A KÖRNYEZETVÉDELEMA KÖRNYEZETVÉDELEMAKTUÁLIS KÉRDÉSEIAKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Rakics Róbert környezetvédelmi helyettes államtitkár

Chemexpo, Budapest, 2006. május 17.

Bevezetés

Vállalásaink az EU csatlakozással

• Elfogadjuk és a hazai jogrendszerbe beépítjük az EK szabályozó rendszerét

• Megteremtjük és működtetjük a végrehajtáshoz szükséges intézményi hátteret

• Biztosítjuk az előírások betartását és a megfelelő gyakorlati intézkedések megtételét

Bevezetés

Csatlakozás hatásai a gazdaságban:

EU környezetvédelmi jogszabályait kell alkalmazni (kényszerítő tényező)

Környezetvédelmi Környezetvédelmi beruházásokberuházások több területen több területen

Környezeti haszon Korszerűbb technológiák

elterjedése, modernizáció

Bevezetés

Csatlakozás hatásai a gazdaságban:

Környezetvédelmi beruházások iránti igény (ösztönző tényező)

gazdasági élénkülésgazdasági élénkülés

Hazai cégek és befektetőkKülföldi cégek és befektetők

(magyar partnerrel)

EU vegyipar jelene

• EU vegyipara vezető a világban, részesedése a világ termeléséből 28% (de csökken!),

• EU GDP 2,4 %, (gyógyszer nélkül), de a továbbfelhasználókon keresztül jelentkező érték sokkal nagyobb,

• 25 000 vállalat az EU 25-ben, azok 98%-a kkv,

• 2,7 millió foglalkozatott (46% kkv-ban),

• Leginnovatívabb szektor.

Vegyipar

Előrejelzés 2020-ig• Kisebb, a környezetre kevésbé káros, kisebb kibocsátású

üzemek alakulnak, melyek a nyersanyag és víz visszaforgatását a folyamatba maximalizálják, hulladék keletkezését minimalizálják.

• A vegyi anyagok iránti igény tovább fog nőni, ez ösztönzi a termelést. A vegyipar részesedése a GDP-ből nőni fog.

Áttörés várható a vegyiparban

• Új anyagok kifejlesztése, igényre szabott tulajdonságokkal.

• A hagyományos eljárások is fejlődni fognak a nyersanyag hasznosítás, biztonság, termelékenység tekintetében együtt a csökkenő hulladéktermeléssel és energiafelhasználással.

• Új biotechnológiai eljárásokat dolgoznak ki, mikroorganizmusok, enzimek felhasználásával.

Levegőtisztaság-védelemÁltalános szabályozás

• 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

• 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

• 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról

Jogi szabályozás

Levegőtisztaság-védelemEgyedileg szabályozott területek

• VOC kibocsátó tevékenységek10/2001. (IV.19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról

• Hulladékégetők 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről

• Tüzelőberendezések10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről

Jogi szabályozás

Vegyipar Levegőtisztaság-védelem

A vegyipar által kibocsátott fő légszennyező anyagok:

- illékony szerves vegyületek- kén-dioxid- nitrogén-oxidok- szén-monoxid- toxikus anyagok (kis mennyiségben)

Vegyipar Levegőtisztaság-védelem

Követelmények:• a levegőminőségi határértékek betartása;• szigorú kibocsátási határértékek;• a legjobb elérhető technika (BAT) megkövetelése.

Eredmények:• a vegyipar levegőtisztaság-védelmi szempontból a legjobb

iparágak közé tartozik, szennyezőanyag kibocsátása a nyolcvanas évek közepe óta folyamatosan csökken

• Az elmúlt öt év tapasztalata alapján a hazai gyógyszergyárak teljesíteni tudták a VOC kibocsátást szabályozó előírásokat.

A vegyipart ill. gyógyszergyártó iparágat érintő VOC szabályozás

• A vegyipari technológiák VOC kibocsátását (anyagonkénti kibocsátási határértékekkel) a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szabályozza.

• A 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelettel szabályozott húsz technológia között szerepel a gyógyszergyártás.

• Egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmát a 25/2006.(II.3.) Korm. rendelet szabályozza.

