A Lisszaboni stratégia újraindítása

Makrogazdasági célok és napi gyakorlat

III. Pénzügyi vezetők találkozója, CEBC 2006. február 28., Budapest

Tartalom

• A Lisszaboni stratégia 2005-ig

• 2005, a stratégia kudarca

• Az újraindítás: 2005 – 2008 - 2011

• NRP-k

• Példák intézkedésekre

• Összefoglalás

A Lisszaboni stratégia: 2000 - 2005

A stratégia célja

• „Az Európai Uniót – a következő évtizedre a – világ legversenyképesebb és legdinamikusabb – tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely – több és jobb munkahely teremtésével és – nagyobb szociális kohézióval, valamint – a környezet tiszteletben tartása mellett – képessé válik a növekedés fenntartására.”

Gazdasági stratégia• Célkitűzés: átmenet a dinamikus, versenyképes tudásalapú

gazdaságba.• Intézkedések:

1) Információs társadalmat mindenkinek 2) Az európai kutatási és innovációs térség létrehozása3) Versenyalapú belső piac korlátozott állami támogatásokkal4) Hálózati iparágak fejlesztése 5) Egységes és hatékony pénzügyi piacok6) Innovatív vállalkozások, kiemelten a KKV-k létrehozásához és

fejlesztéséhez barátságos környezet létrehozása 7) Makroökonómiai politikák koordinációja: kincstári konszolidáció,

közfinanszírozások minősége és fenntarthatósága

• Jogszabályalkotás (terv: 11, tény: 34 + 4 folyamatban)• Közösségi programok (terv: 2, tény: 8 + 2 folyamatban)

Társadalmi stratégia• Célkitűzés: az európai szociális modell korszerűsítése az

emberi erőforrásba történő befektetéssel és jóléti állam kiépítésével.

• Intézkedések:8) Inkluzívabb társadalom– Több és jobb munka: aktív foglalkoztatáspolitika fejlesztése– Képzés és tréning a tudástársadalomban való életért és

munkáért– A szociális háló modernizálása

• Jogszabályalkotás (terv: 2, tény: 1 + 3 folyamatban)• Közösségi programok (terv: 4, tény: 5 + 4 folyamatban)

Megvalósítási stratégia

• Megvalósítás, koherens és rendszerszemléletű megközelítés– A létező folyamatok fejlesztése– Egy új és nyitott koordinációs módszer

megvalósítása– A szükséges erőforrások mobilizálása

A Lisszaboni stratégia közösségi eszközei

Gazdaság Társadalom

§

- NRF- ENISA- e Signature ...

- a nyugdíjalapokról- a képzettségekről- az egyenlőségről ...

€

- 6. K+F KP

- eContent- Safer Internet...

- Erasmus Mundus- Fiatalság akcióban- eLearning ...

Az összes futó EU programra tervezett közösségi forrás az éves költségvetés 4-8%-a (csak).

A stratégia jellemzői

• Lépéskényszer– társadalmi elvárások– demográfiai dinamika– világpiaci verseny.

• Közösségi szintű optimalizálás (nem tagállami!)– Cél a világpiac, benne a belső piac– Barátságosabb, de nem teljesen védett belső piac– Kiemelt gazdasági partnerek: a KKV-k.

• Az alap: innováció, tudásalap, fenntarthatóság.• Kódolt problémák

– megosztott döntési jogkörök - elszivárgási csatornák– ambíciózus időzítés– legfeljebb részleges és közvetett szankciók.

EU indikátorok, 2003

Néhány fontosabb indikátor

EU 15

EU 25

Cél 2010

H Pl P S Irl D USA

GDP/fő * 100 91 56** 42** 68 106 122 99 140

Munkatermelék. * 100 93 63 50 64 97 120 95 122

Foglalkoztatási ráta %

64 63 70 57 51 67 73 65 65 71

Szerzett végzett. (20-24, %)

74 77 85 89 48 86 86 73

K + F kiadások (%, GDP)

2.0 1.9 3.0 1.0 0.6 0.9 4.3 1.2 2.5 2.8

A termelés energiaintenzitása

191 210 564 650 254 224 164 165 330

*: PPS, EU15=100 , **:PPS, EU25 = 100

Eredmények 2004, WEF, EU

8 int. össz.

