1.oldal,összesen:22

AGENEZISMŰFAJIÉRTELMEZÉSE©dr.SzalaiAndrás,ApológiaKutatóközpont,www.apologia.hu(v.5.2016.03.13.)

Azún.műfajiértelmezés(literaryframeworkinterpretation)olyanírásmagyará-zati irányzat,amelyszerintabibliai teremtéstörténetnemmaiértelembenvetttörténelmi feljegyzés és tudományos adatok forrása, nem ismitológia vagy azevolúcióelmélet mitologikus megfogalmazása, hanem teológiai üzenet bölcses-ségirodalmiformában.Azirányzattehátnagyhangsúlythelyezaszövegműfajá-ra, a szerző eredeti szándékára és a szöveg kortárs jelentőségére. Az irodalmiszerkezet és forma kutatása pedig arra vezeti, hogy ne a formai részletekhezragaszkodjon szó szerint, hanem a tartalmi lényeghez. Eszerint az 1Móz 1-11összefüggőegész, amelybár elbeszélés,mégis sajátos, egyedülállóműfaj:világ-magyarázat (etiológia), amely a környező ókori pogány vallások világképévelszemben fogalmazódottmeg.Végül,mivel aműfaji értelmezés csak írásmagya-rázati iskola, nincs természettudományi programja, mint a teista evolucioniz-musnakvagyaneo-kreacionizmusnak.

1.AzirodalmiformákismereténekszükségességeA műfaji értelmezés a Biblia keletkezésével kapcsolatos közismert tényekbőlindulki.

1.1.IstenszavaemberinyelvenA Biblia Istene személyes és kommunikáló Isten, aki nem csupán ismereteketvagy elveket akart közölni az emberiséggel, hanemönmagát akarja bemutatni,velünkmegismertetni,hárommódon:

• a természet tanúságtételével (a teremtett világ „értelmes vizsgálata”,amelyIstenörökhatalmáramutat–nematermészetértelmestervezett-ségére,vö.Róm1:20),

• alelkiismerethangjával(aszívbeírttörvény,vö.Róm2:15)• ésatörténelmiésírottkinyilatkoztatásonkeresztül(évezredesegyüttélés

azsidónéppel,végülmegtestesülésJézusban,Ó-ésÚjszövetség).

AmikorIstenszóltanépéhez,aszavaitleírták.Ezaztjelenti,hogy

• azüzenetneknemcsakaktuális,hanemmaradandójelentőségevolt/van,• amit későbbi nemzedékek is olvasni fognak, és akiknek a rájukmaradt

szövegetértelmezniükkell,• deaszövegekhelyesértelmezésetöbbokbólsemmindigkönnyűfeladat!

Istenugyanmindenkiszámáraérthetőenakarhozzánkszólni,

2.oldal,összesen:22

• denem21.századieurópaiakhozszólt,hanemókorizsidókhoz,• ígyIstenüzeneteésakorabeliekarraadottreakcióiakorabelizsidókkul-

túráján,nyelvénésirodalmiformáinkeresztüljutelhozzánka21.sz-ba.

Ennekazértvandöntőjelentősége,mert

• mindenüzenet tartalmátmeghatározza azüzenőáltal választott közlésiforma;tartalomésforma,üzenetésműfajegymástólelválaszthatatlan,

• abibliaiszövegekettehátazoksajátosirodalmiformáinakismeretenélkülfélreérthetjük!

Abibliaiirodalmiformákegyrészemégmaisismerős(pl.közmondás,levél,pré-dikáció),deaműfajok többségenapjainkrakihalt,márnemművelik,vagy igeneltérőformában,

• ezértvagyelsőolvasatrasemvagyunkbiztosakazértelmükfelől(pl.apo-kalipszis)

• vagyazthisszük,értjükőket,pedigvalójábannemisvesszükészrerejtettsajátságaikat,ésezértfélreértjükőket(pl.példázatotallegóriaként,aGe-nezisttudományként).

1.2.AzolvasóiszemüvegtőlazolvasottszövegigABibliaértelmezésének,magyarázásánakistörténetevan:

• nemmindenkiszentelt(elegendő)figyelmetabibliaiműfajoksajátságai-nak,ígyazegyházbanmindigistöbbértelmezésihagyományéltegyütt,

• koronként változott az uralkodó értelmezési hagyomány, amely pedighíventükrözteazadottkorvagytérségkultúráját,szellemiáramlatait,

• aBibliaolvasói tehátmindenkorban sajátos„szemüveget”viseltek(gon-dolkodásisémák, irodalmi formák irántiérzékenységvagyennekhiányastb.),ahogymais,

• ezért a Szent Szövegvizsgálata előtt tanácsos a saját szemüvegünk vizs-gálata.

ABibliahelyes,azaz felelősségteljesértelmezéséhez többdolognak isa tudatá-bankelllennünk:

• vannakkihaltókoriirodalmiformák, amelyek létezésérőlnemfeltétlenülvantudomásunk,

• nekünk is van saját, a mi korunknakmegfelelő megközelítésünk, amelynekünkugyanmagátólértetődő,deattólmégnemfeltétlenülhelyes,

• más kultúrák sajátosságait azért nem könnyű feltárni, mert kívülállókvagyunk,asajátkultúránksajátságaitpedigazért,mertarészevagyunk,ésnehézkívülrőllátnunkmagunkat.

3.oldal,összesen:22

AfentiekalapjánaBibliaésaGenezisún. irodalmivagyműfajiértelmezésénekcélja a szerző eredeti közlési szándékának és a szöveg kortárs jelentőségénekfeltárása,mertcsakígyalkalmazhatjukhelyesenaszöveget.

2.BibliaértelmezésegykorésmaABibliaegyesiratainnincsfeltüntetve,hogy„azalábbiszövegebbevagyabbaaműfajba tartozik”. Ez egyrészt olyan fokú irodalomtudományi tudatosságot fel-tételezettvolna,amelyazókoriIzraelbenismeretlenvolt,másrésztnekikakkornem is volt rá szükség, mert ezek a műfajok sokáig egymég élő hagyományközismert részeként jelentek meg. A későbbi korokban és más kultúrákbanélőknek azonban már igenis szükségük van arra, hogy feltárják a számukraidegenformákat–ésvelünkisezahelyzet.Ezegyfajta„irodalmirégészet”.

2.1.ÉrtelmezésiirányzatokareformációigABibliaésateremtéstörténetértelmezésévelkapcsolatbanareformációigtöbbértelmezési irányzat alakult ki, amelyek egymásmellett éltek, és egyes tanítókéletüksoránazegyikrőlamásikra tértekát (pl.Augustinus,Lutherazallegori-kusrólaliterális-tipologizálóra):

A zsidóságban három irányzat volt: szó szerinti (psát), magyarázó (drás) éslegendákkalbővített(ággádá);Philóngöröghatásravetteátazallegorizálást.

Azóegyházbanazantiókhiai iskolamódszere (pl.TarzusziDiodórosz): literális(szó szerinti) és tipologikus (korábbi személyek, eseményeküdvtörténetimeg-feleltetésekésőbbiekkel);azalexandriaiiskolamódszere(pl.Órigenész):allego-rikus (személyek, események, képek azonosítása örök spirituális igazságokkal,eszmékkel).

2.2.Azeurópai15-19.századéshatásaAsajátmegközelítésünkmegértését az európaikultúrtörténet legutóbbi szaka-szával kell kezdenünk. A 15-19. századig ugyanis példátlan és drámai hatásútársadalmifolyamatokzajlottakle(forrás:Zimmer2009).

2.2.1.Atörténelmiátalakulásdrámaifelgyorsulása

Avilágtöbbirészére,azazatörzsiésakeletitípusúkultúrákraegészenazújkor-igérvényesmaradtanagyfokútársadalmistatikusság,Európábanazonbana15.századtól kezdve drámaimódon felgyorsultak a társadalmi folyamatok. Ezt azalábbitényezőkváltottákki:

• Felfedezésekéstalálmányok:Amerika,aFöldgömbalakja,aheliocentri-kus Naprendszer, modern térképészet, csillagászat; mechanikus óra,iránytű; távcső, mikroszkóp; könyvnyomtatás; vérkeringés, narkózis;

4.oldal,összesen:22

elektromosság, izzólámpa,morze, fényképezés; gyárak, gépek,motorok,laboratóriumok,újtudományágaksora...

• Gazdaság:gyarmatosítás,kapitalizmus,világkereskedelem,bankrendszer,iparosodás...

• Szellemi élet: felvilágosodás, filozófia elválása a teológiától; iskolázás,általánostankötelezettség;szociológiaéspszichológia...

