A KISPESTI ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013.

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola önmeghatározása 4 2. Az iskola bemutatása 5 2.1. Iskolánk a múltban és napjainkban 5

2.2 Épület, tárgyi feltételek 6 2.3 Tanulóink és szüleik 8 2.4 Pedagógusaink 8

3. Nevelési, oktatási alapelveink, hitvallásunk 11 4. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, az ehhez rendelt célok-feladatok eszközök-eljárások rendszere 12 4.I. Erkölcsi nevelés-oktatás 13 4.II. Értelmi nevelés 16 4.III. Esztétikai nevelés 20 4.IV. Testi nevelés 21 4.V. Technikai nevelés 22 4.1. Kiemelt céljaink az oktató-nevelő munkában 22 4.2. Oktatásunk, nevelésünk fő színterei 23 4.3. Sajátos tevékenységi formák iskolánkban 24 5.Kisebbségi német nemzetiségi nyelvoktatás és népismeret programjai 26 5.1. A kisebbségi nevelés-oktatás célja 26 5.2. A kisebbségi nevelés-oktatás tartalma 27 A/ Az anyanyelv (kisebbségi nyelve) és irodalom 28 B/ Hon- és népismeret 27 5.3. A nemzetiségi nyelv oktatásának megszervezése, órakeretek 28 5.4 A program megvalósulásának személyi feltételei 29 5.5. A program megvalósulásának tárgyi feltételei 29

5.6 A német nyelv tanításához használt tankönyvek kiválasztásának szempontjai 29 6. Személyiségfejlesztés 30

6.1. A személyiségfejlesztés területei 30 7. Egészségnevelési programunk 32

7.1. Egészségnevelési alapelveink 32 7.2. Az egészségnevelés célja 32 7.3. A célhoz kapcsolódó feladataink 32 7.4. Az egészségnevelés színterei iskolánkban 33 7.4.1. Tanórákon 33 7.4.2.Tanórán kívül 35 7.4.3. Iskolán kívül 35 7.4.4.A szülőkkel való együttműködés során 35 7.5. Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos program 35 7.5.1. Balesetvédelmi helyzetek, szabályok, elsősegély-nyújtási ismeretek oktatása az iskolában 35 7.5.2. Balesetmegelőzés az iskolán kívül 36

8. Közösségfejlesztés 37 8.1. Társadalom – iskola – nevelés (helyzetkép) 37 8.2. Közösségfejlesztésünk céljai 37 8.3. Iskolánkban a fejlesztésközpontúság elvét érvényesítjük 38 8.4. Az osztályfőnöki órák kiemelt céljai 38 8.5 Tevékenységformáink 39

9. A pedagógusok és az osztályfőnökök feladatai 41 10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 43

10.1. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek 43 10.2. A tehetséges gyermekek fejlesztése 43 10.2.1. Iskolánkban alkalmazott fejlesztési formák 44 10.3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 44 10.4. A hátrányos helyzetű gyermekek segítségét szolgáló programunk 45

11. Környezetnevelési programunk 48 11.1. A környezeti nevelés elvei 48 11.2. A környezeti nevelés célja 48 11.3. Az iskolai környezetnevelés színterei 49

3

11.3.1. Tanórákon 49 11.3.2. Tanórán kívül 52 11.3.3. Környezetnevelés az iskolán kívül 52

12. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje 54 13. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 55

13.1. Szülők és pedagógusok együttműködésének területei 55 13.2. A szülők és pedagógusok együttműködésének formái 55 13.3. A tanulók és pedagógusok együttműködésének formái 55

14. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai 57 14.1. Átjárhatóság az iskolán belül 57 14.2. Az iskolába való felvétel, átvétel szabályai 57 14.3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 57

II. HELYI TANTERV 1.A képzés szerkezete 59

1.1. Általános jellemzők 59 1.2. Teljes tantárgyszerkezet szaktárgyi órabontása 59

2. A választott kerettanterv megnevezése 61 3.A taneszközök és kiválasztásuk szempontjai 62

3.1. Tankönyv 62 3.2. Munkafüzet, feladatlap 62 3.3. Témazáró feladatlap 62 3.4. Tankönyvcsalád 62 3.5. Füzet 62

4.Mindennapos testedzés programunk 63 4.1. A mindennapos testnevelés megjelenése a Nemzeti Alaptantervben 63 4.2. A mindennapos testnevelés megvalósítása iskolánkban 64

5.Az esélyegyenlőséget szolgáló programunk 65 5.1. A közoktatás esélyegyenlősége 65 5.2. A sajátos nevelésű igényű tanulókkal kapcsolatos programunk, integrált nevelés 66 5.2.1. Személyi feltételek 66 5.2.2. Tárgyi feltételek biztosítása 67 5.2.3. Az SNI tanulók jellemzői, a fejlesztés alapelvei, céljai, feladatai 67 5.2.4. A fejlesztés alapelvei 68 5.2.5. A fejlesztés céljai 68 5.2.6. A fejlesztés feladatai 68

6. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 69 6.1. A tanulók teljesítményének mérése, értékelése 69 6.2. Szöveges értékelés az 1. évfolyamon és a 2. évfolyamban félévkor 70 6.3. A tanulók jutalmazásának elvei, rendszere 71 6.4. A tanulók terhelése 71 6.4.1. A tanulók terhelése a házi feladatok, az otthoni felkészülés tekintetében 72 6.4.2. A tanulók terhelése az írásbeli beszámoltatás tekintetében 73

7.A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 75 7.1. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja 75 7.2. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna 75 7.3. Mérések 76 7.4. A próbák, mérések elvégzése 76

8. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata 77 8.1 Általános szabályok 77 8.2 A tanulmányok alatti vizsgák követelményei 77 8.3 A vizsgák menete és részei 77 9. Érvényességi rendelkezések 80

9.1. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 80 10.Mellékletek 81

4

I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola önmeghatározása Iskolánk a Wekerletelepen egy száz éves, patinás épületben működik. Nyolc évfolyamos általános iskola vagyunk, fenntartónk két osztály indításával engedélyezte működésünket (A osztály:alapellátás + német kisebbségi nyelvoktató, B osztály: alapellátás+ magasabb óraszám énekből). Több mint 50 éve profilunk a magasabb óraszámú ének-zene oktatás. Kórusaink rendszeresen és nagy sikerrel szerepelnek kerületi, budapesti és országos rendezvényeken, versenyeken. Külföldi cserekapcsolataink révén vendégkórusokat fogadunk, illetve külföldön lépünk fel. Kiskórusunk Párizsban és a portugáliai Coimbrában, nagykórusunk Bécsben és Haagban vendégszerepelt. 2000-ben, 2002-ben és 2009-ben kórusaink CD-k kiadásával bizonyították értékteremtő erejüket. 2003 telén a Kicsinyek kórusa Párizsban vendégszerepelt, mely során a Madalaine-templomban énekeltek a mintegy 800-1000 fős francia közönség előtt. Hangversenyünket megtisztelte jelenlétével a francia oktatási miniszter is. Olomuoc-ban 2005-ben és 2008-ban részt vettünk a nemzetközi kórusversenyen, amelyeken arany- és ezüstminősítést kapott kórusunk. 1998 óta második profilként német kisebbségi nyelvoktató programot indítottunk, amely során nyolc éven keresztül heti 5 nyelvi órát biztosítunk. A biztos nyelvtudáson túl a német nyelvterületek kulturális, néprajzi ismereteit, hagyományait is megismerik a gyerekek. A folyamat eredményeképpen a 8. évfolyam végére tanulóink alapfokú; a kiemelked ő tehetség ű, szorgalmú gyermekeink középfokú nyelvvizsgát tehe tnek. Iskolánkban számtalan hagyományt őrzünk, amelyek a gyermekek magas szintű művelődését, a tehetségek kibontakozását és a szórakozást szolgálják. Középiskolai beiskolázási eredményeink jók: diákjaink kb. 70 %-a gimnáziumban, kb. 20 %-uk pedig szakközépiskolában tanul tovább. Felvételizőink 70-75 %-át az általa első helyen megjelölt intézménybe veszik fel. Büszkék vagyunk arra, hogy gyökereink a messze múltba nyúlnak vissza. Sok tanítványunknak a szülei, nagyszülei is ide jártak. Ezeknek a családoknak az érzelmi kötődése egyik legmegbecsültebb tőkénk.

5

2. Az iskola bemutatása 2.1 Iskolánk a múltban és napjainkban Iskolánk 1911-ben épült, és polgári iskolaként működött. Az eredeti épület az évek során jelentős változáson, átalakításon ment át. Az épület homlokzata, külső képe nem változott, ennek oka, hogy az épület része a műemlékvédelem alatt álló Wekerletelepnek. Az iskolánkban folyó ének-zene oktatás gyökerei az 1950-es évekre nyúlnak vissza, amikor is már zenei előképző működött itt. Az 1959-60-as tanévtől fogadta a zenetagozat az énekelni, zenélni vágyó gyermekeket. 1992-ben vettük fel Erkel Ferenc zeneszerző nevét. Az iskola épületében a kerületi zeneiskola kihelyezett tanszakai működnek évek óta. A zenei nevelésben részt vevő gyermekek nagy része hangszeres zenét tanul. Az 1998-99-es tanévtől vezettük be felmenő rendszerben iskolánkban a német kisebbségi nyelvoktató programot mint második meghatározó alaptevékenységet. Napjaink meghatározó jellemzője az iskolánkban folyó pezsgő szellemi és kulturális élet. Tanárnak, diáknak egyaránt gazdag és munkás a tanév. Tanulóink egészséges szellemben versenyezhetnek a helyezésekért a szépolvasási, a mesemondó, a vers- és prózamondó, a német vers- és prózamondó versenyen, a Kazinczy szépkiejtési, a természettudományi, környe zetvédelmi vetélked őn, illetve a hagyományos februári tanulmányi versenyen, ahol minden tárgyból írásbeli és/vagy szóbeli feladatokat kell a gyerekeknek megoldaniuk. Emellett minden évben megrendezzük az Év tanulója, Év osztálya, Év sportolója versenyeket, valamint Erkel-díjat és Iskolámért-díjat osztunk az arra érdemes tanulóinknak. Számtalan rendezvényünk szolgálja tehetséges gyermekeink felkutatását és fejlesztését, illetve az identitástudat kialakítását: részt veszünk a Wekerle-napokon énekes-zenés műsorszámokkal; egyhetes rendezvénysorozattal ünnepeljük névadónk, Erkel Ferenc születésnapját. A szeretet ünnepén összetartozásunk szép eseményei a karácsonyi hangverseny, az osztálykarácsonyok és a nevel őtestületi karácsony. A művelődés további tevékenységformái iskolánkban a múzeumi nap, a színház-, a zeneakadémia-, a parlamenti és az operalátogatások, illetve a német nemzetiségi Márton-nap. Évek óta partneriskolája vagyunk a Művészetek Palotájának , amely kapcsolat eredményeképpen tanulóink még több alkalommal vehetnek részt zenei-kulturális rendezvényeken. Hagyományos, a gyermekek szórakozását szolgáló rendezvényünk a Ki mit tud? , Mikulás-járás az alsó tagozaton; az osztályfarsangok, illetve a farsangi és Mikulás diszkó, amely a diákönkormányzat táncos estje, és a Teaház. Pedagógusaink évente több tanulmányi kirándulást, tábort szerveznek, télen sítábort, nyáron kórustábort, Ismerd meg Európát! - tábort, amelyek sportolásra, művelődésre, kikapcsolódásra egyaránt lehetőséget adnak. Tavasszal alsós osztályaink többnyire erdei iskolába mehetnek, és egy hetet szép, természeti környezetben tanulással és pihenéssel töltenek.

6

Ezen túlmenően változatos, az igények szerint szervezett szakkörökkel, szabadid ős programokkal gazdagítjuk a tehetséggondozás lehetőségeit. Ezeket részletesen a 4.2, 4.3 fejezetben mutatjuk be. Számos szolgáltatással állunk tehát a gyermekek és a szülők rendelkezésére. Ezek között vannak olyanok, amelyek nem tartoznak a fenntartó által meghatározott alap feladataink körébe, hanem azon felül, plusz szolgáltatásként jelennek meg iskolánk életében. Iskolánk erdei tábort (iskolát), sítábort, egy vagy több napos tanulmányi kirándulást a szülői szervezet által évenként meghatározott és dokumentált legmagasabb összeg ismeretében és annak terhére szervezi, amelyek a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok. A térítéses programokat a gyermekeknek nem kötelez ő igénybe venniük. Azokat a programokat, amelyekért - ha nem tudjuk másképpen megoldani, például alapítványi támogatást igénybe véve - térítést kell fizetni, a 4.2, 4.3 fejezetben dőlt betűvel szedtük. Nyílt napokat szervezünk a leend ő első osztályosok szüleinek is, ahol megismerkedhetnek az elsős tanítókkal, a német- és énektanárokkal. Nyílt hétre várjuk az ide járó gyermekek szüleit is, amikor megtekinthetik a különböző tantárgyak tanítási óráit. A nyolcadikosok szüleinek szülői értekezletet szervezünk, ahol a középiskolák képviselőivel közösen segítünk a pályaválasztásban. Iskolánkban működik a diákönkormányzat, amelynek véleményét minden, a tanulókat érintő kérdésben kikérjük (pl. tanulói házirend). Évente legalább két iskolagy űlést tartunk, ahol az igazgató tájékoztatást ad a gyermekeknek az iskola életéről; tanulóink megfogalmazhatják kéréseiket, kérdéseiket, és véleményt nyilváníthatnak. Építő a kapcsolatunk az iskolánkban működő Szülői Közösséggel, amely élve a törvény adta lehetőségeivel gyakorolja véleményező, javaslattevő és meghatározott körökben döntési jogkörét. Iskolánkat támogatja a Műveltség Gyarapításáért Alapítvány, amely kezdeményezésünkre 1992-ben alakult meg, azóta is szépen gyarapodik, és évről évre segíti a tárgyi-anyagi feltételek javítását és a tanulók jutalmazását. Az évek során sok kapcsolatot építettünk ki tágabb környezetünkke l is. Jól működő munkakapcsolatunk van a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XIX. Tankerületével, a XIX. kerületi Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Irodájával, KOSIE Bizottságával, a Német Kisebbségi Önkormányzattal, a Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel, a Kispesti Munkásotthonnal, a Kispesti Uszodával, a Wekerlei Társaskörrel, a XIX. kerületi Rendőrkapitánysággal, gyermekjóléti és gyermek-egészségügyi és szociális intézményekkel, egyházakkal, óvodákkal, gimnáziumokkal, szakközépiskolákkal. Iskolánk hatodik éve az Apáczai Kiadó bázisiskolája, tankönyveink nagy részét tőlük rendeljük. A kapcsolatunk egyre eredményesebb, pedagógusaink számtalan bemutatóórát tartanak a Kiadó felkérésére. 2.2 Épület, tárgyi feltételek Intézményünk Kispest egyik legrégibb iskolája, családias, zöldövezeti környezetben elhelyezkedő háromszintes épület. A főbejárat két oldalán L-alakban húzódó épületszárnyakat juhar- és akácfa sor díszíti.

7

Az épület földszinti és emeleti elrendezése hasonló. Itt található 17 tantermünk, a fiú és lány mosdók, amelyekben a higiénikus kézmosás és kéztörlés megoldott. A földszinten találhatók az irodák és a tanári szoba is. Az alagsorban kapott helyet a tornaszoba, a lány- és fiúöltöző, valamint az orvosi szoba, a logopédiai illetve a fejlesztő szoba, a másik szárnyon a konyha, az ebédlő, a büfé és két tanterem. Tantermeinkben az optimális feltételeket a beáradó természetes fény, fűtés, parketta biztosítja. A világítás azonban elavult, sajnos nem megfelelő. A tantermek bútorzata az utóbbi években megújult, de még nem mindenhol megfelelő. Pedagógusaink a szűkös lehetőségek mellett is törekszenek arra, hogy barátságos, szépen díszített, az oktatást és a nevelést optimálisan segítő tantermekben tanulhassanak gyermekeink. A kényelmesebb, esztétikusabb környezet érdekében a kabátokat és a váltócipőket a gyerekek a folyosón, az új egyéni szekrényekben tárolhatják. A tantermekben színes tévék, írásvetít ők, diavetít ők, interaktív táblák, laptopok segítik az oktatást. Az irodák és a tanári szoba bútorzatát 2005-ben teljesen kicseréltük, az igényekhez igazítottuk. A nyugodt munkavégzés feltételei biztosítottak. Az adminisztrációs munkát személyi számítógépek, nyomtatók, fénymásoló gépek, fax teszik gyorsabbá, hatékonyabbá. Az iskolai rendezvényeink hangosító berendezése korszerű. Iskolai könyvtárunk tágas, egyszerre 25-28 gyermek dolgozhat benne. Beiratkozott tanulóink száma 400, akiket könyvtár szakos pedagógus vár a hét minden napján. A könyvtár elhasználódott polcai, szekrényei helyébe újakat vásároltunk , így a gyermekek rendezett, az olvasásra ösztönző környezetben sajátíthatják el a könyvtárismereteket. A könyvtár jelenlegi állománya 10.005 könyv, brossura, 171 hanganyag (lemez, CD, számítógépes multimédia), 205 videókazetta. Az állomány évente kb. 150 egységgel gyarapodik. Ebédlőnk a kulturált étkezést lehetővé teszi. Az elmúlt években itt is jelentős fejlesztések történtek. A tányérokat, poharakat, asztalterítőket lecseréltük, vidám – a jóízű étkezést lehetővé tévő - eszközökre. Ezen kívül itt is megoldottuk a higiénikus kézmosás lehetőségét folyékony szappanadagoló készülékekkel, illetve papír kéztörlővel. Az utóbbi évek fejlesztése, hogy elkészült az európai színvonalú kémia-fizika szaktanterem és labor, amelyben a gyermekek biztonságosan és akár személyenként elvégezhetik a kísérleteket. Az informatika tantermünk sajnos nem korszerű, a teljes géphálózat cseréjére lenne szükség. A rajz-technika szakteremben hideg-meleg vizes minikonyha lehetővé teszi a háztartástani ismeretek hatékony oktatását. Folyamatosan, a lehetőségekhez mérten bővítjük a szakleltárakat is. A fejlesztésre szoruló gyermekek oktatását a jól felszerelt fejleszt ő és logopédiai szoba segíti. Rendelkezünk orvosi szobával, ahol heti egy alkalommal rendel iskolaorvosunk, illetve hetente kétszer jelen van a védőnő, aki az egészségügyi ellátáson túl az egészséges életmóddal, higiéniai ismeretekkel kapcsolatos előadásokat is tart a gyermekeknek. Tornaszobánkban az iskolások testmozgását, testedzését elősegítő torna- és játékszerek gazdag választékával rendelkezünk. Legnagyobb hiányosságunk mégis, hogy nem

8

rendelkezünk megfelelő méretű tornateremmel. Mivel hosszú évek óta foglalkozunk a kérdéssel, számítunk az önkormányzat segítségére a probléma megoldásában. Iskolánk belső terei összességében harmonikusak, igényesek és tis zták, de sajnos főleg a helyszűke és a forráshiány miatt nem minden területen felelnek meg a korszerű oktatás-nevelés követelményeinek. 2.3 Tanulóink és szüleik Iskolánkban 400 gyermek tanul, 100%-os kihasználtsággal, rendszerint nagy a túljelentkezés. A létszám 10 éve folyamatosan növekszik. Tanulóink legnagyobb része wekerletelepi lakó. A családokban gyakran több generáció él együtt, így a nagyszülők is közreműködnek az unokák nevelésében. Beiskolázási körzetünkön kívülről is szép számmal íratják hozzánk gyerekeiket a szülők, ének- és németoktatásunk keresett. A szülők körében végzett felmérés azt bizonyítja, hogy ismertek vagyunk a kerületben, iskolánknak jó a híre, és sok óvodában ajánlanak minket. Gyerekeink meglehet ősen elfoglaltak, hiszen a tagozatos órákon túl hangszeres zenére, idegen nyelvi órákra, különböző szakkörökre, előkészítőkre járnak. Többen egyesületben sportolnak. Túlnyomó többségük a tanulásban szorgalmas, célratörő, tudatos. Már alsó tagozaton motiválja őket a tudásszomj, a továbbtanulásra, a felnőtt életre való felkészülés. Nyitottak a legkülönfélébb dolgokra, a szépre, a kulturális élmények befogadására. Szívesen szerepelnek a kórussal, egyéni hangszeres muzsikával, vers-, mese-, prózamondással. Hagyományos februári tanulmányi versenyünkön tanulóink 90 %-os arányban vesznek részt. Az alsós osztályok tanulmányi átlaga évek óta 4,3-4,8 között mozog, felsőben az átlag 3,5-4 egész. Gyermekeink kerületi matematika, magyar, környezet mérésekben, illetve a szaktárgyi és kulturális versenyeken minden évben kiemelkedő eredményeket érnek el. Az Országos kompetenciaméréseken a 6. és 8. osztályos tanulóink mindig az országos átlag fölött végeznek, és a budapesti átlagot is rendszerint meghaladjuk, de részint többször végzünk a 6-és 8 osztályos gimnáziumok eredménye fölött. Gyermekeink hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban nagy számmal tanulnak tovább. Nyolcadikosaink zökkenőmentesen, megerőltetés nélkül nyernek felvételt a középiskolákba. Kiemelkedő a német nyelvvel kapcsolatosan tovább tanuló gyermekeink teljesítménye. Sokukat – mivel nyelvtudásuk átlagon felüli – a 0. évet kihagyva rögtön a 9. évfolyamra veszik fel. 2.4 Pedagógusaink Iskolánk teljes dolgozói létszáma 47 fő. A 35 pedagógusból tartósan távol van (GYES-en, GYED-en) 5 fő. A 35 tanító pedagógus közül kilencen középiskolai tanári, tizenhárman általános iskolai szaktanári, tizenöten tanítói végzettséggel rendelkeznek. Öt kollégánk három vagy több, tizennégy kollégánk két diplomát s zerzett. A többdiplomások közül hét a legkorszerűbb követelmények szerint szakvizsgázott pedagógus, egyikőjük tehetségfejleszt ő szakért ői szakvizsgát szerzett.