(1-7 skála)

Pl:

Inf. társ

§ implem. sorrend

1. SF 5.80 5.78 (2.) 2

2. DK 5.63 5.68 (3.) 1

3. S 5.62 5.71 (4.) 16

(4.) USA 5.55 5.86 (1.) -

20. CZ 4.16 3.62 (19.) 17

21. H 4.12 3.24 (24.) 5

22. GR 4.00 3.16 (25.) 24

EU15 4.97 (A,B) 4.61(A, F) 17

A stratégia és a végrehajtás kritikája

Változatlan célok – új hangsúlyok – A Bizottság

• Közös munkával a növekedésért és a munkahelyteremtésért – A lisszaboni stratégia új kezdete (COM (2005) 24)

• A Bizottság javaslata a Tanácsnak: 10 központi politika– A térség vonzerejének növelése (befektetők és munkavállalók)

• elmélyített és kibővített belső piaci viszonyok• nyitott, versenygazdasági kül- és belpiacok • nemzeti és közösségi szabályozás fejlesztése• közösségi szintű infrastruktúrafejlesztés

– Tudás és innováció a növekedésért• a K+F-be történő beruházás ösztönzése és növelése• innováció, infotechnika, erőforrásgazdálkodás• szilárd ipari háttér létrehozása

– Több és jobb munkahely teremtése• a munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképessége• nagyobb foglalkoztatottság, szociális rendszerek fejlesztése• beruházás a HR-be, oktatás és képességfejlesztés

A Bizottság prioritásai és környezeti javaslata

+

Fókuszálás

Mozgósítás

Egyszerűsítés

Tudás és innováció

Vonzó befektetési és munkavégzési

térség

Több és jobb munkahely

LS

Változatlan célok – új hangsúlyok – A Tanács

• Két kiemelt fókusz– növekedés– foglalkoztatottság

• Három stratégiai területen mozgósított nemzeti és közösségi eszközök (beleértve a kohéziós politikát is)– gazdaság– szociális terület– környezetvédelem

• A 2007 -2013-as költségvetésnek tükröznie kell a Tanács döntéseit.

• A szervezeti rendszer (és operatív megvalósítás) átalakítása.

Az új szervezeti rendszer (a Tanács döntése)

• Hároméves ciklusok (2005 -2008, 2008-2011) – Integrált iránymutatások: Gazdasági és Foglalkoztatási

iránymutatás, melyek tartalmazzák a makro-, mikrogazdasági és foglalkoztatási politikákat

– Nemzeti programok• Tagállamok: nemzeti reformprogram• Bizottság: közösségi lisszaboni program

– A Bizottság éves értékelő riportja a tagállamok éves előrehaladásáról

– A Bizottság éves jelentése a tavaszi ülésszakra ( A Tanács irányelvet módosít, ha kell.)

• Minden ciklus harmadik éve– Az integrált iránymutatások, a nemzeti reformprogramok

és a közösségi lisszaboni program megújítása.

2005 - 2008

Az újraindítás folyamata (a Bizottság kommunikációja)

• Bizottság: Sec (2005) 622/2 : a folyamatról• Gyakorlati keretek

– 2005. október 15. , 30-40 oldal plusz mellékletek, minimum

– makro-, mikrogazdasági és foglalkoztatási részek: kihívások, tervezett intézkedések, várt hatások leírása

• S & K Alapok felhasználásának feltüntetése• A következő (majd évente ismétlődő) lépések

– 2006. jan: Biz. éves riport, pot. módosítások, ajánlások– 2006 Q1: EP és Tanács vélemények– 2006 / márc: integrált irányelvek potenciális módosítása– 2006 / Q4: első tagállami NRP riportok benyújtása

• Integrált iránymutatások: a 2005. jún. Bxl Tanács

Integrált iránymutatások (COM (2005) 141)Makro-

gazdaságiMikro-

gazdaságiFoglalkoz-

tatási

DB 6 9 8

Pl. - Stabilitás: a ciklus alapú fiskális politika elkerülése

- Fenntartható gazdaság, közkiadások (tekintettel az elöregedésre)

- Reál bérnövekedés: de összhangban a termelékenységgel

- A belső piac : adózási akadályok elhárítása

- KKV-k alapításának, innovativitásának és tőkésítésének elősegítése

- IKT használat, innováció

- Teljes foglalkoztatás

- A munka életciklus alapú megközelítése

- Integráló munkaerőpiac

- Élethosszig tartó tanulás

A nemzeti reformprogramok (NRP)

22 tagállami NRP - a leggyakoribb feladatok

Makro-gazdaság

Foglalkoz-tatás

Mikro-gazdaság

Ellátórendsz. fenntarth. *

18 Alacsony fogl. és kínálat *

19 K + F és innováció *

22

Költségvetési stabilitás *

3 Oktatás és képességek *

18 Üzleti környezet *

19

Külső deficit 1 Str. és absz. munkanélkül.

