a hét kapcsolattípus szerinti bontásban (Nyugat-Dunántúl)

(Forrás: Csizmadia Z. 2007.)

Regionális/lokális szférába való beágyazottság,mint stratégiai elem

• Növekvő érzékenysége a lokális szférának (önkormányzatok, helyi politika) a felsőoktatás iránt (lásd pólus program)

• Települési önkormányzatok minimális forrással rendelkeznek a támogatásra, de időnként adakozók (pl. épület, telek, közös beruházás), illetve jelentős lobbi tevékenységet folytatnak az intézményekért

• Helyi/regionális gazdaság változó intenzitással lép fel kutatási és oktatási megrendelőnek, a piac nem kialakult, nem intézményesült, illetve vannak előremutató jelek (RET, KKK, pl. Audi, Mercedes., klaszterek, szervezeti kapcsolatok)

• Lokális társadalom büszke a felsőoktatására, fontos marketing elem, helyi végezettek nagy száma, de még nem mecénás, még nem támogató, ennek formái most alakulnak, kommunikációs rendszerek (alapítványok, öregdiák szervezetek)

• Lokális gazdaságra gyakorolt hatás jelentős: lakáspiac, kereskedelem, vendéglátás, kulturális fogyasztás, idegenforgalom (pl. konferencia turizmus); változó, átalakuló hallgatói fogyasztásszerkezet és magatartás (pl. hazautazások)

• Helyi és regionális fejlesztési stratégiákba való beágyazottság gyenge, esetleges, megjelenés, nem markáns, mérsékelt közös programok, vannak jó példák!!!!!

• A felsőoktatás politika, területi politika, tudomány/innovációs politika kapcsolata nem egyértelmű és nem világos (csak jelek vannak, eredmény nem kimutatható)

Köszönöm a figyelmüket!

rechnj@sze.hu