• Társadalmiváltozások:nagycsaládbólkiscsalád,városiasodás,polgároso-dás,munkásmozgalmak;vallásszabadság,államésegyházszétválasztása;emberi jogok, alkotmányok, nacionalizmus, nemzetállamok, pártok, sza-vazatijog,sajtó...

2.2.2.Atörténelmitudatkialakulása

Korábbanszázadokalatt történtekolyanváltozások,amilyenekakkor(ésazótais)néhányévalatt.Afelgyorsulóvilágpedigmaradandóhatástgyakoroltagon-dolkodásmódra,avilágnézetre:

• A hétköznapi tapasztalatban a változások az egész életetérintik, vissza-fordíthatatlanok, így minden esemény egyszerivé, a múlt pedig egyszerieseményeksorává válik (kronológiává, időrenddé).Visszalépésnincs, ígyjelenésmúltközöttegyremélyülaszakadék.Mennicsakelőrelehet, ígyválikkulcsfogalommáaváltozás,afejlődés(modernizáció,evolúció).

• Megváltozikamúltértékeihezvalóviszonyulásis.Korábbanahagyománymindenalapja,forrásaésmértéke,avégsőtekintély.Mivelahagyományaváltozó körülmények között a fejlődés gátja lehet, lemaradást okozhat,mint tekintélymegkérdőjeleződikés leértékelődik.Kialakulazújuralmamindenrégebbivel(azaz„maradival”,„elavulttal”)szemben.

• Kialakulavalóságún.történetiszemlélete.Korábbanisvolttörténetírás,de nem létezett a történelmi fejlődés gondolata. Sosem tudatosodhatottugyanisazemberbenolyasmi,hogyazemberéletétésvilágátazéppenikörülmények totális, állandó változása határozza meg. Tehát a jelentapasztalataimiattfordultazérdeklődésamúltrólbeszámolóiratok,ígyaBibliatörténelmi„beágyazottsága”,aszövegek„eredeti”jelentésefelé.

• Akorábbanmindenkultúrábanelfogadottéselterjedtelbeszélésiformák(mítosz,mese,legenda,etiológia)egystabilabbvilágból„maradtakfenn”,ezért a világot is úgy írták le, mintha azmindig ugyanolyanmaradna.Mivelezazéletérzésésazáltalukhasználtképikifejezésiformaamodernember számára idegenné vált, eműfajokat a gyermekek világába és „azemberiség gyermekkorába” száműzték. Azóta a mítosz „csak mítosz”, aszimbólum„csakszimbólum”,a fiktív „csak fiktív”–azaznemavalóság,nemigaz.

5.oldal,összesen:22

2.2.3.Atudományosságújértelmezése

Az európai változások hatására a „tudományosság”mibenléte,módszertana éstársadalmiszerepe,tekintélyeisnagyváltozásokonmentát:

• Atudományosságbanelsődlegeslettatapasztalat(empíria)ésazértelem(ráció) szerepe, így a kísérletezés és az ellenőrizhetőmódszerek, illetveazokfolyamatosjavítása.

• Mivel ahagyományokhelyett a tapasztalat és az értelemvált aközmeg-egyezéseszközévé,a„felvilágosultak”sikeresküzdelmetindíthattakapoli-tikaiönkény,aszületésielőjogokésazelőítéletek,illetveababonásvallá-sosság(ésazegyház)ellen.

• Azújtudományosmegközelítésígynemcsakatermészet,hanematársa-dalomésaszellemiéletmindenterületéniselterjedt.Mindentudományosvizsgálat(kritika)tárgyávávált, ígyavallásésaBiblia is(a„kritika”szóeredetitudományosértelme„alaposvizsgálat”,ésnem„kritizálás”).

2.3.AmodernbibliatudománykialakulásaAfentikultúrtörténeti folyamatok természetesenazegyházraésa teológiára ishatottak.Amodernbibliatudományaprotestánsteológiában jelentmeg, ahol ahagyományokszerepeelevekisebbvolt.Azegyetemekena18. századraönállótantárgy lett,kikerültazegyházdogmatikai fegyelmealól, függetlennévált (en-nekmindenáldásávalésátkávalegyütt),ésújvizsgálatimódszereketvezetettbe(történetkritika,kánonkritika,szövegkritikastb.)

Amodernnyugatibibliatudományegyikgyökeretehátazúj történelmiszemlé-let, amásik azonban az ókori Kelet 19-20. századi régészeti felfedezése, amirévénmasokkalteljesebbképünkvanazókorvilágárólésannakvallásiirodal-máról,mintkorábbanazegyházatyáknakvagyareformátoroknak.

• ABibliaelőttikorokvallási-mitológiaiszövegeikerültekelő:avízözönrőlsumerZiuszudra,akkádAtrahaszisz-ésGilgames-eposz,ateremtésrőlazakkádEnumaElis,ugaritiBaalésAnatciklus;sumerkirálylistákéstemp-lomihimnuszok;Utnapistimintelmeistb.

• Ismeretlennyelvüketsikerültmegfejteni:1822-benazegyiptomihierogli-fákat,1835-benazakkád,1844-benazóperzsa,az1870-esévektőlpedigasumerékírást.

• Aszövegekabibliaihozhasonlótémákrólszólnak:teremtés,özönvíz,tör-vények, bölcs mondások, és hasonló stílusban szólalnak meg. (Kérdés,hogymitvettekátazsidók,ésmilyencéllal?)

• Kialakultak a történelmi tanszékek és a régészet. Rendszeres ásatásokkezdődtek az egész Közel-Keleten: 1847 Ninive – Szanhérib palotája,Asszurbanipálkönyvtára;1851Babilon–Nebukadneccárpalotája.1867ótapedigJeruzsálembenisásatásokfolynak.

6.oldal,összesen:22

Mindez segít jobbanmegismerni a Biblia üzenetének kortárs jelentőségét, amimindenbizonnyalaszerzőeredetiszándékairaésazirodalmiformaválasztásraiskihatott.Azérdemikutatásfejlődésétazonbankéttényezőhátráltatta:

• A protestáns konfesszionalizmus (1550-1650) és ortodoxia (1580-1780)időszaka,mertahitvallásosdogmatizmuselevemeghatároztaaszövegekértelmezését(„Mitkellaszövegnekjelentenie?”),ésa18.századvégéigfelsemmerült a szövegek mibenlétével és keletkezésével való foglalkozásigénye(ti.„MiaBiblia?Hogyankeletkezett?”).

• A felvilágosodás hatásaként a bibliatudomány kezdeteit a racionalizmusésaszkepticizmusuralta,amelyatörténetiségrehivatkozva(historizmus)aBibliahitelességétkérdőjeleztemeg,tehátatartalmátbíráltafelül.Ezzelelidegenítettemagátólakonzervatívteológusokat,a laikustömegeketésegészfelekezeteket.

A 19-20. századra tehát kialakult a teológiai fundamentalizmus és liberalizmusharca.Emiattaprotestánsteológiakétlelkiségitömbreszakadt,akatolikusteo-lógiapedigcsaka2.világháborúutánkezdteelelfogadniaműfajiértelmezést.

2.4.AmaiértelmezésiirányzatokMindezekhatásáranapjainkraaz1Móz-nekháromjelentősértelmezésiésalkal-mazási iskolája alakult ki, amelyek mind a mi korunk történeti-tudományosgondolkodásmódjánakaszülöttei.

Aliterális,szószerintiértelmezés(GeorgeMcCreadyPrice,HenryMorris,JohnC.Whitcomb,EdwardJ.Young,KenHam,WernerGitt):

• az1Móz1-3atöbbielbeszéléshezhasonlóantörténelmibeszámoló,tudo-mányosadatokattartalmaz(hanemszószerintértjük,akkornemvalóságazegészBiblia),

• abibliaiszövegrehivatkozvaalternatívtudomány(creationscience)épít-hetőfel,szembenajelenlegievolucionistaparadigmával.

Azevolucionistateológiaértelmezése(KarlRahner,PierreTeilharddeChardin,RudolfBultmann,PaulTillich,JürgenMoltmann,ClausWestermann):

• az1Móz1-3amaievolúciósparadigmaókorimitikusmegfogalmazása,• a jelenlegi tudományosparadigmaalapjánkell (újra)értelmezniabibliai

szöveget.

Aműfaji értelmezés (Meredith Kline, Lee Irons, Henry Blocher, BruceWaltke,GordonWenham):

• az1Móz1-11világmagyarázatbölcsességirodalmiformában,képimegfo-galmazásanemmondellentazüzenettörténetitartalmának,

• csakírásmagyarázatimegközelítés,nincssajáttudományosprogramja.

