Általánostársadalomföldrajz

a gimnáziumok számára

Tartalom

I. Témakör: Az ember szerepe a társadalmi és............................................3

gazdasági folyamatokban..........................................................................31. A világnépesség növekedése..............................................................................................3

2. A népességnövekedés tényezői és következményei..........................................................6

3. A népesség összetétele, eloszlása és sűrűsége...................................................................8

4. A települések és a városodás folyamata...........................................................................11

II. Témakör: A világgazdaság a 21. század küszöbén...........................155. Az állam és a piacgazdaság..............................................................................................15

6. A globalizáció - a globális világgazdaság........................................................................17

7. A gazdasági növekedés....................................................................................................19

8. A nemzetközi kereskedelem............................................................................................22

9. A regionális gazdasági integrációk..................................................................................24

10. A transznacionális vállalatok.........................................................................................26

11. A pénz és a pénzforgalmazás.........................................................................................28

12. A nemzetközi tőkeáramlások.........................................................................................32

13. Az adósságválság...........................................................................................................34

14. Az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank.....................................................37

III. Témakör: A gazdasági élet szerkezeti és területi..............................40átalakulása.................................................................................................40

15. A gazdasági termelés általános jellemzői......................................................................40

16. A mezőgazdasági termelés.............................................................................................42

17. Az energiatermelés.........................................................................................................45

18. Az ipari termelés............................................................................................................46

19. Napjaink legfontosabb ipari ágazata, az elektronika.....................................................49

20. A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra......................................................................50

21. A közlekedés és az idegenforgalom...............................................................................53

2

I. Témakör: Az ember szerepe a társadalmi és gazdasági folyamatokban

1. A világnépesség növekedése

Az emberi faj színre lép, és birtokába veszi a Földet

- 40 – 50 ezer éve tűnt fel a mai ember, a homo sapiens.- Megkezdődött a Föld átalakítása.- Létfenntartást a gyűjtögetés és a vadászat biztosította.

A mezőgazdasági forradalom

Több élelem gyorsabb szaporodás.

Időszámításunk előtt 8-10 ezer évvel kezdődött a növénytermesztés lehetővé tette az állatok háziasítását a biztonságos élelemforrás letelepedésre késztette az embereket felgyorsult a népesség növekedése.

Ez volt az első jelentős létszámgyarapodás az emberiség történelmében. (i.e.20 000-től az i.sz. kezdetéig 1 millióról 130 millióra nőtt a népességszám.)

A népességszám változása

Gyorsan gyarapodó népesség fokozódó földhiány elvándorlás.

A különböző terülteken letelepedett népcsoportok teljesítménye más-más ütemben fejlődött.

i.e. 3000 évvel ezelőtt megjelentek az első városállamok. Tigris, Eufrátesz, Nílus völgyében, Indus és a Sárga-folyó völgyében.

3

Fordulópontok a világnépesség növekedésében

Az emberiség történelme során négy olyan fontosabb időszak volt, amikor a népesség intenzívebben nőtt:

1. Kr.e. 10000 körül, a neolit forradalom idején, amikor a gyűjtögető-vadászó életmódot felváltotta a mezőgazdasági termelés és ezzel összefüggésben megkezdődött a letelepedés. Az állandó települések kialakulása és a mezőgazdasági termelésből adódó biztonságosabb megélhetés a népesség intenzív növekedését eredményezte.

2. A XVIII. század közepétől az ipari forradalom nyomán javuló életfeltételek, közegészségügyi ellátás, a visszaszoruló gyermekhalandóság, a növekvő várható élettartam Nyugat-Európában a népességszám ugrásszerű emelkedését eredményezte (első demográfiai forradalom).3. 1900-tól egyre nagyobb térségekre terjed ki az ipari forradalom újra felgyorsult a népességnövekedés. (É-Amerika, Közép- és D-Európa)

4. A XX. század második felében az ipari forradalom vívmányai a fejlődő országokban is elterjedtek itt is javultak az életkörülmények, a közegészségügyi ellátás, a halálozások jelentős mértékben csökkentek, viszont a születések száma továbbra is magas maradt. egy addig nem tapasztalt mértékű népesség-növekedés zajlott (zajlik) le ezeken a területeken, például Kelet-Ázsiában, Afrikában (második demográfiai forradalom). Ez a világ népességének robbanásszerű növekedését eredményezte, amit népességrobbanásnak nevezünk.

Mit hoz a jövő?

Jelenleg kb. 6,6 milliárd ember él a Földön.

A XXI. század fordulatot hoz a népesség fejlődésében.

A század végére a világnépesség eléri a maximumot, 10 milliárdot.

Ezt követően csökkenés kezdődik.

4

A VILÁG LEGNÉPESEBB ORSZÁGAI

5

2. A népességnövekedés tényezői és következményei

A demográfiai átalakulás folyamata

A népességnövekedés meghatározó tényezője a természetes szaporodás.

Természetes szaporodás: az élveszületések és halálozások számának különbsége. Ezeket az adatokat ezrelékben (‰) szokták megadni, ami az 1000 főre jutó értékeket jelenti.

Pl: Ha az ország népessége 18 millió fő, az élveszületések száma 450 ezer fő, a halálozások száma 120 ezer fő, akkor:természetes szaporodás = 450.000 - 120.000 = 330.000 főezrelékben kifejezve:

Természetes szaporodás aránya: 18.000.000 fő 1000 ‰

330.000 fő X ‰

X = (330 000 ÷ 18 000 000) x 1 000 = 18,3 ‰

Az előző mintájára:élve születések aránya: (450 000 ÷ 18 000 000) x 1 000 = 25 ‰halálozások aránya: (120 000 ÷ 18 000 000) x 1 000 = 6,7 ‰

A népességnövekedés történelmi szakaszai:

Az átalakulás első szakasza (a XVIII. századig): születési arány magas, halálozási arány magas, várható élettartam alacsony lassú növekedés.

Az átalakulás második szakasza(1780-1880): születési arány magas, halálozási arány csökken, várható élettartam növekszik gyorsuló népességnövekedés.

Az átalakulás harmadik szakasza(1880-1950): születési arány csökken, halálozási arány tovább csökken, várható élettartam tovább növekszik a népesség gyarapodása mérséklődik.

Az átalakulás negyedik szakasza(1950-2000): születési arány alacsony, halálozási arány alacsony, várható élettartam magas a népesség növekedése lelassul, esetleg csökkenésbe vált át.

6

Vándorló milliók

1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások:

- népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század);

- kivándorlás Európából Amerikába (15-16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

időszak 1800-1950)

2. Országok közötti vándorlások:

Elsősorban a 20. századra jellemző jelenség.

- politikai indítékú önkéntes vagy kényszerű áttelepülés illetve kitelepítés (pl. ukrán-

lengyel)

- munkavállalás miatti áramlások (pl. vendégmunkások vándorlása Törökországból, Dél-Európából, Észak-Afrikából elsősorban Nyugat-Európába)

3. Országon belüli népességmozgások:

- nagy területű országok esetén jelentős, a nagyobb népsűrűségű körzetekből a kisebb népességű, gazdaságilag fejlődő körzetekbe való áramlás. (pl. USA keleti partról a nyugati partra vándorlás.)

- szezonális vándorlások (pl. transhumance pásztorkodás, télen a síkvidéken, nyáron a hegyekben legeltetnek)

- városokba áramlás

Zsúfolt és ritkán lakott kontinensek

A népesség - 88%-a az északi, - 12 %-a a déli félgömbön él.

Az Óvilágban (Európa, Ázsia, Afrika) 86 %-a,

Az Újvilágban (Amerika, Ausztrália, Óceánia) 14%-a él az emberiségnek.

7

3. A népesség összetétele, eloszlása és sűrűsége

Fiatalodó és öregedő társadalmak

A népesség kor és nemek szerinti összetételét a korfa tükrözi.

A korszerkezet 3 nagy korosztályalapján vizsgálható:

- gyerekek – 15 éven aluliak- felnőttek – 15-64 évesek- idősek – 65 év feletti korosztály.

Növekvő népesség korfája: széles alapú, fölfelé gyorsan keskenyedő korfa, a fiatal korcsoportok magas (a gyermekkorúak 40-50%), az idősebbek alacsony (2-4%) aránya jellemzi. A legelmaradottabb, mezőgazdasági jellegű társadalmakra jellemző, ahol magas a születési és a halálozási arány is és alacsony a várható élettartam (pl: India, Kína, számos afrikai ország).

Stagnáló népesség korfája: méhkas alakú, a fiatalok (gyermekkorúak: 20-25%) és a középkorúak aránya magas és közel azonos, csak az idősebb korosztályoknál (10-15%) keskenyedik el a korfa. Egyenletesen nő a népesség száma és várható élettartama (pl. USA, Ausztrália).

8

Fogyó népesség korfája: keskeny alapú, fölfelé kissé szélesedő korfa, a fiatalok aránya csökken (gyermekkorúak: 15-20%), a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő (15-20%), eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregedik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken (pl. Svájc, Dánia, Németország, Olaszország, Magyarország).

Élettartam, férfi-nő arány

A születéskor várható élettartam a világnépesség egészét tekintve nő. Ma átlagosan 67 év.

A nők átlagélettartama általában magasabb, mint a férfiaké.

A nemek aránya általában kiegyenlített (1000 férfira 900-1150 nő jut a világ különböző országaiban).

Általában a világon kicsit több fiú születik (52%), mint lány (48%), ezért a fiatalabb korosztályoknál férfitöbblet mutatkozik, de mivel a nők halandósága idősebb korban alacsonyabb, mint a férfiaké, ezért az idősebb korcsoportoknál általában nőtöbblet mutatkozik.

A világ sűrűn lakott területei

Népsűrűség: Az 1 km2-re jutó átlagos népességszám (fő/km2).

