A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút

újjászervezése az első világháború után.

Varga Gábor

PTE-BTK

PhD-hallgató

Témavezető:Dr. Majdán

János

Az előadás a GYSEV Zrt. támogatásával valósult meg.

ElőzményekElőzmények- Bécs-Gloggnitz Vasúttársaság (Wien-Gloggnitzer Bahn)- Bécs-Gloggnitz Vasúttársaság (Wien-Gloggnitzer Bahn)::

1847. augusztus 20: 1847. augusztus 20: Bécsújhely-Sopron Bécsújhely-Sopron

- Cs. Kir. Szab. Osztrák Államvasút - Cs. Kir. Szab. Osztrák Államvasút (k. k. priv. Staatseisenbahn-Gesellschaft)(k. k. priv. Staatseisenbahn-Gesellschaft) 1856: 1856: Győr-ÚjszőnyGyőr-Újszőny; 1857: ; 1857: Pécs-MohácsPécs-Mohács

- Cs. Kir. Szab. Déli Vaspálya Társaság - Cs. Kir. Szab. Déli Vaspálya Társaság (k. k. priv. Südbahn-Gesellschaft)(k. k. priv. Südbahn-Gesellschaft)

1860: 1860: Újszőny-SzékesfehérvárÚjszőny-Székesfehérvár; 1861: ; 1861: Buda-NagykanizsaBuda-Nagykanizsa; ; 1865:1865:Sopron-Szombathely-NagykanizsaSopron-Szombathely-Nagykanizsa; ;

1868: 1868: Pécs-BarcsPécs-Barcs

A vállalat alapítása-Több előengedély közül Több előengedély közül báró Erlanger Viktorbáró Erlanger Viktor előmunkálati előmunkálati engedélye valósult meg a Győr-Csorna-Kapuvár-Nagycenk-Sopron-engedélye valósult meg a Győr-Csorna-Kapuvár-Nagycenk-Sopron-Ebenfurt vonalon Ebenfurt vonalon (1872. XXVII. Tc.)(1872. XXVII. Tc.)

-Állami kamatgaranciát nem, de 30 évig jövedelemadó,- bélyeg és Állami kamatgaranciát nem, de 30 évig jövedelemadó,- bélyeg és illetékmentességet kapott.illetékmentességet kapott.

-Részvénytársaság megalakulása: 1875. február 1. BudapestRészvénytársaság megalakulása: 1875. február 1. Budapest

-Győr-SopronGyőr-Sopron pályaszakasz megnyitása: pályaszakasz megnyitása: 1876. november 1.1876. november 1.-Sopron-EbenfurtSopron-Ebenfurt pályaszakasz megnyitása: pályaszakasz megnyitása: 1879. október 28.1879. október 28.

I. Engedély okmány

1872 október 15. XXVII. Tc.

II. Alapszabályok

1876. július 28.

III. Szervezeti és Működési Szabályzat

Fontos Fontos dokumentumokdokumentumok

IndoklásIndoklás

Szerkezeti változások 1918-1923

- Ausztria-Magyarország – dualizmus

- Ausztria és Magyarország – két ország

Az ekkor kialakult vezetőségi szerkezet a mai napig

megmaradt.

Társasági szervezet Társasági szervezet a dualizmus idejéna dualizmus idején

Vezérigazgatóság – Budapest

Közgyűlés (általában az évente – múlt évi mérleg)

Igazgatóság (8-25 tagból áll, 3 évre, magyar többségű)

Felügyelő bizottság (4 tag, évente választják)

Bevételellenőrség 1875-79 (1877-79: Győrben)

Főfelügyelőség 1876-1879 (1880-tól: Sopron)Üzletigazgatóság – Sopron

Általános igazgatási osztály

Pénzügyi Osztály

Forgalmi – Kereskedelmi Osztály

Műszaki Osztály → Pályafenntartási és Vontatási Osztály

Gépészeti (vontatási és műhelyi) Osztály

Kereskedelmi Osztály

Bevételellenőrség

1919. Szeptember 10. 1919. Szeptember 10. Saint-German-en-Laye-i békeSaint-German-en-Laye-i béke

1920. Június 4. 1920. Június 4. Trianoni békeTrianoni béke

Nyugat-magyarország: Nyugat-magyarország: Sopron, Moson, Vas vármegyék nyugati, Sopron, Moson, Vas vármegyék nyugati,

németek által lakott területei az Osztrák németek által lakott területei az Osztrák Köztársasághoz kerülnek.Köztársasághoz kerülnek.