Levegőtisztaság-védelem

Gyógyszergyári VOC kibocsátások szabályozásaA 10/2001.( IV.19.) KöM rendelet keretein belül a gyógyszergyárakkal kötött megállapodás rögzíti a gyógyszergyári VOC kibocsátásokat, amely figyelembe veszi a gyógyszergyártás speciális körülményeit és a bevallást, valamint az ellenőrzést egyszerűsíti.

• Csak a leválasztó berendezések és a 10.000 m3/h térfogatáramnál nagyobb teljesítményű pontforrások tekintendők „pontforrásnak”, az ennél kisebb teljesítményűeket (pl. a „légzők” sokaságát) diffúz forrásként kell figyelembe venni.

• A rendelet csak azokat a gyógyszergyártó telephelyeket érinti, ahol az oldószer felhasználás nagyobb mint 50 t/év. Ez hat hazai telephelyre vonatkozik (Richternél kettőre is: Bp. és Dorog).

• Oldószermérleget kell készíteni e rendelet előírásai szerint üzemi és telephelyi szinten, ahol nemcsak a levegőbe, hanem az egyéb közegekbe, valamint a hulladékba, termékbe jutó VOC anyagokat is figyelembe kell venni.

• A rendelettel összhangban a VOC kibocsátás (a „veszteség”) nem lehet több mint az oldószerbevitel 15 %-a.

Levegőtisztaság-védelem

Jogi szabályozás

A VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK SZERKEZETE

KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY

1995. évi LIII

KORMÁNYRENDELETEK

Felszín alatti vizek Felszíni vizek Vízgyűjtő gazdálkodás

219/2004. 220/2004. 221/2004.

MINISZTERI RENDELETEK

KIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRT. KÖRNYEZETMIN. HATÁRÉRT. MÉRÉS-ELLENŐRZ-ADATSZOLG.

(„emisszió”) („immisszió”)

28/2004.(XII.25) ? /2006.( ? ) 27/2005.(XII.6)

Területi Technológiai

A felszíni vizek védelme

Új felszíni vízvédelmi szabályozás kialakításának okai:- A régi szabályozás elavultsága- EU jogharmonizációs kötelezettség• Víz Keretirányelv (2000/60 EK)• Veszélyes anyag direktíva (76/464 EK) és leányirányelvei

Jelenleg érvényes hazai jogszabályok:• 220/2004.(VII.21) Korm. rendelet a felszíni vizek védelméről• 27/2005.(XII.6) KvVM rendelet a szennyvíz kibocsátás ellenőrzéséről• 28/2004. (XII.25) KvVM rendelet a kibocsátási határértékekről

Tervezett jogszabályok:• Környezetminőségi határértékekről szóló KvVM rendelet (első

lépésben csak a 76/464/EK irányelv leány-irányelvei hatálya alá tartozó bizonyos kibocsátóra)

Jogi szabályozás

Jogi szabályozás

1. 220/2004.(VII.21)Korm. rendeletmeghatározta a kibocsátókra vonatkozó általános követelményeket (engedélyezés, ellenőrzés, önellenőrzés, bírságolás)

Konfliktus a vegyiparral:- bírságok mértéke- akkreditált laboratórium előírása (csak IPPC létesítményekre)

2. 28/2004.(XII.25) KvVM rendeletmeghatározta a kibocsátási, területi és egyedi határértékeket (a BAT figyelembevételével)

Konfliktus a vegyiparral:- technológia határértékek nagysága- AOX határérték szabályozása (kompromisszum: 2005-től

határérték előírása, 2006-tól bírságolás

3. 27/2005.(XII.6) KvVM rendeletmegadja a mérés, ellenőrzés (önellenőrzés) és adatszolgáltatás szabályaitJelenleg adatbejelentő lapok (VAL, VÉL)

A jogszabály-előkészítés során rendszeres konzultáció a vegyipar képviselőivel: kompromisszumok

Felszíni vizek védelme

A felszíni vizekbe vezetett szennyvizek mennyiségének megoszlása gazdasági ágazatonként,

2004

Halászat, haltenyésztés

1,8%

Feldolgozóipar22,1%

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

0,7%Egyéb0,6%

Bányászat0,5%

Mezőgazdaság, vad- és

erdőgazdálkodás0,8%

Települési szennyvíztisztítók és

közcsatornák73,5%

100%=720 049 ezer m3/év

Ipari kibocsátás 26,5 %-a a teljes szennyvíz kibocsátásnak.