7.oldal,összesen:22

3.AGenezis1-11műfajaAműfajiértelmezésszerintateremtéstörténetrészeazelső11fejezettartalmi-lagösszefüggőegészének, amipedig egészen sajátos, aBibliábanegyediműfajtképvisel.Valószínűlegazállazértelmezésinehézségekmögött,hogymásbibliaiműfajokra többpéldavan,azazvanviszonyításialapunk(pl.apokalipszis:Dán,Mt 24-25, Mk 13, Lk 21, Jel). A Genezishez hasonlóműveket azonban csak azutolsókétszázévbenfelfedezettókorivallásosirodalombantalálunk.

3.1.AműfajmeghatározásaAzelső11fejezetmibenlétéreazidőksorántöbbválaszisszületett:

• Egyesekaprózaiformábólésabibliaivisszautalásokszószerintiértelmé-bőlkiindulvaúgyvélik,hogyaszövegazÁdámótaszájhagyományútjánfennmaradttörténelmibeszámolóateremtésrőlésazősidőkről,amitfor-mairészleteibenis„szószerint”kellvenni.

• Mások az elbeszélés gazdag képanyagára hivatkozva úgy vélik, hogy aszövegnemlehetmás,mintmitológia.Nemlehetszószerintvenni,csakaképekmögöttálló„örökeszméket”.

Aműfaji értelmezés szerint az első 11 fejezet valóban nem költemény, hanemelbeszélés, és valóbanmitologikus a nyelvezete, de tartalmi és formai okokbólsemtekinthetőtörténelmibeszámolónakvagymitológiának.

3.1.1.Azihletettségkérdése

Aműfajimegközelítésegyeshívei szerintazelső11 fejezet–akárMózesszer-kesztette,akárababilonifogságutániszerkesztőkműve–ún.visszatekintőpró-fécia. Ahogy a Jelenések esetében Isten a szerzőt előre tekintve ihlette az eljö-vendődolgokról,ugyanúgyihletteazószövetségiszerzőtavilágkezdeténtörténtdolgokrólésazokkésőbbi jelentőségéről.Eztmásokvitatják.Mindenkiegyetértazonbanazzal,hogymivelazelsőfejezetaszombatteológiájáthirdeti,ésazcsakMózes idején jelent meg (a 2Móz 16:22-29 előtt nem tartottak „nyugalomna-pot”),aszövegnemlehetegyÁdámtólfennmaradtszájhagyomány.Hitáltalért-jükmeg,hogyavilágokatIstenalkotta(Zsid11:3).

3.1.2.Atartalmiszempont:világmagyarázat

Aműfajiértelmezésszerintazelső11fejezetvilágmagyarázat,ún.etiológia(gör.aitia=ok).Formailageziselbeszélés,detartalmiszempontbóleltératörténetibeszámolóktól,feljegyzésektől(vö.zsidóhonfoglalás,apostolokcselekedetei).

Avilág, illetveavilágdolgaiés lényeieredetétésjelentőségétmagyarázza,azazegyetemeslétkérdésekreválaszol,háromnagytémakörben:

8.oldal,összesen:22

1:1–2:4Honnanvanavilág?

Honnanvanazégésa földésavizek,amozgótárgyakésazélőlények?Mindigisvolt,vagyvalakivalamikortudatosanmegalkotta?Mitartjafenna felhőket és az égitesteket? Honnan van az a rend, amely a világbanműködik? Az égitestek sorshatalmak vagy csak fizikai tárgyak? Örök avilág,vagyvégeislesz?

2:4–9:17Honnanvanazember?

Miazember,ésmiadolga?Miértolyan,amilyen?Mindigilyenvolt?Miértvannakférfiakésnők?Miértházasodikazember?Miértakarjaanőmeg-szerezniaférfit?Miérturalkodikaférfianőn?Eznormális?

Hogyanviszonyuljonazemberatermészethezésatöbbiteremtményhez?Mittehetazemberakörnyezetével,ésmitnem?Miértilyennehézameg-élhetés?Honnan van a kultúra, amesterségek, aművészetek és a váro-sok?

Kimondjameg,miajó,ésmirossz?Nemegyrerosszabbazember?Ilyen-nek lett teremtve, vagy történt vele valami? Istennembántameg, hogyembert teremtett?Miért halmeg az ember?És ez természetesdolog?Akatasztrófákcsakúgytörténnek,vagyateremtőbüntetései?

9:18–11:26Honnanvannakanépek?

Miértnemértikmegegymástanépek?Miért igázza le egyikamásikat?Létezik olyan cél, ami össze tudná őket fogni? Van közük egymáshoz anépeknek?Nemegycsaládvagyunk?Honnanvannakasémik?

3.1.3.Összehasonlítás:mitologikusforma,anti-mitologikustartalom

Arégészeti felfedezésekalapjánnyilvánvaló,hogyaz1Móz1-11szerzőjesokatfelhasználtaazakkoribanközismertmitológiaitörténeteket,deazis,hogyteoló-giai üzenete mindenben azokkal szemben lett megfogalmazva. Bár a bibliaiszövegnyelvezetemitologikus,atartalmanemmítosz.

Mítoszok 1Móz1-11

Az istenekről szólnak (ritkán félistenihősről). Ők is születnek, egymássalharcolnak.Mind természeti erők vagyjelenségek megszemélyesítői; a világszakrális,azégitesteksorshatalmak.Avilágrészei.Avilágegyrészétatöbbi-ből vagy egymás feldarabolt testébőlalkotjákmeg.Nemjóindulatúak.

Isten csak egy van, aki nem e világrésze(szent),attól függetlenül létezik,puszta szavával hívott létre mindenmás létezőt. A világ önmagában nemszakrális, az égitestek csak fizikai tár-gyak, nem sorshatalmak. Isten nemszeszélyes,hanemigazságosésjóindu-latúazemberrelszemben.

9.oldal,összesen:22

Az emberek az istenek rabszolgái, já-tékszerei, halandók. Minden tudást,mesterséget,művészetet az istenektőlkelllopniukvagykérniük.Csakakirá-lyokazistenekképmásai,akikszövet-ségetcsakegyeshősökkelkötnek.

Minden ember Isten képére és hason-latosságára lett teremtve, nem halan-dónak (Istentől függveörökéletűnek)éskreatívnak(mesterségek,művészet,kultúra). Isten egynéppel és azon ke-resztülmindegyikkelkötszövetséget.

Azemberöröktapasztalatát,örökesz-méket fogalmaz meg, ezért az idő fe-lett, a történelmi tapasztalaton kívüljátszódik.

Világképeciklikus,amelybőlnincskiút(amítoszokatéventeelőadták).

Az ember mai tapasztalatát (bűn éshalál) történelmi eseménnyel magya-rázza(lázadás,öntörvényűség,örökle-teshatás).

Világképe lineáris (kezdet és vég) ésoptimista(kezdettőlkiútígérete).

A bibliai szerző egyértelműen felhasznált történeteket a sumer és az akkádpogánymitológiából,deazokatsajátteológiaiüzeneteérdekébenteljesenátírta.Lássunkkétkonkrétpéldát,egyteremtésrőlésavízözönrőlszólótörténetet:

EnúmaElis4-6. táblaAz istenekhosszas, egymáselleniharcavégénMarduk isten le-győzi Tiámat istennőt, szétveri a fejét, felvágja az ereit. Gondolkozik, mi tegyen vele,aztánkettévágja,egyikfelébőllettazég,amásikbólaföld.Alsóbbistenekrebízzaater-mészet rendjét. Először az isteneknek épít lakásokat,meghatározza lakóhelyüket, kép-másaik lettekacsillagok,egyúttalazévet is tizenkéthónapraosztja.Embert is teremt,akinekaz lesza feladata,hogyaz isteneketszolgálja;agyagbólésazegyik lázadó isten,Kinguvérébőlformáljamegőket.EzutánazistenekMarduktiszteletérefelépítikBáb-Ilitemplomát.

