Szétzilált társadalom

Leszakadó csoportok a mai Magyarországon

Dr. Szabó-Tóth KingaME, Szociológiai Intézet

ANÓMIA,ELIDEGENEDÉS,

TÁRSADALMI TŐKE

Durkheim (1967): - Társadalmi normák meggyengülése - Nagy társadalmi változások hatásáraMerton (1980): - a célok és eszközök közötti

feszültség

Anómia

Elidegenedés

• Dimenziói:

hatalomnélküliségaz élet

értelmetlenségeelmagányosodásönértékelés

elvesztésenormanélküliség

Jól-lét átlagértéke

Társadalmi tőke

• A boldogság alapfeltétele• Bizalom• Az emberi kapcsolatok

erőssége• Erős civil társadalom• Közjó• Közös értékek és normák

Társadalmi tőke

• Dimenziói: – Bonding (szoros családi)

– Bridging (távolabbi)

– Linking (különböző)

Társadalmi tőke

• Hungarostudy felmérések (Kopp-Skrabski)– 1988, 1995, 2002, 2006

– Változók: • Bizalom• Rivalizálás, versengés, irigység• Civil szervezeti tagság, támogatás• Anómia skála (szabálysértés, jövőkép

hiánya)• Társas támogatás

Leszakadó csoportok

A szegénység általános tendenciái

Magyarországon a szegénységi ráta 17%-os (1,6 millió ember)

A keleti országrészben háromszor annyi szegény él, mint Közép-Magyarországon

Az egyetlen felnőttből álló gyermektelen háztartásokban nagy a szegénységi kockázat (18%-a szegénységi küszöb alatt él- két felnőtt, aktív korú: 10%, két felnőtt, legalább egy 65 év fölötti: 8%)

Egyedülálló szülő gyermekkel típusú háztartások esetében drámai: 39%-uk él szegénységben

A szegénységi kockázat nő a gyerekszám emelkedésével•A magyar gyermekek 20 százaléka él az EU-ban általánosan elfogadott szegénységi küszöb alatt. •Az EU mérések szerint a 2,2 millió gyermek közül 430 ezren nagyon szegénynek tekinthetők, de a szociológusok szerint a jelenlegi válságban már 600 ezer gyermek súlyosan érintett. A szegénységi kockázat csökkentéséhez legalább az egyik

felnőtt főállású munkába állása szükséges • szegénységi küszöb: a nemzeti mediánjövedelem 60%-ánál

kevesebb jövedelem)

Romák szegénysége A romák szegénységi rátája

hétszerese, a tartós szegénységet nézve több,

mint tízszerese a nem romáknak A romák több, mint a fele tartósan

szegény, de A tartósan szegények háromötöde

nem roma származású Az etnikai hovatartozás nem jelent

egyértelműen tartós szegénységet

(Forrás: Spéder Zsolt, 2002.)

A roma szegénység alakulása

• A romák szegénységének okai: Alacsony iskolázottság –

munkaerőpiaci hátrányok Magasabb gyerekszám Aprófalvas, kistelepüléseken élnek Rossz egészségi állapot

• A fentiek szegénységkockázati tényezők egyébként is.

• Ezek a romák esetében kumulálódnak.

Kitörési lehetőségek

• Rendszeres munkavégzésből származó jövedelem– Ehelyett főleg rosszul fizetett, bizonytalan

idénymunka• Közcélú, közhasznú munka• Átképzések, képzések –néhány család

esetében megoldás• Gyermekek munkába állása• Lakáshoz jutás• Családszerkezetben történő változások• Természetbeni ellátások• Elvándorlás(Szociális Szakmai Szövetség jelentése a

szegényedésről)

Óvodáztatás, mint kitörési lehetőség

• 1970-es évekhez képest mintegy megnégyszereződött az óvodába járó roma gyerekek száma

• Kérdés azonban: – hogy a regisztrált gyerekek valóban járnak-e az intézményekbe, – hogy vajon minden településen megoldott-e az óvodáskorú

gyerekek óvodai ellátása• B.A.Z. megyében a települések egyharmadában nincsen óvoda• Az óvoda nélküli települések ötödében szükséges lenne • Kutatások:

– Pik Katalin, 2000.– Mester Zsuzsa– Babusik Ferenc, 2003.– Loss Sándor és mtsai, 2000.– Havas Gábor, 2002., 2004.

– Egyes óvodák nyílt napokat tartanak, amikor a szülők láthatják, mi történik a gyerekekkel.

– Különféle ünnepek alkalmával tartott műsorokon együtt szerepelnek roma és nem roma gyerekek. Ez jó hatással van a roma és nem roma szülők egymás közötti kapcsolatára is.

– Az ünnepek alkalmával a szülők láthatják gyermekük fejlődését. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szívesen járassák oda gyermekeiket.

– Néhány helyen ruhabörzét tartanak, az összegyűjtött ruhákat olcsón árusítják.

– Néhol családlátogatásokat szerveznek nemcsak az új, hanem a régi gyerekek otthonaiban is. Ez segíti a családok és az intézmény közötti hatékonyabb kapcsolat kialakulását és fenntartását.

– A fogadóórákon kívül érkező szülőket is szívesen látják, alkalmazkodnak a családok különféle életritmusához.

– Egyes intézményekben rendszeresen tájékoztatják a szülőket a gyerekek előmeneteléről, ezzel is hangsúlyozva számukra az óvodáztatás fontosságát.