A felszíni vizekbe vezetett ipari szennyvizek megoszlása

Vegyipar: 15 %

Felszíni vizek védelme

JÖVŐBENI FELADATOK

Víz Keretirányelv célkitűzéseinek teljesítése:• 2015-ig valamennyi felszíni víz esetében fenn kell tartani,

vagy el kell érni a vizek „jó” kémiai és ökológiai állapotát• Várhatóan amikor megjelennek a veszélyes anyagok

kibocsátásaira vonatkozó immissziós határértékek, azokat át kell ültetni a hazai jogrendbe ( várhatóan 2006 végére elkészül a 33 anyagra)

• Szennyezés-csökkentési programok készítése (a II. listás anyagokra már a 220-as rendelet jelenleg is előírja), a VKI által előírt intézkedési programok kidolgozása és végrehajtása

Felszíni vizek védelme

A felszín alatti vizek védelme

- a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet,

- 2000/60/EK – a Víz Keretirányelv- 80/68/EGK rendelet

A kármentesítés és az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) jogszabályi hátterét a 33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet teremtette meg, amelyet a Víz Keretirányelv szempontrendszerét is figyelembevevő 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet váltott fel

Jogi szabályozás

Kármentesítések a vegyiparban

Lezárult, vagy folyamatban lévő kármentesítések a vegyiparban:

- Simontornyai Bőrgyár – tényfeltárás központi forrásból (20 millió Ft)- Pécsi Bőrgyár - Nitrokémia ZRt. – kármentesítési műszaki beavatkozás folyamatban - Budapesti Vegyiművek, Garé – hitelből megvalósult projekt, állami közreműködéssel (állami garancia: 2 Mrd Ft, KAC támogatás: 1,3 Mrd Ft)- Tiszai Vegyi Kombinát NyRt. – talajvíztisztítás, mésziszap-tároló felszámolása- BorsodChem NyRt.

Pályázati lehetőségek:

- Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), „Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások” tárgyú intézkedés keretében

- Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) „Barnamezős területek újrahasznosítása” tárgyú pályázat keretében

Környezetterhelési díj 2003. évi LXXXIX. tv.

• Hatálybalépés: 2004. január 1. vízre és levegőre, valamint 2004. július 1. talajra is

• Nem bírság! Az Öko adók egyik eleme, amely a szennyező fizet elv érvényesítésére szolgál.

• A kibocsátó a törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok levegőbe, vízbe, talajba juttatott minden egysége után köteles díjat fizetni, a környezet terhelését fizeti meg.

• Progresszív jellegű.

• Ösztönöz:- a környezetbe történő anyag- és energia kibocsátás csökkentésére; - a leghatékonyabb megoldások alkalmazására

Jogi szabályozás

Környezetterhelési díj

Levegőterhelési díj

Vízterhelési díj

Talajterhelési díj

Kinek kell fizetnie?

Akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentésköteles

Aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez

Aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.

Mi alapján kell fizetni?

A törvény 1. számú mellékletében meghatározott anyagok kibocsátása után kell fizetni:

- kén-dioxid- nitrogén-oxidok- szilárd anyag (nem toxikus)

A törvény 2. számú mellékletében meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után kell fizetni.

(KOIk, összes foszfor, szervetlen nitrogén, Hg, Cd, Cr, Ni, Pb, Cu)

A szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.

