A Magyar Artroszkópos Társaság 10. Kongresszusa file3 Tisztelt Kollégák! Kedves Vendégek! Megtiszteltetést jelent számomra, hogy a Magyar Artroszkópos Társaság 2008. évi

A Magyar Artroszkópos

Társaság10. Kongresszusa

Budapest, 2008. november 14-15.

P R O G R A M F Ü Z E T

www.asszisztencia.hu www.artroszkopia.hu

A Magyar Artroszkópos Társaság 10. KongresszusaBudapest, 2008. november 14-15.

3

Tisztelt Kollégák!

Kedves Vendégek!

Megtiszteltetést jelent számomra, hogy a Magyar Artroszkópos Társaság 2008. évi 10. Kongresszusa alkalmából köszönthetem Önöket. Éppen 2 év telt el legutóbbi kongresszusunk óta, amely kitûnô környezetben zajlott a Tatai Edzôtáborban. Hasonlóan kellemes körülményeket ígér a Római Parton a Lido Szálloda.

A másfél napos kongresszus rendezését két osztály, az Uzsoki Kórház Ortopédiája és az OSEI Sportsebészete közösen vállalta. Mindkét artroszkópos centrum nagy energiákat mozgósított a színvonalas tartalom és zavartalan lebonyolítás érdekében.

A rendezvény alapvetô célja, hogy minden artroszkópiával foglalkozó szakember bemutatkozhasson, eredményeinket és tapasztalatainkat értékeljük, hasznos információkat szerezzünk további munkánkhoz. Természetesen az artroszkópia a központi téma, de kíváncsiak vagyunk a társszakmák és a finanszírozási oldal szakértôinek véleményére is.

A programban a hagyományos és új, fejlôdô területek mellett eddig nem hallott érdekességek is szerepelnek. Külön gondot fordítottunk a mûtôsnôk és gyógytornászok érdeklôdésének felkeltésére. Mindkét szakterület értékét a számukra szervezett kurzusokkal is jeleztük, részvételükre csakúgy, mint munkájukra a napi rutin során, messzemenôen számítunk.

Köszöntöm a kiállító cégek képviselôit és fôként szponzorainkat, akik nagyban hozzájárulnak Társaságunk zavartalan mûködéséhez.

Kellemes és hasznos idôtöltést kívánok minden résztvevônek.

Dr. Halasi TamásA Magyar Artroszkópos Társaság Elnöke

KÖSZÖNTÔ



4


KONGRESSZUSSZERVEZÉSA KONGRESSZUS ELNÖKE

Dr. Halasi Tamás PhD, A Magyar Artroszkópos Társaság elnöke

SZERVEZÔBIZOTTSÁGDr. Szigeti István elnökDr. Hidas Péter PhDDr. Pavlik Attila PhDDr. Szerb Imre PhDDr. Tállay András PhD

TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGProf. Dr. Berkes IstvánDr. Gáspár Levente PhDProf. Dr. Hangody LászlóDr. Mike György PhD

SZAKMAI INFORMÁCIÓDr. Halasi TamásOrszágos Sportegészségügyi IntézetSportsebészeti Osztály1123 BudapestAlkotás út 48.E-mail: [email protected]

KONGRESSZUSI TITKÁRSÁGAsszisztencia Szervezô Kft.1136 BudapestHegedûs Gyula u. 20.Tel.: (1) 350 1854Fax.: (1) 350 0929E-mail: [email protected]

www.asszisztencia.hu

5

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓKKONGRESSZUS HELYSZÍNE

Best Western Lido Hotel****1031 Budapest, Nánási út 67.

HELYSZÍNI REGISZTRÁCIÓ2008. november 14. - péntek 08.00 – 19.00

2008. november 15. - szombat 08.00 – 12.00

RÉSZVÉTELI DÍJMAT tagok számára 10.000 Ft

Nem MAT tagok számára 18.000 Ft

Mûtôsök, gyógytornászok számára 5.000 Ft

Nyugdíjasok, nappali tagozatos egyetemi hallgatók számára ingyenes

Kísérôk számára 7.000 Ft

Bankett vacsora hozzájárulás regisztráltaknak 3.000 Ft

Bankett vacsora hozzájárulás nem regisztráltaknak 7.000 Ft

A részvételi díj étkezést is tartalmaz kávészünetek), melyet a hatályos törvények értelmében a számlán külön, megbontva, közvetített étkezésként fogunk feltüntetni.

RÉSZVÉTELI DÍJ TARTALMARegisztrált résztvevôk Kísérôk

Tudományos programon való részvétel •Kongresszusi táska (csak elôzetes jelentkezés esetén) •Programfüzet •Részvételi igazolás •Kávészünetek • •Kísérôi program •

FAKULTATÍV ÉTKEZÉSA Lido Hotel éttermében 2008.november 14-én 13.00 – 14.00 között lehetôség van egyéni étkezésre. A 3 fogásos ebéd ára: 3.400 Ft / fôEbédjegyek 2008. november 14-én, pénteken, a helyszínen délelôtt 11.00 óráig vásárolhatók meg.A rendezvény ideje alatt a la carte étkezés a Hotel Lido Bowling Klubjában lehetséges.

AKKREDITÁCIÓA konferencia akkreditálása jelenleg folyamatban van. A kapott pontokról a résztvevôket e-mail formájában értesítjük.

ELÔADÁSOK LEADÁSAAz elôadásokat kérjük legkésôbb az adott szekció elôtt 1 órával leadni az elôadóteremben tartózkodó technikusnak.


6


TÁRSASÁGI PROGRAMOKBANKETT VACSORADátum és idôpont: 2008. NOVEMBER 14. | 19.30 – 22.00Helyszín: Csónakház Mulató 1031 Budapest, Római part 30.

A Római-part ékköveként is emlegetett, 1920-ban épült mûemlék Csónakház ad helyet a Magyar Artroszkópos Társaság 10. Kongresszusának alkalmából szervezett bankett vacsorának.Aki járt már a Római-parton, az tudja, hogy ez a környezet semmi máshoz nem hasonlítható.Az erre sétálók akaratlanul is megállnak és megcsodálják az egykoron csónakházként mûködô épületet, mely egy festôi, magányos fûzfa mellett áll.

Bankett vacsora jegy ár:

Regisztrált kongresszusi résztvevôk számára: 3.000 Ft / fô

Nem kongresszusi résztvevôk számára: 7.000 Ft / fô

BOWLING VERSENYDátum és idôpont: 2008. NOVEMBER 14. | 22.00 – 01.00Helyszín: Best Western Lido Hotel - Bowling Klub

A bankett vacsora után a program a Lido Hotel Bowling Klubjában folytatódik, ahol 6 darab pálya áll a vállalkozó kedvû versenyzôk rendelkezésére.

A verseny lebonyolításához 6-8 fôs csapatok jelentkezését várjuk.

A versenyre a kongresszusi regisztrációs pultnál lehet jelentkezni, 2008. november 14-én, pénteken, 08.00 -19.00 között. A verseny ideje alatt a klubban fizetôs bár áll a vendégek rendelkezésére.

KÍSÉRÔI PROGRAMRÓMA AQUINCUMBANDátum és idôpont: 2008. NOVEMBER 15. | 10.00 – 12.30Helyszín: BTM Aquincumi Múzeum 1031 Budapest, Szentendrei út 139.

Találkozó 09.50-kor a Regisztrációs pultnál. A busz pontosan 10.00-kor indul a Lido Hotel elôl. A program végén a busz visszahozza vendégeinket a konferencia helyszínére.

A programon való részvétel a regisztrált kísérôk számára ingyenes.

7

PROGRAM ÁTTEKINTÔ2008. november 14. (péntek)

08.00 – 19.00 Regisztráció

09.00 – 19.00 Szakmai kiállítás

09.00 – 10.00 Gyógytornász Kurzus

10.00 – 10.10 Szünet

10.10 – 10.20 Megnyitó Vezetôségi Tájékoztató

10.20 – 10.30 Szünet

10.30 – 11.30 Szekció 1. » LCA pótlás

11.30 – 12.00 Kávészünet

12.00 – 13.00 Mini Szimpózium I. » Artroszkópia és reumatológia

13.00 – 14.00 Ebédszünet

14.00 – 14.30 Szekció 2. » Egyéb ízületek artroszkópiája

14.30 – 14.40 Szünet

14.40 – 15.30 Szekció 3. » Szabad téma I.


16.00 – 17.00 Mini Szimpózium II. » Az artroszkópia finanszírozása és az egynapos ellátás

17.00 – 17.10 Szünet

17.10 – 18.10 Szekció 4. » Tippek, trükkök, technikai újdonságok

18.10 – 18.20 Szünet

18.20 – 19.10 Szekció 5. » Elvi és gyakorlati hibák, szövôdmények

19.30 – 22.00 Bankett Vacsora a Csónakház Mulatóban

22.00 – 01.00 Bowling Verseny a Lido Hotel Bowling Klubjában

2008. november 15. (szombat)08.00 – 12.00 Regisztráció

09.00 – 13.00 Szakmai kiállítás

08.30 – 09.30 Mûtôsnôi Kurzus

09.30 – 10.20 Szekció 6. » Szabad téma II.


10.50 – 11.50 Mini Szimpózium III. » Artroszkópia és traumatológia

11.50 – 12.00 Szünet

12.00 – 13.00 Szekció 7. » Szalagsérülések

13.00 – 13.30 A Kongresszus zárása


8


TUDOMÁNYOS PROGRAM2008. NOVEMBER 14. – PÉNTEK

08.00 – 19.00 REGISZTRÁCIÓ

9.00 – 19.00 SZAKMAI KIÁLLÍTÁS

9.00 – 10.00 GYÓGYTORNÁSZ KURZUS A VÁLLÖV SZENZOMOTOROS RENDSZERE (elmélet és gyakorlat)

Kurzusvezetôk: DUSKA ZSÓFIA – MOLDVAY ILDIKÓ

1. A VÁLLÍZÜLETI INSTABILITÁSHidas PéterOrszágos Sportegészségügyi Intézet - Budapest

2. PROPRICEPTÍV INGEREK A STABILITÁS SZOLGÁLATÁBANMoldvay IldikóOrszágos Sportegészségügyi Intézet – Budapest

3. ARTROSZKÓPOS SUBACROMIÁLIS DEKOMPRESSZIÓ ÉS BANKART MÛTÉTSzigeti IstvánFôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház - Budapest

4. A SUBACROMIÁLIS DEKOMPRESSZIÓ ÉS AZ INSTABILITÁSOK POSZTOPERATÍV FELADATAIDuska ZsófiaFôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház - Budapest

10.00 – 10.10 SZÜNET

10.10 – 10.20 MEGNYITÓ Vezetôségi Tájékoztató

10.20 – 10.30 SZÜNET

2008. november 14. – péntek

9

10.30 – 11.30 SZEKCIÓ 1 LCA pótlás

Üléselnökök: BERKES ISTVÁN – BÉRES GYÖRGY

KÉTKÖTEGES, NÉGYCSATORNÁS ELÜLSÔ KERESZTSZALAGPÓTLÁSSAL ELÉRT EREDMÉNYEINK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATAHangody László, Bodó László, Vásárhelyi Gábor, Baló Eszter, Hangody GyörgyFôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály – Budapest, Multicenter Study A-0025 10’

1. AZ ELÜLSÔ KERESZTSZALAG TIBIÁLIS TAPADÁSI ZÓNÁJÁNAK ANATÓMIAI ELEMZÉSETállay András1, Lim Mui-Hong2, Bartlett John3 1) Országos Sportegészségügyi Intézet - Budapest2) Singapore General Hospital - Singapore3) Warringal Private Hospital - Melbourne, AustraliaA-0021 8’