9

Négyen középfokú, kilencen felsőfokú nyelvvizsgával bírnak. Tanítóink szakkollégiumokat (népművelés, technika, pedagógia, irodalom, közművelődés, testnevelés, ének, könyvtár, differenciált nevelés) végeztek. Tanítónőink közül két kollega felsőfokú óvónői képzettséggel is rendelkezik. Az iskola vezetői minőségügyi manageri képesítést szereztek, felkészülve a törvény előírta minőségügyi rendszer működtetésére iskolánkban, illetve további egy pedagógus végezte el a minőségirányítási alapismeretek tanfolyamot. A tantestület egyéb kompetenciái, melyet hasznosítani tudunk gyermekeink oktatásában, nevelésében: dyslexia-prevenciós tanfolyam (1 fő), drámapedagógiai végzettség (2 fő), néptánc oktatói végzettség (1 fő) múzeumpedagógia (1 fő), tánc és koreográfiai tanfolyam (1 fő), edzői végzettség (1 fő), karvezetői képesítés (2 fő), számítástechnikai ECDL bizonyítvány (3 fő), OKJ vizsga (1 fő), iskolai szabadidő szervező (1fő), drogprevenció (1fő), autizmussal élők integrációja (1 fő), gyermeki agresszió kezelése (1fő), fejlesztő pedagógus (1 fő), hitoktató (1fő), gyermekvédelem (1fő) A rajz- és művészettörténetet iparm űvész tanár oktatja iskolánkban, a könyvtár szakképzett könyvtárosok irányításával működik. A szabadidő hasznos eltöltését, a tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, színház-, állatkerti-, illetve múzeumlátogatások szervezését napközis pedagógus segíti. Munkánkat egy szakképzett iskolatitkár - aki számítógépes felhasználói végzettséggel rendelkezik -, egy gazdasági dolgozó, négy takarító, egy f űtő-karbantartó-kertész, három konyhai dolgozó segíti. Tantestületünkben hét munkaközösség működik (két alsós, társadalomtudományi-művészeti, természettudományi, idegen nyelvi, napközis, osztályfőnöki). Ezek a csoportok a szakmai munka műhelyei, amelyekben tudatos, átgondolt munkaterv alapján végezzük munkánkat. Terveink mindig illeszkednek a pedagógiai programunkhoz és az iskola éves munkatervéhez. A munkaközösségeken belül mindennaposak az egy-egy gyermeket, gyermekcsoportot, vagy akár osztályt érintő, megoldást kereső megbeszélések. Munkaközösségeink egymással is szoros kapcsolatot tartanak fent számos feladat, rendezvény kapcsán. Különösen nagy súlyt fektetünk az alsós és a felsős társadalomtudományi, természettudományi munkaközösség kapcsolatára, hogy átsegítsük gyermekeinket a felsőssé válás zökken őin. Mivel tapasztaljuk, hogy az olvasási, írási, számolási nehézségekkel küszködő kisiskolások száma nő, közülünk egyre többen készülnek fel ezeknek a gyermekeknek a megkülönböztetett, másságukat fokozottan toleráló é s szakért ő oktatására, nevelésére. Iskolánkban helyben megoldott a speciális segítségre, felzárkóztatásra szoruló tanulók kiegészítő fejlesztése szakképzett fejleszt ő pedagógus, illetve logopédus alkalmazásával. Mindannyiunk belső igénye a folyamatos önképzés. Nyitottak és érdeklődőek vagyunk az új módszerek, az új oktatási-nevelési eredmények iránt. Felvállaljuk a kor kihívásait, felkészülünk, hogy megtanítsuk ellenállni gyermekeinket új társadalmi veszélyeknek, a kábítószernek, a gyorsuló élettempónak, az értékvesztő, értékrend nélküli világ fenyegetéseinek. Sokat és súlyozottan foglalkozunk azzal, miként lehet nevelőmunkákat egységesíteni, minél biztosabb keretet adni gyermekeink sikeres szocializációjának. Szívesen veszünk részt szakmai fórumokon, a kerületi szakmai napokon, a Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Egységes Intézmény és a Fővárosi Pedagógiai Intézet tanfolyamain és rendezvényein.

10

Tantestületünk aktívan részt vállal a hatékony oktató és nevelőmunka tárgyi feltételeinek megteremtésében is. Számos pályázat eredményeként gyarapítottuk iskolánkat, pl. hordozható nyelvi laborral; a szakleltárak fejlesztésével; az erdei iskolákhoz, táborokhoz, külföldi fellépésekhez nyert anyagi segítséggel; az egészséges életmódra neveléshez, a mozgásfejlesztéshez szükséges tornaeszközökkel, játékokkal.

11

3. Nevelési, oktatási alapelveink, hitvallásunk Az alapfokú oktatást, nevelést minden esetben a Nemzeti alaptanterv, a Közoktatási

törvény, a Köznevelési törvény és a Kerettanterv előírásaival összhangban biztosítjuk.

Elsődleges számunkra a gyermekeknek a fizikai, érzelmi biztonságot nyújtó, egészséges,

az egyénekre nagyon odafigyel ő meleg, szeretetteljes és der űs légkör megteremtése. Minden tevékenységünk középpontjában a gyermek áll, pedagógiánk értékközpontú, értékközvetítő és személyiségfejlesztő, amely elismeri a réteg- és egyénenkénti különbségeket, sőt arra épít.

Értékrendszerünk a hagyományos erkölcsi normákon alapszik, amelyek alappillérei a

humanizmus, az europatriotizmus, a hazafiasság, a szeretet, a becsület, a tisztelet, a másság elfogadása és egymás segítése, a természet és környezet megbecsülése, az etikusság, az emberi méltóság és jogok maximális tisztelete. Az értékek átadásában személyes példamutatásunk az elsődleges.

Szakmai tudásunk legjavát adjuk át tanítványainknak. Minőségi munkát végzünk, mely

során hozzásegítjük őket a sikeres társadalmi szocializációhoz, a képességük és érdeklődésük szerinti továbbtanuláshoz.

Munkánkat áthatja az újra, a jobbra való érzékenység, nagyon tudatos, intenzív és

következetes tervezéssel, végrehajtással és ellenőrzéssel tesszük hatékonyabbá oktató- és nevelőmunkánkat. Tevékenységünket a minőségbiztosítás jegyében folyamatosan elemezzük, értékeljük, és ha szükséges, hozzáigazítjuk a változások követelményeihez.

A szül őket partnernek tekintjük, nevelőmunkánk alappillére a családokkal való

szoros, segít őkész, napi együttm űködés. Számítunk és építünk a szülők véleményére.

12

4. A nevel ő-oktató munka pedagógiai alapelvei, az ehhez rendel t célok - feladatok- eszközök - eljárások rendszere Pedagógiai munkánkban két fő célt tűztünk ki magunk elé, amelynek minden részcélt, feladatot és eszközt alárendelünk:

1. A sikeres társadalmi szocializációra való felkészítés , amely magában foglalja az

alapműveltség, az erkölcsi értékek és a társadalmi funkciók átszármaztatását. 2. A személyiség, az individuum fejlesztése.

E két cél megvalósítása az alábbi fejlesztési területeken keresztül konkrét célok megfogalmazásával jelenik meg munkánkban:

Erkölcsi nevelés-oktatás Értelmi nevelés-oktatás Esztétikai nevelés-oktatás Testi nevelés-oktatás Technikai nevelés-oktatás

Természetesen a nevelés-oktatás folyamatában ezek a területek nem “vegytisztán” jelennek meg, hanem leggyakrabban egymással összefonódva és keveredve. A nevelés-oktatás színterei iskolánkban: a tanítási órákon, tanórán kívüli tevékenység során a napköziben, a tanulószobán, korrepetálásokon, szakkörökön, önképzőkörökön, előkészítőkön, hagyományos versenyeinken és rendezvényeinken. Az iskolánkban folyó oktató-nevelőmunka céljait, a célokhoz rendelt feladatokat és a megvalósításukban alkalmazott eljárásokat és eszköz öket az alábbi táblázatok mutatják be:

13

CÉLOK FELADATOK ESZKÖZ- ÉS TEVÉKENYSÉG-

RENDSZER I. ERKÖLCSI NEVELÉS-OKTATÁS - Euro-nevelés - a környezet és a természet

megbecsülésére nevelés - a másság elfogadására

nevelés

A gyerekek megismertetése: - a világ országaival,

elsősorban Európa népeivel, történelmével és kultúrájával

- a gyermekek rádöbbentése a Föld globális problémáira, mint pl. a környezetszennyezés, túlnépesedés

- felismertetni gyermekeinkkel az előítélet és a kirekesztés megjelenési formáit, veszélyeit

- környezetvédelmi szakkörön - környezetvédelmi vetélkedő

a Föld napján - Komplex

természettudományi verseny - tudatos tematika szerinti

osztályfőnöki órákon nyitott beszélgetés, kiselőadások

- a környezetszennyezéssel kapcsolatos mérések, kísér-letek,

- gyermekek bevonása kutató munkával a környezetvédelmi pályázatok írásába

- hazafias nevelés - iskolai hagyományaink meg-őrzése, új hagyományok gyarapítása

- a magyar identitástudat kialakítása és erősítése a gyerekekben Határtalanul!-program: lehetőség szerint pályázat és (nyertes pályázat esetén) tanulmányi kirándulás, a mindenkori 7. évfolyam tanulóinak részvételével, a környező országok magyarlakta területeire (PP 2016-os módosítása).

- Magyarország szellemi és anyagi kincseinek gyarapí-tására és védelmére való nevelés

- osztályfőnöki órákon, iroda-lom, történelem, földrajz órá-kon tematika szerint irányított beszélgetések, kiselőadások

- kutatómunka - hagyományos

rendezvényeink, ünnepeink - személyes példaadás

- Önismereti és társas nevelés, felelősség vállalás másokért, önkéntesség - Felkészítés a felnőtt életre. - Személyisége lehetőségeinek és korlátainak megismerése. - Ismerje életkorának megfelelő szinten a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját. - Legyen empatikus, de ismerje fel saját érzelmeit is. - Fejezze ki problémáit.

- Az egészséges énkép kialakítása. - Az empátia kialakítása. - Életkorának megfelelő kooperatív készség fejlesztése. - A különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősség fontosságára nevelés.

14

Családi életre nevelés - Illemszabályok ismerete és betartása. - Családi ünnepek ismerete. - Legyen képes felismerni és megfogalmazni a családban betöltött szerepeket, feladatokat. - A családban előforduló súlyos problémahelyzetek esetén tudjon megfelelő segítséget kérni. - Legyen tisztában a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. - Életkorának megfelelően legyen tisztában a családtervezés fogalmával.

- Illemszabályok megismertetése. - A családi ünnepekhez kötődő szokások megismertetése és alkalmazása. - A családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatok megismertetése. - A napi feladatrendszer kialakítása és betartása.

- szeretetre, tiszteletre, becsületre, egymás segítésére nevelés, a humanista embereszmény kialakítása

- a gyerekek érzékenységének felkeltése az emberi problémák iránt

- a fogékonyság növelése a másság elfogadására

- az empátiára, az altruizmusra, a megértésre, az azonosulásra, az elfogadásra való érzékeny-ség fejlesztése a gyermekekben

- a perifériára szorult gyermekek helyzetének feltárása, az osztályok szociometriai elemzése

- közösségformálás

- irodalmi művek elemzése, feldolgozása

- osztályfőnöki órákon a prob-lémák nyílt megbeszélése, feltárása

- szociometriai méréseket végzünk

- az osztály perifériájára szorult gyermekek és a sikeres gyermekeknek közös feladatadás

- személyes példaadás - szituációs játékok,

dramatizálás - tanulmányi kirándulások - táborok, erdei iskolák - drámaszakkör és egyéb

szabadidős tevékenység - etikusságra nevelés - az etikai alapszabályok,

fogalmak megismertetése gyerekeinkkel (új nevelési terület!)

- a felelősségtudat, a másért vállalt felelősségérzet kialakítása és fejlesztése tanulóinkban

- személyes példaadás - a tantestületi és a tanulói

etikai kódexünk tanulmányozása, az abban foglaltak megbeszélése osztályfőnöki órákon

- szituációs játékok

15

- az emberi méltóság és jogok tiszteletére nevelés

- a gyermekek megismertetése jogaikkal (Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, Gyermekjogi Charta) és kötelességeikkel

- gyermekeink felkészítése a demokratikus társadalmi rend megismerésére, a társadalmi funkciók gyakorlására

- megtanítani gyermekeinknek a mindennapi emberi együttélést biztosító normákat

- felismertetni velük az emberi és kisebbségi jogok megsér-tésének jelentőségeit és ve-szélyeit

- diákönkormányzati munka során iskolagyűléseken az alapvető demokratikus társa-dalmi funkciókat gyakorol-tatjuk a gyermekekkel

- megismertetjük őket az ezekről szóló írásbeli dokumentumokkal

- osztályfőnöki óra

16

CÉLOK

FELADATOK

ESZKÖZ- ÉS TEVÉKENYSÉG-

RENDSZER II. ÉRTELMI NEVELÉS - a kogníció, a

problémamegoldó gondolkodás kialakítása

- kreativitás fejlesztése - értelmes tevékenységre

nevelés - önálló döntésre képes

személyiség nevelése - a kognitív energia optimális

és hatékony beosztására nevelés

- az emlékezet fejlesztése - a figyelem fejlesztése

- a fogalmi, az analógiás, a diszkriminációs, az asszo-ciációs és az absztraháló

- szintetizáló gondolkodás fejlesztése gyermekinkben

- a figyelem terjedelmének, minőségének, beosztásának, szelektivitásának mérése és fejlesztése tanulóinkban

- a tanulók önálló munkára, kutatásra, ismeretszerzésre késztetése

minden tanítási órán: - a különböző gondolkodási

műveletek, technikák meg-tanítása tevékenykedés közben

- a gyermekek kritikai-döntési szituációkba való állítása

- a tananyag gondolkodtató megtanítása, a műveletek algoritmusokra való bontása a tanórákon

- a sajátos tantárgyi jelleghez igazodó tanulási módszerek elsajátíttatása

- szakszókincs használatának megkövetelése

- minden tanulmányi és egyéb kulturális versenyen

- olyan motívumok és olyan motivációs rendszer alkal-mazása, amelyek során a gyermekek a tanulási erőfeszítést értelmes, gyakran örömet okozó tevékenységként élik meg.

17

CÉLOK

FELADATOK

ESZKÖZ- ÉS TEVÉKENYSÉG- RENDSZER

II. ÉRTELMI NEVELÉS /folytatás/ - Az alapműveltség kialakítása. - A nyelvtudás kialakítása. - Az elmélet gyakorlatban való felhasználási képességének kialakítása. Gazdasági, pénzügyi nevelés . - A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátíttatása a gyerekekkel. - Felkészítés a felnőtt életre, a fogyasztói kultúra kialakítása. - A piac, a marketing és a reklám szerepének megismertetése. - A minőség, a biztonság, a gazdaságosság és a takarékosság fogalmának elsajátíttatása a fogyasztói kultúrában. - A szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képességének, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelésének kialakítása.

- A szövegértő olvasás, a lényeg-kiemelési képesség kialakítása. - A helyesírási és számolási készség fejlesztése. - A beszédművelés, a beszéd-készség, a kommunikációs készség kialakítása, a meta-nyelvi jelek felismerésének, értelmezésének megtanítása. - A nyelvi érzékenység kialakítása. - A különböző képességű, tehetségű tanulók fejlesztése. - A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, felzárkóztatása. - A tanulmányi előmenetelek folyamatos figyelemmel kísérése. - A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése. - Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartásának, - a természeti értékek védelmének, - a tájékozódás képességének, - a döntési helyzet felismerésének, - a döntésre való felkészülésnek a megtanítása.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés - Tudja követni a közösségi szabályokat, legyen képes a kooperációra. - Ismerje fel valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. - Ismerje meg alapvető jogait és kötelezettségeit.

- A tanuló el tudja magát helyezni egy adott közösségben. - Közösségében vállaljon különböző feladatokat, megbízásokat és ezeket maradéktalanul lássa el. - Ismerje és tartsa be a Házirendet.

- játékos feladatokon keresztül, tevékenykedtetéssel, szemlé-lődéssel tanítjuk a gyermekeket - tanórák kertében differenciálás, nívócsoportok szervezése - tanórán kívüli foglalkozások szervezése igény szerint (szakkörök, önképzőkörök, előkészítők, korrepetálások, tanulószoba, napköziben készségfejlesztő programok) - diagnosztikus, formatív, szummatív méréseket végzünk - Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépítve a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. /Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései, Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások, Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák), Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások, Magyar – reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái, Biológia – génmódosított élelmiszerek, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás, Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszer- maradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos

18

- Tevékenyen vegyen részt a közösség életében, jobbítását szolgálja erőszakmentesen és méltányos magatartásával.

- Sajátítsa el a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. - Tudjon élni jogainak érvényesítési lehetőségeivel

A testi és lelki egészségre nevelés - Ismerje az egészséges táplálkozás alapvető szabályait, s a testápolást. - Legyen igénye a rendszeres testmozgásra. - Legyen képes az időjárásnak megfelelően öltözködni. - Ismerje fel a betegség és az egészség közötti állapotot, s ezt tudja megfogalmazni. - Tudja kezelni saját feszültségét. - Legyen igénye a harmonikus, otthon környezete iránt.

- Az egészséges táplálkozásra és rendszeres tisztálkodásra nevelés. - A mozgás megszerettetése, a sport igényének felkeltése. - A betegség tüneteinek megismertetése és a figyelem felhívása, hogy ezeket észlelve szóljon felnőttnek, forduljon orvoshoz. - Feszültségoldó stratégiák megismertetése. - Barátságos otthon, környezet kialakítására való törekvés felkeltése.

Fenntarthatóság, környezettudatosság - A tanuló váljon érzékennyé környezete állapota iránt. - Fejlődjenek ki benne a környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások. - Kerülje a környezet-szennyező, káros anyagokat, tevékenységeket. - Alakítsa az iskola külső és belső környezetét, személyes életterét a környezetbarát szempontokat figyelembe véve. - Váljon érzékennyé az anyag- és energiatakarékos életvitelre, ismerje ezek gyakorlati technikáit. - Értse a fenntarthatóság és a fejlődés folyamatát. - Értse, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték.

- A tanuló környezete megóvásának megismertetése. - Környezetbarát, újrahasznosítható anyagok megismertetése. - A fenntarthatóság fogalmának megtanítása, értelmezése. - Környezetkímélő, környezetbarát életvezetéshez szükséges szokások kialakítása. - Energiatakarékos életvitel kialakítása.

használatuk, Informatika – elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia, Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz) - Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) - Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) - Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) - Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

19

Médiatudatosságra nevelés - Ismerje meg a korhatárt jelző szimbólumok jelentését. - Tegyen különbséget a televízióban látottak és a valóság között. - Ismerje a médiumokat, hasznukat a szabadidő eltöltésében és a tanulásban. - Tudjon keresni a világhálón és használja gyűjtőmunkához. - Ügyeljen a közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió veszélyeire. - Ismerje a számítógépes játékok helyes mértékét.

- Legyen képes felismerni a korhatárt jelző szimbólumok közül, hogy melyik műsor neki való. - Megismertetni a világháló használatát iskolai feladataihoz. - A hasznos, étékes műsorok propagálása. - A figyelem felhívása a közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió veszélyeire. - A tanulás szempontjából hasznos számítógépes játékok megismertetése.

A tanulás tanítása - Alapvető, tanulást segítő technikák megismerése. - Könyvtárban és világhálón való tájékozódás, önművelés egyéb lehetőségeinek megismerése. - Tudásmegosztó és tudásépítő platformok megismerése. - Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. - Ismerje meg saját tanulási stílusát. - Rendelkezzen elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal.

- Padrend, napirend kialakítása. - Könyvtárlátogatás az iskolában. - Az internetes kereső helyes használata. - Házi feladatok rendszeres elvégzése. - Szorgalmi feladatok megoldása.

- kontrollfunkciók kialakítása - fegyelemre, önfegyelemre nevelés

- minden szakórán és kulturális programon - személyes példaadás

20

CÉLOK

FELADATOK

ESZKÖZ- ÉS TEVÉKENYSÉG- RENDSZER

III.. ESZTÉTIKAI NEVELÉS - szépre, igényességre

nevelés - a rút, az értéktelen

felismerésére való nevelés - a különbség érzékelésére

való nevelés - a fantázia fejlesztése

- gyermekeink megtanítása a látott, olvasott, hallott élmény befogadására, elemzésére, értékelésére

- megtanítani gyermekeinket az önálló alkotások létrehozására, fantáziájuk szabadon engedésére

- annak megtanítása, hogy az esztétikának az élet minden területén (öltözködés, meg-jelenés, lakáskultúra, építészet stb.) szerepe van

- saját ízléskultúra kialakítása - forma és funkció

kapcsolatának megtanítása a múlt és jelen tárgyainak esztétikájában

- “én-kép” fejlesztése - a zenei nevelés során

kialakított művészi érzékenység átvitele más tantárgyakra (irodalom, rajz)

- önértékelés fejlesztése

- irodalmi, zenei, képző-művészeti alkotásokat tanul-mányozunk, elemzünk

- szempontokat és algorit-musokat alakítunk ki tanít-ványainkban, amelyek se-gítségével az önálló elemzésre is képessé válnak

- összehasonlító vizsgálatot végzünk értékes és értéktelen műveken

- tanítványainkat színházba, Operába, Zeneakadémiára és múzeumokba visszük

- alkotni, kiteljesedni hagyjuk és segítjük őket

- megköveteljük az írásbeli munkák tetszetős külalakját

- osztálytermüknek, az iskola belsejének és külsejének tisztán és rendben tartására ösztönözzük őket

- osztályfőnöki és szakórákba építve beszélgetünk a “min-dennapi” esztétikáról (öltözet, lakás stb.)

21

CÉLOK

FELADATOK

ESZKÖZ- ÉS TEVÉKENYSÉG- RENDSZER

IV. TESTI NEVELÉS - mozgáskultúra fejlesztése - egészséges életmódra

nevelés - alapvető fizikai képességek

kialakítása - ellenállóképesség

fejlesztése - motorikus cselekvési

biztonságra nevelés - a testnevelés és a sport pre-

venciós értékének ismeretére nevelés

- mozgáskommunikációra nevelés

- a tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében

- a víz, mint mozgásközeg megszerettetése, elfogadtatása

- testi fejlődés-érés támogatása

- higiéniai szokások kialakítása, erősítése

- edzettség fejlesztése - ortopédiai elváltozások

megelőzése, ellensúlyozása - megfelelő felkészítés a

keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, károsodások csökkentésére

- genetikus mozgáskészségek fejlesztése

- sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgás-készség kialakítása

- mechanikai – biomechanikai törvényszerűségek megértetése

- a kollektív siker és tevékenység örömének nyújtása

- rendgyakorlatok - bemelegítésre és a

testtartási rendellenességek megelőzésére alkalmas szabadkézi szer- és társas gyakorlatok (gimnasztika)

- kötetlen tartós futások - futó, dobó, ugrógyakorlatok,

versenyszerűen is - hajítások és célba dobó,

ugrógyakorlatok, verseny-szerűen is

- torna és atlétika sportági anyagainak elsajátítása

- sportjátékok mozgásanyagának és szabályainak elsajátítása

- test-test elleni küzdelem (küzdőjátékok)

- zenére történő mozgások (RSG, aerobic)

- labdák, súlyzók, kötelek egyéb sportszerek használata (zsámoly, pad, szekrény, szőnyegek, gumikötél stb.