1995 2000 2005

Uniós

csatlakozás

elektronikai te

rmékek,

roncsautók

Jogharmonizáció

OHT

Vissza

vételi és h

asznosít

ási

kötelezetts

ég (cso

magolási

hulladék)

Hulladékgaz

dálkodási

törvény

A hulladékgazdálkodás szabályozásának jelentősebb eseményei

2004

Termékdíj

törvény

2002 2003

elemek, akkumulátorok,

gyógyszerhulla

dékok

HIR

Btk.

módosítás

Legfontosabb eredmények a hulladékgazdálkodásban2001-2005

Időarányosan teljesítettük az EU tagállami kötelezettségeinket csökkent a lerakott biohulladék (700 ezer tonna/év) hasznosításra került a csomagolási hulladék több mint 50%-a

(433 ezer tonna/év) Érvényesítettük a gyártói felelősség elvét, létrejöttek a begyűjtő-rendszerek a hulladék

visszavételére, megkezdődött a veszélyes összetevők szelektív gyűjtése és ártalmatlanítása

csomagolás: a közszolgáltatásba is integrált módon E & E hulladék: a forgalmazás helyén, hulladékgyűjtő udvarokban, esetenként a

gyártónál roncsautók: 120 regisztrált bontó-hulladékkezelőnél elem-akku: ~1200 gyűjtőponton (iskolák, közintézmények, forgalmazási helyek) gyógyszer: ~ 2500 patikában

Megkezdődött a korábbi évtizedekben nagy mennyiségben felhalmozott ipari hulladék

(kohászati és erőművi salakok, bányászati meddők) felhasználása Jelentős mértékben fejlődött a települési hulladékkezelés minősége

A korszerűtlen hulladéklerakók nagy része bezárásra került (2000-ben 1300 db, 2005-ben 380 db hulladéklerakó üzemelt)

Hulladékgazdálkodás és a vegyipar

Képződött veszélyes hulladék mennyisége

0500 000

1 000 0001 500 0002 000 0002 500 0003 000 0003 500 0004 000 0004 500 000

év

tvegyiparban keletkezettveszélyes hulladékmennyisége

összes veszélyeshulladék mennyisége

Tisztább termelés és hulladékgazdálkodás

Tisztább termelés = a lehető legkevesebb és a lehető legkevésbé veszélyes hulladék keletkezik.

Ennek érdekében érvényt kell szerezni: • a hulladékgazdálkodási törvényben

meghatározott prioritási sorrendnek, valamint • az egységes környezethasználati engedélyezési

eljárásokban a hulladékszegény, legjobb elérhető technikák alkalmazásának

Tisztább termelés és termelés és hulladékgazdálkodáshulladékgazdálkodás

• Életciklus alapú szemlélet (alapanyag választás, technológia- és terméktervezés)

• A keletkező hulladék mennyisége és minősége meghatározó szempont a termelés „tisztaságának” megítélésénél

• Elvárás a keletkező hulladék jó kezelhetősége (termék és technológia)

Hulladékgazdálkodás

Új tematikus stratégia az EU-ban

A hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladékok újrafeldolgozására irányuló tematikus stratégia bemutatja az Európára jellemző aktuális hulladékgazdálkodási helyzetet, meghatározza a kitűzött célok eléréséhez szükséges cselekvéseket és ismerteti azok jövőbeni hatásait.

A tematikus stratégia fő elemei:

a természet erőforrásaival való felelős gazdálkodás

integrált termékpolitika (IPP)

a hulladék megelőzés és hasznosítás optimális arányának kialakítása

Hulladékgazdálkodás

A stratégia célkitűzései:• A környezeti hatások csökkentése, az élet-ciklus elemzés

figyelembevételével• A hulladék képződés megelőzésének előmozdítása• Az újrafeldolgozásra irányuló tevékenységek erősítése• A hulladékokra vonatkozó jogi szabályozás egyszerűsítése és

korszerűsítése• A végrehajtás fejlesztése

Javasolt intézkedések:• A jelenleg érvényes jogszabályok maradéktalan alkalmazásának

kikényszerítése.• Az életciklus-szemlélet bevezetése a hulladékgazdálkodási politikába.• A hulladékkeletkezés megelőzésére vonatkozó, ambiciózusabb (nemzeti)

politikák elősegítése.• Jobb ismeretek és információk, melyek alátámasztják az életciklus-

szemlélet alkalmazását, a hulladékkeletkezés megelőzéséről, az „újrafeldolgozó társadalom” kialakításáról szóló politika folyamatos fejlesztését.