7 Fenntartható fejlődés

17

Regionális problémák *

4 Hatékony verseny *

15

Összesen 190 feladat. Magyarország szereplése * jellel jelölve.

Országcsoportok

• Társak és versenytársak– A régió országai: Cz, Sk, Sl, P, H– GDP-ben, versenyképességben hasonló

országok: P, GR

• Tipikus high-end feladatok (SF, S, DK)– A munkaerő-kínálat növelése– A verseny fokozása

• Tipikus low-end feladatok (CZ, SK, PL, GR): hasonlóak Magyarországéhoz

Magyarország• Célok

– A költségvetési deficit csökkentése– K+F és innováció, Vállalkozási környezet, Versenyviszonyok– Infrastruktúra– A foglalkoztatási és aktivitási ráta, hátrányos helyzetűek foglalkoztatása– A regionális munkaerőpiaci eltérések, HR tőkefejlesztés oktatás-

képzéssel• A Bizottság pozitív értékelése

– A munkaerőpiaci közintézmények fejlesztése és a munkaügyi és szociális szolgáltatások integrálása

– A fekete és szürke foglalkoztatás elleni fellépés– Széleskörű és átlátható konzultáció

• A Bizottság kritikája– Költségvetési szigor– Versenynövelés a hálózatos nemzetgazdasági szektorokban– Az üzleti környezet javítása, beleértve a KKV-k finanszírozási esélyeit– Munkaerőpiacra érzékeny oktatási-képzési rendszer, a munkaerőpiaci

képességek emelése, elsősorban az alacsony foglalkoztatási szinteken.

Lengyelország• Célok

– Fő cél: a magas gazdasági növekedés által generált munkahelyek, fenntartható fejlődés

– Ellátórendszerek finanszírozásának konszolidálása, vállalkozási készségnövelés, innovatív vállalkozások

– Fejlett és korszerű infrastruktúrák versenykörnyezetben, munkahely-teremtés, a munkavállalók alkalmazkodóképességének növelése.

• A Bizottság pozitív értékelésének területei– Az üzleti környezet javítása, adminisztratív költségcsökkentés– Az oktatás, tréning, LLL

• A Bizottság kritikájának területei– A K+F ösztönzése a közszférában és egységesebb

infrastruktúra-fejlesztési stratégi, környezetvédelem– A regionális különbségek és stukturális eltérések kezelése ,

határozottabb lépések a foglalkoztatási hányad növeléséért

Csehország• Célok

– A költségvetési reform folytatása– Az ipari versenyképesség növelése a – A munkarőpiac rugalmasságának növelése

• A Bizottság pozitív értékelésének területei– A magán K+F kiadások növelésére tett szabályozási és üzleti

környetzetet befolyásoló intézkedések– Az állami K+F intézmények és az ipar kapcsolatának erősítése– Munkaerőpiaci intézkedések, különösen a fiatalok, idősek és

külföldiek alkalmazásában• A Bizottság kritikájának területei

– Hosszútávon fenntartható költségvetés– HR tőke növelése élethosszig tartó tanulással, különös

figyelemmel a legelmaradottabb térségekre és munkavállalói csoportokra

– A K+F további fejlesztéséért tett lépések

Szlovákia• Célok

– A távlati célok: a Közösség legfejlettebb tagállamaival azonos életszínvonal, versenyképes piacgazdaság, Eurozóna

– Információs társadalom– K+F és Innováció– Üzleti környezet– Foglakoztatás és oktatás

• A Bizottság pozitív értékelésének területei– Az üzleti környezet javítása, a hatásfok mérése– ICT eszközök alkalmazása– Összehangolt munkaerőpiaci intézkedés-csomag

• A Bizottság kritikájának területei– A K+F ösztönzése– A regionális különbségek és stukturális eltérések kezelése ,

különös tekintettel a haátrányos helyzetűek -beleértve a roma lakosságot- integrációját

Szlovénia• Célok

– Versenyképes gazdaság és nagyobb növekedés– Tudásalapú társadalom– Hatékony állam– Magasabb foglakoztatottság– Fenntartható fejlődés

• A Bizottság pozitív értékelésének területei– A szabályozás fejlesztése, egyszerűsítése, adminisztratív

költségcsökkentés– A KKV-k nemzetközi kapcsolódása, forráshoz jutattása– Széleskörű konzultáció és monitoring

• A Bizottság kritikájának területei– A fenntartható nyugdíjrendszer és az időskori foglalkoztatás– K+F stratégia, különösen a magángazdaságban