2. ANATÓMIAI (KÉTKÖTEGES) LCA PÓTLÁS - SZEMLÉLETVÁLTOZÁSKnoll Zsolt1, Tihanyi Dávid2 1) Kastélypark Klinika - Tata2) Fôvárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház - Rendelôintézet és Baleseti Központ – BudapestA-0001 8’

3. MI A HELYZET A KÉTKÖTEGES (ANATOMIAI) LCA PÓTLÁSSAL?Biró Csaba, Szilágyi Zoltán Vas megyei Markusovszky Kórház, Balesetsebészeti Osztály – SzombathelyA-0006 8’

4. EGY KÖTEGES, KÉTKÖTEGES, VAGY SZELEKTIV „KÖTEG” ELÜLSÔ KERESZTSZALAG PÓTLÁS?Tállay András1, Lim Mui-Hong2, Hayden Morris M.D.3

1) Országos Sportegészségügyi Intézet - Budapest2) Singapore General Hospital - Singapore3) The Park Clinic - Melbourne, AustraliaA-0031 8’

5. IZOLÁLT ELÜLSÔ KERESZTSZALAG SÉRÜLÉS ELLÁTÁSÁNÁL FELHASZNÁLT KÜLÖNBÖZÔ AUTOLÓG GRAFT TÍPUSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATABaló Eszter1, Hangody László2, Bodó László2, Hangody György3, Schandl Károly3

1) Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék - Debrecen2) Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály - Budapest3) Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar - BudapestA-0013 8’

MEGBESZÉLÉS 10’

11.30 – 12.00 KÁVÉSZÜNET Elôcsarnok



10


12.00 – 13.00 MINI SZIMPÓZIUM I. ARTROSZKÓPIA ÉS REUMATOLÓGIA

Üléselnökök: LAKATOS TAMÁS – GÁSPÁR LEVENTE

1. AZ ARTROSZKÓPIA SZEREPE A REUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN ÉS TERÁPIÁJÁBANMikó Ibolya, Bálint PéterOrszágos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet - Budapest20’

2. SZEMLÉLETVÁLTÁS A SYNOVECTOMIA TERÜLETÉNSzerb ImreFôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház - Budapest10’

3. MIKOR NE VÉGEZZÜNK ARTROSZKÓPIÁT TRAUMA NÉLKÜLI ÍZÜLETI DUZZANAT ESETÉN?Halasi Tamás1, Lakatos Tamás2

1)Országos Sportegészségügyi Intézet - Budapest2) Budai Irgalmasrendi Kórház - Budapest10’

MEGBESZÉLÉS 20’

13.00 – 14.00 EBÉDSZÜNET

14.00 – 14.30 SZEKCIÓ 2. EGYÉB IZÜLETEK ARTROSZKÓPIÁJA

Üléselnökök: PAVLIK ATTILA – SZABÓ ISTVÁN

1. A VÁLLÍZÜLETI INSTABILITÁSOK ARTROSZKÓPOS ELLÁTÁSA – SAJÁT TAPASZTALATOK Kovács Attila, Erdélyi Gábor, Hibbey Csaba, Balogh Péter, Béres GyörgyKastélypark Klinika - TataA-0014 8’

2. A VÁLLARTHROSCOPIA MIBEN VÁLTOZTATTA MEG SZEMLÉLETÜNKET?Bauer Ottó, Horváth István Vas Megyei Markusovszky Kórház Baleseti-, Helyreállító és Kézsebészeti Osztály - SzombathelyA-0003 8’

3. HÁTSÓ BOKA-ARTROSZKÓPIA - INDIKÁCIÓK ÉS MÛTÉTI TECHNIKAKynsburg Ákos, C. Niek van DijkAcademisch Medsch Centrum (AMC), Amszterdami Egyetem (UvA) - Amszterdam, Hollandia A-0026 8’

MEGBESZÉLÉS 6’


11

14.30 – 14.40 SZÜNET

14.40 – 15.30 SZEKCIÓ 3. SZABAD TÉMA I.

Üléselnökök: SZIGETI ISTVÁN – HIDAS PÉTER

1. DISTALIS BICEPSÍN RUPTURÁK SORÁN HASZNÁLATOS RÖGZÍTÉSI MÓDSZEREK Bodó László, Hangody László, Domaraczki Olivér, Rahmeh Husam, Szigeti István, Tóth Ferenc, Béres György Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály - BudapestKastélypark Klinika - Tata A-0011 8’

2. HAGYOMÁNYOS RADIOLÓGIAI VIZSGÁLAT SZEREPE ELÜLSÔ VÁLLINSTABILITÁS ESETÉN Torkos Miklós Bulcsú1, Magda I.4, Edwards B.2, Walch G. 3, Szabó I.1, Repa I.4

1) Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészet Ortopédiai Egység - Kaposvár2) Fondren Orthopedic Group - Houston, Texas3) Centre Orthopedic Santy - Lyon, Franciaország4) Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrum - KaposvárA-0028 8’

3. A M. SUBSCAPULARIS IZOLÁLT SZAKADÁSÁNAK MÛTÉTI HELYREÁLLÍTÁSA Szabó István1, B. Edwards2, G. Walch3, D. Molé4, L. Nové-Josserand3, A. Boulahia3, L. Neyton3, B. Lindgren5

1) Kaposi Mór Oktató Kórház Ortopédiai Egység - Kaposvár2) Fondren Orthopedic Group - Houston, Texas3) Centre Orthopedic Santy - Lyon, Franciaország4) Clinique de Traumatologie et d'Orthopédie - Nancy, Franciaország5) Department of Biostatistics, University of Minnesota - Minneapolis, MinnesotaA-0020 8’

4. BICEPS, MINT A FÁJDALOM FORRÁSA ROTÁTORKÖPENY PATOLÓGIÁBAN Szabó István1, Torkos M. B.1, Gimesi Cs.1, Saab N.1, Bogdán T.1, Laky A.1, G. Walch2

1) Kaposi Mór Oktató Kórház Ortopédiai Egység - Kaposvár 2) Centre Orthopedique Santy - Lyon, FranciaországA-0030 8’

5. TÉRDARTROSZKÓPOS MÛTÉTEINK ELEMZÉSE Széplaki T. Attila1, R c an Florin1, Széplaki A. Attila 2

1) Rehabilitációs Klinika – Kolozsvár, Románia2) Semmelweis Egyetem Központi Gyakornoki Rendszer - Budapest A-0007 8’

MEGBESZÉLÉS 10’




12


16.00 – 17.00 MINI SZIMPÓZIUM II. AZ ARTROSZKÓPIA FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ EGYNAPOS ELLÁTÁS

Üléselnökök: HALASI TAMÁS – MIKE GYÖRGY

1. AZ ARTROSZKÓPOS SEBÉSZET GAZDASÁGI TÉNYEZÔI MAGÁNINTÉZMÉNYBENBéres GyörgyKastélypark Klinika - Tata10’

2. A HBCS-PONTOK KÖLTSÉGSZERKEZETESzekeres KrisztiánKastélypark Klinika - Tata5’

3. AZ ARTROSZKÓPOS SEBÉSZET GAZDASÁGI TÉNYEZÔI ÁLLAMI INTÉZMÉNYBENToman JózsefOrszágos Sportegészségügyi Intézet – Budapest10’

MEGBESZÉLÉS 10’

4. AGGÁLYOK AZ EGYNAPOS ARTRÓSZKÓPOS SEBÉSZET HAZAI ELTERJEDÉSÉVEL KAPCSOLATBANPalkonyay GáborSzent Lázár Megyei Kórház - Salgótarján10’

5. KOMMENTÁR ÉS VITAINDÍTÓMészáros TamásSzegedi Tudományegyetem ÁOK, Ortopédiai Klinika - Szeged5’

MEGBESZÉLÉS 10’

17.00 – 17.10 SZÜNET


13

17.10 – 18.10 SZEKCIÓ 4. TIPPEK, TRÜKKÖK, TECHNIKAI ÚJDONSÁGOK

Üléselnökök: NAGY JÓZSEF – NEMES JÓZSEF

LCA - PÓTLÁS TRANSZKONDILÁRIS FEMORÁLIS RÖGZÍTÉSSELBéres GyörgyKastélypark Klinika - Tata10’

1. TIPPEK AZ UZSOKI KÓRHÁZBÓL18 ’

NÉHÁNY TIPP A SEMITENDINOSUS PLASZTIKÁKHOZ Bodó László, Hangody László, Szigeti István, Kárpáti Zoltán Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály – BudapestA-0012

TIPPEK, TRÜKKÖK A ZÁRÓ TÍPUSÚ MAGAS TIBIA OSTEOTOMIÁK ELVÉGZÉSÉHEZ Hangody László, Kárpáti Zoltán, Domaracki Olivér, Vásárhelyi Gábor Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály – BudapestA-0024

TIPPEK, TRÜKKÖK A NYITÓ TÍPUSÚ MAGAS TIBIA OSTEOTOMIÁK ELVÉGZÉSÉHEZ Hangody László, Kárpáti Zoltán, Bodó László, Szûcs Attila, Vásárhelyi Gábor Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály – BudapestA-0023

2. TIPPEK A SPORTKÓRHÁZBÓLHalasi Tamás, Tállay András, Hidas Péter, Pavlik AttilaOrszágos Sportegészségügyi Intézet - Budapest18’

MEGBESZÉLÉS 10’

18.10 – 18.20 SZÜNET



14


18.20 – 19.10 SZEKCIÓ 5. ELVI ÉS GYAKORLATI HIBÁK, SZÖVÔDMÉNYEK

Üléselnökök: HALASI TAMÁS – KOVÁCS ATTILA

1. TÉNYLEG IMPINGEMENT SYNDROMA? A FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT JELENTÔSÉGE ROTÁTOR-KÖPENY PATOLÓGIÁK ESETÉNSzabó István, Torkos M. ., Gimesi Cs., Saab N., Bogdán T., Laky A., Henics D.Kaposi Mór Oktató Kórház Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály Ortopédiai Egység - KaposvárA-0029 8’

2. SUBACROMIALIS DECOMPRESSIO- CSAK FEDETTEN? Horváth István, Bauer Ottó Vas Megyei Markusovszky Kórház, Baleseti-, Helyreállító és Kézsebészeti Osztály - SzombathelyA-0005 8’

3. LCA PLASTICAT KÖVETÔ ARTHROFIBRÓZIS KEZELÉSÉVEL SZERZETT TAPASZTALATAINK Szilágyi Zoltán, Bíró Csaba, Kelemen Péter, Arthoffer Andrea Vas Megyei Markusovszky Kórház Baleseti Sebészeti Osztály – SzombathelyA-0009 8’

4. SZEPTIKUS GONITISEK KERESZTSZALAG PLASZTIKÁK UTÁN Fröhlich Péter Országos Sportegészségügyi Intézet - Budapest A-0010 8’

MEGBESZÉLÉS 10’

19.30 – 22.00 Bankett vacsora a Csónakház Mulatóban

22.00 – 01.00 Bowling verseny a Lido Bowling Klubban


15

2008. november 15. – szombat

2008. NOVEMBER 15. – SZOMBAT

08.00 – 12.00 Regisztráció

09.00 – 13.00 SZAKMAI KIÁLLÍTÁS

08.30 – 09.30 MÛTÔSNÔI KURZUS AZ ARTROSZKÓPIA MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVÔJE MÛTÔSNÔI SZEMPONTBÓL

Kurzusvezetô: RÁCZ PÉTERNÉ

1. AZ ARTROSZKÓPIA TÖRTÉNETE, HAZAI FEJLÔDÉSEBerkes IstvánOrszágos Sportegészségügyi Intézet – Budapest

2. RUTIN ARTROSZKÓPOS MÛSZERHASZNÁLAT NAPJAINKBANTállay AndrásOrszágos Sportegészségügyi Intézet – Budapest

3. KARBANTARTÁS, MÛSZERSÉRÜLÉSEK MEGELÔZÉSERácz PéternéOrszágos Sportegészségügyi Intézet – Budapest

4. A JÖVÔ MÛSZEREI – A KARL STORZ CÉG BEMUTATÓJARácz PéternéOrszágos Sportegészségügyi Intézet – Budapest

5. KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK ÚJ MÛSZEREKKELTállay AndrásOrszágos Sportegészségügyi Intézet – Budapest

09.30 – 10.20 SZEKCIÓ 6. SZABAD TÉMA II.