Gilgames11.táblaGilgames„ahős,akiazörökéletetkeresi”,2/3résztisten,1/3résztember.HallottUtnapistimrőlésfeleségéről,hogyistenekkéváltak,örökéletüklett.Fel-kutatjaőket,ésUtnapistimelmeséli,mitörtént.Azistenekmegharagudtakazajosembe-rekre,elhatározták,hogykiirtjákőket.Ea istenfigyelmeztetteUtnapistimet,hogyházá-bólépítsenkockaalakúhajót,ésazembereknekmondjaezt:Megtudtam,hogyEnlilistenmegharagudott rám,úgyhogyelhajózokEa isten szigetére, rátokmegazbőséges áldásjön.Azemberekmitsemsejtvesegítenekneki,7napalattmegépítikahajót.Utnapistimmagával viszi a családját, barmokat és vadállatokat ésmindenféle kézművest. Jött a 7naposorkánésáradat,deolyannagy,hogyaz istenekismegrettennek,menekülnekésjajgatnak. A vízözön utánUtnapistimhajója 7 napot vesztegel aNiszir-hegy csúcsánál,látja,hogymindenembermegintagyaggáváltésgyászol.Végülgalambot,fecskét,majdhollótküldki,ésmiutánahollónemjönvissza,kiszállahajóbólésáldozazisteneknek.AmikorEnlilistenmegtudja,hogyUtnapistimtúlélteavízözönt,dühöslesz,deazistenekisazok:miértnemküldöttinkábboroszlántvagydögvésztazemberekre?Ésmeggyőzik,hogy Utnapistimet és feleségét ne bántsa, hanem tegye inkább őket is istenné, és úgytörtént.Gilgamesnemválhatörökéletűvé,mertnemtudjateljesíteniUtnapistimfeltéte-leit:7napignemszabadaludnia,deelalszik;egycsodálatosvízinövénytkellmegszerez-nie, de egy kígyó ellopja. Gilgames, a legyőzhetetlen hős nem tudta elnyerni az örökéletet,ésamikorvoltbarátja,Enkiduszellemétmegidéziazalvilágból,aziscsakahalálborzalmárólszámolbe.

10.oldal,összesen:22

3.2.AműfajsajátságaiMivelabibliaiteremtéstörténetegybizonyoskortermékeéskihaltműfaj,műfajijellegzetességeit ezért nem lehet kulturális háttere nélkül tárgyalni. A műfajiértelmezésszerinttehátabibliaiteremtéstörténetteológiaiüzenet,amely

• azókortermészettudományosszintjén,világképealapjánésidőszemléle-tével,

• azegyénésaközösségókoritársadalmiviszonyainakkereteinbelülgon-dolkodva,

• aséminyelvekjellegzeteskifejezésbeliformáiban,• azsidóbölcsességirodalomformaieszközeivellettelbeszélve(Péld,Jób).

3.2.1.Ókoritermészettudományosszint,világképésidőszemlélet

ABibliaésígyateremtéstörténetsemléptúlazókorinépektermészettudományiismeretein.Példáulamiabibliaiemberképetilleti,azagyfunkciójávalnemvol-tak tisztában, így a gondolkodás szerve a szív volt, a lelkiismeret székhelye avesékstb.Istensosemkorrigáltaelképzeléseiket.

Amiabibliaivilágképet illeti, a lapos földfelszínazőtkörülvevővilágtengerbőlemelkedikki, amelybena „Leviátán”nevűmitikusszörny tekereg (Ézs21:7);aföld alatt van az alvilág (seól, a „kérdéses hely”), a felhők fölött pedig az ég(sámajim=„egek”),illetveannakháromszintje(ti.amadaraké,azangyalokéésIstené, vö. 2Kor 12:2). A bibliai világkép elsősorban teológiája miatt tér el azókoriáltalánostól,mertaBibliaIstenenemavilágrésze,mintapogányistenek,hanem egyszerre rajta kívülálló, attól független létező (transzcendens) és aztbelülrőlátható(immanens)lény.

Amiabibliaiidőszemléletetilleti,azisazókorrelatívidőfogalmáttükrözi,amikoraz időt az évszakok váltakozása és a dinasztiák sora határoztameg,mertmégnemlétezettamaiabszolútidőszámítás(i.e./i.sz.),semazerreépülőkronologi-kus szemlélet. Ezért volt elterjedt stilisztikai eszköz, hogy a régebben élőknekhosszabbéletkorttulajdonítottak,akésőbbélőknekegyrerövidebbet.Azősatyák„életkora”ennekmegfelelőenavízözönelőtt1000-700év,utána600-200év,deÁbrahámidejénmárnormális.Azilyenfelsorolásnaktöbbelőnyeisvan:csakegyadatotkellmegjegyezni,nemkettőt(született/meghalt;uralkodott-tól-ig),azadat az illetőt az elődökésutódok rendjébenés időben iselhelyezte, és könnyűvelejelezniakiemelkedőfontosságúőstvagykirálytakiugróanmagasvagyala-csonyéletkoravagyuralkodási idejerévén.Tehátnem„valós”,hanem„jelentő-ségteljes”számokrólvanszó.Ezértapátriárkákéletkori„adataiból”nemlehet„avilágkorát”kiszámolni(vö.zsidónaptár,neo-kreacionizmus).Nemcsoda,hogymár az ókori zsidók javítgattak a számokon (Septuaginta, Samaritánus Tóra),hiszenaTóraszerintNoéésÁbrahám,SémésJákóbkortársaklettekvolna.

11.oldal,összesen:22

3.2.2.Ókoritársadalomkép:egyénésközösségviszonya

Manapság fontosnak tűnő, ami individualista gondolkodásunkra jellemző kér-dés,hogyvajonateremtéstörténetalegelsőemberpárrólszól,vagyáltalábanazemberről?

Ahéberádámszójelentése„ember”.Az5:1-2szerint,amikorIstenmegteremtet-teádám-ot,hímneművé(zákár)ésnőneművé(n’qébá)teremtetteőket,ésádám-nak,azazemberneknevezteőket(nemcsakaférfit).Ugyanakkora3:20szerint„azember”(ádám),ti.aférfianőnek(íssá)aztanevetadta,hogy„Éva”(chavvá=életadó),mertőazanyja(ém)mindenemberiéletnek(cháj).

Az i. e. 3. századi görög Septuaginta a 2:16-ban azádám szót kivételesen nemembernek (anthroposz) fordítja, hanemÁdámnak, fonetikusan átírva, személy-névként,tehátazelsődlegeskollektívértelemazókorbannemzártaki,magábafoglalhattaazindividuálisértelmet.(DeazsidókazÁdámneveta19.sz-ignemhasználtákszemélynévként.)

ÁdámésÉvaaférfiésanő,általában„azember”,ugyanakkorakételsőember.Az ókori keleti kultúra szemléletébenugyanis az egyén és a közösségnemálltegymással szemben úgy, mint ma. Az egyén a közösség révén határozta megönmagát,ugyanakkorazegészközösségetképviselhette,mertannakrészevolt.Ami„ÁdámmalésÉvával”történt,az„általábanazemberrel”,ésmindenleszár-mazottjukkal is történt, ami rájuk vonatkozik, leszármazottjaikra, így ránk isvonatkozik,amivelüktörtént,azránkishatástgyakorol.

3.2.3.Sémikifejezésformák

A teremtéstörténet egyes elemei ugyan egyértelműnek tűnnek, de félreértjükőket,hanemvagyunk tudatábana számunkraidegennyelvi jelenségeknek (ún.hebraizmusokvagysemitizmusok).

Ahéberbizonyosdolgokatkénytelenkörülírni,mertnincsrákülönszava,mintnekünk.Példáulnincsszavaalevegő(réteg)re,ezértszámunkrafurcsánfejezikimagát:amadarak„aföldfelett,azégbolt[arca]alatt”repkednek(1:20).Ugyan-így,az1:6-7szerint„boltozat”[ráqijá=„kifeszítettfelület”]választjaelegymás-tól a felhőket („boltozat feletti” vizek) és a felszíni („boltozat alatti”) vizeket,illetveaz1:14szerintezhordozzaavilágítótesteket(azégrőlvanszó).

Ahéberszámunkraidegenmódonegydologegészéreannaklegjellemzőbbrészé-velutal.Példáula2:7-benIstenazélet leheletét lehelteazember„orrába”(áf),deahébergondolkodásszerintazarclegtipikusabbrészeazorr,ígyazorravalóutalás az arcra való utalás. Isten tehát „Ádám” arcába lehelte Lelkét (vö. Jn20:21), és a Septuaginta a 2:7-et így is fordította görögre. (Más szövegeknél ahelyesfordításmiattazeltérőszemléletnemisderülki;pl.a3:19-benafellázadtember„azarca (szószerintazorra,áf )verejtékével” fogküzdeniamegélheté-

12.oldal,összesen:22

sért.Ésvalahányszor„haragragerjedtazÚR”,szószerint„felhevültazÚRorra”,azazIstenarcavörösvoltadühtől,pl.2Móz4:14.)

