4 Szombat, 1977. október 22. 3

Múzeum és műgyűjtés Szegeden

Vajon ml ls történne, ha gyűjteményének 1937-ben Ml őrizzük Erdélyi Mihály a Louvre sok-sok milliós lé- történt nekünk adományozó- ötven-ötven olajképét és raj-togatói által megcsodált rej- sával. E kollekció: Barabás zát, melyet az 1972-ben el-télyes mosolyú Mona Lisát Miklós, Székely Bertalan, hunyt művész szülőhelyének, egy önző „mügyüjtő"-nek si- Llezen-Mayer Sándor, Med- Szeged város tanácsénak ha-kerülne „megszerezni", és el- nyánszky László, Rippl-Ró- gyott. zárni a világ nyilvánossága nai József, Bihari Sándor, Az utóbbi években a fran-elól? Egy felejthetetlen él- Pálllk Béla éa még számos ciaországi Vagh-Weinmann ményt nyújtó remekművel XIX—XX. századi magyar fivérektói és a Jugoszláviai biztos, hogy szegényebb és mesterek által készült alko- Bárányi Károlytól plasztikai szomorúbb lenne az emberi- tósokat foglalt magába. Ki- müvet s festményeket kap-ség, mint addig volt. A sebb helyi műgyűjtő csalá- tunk. A Budapesten élő mes-„mtlzeum és műgyűjtés" dóktól még Nyllasy Sándor, terek közül pedig Mikus örök és elszakíthatatlan kap- Papp Gábor, Cs. Joachim Sándor, Borsos Miklós, Sza-csola'át olyannak tartjuk, Ferenc, Parobek Alajos és hó Iván, Varga Imre, vala-mint az apró erecskékből ha- más szegedi festők munkái- mint a szegedi születésű talmassá növekedett folya- val gyarapodtunk. Ugyan- Mészáros Dezső szobrászok mok természettől meghatáro- csak a két világháború kö- és még más fővárosi művé-eott sorsát; vagyis bármily zöttl időszakra esnek az egy- szek tiszteltek meg bennün-hoaszú utat is kell megten- kori, Szegeden született vagy ket egy vagy több alkotésuk-nlük, végül mind belefut- városunkban dolgozó művé- kai. Végül — de nem utolsó-nak aa óceánba. As egyes szek adományai. Ennek kap- sorban —, a mai szegedi gyűjtemények is — önkéntes csán Károlyi Lajos S5, Ka- képzőművészek vezető gdrdi-adományozás vagy állami cziány Ödön 44 és Zombory ját említjük meg, akik a Mó-vásárlás folytán, előbb-utóbb Lajos 25 festményét kaptuk ra Ferenc Múzeumban létre-kikerülhetetlenül a múzeu- ajándékként, illetve az el- hozott „Elő Galérló"-t meg-mok művészeti anyagának hunyt művészek hagyatéká- alapozó, közel harminc vá-részelvé válnak. Növekedve, ból kerültek múzeumunkba, lógatott munkájukat 1975-gazdagítva a közgyüjtemé- Itt emiitjük meg, hogy a ben nemes gesztusként a nyek mütárgyállományát, műgyűjtőnek és grafikusnak most fejlődő modern gyűjte-hogy az így összegyűlt alko- egyaránt Jeles helyi Tardos- ményünknek ajándékozták, tások a legmagasabb szinten Taussig Ármin közel száz la- * tölthessék be igazi hlvatá- pot kitevő Heller-rajzaival• Városunkban az egyre sukat, azazhogy szépségük- gyarapodott közgyüjtemé- gyakoribbá váló műgyűjtő-ben mind többen és többen, nyünk a felszabadulásig. kiállítások azt tanúsítják, vagyis a nagy tömegek gyö- Szocialista építésünk eltelt hogy Szegeden Ismeretlenek nyörködhessenek. három évtizede alatt az ál- az olyan gyűjtők, akik szá-