- egészséges, tetterős személyiségek nevelése

- a félelem, a nehézségek leküzdésére nevelés

- kudarctűrésre nevelés - társaik teljesítményének

megbecsülésére nevelés - szabályok betartására,

egymás segítésére (segítségnyújtás) nevelés

- tanulási, játék és sportolási élmények nyújtása,

- az "én-kép" fejlesztése - a szem-kéz-láb (egész test)

koordinációjának fejlesztése - a térbeli tájékozódás

fejlesztése - a kinesztetikus differenciáló

képesség fejlesztése

- szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok, téli sportok, kerékpározás, görkorcsolya, gördeszka stb.)

- testnevelési játékok - támasz- és

függésgyakorlatok

- a motoros emlékezet fejlesztése

- izomérzékelés fejlesztése - ritmus- és reakciókészség

fejlesztése - rendszeres fizikai aktivitás

igényének kialakítása - valamennyi sportszer

rendeltetésszerű használatának ismertetése

- kúszások és mászások, egyensúly-gyakorlatok

- egyéni és csapatversenyek - úszás, játék a vízben

22

CÉLOK FELADATOK ESZKÖZ- ÉS TEVÉKENYSÉG-

RENDSZER V. TECHNIKAI NEVELÉS - mindennapi életre,

gyakorlatiasságra nevelés - a praktikus intelligencia

fejlesztése - a helyes életvitelre való

nevelés - a "Csináld magad!”-

szemlélet kialakítása - pályaválasztás elősegítése - környezetvédelemre nevelés

- alapvető technikai, műszaki ismeretek elsajátíttatása a gyerekkel

- megtanítjuk gyerekeinket a helyes időbeosztásra, a na-pirend fontosságára

- alapvető háztartási ismeretek megtanítása, mint pl. energiafelhasználás, a pénz helyes beosztás, bevásárlás, lakásfenntartás, főzési alap-ismeretek, varrás, kézimunkák, lakberendezés, kertészkedési alapismeretek

- kézügyesség fejlesztése - kreativítás fejlesztése - esztétikai érzék fejlesztése - technikatörténet

megismertetése a gyerekekkel

- a technika és más tárgyak koncentrációjának fejlesztése

- az anyagok újrahasznosít-hatóságának megtanítása

- 7-8. évfolyamon külön választható tantárgyként ok-tatjuk a háztartási ismereteket

- a technika órák keretén belül különböző munkákat, technikai eljárásokat tanítunk

- papír, fa, textil, fém, műanyag különböző eszközökkel való megmunkálása, használati tárgyak készítése

- háztartási munkafolyamatok, -fázisok gyakoroltatása a

gyerekekkel

4.1 Kiemelt céljaink az oktató-nevel ő munkában o Tanulóik szilárd ismertekkel rendelkezzenek. o Tanulóink képességeinek kibontakoztatása, személyiségük minél sokoldalúbb fejlesztése

(felzárkóztatással és tehetséggondozással). o Képesek legyenek az önálló tanulásra, önművelésre és önálló véleményalkotásra. o Rendelkezzenek jó kommunikációs képességgel. o Legyenek szorgalmas, becsületes, kitartó, tisztelettudó, fegyelmezett, nyílt, udvarias

tagjai a társadalomnak. o Rendelkezzenek megfelelő önbizalommal, legyenek képesek alkalmazkodni az iskola

belső rendjéhez. o Óvják és becsüljék természeti és épített környezetüket, törekedjenek majd felnőtt

korukban is a környezettudatos életvitelre. o Szerezzenek meg minden ismeretet, amely szükséges ahhoz, hogy képesek legyenek

életüket tudatosan, aktívan, egészségesen élni és szervezni. o A kisebbségi oktatásban részesülő tanulók segítése identitásuk megtalálásában. o A veszélyeztetett, az anyagi szempontból hátrányos helyzetű tanulók segítése. o A német nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó t anulók megismertetése a

német nyelvterületek kultúrájával, bevonásuk az isk ola német kultúrához köt ődő eseményeibe: - Novemberben az énekes osztályok is részt vesznek a Márton-napi felvonuláson,

amelyhez német dalokat tanulnak, illetve megismerik a népszokáshoz kapcsolódó mondákat, szokásokat.

- Októberben a gyerekek közös kézműves foglalkozáson vesznek részt, ahol együtt készítik el a Márton napi lampionokat (üvegfestés, textilmunkák)

23

- Az énekes osztályok is részt vesznek a felvonulást követő német táncházban. - Decemberben a karácsonyi hangversenyünkre minden tanulónk német karácsonyi,

egyházi dalokat tanul és ad elő. - A történelem, az irodalom, a földrajz, a természetismeret, a zene, a rajz és az

osztályfőnöki órákon a gyermekek tantervbe építve tanulják a német nyelvterületek történelmét, irodalmát, földrajzát és művészetét.

4.2 Oktatásunk, nevelésünk f ő színterei

Az e fejezetben dőlt bet űvel szedett szolgáltatásaink térítés ellenében állnak a gyermekek rendelkezésére, amennyiben nem tudjuk másképpen, például az alapítványunk támogatásával megoldani.

A/ Kötelez ő és a kötelez ően választandó tanórai foglalkozásokat a Helyi tant erv tartalmazza. Ezen túlmen ően B/ Tanórán kívüli foglalkozást a tanulók igénye, érdeklődése szerint szervezünk:

• a napközi feladata: o az iskolai tanulmányok segítése, tanulási technikák megtanítása, o tehetséggondozás, a személyiség sokoldalú fejlesztése, o a szocializáció segítése, o az otthonosság komfortérzetének biztosítása, o az étkezési kultúra, illemtudó viselkedés és a kommunikáció fejlesztése, o a szabadidő kulturált és szórakoztató eltöltési lehetőségének biztosítása, o játékkultúra fejlesztése o aktív segítője az egészséges életmód megélésének.

• tanulószobai foglalkozás • énekkar, • diákkör, sportkörök • tanulmányi versenyek • házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek • szakkörök: A tanulók érdeklődése és igénye szerint, megfelelő létszám esetén - az

iskola engedélyezett összóraszámát figyelembe véve szükség esetén térítéses - szakkörök indítását biztosítjuk:

• Kézműves:

o textil- és fonalmunkák o horgolás, kötés o agyag- és gipszmunkák o famunkák o gyöngyfűzés o papírmunkák o barkácsolás o modellezés

• Kulturális: o számítástechnika o idegen nyelv o színjátszó o háztartástan

24

o könyvtárismeret o kommunikáció o csillagászat o sakk o néprajz o bábozás o újságszerkesztés o környezetvédelmi o elsősegélynyújtás o KRESZ - baleset-megelőzés o önismeret o illemtan o egészséges életmód

• Mozgás:

o sportjellegű (atlétika, ugrókötél, asztalitenisz) o mozgásos játékok o modern tánc o túrázás o néptánc o ügyességi játékok

4.3 Sajátos tevékenységi formák iskolánkban

• Tanévnyitó ünnepély - elsősök ünnepélyes fogadása • Részvétel a Wekerle-napokon (az osztályközösségek által előadott énekes, táncos

és sportos műsorszámokkal) • Nyílt nap a leend ő első osztályosok szüleinek • Vers és prózamondó verseny (alsó tagozaton) • Vers és prózamondó verseny (felső tagozaton) • Mesemondó verseny (alsó tagozaton) • Szépolvasási verseny (alsó tagozaton) • Szociális vásár (a szülők által felajánlott holmikból vásárt rendezünk, a befolyt

összeget a szociálisan rászoruló gyermekek javára fordítjuk) • Nyílt órák szül ők részére (egy héten keresztül a szülőket meghívjuk, amikor is a

különböző tantárgyak óráit megtekinthetik) • Pályaválasztási szül ői értekezlet a 8. osztályos gyermekek szüleinek,

középiskolák képviselőivel közösen • Erkel-hét (megemlékezés Erkel Ferenc születésének évfordulójáról, ünnepi

hangverseny, múzeumlátogatás, kirándulás) • Márton-napi lampionos felvonulás Wekerlén ( a német népszokásnak megfelelő

hagyományápoló rendezvény német táncházzal egybekötve) • Mikulásjárás • Mikulásdiszkó (a diákönkormányzat táncos estje) • Luca-napi vásár (minden alsó tagozatos osztály vásárt rendez, amelyen játékokat,

könyveket, ajándéktárgyakat árul) • Karácsonyi hangverseny (a kerület katolikus templomában rendezett zenés

irodalmi műsor, hangverseny) • Osztálykarácsonyok • Nevelőtestületi karácsony • Sítábor • Farsang - Farsangi diszkó

25

• Tanulmányi versenyek (minden tárgyból a tantárgy jellegének megfelelően írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok megoldása, értékelése, a helyezettek jutalmazása)

• Iskolagy űlés legalább két alkalommal (az igazgató tájékoztatót ad az iskola életéről, a tanulók megfogalmazhatják kéréseiket, kérdéseiket, és véleményt nyilváníthatnak)

• Kazinczy szépkiejtési verseny (kötelező és szabadon választott próza felolvasása) • Húsvéti vásár (a napközisek által készített dísztárgyak játékos vására) • Föld napja – iskolai szintű kirándulás környezetvédelmi vetélkedővel egybekötve • Múzeumi nap – az október 6-i megemlékezéshez, illetve az október 23-i

ünnepélyhez kapcsolódóan, de azon kívül is • Családi nap (a gyermekek, szülők, pedagógusok játékos sport- és egészség napja) • Erdei iskolák (az alsó tagozatos osztályok tavasszal egy hetet szép, természeti

környezetben tanulással és pihenéssel töltenek el) • Tanulmányi kirándulások • Ballagás • Tanévzáró ünnepély • Nyári táborok • Zeneakadémia, operalátogatás (bérletek nagy számban) • Színházlátogatások • Német nemzetiségi nap (a tanulók német hagyományoknak megfelelő műsorokat

adnak elő) • Német nyelvi tábor, erdei iskola szervezése magyaro rszági németajkú

környezetben • A későbbiek folyamán németországi, vagy ausztriai testvériskola-kapcsola t

kiépítése, csereutak • Német kerületi vers- és prózamondó verseny megszervezése

26

5. A kisebbségi német nemzetiségi nyelvoktatás és n épismeret programja

5.1 A kisebbségi nevelés-oktatás célja A kisebbségi nevelés – oktatás a magyar közoktatás része, melynek keretei között megvalósítjuk az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait , emellett biztosítjuk a kisebbség nyelvének – mely iskolánk esetében a német nyelv - tanulását, történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megi smerését, a hagyomány őrzést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismer ését és gyakorlását . Törekszünk arra, hogy az iskola valamennyi tanulója számára váljék nyilvánvalóvá a nyelvi – és kulturális gazdagság el őnye. A kisebbségi német nyelvet oktató programunk célja , hogy a nyelv tanításával és a kisebbségi népismeret témaköreinek feldolgozásával hozzájáruljunk a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. A tanítás nyelve a magyar nyelv , a kisebbségi nyelvet tantárgyi keretben, élő idegen nyelvként oktatjuk az első évfolyamtól, felmenő rendszerben. Nevelési rendszerünkbe beépítjük a kisebbségi pedagógiai koncepcióban rögzített elvek, célok megvalósításához vezető konkrét feladatokat. Fő törekvésünk , hogy gyakorlati nyelvi készségeket alakítsunk ki, és ezáltal fejlesszük a német nyelv művelt köznyelvi szintű használatát. Oktatásunk elsősorban kommunikatív jelleg ű, megfelelve a modern nyelvoktatás követelményeinek. Természetesen az írásbeliségre is hangsúlyt fektetünk (nyelvtani tesztek, fogalmazások, levelek írása), hiszen oktatási rendszerünk megköveteli a tudásszintek mérését. Az eltelt időszak tapasztalatai, eredményei igazolják döntésünk helyességét. Ez az oktatási koncepció az ismétlődő és folyamatosan progresszív jellegénél fogva elősegíti tanulóink számára a nemzetiségi, ill. kéttannyelvű középiskolákban való továbbtanulást. Fő feladatunk – a kommunikatív nyelvoktatás - megvalósításával nemcsak a modern nyelvtanítás követelményeinek teszünk eleget, hanem fejlesztjük tanulóink önállóságát, kreativitását. Amennyiben az osztálylétszámok lehetővé teszik, a nyelvoktatás – a minél hatékonyabb, eredményesebb ismeretelsajátítás érdekében - csoportbontás ban történik. A nyelvtanulás mellett fontos szerepet kap a német nyelvű országok és a magyarországi német kisebbség kulturális, földrajzi, történelmi és néprajzi ismereteinek elsajátítása, mely tanulóink műveltségének bővítésén túl toleranciájuk fejlődését, a másság magasabb szintű elfogadását is segíti. Azon tanulóink, akik 1. osztálytól kezdve tanulják a német nyelvet, a 14. életévük betöltése után lehetőséget kapnak alap – illetve középfokú nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésére. A statisztikák szerint Kispesten egyre kevesebb azon iskolák száma, melyekben német nyelv tanítása folyik. Iskolánk iránt viszont évről évre változatlanul intenzív az érdeklődés. Úgy gondoljuk, a magas óraszámok, a csoportbontás, módszereink, kisebbségi rendezvényeink vonzer őt jelentenek a szülők számára, s ez igazi bizonyíték arra, hogy igény van ilyenfajta oktatási formára.

27

Kiemelt célok: • Legfontosabb célunk, hogy felkészítsük tanulóinkat a német nyelv, a kisebbségi

kultúra és országismeret magasabb szintű, elsősorban nemzetiségi középiskolákban ill. kéttannyelv ű gimnáziumokban történő elsajátítására.

• A nyelv, mint a kisebbség nyelve ébressze fel a tanulókban az érdekl ődést , ismerjék meg, használják őseik nyelvét, azok kultúráját, ápolják hagyományaikat.

• A nevelésen keresztül erősödjön a tanulók identitástudata . • A nyelv tanulása bővítse általános m űveltségüket . • A napjainkban már természetes igényeknek megfelelően tűztük ki az alap – ill.

középfokú nyelvvizsgára való felkészítést. • Nyerjenek betekintést a német nyelv ű országok , a Magyarországon él ő németek

kultúrájába . • A tanulók legyenek képesek a mindennapi élet szituációiban német nyelv ű

kommunikációra mind szóban, mind írásban (ennek érdekében minden nyelvi készséget egyformán fejleszteni kell, hogy minden területen megalapozott tudás birtokába jussanak.), gondolataikat, véleményüket tudják megfogalmazni idegen nyelven.

• A tanulók ismerjék meg a német nyelv néhány variációját, dialektusát . • Jussanak nyelvtudásuk segítségével olyan ismeretekhez, amelyekhez magyar

nyelven nem tudnak hozzájutni.

5.2 A kisebbségi nevelés – oktatás tartalma Pedagógiai programunkban a kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv et veszik alapul, az általánosan megfogalmazott nevelési - oktatási elveket egészítik ki a kisebbségi oktatási formához igazodóan , tartalmazva a kisebbségi nyelv, az irodalom és a népismeret oktatását az első évfolyamtól felmenő rendszerben. A/ Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom A német nyelv tudása lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. Központi feladatunk tehát a német nyelvű irodalom - beleértve a magyarországi német kisebbség irodalmát - megismertetése, az olvasás megszerettetése. Ennek kulcsa a nyelv minél magasabb szintű elsajátítása. Fontos célunk, hogy tanulóink megkedveljék a német nyelvet, ill. az ezen a nyelven történő ismeretszerzést. A hagyományos nyelvoktató programunkban a követelmények meghatározásának alapját - a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve – a NAT élő idegen nyelv részletes követelményei adják. B/ Hon – és népismeret A kisebbségi oktatás másik nagy területe a hazánkban élő német ajkú kisebbség és a német nyelvű országok kultúrájának, történelmi múltjának és jelenének, hagyományainak megismerése.

A kisebbségi népismeret általános témakörei:

• földrajzi, történelmi ismeretek • hagyományok, szokások, ünnepek és jelképek • ének – zenei és tánckultúra • nyelvhasználati sajátosságok

Alsó tagozatban a nemzetiségi ismeretek közvetítése kizárólag cselekvésközpontú.

Ezek:

28

• népköltészeti alkotások, gyerekjátékok, táncok, népdalok • családi és egyházi ünnepekhez kapcsolódó mondókák, dalok, szokások • ajándékok, díszek barkácsolása, funkciójuk ismerete • mesék, történetek irodalmi német nyelven • versek, dalok, mondókák irodalmi és kisebbségi nyelven való megismerése, mely

lehetőséget ad a különbségek felfedezésére Felső tagozatban :

• az alsó tagozatban elsajátított ismeretek bővítése (hasonlóságok, különbözőségek felismerése)

• az érdeklődés felébresztése más kultúrák és azok tisztelete iránt • ösztönzés a német irodalom – beleértve a kisebbségi irodalom – megismerésére • német nyelvű országok földrajza • a magyarországi németek történelme, földrajzi elhelyezkedésük • a magyarországi németek néprajzi ismeretei (tárgyi kultúrája, hagyomány – és

szokásrendszere, népviselete) • a magyarországi németek nyelvének sajátosságai, eltérések az irodalmi nyelvtől

Iskolánkban lehetőséget biztosítunk azoknak a tanulóknak is, akik nem vesznek részt a kisebbségi nyelvoktatásban, hogy megismerjék a kisebbségi kultúrát . Hagyományos nemzetiségi rendezvényeink némelyike iskolai szintű, így azoknak az ének-zene oktatás keretei között tanuló gyermekeink is részeseivé válnak. 5.3 A nemzetiségi nyelv oktatásának megszervezése, órakeretek Iskolánkban a program megvalósulása 1-8. osztályig történik. Az első osztályosok felvételénél elsőbbséget élveznek az iskola környezetében lakó gyermekek, ezen felül azok is, akik magukat a német kisebbséghez tartozónak vallják, de származásuk igazolása nem kötelező. A program megvalósítása elsősorban osztálykeretben, 1-8. évfolyamig heti 5 nyelv- és irodalom órában, illetve heti 1 hon- és népismeret órában, az azonos évfolyam tanulóiból alkotott csoportban történik . A 17/2013. (iii.1.) EMMI-rendelet 6. §-a értelmében az átlaglétszám feletti osztályokban osztálybontással kell megszervezni. Egyéb esetekben is törekszünk a csoportbontás megvalósítására az eredményesebb nyelvoktatás érdekében. Ez az alsó tagozatban névsor szerint, míg felső tagozatban a megszerzett ismeretek alapján, tanulóink képességei alapján történik. A felső tagozatos csoportok viszonylagos homogenitása biztosítja a gyorsabb előrehaladást és a még hatékonyabb oktatást. Amennyiben a csoport - és osztálylétszámok engedik, más iskolák érdeklődő tanulóit is felvesszük, de legfeljebb az 1. osztályban , felsőbb évfolyamok esetében vizsgával kell igazolnia nyelvtudását. Az iskolában elsajátított ismereteken kívül lehetőséget biztosítunk tanulóinknak arra, hogy idegen nyelvi környezetben is kipróbálhassák magukat, ill. addig megszerzett tudásukat. Tanulmányi táborokat szervezünk a tanév során valamelyik német nyelvű ország területére, ahol anyanyelvi közegben tanulhatnak, ill. használhatják meglévő ismereteiket.

29

5.4 A program megvalósulásának személyi feltételei Jelenleg négy pedagógus tanítja a német nyelvet : egy egyetemi, három főiskolai végzettséggel. Hárman külföldi tanfolyamon is részt vettek (Ausztriában, Németországban), ahol elsősorban országismerettel és módszertannal foglalkoztak behatóbban. 5.5 A program megvalósulásának tárgyi feltételei Az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek iskolánkban optimálisnak mondható k. A következő segédanyagokkal rendelkezünk:

• német nyelvű könyvek, Németország térképek • kétnyelvű szótárak • jó minőségű applikációs képek, melyeket a témakörök feldolgozásánál nagyon jól

lehet használni • nyelvtani táblázatok (nagy méretűek, falra kifüggeszthetőek) • televízió, videólejátszó, DVD-lejátszó, 4 db CD-s magnó • mobil nyelvi labor 18 fejhallgatóval és egy központi egységgel (praktikus, könnyen

összeállítható), nagyban hozzájárul a hallás utáni megértés fejlesztéséhez • a tantermek otthonosságát új, kényelmes, a helyes testtartást elősegítő székekkel

biztosítjuk • pormentes táblák • digitális táblák, illetve a velük használható oktatóanyagok • A nemzetiségi táncok oktatásához, illetve a szereplésekhez német nemzetiségi

ruhákat varrattunk szülői segítséggel és alapítványi támogatással.

5.6 A német nyelv tanításához használt tankönyvek k iválasztásának szempontjai • feleljenek meg a modern nyelvoktatás követelményeinek • feleljenek meg a tanulók életkori sajátosságainak • legyenek tanulásra ösztönzők (játékos feladatok,érdeklődés - felkeltő illusztrációk) • a kiegészítő tankönyvek tartalmazzák a hon – és népismereti anyagot

Jelenleg használt tankönyveink :

1. és 2. osztály: Mein erstes Deutschbuch 3. osztály: Mein zweites Deutschbuch 4. osztály: Alle machen mit! 4. 5-8. osztály: Start Neu Unterwegs Neu A Unterwegs Neu B

Kiegészít ő tankönyveink: A Nemzeti Tankönyvkiadó által megjelentetett olvasókönyvek (Lesebuch sorozat) remek kiegészítői tankönyveinknek. A nyelvtani szerkezetek tanításához, a játékosság biztosításához, dal – és tánctanításhoz, a hallás utáni megértéséhez hang- és videokazettákat, ill. CD lemezeket használunk.

30

6. Személyiségfejlesztés A személyiségfejlesztés színterei iskolánkban: a tanítási órák, a 6. fejezetben bemutatott szabadidős tevékenységek. A szorongásmentes, sokoldalú, sokirányú személyiségalakítás a nevelő-oktató munkánk minden területén megjelenik, melynek során a legmagasabb rendű, az egyén és a társadalom számára legszükségesebb össze tevők kialakítására, fejlesztésére törekszünk. Az alapvető személyiségjegyek kialakulása és fejlődése nagyban függ a családi háttér befolyásától. Mivel azonban napjainkban a szülők nemritkán kevés időt tudnak fordítani erre, jelentős feladat hárul ránk, pedagógusokra. Úgy tapasztaljuk, hogy ezt a jellegű fejlesztést a szülők el is várják tőlünk. Úgy gondoljuk, hogy a megfelelő személyiségjegyekkel rendelkező pedagógusok személyes példaadása alapvetően befolyásolja, alakítja tanítványaik személyiségét. Törekszünk arra, hogy tantestületünk minden nevelője egyénisége legpozitívabb jegyeit bontakoztassa ki, alapvető szemléletében nagy hangsúlyt kapjon a gyermekközpontúság. A személyiség fejlesztésénél nem hagyjuk figyelmen kívül a gyermeket mint a fejlesztés tárgyát. A tanulókat bevonjuk az oktatási folyamatok tervezésébe és kialakításába, lehetővé tesszük az önrendelkezési jog gyakorlását, az önmagáért és társaiért felelős cselekvést. Minden személyiségjegy alakításánál figyelembe vesszük, hogy meg kell óvni a gyermeki személyiséget a sérüléstől, nem alkotunk kategorikus, megváltoztathatatlan véle ményt a gyermekr ől, mivel a személyiségjegyek - kivéve a biológiai feltételekhez kötött sajátosságok- mind alakíthatóak, fejleszthetőek. A gyermek személyiségének alakulását folyamatosan n yomon követjük, ez szükséges, hogy a fejlesztés kellően tudatos, sokoldalú, rendszeres és folyamatos legyen. 6.1 A személyiségfejlesztés területei • A társadalmi feltételekhez kötött sajátosságok - morális tulajdonságok, irányultság,

viszonyulások - alakításának célja a gyermekek társaikkal, tanítóikkal, szüleikkel való megfelelő kapcsolat kialakítása. Fontosnak tartjuk a megfelel ő stílusban használt anyanyelv megkövetelését, a nyelvi durvaság, trágárság következetes tiltását. Az etikett, az illem korosztálynak megfelelő elsajátítását elsősorban osztályfőnöki órák anyagába építve, és a napközi csoportéletébe ágyazva valósítjuk meg, folyamatos szabályismertetéssel és gyakorlással. Ezek fejlesztése és betartatása az iskola minden dolgozójának feladata. A drámajáték, drámapedagógia módszereinek alkalmazása , a tanórák anyagába való beépítése, esetleg ilyen témájú szakkör működtetése nagy segítséget nyújt a nevelőknek a megismerés folyamatában, a tanulóknak pedig önmaguk fejlesztésében.