Népsűrűség = népesség (fő) ÷ terület (km2)

Magyarországon: Ns = 10 084 000 ÷ 93 030 = 108 fő/ km2

A világ népességtömörülései:1. Ázsiai kettős góc:

- Kelet-Kína, Korea, Japán - India, Bangladesh, Indonézia

2. Európai koncentráció: (magterülete Nyugat- és Közép-Európa)

3. Észak-Amerikai koncentráció (az USA észak-keleti része, az Atlanti-part és a Nagy-tavak vidéke)

9

A Föld legsűrűbben lakott országai

Helyezés Ország Népesség Terület (km²) Népsűrűség— Föld 6 445 398 968 148 940 000 431 Monaco 32 409 1,95 16 6202 Szingapúr 4 425 720 692,7 6 3893 Vatikán 921 0,44 2 0934 Málta 398 534 316 1 2615 Maldív-szigetek 349 106 300 1 1636 Bahrein 688 345 665 1 0357 Banglades 144 319 628 144 000 1 0028 Barbados 279 254 431 6479 Tajvan 22 894 384 35 980 636

10 Nauru 13 048 21 621

A föld lakatlan és gyéren benépesített területei

- sarkköri területek- sivatagi területek- esőerdők- magashegységek ( az emberiség 80%-a 500 m-nél alacsonyabban él)

Legritkábban lakott kontinens: Ausztrália

Legritkábban lakott ország: Mongólia (1 fő/km2)

10

4. A települések és a városodás folyamata

A falu az emberiség legősibb és legelterjedtebb településformája

Az emberi kultúra legmaradandóbb látható elemei a települések. A falvak a mezőgazdasági termelés kezdetén – a neolit korban – jötteklétre, és

az ipari forradalomig a világnépesség nagyobbik része falvakban élt. Elsősorban mezőgazdasági funkciójuk volt, de mára ez megváltozott ipari-,

szolgáltató-, üdülőfalvak stb.

A falusi települések típusai

A falusi településeket méretük és népességszámuk alapján osztályozhatjuk:

Magányos szórványtelepülések : 1-10 fő közötti lélekszám. Tanya, farm,.

Tanyabokrok : 10-100 fő közötti lélekszám. A Nyírségre jellemző.

Napjainkban a tanyák a mezőgazdasági szerep mellet lakó, hobbi és üdülő funkciót töltenek be.

11

Állandó település

magányos,

szórványcsoportos

tanya farm

szórt sor bokor

falu város

halmaz egyutcás szabályossakktábla

Tanyatípusok alaprajz szerint:

Zárt, csoportos falusi települések:

Törpefalvak: 100-500 fő. Közép- és Ny-Európa. Kisfalvak: 500-2 000 fő. Közép- és Ny-Európa. Nagyfalvak: 2 000-10 000 fő. Kelet- és Dél-Európa, Afrika, Latin-Amerika. Óriásfalvak: 10 000-40 000 fő. Kelet-Ázsia.

Falutípusok alaprajz szerint:

A város időben és térben

Az első városok Kr.e. 4000 körül jöttek létre az ókori Mezopotámia területén. Kezdetben a városok is döntően a mezőgazdasági termelésből éltek, később

alakult ki a városok igazgatási, vallási, kereskedelmi szerepköre. A városfejlődés az ipari forradalom nyomán vett nagy lendületet, nagymértékben

fejlődtek a régi városok és újak is kialakultak. A városok fejlődésével párhuzamosan a városi népesség száma is nőtt.

Elsősorban a XX. század eleje óta. Ma a világnépesség 46%-a városokban él.

Városodás és városiasodás

Városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése. Az ipari forradalom óta jelentős mértékű folyamat, máig tart. A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének 70-80%-a városlakó. (Belgium, Kuvait 97%) Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre költözés folyamata is, a dezurbanizáció, az "ellenvárosodás".

12

Városiasodás: a falusi települések átalakulása, melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások), mind az életmód (fogyasztás, kulturális szokások) tekintetében.

A városalapításban szerepet játszó természeti és társadalmi tényezők

(Tankönyv 248. oldal 193. ábra)

A városodás dinamikája: taszítás és vonzás

A városodást két irányból fellépő gazdasági és társadalmi erő fokozta.

1. A falusi térségekben megjelenő „taszítóerők”:

földhiány gépesítés csökkenő munkaerőigény a fejletlen társadalmakban élelmiszerhiány, társadalmi konfliktusok, háborúk, stb.

2. A városokban felerősödő „vonzóerők”:

ipar munkaerőigénye, magasabb jövedelem, városi életmód,

Az urbanizáció hulláma az Eyenlítő felé vonul. A városodási folyamat az északi és déli szélesség 30o között a legintenzívebb, ezzel szemben a mérsékelt övben csillapodik.

Az urbanizáció következményei

Népesség tömeges városba özönlése. Többmilliós városok kialakulása. A túlnépesedett városokból megkezdődik a lakosság kiáramlása.

Elővárosodás folyamata (agglomeráció). Pl. USA A sűrűbben elhelyezkedő nagyvárosok elővárosaikrévén összenőnek.

Városhalmazok (megapoliszok) alakulnak ki.

13

Megapoliszok

USA atlanti partján a Boston – Washington megapolisz.(700 km hosszú és 80 millió lakos)

14

II. Témakör: A világgazdaság a 21. század küszöbén

5. Az állam és a piacgazdaság

I. Az államhatárok:

Természetes határvonalak : hosszú történelmi folyamat során alakultak ki, és igen gyakran valamilyen földrajzi határral esnek egybe.

Mesterséges határvonalak : kizárólag elméleti úton megállapított határvonal. Ezek sok esetben ún. asztronómiai határnak felelnek meg, vagyis a határvonal valamelyik hosszúsági vagy szélességi kört követi.

II. Földünk országainak államformái:

Köztársaság : az állami berendezkedésnek az a formája, ahol az államfőt és az államhatalom legfelsőbb szervét meghatározott időre, választás útján jelölik ki.

A köztársaság lehet:

a) Központilag irányított: ezekben egy parlament és egy kormány működik. Ilyen köztársaságok pl.: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Franciaország, Finnország, Egyiptom, Elefántcsontpart, Argentína.

b) Szövetségi berendezkedésű: itt minden tagállamnak saját parlamentje és kormánya van. A legfontosabb szövetségi köztársaságok: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Svájc, Németország, India, Dél-afrikai Köztársaság, Brazília, Mexikó.

Monarchia: a hatalom élethossziglan és rendszerint örökletesen egy személyhez, az uralkodóhoz fűződik.

Fő típusai:

a) Abszolút: az uralkodó az állam hatalmának kizárólagos forrása és birtokosa. Az uralkodót ún. felségjogok illetik meg. Abszolút monarchia van Bahreinben, Katarban, Ománban, Szaúd-Arábiában és Bruneiben.

b) Alkotmányos (parlamentáris): az uralkodó felségjogait csak az alkotmány által szabályozott keretek között gyakorolhatja, a törvényhozó hatalomban osztozik a mellette működő törvényhozó testülettel. Alkotmányos monarchia van Nagy-Britanniában, Dániában, Belgiumban, Hollandiában, Norvégiában, Spanyolországban, Japánban, Kuvaitban, Ausztráliában, Malajziában és Nepálban.

15

III. A piacgazdaság működése:

A piac: olyan valós vagy fiktív hely, ahol az eladók és a vevők kapcsolatba lépnek egymással. A piacgazdaságban bármely termék árát a kínálat és a kereslet viszonya határozza meg. A piacgazdaság hajtóereje az egyéni nyereségre, a profitra való törekvés. Ennek alapfeltétele a magántulajdon biztonsága.

IV. Az állam szerepe a piacgazdaságban:

Az állam feladata, hogy kijelölje a gazdasági és társadalmi kereteket, a piacgazdaság zavartalan működéséhez:

A tökéletes piaci verseny feltételeinek megteremtése. A kormányzat ezért törvények és rendeletek útján a monopolhatalom ellen harcol.

Össztársadalmi érdekeket is képviselnie kell. Ezek megvalósításához szükséges állami kiadásokat a kormányzat a beszedett adókból fedezi. Össztársadalmi érdek a honvédelem és a belső közrend fenntartása, a közegészségügy, oktatás, kutatás, kultúra támogatása, illetve fenntartása.

Állami feladatkör a társadalmi igazságosság szempontjainak érvényre juttatása is. Mivel a tökéletes piaci verseny nagymértékű társadalmi egyenlőtlenségeket idézhet elő, a kormányzatnak ezért bizonyos mértékű újraelosztási politikát is meg kell valósítania.

Az újraelosztási politika leggyakoribb elemei a progresszív adóztatás, a jövedelemtámogatási rendszer és az ún. jóléti programok.

16

6. A globalizáció - a globális világgazdaság

 A világgazdaság fogalma:

Az 1960-as és az 1970-es évtizedekben a világgazdaságot még rendszerint úgy értelmezték, mint a nemzetgazdaságok összességét és a köztük lebonyolódó kereskedelmi kapcsolatokat. Korunk világgazdaságát olyan átmeneti korszaknak tekinthetjük, amelyben az egyes államok közötti politikai-gazdasági kapcsolatok összességén alapuló világgazdasági rendszer egy világméretű piacgazdaság kialakulása felé halad.

 

Napjaink világgazdaságának kialakulása az 1970-es évtizedtől az 1990-es évekig:

Korunk világgazdaságának szerkezeti átalakulása az 1973-as kőolajár-robbanással vette kezdetét. Az első, majd a második (1979-es) kőolajár-robbanás nyomán felértékelődtek az energiaforrások, s így a kőolaj-exportáló országok hatalmas bevételekhez jutottak.

A kőolaj-exportáló országok bevételeik többségét külföldi bankokban helyezték el. Ennek nyomán az egész világon a tőkeforgalom jelentősen megnőtt.

A fejlődő országok többsége és néhány akkori szocialista ország jelentős nagyságú hiteleket vettek fel. Az általános árnövekedés és az inflációs hatások eredményeként azonban a kamatok a nyolcvanas évek elején rendkívüli magasságúra növekedtek. Az országok az adósságszolgálati terhek megnövekedése révén fizetési válságba kerültek, s az adósságválság kérdése a világgazdaság egyik legfőbb problémájává vált. A világgazdaság egészére nézve az 1982. év fordulópontnak tekinthető. A gazdaság fejlődése visszaesett ebben az évben, ami az egész világot átfogó gazdasági válsághoz vezetett.

A világgazdaság szerkezeti átalakulása az 1980-1982. évi stagnálás után új irányt vett. Meghatározóvá vált a csúcstechnológiák ipari alkalmazása. Az 1990-es évekre a világgazdaság ,,jelszava" a globalizáció. A globális gazdasági folyamatok révén az országok fejlődésének kulcskérdésévé vált a világgazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodás.

 

17

A világgazdasági globalizáció:

A világgazdasági globalizáció első eleme a rendkívül gyors technológiai, kiemelten kommunikációs technológiai fejlődés. A személyi számítógépek világméretű elterjedésével, a szoftverek széles kínálatával és az egész világot átfogó számítástechnikai hálózatokkal hatalmas mennyiségű információ tárolható, feldolgozható és továbbítható.

A világgazdasági globalizáció második eleme a transznacionális vállalatok egyre növekvő világgazdasági szerepköre. A világméretekben megvalósuló termelés a fogyasztási szokások világméretű hasonulásával jár együtt.