1918 után…

1921. Augusztus 28 és szeptember 8: 1 és 2. ágfalvi csata

1921. Október 4. Prónay Pál – Lajtabánság kikiáltása

1921. Október 11-13: Velencei jegyzék

→ Soproni népszavazás

1921. Október 20: „2. királypuccs” – IV. Károly

„…amennyiben Sopron, Magyarországhoz kerülne, minden vasúti előnyt biztosítani kell Ausztriának.”

1921. December 14-17. Soproni népszavazás

Kronológia

Társasági szervezet változásai 1923 után

Vezérigazgatóság – Budapest

Üzletigazgatóság – Sopron

Üzletvezetőség Bécsi fióktelep

Eisenstadt-i Fióktelep 1923. március 1.(1933-tól Wulkaprodersdorf-ban)

Előbb mint az osztrák koncessziós belépés (1923. július 7.)

„A Társaság engedélyokiratába a felségterületéhez tartozó vonalrészekrevonatkozóan az Osztrák Köztársaság az 1923. július 7. napján kelt, 387. számú

hirdetményével - az eredeti engedélyokirat rendelkezéseit

változatlanul hagyva -belépett.”

(GYSEV-SZMSZ 2012.04.24.)

1923. július 7: az osztrák Szövetségi Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium 387/1923 sz. rendelete a GYSEV osztrák üzemének koncessziójáról Ebenfurt és

Baumgarten között

(386/1923 sz. rendelet: A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút által üzemeltetett Fertővidéki Helyi Érdekű

Vasút osztrák üzemének koncessziójáról Pamhagen és Neusiedler am See között)

-az Osztrák Köztársaság jogszabályainak a hatálya alatt álló intézmény

-vezetője felel a fióktelepek teljes üzletmenetéért, Ausztriában

-állandó ausztriai tartózkodási hellyel kell rendelkeznie

-A Közgyűlés nevezi ki, és az osztrák üzemrészt érintő ügyekben általános utasítási joggal rendelkezik

- Bécsi Fióktelep vezetőjének akadályoztatása esetén feladatait a Wulkaprodersdorfi Fióktelep vezető látja el. A Wulkaprodersdorfi Fióktelep vezetője az üzemvezető feladatait is ellátja.

-A Bécsi Fióktelep által kezelt vagyonnal kapcsolatos döntésekhez a Bécsi Fióktelep vezetőjének egyetértése szükséges.

- Jogi és szervezeti formája is fióktelep, a társaság osztrák székhelyének minősül.

Bécsi Fióktelep

-az Ausztria területén működő fióktelepek osztrák jognak és biztonsági követelményeknek megfelelő működnek

- A Bécsi Fióktelepvezető irányítása alatt működik a Wulkaprodersdorfi fióktelep

- A bécsi Fióktelep vezetője alá tartozik minden, az osztrák üzemben dolgozó munkavállaló.

-A Wulkaprodersdori Fióktelep vezetője a Bécsi Fióktelep vezetőjének helyettese. A Wulkaprodersdorfi Fióktelepvezetőnek együttdöntési joga van az üzletágvezetőkkel az Ausztria területén végzett üzleti tevékenységekkel kapcsolatban.

- A wulkaprodersdorfi és bécsi fióktelep vezetője általános utasítási joggal rendelkezik kizárólagosan az osztrák üzemrészt érintő vasúti ügyekben

- A Wulkaprodersdorfi Fióktelepvezető és a felelős üzemvezető (Betriebsleiter) székhelye.

- Az osztrák jog hatálya alatt működik.

Kutatási nehézségek

- A kutatáshoz szükséges források döntő többsége Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. kezelésében lévő ún. nem nyilvános levéltárakban található:

1. Üzemtörténeti Gyűjtemény – Sopron

2. Betriebsarchiv – Wulkaprodersdorf

- Ezen archívumok nem hivatalosan működnek, az anyagok rendszerezése minimális, azok is kezdetlegesek

- Sok forrás itt sem található, így a személyes kapcsolatokon keresztül lehet azokat előhívni a társaság jelenlegi vezetőségén keresztül (Vezérigazgatósági Titkárság - SZMSZ)

Köszönöm a

figyelmet!