• Az egyéni tapasztalatok alapján kialakult személyis ég-összetev ők: ismeretek,

szokások, jártasságok, készségek fejlesztése minden tanórán lehetséges, valamennyi tanár és tanító nagy gondot fordít rá, hiszen a környezetből érkező hatásokon múlik, hogy ezek milyen gyorsan és milyen színvonalon alakulnak ki. Úgy gondoljuk, hogy a következetes, egységes elveken alapuló oktató-nevel őmunka eredményeképpen a személyiségjegyek az elvárt mértéknek megfelelően alakulnak. Mivel azonban a gyermekek alapjai különböznek, rögzítjük a kiinduló állapotot, hiszen a fejlődés csak ahhoz mérhető. Így a fejlődés mértéke adja az értékelés alapját. Az értékelésnél

31

elsősorban azt vizsgáljuk, hogy a gyermek önmagához képest miként alakult, ez mutatja meg munkánk eredményességét.

• A tanórán kívül jó lehetőséget nyújtanak ezek fejlesztésére a különböző célirányos

szakkörök, ahol a tanulók érdeklődési körüknek megfelelően többletismereteket kaphatnak, gyakorlatot szerezhetnek. A tehetséggondozás érdekében a bizonyos területeken kiemelked ő képességet mutató gyermekeket az átlagtól differen ciáltan foglalkoztatjuk, egyéni fejlesztésére törekszünk. Iskolánk jellegéből adódóan a zenei tehetségek gondozása és a kiemelkedő nyelvi tehetségek külön fejlesztése kap nagy hangsúlyt.

• Egyes pszichikus folyamatok egyéni sajátosságai nak, az érzékelésnek, az

észlelésnek, a gondolkodásnak, a figyelemnek, az emlékezetnek, az érzelmi akaratnak az alakítása szintén elsősorban a tanítási folyamat részeként realizálódik, így a tanítási órák tervezésénél nagy gondot fordítunk rá. Az akarati sajátosságok (kitartás, kezdeményezés, határozottság, cselekvőképesség) befolyásolásánál figyelmet fordítunk arra, hogy ezek a területek nagyon sérülékenyek. Befolyásolásukkal jelentős eredményeket lehet elérni, de az elhibázott megközelítés súlyos következményekkel járhat. Az érzelmi jegyek (derű, optimizmus, önbizalom, bizalom, vonzalom, jó és rosszindulat) fejlesztése munkánk minden tevékenységformájában folyamatosan megjelenik. Az iskolába lépés pillanatától éreznie kell a gyermeknek az őt körülvev ő nyugodt, érzelmileg biztonságos, szeretetteljes lég kört, amely megalapozza a biztonságszükségletét és kötődési képességét mind az iskolához, mind az interperszonális kapcsolatokban. Ez harmonizálja indulati-érzelmi életét, és egyben involváltabbá válik az iskola integrált nevelési és oktatási folyamatában.

32

7. Egészségnevelési programunk 7.1 Egészségnevelési alapelveink Az egészségnevelés terén iskolánk feladata, hogy a diákok testi-lelki-szociális fejlődését biztosítsa, személyi és tárgyi környezetével elősegítse a gyerekek pozitív beállítódásának, magatartásának, szokásainak kialakulását, és ezáltal járuljon hozzá a diákok egészségi állapotának meg őrzéséhez, illetve javításához is. Az egészség és az egészséges élet több különböző, de egymással összefüggő területből adódik össze.

• A fizikai egészség fogalma testünk működéséhez, testrészeink egészségéhez

kapcsolódik. • A mentális egészség körébe tartoznak ismereteink, melyeket sok helyről szerezhetünk

be, és ezeket jól alkalmazzuk az egészségünket érintő döntések során. • Az érzelmi egészség fogalma azzal kapcsolatos, hogy mennyire értjük meg érzéseinket,

milyen mértékben vagyunk képesek kifejezni ezeket. • A társadalmi egészség fogalma azzal kapcsolatos, hogy tudjuk, hogyan kell

együttműködnünk a társadalom tagjaival. Meg kell értenünk, hogy mi az, ami igazán fontos a családtagjainkkal, barátainkkal és más emberekkel való kapcsolatunkban.

• Az egyéniség egészsége fogalom arra vonatkozik, hogy milyen embernek látjuk magunkat, hogyan fejlődik a személyiségünk.

7.2 Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés során célunk, hogy a gyermekeket olyan gyakorlati tudáshoz és képességekhez juttassuk, amelyek használatával egyrészt megőrizhetik saját egészségüket, másrészt amelyek birtokában képessé válnak a biztos és egészséges külső világ megteremtése érdekében helyesen dönteni. Célunk kialakítani a diákokban a saját szervezetük felépítésének és működésének megismerését, mely során feltárulnak szervezetünk változásának okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti határok. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. Célunk a lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítani a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére. További célunk, hogy iskolánk és a szülők nevelési elvei az egészségnevelés terén is azonosak legyenek, a szülőket partnernek tekintjük, a helyes életmód kialakíttatására a szülők gyakorlati bevonásával is törekszünk. 7.3 A célhoz kapcsolódó feladataink • Nevelési feladataink súlypontjai a testi- lelki egészségre, a családi életre nevelésre, az

önismeret és a társas kultúra fejlesztésére és a fenntarthatóságra koncentrálnak. • Az emberi test felépítésével és működésével kapcsolatos meglévő ismereteik

rendszerezése • Az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de

tudományos ismereteket adunk át, átfogóan, azaz nemcsak környezetismeret és biológia órákon tanítjuk, hanem a többi tantárgyban is koncentráljuk ezeket az ismereteket.

• Megtanítjuk az ember személyes felelősségének tudatosítását egészségének megőrzésében.

• Kialakítjuk az egészséget veszélyeztető tényezők felismerését

33

• Motiváljuk a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. • Segítjük az egészségvédő öntevékenységet, az egészséges életmód kialakítását, a

helyes döntések meghozatalát. • Tudatosítjuk a betegségek megelőzésének fontosságát, valamint az időben orvoshoz

fordulás jelentőségét. • Segítjük a reális énkép kialakulását, önismeret fejlesztésével. • Kialakítjuk a mértékletesség, a rendszeresség, a felelősség érzését. • Tanítjuk, alakítjuk, fejlesztjük a konfliktusok kezelését, az empátiát, toleranciát.

7.4 Az egészségnevelés színterei iskolánkban 7.4.1 Tanórákon ALSÓ TAGOZAT Környezetismeret • Az ember szervezetének m űködése

- Saját testünk működésének megfigyelése Érzékszerveink szerepe a megismerésben

- Mérések a testen Szerveink működésének megismerése

- Életünk környezeti feltételeinek vizsgálata Környezeti változások hatása életünkre

- Különböző korú emberek életműködéseinek összehasonlítása Az ember életkori szakaszai

• Egészségnevelési feladatok - Óvodáskori egészségszokások továbbfejlesztése - Egészséges és beteg állapot megkülönböztetése - Helyes test- és fogápolás - Ártalmas hatások elkerülése - Betegápolás - Betegségek megelőzése - Egészséget károsító szokások kialakulásának elkerülése - Napirend - helyes napirend - helyes étrend - káros szenvedély elkerülése - Biztonságos közlekedés: gyalogos közlekedés, kerékpáros közlekedés

Magyar irodalom, osztályf őnöki, ének, rajz, technika órák • A család

- A család tagjai, családtagok feladata - Szeretet a családban, szülők iránti tisztelet - Nagyszülők tisztelete, szülők munkájának megismerése - Munkamegosztás a családban, feladataim, kötelességeim

• Önismeret - Jó - rossz tulajdonságaim - Tolerancia - A közösségbeli "én" szerepe

• Társas kapcsolatok - Osztálytársaim megismerése - A barátság ismérvei - Társas kapcsolatok az osztályban - Önuralom

34

FELSŐ TAGOZAT Természetismeret, biológia, kémia • Az ember szervezetének m űködése

- Tápanyagaink, vitaminok a szervezetben - Egészséges táplálkozás, ozmózis - Víz, mint közeg és mint élő szervezeteket felépítő anyag - Emberi szervezet folyadékbevitele, ásványisó- ,nyom-és mikroelem szükséglete - Ivóvizek, levegő tisztasága - Alkohol élettani hatásai, mérgezések hatása a szervezetre - Légzés, légzési gázok szállítása (hemoglobin szerepe) - Szerves anyagok alapvető ismerete: cukor, fehérjék, enzimek az élő szervezetben. - Adszorpció és allergia kapcsolata - Kémhatás az emberi szervezetben - 6. osztály egészségtan modul - 8. osztály embertan, szervrendszerek jellemzői, működése, betegségei

• Egészségnevelési feladatok - A környezet-szervezet-életmód-egészségi állapot közötti összefüggés feltárása, a

higiénés kultúra fejlesztése - Környezet és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése - Táplálkozási szokások, étrendek elemzése, javaslatok megfogalmazása - Táplálékpiramis megismerése, összeállítása - Konkrét példákon bemutatni a táplálkozás, légzés, mozgás közötti kapcsolatot. - Környezetszennyező anyagok és az egészségre való hatása (veszélyhelyzetek,

kockázatok azonosítása) - Sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata. - Elemek, vegyületek élettani hatása - Káros szenvedélyek elkerülése (kipróbálás, függőség összefüggéseinek megértése) - Biztonságos közlekedés, kerékpáros közlekedés

Magyar irodalom, informatika, osztályf őnöki órák, ének, rajz és vizuális kultúra, technika • Család

- Alkalmazkodás a családban, családi ünnepek - Felelősségvállalás, tolerancia - A család funkciói: védettség, együttélés, nevelés, gazdálkodás - A család szélesebb kapcsolatai, rétegei

• Önismeret - Eszménykép, példakép, reális énkép - Az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elfogadása és a velük való azonosulás. - Alkalmazkodás, önzés - önzetlenség, lelkiismeretesség, őszinteség - Az ösztönösség és a tudatos cselekvés közötti különbség, pályaorientáció - Önkritika, akarat, gátlások leküzdése

• Társas kapcsolatok - Humánus társas kapcsolatok: barátság, tisztelet, őszinteség, segítőkészség,

együttműködő közösség kialakítása - Az "én" elhelyezése a közösségben - Tolerancia a másság iránt - A fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítése - Kapcsolatteremtő és kooperációs képesség fejlesztése - A viselkedés látható és láthatatlan jegyei - Nemek közötti udvariasság

35

7.4.2 Tanórán kívül - Mindennapos testedzés program /sportkörök/ ► Lásd: a helyi tantervben - Alsó tagozatosoknak tanulmányi séta Wekerlén, napközi keretein belül Füvészkert

látogatása. - A napközi az egészségvédelem jegyében alkalomszerűen manuális és egyéb

foglalkozásokat szervez. (sportprogram az Orczy-kertben) - Az iskolai étkeztetés kínálatának, az étrendnek minél egészségesebbé tétele. - Környezetvédelmi, kémiai és egészséges életmód szakkör a felső tagozatos diákoknak. - Előadások a KMO szervezésében, egészségmegőrző programok, illetve drogprevenciós

előadás-sorozat. - Minden évben 1 délután családi nap, mely sporttal, vetélkedőkkel, kézműves

foglalkozásokkal várja a szülőket, gyermekeket. - Egészségvédelmi pályázatok figyelése, a gyermekek részvétele - folyamatos

tevékenység. - A környezetvédelmi vetélkedőkön mindig előtérbe kerül az egészségvédelem (március -

komplex természettudományi vetélkedő, április - környezetvédelmi vetélkedő). - Múzeumlátogatások, kiállítások osztályszinten (Természettudományi Múzeum,

Mezőgazdasági Múzeum). - Osztálytermek, folyosók biztonságosabbá tétele, díszítése folyamatosan zajlik

iskolánkban (teremdekorációs verseny). - Az ebédlő kulturáltabbá tétele folyamatos (terítők, tányérok, evőeszközök, vásárlásával). 7.4.3 Iskolán kívül - Az alsó tagozatosok májusban több napos erdei táborban vesznek részt. - A felső tagozatosoknak kétnapos osztálykirándulást szervezünk a tanév végén. - A Föld Napja (ápr. 22.) alkalmából minden évben egy egész napos - játékos

környezetvédelmi vetélkedővel egybekötött - kirándulásra visszük a gyerekeket. - Nyári táborokat szervezünk 7.4.4 A szül őkkel való együttm űködés során - sportdélutánok szülők, nagyszülők részére - közös kirándulások - közös előadások 7.5 Elsősegénynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcso latos program Iskolánkban különös hangsúlyt kap az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Tudatosítjuk tanulóinkban, hogy az egészség érték, és annak megóvása minden ember elemi érdeke és legfőbb feladata. Megtanítjuk, hogy a kulturált ember ismeri a veszélyeket, és felkészül azok elhárítására. Célunk tanulóink pozitív gondolkodásának fejlesztése, az alapvető elsősegélynyújtás megtanítása, ami a mindennapi életük során előtérbe kerülhet, és célunk olyan szemlélet kialakítása, mely a lehetséges balesetek megelőzésében, betegségek elkerülésében az egészség megóvására nevel. 7.5.1 Balesetvédelmi helyzetek, szabályok, els ősegély-nyújtási ismeretek oktatása az iskolában Legfontosabb feladatunk a felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére. Ezek a feladatok a következőképpen alakulnak az iskolánkban:

• A tanév első osztályfőnöki órájának keretén belül az osztályfőnökök balesetvédelmi oktatást tartanak, valamint az év során a balesetveszélyes helyzetek megbeszélése

36

is előtérbe kerül (tanulmányi kirándulás, nyári tábor). • 6. osztályban az egészségtan keretén belül a leggyakoribb veszélyforrásokkal

(háztartás, közlekedés, sportolás, kirándulás) ismerkednek meg a diákok. Elsősegélynyújtás keretén belül az égési sérülésekről, az áramütés, a mérgezés okozta tünetekről, a vérzés kezeléséről, a seb, a törés, ficam ellátásáról tanulnak, valamint a mentőhívás szabályaival ismertetjük meg a diákokat.

• 8. osztályban biológia óra keretén belül a tanmenet az ember teste és egészségének megismerésére épül, így fontos szerepet kap a baleset megelőzés és elsősegélynyújtás szabályának elsajátítása az életkoruknak és a fejlettségi szintjüknek megfelelően.

o A bőr témakörnél a bőr sérüléseinek ellátása, sebkötözés alapvető megtanulása, begyakorlása.

o A mozgás szervrendszerénél a rándulás, ficam, törés elsősegélynyújtásáról tanulnak.

o A táplálkozás szervrendszerénél a félrenyelés, mérgezés fajtáiról, tüneteiről, segítségnyújtás szabályaival ismertetjük meg a diákokat.

o A keringés szervrendszernél a vérzés fajtáiról és ellátásáról tanulnak. Sebkötözési módszereket (nyomó, szorító kötés, végtagok bepólyálása)

o Több szervrendszert érintő témák a serdülők egészségét veszélyeztető hatások (dohányzás, alkohol, drog, AIDS) a figyelemfelkeltés és a veszélyek tudatosítása a feladatunk

• Kémia és fizika órán a kísérletekhez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használatának a megtanítás a feladatunk.

• Testnevelés órákon a sporttevékenységek sérülés nélküli végzése • Technika órákon a munkafolyamatok szakszerű végzésének elsajátítása a feladatunk • Informatika órákon az elektromos készülékek használatára vonatkozó balesetvédelmi

előírások megismertetése a feladatunk 7.5.2 Balesetmegel őzés az iskolán kívül

• A szabályos közlekedés elsajátítása (közlekedési eszközzel, vagy közlekedési eszköz nélkül), alkalmazásának fontossága a technika, valamint az osztályfőnöki órákon kerül megtárgyalásra.

• A háztartási balesetek megbeszélése szakórákon (fizika, kémia) kerül elő, a veszélyességi jelölések megtanítása fontos szerepet játszik a diákok mindennapi életében.

37

8. Közösségfejlesztés A közösséget olyan kontaktusban él ő egységnek tekintjük, amely az egyesülés társadalmi elvein alapul, az embereknek egymással közös életviszonyok által összefűződött csoportja. Úgy gondoljuk, minden közösség a társadalom egy része, melyben a közös cél egyesíti a tagokat. A közös cél elérése közös munkát igényel, melyben az egyén értékét éppen az határozza meg, mennyire és hogyan veszi ki részét a cél elérésében . Azt valljuk, hogy a közösség felelős tagjaiért ("egy mindenkiért, mindenki egyért"). A közösségnek célja eléréséhez szervezettségre van szüksége (szervezi életét, igazgatja önmagát, képviselteti önmagát, védi érdekeit), benne bonyolult kapcsolatok alakulnak ki (vezetők, irányítottak vagy alárendeltek). Közösségfejlesztés alatt azt a folyamatot értjük, mely során az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítjuk, megteremtjük. 8.1 Társadalom – iskola – nevelés (helyzetkép) Korszakunk a XX. század vége, XXI. század eleje soha nem tapasztalt erkölcsi válságba került. Értékválságról, értékrend változásról van szó. Elsősorban a személyiség-érték változott meg. Háttérbe szorultak a hagyományos közösségi értékek, mint pl. a jó magaviselet, engedelmesség, udvariasság, tisztelet tolerancia. Az ifjúság másként gondolkodik, "szinte más nyelvet beszél." Az elidegenedés, a kábítószer, a vandalizmus – az önmagát nem találó, váltásra képtelen ifjúság válságtünete. Ez az átalakulás nagy kihívás az iskolák és a pedagógusok számára. Ebben a tudatzavaros állapotban a mi iskolánkra is óriási teher és felelősség hárul. Ismerjük a ránk bízott gyermekekre leselkedő veszélyeket: - a társadalom bizonytalan anyagi, szellemi és erkölcsi életét. Ezeknek ismeretében a mi célunk olyan "otthont" teremteni gyermekeinknek, ahol védelmet és megfelel ő nevelést nyújtva készítjük fel őket a megváltozott helyzetre. Demokráciánk lényege éppen az, hogy a különböző csoportérdekek és politikai akaratok fölé helyezi a közös emberi értékeket, a nemzet érdekét. Feladatainkat is ezeknek szellemében határozzuk meg: a hagyományos, jó értékek megtartásával a humanista értékrendre, alapelvekre építeni nevelőmunkánkat. 8.2 Közösségfejlesztésünk céljai

• Társadalmi szocializáció és a személyiségfejlesztés megvalósítása. • Megfelelő pályaorientáltsággal tanulóink törekedjenek elérni az anyagi létbiztonságot.

Legyenek képesek követni az ép testben ép lélek bölcsességét, legyenek harmonikus személyiségek megfelelő énképpel és a közösség tiszteletével.

• Ismerjék és majdan teremtsék is meg a harmóniát családjaikban (derű, vidámság, kiegyensúlyozottság).

• Fordítsanak gondot majd a szellemi javak, a lelki és testi örömök összhangjának kialakítására. Találják meg és állják is meg helyüket a társadalomban.

• Folyvást gyarapítsák tudásukat és műveltségüket. • Ismerjék és éljék is meg a szabadidő helyes eltöltését egyénileg és közösségben is.

38

• Éljenek egészségesen, legyenek birtokában azoknak az ismereteknek, amelyek ezt lehetővé teszik.

• Gyakorolják életük során a helyes környezetkultúrát, éljenek harmóniában a természettel. Ismerjék és gyakorolják a kiemelkedő munkakultúrát, munkavégzést, a közösség, a társadalom fejlődése érdekében.

• Ismerjék és építsék tovább hazánk értékeit. • Tiszteljék hagyományainkat, legyenek büszkék arra, hogy magyarnak születtek. • Ítéljék meg helyesen helyünket a nagyvilágban. • Legyen pozitív jövőképük, és ezt bátran mondják is el kortársaiknak.

8.3 Iskolánkban a fejlesztésközpontúság elvét érvén yesítjük Nevelőmunkánkban a legfontosabbnak a gyermekközpontúságot tartjuk, és tanulóinkban a legelőnyösebb személyiségjegyek kialakítására törekszünk. Fejlesztjük kifejezőképességüket, irodalom, művészetek iránti fogékonyságukat Kialakítjuk bennük a nemzeti érzést, tudatot, a történelmünk, hazánk iránti tiszteletet, szeretetet. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulás, az eredmények elérésének értékét érezzék magukénak. Formáljuk fellépésüket, magatartásukat, beszédstílusukat, megjelenésüket, életszemléletüket, jövőképüket, értékrendjüket; szeretnénk megalapozni konstruktív életvezetésüket. Törekszünk személyiségük ösztönz ő sajátosságainak kiépítésére, melyből egyenesen következik az egészséges közösségfejlődés. Iskolai hagyományaink múltjából, jelenéből merítve a “MI TUDAT”-ot fejlesztjük és erősítjük gyermekeinkben. A közéleti tevékenység gyakorlására fórumokat teremtünk tanulóinknak. Olyan állampolgárok nevelésére törekszünk, akik számára az emberi élet méltósága a legfontosabb, akik látják az értelmes élet mibenlétét, ami az önmegvalósító, kulturált, harmonikus, erkölcsös életmóddal valósul meg. A nevelést, a közösségfejlesztést az osztályf őnökök irányítják iskolánkban, akik összehangolják az iskolai és az iskolán kívüli programokat (szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, táborozások, színház- és múzeumlátogatások stb.), melyek a tanulók formálásához, az osztály közösségi arculatának kialakításához járulnak hozzá. Természetesen tanulóink személyiségvonásai elsősorban családjaikban alakulnak, a családi attit űd elsődleges (életmód, kultúraszeretet, szülők - gyermekek közötti érzelmi-lelki kapcsolat, anyagi helyzet, stb). Ezeket a hatásokat, szokásokat az osztályfőnökök és a nevelők kiaknázzák, felerősítik, az esetleges negatív mintákat ellensúlyozzák. Az iskolai nevelésünket és a közösségfejlesztést segíti az 1-8. osztályban bevezetett Erkölcstan, illetve Hitoktatás tantárgy. Segíti a személyiségjegyek fejlesztését, a társas kapcsolatokban szükséges normák kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a hagyományos erkölcsi értékrend kialakítását, a nyitottság, a bátorság, humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza a gyerekek toleráns, törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. 8.4 Az osztályf őnöki órák kiemelt céljai A felső tagozat szervesen folytatja az alsó tagozat nevelő-oktató munkáját. Iskolánk felkészíti a különböző érdeklődésű, képességű, tehetségű, eltérő érzelmi, testi, értelmi képességű, eltérő módon szocializált, különbözőképpen motivált tanulókat a középfokú oktatásra, támogatva őket a társadalomba való beilleszkedésben.

