Upload
landen
View
20
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika. dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney @ caesar.elte.hu. Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék. Trópusi Afrika fogalma. Trópusi-Afrika egyéb elnevezései - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A leszakadó periféria: A leszakadó periféria: Trópusi-AfrikaTrópusi-Afrika
GazdaságföldrajzGazdaságföldrajzPesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)2014/2015, I. félév2014/2015, I. félévBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás TanszékBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
dr. Jeney Lászlódr. Jeney Lászlóegyetemi adjunktusegyetemi adjunktus
[email protected]@caesar.elte.hu
22222222
Trópusi Afrika fogalma
Trópusi-Afrika egyéb elnevezései– Fekete-Afrika: szinonim fogalom (de
sértő)– Szubszaharai Afrika (Subsaharan
Africa)– Egyenlítői Afrika: kisebb (Dél-Afrika
nélkül) Jellemzői
– Negrid lakosság többsége– Szahara elválasztó szerepe– Inkább keresztény
Északi határa vitatott:– Mauritániától (Ny) Szudánig (K)
17 mó km2 (V11%) 760 mó fő (V11%) Részei: K-, D-, Köz- és Ny-Afrika
33333333
Trópusi Afrika: ma is a legnagyobb fokú elmaradottság Legalacsonyabb GDP/fő: Trópusi-Afr és D-Ázsia
– De: D-Ázs: komoly fejlődés– Trópusi-Afr: változatlan árakon csökkenő GDP (nem tart lépést
term szaporodással) egyre hátrányosabb világgazd-i periférián belül
XX. sz. vége: Trópusi-Afr = világ GDP 1,3%-a (ebből D-afr Közt: 0,5% többi országa 0,8%)– Demográfiai robbanás: ma 760 mió fő élelmiszer/fő csökken,
túlzott legeltetés elsivatagosodás– Mezőgazdaság túlsúlya (fogl: 2/3)– Egy-két exporttermék (ásványi nyersanyag vagy mezőg-i
termék) függőség a világpiaci ártól Országok közötti belső fejlettségi különbségek
– Természeti erőforrások (jól értékesíthető bányakincs) egyenlőtlen eloszlása
– Belső területek: elzártság– Túlnépesedés– Belpolitika: békés v. konfliktusok
44
Sajátos, elsősorban Sajátos, elsősorban Trópusi-Afrikára jellemző Trópusi-Afrikára jellemző
térségspecifikus okoktérségspecifikus okok
55555555
1. Természeti viszonyok „túlzott bőkezűsége” Trópusi környezetben nem volt szükség:
– Ruházkodásra– Tartós hajlékra– Termények raktározására
Nem kedvezett a társ-gazd, termelőerők fejlődésnek
I. évezred: vasszerszámok lassú terjedése
66666666
2. Külső kapcsolatok hiánya Fekete bőrű (negrid népek): sokáig elszigetelve a
külvilágtól Késői felfedezés:
– XV–XVI. sz.: csak a partvidék– XIX. sz. vége: belső területek
Sokáig tartó elszigeteltség okai:– Szárazföldön: Szahara (max. néhány karavánút)– Tengeren: tagolatlan tengerpart (partok mögött magas
peremküszöbök)– Folyókon (Kongó, Nílus): vízesések, zuhatagok– Esőerdők, forró, párás égh., trópusi betegségek
Afrikai népek egymástól is elszigetelődtek több mint ezer nyelv
77777777
3. Erős, szervezett államalakulatok hiánya Cecelégyfertőzés fejlett
nagyállattenyésztés (szarvasmarha) csak szűk területen eke helyett kapa, szúróbot
Hagyományos kapás égető-vándorló gazdálkodás csekély terméktöbblet nincs föld magántulajdonán alapuló osztálytársadalom csak nemzetiségi, törzsi kötelékek
Eu-nál alacsonyabb társ-gazd fejlettségi szint gyarmatosítás előtt is
88888888
4. Gyarmatosítók túlzott pusztításai Eleinte portugál felfedezőutazók XIX. sz. elejéig: eu-i uralom főleg partvidéki
erődökben– Cél: Indiába vezető hajóút biztosítása
Később rabszolga-kereskedők, gyarmatosítók– XVI–XIX. sz.: rabszolga Am-ba több tíz milliós
emberveszteség hatalmas területek elnéptelenedése– XIX. sz.: gyarmati háborúk termelőerők pusztulása
XIX. sz. vége: egész kontinens felosztása (főleg brit és francia)– Nyersanyag-lelőhelyek, potenciális piacok, világhatalmi
pozíció erősítése Eleinte: fejadó, nyers erőszak később: bányászat,
ültetvényes mezőgazdaság Világgazdaság: Trópusi-Afrika függő helyzete
99999999
5. Ésszerűtlen 5. Ésszerűtlen államhatárokállamhatárok
1950-es, 1960-as évek: 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer gyarmati rendszer gyors felbomlása (53 gyors felbomlása (53 állam), de még állam), de még rosszabb helyzetrosszabb helyzet
Függetlenség illúziói Függetlenség illúziói helyett realitás:helyett realitás:– FüggőségFüggőség– Sorozatos Sorozatos
gazdaságpolitikai hibák gazdaságpolitikai hibák (szocialista kísérletek (szocialista kísérletek néhány országban)néhány országban)
– Mesterséges határok Mesterséges határok vallási, nyelvi és törzsi vallási, nyelvi és törzsi viszályokviszályok
Fegyveres konfliktusokFegyveres konfliktusok– Gazdasági elnyomorodásGazdasági elnyomorodás– Háborús menekültekHáborús menekültek
1010101010101010
Nem jut a termelés bővítésére Kevés bevétel: alacsony nemzeti jöv Sok kiadás: nem a termelés bővítésére költenek,
helyette:– Elemi szükségletek, közvetlen fogyasztás: élelmiszer,
ruházkodás (kiv.: társ uralkodó gazdag rétegek – pazarló fogyasztási szokások)
– Társadalmi feszültségek erős hadsereg, fegyverkezés– Állami adósságok törlesztése– Alapvető infrastruktúra megteremtése– Demográfiai robbanás beruházásai (házak, iskolák,
kórházak) Ha marad is a termelés bővítésére:
– Elmaradott környezet (szakértelem, infrastruktúra) új beruházások terméketlenek (növekvő szakadék a fejlett világtól)
1111111111111111
Alulurbanizált kultúrrégió
Legnépesebb ország: Nigéria
Városlakók aránya kicsi (<40%)
Óriási falu–város különbség
Nagyvárosok főleg tengerparton
Legnépesebb város:– Lagos (Nigéria): VR11 (~10,4 mó)
– Kinshasa (Kongó): VR15 (9,4)