• Az újrafeldolgozás közös referenciaszabványainak kidolgozása.

A régi és új vegyi anyagokra új szabályozás szükséges

REACH rendelet (tervezet)

• Biztosítja a környezet és egészség hatékonyabb védelmét

• Javítja az EU vegyipar versenyképességét

• Biztosítja az egységes megítélést

• Elősegíti az innovációt

Jogi szabályozás

REACH – EU rendelet a vegyi anyagokról

• 2001: Fehér könyv az EU vegyi politikájáról

• 2003: a Bizottság rendelet-tervezete

• 2005. december 13.: EU Tanács politikai megállapodása

• 2006. március 8.: COREPER (preambulum)

• 2006. vége: Várható elfogadás és megjelenés

• 2007. eleje: Hatálybalépés

Jogi szabályozás

REACH – EU rendelet a vegyi anyagokról

Fő fejezetek, tartalom

• Registration – Bejegyzés• Evaluation - Értékelés• Authorisation – Engedélyezés• Chemicals – Vegyi anyagok• Nincs a címben:

– Korlátozás– Információ-áramlás

Jogi szabályozás

REACH – EU rendelet a vegyi anyagokról

Regisztráció - Határidők• 3 év haladék:

– Bevezetett anyagok > 1000 tonna per év (tpa)– Rákkeltő, mutagén, reprotox (CMR) > 1 tpa– Vízi környezetre fokoz. veszélyes > 100 tpa

• 6 év haladék:– Bevezetett anyagok > 100 tpa

• 11 év haladék:– Bevezetett anyagok > 1 tpa

Jogi szabályozás

OSOR (One Substance- One Registration) = Egy anyag egy bejegyzés

• Előny kkv-k számára

• Adatmegosztás

• Kiemelten az állatkísérleti adat

• Saját tonna-kategória

• Bizalmas adat nem lesz megosztva

• Előregisztráció

• SIEF (Substance Information Exchange Forum)

• Későbbi regisztráló

Jogi szabályozás

Engedélyezés

Magyarországon minden tevékenység engedélyköteles

Jelentős környezeti hatással járó tevékenység:• Környezetvédelmi engedély köteles• Egységes környezethasználati engedély (IPPC) köteles

Új jogszabály: 2006. január 1-jén hatályba lépett

314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról (EKHE) - meghatározza a részletes eljárási szabályokat- összehangolja a kétféle engedélyezési eljárás szabályait- keretszabályozás, a részletes szakterületi követelményeket a szakterületi szabályozások tartalmazzák

Engedélyező hatóság:• 12 regionális felügyelőség, zöldhatóság

A jogalkotás céljai

• a környezetvédelmi hatósági feladatok deregulációjának folytatása

• A környezetvédelmi engedélyezési rendszer felülvizsgálata és rugalmasabbá tétele

– a környezetvédelmi hatásvizsgálat (KHV) és az egységes környezethasználati engedélyezés (EKHE) lefolytatásának jobb összehangolása

Az összehangolási törekvések okai

• A KHV két fázisa és az EKHE eljárás egymás utáni le-folytatása a gyakorlatban nagyon elhúzódhat – rövidítés

• A jelenlegi eljárások valós időigénye előre nehezen becsülhető, tervezhető - kiszámíthatóság

• A jelenlegi eljárási rendszer túl merev, nem ad lehetőséget rövidebb eljárásra abban az esetben, ha a tervek már a kezdeti szakaszban részletesen kidolgozottak - rugalmasság

• A KHV és az EKHE eljárások felépítésében és a tartalmi követelmények között párhuzamosságok vannak (pl. a BAT-nak való megfelelés vagy a létesítmény teljes életciklusának vizsgálata) - egyszerűsítés

KHV-EKHE eljárások összehangolása

előzetes vizsgálat

nem hatásvizsgálat köteles tev. környezeti hatásvizsgálat*

környezetvédelmi engedély

egységes környezethasználati engedélyezés*

egységes környezethasználati engedély

*A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás együttes lefolytatására megfelelő tervek és az erre irányuló kérelem esetén lehetőség van, ilyenkor az összevont eljárás egységes környezethasználati engedély kiadásával zárul.