39

Az osztályfőnöki órákon kiemelt figyelmet fordítunk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítására, feladatunknak tekintjük az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók közötti társas kapcsolatok alakítását.

Céljaink: - Az erkölcsi nevelés területén (az újonnan belépő hit- és erkölcstan tantárgy tananyaga

mellett) továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a tanuló rendre, fegyelemre törekedjen, a vállalt kötelességét teljesítse. Elvárjuk a szabálykövető magatartást.

- Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: mivel tanulóink egyre nyitottabbak más népek kultúrája iránt, ismerik a hazánk területén élő nemzetiségeket, a kisebbségek kultúráját. Ismerik lakóhelyük és környezetének népi hagyományait, illetve az ünnepkörökhöz köthető hagyományokat. Megismerik a hungarikum fogalmát. Ismerik nemzeti ünnepeinket, részt vesznek ezek méltó megünneplésében.

- Állampolgárságra, demokráciára nevelés: A tanuló megismeri és alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Megismerkedik az alapvető emberi,- szabadság-, és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják.

- Önismeret, társas kultúra fejlesztése. A tanuló felismeri társadalmi szerepeit, képes felismerni az előítéletes magatartásformákat. Ismeri a stressz és a stresszkezelés lényegét. Képes megkülönböztetni a valódi illetve virtuális kapcsolatokat, és a jóra ösztönző illetve destruktív csoportokat.

- Családi életre nevelés: A tanuló ismeri a családi életben betöltött szerepeket, feladatokat, és kiveszi részét a családi munkamegosztásban. Tudja, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a családtervezés pozitív és negatív lehetőségeiről.

- Testi és lelki egészségre nevelés: Ismeri a tisztálkodás alapvető szabályait, a személyes higiéné ápolásának módjait. Ismeri az egészséges életmód szabályait: - egészséges táplálkozás, - rendszeres testmozgás, - aktív pihenési formák, - stresszoldás fontosságát. Az egészséget veszélyeztető káros szenvedélyek, (dohányzás, alkohol, drogok) tudatos kerülése.

- Pályaorientáció: A tanuló tud célokat kitűzni, jövőképet felállítani. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Reális önismerettel rendelkezzen, tudja, hogy saját képességeit, adottságait mely területeken lehetne hasznosítani. Saját érdeklődése � társadalmi igény, elhelyezkedési lehetőségek.

- Gazdasági, pénzügyi nevelés: A tanuló matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Ismeretekkel rendelkezik az Európai Unióval kapcsolatos szabályokról, takarékosságra törekszik.

- Környezettudatosság: Törekszenek az anyag- és energiatakarékos életvitelre, ismerik a fenntarthatóság fogalmát. Társaikkal együtt alakítják az iskola belső- és külső környezetét. Alkalmazza a szelektív hulladékgyűjtést.

- Médiatudatosságra nevelés: A tanuló tudjon eredményesen keresni a világhálón. A közösségi oldalak, médiatartalmak veszélyei. Kritikai érték a médiatartalmak hitelességét illetően.

- A tanulás tanítása: A tanulás külső és belső feltételei. Könyvtárhasználat, Internet-használat

8.5 Tevékenységformáink Osztályf őnöki órákon: - téma előkészítése (feladatok, elemzési szempontok kijelölése) - tanulói kiselőadások megszervezése - szükséges szemléltető anyagok összeállítása

40

- külső előadók (szakemberek: orvos, lelkész, rendőr, bíró, kozmetikus, vállalkozó stb.) meghívása

- játék (szituációs, szerepjáték) felhasználása - beszélgetés (vélemények felszínre hozása, ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és

cáfolata, szövegek elemzése, szabad asszociációk, konklúziók) - kutatás (önmaguk, események megfigyelése, elemzése, interjú szakemberekkel, adatok-

tények összegyűjtése, elemzése, kísérletek, kutatási beszámolók készítése) - eseménynapló vezetése - bibliográfia készítése - sajtófigyelés - tanult témaköröket bemutató kiállítás rendezése - cselekvési program készítése saját maga és társai számára - környezete - helyi társadalom - segítségre szorulók megismerése és megsegítése.

Tanórán kívüli formák: E tevékenységekről a 4. fejezetben írtunk.

41

9. A pedagógusok és az osztályf őnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az aláb biakban határozzuk meg.

• a tanítási órákra való felkészülés, • a tanulók dolgozatainak javítása, • a tanulók munkájának rendszeres értékelése, • a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák

vezetése, • különbözeti, osztályozó, javító vizsgák lebonyolítása, • kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és

értékelése, • a tanulmányi versenyek lebonyolítása, • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, • iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, • osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, • részvétel nevelőtestületi értekezleten, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, • részvétel a munkaközösségi értekezleteken, • részvétel a minőségi körök munkájában, • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályf őnök feladatai és hatásköre

• Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

• Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztály szülői munkaközösségével. • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. • Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti. • Szülői értekezletet, fogadóórát tart.

42

• Ellátja osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, anyakönyvek megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

• Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra,

kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. • Tanulóit és a szülőket rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok

megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

• Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. • Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok

megoldását. • Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. • Szükség esetén a gyermekvédelmi felelőssel közösen családot látogat.

43

10. A kiemelt figyelmet igényl ő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igényl ő tanulóink: • a tehetséges • tanulási kudarccal küzdő • a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos

10.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segít ő tevékenységek Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagost messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. Gyermek- és serdülőkorban a tehetség olyan pszichológiai és testi adottságokat jelent, melyek lehetővé teszik a tanulóévekben a kiemelked ő ismeretelsajátítást és teljesítményt, felnőttkorban pedig a magas szintű teljesítményt, alkotást. Igyekszünk meglátni a nem hétköznapi viselkedésű gyermekben a szunnyadó tehetség csíráját. A tehetségesek sokszor már gyermekkorukban "nehéz emberek", és értő pedagógiai segítségre van szükségük, hogy mégis képessé váljanak a legszükségesebb alkalmazkodásra. Ezeket a gyermekeket nem hagyjuk magukra. Nem csúcsteljesítmények elérését erőltetjük, hanem optimális er őfeszítésre késztetjük őket, és számukra egyénileg megfelel ő motivációs eszközöket alkalmazunk. A legtöbb olyan gyermek, akinek tehetsége korán megmutatkozik, később is rendkívüli teljesítményre képes. Ehhez igyekszünk biztosítani a megfelelő feltételeket, és biztatást adni nekik. 10.2 A tehetséges gyermekek fejlesztése A megfelelő oktatási módszerek munka-és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. A differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket és az adott szakasznak megfelelően kihívások elé állítják őket. A tehetséges gyermekek felfedezése és optimális fejlesztése az iskolának is feladata. Ez nemcsak a gyermekeknek az érdeke, hanem valamennyiünknek, hiszen ők azok, akik a legtöbbet tehetnek jövőnk érdekében, mivel ők rendelkeznek a tehetség kincsével. Az általános iskolában elsősorban a tehetséges gyermekek felismerését és a megfelel ő fejlesztési irány kijelölését, a különböző készségek, képességek alapozását tartjuk feladatunknak. Úgy gondoljuk, hogy a tehetséges gyermeket nemcsak speciális programok keretében lehet segíteni. Sokszor talán az az attitűd, az a beállítódás és az a segítő szándék a legfontosabb, mely minden egyes gyerekben az egyedit, a megismételhete tlent keresi, a szabálytalant nem feltétlenül az átlaghoz igazítandónak találja, hanem elfogadja és megkísérli megérteni.

44

10.2.1 Iskolánkban alkalmazott fejlesztési formák Fejlesztési lehet őségek a tanórán A tanítási órákon differenciáltan történik a foglalkoztatás, sokszor a házi feladatot is differenciáltan kapják a gyerekek. Egyénre szabott szorgalmi feladatokat adunk, pl. beszámoló, kiselőadás készítése, gondolkodtató, nem rutinszerű írásbeli feladatok. Már első osztálytól kezdve szorgalmazzuk a könyvtári munkát. A legtehetségesebb gyermekekkel részt veszünk az iskolai, kerületi és budapesti versenyeken. Ezen kívül tanulóink országos levelezős és internetes versenyeken indulnak. A tanórán kívüli fejlesztési lehetőségeket a 6. fejezetben mutattuk be részletesen. 10.3 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánkban évente 10-15 tanuló küszködik beilleszkedési, magatartási nehézségekkel. Ők nehezen fogadják el az iskolai nevelés normáit; zavarják az órai munkát, rendbontók, nehezen teremtenek kapcsolatot társaikkal. Személyiségükben a későbbi deviancia jelei lelhetők fel. Eltérő magatartásuk oka lehet: - organikus - pszichés - a családi szocializáció hiánya. Vannak közöttük olyanok, akiknek magatartását egyéb tényező is befolyásolja – tanulási zavar, részképességek hiánya, korábban elszenvedett kudarcélmények a családban vagy az iskolában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbbjük tehetséges, intelligens, s a szeretetteljes egyéni foglakozásra, törődésre jól reagálnak. Esetükben, szükség esetén beszélgetést kezdeményezünk a szülőkkel, családlátogatást végzünk. Az osztályfőnöki munkatervben kiemelten szerepelnek azok a pedagógia eljárások, amelyeket iskolánk valamennyi pedagógusa alkalmaz. Olyan közösségi feladatokkal bízzuk meg őket, amelyet szívesen és jól látnak el. Megbízatásuk ellátását sok-sok dicsérettel jutalmazzuk, erősítve énképüket. Amennyiben magatartási problémájuk meghaladja kompetenciánkat a Nevelési Tanácsadó pszichológusához irányítjuk őket. Vele napi kapcsolatban vagyunk. Összegezve: a magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekeket megkülönböztetett figyelemmel kísérjük, szeretetigényüket kielégítjük. Azt tapasztaljuk, hogy a tanulási problémával küszködő tanulók száma napjainkban egyre növekszik, ez elsősorban nagy társadalmi problémáinkra, illetve gyakran a szülői háttérre vezethető vissza. A tanulási kudarcnak kitett tanulók f őbb csoportjai: • dysproblémások (dysgraphia, dyslexia, dyscalculia ) • magatartási problémákkal küzdők • hiperaktívak • betegségből kifolyólag valamilyen részproblémával küzdők • gyenge képességűek • szociális háttér miatti tanulási kudarcokkal küzdők

45

Fontos feladatunk a tanulási kudarcoknak kitett gyermekeink felzárkózta tása, melyet a tanítási órák alatt illetve a tanítási órákon kívül egyaránt végzünk. Amennyiben a szakértői bizottság az alapító okirat szerinti fogyatékos tanulót küld az iskolánkba, a legszükségesebb feltételeket megteremtjük, ezeknek a gyermekeknek az integrált oktatását megszervezzük az egyéni bánásmód elvével. Túl ezen iskolánkban teljes állású fejleszt ő pedagógus dolgozik, illetve logopédus, akik segítik a dys-problémával, egyéb részképesség-zavarral küzdő gyermekek fejlesztését. A fejlesztő pedagógus és a logopédus minden tanév elején elvégzi a gyermekek ez irányú szűrését, és az arra rászorulókkal munkaterv szerint, szervezetten és célirányosan foglalkozik. Iskolánkban 2013 szeptemberétől iskolapszichológus dolgozik, szükség esetén, különösen ha szociális-családi okok rejtőznek a háttérben, ő is bekapcsolódik a gyermekek helyzetének megsegítésébe. Kiemelt feladatunk a Nevelési Tanácsadóval, a szakértői bizottságokkal, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás. A szakvéleményük irányadó, mely alapján az iskola igazgatója minden szükséges esetben határozatot hoz az érintett gyermek eredményes fejlesztése, előrehaladás érdekében. Tanítási órákon: • Amennyire lehet, differenciáltan kezeljük, ill. oktatjuk ezeket a gyermekeket. Fő célunk,

hogy a tantárgyi minimum-követelményeket alaposan elsajátítsák, és innen továbbfejlődhessenek.

• Differenciált házi feladatok, tanórai- és szorgalmi feladatok, kiselőadások megtartásával, elkészítésével bízzuk meg őket.

• Folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük őket, minden esetben javítjuk és javíttatjuk hibáikat.

Tanítási órán kívül: • Korrepetáló órákon külön, kis csoportokban foglalkozunk velük, ezáltal biztosítjuk a

folyamatos gyakorlást. • Tanulószobai foglalkozások keretében fokozottabban ellenőrizzük házi feladataikat, a

leckét kikérdezzük, és arra ösztönözzük őket, hogy minél többen vegyék igénybe ezt a szolgáltatásunkat.

• A tanítók, illetve a szaktanárok feladata megtanítani tanulni a különböz ő tantárgyakat. Ezeknél a tanulóknál egyenként oda kell figyelnünk otthoni tanulásuk hatékonyságára.

• Az osztályf őnök feladata, hogy együttműködjön az osztályát tanító szaktanárokkal, és közösen, egyénre szabottan dolgozzanak ki egy tanulást segítő stratégiát. Feladata, hogy tartsa a kapcsolatot a szülőkkel, működjenek együtt, próbáljanak közös megoldást találni a problémákra. Az osztályfőnök feladata elérni, hogy az osztály tanulói segítség egymást, főleg a tanulási nehézségekkel küzdő társaikat.

• Az osztályfőnök, illetve a szaktanárok beutalhatják a gyermekeket a Nevelési Tanácsadóba, pszichológiai vizsgálatra, orvoshoz, logopédushoz, stb. segítségadás céljából.

• A gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök feladata a tanulók szociális hátterének tanulmányozása, az esetleges nem megfelelő háttér korrigálása érdekében a gyermek megfelelő szervezethez való irányítása.

10.4 A hátrányos helyzet ű gyermekek segítését szolgáló programunk Iskolánkban – a felmérések szerint a tanulók 20-25 %-a szociális hátránnyal küzd. Ezek köre - nagycsaládból származó gyermek

46

- egyedülálló szülő neveli - valamelyik vagy mindkét szülő munkanélküli - a család eladósodott, albérletben élnek - a szülők alkoholizáló, lumpen életmódot folytatnak. Iskolánk valamennyi pedagógusa, dolgozója nagy körültekintéssel kezeli ezeket a tanulókat, különös felelősséggel segíti őket. Jól működik a jelzőrendszer a szaktanárok között – kiemelt szerepe az osztályf őnöknek és osztálytanítóknak van. Feladataik a következők: - Figyelemmel kísérik a tankönyv- illetve étkezési támogatások odaítélését – a szülők által

benyújtott dokumentumok meglétét, érvényességét. - Szülői beszélgetéseket kezdeményeznek, melyben széleskörű felvilágosítást nyújtanak a

szociális juttatások lehetőségéről. Esetlegesen segítenek az intézkedésben (kérvény megírása, fénymásolás stb.)

- Rendszeresen pályáznak, s az így nyert összeget a rászoruló gyermekek karácsonyi ajándékozására, illetve kirándulások, erdei iskolák, táborok hozzájárulására fordítják.

- Rendkívüli akciókat folytatnak pl. képeslap árusítás karácsonyra, szociális vásár. Ezek bevételét szintén gyermekvédelmi célokra fordítják.

- Módot keresnek arra, hogy a rászoruló családok gyermekei ingyenes, vagy olcsóbb nyári táborokba jussanak el. (Erzsébet tábor, napközis tábor, Caritas stb.)

- Rendszeres kapcsolatot tartanak a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítővel és a szociális intézményekkel (Vöröskereszt, Caritas stb.) Összegezve, célunk, hogy egy tanulónk se sérüljön a szociális hátrányosság miatt, csökkentsük az esélyegyenlőtlenséget. A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, a gyermeket veszélyeztető bántalmazásnak megelőzése.

Az iskolában iskolapszichológus működik, akinek feladatai: egyéni vagy csoportos foglalkozásokon segíti - a beilleszkedést - a tanulók kommunikációját - a társas kapcsolatok fejlődését - az iskolai teljesítmények javulását - 5. osztályban szűrővizsgálatokat szervez (képesség felmérés, szociometria, motiváció,

tanulási szokások) - krízistanácsadást szervez - irányítja a tehetséggondozást - mentálhigiénés preventív foglalkozásokat szervez diákok, kollegák és szülők részére - segíti a pályaválasztást és a pályaorientációt - együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal és az Országos Iskolapszichológiai

Módszertani Bázissal. Különösen fontos feladata a szenvedélybetegségek kialakulása elleni küzdelem – a drogprevenció ennek érdekében: - stratégiákat dolgoz ki a káros anyagok alkalmazása ellen - segíti a gyógyult szenvedélybetegek beilleszkedését - szorosan együttműködik az egészségügyi szolgálattal Feladata még a küzdelem a bántalmazás, az agresszió ellen. - Szorosan együttműködik a pedagógusokkal - Célja a bántalmazás megelőzése

47

- Bántalmazás vagy deviáns magatartás esetén a pedagógusokkal, szülőkkel tanulókkal együtt esetmegbeszélést kezdeményez, feltárja az okokat, szükség esetén igénybe veszi a szakszolgálatok segítségét

- Konfliktuskezelő tréninget vezet

48

11. Környezetnevelési programunk 11.1 A környezeti nevelés elvei A környezeti nevelés tartalma - világszerte - így Magyarországon is kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért erkölcsi-etikai irányultságúak. Meg kell tehát alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk szükséges alakuló értéktudatukat, együttműködési képességeiket, a személyes és kollektív felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatban harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és társadalomtudományi ismeretek köré, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, erkölcs, életviteli szokások formálása. A környezeti ismeretek önmagukban nem elegendők. Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik - azon túl, hogy szilárd fogalmaik vannak a környezetről, az aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról -, képesek a célok érdekében felelősen cselekedni. A diákokban a cselekvésre törekvést szeretnénk kialakítani. 11.2 A környezeti nevelés célja • Célunk kialakítani a diákokban a környezeti érzékenységet, a helyes szokásokat,

viselkedési normákat. • A természet, az élet és a környezet tiszteletére, szeretetére neveljük őket. • A tanulókban tudatosítanunk kell, hogy a Föld bonyolult rendszer, és bármi történjék e

rendszer bármely szintjével, elemével, az a többire is kihat. • Tudatosítani szeretnénk a gyerekekben, hogy az ember a népesedési, termelési,

fogyasztási szokásaival változtatja meg természeti, környezeti elemeket, és ez okozza a környezeti szennyezést, amely veszélybe sodorhatja az egész emberiséget.

• Célunk tudatosítani bennük, hogy megfelelő törvényekkel, egyezményekkel a természeti, társadalmi (helyi) értékek felmérésével, a károk elhárításával, az egyes emberek környezettudatos életvezetésével ez a veszély mérsékelhető, talán megállítható.

• Célunk, hogy a diákok személyes környezetük társadalmi, természeti értékein keresztül ismerjék meg, mérjék fel a környezetvédelmi problémákat, és természetkímélő, természetvédő tevékenységi formákkal alakítsák ki a saját cselekvési kultúrájukat.

• A diákoknak az élővilág és az élőlények iránti szeretetére és kíváncsiságára építve közvetlen megfigyelésen és tapasztalat szerzése alapuló, többnyire leíró jellegű tudásépítés mellett célunk a pozitív érzelmek kialakítása, mely természet szépségén és az élővilág „érdekes dolgaira” történő rácsodálkozáson keresztül motiváló lehet a környezettudatos magatartás kialakításában.

• Célunk, hogy a fenntarthatóság jegyében ismerjék meg az energiatakarékos életvitelt, hogy környezetünkben a természetbarát, újrahasznosítható, természetes anyagokat részesítsék előnyben.

49

11.3 Az iskolai környezetnevelés színterei 11.3.1 Tanórákon ALSÓ TAGOZAT Környezetismeret • Az időjárás elemeinek megfigyelése • A víz megjelenési formái • Évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások • A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok megfigyelése (növény -

állat gondozás) • A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai • Az anyagok csoportosítása • Termesztett növények megfigyelése • A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből tartott állatok élete közötti különbség • Az otthon tisztasága, szennyező forrásai • Környezetünk tisztasága, szennyezettsége • A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége • Szennyező források a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre > megelőzés,

a védekezés lehetőségei • Helyes és helytelen szokásaink • Szelektív hulladékgyűjtés Rajz és vizuális kultúra: • A környezet szépítése • Konstruálás talált tárgyakból (pl. termések, textilek, nemezelési technikák) • A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének ábrázolása • A tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. a

növények élete)

Technika: • A természetes - mesterséges környezet anyagai • Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen • Takarékos anyagfelhasználás, anyagok feldolgozása • A hasznosítható, élettelen anyagok (kukoricacsuhé, fűzfavessző, tobozok,

gyűjteménykészítés) • A városi és a falusi élet összehasonlítása Magyar nyelv és irodalom: • A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, • versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő művek elemzése Testnevelés: • A mozgás örömének átélése • A szabad levegőn való tartózkodás fontossága • Helyes viselkedés a természetben • A természeti környezet sajátosságai a túrák során • Természeti értékeink megismerése Ének - zene • Állathangok megfigyelése, védelmüknek fontossága

50

FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv és irodalom: • Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tárgyról , lakókörnyezetünkről • Verselemzés - család, iskola, lakóhellyel kapcsolatos érzések leírása • Állampolgári nevelés a környezeti nevelésben • Erkölcsi ítéletalkotás, véleményalkotás Idegen nyelv: • Természeti környezetünk megóvása, Földünk nevezetes tájai, veszélyeztetett növények

és állatok Matematika: • Táblázatok, rajzos modellek, diagramok, grafikonok leolvasása, megértése • A tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyisége és térbeli viszonyainak

megismerése, adatok gyűjtése környezetünkből • Halmazok eszközjellegű használata • A matematika-oktatásba beépített sok környezeti nevelést szolgáló példa, amely a

valóságból indul ki, absztrakt gondolkodással, számításokkal folytatódik, végül az eredmények és a tapasztalatok összevetésével fejeződik be.

• A becslés és a mérés, mennyiségek nagyságrendi rendezése, mértékegységek használata, átváltása.