Aséminyelveksajátosszólásaiishatottakateremtéstörténetmegfogalmazására.Például a 2:21-22 szerint Isten elaltatta Ádámot, kivette az egyik bordáját, ésabból alkottameganőt – eszerint a férfi porból, anőpedig csontból lenne?Aszövegkörnyezetazonbanazembertárskeresésérőlszól:azállatoknemegyen-rangúak, ember társa csak ember lehet. Istennem is a porból formált egynőt,hanem „a férfiból”, hogy teljesenasajátjának érezhesse. Itt jön a sajátos héberkifejezés:őmár„csontacsontomból,húsahúsomból”,azazőmárrokon,ugyan-olyanember,mintén!(Vö.1Móz29:14-15LábánmondjaJákóbnak:„azéncson-toméshúsomvagyte!…Harokonomvagyis,nemkellingyenszolgálnodnekem.)Ésmivelanőaférfiból(ís)lettvéve,belőleszármazik,aneveiseztfejeziki:azísnőneművégződéssel:íssá.

3.2.4.Bölcsességirodalmieszközök

A teremtéstörténet hangvétele emelkedett, szinte prófétai, és a többi elbeszélőformátóleltérőengazdagbölcsességirodalmieszközökben(vö.Péld,Jób).

Azelsőfeltűnőelemaszimbolikusszámok,főlega3(egészség),a7(teljesség)ésa10(tökéletesség)következeteshasználata:

• Témaadó fejezetcímek: az 1Móz-ben 10x tóledót = eredet, származás,nemzetségkönyv (a jálad=nemzeni, szülni, származni igéből);2:4égésföld,5:1ember,6:9Noé,10:1(32)ésfiai,11:10Sém,11:27Terah,25:12Izmael,25:19Izsák,36:1(9)Ézsau,37:2Jákób.

• Ismétlődő formulák: 10x „Aztmondta Isten”, 3x az emberre, 7x a többiteremtményrevonatkozóan;7x „Ésúgy történt”;7x „És látta Isten,hogyjó”(a7.„nagyonjó”).

• Ismétlődő igék:3xa„legyen!”(j’hí) igeazégivilágdolgaira,a földivilágdolgaira7x a „teremteni” (bárá) vagy az „alkotni” ('ászá) ige; a két elsőfejezetbenaz „alkotni” ('ászá)10x,aa „teremteni” (bárá)7x,a „megfor-málni”(jácar)ige3xfordulelő.

• Szóelőfordulások: Isten és neve az első 4 fej. összesen 70x,Elohim 40x,JahveElohim 20x, Jahve 10x; 1-2. fej. a „menny” (sámajim) 2x7, a „föld”(erec)4x7.

• Szóösszegek:az1:1vers1x7szó,az1:2vers2x7szó,a7.bekezdés(2:1-3)5x7szó.Stb.

A második jelenség a héber szójátékok, amelyeket fordításainkban észre semveszünk:

• ádám(ember/Ádám)~adámá(termőföld)~adóm(vörös)~dám(vér);vö.2:5„embersemvolt,akiatermőföldetmegművelje”;3:17„aföldátko-zott lesz miattad”; 3:19 „visszatérsz a földbe, mert abból vétettél” (ue.

13.oldal,összesen:22

3:23); 4:10 „testvéred kiontott vére kiált hozzám a földről”; 9:6 „akiembervérétontja,annakvérétemberontja”

• ís(férfi)~íssá(nő);2:23„asszonyemberlegyenaneve:mertférfiember-bőlvétetett”

• chavvá(életadó/Éva)~cháj(élő);3:20„Évánaknevezteelafeleségét...azanyjamindenélőnek”

• náchás (kígyó) ~ náchas (jóslás) ~ násá (rászedni); 3:5 „megnyílik aszemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten”; 3:13 „a kígyó szedett rá,azértettem”

• 'árúm (ravasz) ~ 'áróm (mezítelen); 3:1 „a kígyó pedig ravaszabb voltminden mezei állatnál”; 3:7 „megnyílt mindkettőjük szeme, és észre-vették,hogymezítelenek”

• áf(orr=arc)~'áfár(por);3:19„arcodverejtékéveleszedakenyeredet…porvagy...”

• 'eceb (munka) ~ 'iccábón (fájó fáradság); 3:17 „legyen a föld átkozottmiattad,fáradsággalélj[egyél]belőle”

• ór (fény) ~ 'ór (bőr); 2:25 „mezítelenek voltak, mert nem szégyelltékmagukat”; 3:21 „az ÚRisten pedig bőrruhát készített az embernek ésfeleségének”.

Aharmadikjelenségajelképesjelentésűszemély-ésköznevekhasználata:

• Ádám(ember),Éva(élet),Ábel(lehelet),aKert„Éden”(élvezet,gyönyö-rűség)földjénvan,Káinviszont„Nód(vándorlás)földjén”telepediklestb.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy bár a Genezis elbeszélés, tartalmi és formaiokokból is eltér minden más bibliai elbeszélésformától. Az ókori, héber anya-nyelvű olvasó számára azonban szembetűnő lehetett a teremtéstörténet „értel-mestervezettsége”,hébernyelventudatosanszerkesztettvolta.

4.AGenezis1-3üzeneteHaaz1Mózelsőhárom fejezetétazelső tizenegy fejezet részének tekintjük (ésminden erremindenokunkmegvan), akkor a világ és az ember teremtésének,lázadásánaktörténeteisamáremlítettműfajikeretekközöttértelmezendő.

4.1.AvilágteremtéseAmiazelsőfejezetetilleti,aműfajiértelmezésszerinta6+1napszekvenciálismegfogalmazási formája nem kronologikusan, hanem tematikusanértelmezen-dő:2x3+1nap.Azelsőverstávoliösszképeugyanis(ég,föld,vízmárlétezik)egy „alaktalan” (tóhú) és „üres” (bóhú) világról beszél, amelyet kétszer háromnap,tehátkétpárhuzambaállíthatóhármaskövet:

14.oldal,összesen:22

• a szétválasztás művének, az életterek („uralmi területek”) megteremté-sének3napja

• abetöltésművének,amozgótárgyakéslények(„uralkodók”)megterem-tésének3napja.

Aszétválasztásműve:azéletterek(a3„uralmiterület”)

Abetöltésműve:mozgótárgyak/lények(a3„uralkodócsoport”)

1.nap–Világosságéssötétség. 4.nap–Csillagokésbolygók.

2.nap–Felsővizek(felhők)ésalsóvizek. 5.nap–Halakésmadarak.

3.nap–Vizekésszárazföld(növényestül). 6.nap–Állatokésazember.

7.nap–Megáldott,megszenteltnyugalomnap(sabbát).

Az irodalmi szerkezet megfigyelése a szerző sajátos szemléletére és teológiaiüzenetéremutatrá:

• A világ „értelmes tervezettsége” abban nyilvánul meg, hogy először azéletterek lettek megteremtve és szétválasztva, és utána lettek betöltvemozgó tárgyakkal és lényekkel. Ez nem a mi logikánk, mi ma nem ígyérvelnénk, mert mások a kérdéseink. Az ókorban azonban ez alapoztamegazüzenetet:mindenélettér,tárgyéslénycsakteremtmény;avilágonmindenIstenszavárajöttlétre,tehátIstenhatalmaelevemindenrekiter-jed (nem csak egy terület vagy jelenség ura, baal-ja),minden teremtetttárgynakéslénynekIstentőlkapottfunkciójavan(világít,időtszab,táplál,segít= „jó”); egy teremtménysemnevezhető joggal Istennek,azazegyiksemméltóazimádatra(vö.csillagok,állatokkultuszai)!

• Avilágmegteremtésénekhatnapjatudatosanirányított folyamatvolt,ésahetediknapra„lezárult”(2:1-3).MivelIstenismegnyugodotta7.napon,éscsakeztanapotáldottaésszenteltemeg.Ezértkellrendszeresenmeg-tartani a „nyugalomnapot”, hogy ahétköznapokmunkás elfoglaltságábólkilépveateremtőésszabadítóIstenreemlékezhessünk.

Aműfajiértelmezéshíveiszerinttehátteremtés„hete”nemszószerint(krono-lógiaként),hanemképletesenértendő(antropomorfizmus),ugyanakkorazegyes„napok”–mintképieszközök–valóbannapokat jelentenek,ésnem„korszako-kat”. Ígymegszűnnekazokazellentmondások,amelyeka lineáris-kronologikusszemléletbőlésaliterálisértelmezésbőlfakadnak.

Tipikuspéldák:Istenaz1.naponmegteremtianappaltésazéjszakát,decsaka4.naponteremtvilágítótesteket,amelyeknappaléséjszakaváltakozásánakoko-zói(„urai”).Istena3.naponteremtnövényeket,deaNap,aminekasugárzásaafotoszintézishezkell,csaka4.naptól„világítaföldre”.Istenaz5.naponteremtiamadarakat,a6.naponbarmokatéscsúszómászókat,deazemberteremtéseutánisteremtnekimindenfélemezeiállatotéségimadarat,társul(2:19).Stb.