• lami mecénatúra eredmó- mára ellentétes fogalmat Je-Lehet, hogy kissé szárazak, nyeként jelentősen megnőve- lent az a nagyon ls össze-

de annál tényszerűbbek le- kedett a Móra Ferenc Mú- tartozó szópár: „múzeum is azünk, ha vázlatosan számba zeum képzőművészeti állo- műgyűjtés". Nálunk aligha vesszük azokat az adomá- mánya. A most számon tar- lehet találni olyanokat, akik nyokat, melyeket a műgyűj- tott több mint ötezer mű- b köz. és magántulajdon el-tő családoktól. Illetve az tárgy, elsősorban a tanácsi lentétét látják a műgyűjtés egyes művészektől az utób- és minisztériumi vásárlások és a múzeum vonatkozásá-bi száz év alatt a szegedi révén duzzadt fel ilyen te- ban. Mert az igazi műgyűj-múzeum ajándékba kapott. A kintélyes méretűvé, melyhez tők — tudjuk — nem tőke-meginduló adományok a hozzájárultak az országos befektetésnek tekintik a mű-Kultúrpalotában elhelyezésre múzeumok, valamint egyéb tárgyak vásárlását, hanem váró Szeged Városi Múzeum művészeti szervek nekünk mindenekelőtt a szépség sze-képtárnyi anyagának megte- juttatott adományai. De min- retete sarkallja őket az érté-remtését célozták. A múze- den eddiginél meghaladób- kes képek-szobrok megszer-um első művészeti leltár- bak a szegedi és budapesti zésére. könyvét — a már több mint magánszemélyek, illetve mű- A műgyűjtők egyéni célki-két évtizede összegyűlt fest- vészek által ajándékozott al- tűzései és a múzeum közmfl-ményekröl — Reizner János kotások száma is, mely 1945- velődési feladatai úgy kerül-Igazgató 1898-ban fektette töl mostaniig ISOO-on Jelüli tek egymássul szinkronba, fel. Hozzávetőlegesen az ár- képző- és iparművészeti tár- hogy sikerült felülemelkedni víztől a felszabadulásig, pon- gyat tartalmaz. azon az egoista állásponton, tosabban 1878—1945-ig össze- Ennek keretében néhány hogv az egyes „családi kép-sen 424 festményt, szobrot és példát kiragadva említjük tárak" alkotásaiban kizéró-grafikát juttattak helyi köz- meg. a helyi kötődésű Eidus lag csak a tulajdonosok gyö-gyűjteményünknek. A kez- Bentiánnétől kapott (1957) nyörködhetnek. A tartalmi-dét! szerényebb adományok Gergely Sándor és Heller lag társadalmi szintűvé vált sorából kiemelkedik Zsótér Ödöntől származó kitűnő — százados múltra visszate-Andortól, az egykori itteni portrékat. Továbbá Palőcz klntő — szegedi „múzeum hajósgazdától — a 90-as évek Sándor, volt szegedi ügyvéd és műgyűjtés" közös szép elején — kapott több mint családjától múzeumunknak eredményeit igyekeztük a negyven, barokk mesterektől adott (1950) több mint ezer- fentlekben nemcsak példa-(Sambach, Donner, Maul- kettőszáz darabból álló — k í t d továhhl HariAne**. bertsch és másoktól) szárma- hazai és külföldi grafika- , d e . ! ? ! a) értékéé rajzgyüjteménye. soktól való - gazdag ex- W n t l s vázlatosan bemutat-Munkácsy Mihály né megbe- libris-gyűjteményt Az is- nL

Laterna Magica 77 A Laterna Magica, — a

modern idők „csodalámpája" az EXPO 58 brüsszeli vi-lágkiállításon lépett először a világ nyilvánossága elé. ahol aranyérmet nyert. A színházi játéknak ez az új válfaja, amelyben az élő

tőzött műszaki éa segédsze-mélyzetet

Mit tervez a Laterna Ma-gica az elkövetkező évek-re? Elsősorban egy úi gyer-mekműsort (jelenleg Jaro-mll Jires rendező és Jan Svankmajer képzőművész

színészeket és táncosokat bo- ..Elveszett mese" cimü da-nyoiult filmvetítés és a Feke- rabját látssza) Hans Chrlsti-te Színház varázslatai kísá- an Andersen „Hókirélynő" rlk és váltják fel. Csehszlo- Címú meséjéből, amit az lá-vák'ában született meg. s m er t gvermekfilmrendezó. színháza Prágában van. Vera Simková-Plivová ren-

