45
A kommunikáció társas és kulturális keretei 5. A nonverbális kommunikáció

A kommunikáció társas és kulturális keretei file– Testtartás és mozgás – Szemkontaktus - tekintet – Érintés – Illat, szag – Gesztusok és emblémák • Proxemika,

  • Upload
    others

  • View
    2

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

A kommunikáció társas és kulturális keretei

5. A nonverbális kommunikáció

• A verbális és nonverbális kommunikáció viszonya

• A nonverbális kommunikáció funkciói

• A nonverbális kommunikáció csatornái

• Proxemika (térközszabályozás)

• Homlokzat, homlokzat-összeomlás és homlokzatvédő stratégiák

• Nonverbális érzelemkifejezés és érzelem-felismerés

• A hazugság és a nonverbális kommunikáció

• Emblémák, kulturális szignálok

Tartalomjegyzék

2

3

• Robin Dunbar (1996) szerint a nyelv kialakulása evolúciós válasz volt a növekedő csoportlétszámra (~150 fő)

• A nyelv egyfajta „vokális kurkászás”, melyet a társadalmi kohézió iránti igény miatt alakítottunk ki.

• Véleménye szerint a pletykálkodás/fecsegés az emberi közösségekben azt a szerepet tölti be, mint a manuális kurkászás a többi főemlősnél.

• A csoportlétszám elérte azt a méretet, melynél a manuális kurkászás már nem gazdaságos. Olcsóbb és hatékonyabb eszközre volt szükségünk. Ez lett a nyelv.

A verbális és a nonverbális kommunikáció

• Ez nem jelenti azt, hogy a nonverbális kommunikáció jelentősége csökkent.

• Másra használjuk

• A verbálishoz képest a nonverbális kommunikáció:

– Régebbi kommunikációs forma

– Gyorsabb kódolást és dekódolást tesz lehetővé

– Kevesebb tudatos kontrolt és figyelmet igényel

– Hatásosabban kommunikál attitűdöt és érzelmet

4

5

• Gyorsabb feldolgozás: elegendő csupán egyetlen pillanat, hogy feldolgozzunk egy mosolyt, grimaszt, tekintetet vagy kézmozdulatot. A verbális üzenetet ezzel ellentétben tudatosan dekódolnunk és értelmeznünk kell, mielőtt válaszolunk rá.

6

• Milyen érzelemről árulkodik a képen látható emberek nonverbális kommunikációja?

• Ugye milyen gyorsan megy?

• És nem csak arckifejezésekkel és kézmozdulatokkal működik…

7

• Mit gondol? A politikusok nonverbális kommunikációja alapján ki hogyan állhat az éppen megvitatott kérdéshez? És hogyan viszonyulnak egymáshoz?

8

• A társas helyzet kezelése

• Az „én” bemutatása

• Érzelmi állapotok kommunikációja

• Attitűdök kommunikációja

• Csatornavezérlés

A nonverbális kommunikáció funkciói

9

• Vokalitás

– Hangminőség, intonáció– Hangsúlyozás, prozódia– Csend

• Testbeszéd

– Arckifejezés, mimika– Testtartás és mozgás– Szemkontaktus - tekintet– Érintés– Illat, szag– Gesztusok és emblémák

• Proxemika, térközszabályozás

• Fizikai jellemzők

– Fizikai megjelenés– Mesterséges dolgok, a self

kiterjesztései

A nonverbális kommunikáció csatornái

10

Proxemika, térközszabályozás

• Mindenkinek szüksége van személyes fizikai térre (kulturálisan meghatározott, hogy mekkorára) maga körül.

• Ha betolakodnak a személyes terünkbe, az feszültséget okoz.

• Intim távolság (kb. 0-50 cm)

– Ölelés, tapintás, súgás

• Személyes távolság (kb. 51-120 cm)

– Jóbarátok és családtagok közti interakciók helyszíne

• Társasági távolság (kb. 121-370 cm)

– Ismerősökkel való interakciók helyszíne

• Nyilvános távolság (kb. 371cm-)

– Nyilvános beszédre fenntartott távolság

A halk suttogás is hallható

A halk beszéd is hallható

Normál hangerejű beszéd

Hangos beszéd, előadás

11

Néha kellemetlen/vicces helyzetekhez vezet

• „A MÁV és a BKV összehozza az embereket” – mondjuk néha. Igazunk van?

12

• A személyes térbe való betolakodás lehet szándékos és nem szándékos.

• Ha szándékos, lehet a célja pl. agresszió vagy az intimitás kiterjesztése

13

• Ha nem szándékos, okozhatja az, hogy másképpen észleljük a szituációt, vagy már kulturális közegben nőttünk fel. Vagy csak egyszerűen nem vagyunk magunknál.

14

• Versengő-védekező helyzet – az asztal két oldalán egymással szemben

• Együttműködés, kooperatív helyzet –egymás mellett

• Baráti beszélgetés, oldott légkör –sarokhelyzet

• Független helyzet – egymástól távol, sréhen szemben

Proxemika az asztal körül

15

„Színház az egész világ…”

• A dramaturgiai modell szerint hétköznapi interakcióinkat jól írja le a színház metaforája.