A globális gazdasági rendszerben meghatározó a pénz szerepének és fontosságának korábban sohasem tapasztalt növekedése. Jelenleg már a világ egészét átfogó pénzforgalomról beszélhetünk.

Napjaink világgazdaságát olyan rendszerként képzelhetjük el, amelyben a termelési folyamatok és az ezzel összefüggő forgalmazási tevékenységek világszinten szerveződnek.

 

18

7. A gazdasági növekedés

 

Gazdasági fejlettség, gazdagság, szegénység:

Napjaink világa a gazdasági növekedés bűvöletében él. Egy olyan országban, ahol magas a gazdasági fejlettség, általában az állampolgárok többsége jómódban él, vagyis az élet fenntartásához elengedhetetlen javak és eszközök maximálisan rendelkezésükre állnak. Ezenkívül az egyéni és társadalmi szabadság, törvényesség és biztonság lehetővé teszi a hosszú távú életcélok megvalósítását, az utódok felnevelését és magas szintű iskoláztatását.

Ezzel szemben a gazdasági fejlettség alacsonyabb szintjén álló országban alapvető szociális problémák a jellemzőek. Különösen hátrányos helyzetben vannak a szegény országokban élő gyermekek, akik számára nincsenek megfelelő élelmezési, egészségügyi és kulturális feltételek.

 

A gazdasági növekedés mutatói:

A gazdasági növekedést a bruttó hazai termék évi átlagos %-os növekedésével fejezzük ki. A bruttó hazai termék (GDP=Gross Domestic Product) valamely ország által egy év alatt megtermelt, illetve létrehozott termékek és szolgáltatások piaci áron számolt összértékének felel meg.

Minél nagyobb egy ország GDP/fő értéke, annál nagyobb lehetőség kínálkozik arra, hogy az állam és az állampolgárok minél többet költhessenek fogyasztásra. A bruttó hazai termék kalkulációjának egyik lényeges pontja az, hogy kizárólag csak a végső felhasználásra kerülő termékeket vonják be a számításba. A bruttó nemzeti termék a bruttó hazai terméknek a nemzetközi tranzakciók (ügyletek) értékével kiegészített változata. Vagyis egy adott ország esetében, a külföldről beáramló és a külföldre kiáramló jövedelmeket kivonjuk egymásból, s az így kapott értéket hozzáadjuk az illető ország bruttó hazai termékének értékéhez. A bruttó hazai termék és a bruttó nemzeti termék mutatóját a világ országai saját nemzeti valutájukban fejezik ki. Így azonban az egyes államok gazdasági fejlettségi szintje csak nagyon nehezen hasonlítható össze. Ezért a bruttó hazai termék és a bruttó nemzeti termék értékei a világ vezető valutájára, az Amerikai Egyesült Államok dollárjára, az ún. USA-dollárra (USD) átszámolva kerülnek publikálásra. A világ vezető pénzintézete, a Világbank évente teszi közzé ezeket a mutatókat. A Világbank a bruttó nemzeti termék egy főre eső mutatója alapján az egyes országokat különböző fejlettségi csoportokba osztja be.

 

19

Az egy főre jutó bruttó hazai termék:

A gazdasági fejlettségi szintek - világméretű egyenlőtlenségek:

A világ gazdasági fejlettsége: a Világbank évente kiadott jelentései alapján 1999-ben a világ átlagos GNP/fő értéke 4890 USD-nek felelt meg, s a világ összes GDP mutatója 1990 és 1999 között 2,5%-kal nőtt. A gazdasági fejlettségi szintet szemléletesen jellemzi még a születéskor várható átlagos élettartam mutatója és a felnőtt korú (általában véve 15 év feletti) lakosságon belül az írástudatlan emberek %-os aránya. A Földön 1999-ben születettek átlagosan 67 év elé néztek, s ekkor a felnőtt népesség 25%-a nem tudott írni-olvasni.

A világbank által felállított három jövedelemcsoporthoz tartozó országok és jellemzésük:

      Az alacsony jövedelemmel rendelkező országcsoport átlagos GNP/fő értéke csak mindössze 410 USD, vagyis a világ átlagos egy főre eső bruttó nemzeti termék mutatójának csak 8,4%-a. A világ legszegényebb országa, a Kelet-Afrikában lévő Etiópia, ahol 1999-ben egy lakosra csak mindössze 100 USD GNP jutott. Az itt született gyermekek csak 43 évre terjedő élet elé néznek. 1999-ben az alacsony jövedelemcsoport ,,legfejlettebb" állama, Ukrajna volt.

20

    A közepes jövedelemszintnek megfelelő GNP/fő értékekkel rendelkező államok 1999-ben a 756 és a 9265 USD/fő közötti bruttó nemzeti termékkel rendelkező államok voltak. Magyarország a közepes jövedelmű csoporton belül a magasabb fejlettségű alcsoportban található. 1999-ben az egy főre eső GNP értéke 4650 USD-nek felelt meg és a születéskor várható élettartam átlagosan 71 év volt. A közepes jövedelemcsoportban a legalacsonyabb GNP/fő értékkel a világ legnépesebb országa, Kína rendelkezett. A 780 USD-nek megfelelő GNP/fő értékhez 70 év születéskor várható átlagos élettartam társult. Az utóbbi évtizedben a világ összes országa közül Kínában volt a legnagyobb a gazdasági növekedés. A közepes jövedelmű csoportban Dél-Korea az az ország, amelynek GNP/fő értéke 1999-ben a legnagyobb volt, 8490 USD.

    A magas jövedelmű országcsoporthoz tartozó államok átlagos GNP/fő mutatója 1999-ben 25730 USD.

A Világbank által közölt mutatók alapján a világ hat legfejlettebb országa 1999-ben:

Svájc (38350 USD) a világ leggazdagabb országa. Norvégia (32880 USD) Japán (32230 USD) Dánia (32030 USD) Amerikai Egyesült Államok (30600 USD) Szingapúr (29610 USD)

Napjaink világát a szélsőséges egyenlőtlenségek jellemzik. Az egyes országok a gazdasági fejlettséget tekintve rendkívüli módon eltérnek egymástól.

21

8. A nemzetközi kereskedelem

 

A nemzetközi kereskedelmet meghatározó tényezők:

A világtörténelem során a kereskedelem legelső formáját a cserekereskedelem jelentette. A pénz szerepének növekedésével a kereskedelem fokozatosan a különböző pénzfajták segítségével lebonyolított adásvételi áruforgalommá alakult át. A külkereskedelem kibővíti az országok fogyasztási lehetőségeit. Importál: külföldről behoz. Exportál: külföldre kivisz.

A komparatív előnyök elmélete szerint az országok azoknak az árucikkeknek a termelésére specializálódnak, amelyek előállításában a legtermékenyebbek.

 

Szabadkereskedelem és protekcionizmus:

Szabadkereskedelem: akkor van, ha a nemzetek közötti kereskedelem a termelési tényezők különbözőségén és az ezzel szoros összefüggésben álló komparatív előnyök elvén alapul. Azonban a világgazdaságban a szabadkereskedelem tiszta elméleti formájában sohasem valósult, illetve valósul meg. A szabadkereskedelem és a protekcionizmus mindig is egymás mellett létezett, illetve létezik.

A protekcionizmus: olyan gazdaságpolitikát jelent, amelynek révén az ország a hazai gazdaság védelmében korlátozza az importot (protekció = védelem). Vagyis a protekcionista gazdaságpolitika a hazai termelőket védi a külföldről származó import árucikkek versenyétől.

A gazdasági protekcionizmus leggyakoribb eszközei:

       Vámok: az importált árukra kivetett adó.        Kvóták: a behozható árucikkek mennyiségének korlátozása.

Dömping: olyan kereskedelempolitikát jelent, amikor valamilyen árut külföldön alacsonyabb áron adnak el, mint a hazai piacon. A kormányok nagyon gyakran alkalmazzák a protekcionista kereskedelem eszközeit politikai megfontolásokból is.

Embargó: az áruszállítások teljes vagy részleges zárlata. Ennek hátterében rendszerint az áll, hogy valamely ország más országokkal, nemzetekkel szemben háborús, agresszív módon lép fel.

22

 A nemzetközi kereskedelem szerepe napjaink világgazdaságában:

Külkereskedelmi ,,nyitottság": azt jelenti, hogy az egyes országok, kereskedelmi térségek milyen mértékben ráutaltak a nemzetközi kereskedelemre.

Exportkoefficiens: megmutatja, hogy az export értéke hány százaléka a GDP értékének. A nemzetközi kereskedelemben belül megkülönböztetjük az árukereskedelmet és a szolgáltatáskereskedelmet.

A szolgáltatáskereskedelem: az egyes termékek, tőkék, személyek és információk nemzetközi mozgásával kapcsolatos szolgáltatások. Konkrét formái például: valamely külföldről megvásárolt termékhez kapcsolódó szállítási, biztosítási, karbantartási költségek, speciális termékek és eszközök esetében az ún. haszonbérleti jog, stb..

 

A nemzetközi árukereskedelem legfontosabb tendenciái:

A nemzetközi árukereskedelmi folyamatokat két szempont alapján elemezzük: az áruszerkezeti összetétel és a relációs (viszonylati) szerkezet alapján. Amennyiben e két szempontot a nemzetközi kereskedelem egészére vonatkoztatjuk, akkor az áruszerkezeti összetétel vizsgálata arra ad választ, hogy konkrétan milyen árucikkek szerepelnek a világ kereskedelmi folyamataiban; míg a relációs szerkezet alapján felvázolható, hogy az egyes országoknak milyen a fontosságuk a nemzetközi kereskedelemben. Az egyes országok külkereskedelmi folyamatainak vizsgálatakor az áruszerkezeti összetétel mutatja, hogy az illető ország milyen árucikkeket exportál, illetve importál; míg a relációs szerkezet alapján az is felvázolható, hogy mely államokkal bonyolítja le a külkereskedelmét.

A nemzetközi kereskedelem áruszerkezeti összetétele:

A világkereskedelmi folyamatokat a gyáripari termékek uralják. A gyáripari termékek rendkívül differenciált kategóriáján belül is jelentős átrendeződés tapasztalható a gépgyártási termékek javára. A gépek közül is a legmagasabb technológiai szintet képviselő termékek kerültek előtérbe. A nem feldolgozott termékek világkereskedelmi fontossága csökkent.

A nemzetközi kereskedelem relációs szerkezete: 1998-ban a világ vezető nagyhatalmai alakították a világkereskedelmet.

23

9. A regionális gazdasági integrációk

 

Integráció: egyesülés, összefonódás.

