A közművek liberalizációjaAz EU jelenlegi irányzatai

V. A Közösség politikái

A közösségi politikák változatos skálája jól tükrözi a modern, számos funkciót ellátó Közösséget. Az Európai Egységes Okmány, a Maastrichti Szerződés és az Amszterdami Szerződés módosításai nyomán a Közösség tevékenységeinek köre kiszélesedett, jelezve a Közösség szabályozta területek állandó kibővülését.

Belső piac, Áruk szabad mozgása

Az áruk szabad mozgása a tagállamok területén a közösségi struktúra egyik legjelentősebb eleme és a kereskedelem liberalizációjának kulcsa. Erre tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés kimondja, hogy a Közösség alapja a vámunió, rendelkezik a tagállamok közötti vámok eltörléséről, létrehozza a közös vámtarifát, és kimondja a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások megszüntetését. Összefoglalva, e rendelkezések a kereskedelem szabadságát korlátozó, akadályozó nemzeti szabályok eltörlését tartalmazzák, amelyek talán a leglátványosabb példái annak, hogyan hatják át a közösségi jogból eredő kötelezettségek a tagállamok meglévő szabályait.

Személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása

E szabályok egyrészről a piaci liberalizációt szolgálják, és a közösségi zsargonban „négy szabadságként” ismert területet ölelik át az áruk szabad mozgásával együtt. Másrészről a hatékony kereskedelmi övezet kiépítésén túlmenően mélyebb hatással is bírnak, hiszen személyeket is érintenek. A munkavállalók, az önálló vállalkozók szabad mozgáshoz való joga - mely kiterjed olyan szolgáltatásnyújtókra, akik harmadik ország állampolgárai vagy ott honos jogi személyek, de átmenetileg a Közösségen belül telepedtek le -, valamint az ehhez kapcsolódó olyan járulékos jogok, mint pl. a fogadó állam szociális juttatásaiból való részesedés, mind-mind túlmutat a csupán gazdasági célokat figyelembe vevő integráción. A tőke szabad mozgásának eddig „elhanyagolt” kérdésköre a Maastrichti Szerződés előirányozta monetáris unió kapcsán fokozatosan előtérbe került.

A közmű-liberalizáció ideológiai alapja

• Az aláírt csatlakozási szerződés.(http://www2.datanet.hu/im/CsO_Public/Tartalomjegyzek.htm )

• Az EURÓPAI ALKOTMÁNY(http://europa.eu.int/eur-lex/lex/JOHtml.do?uri=OJ:C:2004:310:SOM:HU:HTML)

A közművek.Közmű csoportok

Vízi közművekEnergiaInformáció

TV/Rádió

Telefónia

Internet

Olaj

Gáz

Villamosság

Vízellátás

Csatornázás

Távfűtés

A közmű liberalizáció

A közmű liberalizáció

A közmű liberalizáció problémája

• A szétválasztás: kereskedő – szállító• eredmény: dupla management, adminisztráció, a

leépítés a szállítónál következik be.• A költségek és ezzel az ár növekedik, miközben az

effektív nyereség csökken.• Nem marad pénz sem fejlesztésre, de még a

biztonságos üzemeltetésre sem• A szakemberek elfogyása a működtetést

veszélyezteti

A 3. energiacsomagban kiadott jogszabályok

• Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

• Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

• Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról

• Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

• Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

Néhány fontosabb témakör a 2009/72/EK irányelvből

• Átviteli rendszerirányítás– Modell (TSO, ISO, OUSO)– Vállalatvezetési belső szervezési kérdések– Munkáltatói jogok, Összeférhetetlenségi szabályok, Felügyelő

testület, Megfelelési program, Megfelelési ellenőr • Fogyasztóvédelem

– Védelemre szoruló fogyasztók (energiaszegénység)– Energiahatékonyság előmozdítása (okos mérés)– Zárt elosztó rendszerek

• A energetikai szabályozó hatóság jogállása– A függetlenség (független döntéshozatal) erősítése– Árszabályozással kapcsolatos jogosítványok erősítése

3. Energiacsomag fontosabb kérdései

• Teljes tulajdonosi szétválasztás • Független rendszerirányítói modell (az ún. ISO Modell);

vagy • Független átviteli irányító modell (az ún. ITO Modell)

3. Energiacsomag fontosabb kérdései

• A teljes tulajdonosi szétválasztás lényege, hogy szétválasztásra kerüljön a gáz/villamos energia hálózat működtetése és a szolgáltatási/termelési tevékenység. Ezen modell szerint a vertikálisan integrált energetikai társaság köteles lenne a hálózat üzemeltetéssel foglalkozó csoport tagot a vonatkozó hálózattal együtt egy nem csoporttag vállalkozásnak értékesíteni.

• Az ISO modell értelmében csupán a rendszerirányító kerülne szétválasztásra a vertikálisan integrált vállalkozástól, amely utóbbi azonban megtarthatná a hálózat tulajdonjogát. Ezen túlmenően, a Harmadik Energia Csomag alaposan megerősíti az ISO társaság jogosítványait a hálózat üzemeltetés, valamint a hálózat megfelelő karbantartásának és fejlesztésének ellenőrzése tekintetében.

• Végül az ITO Modell, amely a Harmadik Energia Csomag kompromisszumos modellje, nem ír elő tulajdonosi szétválasztást a hálózatüzemeltető tekintetében, azonban új rendelkezéseket tartalmaz a hálózat üzemeltető függetlenségének erősítése, és ebből adódóan a hálózathoz való hozzáférés könnyítése érdekében.

Mindhárom TSO modell átültetésére vonatkozó kötelezettség

ITO ISO OUSO

2010. évi VII. törvény átültette - az átültetés hibáinak hiányosságainak korrigálása céljából módosítani kell a VET-et legkésőbb 2011. március 3-ig

A villamos irányelv 37. cikk (5) h/ pontja alapján átültetendő

Az irányelv 9. cikk (11) bekezdése előírja a tulajdonosi szétválasztás lehetővé tételének kötelezettségét, amely szükségesé teszi az OUSO szabályok átültetését

A három modell átültetésére vonatkozó kötelezettség nem függ a tagállam szándékaitól!

Az EU tapasztalatok

• A liberalizálás következményei• A végrehajtás elszabotálása• Feszültségek az ellátásban• A bürokrácia tehetetlensége• A gondok megjelenése a bizottságok

munkájában