A Laterna Magica nem dez. Evald Sorm közremú-egészen húszéves fennállása ködésével. során bejárta már maianem A Laterna Magica mok az egész világot. Legjooban K } l n a d x v f l , áréval Csal-a Szovjetunióban, Belgium- Kanadával túrgyaa Csat ban, Lengyelországban, az kovszkij „Diótörő című ba-NDK-ban, az NSZK-ban. az lettjének kooprodukciós USA-ban és Kanadában, va- színre hozataláról. lamint Mexikóban ismerik. A Laterna Magica foly-Az említett országokon kf- t . t n i a k a r . a ki,őrleteit és ki vül a Laterna Magica ját- tatni akarja kísér eteit es Ki szőtt Európának majd min- akarja próbálni lehetőségeit den országában, járt Szírlá- más színpadi műfa (okban

tegedett férjének a Honfog- mert pap-polltikus, Balogh lalás-hoz készített nagy szén- István juttatásaként (1902) vázlatát 1898-ban küldte el került hozzánk egy XVIII. Szegedre, szintén adomány- századi bolognai festő alko-ként. tása, mely az értékes müve-

A híres szegedi műgyűjtő, Ink közé tartozik. A volt Engedi Lukács kincseiből Nyllasy-tanltvány, a Pesten 1925-ben három, XV—XVI. elhunyt Balogh Margit szá-századl olasz festőktől való zon felüli képanyagát hagyta szentkép jutott el hozzánk, ránk (1985). A<Szőri József— Jelentősen gazdagodtunk Boga Lujza-féle hagyatékból Ambrozovies Dezső író és pedig tizennégy festménnyel műfordító százharminc felet- és plasztikai munkával gya-ti, főleg olajképekből álló rapodott (1970) múzeumunk.

Védett mackók Bulgária hegyeiben törvé- bolgár erdőkben. A mai mac-

nyea védelem alatt állnak a kók a magas hegyeket ked-medvék, számuk mégsem vélik, főleg a Balkán-hegy-emelkedik jelentősen, mert a ség erdeit. Kevesebb találha-szakemberek szerint a ko- tó a Szredna Gorán, a Rho-rábban vadonnak számító er- dope-, a Rila- és a Pirin-dőségekbe az emberrel együtt hegységben. A Sztrandzsa- és bevonult a technika, s a mac- a Vitosa-hegyen, ahol néhány kók nem kedvelik a kömye- éve még találkoztak medvé-zeti ártalmakat. vei, ma már mutatóba sincs

A medvevadászat 1940 óta belőlük, tilos, s ez valamelyes javu- A bolgár hegyek medvéi-lást hozott. A 30-as évek 366- d ragadozó. A ra becsült medveállományá- " s

val szemben m a — becslések tapasztalatok szerint kizáró-szerint — 520 medve él a lag háziállatokra vadásznak.

Szegfű, moszkvaiaknak Hetenként többször száll fel népszerűbb virágüzletébe, a

a varsói Okence repülőtérről „Lengyel szegfű"-be. A nép-egy gép, a fedélzetén 20 ezer szerű virágüzlet nemrág nyílt friss virággal. A kartondobo- meg a Lenin proszpekten, o zokba csomagolt tarka vlrá- „Moszcvctorg", valamint a gok Moszkvába indulnak, a lengyel „Hortex-Polszkop" szovjet főváros egyik leg- vállalat üzemelteti.

Szeles! Zoltán

ban. Japánban, Egyiptom-ban, Argentínában. Chilé-ben és Braziliában is. A Prágát látogató külföldi tu-risták számára — Jlri Srenc Fekete Színházán és Ladis-lav Fialka Pantomim Szín-házán kívül — a legvon-zóbb színház — már csak azért is, mert nemzetközi-leg érthető nyelven, a ké-pek. a tánc és a pantomim nyelvén szól hozzájuk.

A Laterna Magica dráma-írókkal. rendezőkkel, kép-zőművészekkel, zenészeitkel. koreográfusokkal működik együtt. A csehszlovák mű-vészek találékonysága vi-lághírű; a Laterna Magica színháznak is sikerül min-dig új és új művészeti mód-szereket és újabb varázsla-tokat felfedeznie, amelye-ket a nézők szinte visszatar-tott lélegzettel figyelnek.

Az idén áprilisban bemu-tatott legújabb műsorában, amelynek a „Csodálatos cir-kusz" elnevezést adták, szin-tén több újdonságot hoz. Mindenekelőtt az előadás ál-talános koncepciója újsze-rű: a Laterna Magica most először játszik összefüggő történetet: két bohóc törté-netét, akik a szépséget és a boldogságot keresik. Most első ízben kap a pantomim nagyobb szerepet n táncnál. A műsor fontos tartozéka a zene — részben külön er-re komponált, részben át-vett zene, valamint a szín-pad általános képzőművé-szeti megoldása. A játékba bekapcsolja a színház többi térségeit, a kosztümökbe öl-

ts: balettesteket vagy iro-dalmi műsorokat szeretne be-mutatni.