• Szerepeket játszunk, és ezeket próbáljuk mások számára hitelesen előadni.

• A szerepjátszás során ún. homlokzatot mutatunk magunkról, melyet aktívan alakítunk.

• Fontos, hogy a homlokzatot mások is elfogadják, de erre ők maguk is motiváltak.

16

• Homlokzat: állandó jellegű kifejezéskészlet, melyet az egyén az alakítás során szándékosan vagy nem szándékosan felhasznál (Goffman, 1990).

– Pozitív homlokzat: azok a tulajdonságok, melyeket a külvilágnak mutatni szeretnénk.

– Negatív homlokzat: azok a tulajdonságok, melyeket nem szeretnénk megmutatni a külvilágnak.

• Az egyén az aktuális szerepének megfelelő homlokzat fenntartására törekszik.

• A homlokzat részei:

– Környezet: fizikai elrendezés, bútorzat, stb.

– Személyes homlokzat: nemi, életkori, faji jellegzetességek, testméret és külső, ruházat, testtartás, beszédsémák, mimika és gesztusok, hivatal vagy poszt jelvényei.

A homlokzat

17

A homlokzat-összeomlás

• A homlokzatot közösen óvjuk, és kerüljük az összeomlását.

• Közös feladat ennek fenntartása. Mindenkinek kínos ha nem működik olajozottan: „dramaturgiai csapatmunka”.

• A homlokzat-összeomlás zavarodottsághoz vezet (erőltetett viccelődés, ideges nevetés, kínos csend).

• Együtt igyekszünk helyreállítani. Pl. mindenki úgy tesz, mintha nem történt volna semmi.

18

Feleltetés és homlokzat-összeomlás

• A feleltetés, mint kommunikációs aktus ronthatja és javíthatja is a diákok önbecsülését (nem csak a felelés sikere számít, hanem a közben zajló kommunikáció is).

• A felelés legtöbbször azért kínos, mert közvetlenül veszélyezteti az okos, szorgalmas diák homlokzatot (de! ha a „laza, könnyed” hozzáállás a menő, akkor ezt a homlokzatot igyekeznek fenntartani.

• A homlokzatvédő stratégiák segítenek abban, hogy a diák fenntartsa a homlokzatot.

„Most lehet, hogy nem voltál itt, s persze nem emlékszel rá.”

„Nem volt messze az ötöstől, de valahogy mégis. A felelet jó volt, csak ezt itt eltévesztetted” (Síklaki, 2001).

19

A tanár hatása a diák homlokzatára, amikor rosszul felel

Mikrofonba Orvoslás nélkülIlyen ostobaságot még soha nem hallottam!

Nagy a homlokzatrombolás kockázata

Orvoslással Pozitív udvariasságGondold át újra, és akkor biztos eszedbe fog jutni!

Negatív udvariasságMegfogalmazhatod a saját szavaiddal is!

Mikrofon melléEzt majd óra után megbeszéljük.

Kicsi a homlokzatrombolás kockázata

(Síklaki, 2001)

20

Homlokzatvédő stratégiák

• A kommunikációs felek (de főleg a fölérendelt, ha aszimmetrikus a viszony) eldönthetik, hogy milyen mértékben használnak homlokzatvédő stratégiát.

• Alapvetően három tényező befolyásolja a döntést:

• A felek társadalmi távolsága

– Minél közvetlenebb viszonyban vagyunk, annál nyíltabban kommunikálunk.

• A hatalmi helyzet

– A fölérendelttől elfogadott homlokzatromboló stratégiát használni; udvariassága szintén erősebben hat, mint mellérendelt felek esetén.

• Az adott megfogalmazás elfogadottsága

– „Szorítkozz a lényegre!” – nem mindegy, hogy egy felelőnek mondjuk vagy a nap végén kedvesünknek miközben mesélni kezdi a napját!

21

• Milyen hivatás képviselőit látjuk a képeken?

• Melyek az ő homlokzatuk elemei?

• Milyen értékeket közvetítenek ezzel?

22

• Milyen hivatás képviselőit látjuk a képeken? Melyek az ő homlokzatuk elemei?

• Milyen értékeket közvetítenek ezzel?

23

• Milyen hivatás képviselőit látjuk a képeken? Melyek az ő homlokzatuk elemei?

• Milyen értékeket közvetítenek ezzel?

24

• Vajon milyen érzelmeket élhetnek át a képen látható emberek?

25

• És a képen látható férfi?

• Az utóbbi négy fotót Paul Ekmankutatócsoportja készítette Pápua Új-Guineában 1967-68 között.

A B

C D

26

Nonverbális érzelemkifejezés

• Ekman kutatása szerint az érzelmeket közvetítő arckifejezéseink univerzálisak. Helytől, időtől és kultúrától függetlenül azonosak

• Már Darwin is megfogalmazott valami hasonló hipotézist The Expression of Emotions in Man and Animals (1872) című munkájában.