15.oldal,összesen:22

4.2.AzemberésaKertAműfajiértelmezéshíveirámutatnakazemberteremtésénekelőtörténetéreis:„Ezamennyésföldteremtésénekatörténete.[Azonanapon]amikorazÚRistenaföldetésamennyetmegalkotta,mégsemmifélemezeifűnemvoltaföldön,éssemmifélemezeinövénynemhajtottki,mertazÚRistenmégnembocsátottesőtaföldre.Embersemvolt,akiatermőföldetmegművelje.”(2:4-5)Bárnemegészenvilágos,hogyaz„azonanapon”mitjelent(ateremtésnapján,ateremtés3.nap-ján, vagy aKert teremtésének idején?),Mózes az egész föld vagy egybizonyosterületnövény-mentességéttermészetesfolyamattalindokolja:mégnemvolteső(semföldműves).

Aműfajiértelmezéshíveifeltételezik,hogyazelsőháromfejezetegyazonszerzőműve.Ezértatermészetifolyamatésemberitevékenységhiányávalvalómagya-rázat tényébenazt látjákbizonyítva,hogyaszerzőazelső fejezet3.napjaalattsemszószerint24órásnapotértett,hiszenőésahallgatóságaistudta,hogyegynapalattegymagból sem leszgyümölcstermő fa.Eztahatnapraalkalmazvaaszemlélethíveiarrajutnak,hogyaBiblianemállítjatudományosértelembenvéveavilágkeletkezésénekidejét,csaktényét.Ígyazősiteológiaiüzenetfenntarthatóatermészettudományterületérevalóátlépés,tudományosállásfoglalásnélkül.

Egyes kritikusok szerint az 1. fejezet a világ teremtéséről szól, amikor csodásmódon,hirtelenjelentekmeganövények,azégitestek,azállatokésazember.A2.fejezetviszonta6.naponjátszódik,aKertteremtésekor,amikormáregyszer-relátjukamárkialakulttermészetirendfolyamatait(pára,fáksarjadása),atárs-nakszántállatokésanőcsodásmegformálását.

Aműfajiértelmezésszámáraminda„probléma”,mind„megoldása”aszószerintiértelmezésből fakad, ezért nem is működik: egyazon „napon” kellene látnunkcsodástörténéseket,természetesfolyamatokatésszimbolikuslényeket(az„életfája”,a„jóésrossztudásánakfája”).Atovábbiakbanpedigerrőlakétfárólvanszó:azédeniszövetségkét fájáról,amelyekaszövetségáldását (örökélet)ésaszövetségfeltételét(engedelmesség)szimbolizálják.Azemberéleteaddignevez-hetőemberiéletnek,amígfigyelembevesziaTeremtőáltalazélethezadotthasz-nálati utasításokat. Ádámnak és Évának még csak ezt az egy parancsot kelletadni:hogyehheztartsákmagukat.Utódaiknakazonbanegyretöbbparancsralettszükségük,ahogyazöntörvényűemberekvilága,életeegyrebonyolultabbávált.

4.3.AzemberlázadásaA fejezet címerendszerint „Abukás”vagy „Abűnbeesés”,pedig senki semesiksehonnansehova.Valójábanlázadástörtént.A3.fejezetarrólszámolbe,hogyazemberúgydönt,mégiscsak„eszikajóésrossztudásánakfájáról”:

• előszörisbizalmatlannávált(„Csakugyan...?”„Dehogy...!”),

16.oldal,összesen:22

• aztán engedett a csábításnak („...úgy látta, hogy jó volna enni … mertcsábítjaaszemet”)

• végülfellázadt(„szakítottagyümölcsből...adottavelelevőférjének”).

Ezazemberöntörvényűvéválásánaktörténete:majdmi tudjuk,mia jóésmiarossz–ez „a”bűn, amibőlmindenmásvétek fakad!Akinekugyanisa teremtő,gondviselő,szabadítóIstensemparancsolhat,azmegyasajátfejeután,ésígyisél–Isten,másokésönmagafájdalmára.

AGenezistöbbifejezeténekalaptémájaiserrőlszól:azemberinemzedékekegy-re gonoszabbá válásáról. Az ihletett szerző azonbannemállmeg a puszta dia-gnózisnál, nem csupán örök emberi tapasztalatot fogalmaz meg („Ilyenek va-gyunk,ezvan”),mintamítoszok.ABibliaennéltöbbetállít:

• azemberjelenlegiállapota(öntörvényűség,halandóság)nemtermészetes;lényénekeredetilegnemvoltrészeabűn,éssorsasemahalálvolt(bár„azélet fájáról” „ennie”kellett, tehátnemhalhatatlan lénynek lett teremtve,hanemIstentőlfüggveélőlénynek);abűnésahaláltehátazótaellenség;

• azember jelenlegiállapotaegyerkölcsidöntéskövetkezménye,amelyazelsőembermindenutódjárakihatott(nemrészletezi,hogyan),ésamely-bőlegyerkölcsidöntéssel lehetkiszabadulni:megkell fordítania lázadásfolyamatát,visszakelltérniIstenhez.

Bizalomvesztéssel kezdődött, de újra meg lehet tanulni bízni Istenben, hiszenIstenaz,akiazellenelázadóteremtményeinekabékejobbotnyújtja,Őkér,hogybéküljünkkivele(Róm5:6-10).

Csábítással folytatódott, de a szeretet vonzásának is lehet engedni, nem csak abűnnek,hiszenIstenaz,akiaszeretetkötelékévelvonzmagához(Hós11:4)

Lázadássalvégződött,deújrakilehetmondani:„MátóllegyenmegazéletembenaTeakaratod!”,különbenamiakaratunkleszmeg,ésazolyankevés.

5.AműfajiértelmezésértékeléseA műfaji értelmezés neves 20. századi képviselői ószövetséges professzorok.Mivelazirányzatteológuséslaikuskörökbenisterjed,részletkérdésekbenmártöbbféle állásponttal is találkozhatunk. Ennek ellenére jelenleg egységesnektűnikmindazirányzatönmegítélése,mindakülsőkritikaimegnyilvánulások.

5.1.Jelentőségeazevolucionizmusvs.kreacionizmusvitábanAműfaji értelmezés hívei szerint napjainkra valóságoskultúrharc alakult ki azegyházegyikrészeésavilágközött(„tudománykontravallás”),illetveazegyházegyikésmásikrésze,azazazegyházonbelülilelkiségiirányzatokközött(„funda-mentalizmuskontraliberalizmus”).

17.oldal,összesen:22

Ebbenazáldatlanhelyzetbenaműfajiértelmezésnemakarmás,többvagykeve-sebb lenni, mint egyfajta írásmagyarázati megközelítés, exegetikai módszer,amelyaSzentírásszövegétkutatja.Képviselőirendszerint

• nemállítják,hogyezazegyetlenértelmezési lehetőség,ésaztsem,hogyaz értelmezési vitábanvaló állásfoglalás „az igazhit”mércéje lenne (vö.neo-kreacionizmus), de arra felhívják a figyelmet, hogy a szöveg maialkalmazása előtt annak kortárs jelentőségét kell feltárnunk, ennekfeltételepedigabibliaiirodalomsajátságainakismerete;

• nem állítják, hogy vallás és tudomány a valóság egymástól elválasztottterületein illetékes (vö. fideizmus), de arra felhívják a figyelmet, hogy aGenezis amai értelemben vett tudomány előtti korból származik, ezértnemmindigamikérdéseinkreválaszol.

Aműfajiértelmezésnemakarállástfoglalnitermészettudományosizmusokmel-lettvagyellen,ezértattólfüggetlenül lehetművelni,hogykimelyikparadigmátfogadja el. Ugyanakkor állást foglal teológiai kérdésekben, visszautasítva azt akorszellemből fakadóhermeneutikai „nyomást”,amelyarrakényszerít,hogyazirodalmiformákatöntudatlanulfigyelmenkívülhagyva

• azevolúció-elméletet„belekeverjük”aSzentírásba(ld.evolucionistateo-lógiák),

• vagy„ellen-tudományt”kreáljukaSzentírásból(ld.neo-kreacionistapro-gram).

5.2.Aneo-kreacionistakritikaAműfajiértelmezéstelsősorbanneo-kreacionista részrőlérikritika,amely ter-mészetesenhíveisajáthermeneutikaialapállásábólfakad.(Eszerint„elbeszélés”=történelmibeszámoló,esetenkénttudományosadat;a„szószerinti”értelem=az egyetlen elfogadható jelentés; a képletes értelmezés = képzeletbeli, valótlansztori).