Görögország• Célok

– Ellátórendszerek finanszírozása– Foglakoztaottság, oktatás, LLL– Mikrogazdasági környezet, környezetvédelem– A közszféra modernizálása– Fenntartható fejlődés

• A Bizottság pozitív értékelésének területei– Erős kötődés az EU forrásokhoz– ICT politika erős integráltsága– Széleskörű konzultáció

• A Bizottság kritikájának területei– A pénzügyi konszolidáció és a közszféra modernizálásának

konkrétabb mérése– K+F stratégia, mind az állami, és a magángazdaságban– Aktívabb munkaerőpiaci és oktatási-képzési intézkedések,

valamint az ide vonatkozó monitorng

Portugália• Célok

– A költségvetési konszolidáció folytatása– Társadalmi, területi kohézió, fenntartható környezetgazdálkodás– Közszféra reform– Versenyképesség és vállalkozókedv– K+F és innováció

• A Bizottság pozitív értékelésének területei– A közeljövő tudományos és technikai eredményeit hasznosító

Technológiai Terv proioritása– A HR-be történő befektetés

• A Bizottság kritikájának területei– A közszféra pénzügyeivel kapcsolatos erősebb lépések– Nagyobb verseny a hálózatos iparágakban– Túlságosan szegmentált és merev munkaerőpiaci rétegek, a

köztük való átjárás nehézsége

A mindennapok Lisszabonja

Intézkedések az NRP-ben a Mikro csomagban (1/ …)

• A K+F beruházások növelése iránymutatás – Jedlik Ányos Program

• Hosszú távú projektek támogatása • Új termékek kifejlesztése• Tudásintenzív munkahelyek teremtése• … lásd magyar NRP

– Pázmány Péter Program• Szakterületi és regionális vonzáscentrumok

létrejöttének támogatása• Alap- és alkalmazott kutatás• Nemzetközi tapasztalatcsere• …lásd magyar NRP

Intézkedések az NRP-ben a Mikro csomagban (1/ …)

• Innovációs iránymutatás– Irinyi János Program

• A régiók versenyképességének növelése innovációval

• Regionális innovációs hálózatok• KKV-k innovációjának pü-i támogatása• … lásd magyar NRP

– Baross Gábor Program: • Új termékek és szolgáltatások piaci megjelenése (a

„prototípustól a piacra jutásig”)• A regionális innovációt támogató információs

rendszer létrejöttének támogatása• …lásd magyar NRP

Eltérések az NFT és az NRP között

NFT NRP_HUEU forrás nagyságrend

6000 Md HUF (~évi 10-40 Md HUF)

EU források tagállamra dedikáltak

programra dedikáltak

Idő 2007 - 13 2005 – 08 - 11

Fő tagáll. eszköz € > § § > €

Fő EU eszköz € i , hálózat

Tartalom pl. régió pl. Ifjúság

Fókusz Magyarország EU és tagállam

Lisszabon: alfa és omega

• Az eltéréseknél fontosabb a kiegészítő hatás– források és jogszabályok összhangja (NRP+NFT)– nemzeti és közösségi fejlesztési irányok (NRP és Közösségi RP)– források + tudástranszfer, ráhatás, integráció

• A Lisszaboni stratégia (inkább) politika / célkitűzés, az NFT (inkább) eszköz

• A Lisszaboni stratégia– a Közösség átfogó gazdaságpolitikája, nem NFT és nem vállalati stratégia, – de egyik sem hatékony a másik kettő figyelembe vétele nélkül.

Összefoglalás• Valamennyi jelentés a tagállamokat tette felelőssé a

közösségi kudarcért - nyíltan vagy burkoltan. • Az újraindítás felismerése: éppen ezért csak a tagállami

szándékokkal való egybeesés vezet el LA –szűkített- céljához.

• Ezért módosítani kellett a működési mechanizmust, fenntartva a Bizottság koordináló, ellenőrző és instruáló szerepét.

• A sikertelenségre adott válasz hasonlít a „kétsebességes Európa” megközelítéshez.

• Az újraindítás eddigi sikere tűnékeny lehet– Az eddigi első és egyetlen NRP-kör tartalma leginkább az aktuális

kormányprogramok és kész tervek kivonatolása– Továbbra sincs dedikált, tagállami szintű ösztönzési és

szankciórendszer, nem is valószínűsíthető– A külpiaci környezeti elemek és a belső piaci alapelvek

változatlanok

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Tóth Tibortotht@tgg.hu

postmaster@ionline.t-online.hu