K. S.

Ha]ók konténerrel

A Lengyel Tengerhajózási Vállalat — a PLO — a vi-lág egyik legnagyobb tengeri szállítóvállalata. A PLO 176 hajója 1 millió tonna összte-herbíró-képessággel öt konti-nens több mint 300 kikötőjé-be szállít árut. Tavaly 4.5 millió tonna árut fuvaroztak, s ebben a lengyel áru rész-aránya 55 százalék volt.

A tengeri szállítás hagyo-mányos módszereit egyre in-kább felváltják az új eljárá-sok. A PLO 35 állandó jára-tán egyre több konténeres hajó közlekedik. Számos, Ilyen célra alkalmas hajót építettek már Lengyelország-ban, a a vállalat jelenleg 7400 hajókonténerrel rendel-kezik. A korszerű szállítás érdekében legutóbb több In-tézkedést hoztak, A hajóépí-tés után megkezdték Szeze-czinben a konténerek töme-ges gyártását ls. Gdvn iában

'nagy konténerbázts épül.

A k ő v e n d é g Jáno$y htván könyve

Nehéz Jánosy István „A díj felső fokozata) tán nem kővendég" című kötetéről el- jöttek túl későn: itt van még fogulatlanul írni. Nem is aka- — s remélhetően sok-sok rok. Nem tagadhatom meg gazdag évtizeden át itt lesz harmincöt esztendős barátsá- közöttünk. Heine, Horatius, gunkat, amelyik akkor ko- Hölderlin, Majakovszkij, Lu-vácsolódott, amikor a „Sop- kianosz, Nexö — ragyogó for-roni Fiatalok" nevű, ellen- mai fegyelemmel, nem kö-állócsoport tagjaiként Ke- zönséges Intellektuális erő-mencsalja falvait jártuk, s ő vei megáldott tolmácsolójá-példamutató bátorsággal, hi- ról „Az örök béke álmai" cí-hetetlen vakmerőséggel és mű kötete, de most még In-szenvedélyességgel bújtoga- kább „A kővendég" kapcsán tott a német megszállók el- bebizonyosodott: sajátos, kü-len. lönös látomású, az örökgyer-

Sem dicsekednivaló, sem tnek makulátlan és tévedhe-tagadnivaló nincs e tények- tetlen izemével látó és itél-kel kapcsolatosan. Hiszen ő k e z ő személyiségről tanús-maradt, aki akkortájt volt, k o d ó verselnek a mai ma-egyenes gerincű, határozott eyar líra nagy vonulatéban szavú, míves mestere a toll- a helyük. Méltán jegyzi meg nak. Igaz megjelenítője az r<H« V a rga Domokos, a „Tü-igaz vízióknak kör"-ben lelhető, emelkedett

Vajon eleget tudnak-e róla h í 2 £ S í ? i r e c e n z l ó ^ b a n :

a „jó utódok", a mai flata-

A fizetett szabadnapok megváltásáról

nek csak egy részét töltöt-te munkában. (Például, ha november 1-én lép munká-ba. akkor is a teljes mér-tékű szabadnap illeti meg,