Üléselnökök: SZERB IMRE – BARTHA LAJOS

1. VISCOSUPPLEMETIO SZEREPE ARTHROSCOPIÁN ÁTESETT BETEGEK REHABILITÁCIÓJÁBAN Vásárhelyi Gábor, Hangody László, Kárpáti Zoltán, Kollár RóbertFôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház - BudapestSanitas Magánklinika - Budapest A-0016 8’


16


2. FRISS OSTEOCHONDRALIS ALLOGRAFTOK ÁTÜLTETÉSÉNEK TECHNIKAI PROBLÉMÁI Hangody László Rudolf, Rátai Dániel, ifj. Kárpáti Zoltán, Kárpáti Zoltán, Hangody LászlóSemmelweis Egyetem, Doktori Iskola – Budapest, Multicenter StudyA-0019 8’

3. TÉRDÍZÜLETI PORCDEFEKTUSOK OPERATÍV KEZELÉSE: MATRIX-ASSZOCIÁLT AUTOLÓG CHONDROCYTA-TRANSZPLANTÁCIÓ (MACT) ÉS MICROFRACTURE KÖZÉPTÁVÚ EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kynsburg Ákos, Burgstaller Ralf, Teufel Ingomar Landesklinikum Mostviertel Amstetten, Traumatológiai Osztály - AusztriaA-0002 8’

4. DENKS MÛTÉT SZEREPE A RECIDÍV PATELLAFICAMOK MÛTÉTI ELLÁTÁSÁBAN Bányai Tamás, Gera László, Csomor László, Nagy Enikô Megyei Kórház, Traumatológia és Kézsebészeti Osztály - Kecskemét A-0004 8’

5. RECIDÍV BAKER CYSTÁK VIZSGÁLATA Hock Csaba, Samu D., Farkas Cs. Jósa András Oktató Kórház, Ortopédiai Osztály - NyíregyházaA-0008 8’

MEGBESZÉLÉS 10’


10.50 – 11.50 MINI SZIMPÓZIUM III. ARTROSZKÓPIA ÉS TRAUMATOLÓGIA

Üléselnökök: FRÖHLICH PÉTER - SZIGETI ISTVÁN

1. ÍZÜLETI TÖRÉSKEZELÉS ÉS ARTROSZKÓPIANagy JózsefSemmelweis Kórház – Kiskunhalas10’

2. OSTEOSYNTHESIS SPORTOLÓKNÁLFröhlich PéterOrszágos Sportegészségügyi Intézet – Budapest10’

3. MINIMAL INVASIVE AC JOINT-RECONSTRUCTIONDr. Mathias WellmannUniversity Hospital of Münster – Münster, Germany8’ + 2’

4. A TÉRDÍZÜLET FRISS SZALAGSÉRÜLÉSEINEK ELLÁTÁSA Hangody László, Szigeti István, Bodó László Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály – BudapestA-0027 10’


17

5. AKUT ARTROSZKÓPIA – VITAINDÍTÓSzigeti IstvánFôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház – Budapest5’

MEGBESZÉLÉS 15’

11.50 – 12.00 SZÜNET

12.00 – 13.00 SZEKCIÓ 7. SZALAGSÉRÜLÉSEK

Üléselnökök: HANGODY LÁSZLÓ – TÁLLAY ANDRÁS

HÁTSÓ KERESZTSZALAG PÓTLÁSBerkes IstvánOrszágos Sportegészségügyi Intézet – Budapest10’

1. REVÍZIÓS ELÜLSÔ KERESZTSZALAG PÓTLÁS GYERMEKNÉL - ESETISMERTETÉS Tállay András1, Lim Mui-Hong2, Bartlett John3

1) Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály - Budapest2) Singapore General Hospital - Singapore3) Warringal Private Hospital - Melbourne, AustraliaA-0022 8’

2. ELÜLSÔ KERESZTSZALAG PÓTLÁS TRANSZFIX RENDSZEREKKEL. KEZDETI EREDMÉNYEINK. Erdélyi Gábor, Béres György, Kovács Attila Kastélypark Klinika - TataA-0017 8’

3. „HEALING RESPONSE” TERÁPIÁVAL KEZELT MEDIALIS OLDALSZALAG SÉRÜLÉS UTÓKEZELÉSI SZEMPONTJAI Duska Zsófia, Hangody László, Mészáros Mihályné, Orosházi Andrea, Ónodi Ágnes Fôvárosi Önkormányzati Uzsoki utcai Kórháza - Budapest A-0015 8’

4. MEDIÁLIS OLDALSZALAG ÉS ELÜLSÔ KERESZTSZALAG KOMBINÁLT SÉRÜLÉSÉNEK TAKTIKAI ÉS REHABILITÁCIÓS SZEMPONTJAI Gyémánt Anett, Horváth Mária, Vásárhelyi Gábor Fôvárosi Önkormányzati Uzsoki Utcai Kórház - BudapestA-0018 8’

MEGBESZÉLÉS 15’

13.00 – 13.30 A KONGRESSZUS ZÁRÁSA



18


ABSZTRAKTOK

19

SZEKCIÓ 1. » LCA pótlás 2008. november 14. » 10.30-11.30

A-0025 KÉTKÖTEGES, NÉGYCSATORNÁS ELÜLSÔ KERESZTSZALAGPÓTLÁSSAL ELÉRT EREDMÉNYEINK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Hangody László, Bodó László, Vásárhelyi Gábor, Baló Eszter, Hangody GyörgyFôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály – Budapest, Multicenter Study

CÉLKITÛZÉS: Az Uzsoki Kórház Ortopéd-traumatológiai Osztályán végzett anatómiai, kétköteges, négycsatornás elülsô keresztszalagpótlások és hagyományos technikával végzett szalagrekonstrukciók összehasonlító prospektív utánvizsgálata.

MÓDSZER: Prospektív utánvizsgálat IKDC, Lysholm pontrendszerekkel valamint objektív stabilitásméréssel.

EREDMÉNYEK: A Lysholm pontrendszer vonatkozásában érdemi különbségek nem mutatkoztak. Az IKDC pontértékek vonatkozásában a kétköteges csoport eredményei meghaladták a hagyományos csoportét, de különbség kapcsolatba hozható a kétköteges csoport kedvezôbb kiindulási porcállapotával. A szubjektív és az objektív stabilitásméréssel egyaránt jobbnak bizonyult a kétköteges csoport. Különösen kedvezôek voltak a rotációs stabilitás eredményei. A szövôdmények egyik csoportban sem haladták meg az irodalomban közölt komplikációs rátát. A vizsgált idôszakban a feltételezett kedvezôbb porcvédô effektus még nem volt igazolható. KÖVETKEZTETÉSEK: Az anatómiai, kétköteges pótlás korai eredményei jobb stabilitási viszonyok kialakulását vetítik elôre. Ennek révén hosszútávon jobb porcvédô hatás várható, amit azonban ebben az utánkövetési idôszakban még nem lehet igazolni.

A-0021 AZ ELÜLSÔ KERESZTSZALAG TIBIÁLIS TAPADÁSI ZÓNÁJÁNAK ANATÓMIAI ELEMZÉSE Tállay András1, Lim Mui-Hong2, Bartlett John3 1)Országos Sportegészségügyi Intézet - Budapest 2) Singapore General Hospital - Singapore 3) Warringal Private Hospital - Melbourne, Australia

CÉL: Az elülsô keresztszalag tibiális tapadási területén a két anatómiai köteg topográfiai helyzetének meghatározása.

ANYAG ÉS MÓDSZER: 2007. január-április hónapokban totál térdprotézis beültetéssel operált betegeinkbôl összesen 36 resecalt tibia platót gyûjtöttünk. Bekerülési kritériumkén határoztuk meg az ép LCA meglétét, valamint az osteophyták hiányát a tapadási régió körül. Minden esetben megpróbáltuk elkülöníteni az LCA-csonk két anatómiai kötegét, ezt követôen topográfiai helyzetüket dokumentáltuk. Vernier calipper segítségével mértük a tibiális tapadási zóna, valamint a tibia plató alap paramétereit.

EREDMÉNYEK: A tibia plató átlagos szélessége 78,7±6,5 mm, mélysége 46,4±5,0 mm volt. Az LCA tibiális tapadásának (AP-irány) hosszúsága 19,5±2,6 mm, szélessége (medial-lateral) 10,3±1,9 mm volt. A 36 frissen kipreparált LCA csonkok közül a két köteg elkülönítés 14 (38,9%) esetben nem volt lehetséges. A tibiális tapadási


20


zóna topográfiai tengelyének iránya anteromediális-posterolaterális (AM-PL) 7 mintánál, anterior- posterior (A-P) 8 példánynál, Anteroalaterális- posteromediális (AL-PM) 4 példánynál, és laterális-mediális (L-M) 3 példánynál volt. A két anatómiai köteg középpontja közti távolság 9,3±1,8 mm volt.

KÖVETKEZTETÉS: Anatómiai tanulmányunk szerint a két különálló anatómiai köteget mindössze az esetek 61.1% (22) –ban tudtuk elkülöníteni. A két köteg helyzete alapján a tapadási zóna tengelye igen nagy eltéréseket mutat.

A-0001 ANATÓMIAI (KÉTKÖTEGES) LCA PÓTLÁS - SZEMLÉLETVÁLTOZÁS Knoll Zsolt1, Tihanyi Dávid2 1) Kastélypark Klinika - Tata 2) Fôvárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház- Rendelôintézet és Baleseti Központ - Budapest

CÉLKITÛZÉS: Az új mûtéti technika miatt változtatott vizualizáció a femorális eredési pontokra való rátekintést tette lehetôvé. Ennek birtokában a hagyományos LCA pótlás célzási stratégiájában is szemléletváltozást szeretnénk elérni.

MÓDSZER, EREDMÉNYEK: 3 éve végzünk anatómiai (kétköteges) LCA pótlást betegeinken. 150 betegen elvégzett mûtét alapján vontuk le következtetéseinket a célzási stratégia változtatásával kapcsolatban. A femorális furatok kialakításához szükséges mediális segédportál használata tárta fel az anatómiai eredések pontos helyét.

KÖVETKEZTETÉS: A módosított vizualizáció mind az egyköteges mind a kétköteges technikához segítséget nyújt az anatómiai elvek megvalósításában. Ennek alapján megállapítható, hogy a transztibiális femorális célzás alkalmatlan ezen elv betartására. A típusos anteromediális vizualizáció csak részben nyújt segítséget a femorális eredési pontok meghatározásában.

A-0006 MI A HELYZET A KÉTKÖTEGES (ANATOMIAI) LCA PÓTLÁSSAL? Biró Csaba, Szilágyi Zoltán Vas megyei Markusovszky Kórház, Balesetsebészeti Osztály - Szombathely

CÉLKITÛZÉS: Egy helyzetképet szeretnénk felvázolni a módszer jelen állapotáról, bemutatva az általunk végzett technikát is.

MÓDSZER: Hét, a technikával elsôk között foglalkozó külföldi (amerikai, japán, francia, olasz) munkacsoport módszerét hasonlítjuk össze. Rövid áttekintést mutatunk a magyarországi helyzetrôl, saját anyagunkat is bemutatva.

EREDMÉNYEK: Eddig elvégzett mûtéteink alapján beszélünk kezdeti tapasztalatainkról. Tekintettel a kevés esetszámra és a rövid idôre, ezek inkább mûtét technikai fogásokra, mintsem eredményekre vonatkoznak.