Eljárások

• Előzetes vizsgálati eljárás

• Önálló KHV eljárás

• Önálló EKHE eljárás

• Egyéb eljárások– Összevont KHV-EKHE eljárás– „Összekapcsolt” KHV-EKHE eljárás

• Az EKHE köteles létesítmények száma Magyarországon 1093.

• Eddig kb. 550 egységes környezethasználati engedély került kiadásra.

• A meglévő létesítmények 2007. október 31-ig kell lefolytatniuk az engedélyezési eljárást és megfelelniük az engedély követelményeinek

• Az új létesítmények csak engedély birtokában és annak megfelelve kezdhetik meg a tevékenységüket

Engedélyezés

EKHE köteles vegyipari létesítmények

• 53 létesítményben 84 egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység folyik Magyarországon

• Tevékenységek megoszlása: −alapvető szerves anyagok gyártása 51

−gyógyszeralapanyag-gyártás 17

−alapvető szervetlen anyagok gyártása 10

−műtrágyagyártás, növényvédőszer-gyártás 3-3

• 34 létesítmény megkapta már az egységes környezethasználati engedélyt

EPER-PRTR Uniós stratégia

– 1. lépés, 2003 végéig- az EPER határozatban foglalt követelmények alapján

adatbázis létrehozása

- 2. lépés, 2004-2006- az EPER bővítési irányainak vizsgálata

- az EPER kibővítése EPER+-ra a hulladék transzferrel és a talajba való kibocsátásokkal

- az EPER/PRTR rendszerrel kapcsolatos jogszabályi változtatások előkészítése

– 3. lépés, 2007-2008- az EPER+ kibővítése egy átfogó EPER/PRTR rendszerre

a szennyező-anyagok listájának kibővítésével, a küszöbértékek és forráskategóriák kiterjesztésével

EPER-ből PRTR

• 2007-től az EPER adatszolgáltatás kibővül: Szennyezés Kibocsátási és Szállítási Nyilvántartás (PRTR)– Az EPER-hez képest tartalmazza

• Új tevékenységek (összesen 64)• Új szennyezőanyagok (összesen 91)• Kibocsátások felszín alatti vizekbe• Hulladékszállítási adatok• Balesetekből származó kibocsátások• Adatok közzététele évente

Vegyipari üzemek kibocsátásai

• Az Európai Szennyezőanyag Regiszter első, 2001-es környezeti kibocsátásokat tartalmazó listáján 19 vegyipari üzem 42 szennyezőanyag-kibocsátása szerepelt:

−gyógyszeralapanyag-gyártás: 9 telephelyen 17-féle szennyezőanyag-kibocsátás (össz. 36 adat)

−alapvető szerves anyagok gyártása: 5 telephelyen 9-féle szennyezőanyag-kibocsátás (össz. 13 adat)

−alapvető szervetlen anyagok gyártása és műtrágyagyártás: 4 telephely 15 szennyezőanyag-kibocsátása (össz. 18 adat)

−növényvédőszer-gyártás: 1 telephelyen 1 szennyezőanyag kibocsátása

• A 68 kibocsátási adat közül 24 levegőbe, 44 felszíni vizekbe történt kibocsátás

Második EPER adatszolgáltatás

• Az egységes környezethasználati engedély köteles cégek kibocsátásairól idén második alkalommal kell adatokat gyűjteni és júniusban megküldeni azokat az EU Bizottságnak

• A telephelyek levegőbe és felszíni vizekbe történt, megadott küszöbérték feletti szennyezőanyag-kibocsátásait kell jelenteni 2004. évre vonatkozóan

• Az érintett cégek a környezetvédelmi felügyelőségektől értesítést kaptak, és 2006. május 19-ig ellenőrizhetik az adatokat

• Az adatok a validálás után nyilvánosak lesznek, és fel fognak kerülni az EU Bizottság EPER honlapjára, valamint a hazai EPER-PRTR weboldalra

Igazgatási szolgáltatási díjak

2006. január 15.-től bevezetésre kerültek a környezetvédelmi, természet-védelmi és vízügyi igazgatási szolgáltatási díjak