Azirányzatbanegyesek„teológiailiberalizmust”látnak,pedigkonzervatívirány-zat,amelyelutasítjaazevolucionistateológiákat.Mások„megalkuvást”gyaníta-nakmögötte,amelynemakarjafelvállalniazevolúciósparadigmaellenikultúr-harcot,pedigkitartaGenezisteológiaiüzenetemellett,csaknemaformairészle-tekhezragaszkodik.

Ami aGenezis 1-11 irodalmiműként valómeghatározását illeti, azzal érvelnek,hogyIstenihletett igéjérőlvanszó,nem„pusztánirodalmi”műről,amit„embe-rektaláltakki”.AműfajiértelmezésszerintazonbanazegészBibliaIstenszavaemberi nyelven, konkrétan zsidó irodalmi formákba öntve; az ihletettség pedignemaformákra,hanematartalomravonatkozik,ésazemberielemet,amegfo-galmazástnemkizárja,hanembevonjaakinyilatkoztatásba.

18.oldal,összesen:22

Amiaműfajkérdésétilleti,aztigyekeznekbizonyítani,hogyaszövegetnemsza-badképletesenértelmezni,mertnemköltemény,hanempróza,narratíva,elbe-szélés(sokösszekötő„És...”formula).Pedigegyrésztnemcsakaköltészetalkal-mazképeket(vö.Dán, Jel),ésaképekbengazdag, fiktívelbeszélések isszólhat-nakatörténelemről(ld.gonoszszőlőművesekpéldázata,Mt21:33-46),másrésztaműfajiértelmezésnemisaztállítja,hogyaGenezis1-11nemelbeszélés,hanemhogysajátoselbeszélés.

Amiaszövegszerkesztettségét illeti,azzalérvelnek,hogyaszerkesztettség jeleimégnemzárjákkiaszószerintiértelmezéslehetőségét.Aszerkesztettségazon-bannemcsupán a2 x 3nappárhuzamában jelenikmeg, hanema szimbolikusképek, nevek és számok, szójátékok sokaságában együtt. Ezek pedig a zsidóbölcsességirodalomismert,tipikusjelei(vö.Péld,Préd,Jób).

AmiaGenezisrevalóazó-ésújszövetségivisszautalásokat illeti,szerintükazokszószerintveszikaszöveget.Ezazonbanvitatható.

2Móz20:10-11DeahetediknapateIstenednek,azÚRnaknyugalomnapja.Semmifélemunkátnevégezzazon(…)MerthatnapalattalkottamegazÚRazeget,aföldet,aten-gertésmindent,amiazokbanvan,ahetediknaponpedigmegpihent.–Aműfajiértelme-zés szerint nem a 2Móz 20 bizonyítja azt, hogy az 1Móz 1-et szó szerint kell venni,hanemaz1Móz1-2fejtikiutólaga2Móz20-beliparancshátterét.MivelMózesigsenkisem tartott nyugalomnapot, és Mózes a Tóra írója, szerkesztője, valószínűbb, hogyMózesnek a Tízparancsolat után, indoklásként adatott a teremtéstörténet, ami nemfeltétlenülalegelsőkinyilatkoztatás,csakmerttartalmiokbólaBiblialegelejérekerült.

Mt 19:4-6 Ekkor farizeusokmentek oda hozzá, hogy kísértsék, ésmegkérdezték tőle:„Szabad-eazembernekbármilyenokbólelbocsátaniaafeleségét?”Őígyválaszolt:„Nemolvastátok-e,hogyaTeremtőkezdettőlfogvaférfiváésnővéteremtetteőket?”Majdígyfolytatta: „Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznekkettenegytestté.Úgyhogymárnemkéttest,hanemegy.AmittehátazIstenegybekötött,emberaztelneválassza.”–Aműfajiértelmezéstermészetesenvallja,hogyIstenazem-bert férfiváésnővéteremtette,azazházasságra. Jézuscsakennekapusztatényéreutalvissza,majdamózesikommentártidézi(„Ezért...”),ésebbőlkiindulvaérvelaválásellen.

Lk3:38 JézuscsaládfájaÁdámigvanvisszavezetve.–Aműfajiértelmezéssemzárjakiegyelsőemberlétezését:kellett,hogylegyen,ésezazádámszóegyikjelentése.JézusnakaMt-banésLk-banolvashatócsaládfájaisönállóműfaj,amisosempusztánteljeskrono-logikus listát közöl, bár azt felhasználja amaga céljai szerint (amíg aTemplomállt, azegész zsidóság genealógiája hozzáférhető volt). Először is, a nevek válogatva vannak,mertegyesekszerepeltetéseüzenetértékű(pl.bűnösnőkésférfiakmintakegyelempél-dái).Másodszor,azevangélistákeltérőcélcsoportnak írtak.Mátézsidóknakírt,a„Dávidfiáról”(királyileszármazottjáról)szólópróféciákbeteljesedéséthirdette,ésmesterségeskeretetalkotott(3x14=42nemzedék),amelyaDávidnévmássalhangzóinak(dwd)szám-értékeit(4+6+4=14)szorozzamegazegész-ségszámával(3),utalvaaprófétaibeteljese-désre,ésDávidleszármazottjainaksalamonivonalánhaladelőreMáriáig.Lukácsnemazsidóknak írt, hanem mindenkinek, mindenkimessiásáról, így visszafelé halad Dávidleszármazottainaknátánivonalán,56nemzedékenát,egészenÁdámig.

Róm5:12,18„Ahogyantehátegyemberáltaljöttabűnavilágba,ésabűnáltalahalál,úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki vétkezett. (…) ahogyanegynekavétkelettmindenemberszámárakárhozattá,úgylettegynekazigazságamin-

19.oldal,összesen:22

denemberszámáraazéletmegigazulásává.”–Aműfajiértelmezésenneknemismondellent.Rámutatazonbanarrais,hogyPáltipologikusanmagyaráz:Ádámatípus,Krisztusazantitípus(mintapecsétlenyomataésapecsét,azelőképésmagaakép).

Róm8:20-23„Ateremtettvilágugyanisahiábavalóságnakvettetettalá,nemönszántá-ból,hanemazáltal,akialávetette,mégpedigazzalareménységgel,hogyateremtettvilágmagaismegfogszabadulniaromlandóságszolgaságábólIstengyermekeinekdicsőségesszabadságára.Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együttvajúdikmindez ideig.–Aműfajiértelmezésenneknem ismondellent,vallja,hogyazemberlázadásanemcsakrá,hanemavilágraishatástgyakorolt.

1Kor11:8-9Mertnemaférfivanazasszonyból,hanemazasszonyaférfiból.Mertnemis a férfi teremtetett az asszonyért, hanemaz asszonya férfiért. –Aműfaji értelmezésszerintPálegykulturálisvitábanérvel(aházassághelyijelenőknélahajeltakarása),ésateremtésirendrehivatkozvaaGenezisteológiaiüzenetétismétlimeg,deérvelésénekatermészetesszületésirendisarésze(ld.11-12,azótaismindenférfinőtőlszületik).

1Kor15:22,45,47MertahogyanÁdámbanmindnyájanmeghalnak,úgyaKrisztusbanismindnyájanéletrekelnek.(…)Ígyisvanmegírva:Azelsőember,Ádám,élőlénnyélett,azutolsóÁdámpedigmegelevenítőLélekké.(..)Azelsőemberföldből,porbólvaló,amáso-dik ember mennyből való. – A műfaji értelmezés ennek nem is mond ellent, mert azádám szó általános és egyedi értelmezést is lehetővé tesz. Pál tipologikusanmagyaráz:Ádámatípus,Krisztusazantitípus.

2Kor4:6Istenugyanis,akieztmondta:„Sötétségbőlvilágosságragyogjonfel,őgyújtottvilágosságot szívünkben.” – Ezt a műfaji értelmezés is így vallja, mert a dolgok létreparancsolásaazüzenetlényegirésze,nemformairészlet,nemszimbolikuselem.

1Tim2:13-14MertÁdámteremtetettelőször,Évacsakazután,ésnemÁdámotvezettetévútraakísértő,hanemazasszonyt,ésőesettbűnbe.–AműfajiértelmezésszerintPálcsakmegismétli a Genezis teológiai üzenetét, érvelésének egyoldalúsága (ui. Ádámottvolt,miérthallgatott?)pedigatárgyalttémábólfakad(hangoskodóésönfejűnőkrendreutasításaagyülekezetben).

2Pt 3:4-6 Ezt kérdezgetik: „Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert mióta az atyákelhunytak, minden úgy maradt, amint a teremtés kezdetétől fogva van.” Mert rejtvemaradelőttük,szándékosanmegisfeledkeznekróla,hogyegekrégótavoltak,ésföldis,amelyvízbőlésvízáltalálltelőazIstenszavára.Ezáltalazisteniszóáltalazakkorivilágözönvízzelelárasztvaelpusztult...–Aműfajiértelmezésmintszemléletelismeri,hogyavízözöntörténetemögöttállhattörténelmiesemény,deavízözönglobálisvagylokális(abolygótvagycsakegyterületetérintő)voltátazegyénikutatásrabízza.