 

A nemzetközi integráció okai és előnyei:

Az egyre magasabb színvonalú iparcikkek gazdaságos előállítása csak a termelőegységek méretének növekedésével érhető el. Az iparcikkek többsége a különböző iparágazatok együttműködése révén jön létre. A termékek továbbfejlesztése magas szintű kutatási és fejlesztési munkát igényel. A nagy mennyiségben előállított termékek eladása is csak mind szélesebb piacokon lehetséges. Vagyis az országok közötti gazdasági együttműködés révén lehetőség nyílik arra, hogy az országok a termékek előállításának költségeit megosszák egymás között, s a tömegcikk eladása is biztosított több ország nagyobb vásárlóereje révén. Az integrációs folyamatok előnyösek az országok számára. Az államok a gazdasági együttműködés révén nagyobb előnyökre tehetnek szert, mint ha a termelési és eladási folyamatokat az országhatárokon belül szervezték volna meg. A nagyobb szériában történő gyártás alacsonyabb fogyasztói árat von maga után. Az országok közötti integrációs folyamatok azonban legalább annyira politikai, mint gazdasági céllal szerveződnek. Az országok egyesített katonai ereje állampolgáraik részére nagyobb biztonságot jelent.

 

A regionális integrációk különböző formái:

A nemzetközi szinten zajló integrálódási folyamatok első fokozatai lényegében mind a protekcionista kereskedelempolitikához kapcsolódnak.

A protekcionizmuson alapuló integrálódási folyamatok egymást követő lépcsői:

     Preferenciális vámövezet: az övezeten belüli országok egymásnak vám- és egyéb kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak.

     Szabadkereskedelmi vámövezet: az övezeten belüli kereskedelem minden korlátozástól mentes, vagyis szabadkereskedelemnek tekinthető. A kívülálló országokkal szemben minden tagország külön nemzeti vámpolitikát alkalmaz.

     Vámunió: az unión belül szabadkereskedelem van, de a kívülálló országokkal

szemben az unió tagországai egyeztetik kereskedelmi politikájukat, és közös külső vámrendszert léptetnek életbe.

24

Közös piac: átmeneti állapot az egymás közötti kereskedelem előtérbe helyezésétől a tényleges gazdasági integráció felé.

Gazdasági unió: már tényleges integrációs szerveződésnek tekinthető. Az unió tagállamainak gazdaságai összefonódnak. A közös gazdaságpolitika révén közös beruházásokat hajtanak végre. A termelési és az eladási folyamatok is az unió szintjén szerveződnek. A gazdasági unió legmagasabb szintjét az képviseli, ha a tagállamok pénzforgalmában már nem az egyes nemzeti valuták, hanem az unió közös valutája szerepel. Politikai unió: az elméleti kutatások szerint az integrációs folyamat legmagasabb foka. A politikai unió keretei között már nemcsak a tagállamok gazdaságrendszere, hanem politikai intézményei is összefonódnak.

 

Az elmélet és valóság - az integrációs szerveződések napjainkban

Napjainkra már több mint 100 regionális integrációs megállapodást tartanak nyilván. Azonban e szerveződések - egyetlenegy kivételével - csak szabadkereskedelmi megállapodásnak vagy preferenciális vámövezetnek tekinthetők. Sőt még ezeknek a regionális integrációs megállapodásoknak is csak kevesebb, mint 1/3-a működik valójában. Az egyetlenegy kivétel a fejlett európai országok tényleges integrációs tömörülése, az Európai Unió. Az 1957-ben létrehozott Európai Gazdasági Közösséget rendszerint Közös Piacnak nevezték. A közösség nevét 1994-ben változtatták Európai Unióra, ezzel is utalva arra, hogy az integrációs tömörülés a gazdasági unió fejlődési szakaszába lépett.

A szabadkereskedelmi megállapodások közül két integrációs szerveződés az, amelynek igen komoly világgazdasági jelentősége van.

Az egyik az Észak - amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA). Ez az USA, Kanada és Mexikó szabadkereskedelmi megállapodása, amely 1994-ben lépett életbe.

A másik az 1989-ben alakult és 21 tagállamot számlál az Ázsiai - Csendes-óceáni Gazdasági Konferencia (APEC).

25

10. A transznacionális vállalatok

 

A transznacionális vállalatok fogalma, kialakulása:

Transznacionális vállalatok: azok a nagyvállalatok, amelyeknek egy adott országban van a székhelye, és teljesen vagy részlegesen tulajdonolt leányvállalata(i) más ország(ok)ban működnek. (transznacionális = országok, illetve nemzetek fölött álló)

A transznacionális vállalatok jellemzői: a gazdasági termelés feletti ellenőrzési joguk több nemzetgazdaságra terjed ki. képesek kihasználni az egyes országok, régiók termelési tényezői közötti

különbségeket. két meghatározó tényezője a költségminimalizálás és a profitmaximalizálás (a

transznacionális cégek vezérszava a ,,globális profit").

A termelési folyamatok országhatárokon átnyúló szerveződésének gazdaságtörténeti előzményei: A gyarmatosítási rendszer keretében megvalósult munkamegosztás. Az anyaország egyes gazdasági folyamatait kitelepítették a kedvezőbb adottságú gyarmatokra. A gyarmati rendszer felbomlását követően, az 1950-es - 60-as évek során a világgazdaságot elsődlegesen az egyes országok közötti külkereskedelmi folyamatok jelentették. Az ekkor alakuló transznacionális vállalatok az egyszerű termelési integrációnak nevezett ipari munkamegosztási forma alapján szerveződtek. Ez azt jelenti, hogy a vállalati integráció kizárólag a termelési folyamathoz kötődött.

 

A transznacionális vállalatok szervezeti felépítése napjainkban:

Napjainkban az információs technológia a legnagyobb mértékben fejlődő ágazat. A transznacionális vállalatok egységei is számítógépes összeköttetésben állnak egymással. A nagymértékű technológiai fejlődés és ennek révén a csúcstechnológiák alkalmazása a világgazdaság globális tendenciáit erősíti. A kutatás- és fejlesztésigényes tevékenységek (az ún. K+F tevékenységek) rendkívül költségigényesek, ezért gazdaságosan csak világméretekben szervezhetők. Napjainkban egyre erősödő tendencia, hogy az emberek ugyanazokat a termékeket fogyasztják a világ különböző részein. Az ún. világtermékek kialakulásában talán az egyik legfontosabb tényező a műholdas televíziózás elterjedése. Napjainkban a transznacionális vállalatok az ún. komplex integráció alapján szerveződnek. A transznacionális vállalat egyes cégeinek tevékenysége már nemcsak a

26

tényleges termelési folyamathoz kapcsolódik, hanem a transznacionális vállalat közel teljes tevékenységi körét fogja át.

 

A transznacionális vállalatok szerepe a világgazdaságban:

Jelenleg a világkereskedelem közel 2/3-át a transznacionális vállalatok bonyolítják le, és ennek az árucserének majd a fele a konszernekhez tartozó vállalatok hálózatán belül megy végbe. A nemzetközi kereskedelem több mint 30%-a vállalaton belüli (,,intra-firm") kereskedelemnek tekinthető. Külön figyelmet érdemel a vállalaton belüli szolgáltatáskereskedelem. A nemzetközi szakirodalom a transznacionális társaságok világgazdasági jelentőségének becslésére rendszeresen felhasználja a vezető amerikai üzleti folyóirat, a Fortune, a világ 500 legnagyobb vállalatára vonatkozó jelentését. 1999-ben a ,,Global 500" összes jövedelme 12,7 billió USD-nak felelt meg, s ez több mint a 40%-a a nemzetgazdaságok összesített GNP-jének. A világgazdasági globalizáció egyben növeli is a különbségeket a fejlett ipari államok között.

27

11. A pénz és a pénzforgalmazás

 

A pénz fogalma (funkciói) és a pénz különböző formái:

A pénz fogalma (funkciói):

Elsődlegesen fizetési eszköz szerepét tölti be: ebben az esetben a pénz az az eszköz, amely a fizetés megtörténtekor cserél gazdát, s így csereeszközként vagy közvetítőeszközként szolgál.

A pénz fogalmát használhatjuk fizetési egység értelmében is.

A pénz harmadik funkciójának az értékmegőrzés felel meg, ugyanis lehetővé teszi azt, hogy tulajdonosának megtakarításai legyenek. Ebben az esetben a pénz a vagyontartás egyik formája.

A pénz formái:

Az árupénz egy speciális árura alapozott pénzrendszer.

 A modern világgazdaságban az árupénzt a papírpénz váltotta fel. Általános értelemben a bankjegyeket és az érméket készpénznek nevezzük.

Napjaink világában a pénzforgalom jelentős része már nem készpénzben, hanem az ún. hitel- vagy bankszámlapénz formájában bonyolódik le.

 Az infláció:

Az infláció: az árak általános és tartós növekedése. Hátterében az áll, hogy a forgalomban lévő pénz mennyisége meghaladja azt a pénzmennyiséget, amely az áruk és szolgáltatások adásvételéhez és az esedékes fizetések teljesítéséhez szükséges.

Az inflációt kiváltó három fő tényező: Az áruk és szolgáltatások iránt hirtelen, rendkívül nagy mértékben megnő a

kereslet, s ezzel a szűkös kínálat nem tud lépést tartani. Ez az ún. ,,kereslet által húzott infláció". Ez különösen a háború utáni időkben gyakori.

A termelési és szolgáltatási ágazatokat érintő költségek általános emelkedése. Ez az ún. ,,költségnyomás okozta infláció".

Speciális esete az ún. ,,deficitfinanszírozás". Deficites költségvetés esetén az állam a hiány mérséklésére túlzott mértékben bocsát ki pénzt.

Rendszerint az inflációt kiváltó három tényező hatása elválaszthatatlan egymástól.

28

Az infláció mértéke az árszínvonal változásának mértékével határozható meg. Ezt az ún. árindex segítségével fejezhetjük ki.

Árindex: olyan indexszám, amely megmutatja, hogyan változott a fogyasztói forgalomba kerülő legfontosabb áruk és szolgáltatások átlagos ára az egyik időszakról a másikra.

 A devizapiac alapvető fogalmai:

A különböző országok más és más bankjegyeket és érméket használnak. Vagyis az egyes országok pénzneme eltér egymástól.

Valuta: valamely idegen ország törvényes fizetési eszköze, konkrét pénzneme. Így pl.: Magyarországon minden külföldi pénz valuta, de a forint csak külföldön lesz azzá.