KÖVETKEZTETÉS: Tekintve, hogy a módszer még nem használatos széles körben, inkább az útmutatások megfogalmazásához adnánk hozzá tapasztalatainkat, véleménynyilvánításra bírva az itthoni munkacsoportokat is.

21

A-0031 EGY KÖTEGES, KÉTKÖTEGES, VAGY SZELEKTIV „KÖTEG” ELÜLSÔ KERESZTSZALAG PÓTLÁS? Tállay András1, Lim Mui-Hong2, Hayden Morris M.D.3

1) Országos Sportegészségügyi Intézet - Budapest 2) Singapore General Hospital - Singapore 3) The Park Clinic - Melbourne, Australia

CÉL: Elôadásunk célja, betegeink LCA-szakadási típusainak ismertetése, ennek függvényében az általunk választott mûtéti technika - egy köteges, kétköteges, vagy “szelektív köteg” - bemutatása.

ANYAG ÉS MÓDSZER: 2007. május-október idôszakban összesen 100 egymást követô primer hamstring vagy patella-inas LCA-pótlásra jelentkezô eseteinket vizsgáltuk. A térdízület stabilitását KT-2000-es arthrometerrel mértük, az ízület stabilitását érzéstelenítést követôen is megvizsgáltuk. A stabilitási vizsgálatok eredményeit, valamint az artroszkópos vizsgálat alapján az LCA-szakadás típusát dokumentáltuk.

EREDMÉNYEK: A 100 vizsgált esetünk közül 56 esetben találtunk teljes, 44 esetben részleges szakadást. Összesen 35 esetben végeztünk egyköteges (hamsting, patella-ín), 44 szelektív anteromedialis (35) vagy posterolateralis (9) köteg; 21 esetben kétköteges, anatómiai LCA-pótlást.

KÖVETKEZTETÉS: Teljes LCA-szakadást eseteink 56%-ában találtunk. Az általunk választott mûtéti technika függ az LCA-szakadás típusa mellett a betegek életkorától, az anamnézistôl (egyéb betegségek, korábbi mûtétek), a sportaktivitástól, valamint a beteg biztosítási állapotától egyaránt.

A-0013 IZOLÁLT ELÜLSÔ KERESZTSZALAG SÉRÜLÉS ELLÁTÁSÁNÁL FELHASZNÁLT KÜLÖNBÖZÔ AUTOLÓG GRAFT TÍPUSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Baló Eszter1, Hangody László2, Bodó László2, Hangody György3, Schandl Károly3

1) Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék - Debrecen 2) Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály - Budapest 3) Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar - Budapest

CÉLKITÛZÉS: Az elülsô keresztszalag pótlásra használt különbözô típusú és különbözô módon rögzített autológ graftokkal kapcsolatos tapasztalatok összehasonlítása, különös tekintettel az operált ízület stabilitására valamint a mûtét utáni szövôdmények elôfordulási gyakoriságára.

ANYAG ÉS MÓDSZER: Az Uzsoki Kórház Ortopéd-Traumatológiai Osztályán 2001 óta elsôdleges graftválasztásként semitendinosus ínból készített négyszálas oltványokat használunk LCA pótlásra, melyeket proximalisan Endobuttonnal, distalisan „fast lock” technikával rögzítünk. Az elmúlt 2 évben 10 betegünknél a semitendinosus graftot egy új fejlesztésû, Tensofix implantátummal rögzítettük a tibialis tunnelbe. A Fejér-megyei Szent György kórház Mozgásszervi Centrumában interferenciacsavarokkal rögzített BTB graftokkal végzik az LCA pótlást. Az elmúlt 2 évben a két intézetben izolált primer LCA sérülés miatt operáltak közül homogenizált alcsoportokból véletlenszerûen választottunk ki 10-10 beteget a következô kritériumoknak megfelelôen: 1. csoport: 6-24 hónap közötti BTB pótlás,


22


2. csoport: 6-24 hónap között operált hamstring graft „fast lock” technikával rögzítve,3. csoport: 6-24 hónap között operált hamstring graft Tensofix implantátummal rögzítve.A postoperatív szakban a rehabilitáció minden betegnél azonos volt. Retrospektív vizsgálat során a kórlap dokumentáció, szubjektív panaszok, IKDC score és a kontroll rtg felvételen látható tunnel elváltozások illetve degeneratív jelek alapján értékeltük az elért eredményeket. Emellett szubjektív stabilitási vizsgálómódszerekkel és KT 1000 arthrometerrel mértük az operált ízület stabilitását.

EREDMÉNYEK: Visszamaradó instabilitásról egy beteg sem panaszkodott. Az IKDC score és rtg elváltozások vonatkozásában nem találtunk lényeges különbséget a rehabilitáció azonos szakaszában járó betegek között a graft és a rögzítés típusától függetlenül. Mûszeres vizsgálattal sem tudtunk az ízület stabilitásában lényeges különbséget kimutatni a „fast lock” technikával és a Tensofix implantatummal rögzített graftok összehasonlítása során. Valamivel kisebb kimozdulást találtunk a BTB-vel ellátott ízületek esetében, azonban szignifikáns különbség itt sem mutatkozott. Ezek a betegek azonban lényegesen gyakrabban panaszkodtak donor területi panaszokról, ami a hamstring ínnal végzett pótlások esetében nem volt jellemzô. A graft tibialis rögzülésénél, a titán ácskapocs környezetében 2 betegünknél alakult ki átmeneti sebgyógyulási zavar, melynek hátterében valószínûleg az implantátummal kapcsolatos hyperreakció állt. Tensofix-szel rögzített graft esetében ilyen elváltozás nem fordult elô.

KÖVETKEZTETÉS: Megfelelôen pozicionált tunnelek esetén az ízület stabilitását sem a beültetett graft típusa, sem a graft rögzítésének módja nem befolyásolja. A gyakran visszamaradó donor területi panaszok miatt a BTB graft helyett a semitendinosus ín felhasználása jelenthet elônyöket. A Tensofix tibialis rögzítô rendszer eddigi tapasztalataink alapján a kezdeti mûtéttechnikai problémákat leszámítva ígéretesnek tûnik. Ahhoz azonban, hogy az új rögzítô rendszer kereskedelmi forgalomba kerülhessen, további fejlesztések és egy nagyobb számú beteganyagon, hosszabb utánkövetési idô alatt elvégzett vizsgálat szükséges.

SZEKCIÓ 2. | EGYÉB IZÜLETEK ARTROSZKÓPIÁJA 2008. november 14. » 14.00-14.30

A-0014 A VÁLLÍZÜLETI INSTABILITÁSOK ARTROSZKÓPOS ELLÁTÁSA – SAJÁT TAPASZTALATOK Kovács Attila, Erdélyi Gábor, Hibbey Csaba, Balogh Péter, Béres GyörgyKastélypark Klinika - Tata

CÉLKITÛZÉS: A vállízületi instabilitások artroszkópos mûtéti ellátása világszerte elfogadottá vált, bizonyos betegszelekciós kritériumok mellett a nagyobb centrumokban ez az elsôdlegesen választott eljárás. Magyarországon, elsôsorban a mûtéthez szükséges speciális felszerelés és implantátumok ára miatt a módszer továbbra sem nevezhetô általánosnak.

MÓDSZER: A szerzôk anyagunkban döntôen elülsô instabilitásokat kezeltek artroszkópos technikával titán fonalas horgonycsavaros rögzítéssel. Az elôadásban áttekintjük a stabilizáció mûtéti indikációját és a betegszelekció elveit. Ismertetjük azokat a mûtéttechnikai tapasztalatokat, amelyeket e fedett módszer alkalmazásával szereztünk, kitérve az esetleges hibalehetôségekre is. Megvizsgáljuk a magyarországi finanszírozási viszonyok mellett megkerülhetetlen kérdést, az e mûtétek jelentette többletköltségek problémáját is. Emellett ismertetjük az elért funkcionális eredményeket, amelyeket a betegek általános és instabilitás specifikus pontrendszerekkel történt utánvizsgálatával tudunk értékelni.

23

EREDMÉNYEK: Az artroszkópos beavatkozásra döntôen csontos glenoid defektus nélküli betegeket és primer (nem reoperációs) mûtéti eseteket célszerû kiválasztani. A 40 éves kor körüli és az afeletti betegeknél a mûtét elôtti kivizsgálásnál és az intraoperatív diagnosztikánál is nagy gondot kell fordítani az esetleges társult (vagy primeren pathogen?) kórfolyamatok felderítésére, így különösen a rotátorköpeny sérüléseire, és ennek megfelelôen kell megválasztani az ellátást is. A szerzôk preferálják a két munkacsatornás technikát, az artroszkópos pumpa használatát, fontosnak tartják a megfelelô munkacsatorna elhelyezés mellett, megfelelôen kiképzett végû célzó irányítását, amellyel a horgonyok behelyezése történik. A implantátumok és szükséges segédanyagok valamint az adott HBCS fôcsoport finanszírozása között komoly aránytalanság áll fönn. A funkcionális eredmények tekintetében a betegek zöme a jó-kiváló kategóriába esek.

KÖVETKEZTETÉS: megfelelô betegszelekció és gondos diagnosztika mellett rövid kórházi bennfekvéssel, jó ízületi stabilitás érhetô el, jó funkcionális és kozmetikai eredménnyel.

A-0003A VÁLLARTHROSCOPIA MIBEN VÁLTOZTATTA MEG SZEMLÉLETÜNKET?Bauer Ottó, Horváth István Vas Megyei Markusovszky Kórház, Baleseti-, Helyreállító és Kézsebészeti Osztály - Szombathely

1996-óta végzünk osztályunkon vállízületi arthroscopiát. Az eltelt több mint 10 év alatt szemléletünk fokozatosan átalakult a vállízület belsejérôl szerzett sok képi tapasztalat hatására. A különbözô anatómiai struktúrákhoz kötôdô lokális synovitisek és a súlyos fagyott váll syndroma között kapcsolatot látunk.Új aspektusból látjuk azt a folyamatot, amely az impingement syndroma kialakulásához vezet.A biceps hosszú inának szerepe felerôsödött a váll pathológiás folyamataiban, elemezzük ennek okait, diagnosztikáját és a megoldás lehetôségeit.Az arthroscopia éra elôtt született néhány széles körben ismertté vált állítás a biceps szerepérôl, vizsgáljuk, hogy ezek megállják-e még helyüket.

A-0026 HÁTSÓ BOKA-ARTROSZKÓPIA - INDIKÁCIÓK ÉS MÛTÉTI TECHNIKA Kynsburg Ákos, C. Niek van DijkAcademisch Medsch Centrum (AMC), Amszterdami Egyetem (UvA) - Amszterdam, Hollandia

Elôadásunk elsô részében röviden ismerteti a hátsó behatolású boka-artroszkópia speciális indikációit. Ezt követôen a mûtéti technika gazdagon illusztrált részletes bemutatására kerül sor. Végül klinikai esetismertetések révén szolgáltatunk példákat a mûtéttípus jellegzetes indikációira.


24


SZEKCIÓ 3. | SZABAD TÉMA I. 2008. november 14. » 14.40-15.30

A-0011 DISTALIS BICEPSÍN RUPTURÁK SORÁN HASZNÁLATOS RÖGZÍTÉSI MÓDSZEREK Bodó László, Hangody László, Domaraczki Olivér, Rahmeh Husam, Szigeti István, Tóth Ferenc, Béres György Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály - Budapest Kastélypark Klinika - Tata

CÉLKITÛZÉS: A distalis bicepsín tuberositas radiihez történô refixatioja során használatos eljárások összehasonlítása a mûtéttechnikai nehézségek és szövôdmények viszonylatában.

