Az épület egyik érdekessége, hogy a ház alatt

római fürdő maradványaira leltek a régészek.

A XIV. században a telken két ház állt, a hátulsó

épület már akkor két emeletes volt. Gyönyörű

a gótikus nagyterme, figyelemre méltó a XVII.

században épült udvari loggia és a hátulsó traktus

gótikus és barokk pincéje is. Az épület tulajdonosai

mindig gazdag és tekintélyes polgárok, kereskedők

voltak. Névadója — Fabricius Endre városbíró, pol-

gármester 1806-ban vette meg a házat. Baráti szálak

fűzték Petőfi Sándorhoz, aki a laktanyából kiszökve

itt öltözött át civil ruhába Liszt Ferenc koncertjére.

A középkori eredetű épület a XVII. század elején Lackner Kristóf polgármester háza volt. Ekkor alakították ki a főhom-lokzatot. Kosáríves zárókövön látható Lackner Kristóf címere és jelmondata. A loggiás udvaron középkori lakótornyot lá-tunk, a földszinti árkád alatt kőtár található. Miután Lackner Kristóf a városra hagyta a házat, a város katonai parancsno-kait szállásolták el itt, így a házat tulajdonosa, illetve későbbi lakói után Lackner-háznak vagy Generális-háznak is nevezik.

Sopron egyik legszebb épülete, a Főtér egyik ékessége ez a palotaszerű barokk sarokház. A XV. században a Haberleiter család tulajdona volt. A XVIII. században a ház a Festetics család birtokába került, ekkor nyerte el végleges formáját. A Storno család 1872-ben vásárolta meg az épületet, ahol vendégként 1840-ben és 1881-ben Liszt Ferenc adott hangver-senyt. A ház jellegzetessége a kétemeletes, gazdag díszíté-sű, kerek, zárt sarokerkély és a Festetics címerrel díszített toszkán fél oszlopokkal közrefogott kosáríves kapu és a remekmívű Pelikános kopogtató. A XV. században a házban Sopron első gyógyszertára, a Fekete Elefánt működött. Storno Ferenc több pusztulásra ítélt műértéket mentett meg, mellyel megteremtette a híres Storno-gyűjtemény alapjait.

A Sopronban élő ferences szerzetesek a város

központjában építették fel először kolostorukat,

majd 1280 körül a magyar gótikus építészet egyik

legkiemelkedőbb alkotásaként templomukat.

A rendet 1787-ben II. József feloszlatta, a Kecske

templom (népies nevén) a bencések temploma lett.

Falai között királynékat és királyt is koronáztak,

valamint országgyűlések színtere volt. Jó arányú,

finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme

a páratlan szépségű Fő térnek. A templom fres-

kófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves

ablakok, a különleges Kapisztrán–szószék kiemelt

értéket képviselnek.

Sopron, Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. Az ország egyik legősibb ékszervárosa. A város egyesíti ma-gában a múltat és a jelent, hidat alkotva az ország és nyugati szomszédai között, kaput nyit a hozzánk látogató belföldi és külföldi vendégek előtt, mint azt a város címere is jelképezi. A város lakói híresek vendégszeretetükről és lakóhelyükhöz való hűségükről is. Ezt jelképezi a Sopron szimbólumán, a Tűztorony déli oldalán található Hűségkapu, mely az 1921-es népszavazás emlékét idézi fel. Falai között egykor Mátyás király is megszállt. A Várkerület az egykori várárok mentén alakult ki, belső házsorai a várfal vonalát követik, egyik ékessége a Mária-szobor. Sopronban a művészeti ha-gyományok közel hetvenévesek, visszanyúlnak abba a korba, melyet a város művelődéstörténetében aranykornak neveznek. A természeti környezet üdítő, gyógyító hatású alpesi levegő, erdős hegyoldalak sétaútjai, kilátói, forrásai. A várostól délre eső dombvidék, a Lővérek, Sopron legszebb, legelőkelőbb üdülő negyede, melynek varázsát a csendes erdők, fenyvesek, tölgyesek, gesztenyések, májusi gyöngyvirág, augusztusi cik-lámen adja. További vonzerőt jelentenek a Soproni borvidék minőségi borai, így a város egyre híresebb lesz azok között is, akik szomjukat nemes borokkal kívánják enyhíteni.Sopron a múzeumok városa, múzeumváros. A belső város-rész kanyargós utcái, hangulatos terei, házainak boltíves kapui, míves erkélyei, műemlékei, középületei és az elő-elő bukkanó városfalai egyedülálló művészeti egységet alkotnak. Magyarország műemlékekben második leggazdagabb város-aként méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét. Először útikönyv nélkül érdemes bejárni a történelmi városrész utcáit, benyomásokat szerezni egy-egy kapualjba bekukkantva. A legkülönbözőbb korokat és stílu-sokat képviselő emlékek a várost járó idegent azonnal rabul ejtik. A gótikus, barokk és reneszánsz építészeti megoldások mellett itt egyszerre jelen van a borpincékkel kialakított falu-sias városrészek hangulata. Kellemes időtöltést ígérnek a környék hosszabb — rövidebb kirándulásai is.

A neogótikus stílusú Karmelita templom a múlt század legsikerültebb építészeti emlékei közé tartozik. Nyolcszög-letű tornya 32 m magas. Handler Nándor építette 1861-1864 között. A templomhoz csatlakozó volt zárdaépület valamint az iskola ugyancsak Handler tervei alapján egységes épület-együttessé épült.

1782–1783 között épült késő barokk stílusban az Evangelikus templom. 52 m magas tornyát 80 évvel később építették neo-román stílusban. A háromhajós csarnokot kétemeletes karzat övezi. Az aranyozott fa oltár a Bécs melletti Kahlenberg kolostorából származik, az oltárkép Fischer Vince munkája. A szépen faragott szószéket Láng Mátyás soproni asztalos készítette. Keresztelőkútja romantikus stílusban készült 1860 körül. 1884-ben gyártott orgonáján rendszeresen tartanak orgonahangversenyeket.