Deviza: nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz, valutára szóló követelést vagy tartozást jelent. A deviza lehet bankszámlapénz, utazási csekk, utalvány, átutalás, hitellevél. Saját nemzeti valutánk konvertibilis, vagyis szabadon átváltható bármely másik valutára.

Valutaárfolyam: az egyik nemzeti valutának a másik valutában mért ára, azaz a nemzeti valuták egymáshoz viszonyított értéke. Segítségével kifejezhető, hogy hány belföldi pénzegységet kell egy külföldi pénzegységért adni.

 

Az értékpapírok különböző formái:

Értékpapírok: lényegében olyan okiratoknak tekinthetők, amelyek tulajdonosai meghatározott pénzbeli követelésekkel léphetnek fel az értékpapírokat kibocsátó szervezetekkel, társaságokkal szemben.

Az értékpapírok fő csoportjai: Részvények : olyan értékpapírok, amelyeket a részvénytársaságok alapításakor,

illetve azok alaptőkéjének megemelésekor bocsátanak ki.

o Részvénytársaság: olyan vállalkozási forma, amely valamely ipari és/vagy kereskedelmi tevékenység végzésére jött létre, és tőkéje a tagok által birtokolt részvényekben oszlik meg. A részvényesek egyben tulajdonosai is a vállalatnak, de a tulajdonosi joguk kizárólag részvényeik értékéig terjed. A részvényesek jogosultak a vállalat felosztásra kerülő nyereségének arányos részére.

Kötvények : olyan értékpapírok, amelyek lényegében adósságleveleknek felelnek meg. A kötvényeket kibocsátó szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a

29

kötvényen feltüntetett pénzösszeget kamattal együtt a kötvény tulajdonosának meghatározott időben visszafizeti.

Állami értékpapírok : maga az állam vállal kötelezettséget az értékpapíron feltüntetett összeg kamatokkal együtt történő visszafizetésére.

 

A bankok szerepe a pénzforgalom alakulásában:

A bank: olyan intézmény, amely a pénz és az értékpapírok forgalmát fogja össze.

A bankok funkciói: Folyószámlát biztosítanak az ügyfeleknek. A folyószámlájáról mindenki

tetszőleges átutalásokat végezhet.

Devizaszolgáltatás. A bankok meghatározott kezelési költség felszámolása mellett a világ közel valamennyi valutájának vásárlását lehetővé teszik.

Ügyfeleik részére hiteleket nyújthatnak. o Hitel: pénzügyi kölcsön. A hitel után általában kamatot fizetnek. o Kamat: a hitel ára.

Pénzügyi tanácsadó szolgáltatást nyújtanak.

Összefogják az értékpapírok forgalmát.

 

,,A piacok piaca": a tőzsde:

A tőzsde: az egyetlen hely a piacgazdaságban, ahol a termékek árát kizárólag csak a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg. Igen komoly szervezettség jellemzi: a tőzsdére kizárólag csak az áru-, illetve értékpapír-kereskedők, az ún. tőzsdetagok léphetnek be, az üzletkötésnek és magának az üzletmenetnek is szigorúan rögzített formái vannak.

A tőzsde típusai: Árutőzsde : rendszerint abból a célból hozták létre, hogy elsősorban a különböző

mezőgazdasági termékek és termények számára stabil és rendezett piacot alakítsanak ki. A világ legnagyobb és egyben legforgalmasabb gabonatőzsdéje Chicagóban található.

Értéktőzsde : olyan piac, ahol a forgalmazható értékpapírok (részvények, kötvények és állami értékpapírok) kereskedelme zajlik. Az értéktőzsde az értékpapír-kereskedők, az ún. brókerek szövetsége.

30

o Bróker: olyan tőzsdeügynök, aki a vevőket és az eladókat hozza össze egymással.

A hírek gazdasági életre gyakorolt hatása legjobban az értéktőzsdén forgalmazott részvények árának alakulásával, illetve magának az értéktőzsde forgalmának alakulásával mérhető. Hazánk bel- és gazdaságpolitikai eseményei is nyomon követhetők a Budapesti Értéktőzsde forgalmának alakulásában. A részvények árának alakulásából átlagindexeket számolnak. A Budapesti Értéktőzsde BUX-indexe a részvények árának átlagos alakulásából számolt indexmutató. A világ legnagyobb értéktőzsdéje, a New York-i Értéktőzsde. Világelső mind a tőzsdén jegyzett cégek számát, mind a tőzsdei forgalmat tekintve. A Tokiói Értéktőzsde a világ második legnagyobb értéktőzsdéje. A világ harmadik és egyben Európa legjelentősebb értéktőzsdéje a Londoni Értéktőzsde.

31

12. A nemzetközi tőkeáramlások

 

Napjainkra a nemzetközi pénzügyi forgalom növekedési üteme meghaladja a világgazdaság tényleges termelési folyamatainak növekedési ütemét. A világgazdaság alakulását már nem a tényleges termelési folyamatok, hanem a pénzforgalom alakulása szabja meg.

 

A tőke és a nemzetközi tőkeáramlás fogalma:

Tőke: minden olyan felhalmozott érték, amely tulajdonosa számára rendszeres jövedelmet biztosít. Tipikus, a piacgazdaságra jellemző formája a pénztőke. A pénz önmagában véve nem tőke, akkor válik azzá, ha felhasználása révén több pénzt, vagyis pénztöbbletet eredményez.

Nemzetközi tőkeáramlás: az országhatárt átlépő értékek, amelyeknek tulajdonosai kamatot, profitot várnak.

Tőkeáramlások fajtái:

->     működőtőke-beruházások ->     pénzügyi átutalások

 

A működőtőke-beruházások:

Működőtőke: az a tőke, amelyet a termelésbe ruháznak be, s ennek révén a befektetők tulajdonosi jogokhoz és tőkejövedelemhez jutnak. A nemzetközi működőtőke-beruházások közel 80%-a a transznacionális vállalatok keretében bonyolódik le. Az összes működőtőke-forgalom több, mint 80%-a a három centrumtérség (USA, Európai Unió, Japán) között bonyolódik le. A fejlett európai államok és az észak-amerikai térség között kétoldalú működőtőke-beruházások a világ összes működőtőke-befektetéseinek 2/3-át teszik ki.

 

32

A pénzügyi átutalások:

Pénzügyi átutalás három fő tevékenységi kört jelöl:

Hitelezés : a világgazdaságban a nemzetközi pénzügyi forgalom.

Értékpapír-befektetések : a világ kötvénypiacának legnagyobb tételét az egyes államok által kibocsátott kötvények teszik ki. A nemzetközi részvényforgalom a kötvényforgalom negyedét teszi ki.

Rövid lejáratú (spekulációs) ügyletek : a tőzsdei, valamint a tőzsdén kívüli kockázatvállalási ügyletek. A világméretű spekuláció napi forgalma 700 milliárd és 1,5 billió USD közé tehető.

Napjaink monetáris világgazdaságának lényegi eleme a pénz és a pénzforgalmazás korábban sohasem tapasztalt jelentőségének növekedése.

 

33

13. Az adósságválság

 A súlyosan eladósodott országok egyre növekvő száma a világgazdaság egész jövőjét kérdőjelezheti meg.

 Az adósság fogalma:

Ha egy személy hitelt vesz fel, akkor e személynek adóssága van. Akinek adóssága van, az kötelezettséget vállal az adósság, vagyis a felvett hitel visszafizetésére.

A hitel lejárata szempontjából lehet:

Rövid lejáratú (egy éven belül esedékes). Hosszú lejáratú (egy éven túl esedékes).

Az adósnak kamatok rendszeres fizetésére is szüksége van. A kamat a hitel ára.

A hitel a kamat szempontjából lehet:

Rendkívül kedvező kamatozású Magas kamatozású

 

Az országok hitelfelvétele:

Akkor indokolt a külföldi hitelek felvétele, ha e hitelek révén a gazdasági termelés jelentős mértékben nő, a gazdasági szerkezet átalakul, s mindezek révén az exportbevételek emelkednek.

 

Az adósságválság kialakulásának világgazdasági összefüggései:

Eladósodás: ha az adósságok összege gyorsabban növekszik, mint az a forrás, amelyből a hitel adott törlesztőrészlete és az aktuális kamat fizetendő. Egy ország akkor tekinthető eladósodottnak, ha a nemzetközi hitelforgalomban tartósan hiteleket vesz fel, s ez már olyan jellegű fizetési kötelezettségeket von maga után, amelyek teljesítésére az ország önerőből nem, illetve csak nagyon nagy gazdasági-társadalmi áldozatok árán képes.

Az eladósodást kiváltó legfontosabb világgazdasági hatások:

A kőolaj árának növekedése nyomán a nemzetközi hitelállomány korábban sohasem látott módon növekedett. Minden hitelért forduló ország pénzhez tudott jutni. Sőt, a hitelek túlkínálata alacsony kamatszintet vont maga után. Az

34

1970-es évtized második felét az ,,olcsó hitelek" korszakának is szokták nevezni.

Az 1980-as évek elejére a kamatok szintje hatalmas mértékben nőtt. A fix

kamatozású hitelek folyósításáról áttértek a változó kamatozású hitelekre. A változó kamatok a világ vezető valutáinak árfolyamváltozásaihoz igazodnak. A kamatok szintjének növekedésében a világ vezető valutájának, az USA dollárjának árfolyam-emelkedése volt a meghatározó. A mai napig a nemzetközi pénzpiacokon a kamatok szintjének alakulása elsődlegesen az USD árfolyamváltozásával függ össze.

Az USD árfolyam-emelkedését két egymással erősen összefüggő tényező idézte elő.:

o A kőolaj árának emelkedése az egész világra kiterjedő inflációt eredményezett.

o A változó valutaárfolyamokra való áttérés önmagában is világméretű inflációt hozott magával.

A hitelt felvevő országok gazdaságának növekedési rátája jóval elmaradt a korábbi és egyben a remélt növekedési ütemtől.

Ennek okai: o A nem olajtermelő országok külkereskedelmi cserearány-mutatója

folyamatosan romlott. (A cserearányt úgy számítjuk ki, hogy az exportált termékek átlagos árát elosztjuk az importált termékek átlagos árával.

o 1982-től a világkereskedelem egésze csökkent. Az 1980-as évek elején a világpiacon csökkent a kereslet az energiahordozók és az ásványkincsek iránt. A bővülő kínálat és a lanyhuló kereslet nyomán a nyersanyagok ára csökkent.

Mindent egybevéve a hitelt felvevő országok megnövekedett kamatterheiket exportjuk bővülése révén lettek volna képesek fizetni. Az export volumenének növelésére cserearányaik tartós romlása miatt is szükség lett volna. De a feldolgozatlan termékek árának, sőt a világkereskedelem egészének visszaesése miatt a fejlődő államoknak exportjuk növelésére lehetőségük nem volt.