• Ekman és munkatársai ezt a hipotézist szerették volna megerősíteni azzal, hogy egy civilizációtól elzárt új-guineai törzsnél kutatták az érzelmek felismerését és kifejezését.

27

Meglepetés Félelem

Harag

Undor

Szomorúság

Megvetés

Öröm

Univerzális érzelmi arckifejezések

28

• Nem mindig jelenik az arckifejezés teljes pompájában

• Gyenge arckifejezés

– Kezdeti, gyenge, csökkenő vagy titkolt

• Részleges arckifejezés

– Enyhe, csökkenő, titkolt

• Mikro-arckifejezés

– Szándékosan vagy tudattalanul elnyomott érzelem

• Ekman módszere a mikro-arckifejezésekre alapozva leplezi le a hazugságot.

• Ő volt a tudományos tanácsadója a Hazudj, ha tudsz (Lie to Me) című sorozatnak. Honlapján szakszerűen és részletesen elemzi az egyes részeket.

29

Megjelennek szarkalábak

Az orca felfelé mozdul

Megmozdul a szemmozgató izom

ÖrömAz igazi mosolynál mindig…

30

MeglepetésCsak egy mp-ig tart

A szemöldök megemelkedik

A szemek tágra nyílnak

A száj nyitva

31

UndorRáncok jelennek meg az orron

A felső ajak megemelkedik

32

Harag

A szemöldökök alacsonyan vannak, és közel egymáshoz

Átható tekintet

Az ajkak összezáródnak

33

Szomorúság

Leereszkedő felső szemhéjak

Semmibe meredő szemek

A száj sarka enyhén lefelé hajlik

34

Megvetés

A száj sarka beszűkül és az arc egyik oldalán megemelkedik

35

Félelem

A szemöldökök megemelkednek és közel vannak egymáshoz

A felső szemhéjak megemelkednek

Az alsó szemhéjak megfeszülnek

Az ajkak enyhén horizontálisan elmozdulnak a fülek irányába

36

• Sok esetben a hazugság is tetten érhető, méghozzá abban, hogy a verbális és a nonverbális kommunikáció nincs összhangban

• A diszkrepancia egyik oka, hogy a hazugság nagyobb mentális erőfeszítéssel jár (i)

• Valós érzelmeinket nehezen tudjuk leplezni testbeszédünkben (ii)

• A stressznek és a feszültségnek megjelennek a jelei nonverbális kommunikációnkban (iii)

37

• A hazugság jelei lehetnek, ha

– Enyhe aszimmetria jelenik meg az arcon

– Hiányzik a szabályos, sima, gördülékeny jelleg az arckifejezés megjelenésekor és/vagy eltűnésekor

• Az eltitkolni szándékozott érzések gyorsan (kb. 1/5 mp-re) megjelennek.

– Ezeket a legtöbb ember magától nem veszi észre, de tanulni lehet

38

• Melyik az igazi mosoly?

39

• Melyik az igazi mosoly?

40

• Úgy tűnik tehát, hogy az alapérzelmek kifejezése és felismerése univerzális.

• De az érzelmek kimutatásának szabályai kultúrafüggőek

– Ki, kinek, mikor és hogyan fejezheti ki az érzelmeit

– Műtétről vagy balesetről szóló filmek nézése egyedül vagy társak jelenlétében (Japán jobban titkolja mint az amerikai, mosollyal)

41

Nonverbális viselkedés és implicit attitűdök

• Hogyan jelenhet meg egy negatív implicit attitűd a nonverbális viselkedésben?

– Szemkontaktus csökkenése

– Térközszabályozás (távolodás)

– Testtartás (felső test hátradől)

– A feszültség jelei

42

Emblémák, kulturális szignálok

• Az adott társadalmi, kulturális környezetben konszenzussal létrejött jelzések (pl. ruházat, hajviselet, különböző kitüntetések, rangjelzések, testdíszítő elemek (tetoválások, testékszerek), melyek viselése kifejezi az illető értékrendjét, társadalmi hovatartozását, identitását, ízlését (Hatvani, E. Varga, Taskó, 2001).

43

• A kulturális szignálok jelezhetik azt is, hogy a személy hogyan akar interakcióba lépni, mit vár el a másik féltől.

44

Összefoglalás

• Kommunikációnk nagy része non-verbális csatornákon keresztül történik. A nonverbális kommunikáció erőssége az érzelmek és az attitűdök gyors, hatékony közvetítése.

• A nonverbális kommunikáció a dramaturgiai modell szerint fontos szerepet játszik homlokzatunk fenntartásában. Ha megsérül a homlokzat, mindenki abban érdekelt, hogy minél hamarabb helyreálljon.

• Az alapérzelmeket mutató arckifejezések univerzálisak, függetlenek helytől, időtől és kultúrától. Az érzelmek kimutatásának szabályai ugyanakkor kultúra-függőek.

• Az emblémák vagy kulturális szignálok azt mutatják meg, hogy kik vagyunk vagy kik szeretnénk lenni társaink szemében. Öltözködéssel és egyéb más jelzésekkel mutatják be társadalmi hovatartozásunkat, identitásunkat.

45

Köszönöm a figyelmet!