Számítástechnika: • Táblázatok kezelése, környezetvédelmi grafikonok értelmezése • Böngésző programok által a hazai és a nemzetközi környezetvédő szervezetek

megismerése, számítógépes levelezésnél tudatosítva, hogy papírt nem fogyaszt, fát, környezetet kímél, szállítási feladatokat is kímél, így üzemanyag takarékos

• Adatbázis létrehozása: hazai védett madárfajok - szűrés, lekérdezés Történelem: • A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére • Földrajzi felfedezések • A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített

környezetért való felelős magatartás kialakítása • Földművelés, állattenyésztés, termelés összefüggéseinek megtanítása • A mezőgazdaság fontosságának felismertetése • A fogyasztói társadalom problémái (szelektív hulladékgyűjtés, szemetelés, zaj) • Népességrobbanás, globalizáció problémája • Európai Unióba való belépésünk előnyei Fizika: • Az energiamegmaradás elvének alkalmazása • A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában való hasznosítása • Környezetvédelmi vonatkozások: kutak, vizek szennyezettsége • Egyes elektromos fogyasztók, háztartási gépek teljesítményének, fogyasztásának

megállapítása • A fizikai jelenségek bemutatása (nyomásváltozás, hőmérsékletváltozás, halmazállapot-

változás) • Energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége • Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása • Energiatermelés módjai, kockázatai

51

Biológia, földrajz, természetismeret: • A tanulók legyenek tisztában a földi élővilág sokféleségével, e sokféleség értékével,

segítsék elő e változatosság fennmaradását • Az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a környezet között lévő

kapcsolatok bemutatása • Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége, a földi élet és az ember

szempontjából • Vegyszermentes védekezés fontosságának tudatosítása • Az állat és növényvédelem szabályai • Levegőszennyezés okozta problémák ismerete • Vizek szennyezése, öntisztulás • Talajszennyezés okai és következményei • Különböző élőlénycsoportok jelentősége és védelme, táplálékláncok • A mozgásszegény életmód következményei • A különböző szervrendszerekre ható környezeti ártalmak megismertetése • Népesedés - belvíz, árvíz okozta veszélyek • A forró, a mérsékelt, a hideg övezet környezetvédelme • Nemzeti Parkok megismertetése, fontossága • A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. • Amerika: ültetvények, farmvidék, technológiai park • Európa: országok kapcsolata a földrajzi környezettel, környezetvédelem fontossága

országonként • Magyarország földrajza, természeti adottságaink és erőforrásaink • Tudjanak példát mondani a növények környezethez való alkalmazkodására

(szárazságtűrő, fénykedvelő, árnyéktűrő). • Ismerje az elsivatagosodás megakadályozásának lehetőségeit. • Az ember és a természet sokféle kapcsolatának elemzése:

- természetes élőhelyek pusztulásának okai - aktuális környezetszennyezési probléma vizsgálata - gyógy-és allergén növények jelentősége, felhasználásuk, az ellenük való védekezés

formái és jelentősége • A szelektív hulladékgyűjtés szabályainak megismertetése, és gyakorlása az iskolában.

(műanyag palackok, használt elemek gyűjtése külön) Kémia: • Fel kell hívni a figyelmet, hogy a kémiai ipar lehet jelentős környezetkárosító, de

potenciális környezetvédő is • Megújuló és a nem megújuló energiaforrások felhasználása • Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag és az energiatakarékosságnak mint a

környezetvédelem egyik hatékony módszerének a szemléletét • Ismerjék meg az elterjedt vegyszereket, ezek élettani hatásait • Tudatosítani kell a tanulókban, hogy ők maguk is tehetnek a környezet és saját

egészségük megóvása érdekében • A víz szerkezetének és tulajdonságainak megismerése • Levegőszennyezés, vízszennyezés, talajszennyezés problémái • Energiagazdálkodás - megújuló energiahordozók, energiatakarékosság • Az oldatok kémhatásának fontossága a környezetszennyezési problémák felismeréséhez • Szerves kémia vegyületek ismerete szükséges a környezetvédelmi problémák

felismeréséhez. Technika és életvitel: • Lakóhelyünk veszélyeztetettsége • A levegőszennyezés és elkerülésének módjai

52

• Egészséges táplálkozás, a hulladékok kezelése • Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal • Környezetkímélő technológiák, hulladékok • A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése • Alternatív energiaforrások (napszél, biomassza) • Közlekedési eszközök környezetkímélő használata • Energiatakarékosság a lakásban • Fa megmunkálása • Vízfelhasználás, víztisztítás, víztakarékosság Osztályf őnöki órákon: • Saját környezetünk megteremtése • A környezet hatásai, természeti értékek • Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek • Fogyasztói társadalom • A hulladék 11.3.2 Tanórán kívül • Környezetvédelmi szakkör működik az iskolánkban felső tagozatosoknak, amely

keretében különböző környezetvédelmi vizsgálatokat, megfigyeléseket, kísérleteket végzünk; amit elméletben tanultak a gyerekek, azt gyakorlatban is alkalmazni tudják.

• Rendszeresen látogatják az osztályok a F ővárosi Növény és Állatkertet. • Az osztályok látogatást tesznek a Természettudományi Múzeumban, a

Mezőgazdasági Múzeumban és a Tropikáriumban. • Iskolai környezetvédelmi programjaink:

- Az Állatok Világnapja (október 5.) alkalmából rendezett állatszépségversenyen, a diákok bemutathatják a kedvtelésből tartott háziállataikat.

- Állatvédő szervezetek, kutyakiképzők által helyben bemutatókat, előadásokat szervezünk.

- Játékos Természettudományi vetélked őt tartunk márciusban az iskolai tanulmányi verseny keretén belül. Ez a vetélkedő magába foglalja a természettudományos tantárgyakat (biológia, természetismeret, kémia, fizika, matematika, földrajz)

- A Föld Napja (április 22.) alkalmából egész napos kirándulásra megy iskolánk valamennyi osztálya.

- A Föld Napja alkalmából több hetes vetélked ősorozatot indítunk, ami vagy környezetvédelmi rajzverseny keretében, vagy házi dolgozatok elkészítésével zajlik. A legszebb rajzokat, írásokat a folyosó falán rendezett kiállításon mutatjuk be.

- Évente kétszer papírgy űjtést rendezünk iskolánkban. - Az iskola is külön gy űjti a felhasznált papírokat, illetve a diákok hétről-hétre

behozzák a lejárt tévéújságokat. 11.3.3 Környezetnevelés az iskolán kívül • A tanulmányi kirándulások felső tagozaton általában kétnaposak. Céljuk főképp a

közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. E fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási helyzetek is. A tanulóközösség

53

összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme, a szocializáció ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével.

• Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, az iskolánk székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési- és tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő, megismerő tevékenységére építjük.

• Iskolai táborok, nyári tábor, sítábor a jelentkezéstől függően.

54

12. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Az iskola tanulói az intézmény döntési folyamatában való részvételi jogukat a Diákönkormányzaton keresztül gyakorolják. A tanulók elsősorban az osztályképviselőn vagy az iskolai választott vezetőn keresztül élhetnek jogszabályban meghatározott esetekben a jogaikkal. A tanulók közvetlen, titkos szavazással választják az intézményi és osztályképviselőiket. A DÖK segítő tanár biztosítja a DÖK demokratikus, jogkövető működését. Kéthavonta gyűlést hív össze, melyen az osztályok képviselői és a DÖK vezető vesz részt. A DÖK javaslatait, döntéseit a nevelőtestület felé a DÖK-öt segítő tanár terjeszti elő. Évente két alkalommal nyílt diákgyűlést tartunk, amelyen az iskola tanulói közvetlenül az igazgató felé tehetik meg észrevételeiket, javaslataikat, kérdéseiket.

55

13. A szül ő, tanuló, pedagógus együttm űködésének formái, továbbfejlesztésének lehet őségei 13.1 Szülők és pedagógusok együttm űködésének területei Az együttm űködés területei: • a tanulók tudásbeli hátrányainak leküzdésében • a tanulók műveltségbeli hátrányainak leküzdésében • a gyermek pályaválasztásában, továbbtanulásában • tehetséges tanulókkal való foglalkozásban • a szabadidő hasznos eltöltésében és az arra való nevelésben • az egészséges életmód gyakorlásában és az arra való nevelésben Törekszünk arra, hogy egyre több család élete álljon pozitív modellként a gyermekek előtt. 13.2 A szül ők és a pedagógusok együttm űködésének formái Szeretnénk a hagyományos formákat megtartani: • fogadóóra • szülői értekezlet • családlátogatás • nyílt nap • rendszeres írásos tájékoztatás (ellenőrző-, üzenő-, tájékoztató füzet) • telefonhívás • szülői közösség megbeszélései Törekszünk új formai lehet őségek kiépítésére: • szülők által tartott ismeretterjesztő előadások • szakkörök vezetése szülők által • közös szereplések (kórus, német) • közös sportprogramok • családos kirándulások • családos táborozások, utazások • családos színház, opera és hangverseny látogatások • közös szórakozások (farsang stb.) • kiállítások szervezése tanulók és szülők munkáiból • alkotó- és társadalmi munka az iskola állagának javítására és szépítésére • pályázatok kihirdetése, írása, elbírálása • versenyek szervezése, lebonyolítása szülők által • szervezett szülői fórumok 13.3 A tanulók és pedagógusok együttm űködésének formái Úgy gondoljuk, hogy tanulóink alapos ismerete nélkülözhetetlen a nevelésben – ehhez az egyéni beszélgetések a legalkalmasabbak. A közös beszélgetések is nagy szerepet játszanak a nevelésben (osztályfőnöki órán, tanórán és ezeken kívül) és erősítik az együttműködés hatékonyságát. Törekszünk a gyermekekkel a jó kapcsolat kialakítására, bizalmuk megnyerésére, meggyőződésünk, hogy ez pozitívan befolyásolja a nevelést, és kedvező hatással van a szülőkkel való kapcsolatunkra is. A gyermekek problémáira, az

56

élményeik meghallgatására kellő időt fordítunk. Célunk, hogy értékeléseink legyenek kritikusak, de a meglév ő pozitívumok meger ősítése soha ne maradjon ki bel őle. Az iskolán kívül szervezett összejövetelek, szabadidős tevékenységek hasonló eredményt hoznak az előzőekben leírtakhoz.

A diákönkormányzat működése által a közéleti tevékenység gyakorlásához fórumot biztosítunk tanulóinknak.

57

14. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai 14.1 Átjárhatóság az iskolán belül Az átjárhatóságot a NAT és a Kerettantervre épülő helyi tanterv tananyagtartalma és követelményrendszere biztosítja. A más iskolából hozzánk kerül ő tanulók tudásáról szóbeli, írásbeli felméréssel tájékozódunk. A tapasztalt lemaradás ismeretében 2-3 hónap türelmi id őt biztosítunk a felzárkózásra. A hiányosságok ismeretében felzárkóztatási ütemterv alapján korrepetálással, differenciálással pótoljuk a szükséges ismeretanyagot. A türelmi idő végén a tanító vagy szaktanár írásbeli és/vagy szóbeli számonkéréssel győződik meg a tudásbeli hiányosságok pótlásáról. Az 1. osztálytól kezdve magasabb óraszámú ének, illetve kisebbségi nyelvoktató osztályba járó tanulók részére a normál tanterv ű csoportba biztosított az átjárhatóság a tanév kezdetén. Ha a "B" osztály létszámát nem teljes egészében magasabb óraszámú ének-zene tanterv szerint tanuló gyermekek alkotják, a normál tanterv szerint tanuló gyermekeknek csoportbontással biztosítjuk az ének-zene oktatást. Ha az "A" osztály létszámát nem teljes egészében német kisebbségi nyelvoktatásban részesülők alkotják, csoportbontás keretében tanítjuk a német nyelvet. 14.2 Az iskolába való felvétel, átvétel szabályai Az intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés útján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulók felvételének, átvételének szabályait mindig az aktuális jogszabályok írják elő. Ezek alapján a gyermekek első osztályba történő felvételekor a következő sorrendet vesszük figyelembe: 1. körzetes gyermek 2. nem körzetes, de a testvére(i) ide jár(nak) 3. kerületi lakos 4. kerületen kívüli lakos Tanuló év közbeni átvételére csak körzetesség esetén, illetve rendkívül indokolt esetben az igazgató mérlegelése és engedélye után lehetséges. A német kisebbségi nyelvoktató program szerint tanuló osztályok esetében 2. osztálytól kezdődően a felvételre jelentkező tanulóval szintfelmérőt íratunk, illetve a német nyelvtanárok elbeszélgetés során mérik fel a tanuló tudásszintjét. A magasabb óraszámú ének-zene oktatás szerint tanuló osztályokba előzetes meghallgatás útján lehet bekerülni, a meghallgatást az ének szakos tanárok végzik a szakmai követelményeknek megfelelően. 14.3 A magasabb évfolyamba lépés feltételei Első évfolyam A közoktatási törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. Ha a

58

mulasztás miatti lemaradását pótolja, és a tantárgyak minimumkövetelményeit teljesíti, a tantestület határozata szerint magasabb évfolyamba léphet. A tanulónak lehetősége van évfolyamát – szülője, ill. gondviselője kérésére megismételni abban az esetben is, ha egyébként magasabb évfolyamba léphetne. Második-nyolcadik évfolyam A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. Ha a tanuló az előírt követelményeket egy vagy két tantárgyból nem teljesítette, javítóvizsgát tehet, sikeres teljesítése a továbbhaladás feltétele. Aki önhibáján kívül a javítóvizsgát augusztus végéig nem tudta letenni, az igazgató engedélyt adhat a vizsga halasztására szeptember végéig. Ha a tanuló három vagy több tárgyból nem teljesítette a minimumkövetelményeket, évfolyamot kell ismételnie. Évfolyamismétléssel folytathatja a tanulmányait, aki valamely tárgy(ak)ból nem felelt meg a javítóvizsgán vagy igazolatlanul nem jelent meg a kijelölt időpontban.

59

II. HELYI TANTERV 1. A képzés szerkezete 1.1 Általános jellemz ők Iskolánk 8 évfolyamon, 6-14 éves korig foglalkoztatja a tanulókat. Évfolyamonként két osztály indítunk. Az egyikben magasabb óraszámú ének-zene, szakköri keretben néptánc oktatást végzünk. A másikban a német kisebbségi nyelvoktatást biztosítjuk. A mindennapos testnevelés keretén belül: alsó tagozaton sportköri formában játékos tornát, labdarúgást, ugrókötelet, atlétikát, asztaliteniszt, felső tagozaton asztaliteniszt, ugrókötelet, atlétikát, labdarúgást kínálunk. Az egyre növekvő számú egészségkárosult gyerekek könnyített testnevelésben részesülnek. A tanulás elősegítése érdekében a rászorulóknak tanulószobai foglalkozást szervezünk, ahol mindennap humán és reál szakos tanár segíti a felkészülést. Tanítási órák után napközis foglalkozást biztosítunk. Szakkorrepetálást is szervezünk a felzárkóztatás érdekében. A szülők és tanulók igényei alapján különböző szakköröket, tanfolyamokat indítunk a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelően a tehetségesek fejlesztésére. A tanulók órák közötti vándorlását megszüntetni nem tudjuk, de lehetőségeinkhez mérten csökkentjük. 1.2 Teljes tantárgyszerkezet szaktárgyi órabontása A Nemzeti Alaptanterv műveltségi területei a Kerettanterv által meghatározott tantárgyakban jelennek meg, illetve integrálódnak. Az iskola óratervének kialakításakor az oktató-nevelő munkánkat meghatározó pedagógiai elvek és célok vezéreltek minket. A Közoktatásról szóló törvény 52.§ 3. a), b), c), d) pontjai, valamint a Kerettanterv meghatározzák a tanuló kötelez ő tanóráit. Ezen óraszámok felhasználását az Óraterv táblázatban a K-val jelzett oszlop tartalmazza. A tanulók ennek kapcsán sajátítják el a NAT műveltségi területeinek, részterületeinek, illetve a Kerettanterv tantárgyainak követelményeit. Ezen túlmenően a magasabb óraszámú ének-zene, illetve a kisebbségi nyelvoktató program teljesítése érdekében meghatároztuk azokat a tanítási órákat, amelyeket a tanulóknak kötelez ően választaniuk kell. Ezeket az órákat az Óraterv táblázatban a V-vel jelzett oszlop tartalmazza . A tanulók heti óraszámát a kötelező és a kötelezően választható órák együttesen adják. A nem kötelez ő, választható tanórák at az angol nyelv, a német, a technika, informatika tantárgy oktatására-bontására; a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra fordítjuk. Választás után a tanuló számára a tanév végéig kötelező a részvétel. Minden évfolyamon két osztályt / A és B/ indítunk. Az "A" osztályokban első osztálytól kezdve a német kisebbségi nyelvoktatás keretében heti 5 órát biztosítunk. A kisebbségi nyelv tanításának több formája létezik, ezek közül mi a kisebbségi nyelvoktató formát

60

választottuk. A "B" osztályokban magasabb óraszámú ének oktatását kínáljuk a táblázat szerinti óraszámban. A németórákon az 1. évfolyamtól kezdődően csoportbontást alkalmazunk, és lehetőség szerint az angolórákon is. Ezen túlmenően 20 fő feletti osztálylétszám esetén bontjuk a technika- és az informatikaórákat is. Nyolc napközis csoportot tervezünk alsósoknak, egy napközis csoportot az ötödik osztályosoknak, egy tanulószobás csoportot a hatodik-nyolcadik osztályosoknak.

61

2. A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tantervének alapját a törvény által kötelezően előírt Nemzeti Alaptanterv, valamint az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterv képezi. Választott tantervek Ének-zene 1-4. évfolyam „A” változat Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam „A” változat Matematika 5-8. évfolyam „A” változat Biológia – egészségtan 5-8. évfolyam „A változat” Fizika 5-8. évfolyam „B” változat Ének-zene 5-8. évfolyam „A” változat

A szabad órakeret felhasználása: 1.a 2 német nyelv 1.b 1 magyar nyelv és irodalom, 1 ének-zene 2.a 2 német nyelv 2.b 1 magyar nyelv és irodalom, 1 ének-zene 3.a 1 magyar nyelv és irodalom, 2 német nyelv 3.b 2 magyar nyelv és irodalom, 1 ének-zene 4.a 2 magyar nyelv és irodalom, 1 környezetismeret 4.b 1 magyar nyelv és irodalom, 1 környezetismeret, 1 ének-zene 5.a 1 matematika, 1 informatika, 0.5 természetismeret, 0.5 magyar nyelv 5.b 0.5 magyar nyelv, 1 matematika, 0.5 természetismeret, 1 ének-zene 6.a 1 matematika, 1 német nyelv, 0.5 természetismeret, 0.5 történelem 6.b 1 matematika, 0.5 informatika, 0.5 természetismeret, 1 ének-zene 7.a 1 magyar nyelv, 1 matematika, 1 német nyelv 7.b 1 magyar nyelv, 1 matematika, 0.5 kémia, 0.5 földrajz 8.a 1 matematika, 1 német nyelv, 0.5 fizika, 0.5 biológia 8.b 0.5 történelem, 1 matematika, 0.5 fizika, 0.5 biológia, 0.5 ének-zene

A szabad órakeretet a következőkre kell felhasználni: Készségfejlesztés, a tanagyag gyakoroltatása, az ismeretek elmélyítése, több szempontú megközelítése.

62

3. A taneszközök és kiválasztásuk szempontjai 3.1 Tankönyv • NAT konform legyen • Kerettanterv konform legyen • feleljen meg a pedagógiai logikának • fűzött, tűzött, fóliázott borítású, tompa fényű papírból készüljön • könnyű súlyú legyen • a leckék különüljenek el egymástól, • alsóban nagy betűs, felsőben kis betűs legyen • belső szerkesztése ábrákkal, színes képekkel illusztrált legyen • előnyben részesül, ha tudáspróbát, kutatási feladatot is tartalmaz • stílusa a gyermek számára érthető, de tudományos nyelvezetű és igényű, és idegen

szavakat nem használ A tankönyvtámogatáson jó minőségű könyveket szeretnénk vásárolni, amelyeket az iskolai könyvtárból kölcsönöznénk ki, több éven keresztül a takarékosság és az ésszerűség jegyében. 3.2 Munkafüzet, feladatlap • önálló tanulásra ösztönözzön, problémamegoldó legyen, tanulási módszert adjon 3.3 Témazáró feladatlap • feleletválasztó, feleletalkotó feladatokat tartalmazzon 3.4 Tankönyvcsalád Iskolánk az Apáczai Kiadó bázisiskolája. Alsó tagozaton minden tantárgyhoz apáczais könyveket használunk, a matematika tantárgyat kivéve (Dinasztia Kiadó). Felső tagozaton az Apáczai Kiadó könyvei mellett alkalmazzuk még a egyéb kiadók tankönyveit is, de egy tantárgyat tekintve ötödikt ől nyolcadik évfolyamig azonos tankönyvcsaládot használunk. 3.5 Füzet • a tantárgy jellegéhez igazodóan vonalas, sima, négyzethálós legyen

63

4. Mindennapos testedzés programunk 4.1 A mindennapos testnevelés megjelenése a Nemzeti Alaptantervben

A testnevelés műveltségterület tartalmai az alapfokú nevelés-oktatás 1–2. évfolyamán a természetes (alap-) mozgáskészségek, illetve a pszichomotoros képességek játékos fejlesztésére, azok változatos, sokrétű és tudatos alkalmazására épülnek. A 3–4. évfolyamon a mozgáskészségek tovább stabilizálódnak, az előzetes mozgástapasztalatokra építve tovább fejlődnek, és a mozgástanulás magasabb szintjére kerülnek. Az alapkészségek fejlesztésének folyamatában a komplexebb, nehezített körülmények közötti végrehajtások válnak uralkodóvá. Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása a legfontosabb cél. Az alapkészségek mozgásmintáinak megszilárdulása, magabiztos végrehajtásuk kialakulása kiemelkedően fontos ebben az időszakban, mivel ezek jelentik a hatékony és gyors mozgástanulás, továbbá a bonyolultabb sportági és táncos mozgások alapfeltételeit. Az 5-8. évfolyamon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1–4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve valósul meg 5. évfolyamtól az életkori sajátosságokat és a szenzitív időszakokat szem előtt tartó komplex készség- és képességfejlesztés. A Nemzeti Alaptantervben javasolt tartalmaknak a felső tagozat négy éve alatt történő feldolgozása igényes és sokoldalú mozgáskultúrával, magas szintű cselekvésbiztonsággal ruházza fel a tanulókat. Olyan tudásról van szó, melynek előnyeit észrevétlenül élvezik a mindennapok cselekvéseiben, motoros és motivációs bázisa a rekreációs célú sporttevékenységeknek. Ez az életkor kiemelkedő szerepet játszik a testnevelés és sport iránti elkötelezettség, az élethosszig tartó fizikai aktivitás iránti igény megalapozásában. A NAT szerves részei a személyi higiénével, a balesetek megelőzésével, a játék-versenyszabályokkal, a sport- és testgyakorlati ágakkal kapcsolatos alapvető technikai-taktikai tudáselemek, az életkorhoz igazított élettani ismeretek, a tudatos tanulást segítő cselekvési, biomechanikai, edzéselméleti elvek, módszerek. Az elméleti tudásanyag része továbbá az egészséggel, az életmóddal, azaz a test kulturálásával kapcsolatos ismeretek köre. A testi-lelki egészségre nevelés, bár más tantárgyakban is erőteljesen megjelenik, mégis a testnevelés és sport műveltségterület eszközrendszerével a legkönnyebb tanulóinkat ezen a területen a helyes irányba terelni, és ott tartani. Az egyes sportágak részletes megismerése az 5. évfolyamon kezdődik meg. A 8. évfolyamra – az iskola tárgyi és személyi lehetőségeit figyelembe véve – a sportági alapkészségek birtokába jutnak tanulóink – mindvégig szem előtt tartva a motoros teljesítmény két alapvető összetevője – a mozgáskészség és motoros képesség – szükségszerű összhangjának megteremtését. Megismerik az adott sportág történetét, technikai-taktikai alapjait, legfontosabb szabályait, magyar- és világviszonylatban kiemelkedő sportolóit, egyúttal használják a megfelelő szaknyelvi terminológiát is. A konkrét tartalmi törekvéseken túl a testnevelés órák minden mozzanata – akár alsó, akár felső tagozaton – magában rejti az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésének lehetőségét, az önértékelés, belső értékelés szerepének felértékelődését, a kritikai és önkritikai érzék fejlesztését, a kezdeményezőkészség és kifejezőképesség kompetenciák fejleszthetőségét.