MÓDSZER: Az egy, ill. a két behatolásból végzett feltárások során tapasztalt komlikációk, a bicepsín csontfuraton történô áthúzása és önmagához visszaöltése, a dorsalis fixalasi lehetôségek, ill. a fémgombbal történô rögzítés technikák kerültek összevetésre.

EREDMÉNYEK: A biceps funkciojában számottevô különbséget nem találtunk, viszont az idegsérülések, utóvérzések és a mûtéti idô, valamint a feltárás mérete terén szignifikáns eltérések mutatkoztak a minimál invasiv rögzítés technikák javára.

KÖVETKEZTETÉS: Összevetve a hagyományos eljárásokkal, a jövôre nézve egyre gyakrabban hódítanak teret a minimál invasiv megoldások, mint például a belsô fémgomb felhasználásával történô mûtéti megoldás.

A-0028 HAGYOMÁNYOS RADIOLÓGIAI VIZSGÁLAT SZEREPE ELÜLSÔ VÁLLINSTABILITÁS ESETÉN Torkos Miklós Bulcsú1, Magda I.4, Edwards B.2, Walch G. 3, Szabó I.1, Repa I.4

1) Kaposi Mór Oktató Kórház, Aktív Mozgásszervi Sebészet Ortopédiai Egység - Kaposvár 2) Fondren Orthopedic Group - Houston, Texas 3) Centre Orthopedic Santy - Lyon, Franciaország 4) Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrum - Kaposvár

CÉLKITÛZÉS: Az elôadás célja az elülsô váll instabilitás hagyományos radiológiai vizsgálatai közül egy kevésbé ismert, de kifejezetten hasznos módszer bemutatása, mely jól szemlélteti a különbözô kialakult csontos eltéréseket. Az elôadás nem foglalkozik beteganyag bemutatásával.

MÓDSZER: A cavitas glenoidalis anatómiai eltérései és a vállízületi instabilitás közötti összefüggést már több szerzô is közölte. Ez a felismerés az alapja annak, hogy vállízületi instabilitás esetében igen fontos a cavitas glenoidalis vizsgálata. A CT és MR korában számos módszer létezik ennek ábrázolására, de a hagyományos röntgen sem elhanyagolható. A szerzôk bemutatnak egy négy felvételbôl álló röntgenfelvétel sort, amelyek különleges technikai hátteret, felkészültséget nem igényelnek.

EREDMÉNYEK: A megfelelôen kivitelezett anteroposterior felvételek a humerusfej neutralis, ki- és berotált helyzetében, valamint Bernageau-féle oldalfelvétel megbízhatóan ábrázolják a vállízület instabilitasa során kialakult csontos elváltozásokat. Jól felismerhetôk a humerus fejen a Hill-Sachs-Malgaigne laesiok, melynek mérete alapján therápiás indikációra utaló információkat nyerhetünk. A vápa elülsô-alsó felszínén kialakuló Bankart-laesio csontos

25

komponense is jól definiálható, amely a Bernageau-féle oldalfelvétellel gyakrabban látható, mint az irodalomban ismert incidencia.

KÖVETKEZTETÉSEK: A vállízület instabilitása során alapvetô a jól kivitelezett röntgenfelvétel sorozat, mert a kezelés módját, prognózisát jelentôsen befolyásolja.

A-0020 A M. SUBSCAPULARIS IZOLÁLT SZAKADÁSÁNAK MÛTÉTI HELYREÁLLÍTÁSA Szabó István1, B. Edwards2, G. Walch3, D. Molé4, L. Nové-Josserand3, A. Boulahia3, L. Neyton3, B. Lindgren5

1) Kaposi Mór Oktató Kórház Ortopédiai Egység - Kaposvár 2) Fondren Orthopedic Group - Houston, Texas 3) Centre Orthopedic Santy - Lyon, Franciaország 4) Clinique de Traumatologie et d'Orthopédie - Nancy, Franciaország 5) Department of Biostatistics, University of Minnesota - Minneapolis, Minnesota

CÉLKITÛZÉS: A rotátorköpeny m. subscapularist érintô szakadásai (antero-superior laesiók) ritkábbak, mint a postero-superior laesiók. Tanulmányunk célja az izolált subscapularis szakadást helyreállító mûtét eredményeinek bemutatása.

MÓDSZER: A m. subscapularis inán 84 esetben nyílt rekonstrukciós mûtétet végeztünk. A betegek átlagéletkora a mûtét során 53.2 év volt. A tünetek kezdetétôl a mûtétig eltelt idô átlagosan 12.5 hónap. Az esetek közül 57 szakadás traumás, 27 pedig degeneratív eredetûnek bizonyult. A szakadás 23 esetben az izom felsô egy-harmadát, 41 esetben a felsô két-harmadát, 20 esetben pedig az egész izmot érintette. A biceps izom hosszú fejének dislocatioját, vagy subluxatioját 54 vállban találtuk, míg 10 esetben a biceps ina el is volt szakadva. A 45 hónap (24- 132 ) átlagos utánkövetési idô után az eredményeket klinikai és képalkotó vizsgálatok segítségével értékeltük.

EREDMÉNYEK: A Constant-score a mûtét elôtti 55 pontról 79.5 pontra emelkedett (p<0.001). 75 beteg volt elégedett, vagy kifejezetten elégedett a mûtét eredményeivel. A mûtét elôtt 4 betegnek volt enyhe fokú glenohumeralis arthrosisa. A mûtétet követôen 25 betegnél találtunk enyhe és 2 betegnél közepesen súlyos arthrosisos elváltozásokat. A mûtét során végzett biceps tenotomia vagy tenodesis kapcsolatba hozható mind az objektív, mind a szubjektív eredmények javulásával.

KÖVETKEZTETÉSEK: Az izolált subscapularis szakadás megvarrása a vállfunkció szempontjából elfogadható javulást hoz a megfelelôen megválasztott betegeknél. Eredményeink azt is mutatják, hogy a mûtét során biceps tenotomia vagy tenodesis is javasolt.


26


A-0030BICEPS, MINT A FÁJDALOM FORRÁSA ROTÁTORKÖPENY PATOLÓGIÁBAN Szabó István1, Torkos M. B.1, Gimesi Cs.1, Saab N.1, Bogdán T.1, Laky A.1, G. Walch2

1) Kaposi Mór Oktató Kórház Ortopédiai Egység - Kaposvár 2) Centre Orthopedique Santy - Lyon, Franciaország

CÉLKITÛZÉS: Az elôadás célja a biceps jelentôségének hangsúlyozása a váll fájdalomban rotátorköpeny patológiák esetén. Az elôadás nem mutat be beteganyagot.

MÓDSZER: Évek óta vita tárgya a biceps biomechanikai ill. funkcionális szerepe a vállízület mozgásában, stabilitásában. Számos tanulmány hangsúlyozta a biceps szerepét a vállízület fájdalmaiban is rotátorköpeny szakadás esetén. Az elôadás során a szerzôk bemutatják a biceps ín anatómiáját, biomechanikáját és felelevenítik az érveket és ellenérveket, a biceps megtartásával ill. tenodesisével, tenotomiájával kapcsolatban rotátorköpeny szakadás esetén. Az elôadás során objektív, szubjektív és radiológiai eredményeket is bemutatunk a tenotomiával ill. tenodesissel kapcsolatban.

EREDMÉNYEK: Különbözô tanulmányok alapján úgy tûnik, hogy a biceps tenodesis ill. tenotómia egy megfontolandó lehetôség a rotátorköpeny szakadás esetében kiválasztott beteganyagon. Bár nem növeli a váll erejét, de fájdalmat csökkenti és javítja a betegek funkcionális eredményét, nagy megelégedettséget szolgálva nekik. A jó funkcionális eredmények ellenére azonban a rotátorköpeny rekonstrukciója nélkül nem csökkenti a szakadás következtében kialakult fokozatos radiológiai, degeneratív elváltozásokat.

KÖVETKEZTETÉSEK: A rotátorköpeny szakadás esetén mind rekonstrukció, mind palliatív mûtét során a biceps hosszú fejének ellátása a fájdalomcsökkentésben szerepet játszik.

A-0007TÉRDARTROSZKÓPOS MÛTÉTEINK ELEMZÉSE Széplaki T. Attila1, R c an Florin1, Széplaki A. Attila 2

1) Rehabilitációs Klinika – Kolozsvár, Románia 2) Semmelweis Egyetem Központi Gyakornoki Rendszer - Budapest

A szerzôk saját tapasztalataik elemzése révén kívánják bemutatni a Kolozsvári Rehabilitációs Klinika Ortopéd Osztályának térdartroszkópos tevékenységét a kezdetektôl napjainkig. Diagnosztikus artroszkópia, traumás- és degenerativ elváltozások kezelése, subtotalis meniscectomia, meniscus visszavarrás, microfractura, LCA pótlás, partialis synovectomia szerepelnek osztályunk artroszkópos térdsebészeti palettáján. Úgy a traumás térdsérülések korai kezelése, mint a degeneratív térdelváltozások artroszkópos kezelése terén osztályunkon elért eredmények az irodalomban talált adatokkal megegyeznek.

27

SZEKCIÓ 4. | TIPPEK, TRÜKKÖK, TECHNIKAI ÚJDONSÁGOK 2008. november 14. » 17.10-18.10

A-0012 NÉHÁNY TIPP A SEMITENDINOSUS PLASZTIKÁKHOZ Bodó László, Hangody László, Szigeti István, Kárpáti Zoltán Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály – Budapest

Bemutatásra kerül a hamstring inak gyors megtisztítása a felesleges izom- és zsírszövettôl, ill. a peritenontól.EndoButton segítségével végzett femoralis oltványrögzítéskor az oltvány "túlhúzásának" veszélye fennáll, mely azt eredményezi, hogy lágyrész interpositum kerül a fémgomb és a femur corticalisa közé. Ennek elkerülésére egy gyorsan kivitelezhetô, egyszerû megoldást mutatunk be.A distalisan alkalmazható rögzítéstechnikák intraoperatív mechanikai szövôdményeit és azok megoldási lehetôségeit taglaljuk.

A-0024 TIPPEK, TRÜKKÖK A ZÁRÓ TÍPUSÚ MAGAS TIBIA OSTEOTOMIÁK ELVÉGZÉSÉHEZ Hangody László, Kárpáti Zoltán, Domaracki Olivér, Vásárhelyi Gábor Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály – Budapest

CÉLKITÛZÉS: A záróék típusú valgizáló magas tibiaosteotomia mûtéti technikájánál tapasztalt nehézségek elkerüléséhez hasznos mûtéttechnikai fogások és javaslatok bemutatása.

MÓDSZER: Osztályunkon az elmúlt húsz év során elvégzett több száz osteotomia tapasztalatainak áttekintése. Videoelemzés során az ajánlott technika bemutatása. A rögzítéstípusok értékelése különös tekintettel rehabilitációs szempontokra.

EREDMÉNYEK: A jelenleg alkalmazott és bemutatott mûtéti technika az elért korrekció megtartásában megfelelôen hatékonynak bizonyult. A rehabilitáció felgyorsult s külsô rögzítés nélkül is lehetôvé teszi a nyújtott térd melletti azonnali terhelést. Ezt természetesen befolyásolhatja az egyidejûleg elvégzett porcfelszínképzô eljárás típusa.A Bauer-Koshino index megbízható számítási eszköz a korrekció elvégzéséhez s megfelelô elôtervezéssel lehetôvé teszi a képerôsítô használatának mellôzését.A módszerhez felhasznált rögzítôimplantátum ill. annak behelyezô eszközei a mûtétet kellôen standardizálják, s könnyen elvégezhetôvé teszik.