G. L,-né szegedi elv*- egy gyermek után kettő, sőnk munkaviszonyát ez óv két gyermek után ö t há-szeptember 30-án felmon- rom és ennél több gyermek dássál megszüntette. Mivei után pedtg kilenc fizetett két kiskorú gyermeke von, szabadnap. A fizetett sza-évi öt nap fizetett szabad- badnapokat természetben kell tehát nincs időarányos szá-nap illeti meg. Ennek kivé- kiadni a dolgozó kívánsága- mítás.) Jár a fizetett szubnd-tclére az idén még nem volt nak figyelembevételével, egy- nap abban az esetben is, ha lehetősége, s évi szabadsaga ben, vagy részletekben, a dolgozó az év egy részét arányos részét sem vette Pénzbenl megváltása tilos, táppénzes állományban töl-igenybe. Az elszámoláskor a még abban az esetben is. tötte, vagy szülési szabad-vállalat a szabadság idő- ha a munkaviszony év köz- ságon volt, a többi napon arányos részét pénzben ben megszűnik és a szabad- pedig dolgozott. Nem illeti megváltotta, a fizetett sza- napokat. Illetve annak Idő- meg viszont azt. aki a gyer-badnapok arányos részét arányos részét a dolgozd mekgondozási segéllyel egy-azonban nem. Érdeklődésére nem vette ki. Tehát ez ügy- bekötött teljes naptári évet közölték, hogy a fizetett sza- ben a vállalat szabályosan meghaladó fizetés nélküli padnapok pénzbeli megvál- járt el, mikor a pénzbeli szabadság miatt nem vég-tágára nincs lehetőség, a ki megváltást megtagadta. Ol- zett munkát. (Ugyanis ezen nem vott szabadnapok azon- vasónk tévedése nyilván ab- idő alatt amúgy is a gyer-ban nem vesznek el. az új ból ered, hogy a fizetett sza- mek gondozását látta el.) munkahelyén mind az ötöt badnapok, illetve a fizetett Olvasónk fizetett szabadnap-megkapja. Olvasónk úgy ér- szabadság kiadásénak sza- 1ai nem vesztek el, mert ha zl. hogy a vállalat szabály- bályait azonosnak vélts. újból munkába lép, akkor talanui járt el vele, gml- holott két — fogalmilag is azokat teljes mértékben kor elzárkózott s pénzbeli különböző — dologról vsn i?énvbe vehed. A rendelke-kiflzctés elől, mert ú.l mun- ezó. zé-ek szerint a dolgozó kahelyén nem valószínű, „ - / i f ^ f M T W n n j á n kü'ön fel kell

. . ... * A ugyanis a töredék év, idő-hogy kiadják majd a szabad- a rányos része stb. számíté-napokat. sánsk szabályai nem vonat-

koznak. A fizetett szabad-Az érvényes rendelkezések napokra a dolgozó teljes munkaviszony megszűnéséig

szerint s dolgozó nőt és gyer- egészében igényt tarthat a mekét egyedül nevelő apát gyermek megszületésének naptári évenként megilleti évében akkor is. ha az év-

Szenved is, borzsd ls, de fö-lök? Aligha! Sok a törlesz- N < T tenivalánk az ő tisztán csór- " J S a i ^ S duló, lassan-csendeskén, böl- mokra, nőkre, felhőkre, égre-csen megértővé érlelt, aszú- földre, életre és halálra." vá nemesedett szellemi ter- Verses drámaremeklésében, mése — költői üzenete dol- a „Claudia" című, négyfel-g 4ban vonásos klasszikus tragédlá-° * i i IA . • — , , , ban a régi, harcos humanis-A kicsit későn eszmélő tót> a JÖV(3b(s l á t ó t j a k o n . művészetpolitika jóvátevő venciók, nz ostoba előítéle-gesztusai (pl. a József Attila- tek, az emberi bűnök ellen

bátran vétót emelő Jánosyt is megismerhetjük: „Szeress! Ne ölj! — Az erkölcs ugyan-ez!" A befejező sorokban fel-fokozódik ez az egyértelműen elkötelezett szemlélet: „Csil-lagköd csavarul galakttkákba — a régi elfakul. Splrél-úton mind magasabbra hág, Prometheus, a hozzád hű Világ!"

Ugyanez a szemlélet mun-kál a „Hviezdoszlávhoz" cí-mű versben: „Nagy, szelíd fenyőzúgásban, vég testvéri csöndben összebújnak magyar és szlovák őse im. , , Embert többé ne bántson, öljön em-ber! — ezt sikoltják Véres szonetteid; harminc éve, ön-tépő gyötrelemben zúgták Prometheus-szonetteim."

Tisztelem, becsülöm ezt * pallérozott, szépen zendülő, „az ébrenlét, s álom határain végigtáncoló", mégis oly izig-vérig emberszabású, ember-nek szóló költészetet — nem tagadom. i

S nagyon szeretném, ha mi-nél többen megismernék „ős-erdei álmok" rémületét ka-vargat J, ugyanakkor „a gyer-meki ős-bizalom fegyelmit" töretlenül valló verselt. Aki belelapoz a „Kővendí3"-be, megerősödik az élet értelmé-be vetett hitében. Büszke lesz ember voltára. S ez nem ke-vés. (Magvető, 1977.)

tüntetni az ába'a már igény-be vett szabadnapok számát, s igazolni kell azt ls. ha a

vett még szabadnapot nem igénybe.

Dr. V. M. Dér Endre