64

A szabadtéren végzett sportfoglalkozások lehetőséget adnak a környezettudatosság fejlesztésére is. 4.2 A mindennapos testnevelés megvalósítása iskolán kban A Nemzeti Alaptanterv 2013. szeptember 1-jén életbe lépő rendelkezései heti 5 testnevelés órát írnak elő kötelezően az egyes iskolafokokon, minden évfolyam számára, felmenő rendszerben. A NAT előírja, hogy a tanulóknak minden nap legyen testnevelés órája. Iskolánkban – a törvényi előírásoknak megfelelően és keretein belül – 3 órát délelőtti, tanórába illeszkedő óraként, 2 órát az egyes osztályok más tantárgyi óráinak végéhez igazodva, és/vagy a délutáni időszakban tartunk meg.

• A jogszabályokban előírtak szerint a délutáni két testnevelés óráról a tanulónak lehetőségük van – amennyiben az iskolai sportkörben, vagy más, iskolán kívüli sportegyesületben sportolnak – a megfelelő igazolással és kérelemmel, valamint az iskola igazgatójának jóváhagyásával távol maradni.

• Amennyiben lehetőség nyílik rá, a délután szervezett két testnevelés óra keretében úszni hordjuk a gyerekeket.

• Könnyített testnevelést biztosítunk tanulóinknak alsó és felső tagozaton, az igényeknek megfelelően.

• Az iskolaorvossal és –védőnővel együttműködve, lehetőségeinkhez mérten, segítjük az egyes tanulók szakemberhez történő irányítását, a gyógytestnevelésben való részvétel megállapításához.

• Gyógytestnevelésben résztvevő tanulóinkat segítjük a kerületben működő, központilag biztosított órák helyének és idejének továbbításával, szükség esetén felvesszük a kapcsolatot az órákat tartó szakemberrel.

• Iskolánk személyi és tárgyi feltételeit, valamint az aktuális jogszabályi előírásokat figyelembe véve, tanulóinknak sportköröket szervezünk az Iskolai SportKör (ISK) keretein belül, hogy a tanórákon kívüli sportolásukat elősegítsük. Az ISK keretein belül, térítésmentesen igénybe vehető sportágakat, időbeosztásukat és vezetőjüket az egyes tanévek megkezdése előtt, az igazgató és a tantestület jóváhagyásával szervezzük meg, és az adott tanév első napján a tanulók és szülők számára meghirdetjük. A sportkörökbe történő beiratkozás önkéntes, szülői beleegyezéssel és jelentkezési lap kitöltésével történik. Amennyiben a tanuló beiratkozik valamely sportkörbe, annak foglalkozásait egész tanévben látogatnia kell, hiányzásait a délelőtti tanórákról történő hiányzások rendszeréhez hasonlóan kell igazolnia.

• A napközi keretein belül lehetőségük van a tanulóknak az iskola udvarát, valamint udvari játékait igénybe venni, a napközis tanítók irányításával és felügyelete alatt. Erre a tanítási órák befejezésétől a tanulási idő kezdetéig (kivéve a közétkeztetésben résztvevők ebédelési idejét), valamint a tanulási idő befejezésétől a napköziből, szülői kísérettel történő hazaindulásig van lehetősége a napközibe beiratkozott tanulóknak.

• A Nemzeti Alaptanterv, valamint a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. §-a alapján a testnevelés órák terhére

- az alsó tagozaton (2-4. évfolyam) a tanulók ingyenes úszásoktatáson vesznek

részt, a Kispesti Uszoda által biztosított óraszámban, az uszoda Wekerle Tanuszodájában. Éves óraszám: 185, ebből testnevelés: 172 óra, úszás: 13 óra.

- a felső tagozatán (5-6. évfolyam) a tanulók ingyenes úszásoktatáson vesznek részt, a Kispesti Uszoda által biztosított óraszámban, a Kispesti Uszodában. Éves óraszám: 185, ebből testnevelés: 164 óra, úszás: 18 óra. Ennek költségeit a Kispesti Önkormányzat állja a tanulók részére, és a program csak addig biztosítható, amíg ez a feltétel megvalósul.

65

- az alsó tagozatos osztályok heti 1 óra néptánc oktatáson vesznek részt, a 2016/17-es tanévtől felmenő rendszerben. Éves óraszám: 185, ebből testnevelés: 148 óra, néptánc: 37 óra.

- részt veszünk a jelenleg működő, a Magyar Tenisz Szövetség által szervezett ingyenes iskolatenisz-programban, lehetőség szerint heti egy órában, az 1-4. évfolyamokon. Éves óraszám: 185, ebből testnevelés: 148 óra, teniszoktatás: 37 óra

- A Nemzeti Alaptanterv alapján a heti öt testnevelés órából legfeljebb heti két óra a NAT Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre, vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően különféle más sporttevékenységekre fordítható. Ez alapján iskolánkban legfeljebb 74 órát lehet fordítani a fentebb felsorolt tevékenységekre. Az éves tervezéskor erre kiemelt figyelmet fordítunk (A PP 2016-os módosítása).

66

5. Az esélyegyenl őséget szolgáló programunk Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenl őtlenségek csökkentése. Úgy gondoljuk, az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Kiemelt feladatként kezeljük • megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot, • az emberi méltóság tiszteletben tartását, • a társadalmi szolidaritás kialakítását. Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések stratégiai terve az esélyegyenlőségi tervünk. Az esélyegyenlőségi terv része egy részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés. Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. 5.1 A közoktatás esélyegyenl ősége Az esélyegyenlőségi programunkkal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenl őség előmozdítását kell ösztönöznünk . Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. Célunk a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség , és a halmozottan hátrányos helyzet ű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támo gatása . A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenl ősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Esélyegyenl őségi programunkat részletesen az Esélyegyenl őségi tervünk tartalmazza.

67

5.2 A sajátos nevelési igény ű tanulókkal kapcsolatos programunk, integrált nevel és 5.2.1 Személyi feltételek • A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében

részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógusokra van szükség.

• A pedagógusok együttneveléshez szükséges kompetenciájának megteremtése a munkaközösségi megbeszélések során zajlik.

• Közvetlen személyi feltételek: fejlesztő- és/vagy gyógypedagógus és logopédus dolgozik az iskolában

• Az iskola nevelőtestületének közös felelőssége, hogy hitelességével, magatartásával, kommunikációjával, ismereteinek fejlesztésével és módszertani készletének szélesítésével, tervezett és tudatos együttműködéssel sikeressé tegye a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját, segítve ezzel társadalmi szocializációját valamint a tanulóközösség befogadó attitűdjét.

• Munkánkat az integráció területén akkor tekintjük sikeresnek, ha a hozzánk helyezett

sajátos nevelési igényű tanulók a mi iskolánkban fejezik be a 8. osztályt és a középiskolában megállják a helyüket.

Az osztályf őnök feladatai • Az integrált tanulóval kapcsolatos összes tevékenység koordinálásáért az osztályfőnök a

felelős. Ő vezeti azt a teamet, amelynek tagjai: az integrációban résztvevő tanulóval kapcsolatban álló pedagógusok, a fejlesztésben résztvevő gyógypedagógus/ok./

• Az osztályfőnök feladata a kapcsolattartás a Tanulási Képességeket Vizsgáló Áthelyező és Rehabilitációs bizottsággal, a kontrollvizsgálatok időpontjának jelzése, a különféle speciális szakemberekkel (pszichológus, gyermekneurológus), gyermekvédelmi felelőssel, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatal munkatársaival való együttműködés.

• Felel az integrált tanulóval kapcsolatos dokumentációért, a szükséges információk elosztásáért /figyelemmel van a személyi adatok védelmére és a titoktartás kötelezettségére/.

• A tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon (Tü.356 r.sz.) dokumentálja. (2/2005.(III. 1) OM r.)

• Miután az osztályvezető/osztályfőnök mintát ad az általa vezetett gyermekcsoportnak, befolyásolja a tanulói közösség befogadó attitűdjét, amelynek kialakítása a befogadó nevelés sikerkritériuma.

• Kapcsolatot tart a szülővel /ebben legfőbb partnere a gyógypedagógus és a gyermekvédelmi felelős/.

• Feladata a szülőközösségek felkészítése az együtt nevelendő gyermekek sajátosságairól, ami az első osztályos szülői értekezletek témája az iskolában működő fejlesztő- és/vagy gyógypedagógus segítségével

A team feladatai • Az osztályfőnök a gyógypedagógus segítségével megismeri a tanuló sajátos nevelési

igényét. • Kialakítják a tantárgyi, foglalkozási, fejlesztési programjaikat. • Kiválasztják a megfelelő módszereket, amelyek az adott esetben a leghatékonyabbak. • Kialakítják a személyre szabott követelményeket. • Kialakítják az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók

tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát.

68

• Közösen értékelik a tanuló eredményeit, adott esetben korrigálják a tervezést, vagy további feladatokat határoznak meg.

A gyermekvédelmi felel ős feladatai • A sajátos nevelési igényű tanulók külön figyelemmel kísérése, mert az ilyen gyerekeket

nevelő családok a szokásos problémákon kívül gyakrabban küszködnek mentális, mentálhigiénés problémákkal és szociális hátrányokkal.

• Támogatja az osztályfőnököt a családgondozásban. • Szükség esetén tartja a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, és figyelemmel kíséri,

hogy a tanulók illetve szüleik ismerik-e a számukra járó különleges juttatások rendszerét, szükség szerint megismerteti azokat.

Az integrált nevelésben részt vev ő pedagógus feladatai • Figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak módosulásait. • Egyéni fejlesztési tervet készít, amelyben egyéni haladási ütemet biztosít a tanulónak. • Individuális módszereket, technikákat alkalmaz. • A pedagógiai diagnózis javaslatait beépíti a tanórai tevékenységbe. • Folyamatos értékelést, hatékonyság vizsgálatot, tanulói teljesítmény-elemzést végez,

ezekhez igazítja tevékenységét. • Alternatívákat keres egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához. • Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedésekhez. • Együttműködik a speciális szakemberekkel, javaslataikat beépíti a pedagógiai

folyamatba. 5.2.2 Tárgyi feltételek biztosítása A tárgyi feltételeket folyamatosan, az integrálható tanulók típusának és sajátos nevelési igényének megfelelően szerezzük be, illetve a meglévő eszközöket a Pedagógiai program eszközjegyzékében szerepeltetjük. A Ktv. előírja a fogyatékosság típusa és fogyatékossága szerinti speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök használatát. Iskolánk jelenleg a következő tárgyi feltételekkel rendelkezik: - fejlesztő- logopédiai szoba - felszerelt tükör - szőnyeg - fejlesztő játékok - könyvek, szakirodalom, munkafüzetek 5.2.3 Az SNI tanulók jellemz ői, a fejlesztés alapelvei, céljai, feladatai

Iskolánk alapító okiratában meghatározott típusú sajátos nevelési igényű tanulókat fogadunk, ha a megyei ill. fővárosi tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság a tanuló integrált nevelésére tesz javaslatot, és ha a jegyző iskolánkat jelöli ki a tanuló számára.

A sajátos nevelési igényű tanulók szakértői bizottság által meghatározott tartósan és súlyosan akadályozott típusai pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban: • Részképességzavarok: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia valamint • kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar lehetnek.

69

5.2.4 A fejlesztés alapelvei • A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése

gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. • A rehabilitációs órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. • A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni

kell a számonkérési, értékelési esetleg – indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét.

• A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses ill. verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.

5.2.5 A fejlesztés céljai • A részképességhiánnyal küzdő tanulók felzárkóztatása, készségeik és képességeik

életkoruknak megfelelő szintre fejlesztése. • Továbbtanulási esélyeik növelése. • Az olvasás-, írászavarok javítása során alakuljon ki a tanulóban az intellektusának és

mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás- és íráskészség. • Az olvasás-, írászavarok javítása fejlessze az SNI tanulók kifejezőkészségét, segítse az

olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. • A szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, fogalmak kialakítása. • A fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor-, és szabályalkotás, a téri és

síkbeli viszonyok érzékelésének, az emlékezetnek és a figyelemnek erősítése. • Az érdeklődés felkeltése a tantárgy iránt. • A mechanikus számolási készség fejlesztése, a matematikai nyelv használatának

kialakítása. • Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek,

érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. 5.2.6 A fejlesztés feladatai • A testséma biztonságának, a tér- és időrelációk kialakítása • A látás, hallás, mozgás koordinált működtetése • Az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű,

hangoztató-elemző, szótagoló, a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel • Az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai

pályafutása alatt • A kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során • Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel • Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd

összehangolt, intenzív fejlesztése • A relációk nyelvi megalapozása, a matematika nyelv tudatosítása • A szerialitás erősödése • A fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe

helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata

70

6. Az iskolában folyó oktató-nevel ő munka ellen őrzési, mérési, értékelési rendszere 6.1 A tanulók teljesítményének mérése, értékelése A nevelőtestület döntése alapján • Az 1. évfolyam félévkor és év végén, a 2. évfolyam félévkor szöveges minősítést kapnak

a gyerekek. (Értékelő lapok a mellékletben.) • A második év végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók

értékelésére érdemjegyeket kapnak a gyerekek. Az érdemjegyeket a tantárgyak heti óraszámától függő mértékben 1-5-ig adjuk.

• Az újonnan bevezetett erkölcstan/hit- és erkölcstan tantárgy értékelése megegyezik a többi tantárgy értékelési módjával.

Érdemjegyet adunk a NAT és a Kerettanterv által kötelezően előírt tantárgyakból: • szóbeli munkára (feleletre, órai munkára) • írásbeli munkára (írásbeli felelet, röpdolgozat szintfelmérő, tudáspróba, felmérő,

témazáró dolgozat; azok tartalmára és külalakjára) • készségekre, amelyekben a tanuló önmagához képest mérhető fejlődést mutat • gyűjtőmunkára • kiselőadásokra, referátumokra, ha az önálló munkát tartalmaz Szóban külön értékeljük: • a tanulók órai aktivitását • a tanulók munkafegyelmét • azokat az írásbeli munkákat, amelyek visszajelzés értékűek A magatartás, szorgalom értékelése: Magatartás Szorgalom példás (5) példás (5) jó (4) jó (4) változó (3) változó (3) rossz (2) hanyag (2) Az értékelés részletes leírása a Házirendben található. A magatartás és szorgalom minősítése továbbra is a Pedagógiai Programban meghatározott kategóriákban történik havonta. Alapelvek: Az értékelés • Segítse az iskola oktatási/nevelési céljainak elérését • Mindig személyre szabott és reális legyen • Adjon lehetőséget a tanuló önismeretének fejlődésére Értékelési szempontok: Magatartás: • A házirend és az iskolai követelmények ismerete, azok betartása • Beilleszkedés a közösségbe, együttműködés a társakkal • Aktív részvétel a kapott és a vállalt feladatok megvalósításában • Segítőkész, udvarias, figyelmes viselkedés • Órai magatartás Szorgalom:

71

• A tudás megszerzésének igénye • Aktív részvétel a tanórai tevékenységben • Megbízható, pontos, önálló munkavégzés • Kötelező feladatokon túli vállalások (szorgalmi feladatok) Minden tanítási órán, napközis foglalkozáson minden egyes pedagógus ellenőrzi: • a tanulók jelenlétét, • a tanórán szükséges taneszközök, ellenőrzők meglétét, • a házi feladatok elkészítését Belső mérések rendje: • Az értékelés mindhárom módját alkalmazzuk. (Formatív, szummatív, diagnosztikus) • A kiemelt célok megvalósulásának ellenőrzésére a munkaközösségek a

követelményekhez igazodó teszteket dolgoznak ki. Ezek értékelése a nevelőtestületi értekezleten történik (félévi, év végi).

• Az alapkészségek helyzetének vizsgálatához mindkét tagozaton év eleji, félév és év végi felméréseket végzünk.

• Témazáró felméréseket 1-8. osztályokban végzünk. • A 4., 6. és 8. osztályokban a jogszabályoknak megfelelően országos mérés zajlik. • A mérések során gyűjtött adatokat, tapasztalatokat felhasználjuk a nevelőtestület

munkájának elemzéséhez, értékeléséhez, a további feladatok meghatározásához. A tanulói teljesítmények értékelésének alapja a NAT és a Kerettanterv követelményei, továbbá a helyi tantervben megfogalmazott követelmények.

6. 2 Szöveges értékelés az 1. évfolyamon és a 2. év folyamban félévkor Az értékelés alapelvei iskolánkban: • Az értékelés a gyermekért készül, és elsősorban a gyermeknek szól. • Célja, hogy segítse a helyes önértékelés és a reális önismeret kialakulását. • Célja, hogy a szülő és a pedagógus közösen gondolkodjék a gyermek fejlődéséről. • Értékelésünk nyitott, mert nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart. Az értékelés jellemzői: • Minőségközpontúság helyett fejlesztőközpontúság jellemzi. • Az életkori sajátosságokat figyelembe veszi. • Összhangban áll a központi és a helyi dokumentumokkal. Az értékelés mindig adekvát a

helyi tantervhez ill. a tanult anyaghoz. • A rendszeres és folyamatos visszajelzés jellemzi. • Személyre szól, és a célja a tanuló motiválása. • A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként megerősítő, korrigáló és fejlesztő

szerepet tölt be. • Félévkor és év végén a bizonyítványban rögzítjük a fejlesztésre szoruló tanulóknál a

továbblépés útját és módját (3. számú melléklet). A tanórai teljesítmény értékelése: A félévi és év végi bizonyítványokban értékeljük a gyermekek teljesítményét (mellékletben található értékelési lapon). Az értékelésen a kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szoruló kategóriák jelennek meg azok tartalmi meghatározásával. A tantestület döntése alapján, az első évfolyamon (félévkor és év végén), a második évfolyamon félévkor az alábbi tantárgyakat értékeljük: a.) német nyelvoktató osztályokban:

72

- magyar nyelv és irodalom - matematika - német nyelv b.) magasabb óraszámú énekes osztályokban: - magyar nyelv és irodalom - matematika - ének Az írásbeli munkák eredményeit egy e célra kifejlesztett értékelő táblázatban rögzítjük, amely tartalmazza: a dátumot, a tantárgyat, a tanagyagot – témakört, a teljesítményt %-ban kifejezve, illetve a pedagógus és a szülő aláírását (3. számú melléklet). Az alsó tagozaton a szövegértés, matematika, környezetismeret felmérőket, tudáspróbákat, témazárókat a következőképpen értékeljük: • kiválóan teljesítette: 90-100% • jól teljesítette: 80-89% • megfelelően teljesítette: 60-79% • felzárkóztatásra szorul: 59% alatt A fenti értékelési rendszert a tanuló más iskolába való távozásakor a következőképpen váltjuk át érdemjegyekre, illetve osztályzatokra: • kiválóan teljesítette: 90-100% (5) • jól teljesítette: 80-89% (4) • megfelelően teljesítette: 60-79% (3) • felzárkóztatásra szorul: 59% alatt (2) 6.3 A tanulók jutalmazásának elvei, rendszere Külön jutalomban részesülnek tanulóink az alábbi esetekben: Igazgatói dicséret: • kiemelkedő közösségi munkáért • kerületi versenyen elért 1-6. helyezésért • megyei vagy országos döntőbe jutásért bármely versenyen • az iskola kiemelkedő képviseletéért ünnepélyeken, külső szerepléseken Az „Év versenyeinek” jutalmazása: E versenyek során az 1-3. helyezést elért tanulóinkat, illetve osztályokat vándorserleggel, egyéni serleggel és / vagy könyvutalvánnyal jutalmazzuk. Ezek átadására ünnepélyes keretek között a tanévzáró ünneoélyen kerül sor. 6.4 A tanulók terhelése

A Közoktatási törvény 52.§ (3) bekezdése szerint a tanuló kötelez ő tanítási óráinak száma nem lehet több: • az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál • a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt tanítási óránál • a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál.

73

A korlátozás a kötelező (kötelezően választott) és a szabadon választott tanítási órákra vonatkozik. E rendelkezések alapján a tanuló kötelez ő és szabadon választott tanítási óráinak száma egy tanítási napon nem lehet több • az első-negyedik évfolyamon öt tanítási óránál • az ötödik-hatodik évfolyamon hat tanítási óránál • a hetedik-tizedik évfolyamon hét tanítási óránál 6.4.1 A tanulók terhelése a házi feladatok, az otth oni felkészülés tekintetében

A tanulók terhelésének elveit és korlátait az otthon i felkészüléshez el őírt írásbeli és szóbeli feladatok (házi feladatok) tekintetében az alábbiakban határozzuk meg:

ALSÓ TAGOZAT � Szorgalmi id őben hétvégével együtt:

• Az 1-4. évfolyamon összesen (figyelembe véve a betanító tanárok által adott házi feladatot is) annyi házi feladatot lehet adni, amennyit egy átlagos képességű gyerek 1-1,5 óra alatt el tud végezni.

• A házi feladat jellege mindenkor az alapkészségek elsajátítását, elmélyítését szolgálja.

• A házi feladat megválasztása nem lehet öncélú, kapcsolódnia kell az aznap tanult tananyaghoz, annak elmélyítésére, gyakorlására szolgáljon.

• Új tananyaghoz kapcsolódó házi feladatot csak akkor adunk, ha a tanítási órán meggyőződtünk arról, hogy a tanulók képesek önállóan elvégezni.