KÖVETKEZTETÉSEK: A bemutatott módszer a mûtétet viszonylag könnyen, biztonságosan és gyorsan végezhetô el s lehetôvé teszi, hogy porcfelszínképzô eljárások egyidejû elvégzése is megtörténhessen. A tibialis oldalon végzett tengelykorrekció az elülsô keresztszalagpótlás mellett a leggyakoribb kísérôbeavatkozás, ami a porcfelszínkárosodások kezelésében a biomechanikai oldal megfelelô korrekciójár lehetôséget ad.


28


A-0023TIPPEK, TRÜKKÖK A NYITÓ TÍPUSÚ MAGAS TIBIA OSTEOTOMIÁK ELVÉGZÉSÉHEZ Hangody László, Kárpáti Zoltán, Bodó László, Szûcs Attila, Vásárhelyi Gábor Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály – Budapest

CÉLKITÛZÉS: A nyitóék típusú valgizáló magas tibiaosteotomia mûtéti technikájánál tapasztalt nehézségek elkerüléséhez hasznos mûtéttechnikai fogások és javaslatok bemutatása.

MÓDSZER: Osztályunkon az elmúlt tíz év során elvégzett közel száz osteotomia tapasztalatainak áttekintése. Részletes bemutatásra kerül az osztályon a METRIMED céggel együtt kifejlesztett implantátumcsalád és mûszerháttér. Videoelemzés során az ajánlott technika bemutatása során kerülnek ismertetésre a technikai ajánlások.

EREDMÉNYEK: A jelenleg alkalmazott és bemutatott mûtéti technika az elért korrekció megtartását biztosítja. A rehabilitáció hosszabb, mint a záróék típusnál s kezdeti tehermentesítési periódust is igényel. A Bauer-Koshino index ennél a mûtét típusnál is megbízható számítási eszköz a korrekció elvégzéséhez s megfelelô elôtervezéssel lehetôvé teszi a képerôsítô használatának mellôzését.A módszerhez felhasznált rögzítôimplantátum ill. a behelyezô eszközkészlet a mûtétet kellôen standardizálják, s könnyen elvégezhetôvé teszik.Az egyidejûleg végzett autolog spongiosa beültetés gyorsíthatja a rehabilitációt s csökkentheti az álízület kialakulásának esélyét.

KÖVETKEZTETÉSEK: A mûtét indikációjánál az egyik legfontosabb szempont a patellofemoralis ízület intaktsága, ugyanis a mûtét növeli a patella ill. a trochlea felszínén jelentkezô nyomást.A bemutatott módszer a mûtétet viszonylag könnyen, biztonságosan és gyorsan végezhetô el s lehetôvé teszi, hogy porcfelszínképzô eljárások egyidejû elvégzése is megtörténhessen. A spongiosavételhez ajánlott csôvésô minimál invazív megoldást tesz lehetôvé.

SZEKCIÓ 5. | ELVI ÉS GYAKORLATI HIBÁK, SZÖVÔDMÉNYEK 2008. november 14. » 18.20-19.10

A-0029 TÉNYLEG IMPINGEMENT SYNDROMA? A FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT JELENTÔSÉGE ROTÁTOR-KÖPENY PATOLÓGIÁK ESETÉNSzabó István, Torkos M.B., Gimesi Cs., Saab N., Bogdán T., Laky A., Henics D.Kaposi Mór Oktató Kórház Aktív Mozgásszervi Sebészeti Osztály Ortopédiai Egység - Kaposvár

CÉLKITÛZÉS: Az elôadásnak a klinikumban gyakran tapasztalt diagnosztikus probléma kifejtése a célja. Az elôadás nem foglalkozik beteganyag bemutatásával, inkább a fizikális vizsgálat jelentôsége kerül bemutatásra.

MÓDSZER: A váll fájdalmak hátterében gyakran jelölik meg az impingement syndromát, mely miatt sokszor mûtéti beavatkozás is történik. A pontos fizikális vizsgálat végzése során azonban kiderül, hogy valójában nem az impingement okoz a betegnek panaszt, hanem a rotátor-köpeny valamilyen patológiája miatt kialakult szövôdmény, a befagyott váll syndroma. Ez utóbbi mértéke még erôs váll fájdalom mellett is, bizonyos esetekben olyan enyhe lehet, hogy egy pontatlan fizikális vizsgálat során nem kerül észlelésre. Mivel befagyott váll syndroma fennállása mellett végzett

29

mûtét komplikációjaként könnyebben alakul ki Sudeck-dystrophia, kéz- váll syndroma, vagy egyéb rehabilitációs nehézség, alapvetô a mûtét elôtt ennek kizárása. Ráadásul az enyhe befagyott váll syndroma konzervatív kezelésre jól reagál, tehát a beteg egy felesleges mûtéti beavatkozástól megmenekülhet.

EREDMÉNYEK: Mivel az elôadásnak nem célja beteganyag bemutatása, pontos eredmények nem kerülnek ismertetésre, de a differenciál diagnosztikai alapvetô klinikai, fizikális vizsgálatbeli és terápiás különbségek bemutatásra kerülnek két különálló entitás (befagyott váll syndroma, és impingement syndroma) között.

KÖVETKEZTETÉSEK: A pontos anamnézis felvétel és fizikális vizsgálat segít megkülönböztetni az impingement syndromát a befagyott váll syndromától, amely elsô gondolat szerint egyszerû. Ennek ellenére számos esetben nem történik meg a differenciálás. Mivel a váll mûtétek utáni rehabilitációs szövôdmények súlyos, maradandó károsodást is okozhatnak, ennek alapvetô hatása van a beteg további kezelésére és sorsára.

A-0005 SUBACROMIALIS DECOMPRESSIO- CSAK FEDETTEN? Horváth István, Bauer Ottó Vas Megyei Markusovszky Kórház, Baleseti-, Helyreállító és Kézsebészeti Osztály - Szombathely

CÉL: A feltárás szükségességérôl kíván a döntést segítô támpontot nyújtani.

MÓDSZER: Fizikális és Uh vizsgálat (nem csak statikus képpel !), Arthroscópia, Bursoscópia, Anterolateralis feltárás.

EREDMÉNYEK: 1996 óta végzünk arthroscopos beavatkozásokat a vállízületben és a subacromialis bursaban. A kezdeti tanulási idôszakot leszámítva, voltak betegeink akiket reoperálni kellett az elvégzett scopos acromionplasztikát követôen. Jelen elôadás az okokat kívánja feltárni és elemezni azt, hogy miképpen lehet elkerülni a hasonló szituációkat.

A-0009LCA PLASTICAT KÖVETÔ ARTHROFIBRÓZIS KEZELÉSÉVEL SZERZETT TAPASZTALATAINK Szilágyi Zoltán, Bíró Csaba, Kelemen Péter, Arthoffer Andrea Vas Megyei Markusovszky Kórház Baleseti Sebészeti Osztály - Szombathely

CÉLKITÛZÉS: Rámutatunk az arthrofibrozis kezelésének nehézségeire. Ismertetjük eseteinket, felvázolva azt az utat, mellyel csökkenthetjük elôfordulásának esélyét.

MÓDSZER: Az eseteink kapcsán szerzett tapasztalatainkat szeretnénk megosztani, kiegészítve az irodalomból nyert utalásokkal. Ismertetve a mûtéti indikációt, a mûtéti beavatkozást, a postoperativ gyógytorna, fiziko therapia általunk alkalmazott lépéseit.

EREDMÉNYEK: Eseteink közül ismertetjük azok eredményeit. A végeredményt tekintve az eredmények jónak mondhatóak, de a többszöri mûtéti, a hosszú rehabilitáció jelentôs terhet ró mind a betegre, mind a kezelô személyzetre.


30


KÖVETKEZTETÉS: Az arthrofibrózis az esetek egy részében megelôzhetô, a már kialakult szövôdmény megfelelô operatív technikával, gyógytornával kezelhetô, teljes értékû térdfunkció érhetô el.

A-0010 SZEPTIKUS GONITISEK KERESZTSZALAG PLASZTIKÁK UTÁN Fröhlich Péter Országos Sportegészségügyi Intézet - Budapest

BEVEZETÉS: A keresztszalag mûtétek után fellépô súlyos komplikációk gyakorisága az irodalmi adatok szerint 0,17% és 3 % között mozog.

CÉL: Irodalmi áttekintés és a saját esetek analízise alapján összefoglalni állásfoglalásunkat.

ANYAG ÉS MÓDSZER: 2005-ben és 2006-ban 987 keresztszalag (975 LCA és 12 LCP) mûtétet végeztünk. 13 (1,3%) gonitises komplikációt észleltünk. 4 eset kezdôdött ízületen kívüli góccal, 9 eset ízületi infekció volt. 9 esetben egyedül az arthroscopos debridement illetve synovectomia is eredményes volt, míg 4 esetben végül nyílt synovectomiára kényszerültünk. Csak 1 esetben távolítottuk el a transzplantátumot. Elemeztük a klinikai tüneteket, a laboreredmények megbízhatóságát. Általában 24 órás ízületi öblítéseket, kombinált antibiotikus kezeléseket végeztünk.

KÖVETKEZTETÉS: A keresztszalag plasztikák gyulladásos komplikációi ritkák, a végeredmény szempontjából fontos a korai felismerés és a kezelés. Ma az ízületi fertôzés ismételt tükrözéses debridement-a vagy nyílt kezelése egyaránt elfogadott.

SZEKCIÓ 6. | SZABAD TÉMA II. 2008. november 15. » 09.30-10.20

A-0016 VISCOSUPPLEMETIO SZEREPE ARTHROSCOPIÁN ÁTESETT BETEGEK REHABILITÁCIÓJÁBAN Vásárhelyi Gábor, Hangody László, Kárpáti Zoltán, Kollár RóbertFôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház - Budapest Sanitas Magánklinika - Budapest

Elôadásunkban, a hazánkban mostoha gyerekként kezelt viscosupplementatio gyakorlati jelentôségére szeretnénk rávilágítani a figyelmet.Nemzetközi irodalomra támaszkodva vázoljuk az intraarticularisan beadott hyaluron mechanikai, ill. biológiai hatását, összehasonlítva, hogy ezen élettani hatások effektivitása miként függnek össze a hazánkban is elérhetô hyaluronsav származékok fizikai, ill. kémiai tulajdonságaival.Végezetül bemutatjuk, hogy gyakorlatunkban az arthrscopos porcellátáson, ill. amennyiben erre lehetôségünk volt, magát a prearthrosis (tengelyeltérés, instabiltás, patellofemorális rendellenség, stb.) okát is megszüntetô mûtéten átesett betegek rehabilitációja miként gyorsítható fel az inraarticularis viscosupplementatio kellô idôben való alkalmazásával.

31

A-0019 FRISS OSTEOCHONDRALIS ALLOGRAFTOK ÁTÜLTETÉSÉNEK TECHNIKAI PROBLÉMÁI Hangody László Rudolf, Rátai Dániel, ifj. Kárpáti Zoltán, Kárpáti Zoltán, Hangody LászlóSemmelweis Egyetem, Doktori Iskola – Budapest, Multicenter Study

CÉLKITÛZÉS: A friss osteochondralis allograftok átültetése a kiterjedt, mély fokális osteochondralis defektusok kezelésének hatékony alternatívája. A módszer az utóbbi 5 évben népszerûvé vált az Amerikai Egyesült Államokban, de nincs vele érdemi klinikai tapasztalat Európában ill. hazánkban. Az elôadás célja a technikai problémák áttekintése, megoldási alternatívák felvázolása és a hazai gyakorlat elôkészítése.

MÓDSZER: Homológ osteochondralis graftok átültetésérôl Lexer már 1908-ban beszámolt. A technika évtizedeken kersztül foglalkoztatta az ortopéd sebészeket, de szélesebb klinikai gyakorlat nem alakult ki. Ismertté vált, hogy az ilyenformán átültetett hyalin porcban a chondrocyták hosszú távon is túlélhetnek, de arányuk több tényezôtôl függ. Az utóbbi 10 évben nyilvánvalóvá vált, hogy a friss oltványok átültetése adja a legjobb eredményt.A világon Alan Gross több mint három évtizedes kiváló eredményekrôl számolt be s a hazai irodalomban Bakay András közölt értékes tapasztalatokat.