Zsid 4:4 Így szól az Írásahetediknapról: „Ésmegnyugodottaz Istenahetediknaponmindenalkotómunkájaután.”–AZsidszerzőjeazidézetetésaszombatotmintanyuga-lom napját arra használja, hogy az üdvösség állapotát írja le vele. Ez nem szó szerinti,hanemüdvtörténetimegfeleltetés(tipológia).

Zsid 11:3 Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nemláthatókbólálltelőa látható.–Eztaműfajiértelmezés is ígyvallja,mertadolgoklétreparancsolásaazüzenetlényegirésze,nemformairészlet,nemszimbolikuselem.

20.oldal,összesen:22

FelhasználtésajánlottmagyarszakirodalomGenezis-kommentárok:

• Blocher,Henry:Kezdetben(Harmat,Budapest,1998)• RózsaHuba:Őstörténet(SzentIstvánTársulat,Budapest,2008)• Orosz Atanáz (szerk.):A teremtéskönyve (Szent Atanáz Görög-KatolikusHittudományi

Főiskola,Nyíregyháza,2000)

Hermeneutika:

• AlmásiTibor:Hermeneutika(GyuRóArt-Press,1997)• Carson,D.A.:Exegetikaitévedések(KIA,Budapest,1996)• DérKatalin:ABibliaolvasása(Kairosz,Budapest,2008)• Fabiny Tibor: A keresztény hermeneutika kérdései és története (Hermeneutikai

Kutatóközpont,Budapest,1998)• Fee,G.D.-Stuart,D.:Kétélűkard(Harmat,Budapest,1996)• Vanyó László: Az egyházatyákBibliája és az ókeresztény exegézismódszere, története

(Jel,Budapest,2002)• Zimmer,Siegfried:Árt-eahitnekabibliatudomány?(Kálvin,Budapest,2009)

Ókortudomány:

• Dobrovits Aladár, Kákosy László: Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák (Móra,Budapest,2003)

• Kuhrt,Amélie:AzókoriKözel-Kelet(PPKE-BTK,Budapest,2005)• MaróthMiklós,HahnIstván:BaalésAnat–Ugaritieposzok(Helikon,Budapest,1986)• RákosSándor,KomoróczyGéza:Gilgames–Ékírásosakkádversek (Kriterion,Budapest,

1986)

Angolultudóknak:

• Waltke,BruceK.–FredricksCathiJ.:Genesis–ACommentary(Zondervan,GrandRapids,2001)

• en.wikipedia.org/wiki/Framework_interpretation_(Genesis)

EzútonishálásköszönetilletiSelmecziTamarát(ELTE-BTKHebraisztikaTszk.)aszakmaisegítségéért!

21.oldal,összesen:22

FüggelékAz1Móz1teremtéstörténetének2x3naposszerkezeteésaszombatteológiája:

Kezdetitávoliösszkép

1:1Kezdetben teremtette Istenamennyet és a földet. 1:2A földmégüres [tohú] és alaktalan[bohú]volt,amélység[töhóm]fölöttsötétségvolt,deIstenLelke[rúahElohim] lebegettavizekfölött.

Aszétválasztásműve:azéletterek Abetöltésműve:mozgótárgyakéslények

1.NAP

1:3AkkoreztmondtaIsten:Legyenvilágosság!Éslettvilágosság.

1:4 Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasz-tottatehátIstenavilágosságotasötétségtől.

1:5 És elnevezte Isten a világosságot nappal-nak,asötétségetpedigéjszakánaknevezte.Ígyletteste,éslettreggel:elsőnap.

4.NAP

1:14 Azután ezt mondta Isten: Legyenek vilá-gítótestekazégbolton,hogyelválasszákanap-palt az éjszakától, ésmeghatározó jelei legye-nek az ünnepeknek, a napoknak és az eszten-dőknek. 1:15 Legyenek ezek világító testek azégbolton, hogy világítsanak a földre. És úgytörtént.

1:16MegalkottaIstenakétnagyvilágítótestet:a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjéknappal,ésakisebbikvilágítótestet,hogyural-kodjékéjszaka;megacsillagokat.

1:17AzégboltrahelyezteőketIsten,hogyvilá-gítsanakaföldre,

1:18ésuralkodjanaknappalmegéjszaka,ésel-válasszáka világosságot a sötétségtől. És láttaIsten,hogyezjó.1:19Ígyletteste,éslettreggel:negyediknap.

2.NAP

1:6AzutáneztmondtaIsten:Legyenboltozatavizekközött,hogyelválasszaegymástólavize-ket.

1:7Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és el-választotta a boltozat alatt levő vizeket a bol-tozatfelettlevővizektől.Ésúgytörtént.

1:8Azutánelnevezte Istenaboltozatotégnek.Ígyletteste,éslettreggel:másodiknap.

5.NAP

1:20Azután eztmondta Isten: Pezsdüljenek avizek élőlények nyüzsgésétől, és repdessenekmadarakaföldfelett,azégboltalatt.

1:21 És megteremtette Isten a nagy víziálla-tokat, a vizekbennyüzsgőkülönféle fajta úszóélőlényeket,ésakülönféle fajtamadarakat.ÉsláttaIsten,hogyezjó.

1:22Azutánmegáldotta őket Isten: Szaporod-jatok, sokasodjatok, és töltsétekmeg a tengervizét;amadárissokasodjékaföldön!

1:23Ígyletteste,éslettreggel:ötödiknap.

22.oldal,összesen:22

3.NAP

1:9AzutáneztmondtaIsten:Gyűljenekösszeaz ég alatt levő vizek egy helyre, hogy látha-tóváváljékaszáraz.Ésúgytörtént.

1:10 Azután elnevezte Isten a szárazat föld-nek, az összegyűlt vizeket pedig tengerneknevezte.ÉsláttaIsten,hogyezjó.

1:11 Azután ezt mondta Isten: Növesszen aföld növényeket: füvet, amely magvakat hoz,gyümölcsfát, amely fajtájánakmegfelelő gyü-mölcsötterem,amelybenmagvaleszaföldön.Ésúgytörtént.

1:12 Hajtott tehát a föld növényeket: füvet,amely fajtájának megfelelő magvakat hoz, ésgyümölcstermőfát,amelynekugyancsakfajtá-jának megfelelő magva van. És látta Isten,hogyezjó.

1:13Ígyletteste,éslettreggel:harmadiknap.

6.NAP

1:24Azutáneztmondta Isten:Hozzon létreaföldkülönfélefajtaélőlényeket:különfélefajtabarmokat,csúszómászókatésegyébföldiálla-tokat.Ésúgytörtént.

1:25 Megalkotta Isten a különféle fajta földiállatokat, a különféle fajta barmokat, meg aföldmindenfélecsúszómászóját.ÉsláttaIsten,hogyezjó.

1:26 Akkor eztmondta Isten: Alkossunk em-bertaképmásunkra,hozzánkhasonlóvá:ural-kodjékatengerhalain,azégmadarain,azálla-tokon,azegészföldönésmindenen,amiaföl-döncsúszik-mászik.

1:27 Megteremtette Isten az embert a magaképmására, Istenképmásárateremtette, férfi-váésnővéteremtetteőket.

1:28 Isten megáldotta őket és ezt mondtanekikIsten:Szaporodjatok,sokasodjatok,tölt-sétekbeéshódítsátokmega földet.Uralkod-jatok a tenger halain, az ég madarain és aföldönmozgómindenélőlényen!

1:29AzutáneztmondtaIsten:Nektekadokazegészföldszínénmindenmaghozónövényt,ésminden fát, amelynek maghozó gyümölcsevan:mindezlegyenatieledeletek.

1:30Minden földiállatnak,azégmindenma-darának ésminden földi csúszómászónakpe-dig, amelyben élet van, eledelül adokmindenzöldnövényt.Ésúgytörtént.

1:31ÉsláttaIsten,hogyminden,amitalkotott,igenjó.Ígyletteste,éslettreggel:hatodiknap.

7.NAP

2:1Ígykészültelamennyésaföldésmindenseregük.

2:2AhetediknapraelkészültIstenamagamunkájával,amelyetalkotott,ésmegpihent[sábat]ahetediknaponegészalkotómunkájaután.

2:3AzutánmegáldottaésmegszentelteIstenahetediknapot,mivelazonpihentmegIstenegészteremtőésalkotómunkájaután.