– A szülők anyagi terhének csökkentése is sokat segíthet. Például vannak óvodák, amelyek ingyen biztosítják a törülközőt és az ágyneműt a gyerekeknek, és azt helyben ki is mossák

– A szülő maga is volt óvodás, így nem idegen számára az óvodáztatás.

– Az óvoda elfogadó, barátságos légkört teremt, ahol a roma szülő sem érzi magát és a gyerekét kirekesztettnek.

– A gyermek családjával rendszeresen kapcsolatban álló védőnő és családgondozó az óvoda (és óvodáztatás) jó hírét kelti, annak szerepét hangsúlyozva kedvet csinál az óvodába járatáshoz.

– Ha vannak olyan ismerős gyerekek, akik jól érzik magukat az óvodában.

– Ha a cigány kisebbségi önkormányzat fontosnak tartja a gyerekek korai óvodáztatását és tesz valamit ennek érdekében.

– Ha az óvoda aktív kapcsolatot ápol a hatókörébe tartozó lakosokkal. Esetenként családlátogatásokkal kapacitálja a szülőket.

– Ha a roma kisgyerek idősebb testvérei is járnak az intézménybe, és a szülők jó tapasztalatokat szereztek az óvodáról.

Felfelé mobil, sikeres életutak

• Kertesi Gábor számításai alapján: egy romának 50* kisebb az esélye arra, hogy felsőfokú tanulmányokat folytasson, mint egy nem romának

• A 8. osztály elvégzése után: a roma tanulók 8, a nem romák 1%-a nem tanul tovább (Kertesi-Kézdi, 2008.)

• A roma tanulók 25%-a tanul tovább szakközépiskolában, 8% gimnáziumban (nem romák: 42%, illetve 34%) (Kertesi-Kézdi, 2008.)

• A romák lemorzsolódása a középiskolákból lényegesen magasabb, mint a nem romáké

• 90-es évek végén: Romaversitas Láthatatlan Kollégium létrejötte

• Gandhi Gimnázium• A mánfai Collegium Martineum (Pécs különböző

középiskoláiba járó roma diákok segítése)• Hegedűs T. András Alapítványi Iskola, Szolnok• Több alapítvány és program

Felfelé mobil roma életutak - lehetséges „forgatókönyvek” -

(forrás: Csepeli-Örkény, Székelyi, 2001.)

Lucien Rubempre Twist Oliver Julien Sorel A romák nem nézik jó szemmel, ha valaki tanulni akar

,718

Csak az tud kiemelkedni, aki megtagadja roma származását

,694

A romák számára a felemelkedés csak boldogtalanságot

,681

Rossz családi háttérrel reménytelen a kitörés ,841 Az előítéletek miatt a romák kiemelkedése lehetetlen

,841

A romák közül aki akar, az ki tud emelkedni ,724 Egy roma sikeressége az egész roma közösség számára előny

,787

A sikerre törekvő romáknak a társadalom biztosítja az előrejutás lehetőségét

,773

Asszimiláció: három generáción keresztül zajlik: • A válaszadók szüleinek nagy hatása van arra, hogy a

válaszadók mennyiben asszimilálódnak: arra tanítják gyermeküket, hogy akkor tud a szegénységből kitörni, ha nem romák között él

• Tudatos asszimilánsok: a siker és boldogulás akkor érhető el, ha a gyerekek elveszítik a roma identitásukat

• Ha hátrányos helyzetű családban nevelkedett a válaszadó, akkor a mobilitás nem jár identitásváltással – sok esetben azonban diszharmonikus lesz az identitás

• Lehetséges az identitás megtartása: ebben az esetben a roma identitás mint érték jelenik meg

Liskó Ilona, 2005.• 2003: kérdőíves kutatás középiskolás tanulók

körében, akik kollégisták voltak, 10. osztályos tanulók, 1588 diák, 191 kollégiumban

• Ezeket kiegészítették interjúk a gyerekkel és szüleikkel

• A roma diákok kistelepülésekről származnak, rossz lakáskörülményekkel

• Általában többen nem élnek együtt vér szerinti szüleikkel, illetve teljes családban, mint a nem romák (10,7 – 3,3 más rokonnal)

• Korai betegségek, szegénység, rokkantság, tartós munkanélküliség, mentális betegségek, alkoholizmus

Lehetséges forgatókönyvek, családmodellek

• 1. Mindkét szülő szakképzetlen, egyik sem dolgozik – Testvérek: általában nincs szakmája, vagy nem járt

iskolába, alkoholista, kábítószer-élvező, börtönben van

• 2. Mindkét szülő szakképzetlen, apa dolgozik– Testvérek: szakiskolai végzettség, dolgozik és nem

dolgozik vegyesen

• 3. Egyik szülő szakképzett, és dolgozik is (apa)– Testvérek: érettségizett vagy szakmunkás képzőt

végzett, férjhez ment vagy dolgozik

• A szülői hozzáállás meghatározó: -törekvő, ambiciózus szülő (sokszor nem romával való

házasság)-rendezett, stabil párkapcsolat és család-meg kellett küzdeni a lakóhelyi integrációért

• Kutatás 2005-ben25 interjúTéma: sikeres romák életútja, identitása

Lehetséges forgatókönyvek: AsszimilációsKettős identitásMarginálisIdentitásválságDisszimiláns

Köszönöm a figyelmet!