Jelenleg az átültetés problémái három fô csoportba sorolhatóak:- méretezési, ill. kongruencia nehézségek- vírusátviteli problémák (elsôsorban HIV, hepatitis és slow vírusok)- szervezési nehézségek, donorhiány

Az elsô problémakörben a modern képalkotókra támaszkodó speciális számítógépes program nyújthat segítséget, melyet az elôadás felvázol.A vírusszûrés a nemzetközileg elfogadott protokol szerint célszerû, de jelentôs a költségvonzata és a 24-36 órán belüli beültetésben komoly akadályt jelenthet.Az említett számítógépes elôtervezés révén lehetôvé válhat a kongruenciaproblémák megoldása, a vírusszûrési idô megtakarítása és számos egyéb szervezési nehézség megoldása olyan módon, hogy fiatal betegek csípôprotetikai mûtétje során nyert, viszonylag ép combfej caudalis pólusát használjuk fel.

EREDMÉNYEK: A hazai gyakorlat kialakításának elôkészítése zajlik, tehát érdemi klinikai eredmények még nincsenek. Az elôadás a szervezési hátteret és a számítógépes programban rejlô lehetôségeket mutatja be.

KÖVETKEZTETÉS: A kiterjedt, mély fokális osteochondrlis defektusok klinikai gyakoriságát tekintve Magyarországon 1-2 centrum kialakítása lehet célszerû.


32


A-0002TÉRDÍZÜLETI PORCDEFEKTUSOK OPERATÍV KEZELÉSE: MATRIX-ASSZOCIÁLT AUTOLÓG CHONDROCYTA-TRANSZPLANTÁCIÓ (MACT) ÉS MICROFRACTURE KÖZÉPTÁVÚ EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kynsburg Ákos, Burgstaller Ralf, Teufel Ingomar Landesklinikum Mostviertel Amstetten, Traumatológiai Osztály - Ausztria

A térdízület porckárosodásai az érintett betegek számára az aktivitási szint csökkenésével és ezzel együtt az életminôség tartós csökkenésével járó panaszokat okoznak.A már széles körben elterjedt egyéb módszerek mellett fokozatosan nô a matrix-asszociált autológ chondrocyta-transzplantáció (MACT) jelentôsége. Osztályunkon az MACT-t 2002 óta alkalmazzuk, ezeddig összesen 44 esetben. Betegállományunkban ugyanezen idôszakban 38 beteget találtunk, akiknél hasonló kiterjedésû defektusok kezelésére microfracture-t alkalmaztunk. Tanulmányunk célja az elsô MACT-esetek középtávú eredményeinek összehasonlítása volt az ugyanezen idô alatt microfarcture-rel kezelt betegek eredményeivel. A klinikai eredményeket az IKDC-score segítségével rögzítettük, az aktivitási szint változását a Tegner-skálával mértük. A legtöbb utánvizsgált esetben a kezelt porcfelszín állapotát MR-vizsgálattal ellenôriztük.Vizsgálatunk alapján arra kerestük a választ, hogy a középtávú (1-5 éves) eredmények igazolják-e a technikailag bonyolultabb MACT létjogosultságát, vagy eléhetô ezen idôszakban hasonlóan jó eredmény a microfracture alkalmazásával is?

A-0004 DENKS MÛTÉT SZEREPE A RECIDÍV PATELLAFICAMOK MÛTÉTI ELLÁTÁSÁBAN Bányai Tamás, Gera László, Csomor László, Nagy Enikô Megyei Kórház, Traumatológia és Kézsebészeti Osztály - Kecskemét

BEVEZETÉS: Vizsgálatunk célja az elmúlt 6 évben történt mûtéti megoldások elemzése volt patellficamok ellátása során.

ANYAG ÉS MÓDSZER: 2002. és 2008. közötti idôszakban a Kecskeméti Megyei Kórház Traumatológiai és Kézsebészeti osztályán 358 patellaficam esetét dolgoztuk fel. A mûtéti kezelésben részesült betegeket kontroll vizsgálatra hívtuk vissza, mely során Lysholm score alapján összeállított kérdésekre válaszoltak, fizikális vizsgálat, rtg felvételek készültek. A patella állását 2 irányú térd és axialis patellafelvételekkel ellenôriztük. Az orvosi dokumentációk, mûtéti leírások alapján állapítottuk meg a mûtétek típusait, porcfelszínek állapotát.

EREDMÉNYEK: Az említett idôszakban 358 patellaficam ellátását vizsgáltuk.(41% férfi, 59% nô, átlagéletkor: 25,5 év). 181 esetben monoluxatio, 177 esetben recidív ficam volt. A ficamokat 283 esetben spontán repositio követte, 75 esetben reponálni kellett. Haemarthros 21%-ban fordult elô, punctio 50 alkalommal történt. 78 esetben alkalmaztunk gipszrögzítést. A ficamokat 73%-ban konzervatív-funkcionális kezeléssel láttuk el (fiziotherápia, brace), 27%-ban mûtét történt. A mûtöttek 58%-ka volt recidív ficam.Mûtétes csoport (n=97): arthroscopia 77%, Denks mûtét (tuberositas tibiae medialisatio) 26%, lateralis retinaculum release 40%, medialis tok-raffolás 18%, egy estben femoralis osteotomia történt. 17 esetben a patella osteochondralis sérülését találtuk, a femurcondylusét 2 esetben. Osteochondralis refixatio 1 esetben volt lehetséges (KFI csavar).

33

Az utánvizsgálat 65 esetben volt lehetséges( 1-3 és 4-6 év mûtét után). Lysholm-átlag mûtétek elôtt: 42,1 pont, mûtét után 82,6 pont (Denks mûtétek után: 87,25 pont). Lysholm értékek javulása mûtét után 1-3 évvel átlag 37,6 pont, 4-6 évvel 44,2 pont. Mûtéteket követôen 20%-ban fordult elô suluxatio. Denks mûtétek esetében 9%-ban. A csavarokat átlagosan 8,5 hónap után távolítottuk el. A részletesebb pont-értékelést elôadásunkban mutatjuk be. A rtg elemzése során nehézséget okoztak az inkorrekt beállítások, több alkalommal elmaradt axialis patella felvételek.

MEGBESZÉLÉS: Mint ahogy a szakirodalomban is láthatjuk, jó eredménnyel alkalmazhatunk mûtéti kezelést recidív patellaficamok ellátásában. Nyílt epihysis-fúga esetén legtöbbször fiziotherápiás kezeléseket alkalmazunk, sikertelenség esetén a térdízületi tok raffolását, laterális felszabadítását. Felnôtteknél feszes lateralis retinaculum esetén nyílt- vagy arthroscopos release-t végzünk. Lateralis luxatios tendencia és lazább retinaculum esetén Denks mûtétet végzünk, amennyiben tengelykorrekció nem jön szóba. A Denks mûtét során amennyiben lehetséges elkerüljük a térdízületi tokot, megfelelô betegválasztással és technikával, korai mobilizálással jó eredmények érhetôek el.

A-0008 RECIDÍV BAKER CYSTÁK VIZSGÁLATA Hock Csaba, Samu D., Farkas Cs. Jósa András Oktató Kórház, Ortopédiai Osztály - Nyíregyháza

CÉLKITÛZÉSEK: 1997 és 2002 között osztályunkon Baker cystával mûtétre került betegeink adatait dolgoztuk fel. A hat év alatt összesen 234 esetben került sor ilyen beavatkozásra.2000-ig rutinszerûen nem végeztünk arthroscopiát (ASC) a Baker cysta exstirpatiója elôtt, azóta viszont rendszeresen. Elôadásunk célja, hogy értékeljük az ASC szerepét a Baker cysták megoldásában.

MÓDSZER: 1997 és 1999 között 124 mûtétet végeztünk, ezek közül mindössze 6 esetben történt ASC is, míg a 2000 és 2002 közötti 110 mûtét elôtt 1 kivételével minden esetben. A 234 Baker cysta exstirpatio után 183 esetben (78%) az eltelt több, mint 5 éves után követési idô alatt nem jelentkeztek térd panaszok. Az 51 (22%) panasszal visszatért beteg adatait elemeztük.

EREDMÉNYEK: A betegek átlagéletkora az index mûtét idôpontjában 48 év (22-81) volt. A nôk - férfiak aránya: 27-24. Az 51 betegnél 26-ban (51%) fordult elô recidíva.(Az összes megoperált esetre vetítve a recidíva aránya 11%.) A recidívák közül 14 (54%) fordult elô 2000 elôtt, és 12 (46%) 2000 után, az ASC rutinszerû bevezetését követôen.Feldolgoztuk az 51 panaszos betegnél elvégzett ASC -k során talált térdizületi elváltozásokat. A 29 ASC során 23 esetben diagnosztizáltunk különbözô súlyosságú chondropathiát, 6 synovitist, 5 részleges keresztszalag sérülést. 13 esetben történt meniscectomia, 3 plica behasítás, 1 szabad test eltávolítás, és 1 lavage.Az 51 után vizsgált betegnél 10 esetben térdprotézis beültetés történt (2 felszínpótló, 8 totál), átlag 2,15 évvel (0,5-6) az index mûtét után. 5 esetben végeztünk kontroll ASC-t, szintén 5 esetben további osztályos konzervatív kezelés történt. A recidívák ellátásában 10 alkalommal elég volt ASC után a Baker cystát újra eltávolítani. 6 esetben viszont nyílt synovectomát kellett végeznünk. Az elvégzett mûtétek után újabb recidíva csak 1 esetben fordult elô, ott a végleges megoldást TEP beültetés jelentette.3 újabb alkalommal suppuratio miatt feltárásra kényszerültünk, ill. egy recidíva miatti nyílt synovectomia is elgennyedt.A recidívák közül 5 eset a Baker cysta sorozatos punctiója és lokális steroid adására megoldódott. Visszamaradó térd fájdalmak miatt szintén 5 esetben adtunk az izületbe steroidot.


34


KÖVETKEZTETÉS: A recidívák magas számának hátterében a kiváltó okként is szerepet játszó arthrosis jelenlétét tartjuk. Ez magyarázza a végleges megoldást adó protetizálás magas, 20 % - s részarányát is. A suppuratiok gyakoribb elôfordulását e betegek magasabb életkorával és rosszabb vérellátásával magyarázzuk. Vizsgálatunktól azt vártuk, hogy a 2000 után bevezetett rutin ASC-k hatására a recidívák száma csökkeni fog. Azonban a kimutatott különbség nem szignifikáns. Ennek ellenére továbbra is ajánljuk az elvégzését, mivel a kiváltó okok kiderítésében és a további kezelési terv felállításában alapvetô a szerepe.

MINI SZIMPÓZIUM III. | ARTROSZKÓPIA ÉS TRAUMATOLÓGIA 2008. november 15. » 10.50-11.50

A-0027 A TÉRDÍZÜLET FRISS SZALAGSÉRÜLÉSEINEK ELLÁTÁSA Hangody László, Szigeti István, Bodó László Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály – Budapest

CÉLKITÛZÉS: A friss térdízületi szalagsérülések sebészeti ellátásában történt szemléletváltozás áttekintése.

MÓDSZER: A nemzetközi irodalmi ajánlások és az Uzsoki Kórház Ortopéd-Traumatológiai Osztályán az utóbbi 20 évben kezelt szalagsérülések feldolgozása és a bekövetkezett változások hatásainak elemzése.