Bevezetésének indokai:

– bonyolulttá és összetetté vált az alkalmazandó joganyag,

– az engedélyezések a hatóság komplex szemléletű vizsgálatát követelik meg, amelyek jelentős idő- és anyagi ráfordítást igényelnek,

– A „szennyező fizet” elve alapján a környezethasználat engedélyezését a környezethasználó finanszírozza, ne az állam,

– Kormányelvárás: „szolgáltató állam, szolgáltató közigazgatás” megvalósítása,

– gyorsan és hatékonyan működő hatósági rendszer kialakításának elősegítése, amely képes a megfelelő számú és szintű ellenőrzések lefolytatására,

– Az EU tagállamok zömében hasonló díjak már bevezetésre kerültek, a KvVM – a többi tárcához képest – az utolsók között díjasította az eljárásai egy részét.

Igazgatási szolgáltatási díjak

A díjfizetési kötelezettség jellemzően nem a lakosságot, hanem elsősorban a vállalkozásokat, illetve a környezetet terhelő beruházásokkal kapcsolatos eljárásokat érinti.

A jogorvoslati eljárás díja az alapeljárás 50 %-a, kivéve a természetes személyeket és a társadalmi szervezeteket, ahol 1 %

A gyakorlat során felmerülő problémák kikényszeríttették a rendelet módosítását: a 24/2006. (IV. 24.) KvVM rendelet május 1-től hatályos.

A módosítás részben beazonosíthatóbbá tett egyes – zömében vízügyi - eljárásokat, de döntően díjcsökkentésre irányult:

– egyes, zömében magánszemélyeket érintő vízügyi eljárás fellebbezési díját tovább csökkentettük az illetékfizetés mértékére (5000 Ft),

– több kisebb eljárás díja csökkent (pl.: hulladék hasznosítási, pont- és diffúz légszennyező pontforrás létesítési, kármentesítési, egyes főleg magánszemélyeket érintő természetvédelmi eljárás stb),

– A kisebb eljárások mindegyikénél az engedélyes adataiban történő változás díját az illetékfizetés (5000 Ft) mértékére csökkent,

Igazgatási szolgáltatási díjak

a nagy eljárások előtt lefolytatandó előzetes vizsgálat díja 250 000 Ft-ra csökkent,

a nagy (környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési) eljárások közül a mezőgazdaságot érintő eljárások eddig is alacsonyabban megállapított díjait tovább csökkentettük,

egységesítettük és jobban differenciáltuk, ezáltal csökkentettük a nagy eljárások módosításaira vonatkozó díjak mértékét:

● a jelentős változtatás, illetve felülvizsgálat miatti módosítás az eredeti díjtétel 50 %-a maradt,

● bevezettük a nem jelentős módosításra a 15 000 Ft-os díjat,

● A külön jogszabályokban előírt engedélyek módosítása az alapdíj 10 %-a.

lehetővé vált összekapcsolt eljárás esetén a két szakasz 75 %-os díjának külön történő megfizetése, a szakasz indításakor az adott szakaszra vonatkozó díjat kell kifizetni.

Igazgatási szolgáltatási díjak bevezetése

Példa: Komplex vegyiművek engedélyezésének díja (környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati eljárás lefolytatása szükséges, a kiadott engedély: egységes környezethasználati engedély)

1. Előzetes vizsgálat 250 000 Ft

2. Összevont, vagy összekapcsolt eljárás

2 250 000 Ft a környezeti hatásvizsgálati eljárás díja,

2 100 000 Ft az egységes környezethasználati eljárás díja

a két díjtétel 75 %-a: 3 262 500 Ft

Összesen: 3 512 500 Ft

Az egységes környezethasználati engedély módosítása :

1. jelentős változtatás (felülvizsgálat) miatt a

vonatkozó díjtétel (2 100 000 Ft) 50 %-a: 1 050 000 Ft

2. nem jelentős változtatás miatt 15 000 Ft

3. az engedélybe foglalt, külön jogszabályban előírt

engedélyek módosítása a vonatkozó díjtétel 10 %-a 210 000 Ft

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

További információk: www.kvvm.hu