 Az adósságválság a statisztikai mutatók tükrében:

Az eladósodottság mértékét az összes külső adósságállomány értékével jellemezzük.

Az összes külső adósságállomány: a külföldről felvett hitelek, kölcsönök, visszafizetendő segélyek teljes összege. A legnagyobb külső adósságállománnyal rendelkező állam már az 1980-as évtizedektől Brazília (232 milliárd USD), 1988-ra a világ második legnagyobb adósságállományával

35

Oroszország rendelkezett (184 milliárd USD). Harmadik e rangsorban Mexikó (160 milliárd USD). A Világbank az adósságállomány értékét viszonyítja az összes GNP, valamint az áruk és szolgáltatások exportjának értékeihez.

A Világbank az országokat eladósodottságuk mértéke alapján három csoportba osztja:

o súlyosan eladósodott országoko közepesen eladósodott országoko enyhén eladósodott országok

Hazánk közepesen eladósodott ország.

Adósságszolgálati ráta: a hitelek esedékes törlesztőrészlete és kamata együttvéve, rendszerint egy évre vonatkoztatva.

36

14. Az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank

 

Az Egyesült Nemzetek Szervezete:

A második világháború után létrehozott nemzetközi szervezetek közül az ENSZ (UN) a legjelentősebb.

Az 1945-ben létrehozott szervezet alapokmányának legfontosabb célkitűzései a

következők:

a világ békéjének fenntartása az alapvető emberi jogok védelmea kis és nagy nemzetek egyenjogúságának biztosítása az egyes államok politikai és gazdasági együttműködéséhez szükséges feltételek

megteremtése

 

Az ENSZ legfontosabb szervei:

o A Közgyűlés: a szervezet legfőbb tanácskozó testülete. A közgyűlésben mindegyik tagállam maximum 5 fővel képviselteti magát, és mindegyik tagállamnak csak egy szavazata van. A közgyűlés évi rendes ülésszaka szeptember közepén veszi kezdetét, és 3 hónapig tart.

o Az ENSZ főtitkárát a Közgyűlés választja meg. A főtitkár a szervezet Titkárságának élén áll.

o A Titkárság: a szervezet zavartalan működéséhez szükséges adminisztratív feladatokat látja el.

o A Biztonsági Tanács: feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. 5 nagyhatalom az állandó tagja (Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Oroszország, Franciaország, Kína), és 10 nem állandó, két-két évre megválasztott tagja van.

o A Nemzetközi Bíróság: a világszervezet legfőbb bírói szerve. A Hágában működő nemzetközi bírói szervezet feladata az egyes államok közötti vitás ügyek jogi úton történő rendezése. Testülete 15 bíróból áll, akiket a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács egymástól független szavazással választ meg.

37

o Gazdasági és Szociális Tanács: feladata a világ gazdasági és szociális fejlődésének előmozdítása. Általában évente kétszer ülésezik. Irányítása alá tartozik az ENSZ több szakosított intézménye.

Szakosított szervezetek:

o ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD)o ENSZ Iparfejlesztési Szervezet (UNIDO) o Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO)o ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) o Egészségügyi Világszervezet (WHO)

 

A Bretton Woods-i világgazdasági rendszer kialakulása és összeomlása:

Bretton Woods-i rendszer: az 1944-ben létrehozott nemzetközi gazdasági intézmények.

A Bretton Woods-i rendszer három alapeleme:

A nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozását szolgáló árfolyamrendszer kidolgozása.

Lényegi elemei a rögzített árfolyamok: az egyik valutának valamely másik valutához viszonyított ára nem változott, állandó maradt. Minden árfolyamot aranyban kifejezve határoztak meg, ez rögzítette lényegében a valuták egymáshoz viszonyított árfolyamát. Ezért ezt aranyalapú rendszernek is nevezték. Az egyes valuták árfolyamát nemcsak aranyban, hanem USD-ban is megadták. Így nagyon gyakran arany-dollár rendszerként is emlegetik. A rögzített árfolyamok azonban kiigazíthatóak voltak. Az 1970-es évek elejéig korábban sohasem tapasztalt magas gazdasági növekedési ráták voltak a jellemzőek. A pénztőke egyre inkább átfogta az egész világgazdaságot. Azonban a világ kulcsvalutája, az USD meggyengült. Ennek hátterében elsődlegesen az USA fizetési mérlegének deficitje állt.

(Fizetési mérleg: az országba beáramló és az országból kiáramló pénzek egyenlege.) E két tényező együttes hatásának lett az eredménye, hogy az 1970-es évekre a világgazdaságban már nem voltak fenntarthatók a rögzített árfolyamok. 1971-ben összeomlik a Bretton Woods-i rögzített árfolyamrendszer. Ezt az ún. lebegő árfolyamok rendszere váltotta fel.

Lebegő árfolyamrendszer: a valuták árfolyama a piac törvényeinek megfelelően alakul. Napjaink lebegő árfolyamrendszere maga után vonta azt, hogy a pénz és pénztőke korábban sohasem tapasztalt világgazdasági jelentőségre tett szert. Napjaink világgazdaságát monetáris világgazdaságának nevezik.

38

Monetáris gazdaságelmélet: a jelenlegi világgazdaság már nem a tényleges termelési folyamatok, hanem a pénzügyi folyamatok függvényében alakul.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) létrehozása.

1945-ben hozták létre. Legfontosabb feladata a világ pénzügyi rendszerének felügyelete, rövid- és középlejáratú hitelek nyújtása azon tagországok számára, amelyek fizetési nehézségekkel küzdenek. Az IMF által nyújtott hitelek feltételes hitelek, mert a szervezet kizárólag akkor nyújt hitelt az eladósodott országoknak, ha azok gazdasági rendszerük átalakításánál követik az IMF előírásait, illetve eleget tesznek az IMF feltételeinek. Az utóbbi években az IMF hitelezési politikáját egyre több kritika éri. A ,,világ csendőrének" nevezett szervezet.

A Világbank létrehozása.

A Nemzetközi Valutaalap ,,testvérintézményének" is tekintik. Teljes neve: Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Legfőbb célja az alacsony és közepes jövedelmű országok gazdasági fejlődésének elősegítése. Ennek érdekében olyan hosszú lejáratú hiteleket nyújt, amelyek révén az illető országok konkrét fejlesztési beruházásokat tudnak megvalósítani. Ezek ,,célhitelek".

39

III. Témakör: A gazdasági élet szerkezeti és területi átalakulása

15. A gazdasági termelés általános jellemzői

A gazdasági termelés és a termelési tényezők:

A gazdasági termelés: során a társadalom tagjai fogyasztásra és beruházásra alkalmas javakat, valamint szolgáltatásokat hoznak létre a termelési tényezők átalakításával.

A termelési tényezők: a társadalom rendelkezésére álló erőforrásokat jelentik.

Az erőforrások csoportosítása: o        Humán erőforrások:

Azt fejezi ki, hogy a munkaerő fizikai állapota, szellemi képességei milyen mértékben járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez.

o        Természeti erőforrások: A gazdasági termelésben nélkülözhetetlenek, pl. ásványkincsek és energiahordozók, erdők, mezőgazdasági termelésre alkalmas földterületek, éghajlati feltételek, vízkészletek, stb.

o        A tőke: Olyan felhalmozott értéket, pénzt, vagyont, erőforrást jelent, amely tulajdonosa számára rendszerint újabb munkaráfordítás nélkül is rendszeres jövedelmet biztosít. Három fő formája van:

1. termelőtőke (a termelésben lekötött, termelési célokra használt tőke)2. árutőke (az értékesítésre váró, árukban megtestesülő tőke)3. pénztőke (a korábbi tőkejövedelmekből származó tőke)

o        A technológia:A technológiai fejlődés, a műszaki haladás a gazdasági termelési folyamat központi eleme.

 

Gazdasági növekedés - gazdasági fejlődés - gazdasági termelékenység:

A gazdasági növekedés: az adott társadalom által előállított javak és szolgáltatások mennyisége, vagyis a gazdasági termelés tartósan emelkedik. A gazdasági teljesítmény mérőszáma a GDP és a GNP.

40

A gazdasági fejlődés: a gazdasági termelőtevékenység szerkezeti átalakulása. A gazdasági növekedés hátterében általában az erőforrások termelésbe történő nagyobb mértékű bevonása áll. A gazdasági fejlődés rendszerint a gazdaság termelékenységének fokozódásával jár. A termelékenység a kibocsátásnak a ráfordításokhoz viszonyított aránya.

 Gazdasági szerkezet - foglalkozási szerkezet

Gazdasági szektor: a három fő gazdasági szektor gazdasági termelésből való részesedési aránya.

A három fő gazdasági szektor:

A mezőgazdaság: az élelmiszerek termelésével és egyes ipari nyersanyagok előállításával foglalkozó gazdasági ágazat.

Az ipar: az az ágazat, amely kitermeli és feldolgozza a természetben található, a gazdasági termeléshez szükséges javakat és mezőgazdasági termékeket.

A szolgáltatás: az anyagi javak termelésétől megkülönböztetett minden olyan tevékenység, amely valakinek vagy valaminek a körülményeiben változást idéz elő.

Az országok gazdasági szerkezetét az alapján elemzik, hogy a bruttó hazai termék, a GDP előállításából az egyes szektorok hány %-kal részesednek.

A foglalkoztatottak: a gazdaságilag aktív, munkavállaló személyek, az ún. aktív keresők.

A foglalkozási szerkezet: azt jelenti, hogy az aktív keresők milyen arányban vállalnak munkát a három fő gazdasági szektorban.

A gazdasági szerkezet és a foglalkozási szerkezet alakulása a jelenlegi világban: A világgazdaság vezető szektora a 20. század végén a szolgáltatás. A világ összes GDP értékének 61%-át ez a gazdasági ágazat állítja elő. Az ipari termelés a GDP 32%-ához járul hozzá, s a mezőgazdasági termelés csak 4%-a a világ GDP értékének. Földünk aktív keresőinek fele a mezőgazdaságban dolgozik.

41

16. A mezőgazdasági termelés

A mezőgazdaság szerepe és jelentősége:

A mezőgazdaság az egyetlen forrása az élet fenntartásához szükséges élelmiszereknek. A világ aktívan dolgozó népességének fele még ma is ebben a szektorban tevékenykedik. A világ összes GDP értékének mindössze 4%-a származik a mezőgazdaságból. Ennek oka, hogy a gazdasági fejlődés előrehaladásával az agrártermékekkel szemben felértékelődnek az ipari termékek és a különféle szolgáltatások. A fejlett országokban az élelmiszerek iránti szükséglet csak a népesség gyarapodásával arányosan emelkedik.