• Minden alsó tagozatos gyerek házi feladatában legalább napi 15 perc hangos olvasás legyen.

• A lecke aránya szóbeli és írásbeli bontásban kiegyenlített legyen. • Kutatómunkát, búvármunkát csak szorgalmi jelleggel adunk. • A versek tanulására egy hetes határidőt biztosítunk.

� Őszi, téli és tavaszi szünet:

• Ebben az időszakban meglátásunk szerint a tanulóknak pihenniük kell, fel kell töltődniük, ezért nem adunk házi feladatot.

� Nyári szünet: • A nyári szünet hosszúsága miatt, s azért, hogy tanulóink ebben az időszakban is

olvassanak, egy kötelező olvasmány feldolgozását kérjük. FELSŐ TAGOZAT � Szorgalmi id őben hétvégekkel együtt

• A házi feladat megválasztása nem lehet öncélú, kapcsolódnia kell az aznap tanult tananyaghoz, annak elmélyítésére, gyakorlására szolgáljon.

• Új tananyaghoz kapcsolódó házi feladatot csak akkor adunk, ha a tanítási órán meggyőződtünk arról, hogy a tanulók képesek önállóan elvégezni.

• A lecke aránya szóbeli és írásbeli bontásban kiegyenlített legyen. • Kutatómunkát, búvármunkát csak szorgalmi jelleggel adunk. • A versek tanulására egy hetes határidőt biztosítunk. • Hétvégékre annyi házi feladatot adunk, amennyit egy órára adnánk.

74

Szóbeli házi feladatok: • A témakörhöz kapcsolódó maximum egy új tananyag megtanulása a következő

órára. • Ismétlő (korábbi) anyag feladása a következő órára • Hangos olvasás • Verstanulás • Dramatizálás – hangos olvasás

Írásbeli házi feladatok:

• A tanult tananyaghoz kapcsolódóan a gyermek tudását elmélyítő gyakorló feladatok (tankönyvi, munkafüzeti feladatok; rajz, ábra, térkép készítése; szövegfeldolgozás; fogalmazás, megfigyelési feladatok; stb.)

Manuális házi feladatok:

• Technikai, rajz tantárgyhoz kapcsolódó munkadarabok, alkotások otthoni befejezése.

� Őszi, téli, tavaszi szünet:

• Az őszi, téli, tavaszi szünetre annyi házi feladatot adunk, amennyit egyébként egyik óráról a másikra feladnánk.

� Nyári szünet: • Nem adunk kötelező házi feladatot, de – mivel a gyerekek már júniusban megkapják

a következő tanévi kötelező olvasmányok jegyzékét – hozzáfoghatnak az első olvasónapló elkészítéséhez.

6.4.2 A tanulók terhelése az írásbeli beszámoltatás tekintetében Az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét , korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát az alábbiakban határozzuk meg:

ALSÓ TAGOZAT � Az írásbeli beszámoltatás formái

• Írásbeli felelet (előző órai anyagrészből) • Tudáspróba (a témazáró felmérés előtti diagnosztikus mérés, melynek célja a

tájékozódás) • Témazáró felmérés (egy teljes anyagrész szummatív mérése) • Szorgalmi gyűjtőmunka • Füzetjegy

� Az írásbeli beszámoltatás rendje • Mivel az alsó tagozaton egy pedagógus kezében vannak a főtárgyak, az osztálytanító

tudatosan tervezi és szervezi az írásbeli beszámoltatások ütemét. • Lehetőség szerint hétfőn és pénteken nem végzünk írásbeli beszámoltatást. • Lehetőség szerint 9-11 óra között végezzük az írásbeli beszámoltatást.

� Az írásbeli beszámoltatás korlátai:

• Napi egy írásbeli beszámoltatásnál többet nem íratunk. • Az egyes írásbeli dolgozatok súlya a félévi és az év végi osztályzatok

megállapításánál: a témazárók jegyeit egyszer számítjuk be, de az egyes írásbelikre kapott jegyeket súlyozzuk.

75

• A súlyozásnál mindig az alapkészségeket tükröző jegyek a legfontosabbak, kétes esetben a tanuló hozzáállása, órai aktivitása dönt.

FELSŐ TAGOZAT � Az írásbeli beszámoltatás formái:

• Írásbeli felelet (előző órai anyagrészből) • Röpdolgozat (előző 2-3 tanóra anyagából) • Felmérés (év eleji, félévi, év végi → matematikai, olvasási, szövegértési, helyesírási

alapkészségekből vagy egy nagyobb témakör egy kisebb részének lezáró mérése) • Témazáró felmérés (egy teljes anyagrész szummatív mérése) • Házi dolgozat (egy témakörből írandó esszé jellegű) • Olvasónapló (a kötelező olvasmányok feldolgozása) • Gyűjtőmunka, szorgalmi • Füzetjegy

� Az írásbeli beszámoltatás rendje:

• Az írásbeli feleletet és a röpdolgozatot a tanár nem köteles előre bejelenteni. • Írásbeli felelet az előző órai tananyagból. • A házi dolgozatot, az olvasónaplót, a gyűjtőmunkát és a szorgalmi feladatot otthon

készítik el a tanulók előre megbeszélt időpontra. • A felmérés időpontját a szaktanár köteles legalább a beszámoltatást megelőző

tanórán bejelenteni. • A témazáró felmérés időpontját a szaktanár köteles legalább két megelőző tanórával

korábban bejelenteni.

� Az írásbeli beszámoltatás korlátai: • Írásbeli felelet: 0 pont • Házi dolgozat: 0 pont • Olvasónapló: 0 pont • Gyűjtőmunka, szorgalmi: 0 pont • Röpdolgozat 1 pont • Felmérés 2 pont • Témazáró 3 pont

5-6. osztályban összesen – lehet őleg - 4 pont/nap mennyiségű, súlyú írásbeli beszámoltatás végezhető. 7-8. osztályban összesen – lehet őleg - 5 pont/nap mennyiségű, súlyú írásbeli beszámoltatás végezhető. Az egyes írásbeli dolgozat súlya a félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál: • Minden osztályzatot egyszer számítunk be (nem kétszerezzük a témazárók jegyeit sem),

de az egyes írásbelikre kapott jegyeket súlyozzuk. • A súlyozásnál az alapkészségeket, illetve a lexikai tudást tükröző osztályzatok a

legfontosabbak: írásbeli felelet, röpdolgozat, felmérés, témazáró. Kétes esetben a tanuló hozzáállása, órai aktivitása, munkája dönt.

76

7. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mér éséhez szükséges módszerek Iskolánkban az ún. Mini-Hungarofit mérési rendszert alkalmazzuk. A tanulók fizikai állapotának mérése nem cél, hanem eszköz az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tervszerű, tudatos, fokozatos fejlesztéséhez.

7.1 Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésén ek fő célja Az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minőség-ellen őrzés – Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Minőségbiztosítás – Minden fiatal – képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai állóképesség-szint "megkívántság", vagy "kell" értékét elérje és megtartsa. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres tes tedzés egészség-megtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása – A fizikai fittség méréshez, önálló tudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig gyakoroltatása. Az egészségügy területén A tanulók fizikai állapotának mérésével/minősítésével lehetőség nyílik arra, hogy az oktatás területén mért eredmények alapján a z iskolaorvos és a védőnő is képet kapjon a tanulók funkcionális állapotáról.

7.2 Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésén ek gyakorlati haszna Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez történő viszonyítást. Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. A rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolás jelent a hibák kiküszöböléséhez. A fittségi vizsgálat során a tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvőképesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. Ha már kisgyermekkortól elkezdjük a kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztését, feltehetően valamennyi sportolni vágyó egészséges fiatal – különösebb örökletes tényezők megléte nélkül is – szorgalommal, kitartással eljuthat, akár az élsportolói szintig.

77

7.3 Mérések

Motorikus próbák az aerob állóképesség műszerek nélküli méréséhez: • 2000 m síkfutás (hosszútávfutás) - (7 éves kortól) • 60 m, 100 m, 400 m síkfutás (rövidtávfutás)

Motorikus próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez: • Az alsó végtag dinamikus erejének mérése (Helyből távolugrás (m). • A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése - Fekvőtámaszban karhajlítás és -

nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) (Maximális időtartam: 30 másodperc.) • A hátizmok erő-állóképességének mérése - Hason-fekvésből törzsemelés és - leengedés

folyamatosan, kifáradásig (db) (Maximális időtartam: 4 perc.) • A hasizmok erő-állóképességének mérése - Hanyattfekvésből felülés és ereszkedés

folyamatosan, kifáradásig (db)(Maximális időtartam: 4 perc.)

7.4 A próbák, mérések elvégzése A próbákat ősszel szeptember 1 – október 15. között, tavasszal április 15 – május 30. között kell elvégezni. Az elvégzett próbák eredményeit a mérőlapon kell rögzíteni, majd azt az igazgatónak és az iskolaorvosnak, - védőnőnek átadni.

78

8. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata 8.1 Általános szabályok A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy az iskolában lehet tenni. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsgát az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsgát a kormányhivatal szervezi. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik, azaz az - osztályozó vizsgákra, - a javítóvizsgákra, - a pótlóvizsgákra. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára, - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozata osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozata javítóvizsgára utasít. A tanuló félévi és tanév végi osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, vagy a pótló-, vagy a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell meghatározni. Osztályozó vizsga : a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (magántanuló), - mulasztásának mértéke meghaladta az engedélyezett időt, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, Javítóvizsga : a tanuló javítóvizsgát tehet, ha - a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott (legfeljebb három tantárgyból), - igazolatlanul távol maradt az osztályozó vizsgáról, - az osztályozó vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Pótló vizsga : a tanuló az osztályozó, vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad, pótló vizsgát tehet. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. A javítóvizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg az augusztus 15-étől augusztus 31éig terjedő időszakban. A vizsgák időpontjáról a tanulót írásban értesíteni kell. 8.2 A tanulmányok alatti vizsgák követelményei A vizsgák követelményei megegyeznek az iskola pedagógiai programjában, a helyi tantervben meghatározott, az adott évfolyamra vonatkozó tananyaggal, követelményekkel. Az eredményes vizsga feltétele a minimumszint teljesítése. 8.3 A vizsgák menete és részei Az iskolában szervezett vizsgák vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába bevonhatja a vizsgabizottság tagjait. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint tanítja.

79

A vizsgabizottság munkáját és a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Vizsga reggel nyolc órától tizenhat óráig bonyolítható le. Írásbeli vizsga : Kizárólag az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon lehet dolgozni. A vizsgán csak a szaktanár által engedélyezett eszközök használhatók. Az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő tantárgyanként maximum hatvan perc. Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet. Szóbeli vizsga: Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak tantárgyanként harminc perc felkészülési időt kell biztosítani, a felelés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. Gyakorlati vizsga: A gyakorlati vizsgafeladatokat az iskola igazgatója hagyja jóvá, legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázót tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. Az írásbeli feladatlapokat az alábbi módon értékeljük: 0 - 30% = elégtelen 31 - 50% = elégséges 51 - 74% = közepes 75 - 90% = jó 91 - 100% = jeles A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból az alábbi vizsgatípusokat kell alkalmazni és értékelni:

ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv írásbeli szóbeli Magyar irodalom írásbeli szóbeli Német nemzetiségi nyelv írásbeli szóbeli Angol nyelv írásbeli szóbeli Matematika írásbeli szóbeli Erkölcstan/Hit- és erkölcstan

szóbeli

Környezetismeret írásbeli szóbeli Ének-zene szóbeli gyakorlati Vizuális kultúra gyakorlati Életvitel és gyakorlat gyakorlati Testnevelés és sport gyakorlati FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv írásbeli szóbeli Magyar irodalom írásbeli szóbeli Német nemzetiségi nyelv írásbeli szóbeli Angol nyelv írásbeli szóbeli Matematika írásbeli szóbeli Erkölcstan/Hit- és erkölcstan

szóbeli

Történelem írásbeli szóbeli Természetismeret írásbeli szóbeli Fizika írásbeli szóbeli Kémia írásbeli szóbeli Biológia írásbeli szóbeli Földrajz írásbeli szóbeli Ének-zene szóbeli gyakorlati Hon- és népismeret írásbeli Vizuális kultúra gyakorlati

80

Informatika gyakorlati Technika, életvitel és gyakorlat

gyakorlati

Testnevelés és sport gyakorlati

A sajátos nevelési igény ű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.

81

9. Érvényességi rendelkezések A pedagógiai program nyilvános dokumentum, az igazgatói irodában, a tanári szobában helyezzük el. A szülők az iskolai könyvtárban is megtekinthetik. Az iskola pedagógiai programja 2013. szeptember 1-jén lép érvénybe. A nevelési program 2013. szeptember 1-jétől 1-8. osztályig érvényes. A NAT-ra és a Kerettantervre épülő helyi tanterv 2013. szeptember 1-jén az 1. és az 5. évfolyamon indul felmenő rendszerben. A pedagógiai program felülvizsgálatát és módosítását ötévente tervezzük, ha szükséges. A módosítás módja: a nevelőtestület vagy a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az iskolavezetőség, kikérve a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményét, megfogalmazza a javaslatait, amelyek alapján a módosítást elvégezzük. A módosítást a nevelőtestület, a szülői közösség és a diákönkormányzat fogadja el. 9.1 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot a szülői közösség elnöke, Lőrincz Krisztina a szülői közösség nevében március 20-án véleményezte, és jóváhagyólag tudomásul vette. Budapest, 2013. március 20. Lőrincz Krisztina a szülői közösség elnöke A pedagógiai programot a diákönkormányzat 2013. március 26-án megismerte és elfogadta.

Budapest, 2013. március 26. Sótonyi Lilla diákönkormányzat segítő tanára A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. március 27-i ülésén elfogadta. Budapest, 2013. március 27. Horváth Lászlóné Igazgató

82

8

Tantárgy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A B A B A B A B A B A B A B A B

K V K V K V K V K V K V K V K V K V K V K V K V K V K V K V K V Magyar nyelv és irodalom 7 7 1 7 7 1 6 1 6 2 6 2 6 1

Magyar nyelv 2 0,5 2 0,5 2 2 1 1 1 1 2 2 Magyar irodalom 2 2 2 2 2 2 2 2 Történelem, társ.-i és polg.-i ismeretek 2 2 2 0,5 2 2 2 2 2 0,5 Kisebbségi német nyelv 3 2 3 2 3 2 5 5 4 1 4 1 4 1

Idegen nyelv (angol) 2 3 3 3 3

Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 3 1 3 1 3 1 3 1 3 1 3 1 3 1 3 1

Informatika 1 1 1 0,5 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Természetismeret 2 0,5 2 0,5 2 0,5 2 0,5

Fizika 2 2 1 0,5 1 0,5

Biológia-egészségtan 2 2 1 0,5 1 0,5

Kémia 1 1 0,5 2 2

Földrajz 1 1 0,5 2 2

Ének-zene 1 2 1 1 2 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5

Vizuális kultúra 1 2 1 2 1 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat-felső 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1

Hon és népismeret 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Erkölcstan / Hitoktatás 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Óratervi órák 25 2 23 2 25 2 23 2 24 3 22 3 26 3 24 3 27 3 25 3 27 3 25 3 30 3 28 3 30 3 28 3

Összes óratervi óra 27 25 27 25 27 25 29 27 30 28 3 0 28 33 31 33 31

Terhelhetőség 24 22 24 22 24 22 26 24 27 25 27 25 30 28 30 28

Nem számít bele 2 testn., 1erkölcstan 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

Korrepetálás 1 1 1 1 1 1 1 1

Szakkör 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Karének (szabadon választható) 2 2 2 2 2 2 2 2

Nyelvi bontás, egyéb bontás (technika, szt.tech.) 5 5 5 5 3 7 5 7 5 7 5 7 5

Összes óraigény: 34 29 34 29 34 29 36 34 37,5 36 37 ,5 36 42 39 41 39

ÉRTÉKEL Ő LAP 1. évfolyam 1. félév

Név: ............................................................ Osztály: ............................................................ Tanév: ............................................................

Magatartás

Példás Jó változó rossz Szorgalom

Példás Jó változó Hanyag

Kiválóan teljesített 90-100 %

Jól teljesített 80-89 %

Megfelelő-en teljesí-tett 60-79 %

Fejlesztésre szorul 59 %>

Magyar nyelv és irodalom:

Olvasás:

- hangos olvasás Folyékony Szóképes Szótagoló Betűzgető

- szövegértése Kiemelkedő Megfelelő Bizonytalan Segítséget igényel

Írás:

Írásképe Esztétikus Egyéni Megfelelő Rendezetlen

Íráshelyessége Hibátlan Kevés hiba Több hiba Sok hiba

Betűkapcsolása Lendületes Megfelelő Akadozó Fejlesztendő

Matematika

A 10-es számkörben

Számfogalma Kialakult Jó Bizonytalan Kialakulatlan

Alapműveletek végzése Biztos Megfelelő Bizonytalan Nem tudja

Geometriai alakzatok felismerése Biztos Jártas Pontatlan Tájékozatlan

2

Német: Szóbeli közlés, kifejezés

Tanári utasítások megértése Kiváló Jó Megfelelő Segítséget igényel

Tanári mondatmodellek ismerete Kiváló Jó Megfelelő Hiányos

Dalok, versek, mondókák Kiemelkedő Jó Megfelelő Ismerete nem kielégítő

Írás, íráshasználat(első osztályban csak füzetvezetés)

Füzetvezetés Esztétikus Egyéni Megfelelő Rendezetlen

Ének:

Zenei ismeretei I. évfolyam Helyesen alkalmazza

Pontatlanul alkalmazza

Segítséggel pontatlanul alkalmazza

Nem alkalmazza

Éneklése Lelkes, élménysze-rű

Pontatlan, de kifejező

Bizonyta-lan

Dallam, illetve szövegtévesz-tő

Tantárgyi viszonya Egyenletes lelkes, jó

Igyekvő Ingadozó Közömbös

3

ÉRTÉKEL Ő LAP 1. évfolyam év vége

Név: ............................................................ Osztály: ............................................................ Tanév: ............................................................

Magatartás példás Jó Változó Rossz

Szorgalom példás Jó Változó Hanyag

Kiválóan teljesített 90-100 %

Jól teljesített 80-89 %

Megfelelő-en teljesí-tett 60-79 %

Fejlesztésre szorul 59 %>

Magyar nyelv és irodalom:

Olvasás:

- hangos olvasás Folyékony Szóképes Szótagoló Betűzgető

- szövegértése Kiemelkedő Megfelelő Bizonytalan Segítséget igényel

Írás:

Írásképe Esztétikus Egyéni Megfelelő Rendezetlen

Íráshelyessége Hibátlan Kevés hiba Több hiba Sok hiba

Betűkapcsolása Lendületes Megfelelő Akadozó Fejlesztendő

Matematika

A 20-as számkörben

Számfogalma Kialakult Jó Bizonytalan Kialakulatlan

Alapműveletek végzése Biztos Megfelelő Bizonytalan Nem tudja

Szöveges feladatmegoldás lépéseit Alkalmazza Érti Ismeri Nem ismeri

Geometriai alakzatok felismerése Biztos Jártas Pontatlan Tájékozatlan

4

Német: Szóbeli közlés, kifejezés

Tanári utasítások megértése Kiváló Jó Megfelelő Segítséget igényel

Tanári mondatmodellek ismerete Kiváló Jó Megfelelő Hiányos

Dalok, versek, mondókák Kiemelkedő Jó Megfelelő Ismerete nem kielégítő

Írás, íráshasználat(első osztályban csak füzetvezetés)

Füzetvezetés Esztétikus Egyéni Megfelelő Rendezetlen

Ének:

Zenei ismeretei I. évfolyam Helyesen alkalmazza

Pontatlanul alkalmazza

Segítséggel pontatlanul alkalmazza

Nem alkalmazza

Éneklése Lelkes, élménysze-rű

Pontatlan, de kifejező

Bizonyta-lan

Dallam, illetve szövegtévesz-tő

Tantárgyi viszonya Egyenletes lelkes, jó

Igyekvő Ingadozó Közömbös

5

ÉRTÉKEL Ő LAP 2. évfolyam 1. félév

Név: ............................................................ Osztály: ............................................................ Tanév: ............................................................

Magatartás

Példás Jó Változó Rossz Szorgalom

Példás Jó Változó Hanyag

Kiválóan teljesített 90-100 %

Jól teljesített 80-89 %

Megfelelő-en teljesí-tett 60-79 %

Fejlesztésre szorul 59 %>

Magyar nyelv és irodalom:

Szóbeli kifejezőkészség Választékos Érthető Átlagos Nehézkes

Olvasástechnika Kifejező Szöveghű Pontatlan Tempóhibás

Szövegértés Kiemelkedő Megfelelő Bizonytalan Segítséget igényel

Íráskép Esztétikus Tetszetős Megfelelő Rendezetlen

Helyesírás Hibátlan Kevés hiba Több hiba Sok hiba

Nyelvtani szabályokat Alkalmazza Ismeri Téveszti Nem ismeri fel

Matematika

Számfogalma Kialakult Jó Bizonytalan Kialakulatlan

Alapműveletek végzése Biztosan tudja

Megfelelő Bizonytalan Nem tudja

Szöveges feladatmegoldás lépései Alkalmazza Érti Ismeri Nem érti

Geometriai alakzatok felismerése Biztos Jártas Bizonytalan Pontatlan

Mértékegységek ismerete Pontos Megfelelő Bizonytalan Hiányos

6

Kiválóan teljesített 90-100 %

Jól teljesített 80-89 %

Megfelelő-en teljesí-tett 60-79 %

Fejlesztésre szorul 59 %>

Környezetismeret

Megismerési módszerekben Biztos Jártas Tájékozott Bizonytalan

Tájékozódása az időben Biztos Megfelelő Elfogadható Bizonytalan

Tájékozódása az élő és élettelen természetben

Pontos Megfelelő Elfogadható Bizonytalan

Ének:

Hallása Intonációs tisztasága

Tiszta, biztos

Általában Tiszta, Biztos

Bizonyta-lan

Hamis

Ritmusérzéke Kiváló Jó Bizonytalan Akadozó

Gyenge

Zenei írás-olvasása Hibátlan Segítséggel pontos, Kevés hiba

Bizonytalan több hiba

Hiányos sok hiba

Zenei ismeretei Kiváló Jó Megfelelő Nem alkalmazza

Éneklése Tiszta Általában tiszta

Bizonytalan

Dallam illetve szövegtévesz-tő

Hangszerjáték Alapos Jó Bizonytalan pontatlan

Hiányos segítségre szorul

Tantárgyi viszonya Jó Igyekvő Ingadozó Közömbös

Német

Szóbeli közlés, kifejezés Választékos Érthető Átlagos Nehézkes

Olvasás Folyékony Szóképes Szótagoló Lassú

Szövegértés Kiemelkedő

Megfelelő Bizonytalan

Segítséget igényel

Írás, íráshasználat Hibátlan Kevés hiba Több hiba Sok hiba