A FRANCIA FORRADALOM

A forradalom fogalma

„Olyan történelmi időszak,

melyben a kormányzat bukását a

politikai, társadalmi és gazdasági rend

gyökeres átalakulása követi”

A forradalom feltétele

„Olyan gazdasági, társadalmi válsághelyzetválsághelyzet kialakulása, amely a korábbi módon

többé sikeresen nem kezelhető

társadalmi-szociális feszültséget, elégedetlenségelégedetlenséget vált ki.”

A forradalom tényezői

• cselekedni képtelen politikai vezetés;

• olyan csoport(ok) léte, amely(ek) át kívánják venni a vezetést;

• olyan ismert ideológia és politikai program, amely megoldást ígér a gazdasági-társadalmi-szociális-politikai válsághelyzetre.

A forradalom menete

Kezdete: az az időpont, amikor a cselekedni nem tudó kormányzat és a cselekedni kívánó ellenzék összeütközik

Jellemzői:

• spontán

• tömegtámogatás

• a kormányzat válaszreakciója

Első szakasz:• a kormányzat megbukikProbléma: • a forradalmi programot át kell ültetni a

gyakorlatbaFeltétel: • biztosítani kell a megszerzett hatalmat • rá kell venni a gazdasági, társadalmi,

politikai erőket, hogy járuljanak hozzá a változások megvalósításához

• Ha sikerül, a forradalomnak vége van.

Ha nem sikerül:• a folyamat megismétlődik: az eredménytelen program

a válságot tovább növeli, miközben a hatalomra jutott csoport nem tud megválni a hatalomtól; újabb ellenzéki csoport szerveződik, amely radikálisabb programjával, ideológiájával megnyerheti a társadalom többségének támogatását - s ez a csoport megbuktathatja a kormányt…

Probléma: • jobban ki lesz szolgáltatva támogatói bizalmának -

nem nyúlhat bizonyos többségi érdekeket sértő intézkedésekhez

• számolnia kell a visszatérési kísérletekkel

Megoldás?:

• vagy újabb, még radikálisabb, az erőszakot totálisabban bevető csoportok kerülnek hatalomra: bukás

• vagy társadalmi közmegegyezés születik: eredményességét az ellenforradalom erőssége kérdőjelezheti meg.

1. Mi omlott össze?

Az abszolút monarchiát két válság buktatta meg: • Az egyik az 1770-es évek közepétől kibontakozó

gazdasági válság volt, amelynek hatását az 1788-as rossz termés és az azt követő, rendkívül hideg tél felerősítette, s ez 1789-re mozgósította a városi és vidéki tömegeket.

• A másik a politikai válsággá növő pénzügyi válság volt, amely 1788-89-re megbénította a kormányzatot.

Az 1789-es év

• A társadalom vezető csoportjainak kormányellenes fellépése, megmozdulásai bírták rá a kormányt a rendi gyűlés összehívására.

• 1789-ben a rendi gyűlés választásai mozgósították az országot

• megszületett az új, forradalmi ideológia: Sieyes: Mi a harmadik rend?

• 1. A rendi gyűlés hozzálátott egy olyan alkotmány létrehozásához, amely biztosítja a politikai szabadságot és a törvény előtti egyenlőséget.

• 2. Kenyérhiány miatt lázongó városi és vidéki néptömegek. /Párizsban egy népfelkelés elfoglalta a Bastille elnevezésű várbörtönt (július 14.)/

• 3. Az élelemhiány, a felfokozott politikai várakozások és a terjedő rémhírek mozgósították a falvak lakosságát is: nagy félelem: a falusiak a földesúri rendszer ellen

• Augusztus 4-én az Alkotmányozó Nemzetgyűlés eltörölte a régi társadalmi rendszer alapjait.

• Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatával (augusztus 26.) összefoglalta a legfontosabb jogi normákat: nem a születés, hanem a vagyon és a tehetség előkelősége gyakorolja a politikai hatalmat.

• A kivívott eredményeket egy újabb erőszakos megmozdulással sikerült biztosítani. A párizsi asszonyok október 5-6-án arra kényszerítették a királyi családot, hogy Versailles-ból Párizsba költözzön.

• Mindez szembefordította a történtekkel a forradalom mérsékeltebb híveit, megnehezítette a politikai kompromisszumokat, és sokak szemében elfogadhatóvá tette az erőszak gyakoribb alkalmazását.

Alkotmányozó Nemzetgyűlés /ANGY/:

lefektette egy új társadalmi és politikai rendszer alapjait:

• társadalomtársadalom: a törvény előtt egyenlő, személyes szabadságjogokkal rendelkező egyénekből áll

• államállam: a népszuverenitást választásokkal érvényre juttató képviseleti rendszer

DE:

új konfliktusok jöttek létre:

lehetetlen a forradalmi átalakulás békés lezárása

• felerősödött a városok és falvak ellentéte /az újításokat intoleráns módon vezették be/

• az emigránsok hazatérési kísérletei

• a hadsereg bomlása

• az egyház átszervezése

• 1791. júniusában XVI. Lajos elszökött Párizsból: elfogása súlyos belpolitikai válsághoz vezetett:

• felmerült az államforma megváltoztatása –radikalizálódás: a tüntetőkkel fegyveres konfliktusra került sor (Mars-mezei mészárlás, július 17.).

A Habsburg császár és a porosz király reakciója: pillnitzi nyilatkozat:

Franciaországot a külső fenyegetettség érzése kerítette hatalmába

• Az új törvényhozó szerv, a Törvényhozó Nemzetgyűlés (1791-92) bűnbakokat keresett, s megtorló intézkedéseket foganatosított az emigránsok és a papság ellen.

• 1791 őszétől a különböző politikai csoportosulások egyaránt háborús politikával keresték a kiutat a belpolitikai válságból, s ettől remélték céljaik megvalósítását.

• A Törvényhozó Nemzetgyűlés hadat üzent a császárnak (1792. április 20.).

• A háború azonban forradalmasította a forradalmat.

• Az első katonai kudarcok felerősítették az ellenségnek tekintett csoportok üldözését, és tettekre serkentették a városok radikálisabb csoportjait. Ezek egyre veszedelmesebb ellenségnek tekintették XVI. Lajost, és 1792. augusztus 10-én megdöntötték a királyságot.

• Az államhatalom összeomlott, Párizsban börtönmészárlásokra került sor, a valmyi csatával azonban (szeptember 20.) sikerült visszavonulásra bírni az országba betört osztrák, porosz és emigráns hadseregeket.

• Az új alkotmányozó szerv, a Nemzeti Konvent (1792–95) választásain a társadalomnak csak egy kisebbsége vett részt, s az általuk megválasztott képviselők kikiáltották a köztársaságot (szeptember 21-22.), ami a társadalom többsége számára semmit sem jelentett.

• A Nemzeti Konventben a Hegypárt tagjai a háborús viszonyokra való tekintettel készen álltak a szabadságjogok és a tulajdonjog átmeneti korlátozására, valamint a néptömegek követeléseinek ideiglenes kielégítésére. A tulajdont és a személyes szabadságot védelmező Gironde nevű párt mindezt veszedelmesnek tartotta. A katonai sikerek hatására a Konvent közvetlen kihívást intézett minden európai monarchia ellen, perbe fogta és lefejeztette a királyt (1793. január 21.).