 

A mezőgazdasági termelés földrajzi korlátai:

Földünk szárazföldjeinek csupán 12%-a alkalmas intenzív mezőgazdasági termelésre. A mezőgazdaság földrajzi elterjedését a társadalmi tényezők mellett az éghajlat, a domborzat és vízrajz, valamint a talajviszonyok befolyásolják. A legmegfelelőbb mezőgazdasági területek kétharmada az északi, illetve déli félteke közepes szélességein tömörül. A földrajzi szélességtől függően a tenyészidőszak (fagymentes periódus) tartama jelentősen változik.

 

Két korlátozott erőforrás: a termőtalaj és a víz:

Újabb területek hiányában a termelés fokozására az intenzív gazdálkodás kiterjesztése kínálja az egyik lehetőséget, a másikat pedig a kevésbé alkalmas térségek bekapcsolása. A talajpusztulás és az elsivatagosodás együttesen a Földön évente 27 millió hektár értékes termőterületet rabol el. Víz nélkül a legjobb termőtalaj is meddő marad. A Föld vízkészlete 1400 millió km3. Mindössze 0,5% elérhető az ember számára. Az elérhető vízkészletek eloszlása rendkívül egyenlőtlenül alakul a szárazföldeken.

 

A fejlett ipari országok mezőgazdasága:

A magas jövedelmű országok legfőbb mezőgazdasági termelési típusa az intenzív (belterjes) mezőgazdaság. Többnyire két fő ágazat, a növénytermelés és az állattenyésztés összefonódása jellemzi, de sok helyütt csak egy-egy ágazaton belül alakult ki a belterjesség magas foka.

42

A vegyes mezőgazdaság típusa elsősorban Nyugat- és Észak - Európában terjedt el. Az intenzív vegyes mezőgazdaság egyik leghatékonyabb formáját Dánia fejlesztette ki, különösen az egyes ágazatok egymásra épülése szervezett. A fejlett világ néhány kisebb régiójában intenzív növénytermelés alakult ki, pl. Dél- és Közép-Európa, Kalifornia szőlőtermelő tájai.Az intenzív gazdálkodásra nagy súllyal nehezedik a folyamatosan dráguló műtrágyák és növényvédő szerek tömeges alkalmazása. Ugyanakkor a termőtalaj több évtizedes intenzív használata káros folyamatokat indít el a természeti környezetben. Talajerózió lép fel, a túltrágyázás megmérgezi a termőtalajt, a nehézgépek használata összepréseli a felső talajréteget, akadályozza a levegőzését, és rontja a vízvezető képességét. A tartós öntözés sókoncentrálódást idéz elő. A fejlett ipari országok mezőgazdaságának másik jellegzetes típusa az extenzív (külterjes) mezőgazdaság. Ez alakult ki Észak-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Az extenzív növénytermelés klasszikus területe az észak-amerikai préri búzatermelő övezete - mind az USA-ban, mind Kanadában. Az extenzív állattenyésztés ugyanezeken a tengerentúli területeken terjedt el, a növénytermelés számára már túl száraz térségekben. Amerikában a szarvasmarhatartás, Ausztráliában és Új-Zélandon emellett a juhtenyésztés jelentős.

 

Dél- és Kelet-Európa mezőgazdasága:

A mediterrán gazdálkodás jellemző a Földközi-tenger medencéjét északról szegélyező, növénytermelő zónára. Kelet-Európa területén a vegyes mezőgazdaság vonásai érvényesülnek.

 

A fejlődő országok mezőgazdasága:

A fejlődő világ egyik legfőbb hagyományos mezőgazdasági termelési módja a talajváltó gazdálkodás. Az amerikai kontinens, Ázsia és Afrika trópusi területein ma is megtalálható. Jellegzetes terményei a gyökér- és gumós növények, mint a manióka, a batáta, a különféle jamszgyökerek. A nedves trópusokon az ugaroltatás biztosítja a talaj számára az elvesztett tápanyagok pótlását. Nyugat-Afrika legnagyobb részén a bozótugarváltó gazdálkodás dominál. Ez lényegében a talajváltó földművelés azon formája, ahol a földeket állandó jelleggel művelik. Az árasztásos rizstermesztés a tradicionális mezőgazdasági rendszerek legbelterjesebb művelési formája. A nyári monszun uralma alatt lévő területeken jellemző, ott is elsősorban a folyók deltavidékén, ill. alsó folyása mentén. Legfőbb jellemzői a föld intenzív használata és a nagy munkaerő-ráfordítás.

43

A Szahara atlanti-óceáni partjától a mongol sztyeppekig terjed az Óvilág nagy száraz övezete, a nomád pásztorkodás színtere. A vándorlási útvonalak igazodnak az időjárási változásokhoz. A gyarmatosítás eredményeként alakultak ki az ültetvények. A trópusok növényei: a kakaó, a kávé, a banán, a kókuszdió. A szubtrópusokon terem a cukornád, a gyapot, a tea, a földimogyoró, a dohány. Az ültetvényes rendszer révén kezdődött meg a kifejezetten európai exportra történő nagy mennyiségű termelés.

44

17. Az energiatermelés

Az iparosodás terjedése, a népesség növekedése, az urbanizáció felgyorsulása megsokszorozta a világ energiaigényét.

 Az energiafelhasználás szerkezete:

A közös érdekvédelmi szervezetbe (OPEC) tömörült fejlődő országok az 1970-es évek folyamán drasztikusan emelték kőolajáraikat. Ennek következtében a fejlett országok csökkentették a kőolaj-felhasználást. Azóta a kőolajtermelés stagnál, újra nő a széntermelés. Lendületet vett a földgáz, az atomenergia és a vízenergia hasznosítása. A szegényebb fejlődő országok háztartásaiban az energia 20-90%-át a helyi erdőtakaró faforrása biztosítja. Az arab országok zömében csaknem 100%-ban kőolajból állítják elő az elektromos energiát. Más országokban a földgáz szerepe jelentős. Feketeszénre támaszkodik Dánia, a Dél-afrikai Köztársaság, Nagy-Britannia. A fekete- és barnaszén együttes energiaforrásként kiemelkedő szerephez jut Kínában és Németországban. Néhány ország kiemelkedően az atomenergiára is támaszkodik, pl. Franciaország, Belgium, Svédország, Magyarország

45

18. Az ipari termelés

Az ipar fogalma és az iparosodás elterjedése:

A modern ipar kialakulása a 18. század vége felé kezdődött a gőzgép felfedezésével és alkalmazásával.

Az ipar különböző feladatokat lát el:

a bányászat végzi a természeti kincsek, nyersanyagok és energiahordozók kitermelését

az energiahordozókból elektromos energiát termel az energiaipar a bányatermékek és más nyersanyagok feldolgozását végzi a feldolgozóipar

Korunkban a gyáripar fejlődése és fejlettségének színvonala határozza meg a gazdaság egészének fejlettségét, erejét. Az ipar maga után vonta a szolgáltatások fejlődését, és emelőként hatott a mezőgazdaságra is.

 

Szerkezetváltás és területi átrendeződés:

A modern ipar szerkezete folyamatosan változott. Az ipari forradalom elindítását a gőzgép feltalálása tette lehetővé. A 20. század küszöbén a földgáz és a kőolaj alkalmazása, az elektromos energia előállítása nyitott új korszakot az ipar fejlődésében. A 20 század végén a mikroelektronika, az informatika és a biotechnika tereli új vágányokra az iparszerkezet alakulását. Az elmúlt fél évszázad során jelentősen bővült az iparosodott térségek köre. A világipar elhelyezkedése alapvetően nem változott. A meghatározó ,,ipari tengely" ma is az északi mérsékelt övben, a Mississippi és a japán szigetek között helyezkedik el. A fejlődő térségek folyamatosan bővítették ipari termelésüket.

 

Az ipari telepítő tényezők:

A telepítési tényezők lehetnek:

természeti tényezők: A nyersanyagok, az energiaforrások, valamint a vízkészletek előfordulása, a felszín tagoltsága és az éghajlati adottságok.

társadalmi tényezők A munkaerő, a fogyasztópiac, a szállítási feltételek, az infrastruktúra, a föld ára, a tőke, s bizonyos esetekben a stratégiai szempontok.

46

 

A világ nagy ipari régiói:

Az Európai Uniót észak-dél irányban átszelő ipari folyosó.

Közép-angliai, holland, belga, és észak-francia ipar összefüggő térsége.

Rajna-Ruhr iparvidék.

Milánó-Torino-Genova ipari háromszög

Elszigeteltebb iparvidékek kelet felé: Szilézia, Donyec, Ural, Kuznyeck.

Kína területén Mandzsúria.

Japán fő szigetének a Csendes-óceánra néző oldala.

Észak-Amerikában az USA ÉK-i részén.

 

A történelmi iparvidékek hanyatlása:

Egy ipari régió hanyatlását előidéző tényezők lehetnek:

Kimerül vagy minőségileg leromlik a helyi nyersanyagforrás.

Visszaesik a kohászati termékek iránti kereslet.

Az újonnan iparosodott országok a hagyományos ipari térségek számos termékét

jelentős mértékben visszaszorítják saját ipari bázisuk kiépítésével.

A szén átmenetileg veszít pozíciójából az atomenergiával és a kőolajjal szemben.

Az új technológiák forradalmasítják a hagyományos iparágakat.

 

Tudományos és műszaki fejlődés a 21. század küszöbén:

A műszaki haladás a gazdasági növekedés központi eleme. Az új technológiák és az ezekre épülő új ,,termékcsaládok" széles körű elterjedése jelentősen átalakította a fejlett ipari társadalmak termelési és fogyasztási szerkezetét. A kutatás-fejlesztés (az ún. K+F): azok az alkotó tevékenységek, amelyeknek célja, hogy az emberiség egyre több tudományos és technikai ismerettel rendelkezzen.

 

47

A feldolgozóipar átalakulása a tudományos-műszaki fejlődés függvényében:

A feldolgozóipari tevékenység jelentősen koncentrálódik a fejlett ipari országokra. 1999-ben a világ összes GDP-jének 21%-át állította elő a gyáripar. Napjainkban a világ összes gyáripari termelésének 80%-a a magas jövedelmű országokból származik. Korunk tudományos és műszaki fejlődésének következménye, hogy az ipar, s különösen a feldolgozóipar ágazati szerkezete jelentősen átalakult. Napjainkra az egyes ipari ágazatok között sokoldalú kapcsolatok jöttek létre. A feldolgozóipar átalakulásának egyik legfontosabb tényezője, hogy ipari termelő és ehhez kapcsolódó szolgáltató blokkok jönnek létre, sőt termelési komplexumok szerveződnek az új iparágak körül.