EREDMÉNYEK: A legjelentôsebb szemléletváltás az oldalszalagok ellátásában következett be. A korábbi aktív sebészeti megközelítést felváltotta a konzervatív szemlélet, melynek alapja az oldalszalagok jó vérellátásán alapuló kiváló regenerációs készség. A csontos kiszakadások mûtéti lehorgonyzásától eltekintve alapvetôen konzervatív a kezelés. Elôtérbe kerültek az oldalsínes ortézisek és a funkcionális szemlélet.Az elülsô keresztszalagsérülések ellátásában a korábbi szalagvarratok helyett a pótlás kizárólagos mûtéti megoldássá vált. Ennek választott idôben történô elvégzése mellet már az akut pótlás is szóba kerülhet. A szalagpótlás fejlôdése gyorsított rehabilitációt is lehetôvé tesz. Az anatómiai, kétköteges pótlás egyelôre csak választott esetekben ajánlott.A hátsó keresztszalag vonatkozásában a korábbi nihilista megközelítést felváltotta a rekonstruktív szemlélet, de ez halasztott eljárásként ajánlott.A friss, kombinált sérülések ellátásánál az egyes szalagtípusok kezelésének utókezelési szempontjai a döntôek a kezelés megtervezésénél. Az akut stádiumban rendszerint az oldalszalagok konzervatív ellátása mellett akut artroszkópos debridement és meniscusellátás történik.A feszítôapparátus sérüléseinek ellátásánál a korábban is alkalmazott rekonstruktív módszerek - lig. patellae ill quadricepsín varrat + tehermentesítô cerclage - nem változtak érdemben.

KÖVETKEZTETÉSEK: A friss szalagsérülések ellátásában történt változások elsôsorban a jobb stabilitási eredményekben, az ennek révén létrejött jobb porcvédô effektusban és a gyorsított rehabilitációban jelentettek elôrelépést.

35

SZEKCIÓ 6. | SZALAGSÉRÜLÉSEK 2008. november 15. » 12.00-13.00

A-0022 REVÍZIÓS ELÜLSÔ KERESZTSZALAG PÓTLÁS GYERMEKNÉL - ESETISMERTETÉS Tállay András1, Lim Mui-Hong2, Bartlett John3

1) Országos Sportegészségügyi Intézet, SPortsebészeti Osztály - Budapest 2) Singapore General Hospital - Singapore 3) Warringal Private Hospital - Melbourne, Australia

ABSZTRAKT: A revíziós LCA-pótlás számos nehézséget magában rejtô beavatkozás. Kérdéses többek között a mûtét ideális idejének, vagy a graft típusának a megválasztása. Ismereteink szerint gyermekkori LCA-revízió leírása nem szerepel az irodalomban. Esettanulmányunk egy 12 éves leányt mutat be, aki a 11 éves korában elvégzett LCA-pótlását követôen 4,5 hónappal ismételten sérült, és térde az intenzív gyógytorna ellenére is a mindennapi életben instabilitásos panaszokat okoz. Az LCA-revízió célja, a térdízület stabilitásának helyreállítása, a korai arthrosis megelôzése, valamint a térdfunkció helyreállítása volt. Anyagunkban az esetünk ellátásának tervezését, valamint a graft-típus megválasztásának kérdését vitatjuk meg. Esetünk egy olyan fiatal beteg ritka problémáját mutatja be, ahol megfelelô minôségû saját graft-anyag nem állt rendelkezésére. A rendelkezésre álló graft-lehetôségek elônyeinek és hátrányainak alapos tanulmányozása után - autograft, allograft, mûanyag szalagok -, az édesanya hamstring graft donációja javára döntöttünk. Esetünkben a fiatal páciens gyenge hamstring és quadriceps izomzata miatt autograft használatát nem tartottuk ideálisnak, a szülôk viszont az allograftok és a mûanyag szalagok használatát elutasították. Elôadásunkban ismertetjük döntésünk okait, a különbözô graft-típusok elônyeit és hátrányait. Esetünk alapján úgy gondoljuk, hogy bizonyos esetekben a szülôk által rendelkezésre bocsátott semitendinosus és gracilis ín revíziós LCA-graftként megfelelô alternatíva lehet.

A-0017 ELÜLSÔ KERESZTSZALAG PÓTLÁS TRANSZFIX RENDSZEREKKEL. KEZDETI EREDMÉNYEINK. Erdélyi Gábor, Béres György, Kovács Attila Kastélypark Klinika - Tata

CÉLKITÛZÉS: A szerzôk vizsgálatainak célja egy standardizált, nagy biztonsággal elvégezhetô, nagy stabilitást, gyors rehabilitációs lehetôséget adó rendszer, a transzfix rögzítési rendszer bevezetése elülsô keresztszalag pótló mûtétekben.Osztályunkon, a Kastélypark Klinikán 2007. január 1. és 2008. augusztus 30. között 708 db elülsô keresztszalag pótlást végeztünk, amelyek közül 97db titánium csavaros transzfix, 121db felszívódó transzfix rögzítési rendszerrel történt. A distalis rögzítést felszívódó dübel - csavarral, ill. felszívódó csavarral végeztük.

MÓDSZER: Retrospektív elemzést végeztünk a transzfix rendszerrel végzett elülsô keresztszalag pótlások mûtéti eredményeinek felmérésére IKDC2000, Tegner score, Lysholm-Gillquist score, Cincinatti functional assessment score, hop-teszt, KT1000, radiológiai vizsgálat útján.

EREDMÉNYEK: Elôadásunkban kezdeti eredményeinket ismertetjük a fenti score rendszerek alapján. A talált eredmények a nemzetközi irodalomban talált adatoknak megfelelnek.


36


KÖVETKEZTETÉS: A transzfix rendszerek alkalmazása nagyfokú mûtéttechnikai biztonságot ad, az elérhetô legerôsebb graft rögzítés mellett. Az optimális feszesség beállítása mellett a hagyományos technikákkal összehasonlítva a transzfix rendszerek gyorsabb rehabilitációs protokolt engedélyeznek. Mûtét utáni végtagrögzítés nem szükséges. A teljes mozgástartomány, valamint terhelés elérése rövidebb idô alatt bekövetkezik. A graft csatornán belüli szagittális (windshield-wiper), ill. longitudinális (bungee) mozgásai az alkalmazott rögzítési eszközökkel kivédhetôek. A különbözô transzfix rendszerek eredményei között nem találtunk érdemi eltérést.

A-0015„HEALING RESPONSE” TERÁPIÁVAL KEZELT MEDIALIS OLDALSZALAG SÉRÜLÉS UTÓKEZELÉSI SZEMPONTJAI Duska Zsófia, Hangody László, Mészáros Mihályné, Orosházi Andrea, Ónodi Ágnes Fôvárosi Önkormányzati Uzsoki Utcai Kórház - Budapest

CÉLKITÛZÉS: Izolált vagy kombinációban elôforduló medialis oldalszalag sérülések kezelésében az elmúlt években a biológiai szemléleten alapuló microperforatios kezelési lehetôséget alkalmaztunk osztályunkon. Az egyszerû sebészeti technikát követôen jól felépített rehabilitációs program szükséges a megfelelô klinikai eredmények eléréséhez. Az elôadás a nemzetközi tapasztalatokon alapuló osztályunkon bevezetett utókezelési programot mutatja be. Ennek során kiemelésre kerülnek azok a különbségek, amelyek az izolált ill. a kombinált sérülések során kezelt medialis oldalszalag elégtelenség utókezelésében indokoltak.

MÓDSZER: Az elmúlt 7 év kórtörténeteinek és eredményeinek retrospektív értékelése során a rehabilitációs protokollban történtek változások. A rögzítési idô, a rögzítés módja, a mozgásterjedelem meghatározása, a tehermentesítés hossza és jellege, valamint az alkalmazott zárt és nyíltláncú gyakorlatok és propriocepciós tréningek bemutatása és idôbeli ütemezése különbözik az izolált és kombinációban elôforduló esetek utókezelésnél. Az elôadás bemutatja a módosítások fô szempontjait.

EREDMÉNYEK: Annak ellenére, hogy a medialis oldalszalag elégtelenség microperforatioval történô kezelése a rehabilitáció kezdetén hosszabb-rövidebb idôtartamú fix külsô rögzítést igényel az utókezelés végén nem tapasztaltunk mozgásterjedelmi hátrányokat a fix rögzítést nem igénylô elülsô keresztszalag pótláshoz képest. A microperforatioval kezelt izolált medialis oldalszalag sérülések rehabilitációja lényegesen rövidebb az oldalszalag pótlással kezelt csoporténál.

A-0018 MEDIÁLIS OLDALSZALAG ÉS ELÜLSÔ KERESZTSZALAG KOMBINÁLT SÉRÜLÉSÉNEK TAKTIKAI ÉS REHABILITÁCIÓS SZEMPONTJAI Gyémánt Anett, Horváth Mária, Vásárhelyi Gábor Fôvárosi Önkormányzati Uzsoki Utcai Kórház - Budapest

CÉLKITÛZÉS: A mediális oldalszalag izolált, vagy elülsô keresztszalaggal kombinációban elôforduló sérülésének ellátására felállított kezelési terv kiválasztásának bemutatása.

MÓDSZER: Mindig konzervatív kezelést alkalmazunk az igen ritka izolált, friss mediális oldalszalag sérüléseknél. A

37

kezelés vagy elôzetes artroszkópia után, vagy anélkül felhelyezett szabadízületes oldalsínes térdrögzítôvel történô oldalszalag védelmet, és különbözô idôtartamú tehermentesítést és mozgáskorlátozást tartalmazott. Az izolált krónikus mediális oldalszalag sérülések esetében, korábban oldalszalag pótlást, az utóbbi 6 évben az esetek nagy részében mikroperforációt végeztünk. Kombinációban történô sérülés esetén, az elôbbi kezelési modalitások közül annak alapján választottunk, hogy az elülsô keresztszalag sérülés ellátásában milyen metódus mellett döntöttünk. Az esetek többségében a pótlással egyidejûleg mikroperforációt végeztünk, és csak súlyos instabilitások esetében történt oldalszalag pótlás is. Osztályunkon az elmúlt 10 év során kezelt oldalszalag sérülések retrospektív elemzését végeztük el a kórlapok, és ambuláns vizsgálati lapok, valamint a fizioterápia során végzett tapasztalataink alapján.

EREDMÉNYEK: Friss sérülések esetében az oldalszalag ellátás szempontjából a konzervatív kezelés lehetôségei felülmúlják a mûtéti kezelés eredményességét, elsôsorban a mozgásterjedelem visszanyerése szempontjából. Krónikus sérülések esetében a harmadfokú instabilitásokat leszámítva, a mikroperforáció és az ezt követô jól felépített utókezelés adhatja a legjobb eredményt.

KÖVETKEZTETÉS: Oldalszalag mikroperforációval történô ellátása esetén, krónikus kis és közepes fokú instabilitások esetében kiváló klinikai eredményeket értünk el. Súlyosabb esetekben alkalmazott pótlások mérsékelt eredményeket mutattak, mind a stabilitás, mind a mozgásterjedelem tekintetében. Friss sérülések konzervatív kezelése ugyancsak kiváló eredményeket mutatott.


38


TÁMOGATÓK, KIÁLLÍTÓK

Biomet Magyarország Kft.

Johnson & Johnson Kft.

Karl Storz

LBT Kft.

Medilas Kft.

Patella 96 Kft.

PharmaRoad Kft.

Salus Kft.

Variomedic Kft.

Köszönjük a támogatást !

A felsorolás a lapzártánkig beérkezett információkat tartalmazza.

39

JEGYZETEK


40


JEGYZETEK

41

JEGYZETEK


42

JEGYZETEK

Best Western Lido Hotel****1031 Budapest, Nánási út 67.

Documents

A Magyar Artroszkópos Társaság 10. Kongresszusa file3 Tisztelt Kollégák! Kedves Vendégek! Megtiszteltetést jelent számomra, hogy a Magyar Artroszkópos Társaság 2008. évi