Ezek közül négy kiemelten az ipar meghatározó tényezője:

o energetikai komplexum

o elektronikai-informatikai komplexum

o biotechnológiai komplexum

o hadiipari komplexum

48

19. Napjaink legfontosabb ipari ágazata, az elektronika

A 21. század ,,jelszava" a mikroelektronika:

A miniatürizált integrált áramköröknek köszönheti lényegében az elektronika a teljes gazdasági és társadalmi életet átformáló szerepét. A mikroelektronikai iparág alapvető változást hozó termékévé az 1980-as évekre a mikroprocesszor vált.

 

Az elektronikai iparág legfontosabb jellemzői és térbeli eloszlása:

Az elektronika az egyik legfontosabb csúcstechnológiai iparág. Az egyes elektronikus árucikkek eladási értékei és az ezeket előállító cégek profitjának nagysága messze felülmúlja a többi iparág hasonló mutatóit. Az elektronikai újítások hatása a termelés legkülönbözőbb ágazataiban is igen gyorsan jelentkezik. A világ elektronikai termelése a fejlett ipari országokra koncentrálódik, az USA és Japán a meghatározó. A világtermelésen belül az USA részaránya fokozatosan csökkent, a nyugat-európai országok jelentősége alig változott, ezzel szemben Japán és az ázsiai fejlődő államok aránya jelentősen fokozódott. Az elektronikai komplexumhoz a következő ágazatok tartoznak: félvezetők, részegységek, szórakoztató elektronika, adatfeldolgozás, kísérleti és mérőműszerek, távközlési berendezések, orvosi és ellenőrző műszerek, ipari elektronika, katonai elektronika.

 

A mikroelektronika hatása az ipari termelési folyamatok megváltozására:

Három fő területre összpontosul:

Az elektronikus vezérlésű termelési rendszerek. A számítógéppel támogatott tervezés és gyártás a gépgyártásban egyre elterjedtebb (ún. flexibilis termelési rendszerek).

Az ipari robotok széles körű alkalmazása. A robotok biztonságosak, kevésbé vannak kitéve baleseteknek, és az ember számára túl veszélyes feladatokat is elláthatnak.

Az ipari termékek szállításával, raktározásával és értékesítésével kapcsolatos elektronikus rendszerek. Az elektronika a termékek korszerűbb raktározási és értékesítési rendszerét is kialakította.

49

A vonalkód: nyomtatott, géppel olvasható kód, amely különböző szélességű és egymástól különböző távolságban elhelyezkedő, párhuzamos vonalakból áll.

20. A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra

A szolgáltatási szféra mint a gazdasági élet önálló, tercier szektora viszonylag új jelenség korunk világában.

A szolgáltatás alapvető jellemzői:

A gazdasági fejlettségi szint függvényeként alakul, ill. változik. Bár önálló ágazat, de a tényleges gazdasági, társadalmi élettől nem választható el. Csak a magas fejlettségi szinten van igény és fizetőképes kereslet, továbbá megfelelő technikai színvonal ahhoz, hogy a szolgáltatási ágazatok önállóan szerveződjenek és elkülönüljenek az anyagi termelést folytató szektoroktól.

 

A szolgáltatás fogalma és legfontosabb típusai:

A szolgáltatás: az anyagi javak termelésétől megkülönböztetett minden olyan tevékenység, amely valakinek vagy valaminek a körülményeiben változást eredményez. A szolgáltatási tevékenységet személy vagy gazdasági szervezet végzi előzetes megállapodás alapján, fizetség ellenében.

A szolgáltatási tevékenységek fő csoportjai:

A termelő és termelési szolgáltatások: Azok a szolgáltatási tevékenységek, amelyek a mezőgazdasági és ipari, sőt magának a szolgáltatási szektornak is a hatékony működését segítik elő. Alapszolgáltatásnak is nevezik. Az utóbbi években a termelési szolgáltatások csoportján belül az új, korszerű szolgáltatási formák kerültek előtérbe: pénzügyi szolgáltatás, információs gazdaság, idegenforgalom.

A közületi és társadalmi szolgáltatások: Feladata az állampolgárok korszerű, minden igényt kielégítő életmódjának biztosítása, valamint az állami és önkormányzati irányítás megszervezése és zavartalan lebonyolítása.

A személyes szolgáltatások: Ebbe a csoportba a háztartások tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatási ágazatokat soroljuk

 

50

Az infrastruktúra szerepe a szolgáltatási tevékenységekben:

Az infrastruktúra: a gazdaságnak azok a strukturális létesítményei, amelyek az eladók és a vevők között a javak és a szolgáltatások áramlását biztosítják.

Az infrastruktúra lehet:

Szociális Azok a berendezések, építmények, amelyek az oktatási és egészségügyi szolgáltatási tevékenységek működését teszik lehetővé.

Gazdasági Azok a hosszú élettartamú berendezések, eszközök, amelyek felhasználásával a termelő és háztartási szolgáltatási tevékenységek elvégezhetők.

A gazdasági infrastruktúra lehet:

o Közhasznú infrastruktúra o Közhasznú utak, vasúti pályák és vasutak o Egyéb közlekedési szektorok

 

A gazdasági infrastruktúra összetétele a gazdasági fejlődés függvényében:

Az infrastrukturális beruházások rendkívül költségigényesek, és a megtérülési idejük is sokkal hosszabb, mint a többi termelési ágazaté. Infrastruktúra hiányában egyes területek gazdaságilag nem fejlődhetnek. Azok a települések, ahol még az elemi létfeltételek többsége is hiányzik, előbb-utóbb elnéptelenednek.

 

Az információs gazdaság:

Napjaink gazdaságában az információtechnológia a gazdasági hatékonyság és versenyképesség kulcsa. Az iparilag fejlett országokban az információgazdaság a legdinamikusabban növekvő ágazat. Az egyes informatikai ágazatokban, ill. több informatikai ágazat együtteseként hatalmas informatikai óriásvállalatok szerveződnek. Az informatikai forradalom a foglalkoztatottak képzettségi szint szerinti átrendeződését is maga után vonja. Az egész világot átfogó információs gazdaság nyelve egyértelműen

51

az angol, így az információs ágazatokban az angol nyelv alap-, illetve középszintű tudása szintén alapfeltétel. Tapasztalható az ún. távmunka megjelenése is. Az információs gazdaság globális méretekben szerveződik, de pozitív hatásai még csak a fejlett ipari országokban tapasztalhatók. Ezért az egész világot átfogó információs társadalom fogalma a reális valóságtól még nagyon messze áll.

 

Az információs gazdaság hatása a gazdaság térbeli elhelyezkedésére:

A modern információs technológia révén a földrajzi helyzet fontossága igen megváltozik. A gazdasági élet folyamatos térbeli szétterjedése egy időben a térbeli koncentráció folyamatával fokozatosan felerősödik. Az információs gazdaság esetében a nagyvárosok szerepe egyre inkább felértékelődik.

52

21. A közlekedés és az idegenforgalom

A szárazföldi közlekedés technológiai átalakulása:

A szárazföldi közlekedés legnagyobb forgalmat lebonyolító ágazata a vasút. Gazdasági előnye a tömegáruk nagy távolságra történő szállítása. Az 1970-80-as évtizedre jellemző tendencia, hogy mind a személyszállítás, mind a teherszállítás terén a közúti közlekedés került egyre inkább előtérbe. A közúti szállítás ugyan drágább a vasútnál, de ugyanakkor sokkal gyorsabb, és a személyszállítást tekintve kényelmesebb. A világon a személy- és teherautók száma hatalmas mértékben emelkedett. Napjainkra a közúti közlekedés jelentős átalakulási szakaszba lépett. Ugyanakkor egyre nagyobb sebességű vasútvonal-hálózatok épülnek ki. A vasúti teherszállítás technológiai átalakulásának kulcsszava az ún. kombinált fuvarozás. A konténerek révén lehetővé vált a darabáruk olcsó vasúti fuvarozása. De vonatra nem csak konténereket, hanem egész kamionokat is rakhatunk. Az ún. ,,gördülő országutak" olyan speciális vasúti teherkocsik, amelyekre a kamionok egyszerűen fel- és lehajthatnak.

 

A vízi közlekedés:

Két fő ágazata van:

Belvízi hajózásA folyókon, csatornákon, tavakon lebonyolódó hajózás, olcsó, környezetbarát és biztonságos szállítási mód. Különösen a nem romlandó és nem sürgős rendeltetésű tömegáruk szállítására alkalmas. Európa legjelentősebb vízi útja a Rajna. A Duna, Európa második legnagyobb folyója. 1992-ben adták át a Duna-Majna-Rajna-csatornát. Ezzel a Rajna és a Duna között közvetlen hajózási kapcsolat alakult ki, s létrejött az európai kontinens összefüggő belvízi hajózási rendszere.

Tengeri hajózásA vízi közlekedés legnagyobb forgalmat lebonyolító ágazata, ugyanis nagy tömegű áruk nagy távolságra történő szállítása tengeri úton a legnyereségesebb. A technológiai fejlődés révén az egyes árufajták igényeinek megfelelő speciális hajóparkok alakultak ki. A tengeri szállítás történelmileg kialakult legfontosabb iránya az Európát Észak-Amerikával összekötő útvonal.

 

A légi közlekedés:

53

Napjaink legnagyobb mértékben fejlődő közlekedési ágazata a légi közlekedés. Légi úton a kis tömegű, de nagy értékű cikkek gyors szállítása nyereséges.

 Az idegenforgalom:

A belföldi és a nemzetközi idegenforgalom az egyik leggyorsabban fejlődő ágazatok közé tartozik. A külföldre irányuló idegenforgalom világviszonylatban még kevesek által elérhető luxustevékenységnek minősül. Sokoldalú adottságok alakítják ki egy táj, egy régió vonzerejét: természeti tényezők, történelmi, muzeális, kulturális, települési sajátosságok. A nemzetközi turizmus résztvevőinek zöme a hűvös mérsékelt öv fejlett térségeinek lakója. A hűvösebb zónákból kiutazók legkedveltebb célterülete a Földközi-tenger medencéje. Az európai turizmus kedvelt célpontja az Alpok és a Kárpátok vonulata, nyáron a magaslati üdülés, télen a síelés vonzza az üdülőket. Keresett idegenforgalmi pontok a gyógyfürdőhelyek, továbbá a világ legszebb nemzeti parkjai.

54